Gazdagnak látszani mindenáron

Csongor írt egy cikket, amit elküldött levélben. Mivel több okulásra való dolog is van benne, ezért teszem közzé. Emberek, akik azt gondolták, hogy a manna örökké hullani fog rájuk, holnap is minden ugyanúgy lesz, mint ma. Legjobb barátnak kölcsönadott 15 millió forint, tücskök és hangyák esete.

Következzen Csongor levele:

“Újgazdag, sikeres ember vagyok, megérdemlem a jólétet, erőmön felül is költekezhetek, mert az „univerzum ereje” velem van”– gondolják sokan, aztán pár év elteltével nem értik, hova tűnt a gazdagságuk, miért nem bírják fizetni a banki hiteleket, miért roskadnak össze a súlyos adósságok terhe alatt.

A gazdagnak látszani akarás egy igazi iskolapéldáját szeretném megosztani a kiszámoló olvasóival, hogy ezzel is segítsek rámutatni az ilyen élet buktatóira, továbbá az itteni írásokban is gyakorta olvasható kölcsönadás veszélyeire is felhívjam a figyelmet.

A kiszámoló szerkesztője gyakorta ír a gazdagnak lenni, vagy gazdagnak látszani témáról, és saját tapasztalatból jómagam is csak megerősíteni tudom azt, hogy az emberek többsége mindent megtesz azért, hogy fenntartsa azt az irigylésreméltó, polgárpukkasztó életmódot, amit a valóságban nem engedhet meg magának.

Az általánosítások, és közhelynek számító frázisok helyett azonban megosztanám az olvasókkal saját személyes élményemet egy olyan emberrel, akivel együtt nőttem fel, akivel igazi jó cimborák voltunk, több évtizedes barátság állt mögöttünk addig a pillanatig, amíg az illető jelentős anyagi veszteséget nem okozott számomra.

A történet főszereplője a húszas évei második felében csatlakozott egy network marketing vállalkozáshoz, ahol elég komoly sikereket ért el, ám annak ellenére, hogy menedzser, és marketing könyveken nevelkedett, nem tudta normális keretek közé szorítani kiadásait, a megkeresett pénzt szinte hogy teljes egészében felélte, a gazdagság érzését kölcsönző tárgyakkal, luxus kiegészítőkkel, utazásokkal jutalmazta magát abban bízván, hogy ettől csak sokkal jobbat és többet tartogat számára az élet.

Habár saját bevallása szerint az éves jövedelme 20-30 millió Ft-t tett ki, nem törekedett az ésszerű megtakarításra, lízingre vásárolt 20 milliós gépjárművet, amely végül 30 millióba került neki a kamatokkal, és egyéb járulékos költségekkel együtt, egy-egy kirándulás alkalmával 2-3 millió Ft-t elköltött, s engem, aki szintén akkoriban bontogattam szárnyaimat, megvetett az övéhez képest szinthogy értéktelen gépjárművem, és a „fapados” nyaralásaim miatt.

Nem telt el sok idő, és annak ellenére, hogy az illető állítólag 150 millió Ft-t keresett néhány év leforgása alatt, elkezdett tőlem kisebb összegeket kölcsönkérni, amiket rendre vissza is adott. S itt emelném ki, hogy egy józan gondolkodású emberben már kérdéseket vetett volna fel a másik ideiglenes pénzügyi nehézsége. A történet azonban nagyobb összegekkel folytatódott, 2010-2012 között kb 2 milliós adósságot halmozott fel nálam a legjobb barátnak számító, ideiglenes anyagi gondokkal küszködő, szebb napokat is megélt sikerember.

Mondhatnák sokan, hogy ez bárkiben felkapcsolná a vészjelzőt, de hadd jegyezzem meg, hogy ha közeli kapcsolat van két személy között, akkor hajlamos az ember egy rózsaszín ködön keresztül szemlélni a helyzetet. Ezt követően adódott egy olyan helyzet az életemben, hogy „legjobb barátomra” bíztam 15 millió Ft-t megőrzésre. És tudom, mihelyst, olvassa e sorokat a kedves olvasó, már ki is csúszik a száján, hogy micsoda idióta az az ember, aki minden biztosíték nélkül egy lecsúszott sikeremberre bíz egy ilyen összeget. Nos, kedves olvasó, jól gondolja, majdnem 10 millió Ft-nak igen hamar lába kelt…

Mondanom sem kell, hogy kettétörte a barátságot ez az eset, annyi szerencse azonban volt a szerencsétlenségben, hogy még íziben aláírt a delikvens egy kölcsönadási szerződést a teljes összegről, beleszámolva a korábbi adósságot is. A szerződésben foglaltak szerint másfél év alatt meg kellett volna adnia a teljes összeget, ennek ellenére ennek harmadát sem tudta teljesíteni. Megtépázott barátságunk helyreállítására is kísérletet tettünk a nyögvenyelős visszafizetések közepette, ám ezen próbálkozások hamar vakvágányra futottak.

És egy korábbi kiszámolós cikkben olvastam, hogy ne akarjuk megtudni, mennyire gonoszak bírnak lenni az emberek, ha nem tudják, vagy nem akarják visszaadni a pénzünket. Mennyire igaz ez az állítás, és mennyire fájdalmas ezt a saját bőrömön megtapasztalni. Az az ember, akivel több évtizedes barátság kötött össze, jelen pillanatban esküdt ellenségének kiáltott ki, nem riad vissza a fenyegetőzéstől, és egyéb aljas technikáktól sem, hogy újabb halasztásokat nyerjen. Jelen pillanatban masfél év telt el a szerződésben rögzített terminus óta, az adósságból azonban még mindig hátra van kb 6 millió Ft.

Az eltelt időszakot a folyamatos ígérgetések, számos be nem tartott ütemezési terv fémjelezte, s mivel az aktuális törvények szerint (a kölcsönadási szerződés nem Magyarországon köttetett) 2018 nyarán érvényét vesztette volna a jogos követelésem, ha nem terelem hivatalos útra az ügyet, végrehajtási eljárást kezdeményeztem hivatalos úton az illető ellen, s csak centikre volt attól, hogy elárverezzék időközben kiöregedett, és elértéktelenedett személyautóját. Az adós félnek az eljárás során további 600.000 Ft végrehajtási költsége keletkezett, s most egy újabb, általa meghatározott ütemterv szerint haladunk tovább, immár hatósági felügyelet mellett.

A hihetetlen az egészben az, hogy a történet főszereplője az adósságcsapda legmélyebb pontján sem volt képes megválni luxus autójától, és a legutóbbi végrehajtási eljárás is arról szólt, hogy csak a gépjárművét megtarthassa, hogy még mindig fenntarthassa a talán sosem volt gazdagság látszatát. Mert igaza van a blog szerzőjének abban is, hogy egy 3 milliót érő korosabb luxus autóra még mindig más szemmel néznek, mint egy újabb Opelre (mint amivel én járok).

Mindezek mellett azonban kijelenthetem, az ésszerű pénzkezelésnek köszönhetően még a fentebb leírt helyzet sem okozott nagy nehézségeket nekem, és a családomnak, továbbra is megfontoltan bánunk a pénzzel (ezt az esetet leszámítva), ügyelünk arra, hogy jelentős megtakarításokat eszközöljünk, ingatlanokat vásároltunk, igyekszünk biztosítani jövőnket anyagilag, s habár magas árat fizetve, de a jövőben nem engedni, hogy érzelmeink befolyásolják pénzügyi döntéseinket.

Csak megerősíteni tudom, hogy magas biztonságérzetet ad, ha nem csupán egyik napról a másikra élhetünk, mint sokan, akik méregdrága autókat vezetnek, medencés villában élnek, és 3 milliót költenek egy luxus nyaralásra, mindeközben ha megszűnne a bevételi forrásuk akkor még negyed évig sem tudnák finanszírozni jelenlegi életüket.
Ha kíváncsiak az olvasók a cikk írójának pénzügyi gondolkozására, hogyan kezelem a kiadásokat, milyen elvek mentén élem mindennapjaimat, szívesen megosztom a blog látogatóival ezt is egy következő cikkben – ha van rá igény..
Üdvözlettel
Csongor, Erdélyből

 

Share

193 hozzászólás

  • Cikkíró
    Lehet, hogy nem volt teljesen vilagos a cikk, igy tisztazok nehany reszletet
    1.A sztori kb 10 evet olel fel, a szoban forgo gepjarmu 2008-as kiadas, akkor valoban 20 milliot ert, igy 2017-ben kb 3-at er.
    2. Ha illegalis penz volna, akkor miert birosagi uton kernek vegrehajtast az illeto ellen? Nemde ott be kellett nyujtsam a szerzodesemet, amiben benne szerepelt a teljes osszeg? Valoszinuleg gondoltam arra, mi van, ha megkerdezik, honnan volt a penz… s be is tudom bizonyitani, honnan volt…
    3. Valaki irta, hogy fenyezni akarom magam az Opelemmel. Ezt komolyan gondolta? Esetleg egy vadiuj X5-ossel mar en is “gazdagnak latszanek”,de nem egy Opellel…
  • Kölcsönado
    Hasonló történet velem is megörtént. Ugyanígy kölcsönadás, majd nem fizette vissza adós, ezáltal a barátság megszűnik, sőt a végén még én vagyok a szemét, hogy nem vagyok tekintettel a körülményeire, meg neki annyi baja van amúgy is és még én is szekálom. Papír készült róla, bíróság megítélte, de az adós úgy él, hogy minden bevétele feketén érkezik és az autó rokonai/ismerősei nevén van. Végrehajtható vagyontárgya szinte semmi.

    Nem tudom lehet-e linket betenni, de csináltam egy honlapot ennek az ügynek a részleteiről, aki kíváncsi:

    A honlap tartalma jogászokkal egyeztetve volt és valótlant nem állít.

    Általánosságban elmondható a szélhámosokról, hogy mindig van kifogásuk és a végén pedig a kölcsönadót fogja bűnösnek kikiálltani és azt állítani, hogy ő miatta van minden.

    Tanulság, hogy nagyon körültekintően/nem szabad/csak ajándékként tekintve szabad kölcsönadni.

  • realestate
    @Kölcsönado

    Kivették a linket 🙁

    Add meg a user profilodnál lent a honlap mezőben (email cím alatt) mikor posztolsz ide! 😉

  • Trabant 601 Universal
    @Cikkíró

    Ha tiszta volt a pénz, akkor miért nem bankba raktad?

  • FoX

    Egyetértek azzal, amit írsz, csak egy részét látom másképp. Hosszú ideje rendszeresen olvasom a blogot és a kommenteket is, és nekem más lett a meggyőződésem.
    Szerintem ezen a blogon sokkal kevesebb az igazán jómódú és pénzügyileg valóban tudatos ember, mint ahogy tűnik. Sokan inkább csak elhitetni akarják, de az is lehet, hogy amíg ide beírják, addig kicsit jobban érzik magukat, és addig nem kell a mindennapi bajaikkal foglalkozniuk. Ezt arra a tapasztalatomra alapozom, hogy akik önerőből jómódot értek el, azok az “úton” megtanultak pár dolgot a pénzügyeken kívül is. Például hogy a saját dolgaikkal foglalkozzanak inkább, mint másokéval. Itt pedig szinte minden cikk alatt nagyon hamar előkerül a frusztráció, a mások leszólása, a hibák kiemelése és a negatívumok erősítése. Nem sikeres emberek mentalitása. Vannak, akik ellentmondásba keverednek saját magukkal.Na de így szép ez.
  • Tequila
    Elnézést előre is mindenkitől, de én már kicsit kezdek lefáradni a tanmeséktől és az utána érkező szakértői hozzászólásoktól.

    Tisztelet a kivételnek!

    Unalmas a másik fikázása és semmi építő nincs benne.

  • Gauchos

    Egyetértek veled, szerintem is sok a kamu hozzászólás. A sikeres, jómódú, komoly megtakarítással rendelkezőkre jellemző emberek, hogy nem irkálják le fórumokra, hogy mekkora a vagyonuk, hány ingatlanuk van stb., mert lényegtelen, tudják, hogy senkit nem érdekel. Ráadásul szerintem vagy keményen dolgoznak és nem érnek rá felesleges hozzászólásokat irkálni vagy el se olvassák a kommenteket (illetve a mostanihoz hasonló témájú írásokat, mivel nekik már nem mond újat), csak a befektetési témájú cikkekre kíváncsiak.

  • realestate

    “Ráadásul szerintem vagy keményen dolgoznak és nem érnek rá felesleges hozzászólásokat irkálni ”

    Van egy mondás: aki dolgozik nem ér rá pénzt keresni! 🙂
    Sokáig el lehet jutni munkával, de van egy vagyoni szint amit nem nagyon lehet áttörni melóval, főleg nem tömegeknek!

    “A sikeres, jómódú, komoly megtakarítással rendelkezőkre jellemző emberek, hogy nem irkálják le fórumokra, hogy mekkora a vagyonuk, hány ingatlanuk van stb.”

    Én speciel szívesen olvasom a nálam sikeresebb emberek hozzászólásait, ha azok nem öncélú dicsekvések hanem el tudok lesni valamit tőlük. Sosem értettem, nálunk miért fújnak a jobb módú emberekre (nem a milliárdosokra gondolok), mikor inkább érdeklődni kellene tőlük hogyan érték el ezt! Mibe fektettek, milyen logika mentén, milyen vállalkozás, stb. Sokak sajnos kevesebbnek érzik magukat ha ilyenről olvasnak és frusztálja őket a saját sikertelenségük!

  • Rissa
    Soha nem értettem, hogy miért akar valaki villogni, másokat “elkápráztatni” főleg a nem is igazán létező vagyonával. Kapásból szerez magának egy csomó irigyet, meg műbarátot. Ha peche van, még ki is rabolhatják. Mi ebben a jó?

    Azt, hogy a barátjának kölcsönadott pénzt, érzelmileg meg tudom érteni, persze egy idő után és egy bizonyos határon túl ez már nem volt ésszerű. Az élet egy tanulási folyamat, remélhetőleg tényleg megtanulta a leckéjét.

  • VJ1972
    Panasonic, FoX, Gauchos

    Ismerek pár gazdag embert,és közülük senki sem irkál blogokra, ez igaz.
    (magam nem tartom “gazdagnak” egyébként,már ha ezt lehet definiálni egyáltalán)

    Én is régóta olvasom a blogot, de csak mostanában kezdtem kommentelni, mert korábban tényleg nem volt időm, rengeteget dolgoztam.Most már kb. nyugdíjas vagyok, ráérek ilyesmire, valamint van tapasztalatom is, amiről tudok írni. Gondoltam leírok pár dolgot,ami főleg azoknak lehet érdekes akik adnak ki ingatlant, vagy terveznek.
    Viszont az igaz, hogy ebből én semmit nem profitálok, szóval kérdéses, hogy van-e értelme egyáltalán.
    Anno azt gondoltam,hogy kell a sok pénz hogy megmutassam milyen sikeres valaki, ma meg nem tudom hogy tagadjam le hogy hogy állunk.
    Sajnos nagyon sok a látszat gazdag,és ez sok embert zavar ahogy látom.
    Hogy gazdagnak látszódjon valaki,és tényleg az is legyen, ahhoz kell csak a sok pénz.

  • FoX

    Én is nagyon szívesen tanulok a nálam sikeresebbektől, ha TUDOM, hogy sikeresebbek. De egy ilyen fórumon ezt nem lehet tudni. Pont az árulja el a kamuzók legtöbbjét, hogy minden egyes hozzászólásban igyekeznek megerősíteni, hogy ők bizony mennyire királyok.
  • Garbo

    Részben egyetértek veled, ám a dolog ennyire soha nem fekete vagy fehér. Van egy közös halmaza az általad említett csoportoknak, az, amit én csórónak hívok. Csórónak lenni lelkiállapot, alapvető hozzáállás az élet dolgaihoz, s a legkevésbé sem anyag kérdés. A csóró az a (gyakran jól kereső) ember, aki nem képes levetkőzni a kisember-mentalitást, annak minden kicsinyes, pitiáner, negatív, szűk látókörű és ostoba jellemzőjével együtt. Ők azok, akiknek lehet adott esetben pénzük, de sikeres emberek soha nem lehetnek.

    A sikeres ember gyökeres ellentéte a csórónak: előre tekint, pozitív, támogató, gyarapodó, nyitott szellemiségű személy, aki széles látókörrel tekint a világra, összefüggéseiben nézi a dolgokat, és soha nem kifelé él, nem kompenzál.

    Úgy is mondhatnám, hogy a pénz+intelligencia=sikeres ember, pénz/pénztelenség+intelligenciahiány=csóró ember.

  • Gondolkodj

    “Pont az árulja el a kamuzók legtöbbjét, hogy minden egyes hozzászólásban igyekeznek megerősíteni, hogy ők bizony mennyire királyok.”
    Tökéletes megfogalmazás, egyszerűen tökéletes. 😀
  • headset
    Érdemes azzal foglakozni, hogy vajon ki gazdag és ki nem?

    Pl. realestate és VJ1972 érdekes dolgokat írnak az ingatlanhasznosításról. Mások meg más dolgokról.

    Az interneten bármi vagy igaz vagy nem. Le kell ellenőrizni és ha jó, használni. 🙂

    (Egyébként én azt gondolom, hogy az emberek többsége nem kamuzik. Van aki henceg, de azok többsége is igazat mond.)

  • LSV
    OFF: Az “Újabb kedvezmény gyerekvállaláshoz” bejegyzéshez nem lehet írni, esetleg valaki hallott erről valami fejleményt? Nem találom egyik közlönyben sem (még), igaz december 1-ig még van idő (ha 30 nappal törvénybe lépés előtt kell bejelenteniük)…
  • delspam
    Nekem 3+1 adjak kölcsönt barátnak esetem volt eddig mind tanúságos volt.
    1. Egy általános iskolai osztálytárs akivel már 5 éve nem beszéltem, németben dolgozott akkor. Hazajött kért 5.000 Ft-ot. 🙂 Csak annyit kérdeztem magamban, németben doglozol és nincs 5.000-ed:) Tőle nem kérdeztem, de nem is adtam.
    2. Egy régi jó barátom kért hogy legyek kezes a lakáshitelhez (rég volt), nemet mondtam, mert semmi megtakarítása nem volt, 2 ember fizetéséből fizették, túl kockázatos volt. Rossz volt nemet mondani, rossz néven vette. Ma is barátok vagyunk
    3. 5millió forint (az összes félre tett pénzem!), egy barátnak és kollégának. Végtörlesztésre kellett. Papírt nem írtunk de szóban elmondta (ingatlanok, bevételek, stb) mit és hogy fog megadni. Úgy is lett. De ez akkor sem volt okos döntés tőlem.
    3+1. Ez most lesz 1millió forint a legjobb barátomnak, papírt írunk. Van koncepció a fizetésre.
  • delspam
    A fenti 4 példát azért is írtam le, mert még úgy is, hogy az említett összegeken túl nem voltak / nincsenek komoly megtakarításaim, nem vagyok gazdag ember, mégis megtaláltak a barátok. Annak ellenérre, hogy mindig megnéztem, milyen módon tudja törleszteni, így is esetenként túl nagy kockázatot vállaltam. Bár szerencsémre nem lett baj eddig.
  • Second Wave
    Sorry, most látom, hogy Csongor Erdélyből írt, így a külföldön született kölcsönszerződés OK. Marad az a fránya megőrzésre átadott pénz, amit én nem bírok felfogni. Odaadok a barátomnak egy zacskóban 15 misit, hogy “figyu haver, itt van 15 misi, kiugrok németbe’ egy hétre, addig őriznéd?”. Nem életszerű.
  • VJ1972

    Jó meglátás, ez így van, a sikeres élet fejben dől el és nem pénz kérdése, bár kérdés, hogy mi is a siker pontosan? (és mi a gazdagság pontosan)
    Mert bár tudom, ez egy pénzügyi blog, de sok minden nem mérhető pénzben.

    Paradox módon a legfontosabb, amit én láttam,tanultam a gazdagoktól, hogy ne legyek az.

    Mert aki a célt akarja, annak az utat is akarni kell, és az nem könnyű, ráadásul
    mindig van az éremnek egy másik oldala…
    Életképtelen, viselkedészavaros, felnőni és dolgozni nem akaró gyerekek,
    barátok elhanyagolása,rossz házasságok,válások,
    “soha nem elég” mentalitás,eltorzult személyiségek, megromlott egészség, halál.

    Csak hogy egy párat említsek amiket személyesen is láttam idősebb tényleg gazdag ismerősöknél,családtagoknál.Sajnos ezek nem látszanak kívülről, próbálják is takargatni ezeket ahogy tudják.
    Ilyen áron nekem inkább nem kell ennyi pénz,a kevesebb néha több…

  • VJ1972
    Ezzel nem megítélem őket, mert rendes emberek, tényleg pozitívak, meg sok megvan bennük abból amikel leírtál.
    Sokszor ők se így akarták, csak így alakult.

    A probléma szerintem az idő,nem tudunk mindenre annyi minőségi időt szánni,amennyit kellene.
    Megfelelő táplálkozás,sport,családi élet,barátok,kultúra, önfejlesztés,stb és a meggazdagodás.

    Ha mindent akarunk,akkor az biztos nem fog menni.
    A legnehezebb szerintem az egyensúly megtalálása,
    és ez mindenkinél más.

    Sokan mondják, hogy fontos a család,meg a sport stb. de csak a pénzt hajtják.Sokszor nem tudnak kiszállni a mókuskerékből, mert borul minden..
    Viszont az értékrend a tettekben mutatkozik meg.

    “Figyelj a gondolataidra, mert szavaiddá válnak.
    Figyelj a szavaidra, mert tetteiddé válnak.
    Figyelj a tetteidre, mert szokásoddá válnak.
    Figyelj a szokásaidra, mert ezek formálják jellemedet.
    Figyelj jellemedre, mert sorsoddá válik.”

  • FoX

    Kicsit pontosabban megfogalmaztad, amire gondoltam, köszi. 😉 😉
  • ungarische betyár
    – El kellene fogadni végre, hogy az emberek többsége irigy és rosszindulatú. Aki a pénzével henceg ne csodálkozzon, hogy pocskondiázzák.
    – Az is tény, hogy a nagy többség számára a siker fok mérője a PÉNZ!
    – Az sem titok, hogy a dicsekvés sok embernél alapvető tulajdonság kis hazánkban.
    Mint ahogy a markáns, karakteres vélemény nyilvánítás is.
    Akár csak a fórumon.

    -Aki kívül állóként olvasgat csak az elég részletes /és szomorú/ képet kap a mai magyar társadalomról.

  • Zedder

    Ezzel az erővel semmilyen fórum se létezne valódi emberekkel, mert hát “dolgoznak” meg van “jobb dolguk is”. Aztán mégis pörögnek a pénzügyi blogok, redditek, fész csoportok, stb. Persze, tudom, mind kamu.

    Azért hirtelen végigszámoltam. Azért is leírom.:) Ha most varázsütésre mindenemet (autó, ingatlan, befektetés, stb…) pénzzé tenném, akkor forintban egy jó 150-200M körüli összeg kerülne a számlámra. Sok? Hát mihez képest? Ahol élek, ezért még egy kisebb lakást sem tudnék venni.

    Hiába a sok nulla, aztán mégis magam járok bevásárolni, mosom a szennyest, takarítom a WC-t, sőt, minden nap bejárok dolgozni is. Nem érzem magam gazdagnak.

    Ja! És horribile dictu, még kommentelek is. Egy fórumon. Felháborító!

  • marci
    És a józan, megfontolt, racionális döntések közepette meg elfelejtünk élni. Spórolunk a nyugdíjra, hogy aztán a kandalló előtt, a fotelben várjuk a halált. A másik meg mindkét végén égeti: jó autók, csajok, medence, utazás, stb. És meghal 40 évesen, mert túlpörgött. Vajon melyikük élt tartalmasabb életet?
    Egyet tudok biztosan: a halálos ágyán mindenki azt bánja csak, hogy nem égette mindkét végén!
  • Tequila
    Az jutott eszembe, mikor tekinthető valaki gazdagnak?
    Hol huzzuk meg a vonalat. pl ha van 200.000.000 Ft befektetésed vagy havi 3.000.0000 Ft jövedelmed?
    vagy pedig a befektetéseidből tudod finanszírozni a neked megfelelő életet és nem kell dolgoznod?
    miért akarsz gazdagnak látszani? nem érzed magad sikeresnek? Nem vagy boldog?
    kinek bizonygatod hogy jómódú vagy?

    Aki úgy gondolja csak a vagyontól teljesebb élete lesz, annak még sokat kell tanulnia.
    Aki úgy gondolja vagyon nélkül nem lehet boldog, ő is téved.
    De a pénz nem boldogit állítás is sántít.
    Szerintem ezekben a kérdésekben is rendszerben érdemes gondolkodni. A hozzávalók aránya mindenkinél egyénre szabott.

  • Zabalint

    Szerintem meg a csórózás, meg a kifejtésed is része a melldöngetésnek, nagyon jól beleillik a képbe, meg is magyarázod, hogy te mennyivel többet érsz, mint a csórók. Ez pontosan ugyanolyan önigazolás, mint amikor valaki az új BMW-jével dicsekszik.
  • Garbo

    Természetesen a sikeres ember kifejezés alatt nem anyagi sikert értek, azaz nem kizárólag.
    A tönkrement családok, a kallódó utódok mindenhol jellemzőek, ahol eltolódik a hangsúly, és a felek nem tesznek bele megfelelő (!) időt és energiát: mélyszegénységben és az anyagi csúcsokon is. Az elhanyagolás következménye, nem a gazdagságé, de valóban jellemző.

    Az idézettel maximálisan egyetértek. Csak a tetteink beszélnek, minden más csak süket szöveg. A gyereknevelés félrecsúszásában is ez mutatkozik meg: ha nem az életünkkel nevelünk, hanem a szánkkal, az nem lesz sikeres gyereknevelés. Jönnek a félrecsúszások, konfliktusok, “neveletlen és nevelhetetlen” gyerekek, értetlenkedő szülők, holott a gyerek pusztán csak reagált a valóságra, nem behódolt az üres frázisoknak. A legjobb lakmuszpapír ez.

  • FoX
    Felmerült már többször is, hogy ki számít gazdagnak, és hogyan illik viselkednie. Aki Magyarországon gazdagnak számít, az nemzetközi viszonylatban még sehol nincs. Kis ország, kis vagyonok. Többször hoztam-vittem már 10mrd USD fölötti vagyonnal rendelkező embereket, és soha nem Louis Vuitton bőröndszettel meg Gucci ruhában érkeztek. Viszont mindegyik úgy kommunikált velem, a sofőrrel, hogy egy pillanatig sem éreztette, hogy a szolgája lennék vagy ilyesmi.
    Legkellemesebb élményem közülük Thomas Peterffy, aki nyáron volt itt. Kifejezetten jót beszélgettünk, érdeklődő volt, és nem felejtett el magyarul.
    Ehhez képest egy magát gazdagnak gondoló ismert magyar (itt nem írok nevet) olyan lenézéssel ül be az autóba, hogy legszívesebben köpnék egyet. Mert ő már valaki…sem.
  • Ákos
    “pénz+intelligencia=sikeres ember”

    Remélem, a blog sosem süllyed a kommentelők színvonalára.

  • jami
    Marci,
    ja nincs is jobb, mint egy félárván töltött gyerekkor, a lényeg, hogy az apjuk két végén égette.
  • hummel8
    Egyreszt an MLM “biznicben” szerintem ez a hozzaallas kötelezö.. mutatni mindenaron.. csak ugye van a “top 10” minden ilyen cegnel, ember akinek kell mutatni, es a sok marha meg is finanszirozza neki ezt hosszutavon.. azutan jönnek a mutatni kellene de nincs miböl es ezert “veszünk 20 eves A8-at, amibe 2000-ert tankolunk” kategoria..

    Masreszt erdemes körülnezni mondjuk egy lakotelep vagy egy gyar parkolojaban.. menyyi 5-6 millios autot latni, amit a sok marha hitelre vett…

    En anno 2001-ben meg egy termelöcegnel dolgoztam ugy, hogy eleg komoly fizetest sikerült kialkudnom (nyilvan nem a gyartosoron 🙂 ) a parkoloban az enyemnel majdnem csak többszöröset erö autok alltak, ugy hogy akkor en az atlag biorobot fizetesenek az ötszöröset kaptam.. Ja hogy en befektettem az evek alatt, ök meg vettek rajta autot hitelre… azert aki felnöttkent ekkora marha, azt ne kelljen sajnalni

  • Garbo

    Szerintem meg vegyél vissza.
    Ha nem megy a szövegértelmezés, az egyes-egyedül a te problémád, a személyeskedésedet is tartsd meg magadnak.
  • Garbo
    @Ákos
    Nos, ezt én is remélem!
    Szívből remélem, hogy egy pénzügyi blogon az anyagiak szempontjából kommentelés továbbra sem a nemzethalált fogja jelenteni.

    Sőt, azt is remélem, hogy az emberek TÖBBSÉGE képes beemelni önállóan, hogy az, hogy ha a kommentelők egy tematikus blogon a témáról értekeznek, annak jelentése: az illető nem offolja a témát. És nem pedig azt, hogy az élet minden egyes szegmensére a pénzügyi kommentek az igazak.

    Jobban belegondolva ebbe, ezt nem remélem. A mellékelt ábra szerint még itt sem képesek ezt megugrani egyes kommentelők.

  • Zabalint

    Nem személyeskedésnek szántam, és nem csak neked szólt. Jó lenne, ha inkább elgondolkodnál rajta, mint ha csak csípőből támadásnak vennéd. Tedd fel magadnak a kérdést, miért tartod fontosnak, hogy lecsórózd a szerinted nálad kevésbé sikeres embereket, és miért fontos, hogy előadd, hogy te bizony sikeresnek érzed magadat.

    És nem, nem fogok visszavenni mások lelki érzékenysége miatt, te magad is kimondod amit gondolsz, még ha sértő is másoknak, amit egyébként pozitívan is értékelek, ugyanígy én sem fokok álszenteskedni, finomkodni.

  • Zabalint
    A másik, hogy nagyon is jól értettem, amit írtál, csak mást olvastam ki belőle, mint aminek szántad.
  • VJ1972

    igen, a szélsőségek sose jók, az igazság a kettő között van valahol,lehet törekedni az aranyközépútra is. Egy érdekes cikk, 5 dolog amit megbánunk a halálunk előtt:
    sikerutja.hu/az-5-leggyakoribb-dolog-amit-megbanunk-halalunk-elott


    “Nem az a gazdag akinek sok a pénze,hanem akinek kevés a vágya.”

    Látok elégedetlen embert tíz számjegyű vagyonnal,és elégedettet hét számjegyűvel(Ft). Most akkor melyikük is a gazdag?
    “Az elégedettség a legnagyobb gazdagság.”

    Én egy elégedett ember vagyok, és ezt nagyban köszönhetem annak, hogy magamévá tettem ezt a a mondást. Alkalmazni nehezebb, mint egyet érteni vele.
    Nagy tervekkel álltam neki az életnek, de rájöttem hogy sokkal hamarabb elérem a céljaim, ha alacsonyabbra teszem a lécet.
    Sokan csak hajtják a célokat, azt gondolják az hozza majd a boldogságot.
    Aztán mégse,az az igazi tragédia.
    “Az út a fontos, nem a cél.”

  • Garbo

    1, De, annak szántad, mert rólam írtál, és nekem. Tényként közölve, hogy én mit “bizonygatok”. Tényszerűen SEMMIT, mert semmit nem írtam magamról.
    2, Azért tartom fontosnak, hogy “lecsórózzak” BIZONYOS embereket (nem egyenlő nálam kevésbé sikeresekkel), mert ez a VÉLEMÉNYEM erről a témáról. Akkor is ez volt, amikor ösztöndíjból éltem, s azóta sem változott.
    3, Ismétlem: NEM “adom elő, hogy én bizony sikeresnek érzem magam”, mert nem írtam magamról semmit.
    4, Mindezekből eredően javaslom, hogy te kezdj gondolkodásba azért, hogy miért nem tudsz szöveget értelmezni, és miért személyeskedsz. Az, hogy te “mást olvastál ki belőle, mint aminek szántam”, az azt jelenti, hogy nem tudod az adott szöveget értelmezni, csak a szavakat fogod fel egymás után, azok értelmét nem. Ez nem alap légből kapott alapú személyeskedéseidre.
    5, Újra: keress másik boxzsákot!
    Befejeztem.
  • realestate
    sciencedaily.com/releases/2010/03/100322092057.htm

    “Money only makes you happy if it makes you richer than your neighbors”

    Szóval mindig abban a környezetben kell elsődlegesen viszonyítani a vagyonodat ahol élsz. Korábban írtam már hogy ~70M vagyonnal benne vagy a felső 5%-ban Mo-on, akár így érzed ezt magad is, akár nem…. Persze a vagyonos emberek általában drága helyeken laknak és gazdag ismeretségi körrel rendelkeznek ezért hajlamosak úgy érezni, nem is olyan gazdagok mint a statisztika mutatja pedig de!

  • Zabalint

    1. Neked IS szántam, meg másoknak is, akik magas lovon ülve nézik le az emberek 90%-, miközben épp ugyanazt csinálják kicsit máshogy, mint akiket szidnak.

    2. Azt megértettem, hogy ez a véleményed, én meg kritizáltam azt, ami a véleményed.

    3. Nem, de mégis hasonlítgatod magadat a csórókhoz.

    4. Nem, én megértettem minek szántad, én meg felhívtam a figyelmedet arra, hogy amit írsz, abból mi következik szerintem. A szöveg nem értése az lenne, ha nem értettem vopna, minek szánod.

    5. Én észérvekkel szeretek vitatkozni, ezek szerirint személyedben nem találtam partnerre, mert egyből sértésnek vetted, amit írtam, és innentől kezdve nem is véded a saját álláspontod, csak simán lepattintasz, hogy személyeskedek meg nem értem, amit írtál. Ennek fényében tényleg jobb, ha befejezzük.

  • Zabalint
    Ja, és még valami, pontosan azért nem gondolom, hogy személyeskedtem volna, hogy nem értékeltem semmilyen formában az általam nem is ismert életed, én csak is kizárólag arra alapoztam, amit írtál. Ha én személyeskedek, akkor folyamatosan te is azt teszed, hiszen érvek helyett a képességeimet vonod kétségbe.
  • Ildikó70
    VJ1972 Én is elégedett vagyok/elégedettek vagyunk 7 számjegyű vagyonnal. Megélünk, tudunk félretenni, a 2 gyereket egyetemen taníttatni. Aztán ha ők végeztek segíteni fogjuk a lakáshoz jutásukat. Tervek szerint fejenként egy maxos lakáskasszával, amire aztán hitelt is felveszünk, ha szükséges lesz – közben ha még tudunk megtakarítunk, hogy az önerőt növeljük.
    Nekünk ez nagy dolog, a környezetünkben gazdagnak is tartanak,de nagyon messze vagyunk attól amit valóban gazdagságnak lehet nevezni. Egyszerre csak 1 nagyobb terv kell, amit aztán lehet teljesíteni is. Ha teljesíthetetlen terveink lennének soha nem lennénk elégedettek. A pénz nálunk nem fő cél, sokkal inkább eszköz a céljaink elérése céljára.
  • VJ1972

    “Szóval mindig abban a környezetben kell elsődlegesen viszonyítani a vagyonodat ahol élsz.”

    Ez igaz, viszont Magyarországon is nagy különbségek vannak még országon belül is, nem mindegy hol van 70 milliód. Egy barátom vett most budán házat, 120M volt és nem egy irdatlan villára kell gondolni, hanem egy korrekt családi ház.

    Kecskeméten ugyan ez a ház kb a fele, egy kisebb városban a negyede, falun mondjuk a nyolcada se.

    Szóval itthon is ha budán akar élni valaki házban, akkor lehet a 70 elég se lesz,
    vidéken meg meg kijön a ház is + tényleg látható összeg marad.
    (ha bérel akkor meg a bérleti díj kitermelésére kell a tőke)

    Ez csak az anyagi oldala a dolognak, természetesen tudom és már elhangzott, hogy kisvárosban, falun nincsen orvos, gimnázium, bolt meg miegymás.

    Csak annyit akartam írni hogy a lakhatás azért elég jól eltorzítja.
    MMM is ezért költözött olcsóbb helyre.

  • Ildikó70
    folyt. Amellett nagyon nem mindegy, hogy kihez képest kell gazdagnak látszódni. Nógrádban már az, hogy mindketten dolgozunk, nem minimálbérért és főleg nem közmunkán már gazdagnak számít – legalábbis felső középosztálynak – a többiek szerint. 🙂
  • marci
    Vizsgálták, mi történik a hirtelen meggazdagodó lottómilliomosok közvetlen szomszédaival. Pár éven belül csődbe mennek. Lehet tippelni, miért!
  • marci

    Mennyit tegyünk félre, mennyit éljünk fel? És ha holnap fejemre esik egy tégla? Minek kuporgatni? A gyerekek miatt? Egy szülő csak áldozat lehet, nem élvezheti az életet?

  • Zabalint

    Ezzel kapcsolatban lennének kétségeim, megnézném a kutatás módszertanát is. Már csak azért is, mert kétlem, hogy épp a lottó nyereményből rongyrázók ne költöznének el az eredeti szomszédaik mellől, az új, gazdagabb környéken meg jó eséllyel nem zavarnának sok vizet.
  • Ildikó70
    A mi szomszédunk lassan 2 éve, hogy megnyerte a buksza fődíját – 50M-t. Nem mentünk csődbe, sőt! A faluban minket tartanak gazdagabbnak, mert őt irigylik, de közben le is nézik, hogy ő csak a nyeremény miatt lett gazdag. Gyorsan vettek 2 lakást a 2 gyereknek Budapesten – aztán el is ment a pénz nagy része, igaz a gyerekeknek sokkal könnyebb lett. Ők ugyanúgy élnek, mint előtte, a pénz nem változtatta meg őket, de a szomszédokat sem.
  • realestate

    “Egy barátom vett most budán házat, 120M volt és nem egy irdatlan villára kell gondolni, hanem egy korrekt családi ház.”

    Pont erről szólt a cikk amit linkeltem! Hiába van a barátod csak a házával benne bőőőven a felső 5%-ban, ha az adott környéken ez az átlagos ház…. ergó, nem lesz olyan “boldog” tőle (nem erzi különlegesnek magát) mintha ugyanebből a pénzből kacsalábon forgó kecót vett volna máshol, mert akkor ő lenne a király a városban!!! 🙂 Szerintem pontosan érted hogyan gondolom.

  • stecker
    Szerintetek mi a helyes megoldás? Most sok ismerősöm arra törekszik hogy a gyermekeinek mindent megteremtsen, ameddig 18 éves nem lesz, lakás, kocsi…, Van olyan barátom, akinek 4 gyereke van de már mindegyik alá tett ingatlant. Jó így elkényeztetni előre a gyermeket? Ez a folyamat nem most kezdődött el. A társadalomban nincsen megállás, akinek 100 milliója van milliárdokra vágyik, akinek x milliárdja van x+y-t akar elérni.
    A gyerektémánál maradva, sokat a gyerekzsúrt lovardába, élményparkban, vagy elektromos helikopterezéssel oldják meg. Az egyszerű piknik erdei túra, költségek nélkül szóba se jön. A dizájner újgazdag társadalomban is a fényűzés és a rongyrázás számít csak. Mi a helyes út a puritán életvitel, vagy a társadalmi sorba való beállás? Azonban, ha pénzed vagy és puritán vagy, akkor a társadalom perifériájára kerülsz, és szinte földönkívülinek néznek. Vélemények?