Ha nem keresel eleget

Írtam pénteken Gáborról, aki 100 ezret tesz el havonta a 350 ezres fizetéséből. Sokan szidták a hozzászólásokban, hogy milyen pazarló, meg hogy ennyi pénzből könnyű okosnak lenni, meg úgy egyáltalán hogy mer valaki ennyit keresni, amikor mások négyen kevesebből élnek.

Meg inkább azt mondjam meg, hogy minimálbérből hogyan lehet félretenni, meg nálunk itt Szabolcsban/Zalában/Borsodban nincs munka.

Mielőtt belekezdek abba, amiről ma írni szeretnék, engedjétek meg, hogy ezekre a kijelentésekre reagáljak.

(Úgy mellesleg, ez egy pénzügyi blog és egy adott esetet mondtam el nektek abban a reményben, hogy ti is tanulhattok belőle. A bejegyzés arról szólt, hogy nem biztos, hogy elég az, amit te annak tartasz. Nem én tehetek róla, hogy Gábor ennyit keres és nagy sajnálattal tölt el, hogy mennyi embernek vörös posztó, hogy valaki mer ennyit keresni. Ja és az anyjának két lakása van, egyik, amelyikben ő él és az, amelyikben Gábor. Ezt is örökölte és csak egy garzon. Gábor nem aranykanállal a szájában született.)

Először is Gábor egyáltalán nem buta és nem is pazarló, hiszen havonta eddig is tett félre a pénzből, nem is kicsi részét, szemben a magyarok 95%-val, keresettől függetlenül. A pénzügyi butaság nem bevétel-függő. Ismerek olyat, aki havi egymilliót keres, mégis fülig el van adósodva, mert úgy él, mintha másfélszer ennyit keresne.

Olyan pénzügyileg rossz döntéseket hozó személyekkel is van dolgom, akik keveset keresnek.

“Kérem segítsen, már enni sincs pénzünk….. A rezsink: UPC számla 7.000 Ft…..”

” Nem tudom, mi lesz velünk, nem győzzük már a hiteleket fizetni…… Levél elküldve az Iphone-omról.”

Na ezek a pénzügyi analfabétizmus igazi jelei. Amikor valaki egymilliós fizetés mellett képtelen eladósodás nélkül élni, meg amikor valaki éhezik, de hétezres UPC-t fizet, vagy 200 ezres Iphone-t vesz. Nos, éppen Gábor az, aki nem tartozik ezek az emberek közé.

(Ugyanígy sikerült némelyeknek félreérteni az új autó-használt autó vételéről szóló cikket is. De arról majd külön akarok írni.)

A mai téma az “Azt mondd meg, hogy tegyek félre a minimálbérből” és a hasonló cipőben járóknak szeretnék segítséget nyújtani.

Hogy azt ne mondhassátok, hogy csak elméleti okoskodásokat szórok a távoli Budapest gazdag környékéről, a saját életemet szeretném elmesélni nektek.

Azt, hogy hogyan lettem pénzügyi tanácsadó, azt már leírtam.

Most azt szeretném megosztani veletek, hogy odáig hogyan jutottam el.

Érettségi és technikum után pár év külföldi munkavégzéssel a hátam mögött Szegeden szerettem volna élni, de éveken át nem találtam normális munkát. Volt egy technikusi papírom, jól beszéltem angolul, bármilyen munkát elvállaltam volna, mégsem tudtam elhelyezkedni.

Volt olyan időszak az életemben, amikor mindössze egy kiló rizs volt az összes ételem 3 napra és csak a főbérlő kegyei miatt nem kerültem ki az utcára.

Ekkoriban érthetően elég depressziós voltam és valószínűleg nagyon irigyeltelek téged, akinek legalább volt mit enned és nem gyalog közlekedtél egy ekkora városban már két éve, mint én, mert nem volt pénzem bérletre sem.

A depresszióm azért mindig alábbhagyott, amikor láttam még nálam is nagyobb nyomorultságban lévő embereket. Emlékszem, egyszer találkoztam egy féllábú hajléktalan fiúval, velem egykorú lehetett. Akkor kicsit elszégyelltem magam, hogy biztos van-e okom az önsajnálatra, hiszen legalább van hol laknom és van mire felhúznom az egyetlen pár cipőmet.

Első tanulság: Mielőtt még nagyon belelovalod magad az önsajnálatba, nézz körül magad körül. Szerintem nagyon sok ember szívesen cserélne veled a közvetlen környezetedben is. Például azok, akiknek veled ellentétben nem hogy számítógépük és internetük sincs, de még az áramot is kikapcsolták náluk.

Komolyan mondom, minden magyart elküldenék valahová külföldre egy kicsit. A magyarokból állandóan ömlik a panasz, hogy milyen szegényen élnek, miközben a Föld lakosságának legalább 80%-a szívesen cserélne velük azonnal. Emberek milliárdjai próbálnak megélni napi két dollárból. És a legnagyobb tragédia az egészben, hogy közben nem panaszkodnak, hanem örülnek az életnek.

Kalandos életem során eljutottam Vietnamba, dolgoztam latinokkal az USÁ-ban, beszélgettem a helyiekkel Egyiptomban, csupa igazán szegény emberrel és soha senkit nem hallottam panaszkodni.

Pedig például Egyiptomban 100, azaz egyszáz dollárt kerestek havonta az ismerőseim, ebből tartották el az egész családjukat. Az életcéljuk nem egy lakás, nem is egy autó, hanem egy multimédiás mobil megszerzése volt. Természetesen kínai koppincs telefoné. Mégis boldogok és elégedettek voltak. Nálunk ha valakinek nem telik nagyképernyős tévére, vagy digitális fényképezőre, már készíti is elő a kötelet, mert ezek nélkül nem tudja elképzelni az életet.

Első gyakorlat: keress a közvetlen környezetedben 20 embert, aki még nálad is nagyobb nyomorúságban van, akár anyagilag, akár egészségileg, akár családi helyzetben. Meg fogsz lepődni, de percek alatt meglesz a listád.

Nos, mától bármikor panaszkodni van kedved, gondolj ezekre az emberekre és jusson eszedbe, hogy most rögtön szívesen elcsérélnék a te problémáidra a sajátjukat. Úgyhogy a legegyszerűbb, ha mától leszoksz a panaszkodásról és a problémák ismételgetése helyett inkább a megoldás keresésére fordítod a figyelmed.

Egyébként a magyarnak a zsigereiben van a panaszkodás és saját gondjaik miatt mások okolása. Ha nem hiszel nekem, egyszer hallgasd meg a Himnuszunkat. Az se szól másról, mint milyen nyomorúságos dolog magyarnak lenni és mindenki hibás ez miatt, csak mi nem, mert a balsors tép minket.

De folytatva a történetem: miután megelégeltem, hogy éveken át nincs munkám, pedig már a leggagyibb segédmunkát is elvállaltam volna, jobb híján felköltöztem Budapestre.

Második tanulság: ha éveken át nem akar a munka odaköltözni a te lakóhelyedre, akkor bizony neked kell felkerekedned és odaköltöznöd, ahol a munka lakik. Ha a hegy nem megy Mohamedhez klasszikus esete. Én is szívesebben laktam volna bárhol máshol, mint a zajos, szmogos és zsúfolt Budapesten, de ha csak itt találtam munkát, sajnos meg kellett hoznom ezt az áldozatot.

Bár Budapesten már lett munkát, de azért fényes karrierről azért itt sem számolhatok be. Mivel csak egy érettségim (na jó, egy semmire nem való technikusim) volt, bizony nem nagyon találtam nettó 120-130 ezernél jobban fizető munkákat. Vándoroltam egyik-helyről a másikra, de a fizetésem mindig ez körül szórodott.

Harmadik tanulság: a munkaerődnek, ugyanúgy, mint bármi másnak, van egy piaci ára. Ahogy te sem fizetsz egy 20 éves autóért 3 milliót, bármennyire is szeretné a gazdája, a te munkaerőd sem ér többet, mint a többi hasonló a piacon. Ha többet akarsz kapni érte, mindent meg kell tenned, hogy nagyobb legyen az értéke.

Amikor 33 éves lettem, kezembe került néhány könyv, ami arról beszélt, hogy az életem eredményessége egyedül rajtam múlik, illetve hogy ha nincs tervszerűség az életemben, akkor nem is fogok soha sehová eljutni.

Megkérdezlek téged is, kedves olvasóm: van bármilyen halvány tervszerűség is az életedben? Tudod, mit akarsz elérni ebben az életben? Tudod, mi a célod és hogyan valósítsd azt meg? Tudod, mit kell elérned két év múlva, vagy öt év múlva? Vagy csak éled az életed napról-napra és szidsz mindenkit, hogy nem jutsz egyről a kettőre?

Az, hogy szeretnél gazdag lenni, vagy híres, vagy szeretnél egy szép családot, az nem terv, hanem vágy. A terv az, amikor tudod lépésről-lépésre, hogy mit kell tenned, hogy a gazdagságot elérd és megteszel mindent, hogy ez megvalósuljon.

Napoleon Hill szerint az emberek 98%-a mindenféle terv nélkül éli le az életét. És mindössze az emberek 2%-a mondható sikeresnek ebben az életben. Az a két százalék, aki tudja, mit akar elérni.

A maradék 98% hibáztatja a kormányt, a körülményeket, a sorsát, a szomszédot és a munkaadóját. Seneca mondta, hogy akinek fogalma sincs, merre akar hajózni, annak egyetlen szél sem lesz megfelelő. Te tudod, hová akarsz eljutni?

Mivel nekem sem volt semmi tervem, elkezdtem gondolkodni, mit is akarok tulajdonképpen csinálni ebben az életben, mert így életem végéig fogok csapódni munkahelyről-munkahelyre, úgy, hogy egész életemben nem lesz belőlem senki.

Az jött mindig a szívemre, hogy pénzügyekkel szeretnék foglalkozni. Akkoriban annyit értettem a pénzügyekhez, mint ló a hátúszáshoz. Azt sem tudtam, mi az a hozam, kötvény, meg részvény. Egy dolgot tudtam csak: ezt akarom csinálni.

A leghalványabb fogalmam sem volt, hogy hol lássak hozzá a dologhoz, ezért elmentem egy életbiztosítóhoz ügynöknek. Ott gyorsan rájöttem, hogy ezt a szakmát sem lehet tudás nélkül űzni, hiába tevékenykedik így az ügynökök 99%-a.

Tehát tanulnom kell, amiről már a Biblia is megmondta, hogy fáradságos dolog. Arról már nem beszélt, de méregdrága is egyben. Úgyhogy el kellett döntenem, hogy kifogásokat keresek, hogy miért nem tudom kifizetni ezeket az iskolákat, miért nincs rá időm munka mellett, vagy a megoldásra koncentrálok, a “miért nem” helyett a hogyan tudom kifizetni kérdést teszem fel és válaszolom meg.

És bizony, munka, család és egy baba mellett voltam kénytelen tanulni. Minden hétvégémet az iskolákban töltöttem hosszú éveken át, a legtöbb szabadságom a vizsgákra ment el és a legtöbb szabadidőm a tanulásra.

Úgyhogy ne mondd, hogy nem lehet megcsinálni, mert ha nekem is sikerült, neked is fog. Ha nem akarsz életed végéig egy bármikor pótolható, filléres csavar lenni egy gépezetben, akkor értékesebb alkatrésszé kell átalakítanod magadat, akit hálóval vadásznak a munkaadók. Ehhez néha elég egy új kurrens szakma, vagy egy-két nyelv magabiztos ismerete.

Nehéz? Igen. Lemondást igényel? Igen. Hajlandó vagy kifizetni ezt az árat, vagy maradsz a panaszkodásnál? Nos, ez már a te döntésed lesz.

Munka mellett két diplomát szereztem és három pénzügyi szakvizsgát pár év alatt. Ezért nem tudom elfogadni azt, amikor valaki ezt lehetetlennek mondja.

Nem tartod magad értelmiségi embernek? Akkor is érdemes a szakmádban tovább képezni magad, legyél bár autószerelő, vagy asztalos. A szakértelem mindig utat nyit a sikerhez.

Ahogyan a hozzáállás is. Van egy ápoló ismerősöm, gyakorlatilag képzettség nélkül, nettó 90 ezres fizetéssel. És tudod mit, ő úgy gondolja, hogy eleve ápolónak született és szívvel-lélekkel csinálja, kedves és segítőkész a betegekhez, szívességeket csinál nekik, kimegy a boltba bevásárolni szabadidejében és a többi. Semmi pénzzel nem tudnád elcsábítani a munkájától. A kedves és segítőkész hozzáállást a  betegek is észreveszik. Tudod, mennyi jattot kap egy hónapban? Azt mondta, ritkán keres havonta 250 ezernél kevesebbet! Egy “tanulatlan” ápoló! Mindössze a hozzáállás kérdése az egész.

Bár folytatnám még, de elég hosszú bejegyzés lett már így is, ezért itt most félbehagyom.

Utoljára néhány kérdés, kedves Olvasóm: mit csináltál az elmúlt két évben, hogy a sanyarú sorsod megváltozzon? Milyen tervet alkottál a változásra? Mit vittél véghez ezekből eddig? Mit tettél azért, hogy ne egy rossz értelemben vett átlagember legyél csak? Hány szakkönyvet olvastál idén? Hány új angol szót tanultál meg? Utazás közben csak bambulsz a buszon, tuc-tuc zenét hallgatsz, vagy tanulsz valami értelmeset? Az estéid mivel telnek? Öt óra tévézéssel, vagy képzed magad, hogy jól fizetett, megbecsült ember legyél?

Legközelebb itt folytatjuk.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

215 hozzászólás

  • Zabalint
    Én 1,5 évet dolgoztam eddig programozóként, és nézve a statisztikákat, még a legnagyobb havi fizetésem sem ért közelébe az indiai programozók átlagkeresetének… Jó, persze majd 5-10 év tapasztalattal majd talán fogok annyit keresni, mint ők.
  • whave
    te sem erted, ok sem ertik. te is eljutsz odaig, hogy aki jol keres, az egyertelmuen csak jokor volt jo helyen. pedig te magad is leirod, hogy “tobb tanulassal”, persze a hangsulyt rogton a kapcsolatokra rakod.

    es valoban. elvarom a tobb fizetest, mert tudom, hogy pl Nemetorszagban 3-4x annyit kap egy azonos munkat vegzo ‘kollegam’.

    es akkor innentol ket lehetosegem van: szidom a rendszert, a rohadt orbant, az ingyenelo segelyezetteket, a markukat tarto nyugdijasokat, az adombol ingyen tanulo (mostmar joval kevesebb) egyetemistakat, a szemet EU-t amiert elnyom, es legfokeppen, a nalam jobban tanulo, “jobban helyezkedo”, ezaltal jobban kereso embereket. mert amit ok megkapnak, azt tolem veszik el jogtalanul!

    a masik lehetosegem: felkeszitem magam lehetoleg minden szinten es oldalrol a Nemetorszagba valo kikoltozesre, ahol majd jobban kereshetek. hisz az a celom, hogy letbiztonsagban eljek. ehhez a celhoz ez lesz az eszkoz. ugy nezem, Mohamednek kell a hegyhez mennie. megyek a jo helyre, es eleg idot el szandekozok tolteni ott, hogy a ‘jokor’ is ervenyesulhessen. sajnos ott valoban hiaba keressuk a munkat, ahol nincs.

    szoval lehet oklot razni meg frocsogni, meg lehet pl angol nyelvkonyvet lapozgatni. az egyik mindenkeppen hatekonyabb a masiknal, a masikban viszont sokkal jobbak vagyunk… 🙂

  • Zabalint
    Ha megnézed, ez nem úgy van, hogy mondjuk a német bolti eladó többet, jobban dolgozna. Hanem úgy, hogy a gazdaság termel többet, éppen a magasan kvalifikált szakemberek állítanak elő több értéket, majd költenek el több pénzt a boltban, mint nálunk, így a boltos fizetése magasabb lesz. Leegyszerűsítve a dolgokat, valami ilyesmi történik.

    Éppen ezért nem hülyeség a jobboldali ideológia, amely szerint hagyni kell meggazdagodni az embereket, és akkor a szegényeknek is jobb lesz. Megjegyzem ezen jobboldali ideológia eléggé távol áll a legnagyobb magyar jobboldali párttól, szóval nem keverném ide a magyar politikát.

  • Zabalint
    Azért az ilyen történetben remélem érzed, hogy van nem kevés szerencse is, hiába dolgozik valaki középiskolásként is, attól még igen ritka, ha minimálbérnél/garantált bérminimumnál jobb állást talál 19 évesen.
  • KocsisJudit
    “es valoban. elvarom a tobb fizetest, mert tudom, hogy pl Nemetorszagban 3-4x annyit kap egy azonos munkat vegzo ‘kollegam’.”

    De az átlagember nem várhatja el, neki nem jár több fizetés ugyanezen az alapon, hiszen akkor hová jutna a világ, ha minden jött-ment megkapná a munkájáért járó arányos bért.
    Kitűnő!
    Tudod mit, csak azért nem írok ide semmi egyebet, mert nem akarok okot adni a moderálásra.

  • whave
    …vagy szerencse helyett, inkabb csak tul keves ember tudta angolul udvariasan elmagyarazni a telefon masik vegen ulo embernek, hogy teszemazt miert nincs halozat a szamitogepen es mik a lehetseges megoldasok? nem ertem tenyleg ezt a gondolatmenetet.

    a (kor)osztalyombol meglehetosen nagy szamban es sikeresseggel kezdtunk el rogton erettsegi utan dolgozni. volt, aki joval tobb penzert, mint en. mindegyikunknek csak a maga altal osszekuporgatott szakmaja es az angol nyelv allt rendelkezesunkre.

    ilyen szerencses kozmikus sugarakat kaptunk volna mindannyian, vagy csak a megfelelo dolgokkal foglalkoztunk? nyilvan csak a szerencse.

    de megegyszer: ez 2003 volt. akkoriban meg jottek a multik, nem mentek… 🙂 csomo rohamleptekkel novekvo ceg volt, ahova akar palyakezdoket is felvettek, mindenfele customer service / back office munkakra. amikor 2006-ban valtottam, akkor mar pl csak 2-3 nyelven beszelo diplomasokat vettek fel, es akkoriban brutto 260e volt ott az alapber ezert.

    ma mar valoban hihetetlen szerencsesnek ereznem magam, ha munkanelkuli lennek es ilyen lehetoseget kene megcsipnem. de akkoriban…

    mostmar nagyobb a munkanelkuliseg, telitettebb a maradek piac, masok az elvarasok. eredmenye: tanulok tovabb, hogy 5 ev mulva ne dobjon ki a gepezet.

  • Mkuscic
    Kiszámolós sörözésben én is benne vagyok, bár úton a baba, ha megengedik az urak, maradnék kólánál:)
    Banános embernek pedig így a minimálbér fölött nem sokkal-ból:
    Ha ennyire zavarnak itt az emberek, vagy maga a blogíró, ha úgy gondolod, hogy itt mindenki hátszeles vagy csúsztat, feketézik, és a fele se igaz, hát nem kell ám olvasgatni és kommentekre válaszolni…
    Attól, hogy másokat negatívan ítélsz meg, sajnos neked sem lesz jobb.
    Itt sem hiszem, hogy úgy gondolják az emberek, csak akarni kell, és hű de egyszerű lesz. Te már sokat csalódtál, de azért van, akinek összejöhet.
  • konkav
    az ilyen válaszokból nekem a Brájen élete jut eszembe: “Eltekintve a csatornától, gyógyászattól, oktatástól, bortól, közrendtől, öntözéstől, utaktól , vízvezetékhálózattól… mit tettek a rómaiak értünk?” vagyis azt mondjátok, hogy mindenki, aki elért valamit az életében, szerencsés volt, szüleinek ismeretsége volt mindenféle csókos helyeken, stb. természetesen nem állítom, hogy nincsenek ilyen emberek, de mindenki ilyen?
  • kungfupanda
    Oké haverom,marha okos vagy,de még mindíg nem adtál választ ,hogy ekkora minimálbérből hogy lehet kijönni,netán félretenni.De tudod mit,add nekem a vagyonod 10 % át,kiegyezünk.:)))))
  • Ildiko70
    A hozzászólások nagy része, szerintem, főleg amit te kritizáltál leginkább a blog címe miatt jöttek: “Elteszek havi százezret! Ügyes vagyok?” Hát nem! Havi 350ezerből egy kis odafigyeléssel sokkal több is eltehető, úgy, hogy mellette még jól is élsz, rendesen ruházkodsz, normális helyen laksz, stb.
    És sajnos igen, az országban sok 4 tagú család is csak álmodik a 350E Ft havi bevételről. Nekünk is csak 220E Ft a havi bevételünk, de elteszünk a gyerekeknek egyetemi és főiskolai taníttatására! igaz csak havi 10E Ft-ot, de jövőre, ha letelik a hitelünk ennek a dupláját fogjuk félretenni. Tehát arányaiban sokkal többet, mint Gábor!
  • whave
    de, elvarhatja. mindenki elvarhat mindent.

    tesz erte? ha igen, ES PERSZE SZERENCSEJE MEG JO KAPCSOLATAI VANNAK, akkor majd valami valtozik, valami sikerulhet. elvaras teljesult.

    nem tesz? durrog? sir? imadkozik? ez egy hosszu elvarasi folyamat lesz akkor.

    de oszinten, nem is ertem, kivel/mivel vitatkozol, egy szoval nem mondtam, hogy ‘hova jutna a vilag’ blabla.

    en arra probalok ravilagitani, amire itt sokan, es amit Te, illetve Bananos kollegaek egyaltalan nem ertenek: ha a hibasok, felelosok, kifogasok es igazsagtalansagok keresesere es pellengerre allitasara aldozott energianak mondjuk a FELET raforditana valaki egy nyelv megtanulasara, akkor minden kicsit konnyebben mehetne. nem sajnalok senkitol semmit, az ‘atlagembertol’ sem, csak viszonylag ritkan talalkozni az IGYEKEZETTEL, hogy valtoztasson az ember.

    elmondok egy rovid sztorit. van egy kedves baratom. ‘atlagpolgar’, nincs semmilyen elkepeszto csaladi hatter, kapcsolatrendszer, stb. tanult zenesz, gitaros. ez a hobbija, es szerette volna, ha ez a szakmaja. mindannyian tudjuk, zeneszkent milyen ‘jol’ meg lehet elni az 50.000-ert haknizo, kepzetlen, hamis ‘fun’ bikicsunajok koraban. mikozben tudjuk, hogy egy profi zenesznek heti sok-sok-sok orat kell gyakorolnia, dolgozott raktaroskent, pakolt koncerteken, adott el hangszerboltban, keverte a betont epitkezesen, hogy legyen jo gitarja, jo erositoje, egyeb nyersanyagok. rengeteget tett erte, es a vegeredmenye az lett, hogy megnyert egy ‘palyazatot’: feldolgozas-zenekarral Spanyolorszagban haknizni a katalan hotelekben, a kb fel eves szezon idejere.
    fel evig egy tengerparti hazban ‘rohadt’, elvezte az eletet, s ugyan minden este pakolt/zenelt/dolgozott (kb 10 szabadnapja lehetett a fel ev alatt), fantasztikusan erezte magat, hogy a tengerparton lehet onerobol, a ‘hivatasat’ vegezve. itt rajott, hogy meg egy dolog nagyon tetszene neki: a buvarkodas, buvaroktatas.
    ugyhogy a szezon lejartaval, amikor haza kellett jonnie, megtervezte az elete tovabbi lepeseit. eladta a gitart es a tartozekokat, a spanyol tartalekokbol megvette a repulojegyet, es kiment Londonba. jelenleg itt raktaros. szereny igenyekkel, es angol szemmel szereny, magyar szemmel egeszjo fizetessel, amibol felre is tud tenni a kinti magas koltsegek ellenere. amint stabilan megvetette a labat, neki fog allni a buvaroktatoi tanfolyamnak, allitasa szerint pl a karibi lehetosegek eleg kecsegtetoek lesznek.

    most ha valaki azt szuri le ebbol, hogy kezdj el gitarozni, hat en mar azon sem lepodnek meg :). de amit mondani akarok vele, hogy ha megvan a celod, es nem derogal bizonyos eszkozok bevetese az erdekeben, akkor lehet tenni erte, kell is, es akar meg is valosulhat.

    vagy varjuk a szerencset, es duzzogunk hogy nekunk nincsenek kapcsolatrendszereink.

  • zaama
    te nagyon félreértelmezel dolgokat, senki nem tartja magát elitnek
    ezt meg végképp nem értem hol olvastad:
    “de az átlagmunkára jelentkező szakembertől meg még az átlagfizetést is sokalljátok”
    kezd újra az olvasást 🙂
  • LetLoveRule
    Kedves KocsisJudit
    – számomra meg az hihetetlen, hogy emberek gyakorlatilag azon túl nem látnak, hogy pl a másik “biztos csókos szülőkkel van megáldva”, segget nyalt, helyezkedett,szerencséje van, vagy akármi.

    Soha nem merül fel, vagy csak “törtrészben” (ahogy írtad), hogy szorgalom is van? Hogy nem unottan csinálja, amit? Hogy abban jobb és jobb akar lenni? Hogy magát fejleszteni akarja? Erre időt és pénzt áldoz? Hogy tervei vannak? Ha pedig átlagember, legalább az ESÉLYÉT adja meg magának, hogy jobban akarja csinálni – és sajnos vagy nem – máris nem átlagember lesz.
    Nagyon nem érezzük ezt itt – tisztelet a kivételnek.
    Egy kedvenc előadásomban volt (USA): a munkáltató állásinterjún első kérdés dolgot kérdez a leendő munkavállalótól: mit olvastál utoljára, bármit is, ami a munkáddal kapcsolatos és kitől?
    Értelmezd, ahogy akarod.
    És most hagyjuk azt, h. ez M.o., meg bármi, a körülmények, Orbán,GYF, mélyszegénység, mert könnyebb a környezetünkre fogni. Ha valami nem jó, kezd magadon. Helyetted más nem fogja. Az összes többi kifogás, ami sajnos a nagy többség szemléletmódjába beépült, mert azt könnyebb találni.

    Kiszámoló összes blog írását olvasd el, kérlek, és ha minimális rosszindulatot, nagyképűséget, vagy bármi sértőt feltételezel, jelezz vissza kérlek, lehet, hogy másképp értelmezünk szöveget. Én inkább igenis realistának látom az írásait, önzetlenül hasznosnak, építőnek: igenis tenni kell és tenni lehet, mindig.
    Minden csak rajtunk múlik.
    Bocs, ha én ilyen optimista vagyok, nem toltak a szüleim és nem csókoltam seggeket, csak teszem a dolgom.

  • Zabalint
    Érdekes dolog, ez a vidék szó lehet az összezavaró, de le a legtöbb budapesti csak végletekben gondolkodik, van Budapest, meg vannak a falvak, holott Magyarország lakosságának többsége városban lakik.

    Amúgy meg attól is függ, ki hol született, mihez szokott, egyébként a legrosszabb az a típusú ember, aki vidéken(nem falun) született, és a pörgés miatt akar Budapestre menni, az ilyen emberek általában elvetemültek. Aki a munka miatt akar, azzal más a helyzet.

  • Zabalint
    “a masik kedvencem, amikor aszondjak, “de te szerencses voltal”. igen, fel lehet szerencsekent is fogni, hogy visszajeleztek. ez a ceg volt az egyetlen a 20 probalkozasbol”

    Erre két dolgot mondok. Szüleimnek jól fizető állásuk van, de nincsenek maguktól elszállva, azt mondják, jókor voltak jó helyen, és meglépték, amit kellett, de valószínűleg több ezren próbálkoztak ugyanezzel, és ők voltak, akiknek sikerült. A másik dolog, hogy az átlag munkakereső nem 20-30, hanem 50-60 helyre is jelentkezik, és akkor is szerencse kell, hogy valamilyen állást találjon, nem hogy 200 ezer bruttót fizetőt.

  • LetLoveRule
    whave – mondjuk annak kollégaként nem örülök, hogy a gitározást feladta 🙂
    /amúgy abból itthon megélni…majdhogynem sansztalan/
  • jurta
    _Szívből útálom Budapestet, élhetlen koszos város_

    Vigyázz, ezzel új frontot nyitsz 🙂 (Remélem, senki nem harap rá)

    Egyébként enMegmondtam-nak adok igazat. Mindenhol otthonra találhatsz, ahol be tudsz illeszkedni a téged körül vevők közé. A kulcs az, hogy egy milliós nagyvárosban erre kevésbé alkalmas a puszta fizikai közelség (szomszédok, társasház), cserébe viszont olyan szélsőségesen kevés embert érdeklő közös tevékenységekhez találhatsz _működő létszámú_ és gyorsan befogadó társaságokat, amilyenekhez csak akarsz. 🙂

  • whave
    akkor meg egyszer: 2003. akkoriban azer nem volt ilyen a helyzet, en nagyon ugy lattam, hogy ha rendelkezel kozepfoku vegzettseggel, akkor pesten kb akkor nem kapsz munkat, ha nem akarsz.

    vagy pedig tenyleg itt a masik lehetoseg: ismerek ~20 kicseszettnagy mazlistat, aki csak annyi idore vette ki az ezustkanalat a szajabol, hogy aszondja egy jol fizeto allaslehetosegre: “igen”. 🙂 kollektivan lottoznunk kene, ha mar ilyen fenenagy szerencse kiser minket utunkon.

    ezzel az erovel tenyleg BARKINEK szerencsen mult BARMIJE, hisz egy allasra altalaban nem az az 1 ember jelentkezik, akit felvesznek.. szerintem te pl hihetetlen szerencses vagy, mert nem kozep-afrikaba szulettel, de meg csak az auto sem utott el, mikozben ma munkaba mentel. 🙂

    ez mar filozofalgatas. 🙂

  • Zabalint
    “…vagy szerencse helyett, inkabb csak tul keves ember tudta angolul udvariasan elmagyarazni a telefon masik vegen ulo embernek, hogy teszemazt miert nincs halozat a szamitogepen es mik a lehetseges megoldasok? nem ertem tenyleg ezt a gondolatmenetet.”

    A legtöbb munkakeresőnél már az önmagában szerencse, ha behívják valahová.

    Ha nem érted, elmagyarázom.
    Szerintem senkinek sincsen igaza, annak sem, aki mindent a szerencsére és a kapcsolatokra fog annak sem, meg annak sem, aki mindent a rátermettségre. Annyi a különbség, hogy ha sokszor próbálkozol, javulnak az esélyeid, olyan ez, mint ha újra dobnál, de ez a kocka nem 6, hanem legalább 30 oldalú, és csak egy a nyerő. Tehát élni kell a lehetőségekkel, de azt is meg kell érteni, hogy nem mind volt lusta, motiválatlan, aki a földre kerül. Ennyi az én álláspontom.

    Egyébként én nem elit gimibe jártam, és 2005-ben érettségiztem, a volt osztálytársaim töredéke tanult tovább a felsőoktatásban, volt aki OKJ-s vagy FSZ képzést választott, volt aki elkezdett dolgozni, de töredékük lett sikeres. Most hallottam, hogy egyik osztálytársam jelentkezett egy adminisztratív állásra, oda ahol apám dolgozik. Csak ott hirdették meg, ahol kötelező, és 200-an jelentkeztek 1 héten belül, pedig ez Nyugat-Magyarország, szerinted az az 1, aki megkapja, az kizárólag a rátermettségének köszönheti(amúgy aki megkapja, messze nem kap 200 ezer bruttót, azt hiszem olyan garantált bérminimum körül fog kapni).

  • Zabalint
    Én nem mondtam ezt, innentől kezdve felesleges, amit írsz.
  • whave
    nem adta fel, o egy gitaros tovabbra is, csak most epp nincs hangszere. ez volt az (egyik) aldozat, amit meg kellett hozni a celjai megvalositasa erdekeben. majd ha lesz sok penze, vesz ujat, UK-ban ugyis olcsobb a hangszer 🙂
  • Zabalint
    “cserébe viszont olyan szélsőségesen kevés embert érdeklő közös tevékenységekhez találhatsz működő létszámú és gyorsan befogadó társaságokat, amilyenekhez csak akarsz. :-)”

    Én például tájfutok, és érdekes dolog, de nagyjából Pécsen és Szegeden együtt több tájfutó van, mint Budapesten(pedig távolság alapján Szegedhez hozzácsaphatnám Hódmezővásárhelyet is, mert pl. Budapest belváros és valamelyik külső kerület között is van akkora távolság), holott 2 millió vs. 350 ezer. Szerintem a nagyváros alapvetően arra motivál, hogy ne legyen egyedi érdeklődésed, ezért arányaiban kevesebb embernek van, mint vidéki városokban(nyilván a legkevesebb falun van).

    Persze ott van az előny, hogy bármely outdoor hobbija van az embernek, Budapest van az ország közepén, ezért átlagosan a helyek közelebb vannak hozzá. Ezzel szemben áll az, hogy pénteken szívás elhagyni a fővárost.

  • whave
    ertelek, ertelek, persze. sosem volt az az allaspontom, hogy aki a foldre kerult, az a lustasaga/butasaga miatt van ott. ezt max KocsisJudit szeretne a szamba/szankba adni 🙂

    az en allaspontom, amit te is mondasz, azt kiragadnam, es egy kicsit megforgatnam: ha nem probalkozol, nem kepzed magad, nem tartasz lepest a korral, akkor romlanak, majd eltunnek az eselyeid. ez az egesz egy nagy eselyteremtesi jatek, lassan, de folyamatosan szukulo lehetosegekkel. ha a foldre kerulsz, az egyaltalan nem biztos, hogy a te hibad. ha a foldon maradsz, az sem biztos, hogy a te hibad. HA MEG SEM PROBALSZ TALPRAALLNI, csak nyavajogsz, na az mar a te hibad.

    a mi sulink szakkozep volt, meg csak nem is gimi. en is (es sokan a tarsasagbol) csak belekostoltam a felsooktatasba. nehez volt a munkaval osszeegyeztetni, es nem is ereztem, hogy eleget adna nekem, a papiron kivul. ezert inkabb elvegeztem en is egy (meglehetosen gyakorlatkozpontu, hasznalhato!) OKJ-t az ELTE-n, igy megiscsak van valami papirom arrol, hogy rendszerinformatikus vagyok.

  • zaama
    van egy ismerős csaj masszőr, néha járok hozzá a hátamat egyengetni, elképesztően szép 3 szobás lakásuk van, amikor elöször mentem hozzá én is azzal kezdtem hogy huh micsoda kecó, mesélte hogy rengetegen irígylik tőlük és folyton csak azt hallja de jó nekik, de azt hogy főállásban ápoló, másodállásban otthoni telefon ügyeletet vállal (idősek hívhatják) szbadidejében meg maszíroz, a férje meg pincér, na azt nem irígylik tőlük.. ők sem diplomásak, különösebben jó kapcsolati rendszerük sincs, mégis boldogulnak, milyen érdekes:)
    ha az ember nem keres eleget be kell vállalni plusz melót, sajnos máshogy nem lehet
    én másodállásban közös képviselő vagyok a társasházban ahol lakom, ha elmesélem ismerősöknek kollégáknak mit vállaltam be pluszba kivétel nélkül mindenki azt kérdezi te jó ég miért csinálod ezt, nem téped a hajad a lakóktól? az a tapasztalatom hogy kb olyan alja munkának tartják mint a mekiben dolgozni vagy a bkv-nál ellenőrként
    talán a szemléleten kéne változtatni, nincs alja munka, csak becsületes munka van, amit azért csinál az ember hogy boldoguljon, szerencsés esetben még élvezi is
  • zumm
    Whave tőled idéztem
    “siras es fosban uszkalas helyett keszulok az 1 even belul esedekes tavozasra, feladom az alberletet, visszakoltozok anyamekhoz 28 evesen, es gyujtom, gyujtom, gyujtom az indulotoket.”
    Ahogy olvastam a kommentedet ebből számomra az is kiderül, hogy nem elég csak a saját akaratom kell még egy kis támogatás is. Te eldöntötted, hogy lépsz és igazad van ehhez sok pénz kell. Én is ezen gondolkodom, mert úgy érzem itt már nem tudok emberhez méltó élete élni ( megjegyzem teljesen reális vágyaim vannak) és felnevelni a gyerekeimet. De mit tegyek én és még az a sok ember akinek nincs háttere, aki támogatni tudja ( ez nem sírás csak pusztán a tények) A szakmám Európában és távolabb is keresett, de ahhoz, hogy az egész családdal kijussak és a kezdeti költségeket finanszírozni tudjam nehezen megoldandó feladat. Nem gondolom, hogy ha valaki elakad a terveinek megvalósításában az mind tehetetlen ” fosban úszkáló” ember lenne.
  • zumm
    Whave tőled idéztem
    “siras es fosban uszkalas helyett keszulok az 1 even belul esedekes tavozasra, feladom az alberletet, visszakoltozok anyamekhoz 28 evesen, es gyujtom, gyujtom, gyujtom az indulotoket.”
    Ahogy olvastam a kommentedet ebből számomra az is kiderül, hogy nem elég csak a saját akaratom kell még egy kis támogatás is. Te eldöntötted, hogy lépsz és igazad van ehhez sok pénz kell. Én is ezen gondolkodom, mert úgy érzem itt már nem tudok emberhez méltó élete élni ( megjegyzem teljesen reális vágyaim vannak) és felnevelni a gyerekeimet. De mit tegyek én és még az a sok ember akinek nincs háttere, aki támogatni tudja ( ez nem sírás csak pusztán a tények) A szakmám Európában és távolabb is keresett, de ahhoz, hogy az egész családdal kijussak és a kezdeti költségeket finanszírozni tudjam nehezen megoldandó feladat. Nem gondolom, hogy ha valaki elakad a terveinek megvalósításában az mind tehetetlen ” fosban úszkáló” ember lenne.
  • Ildiko70
    “Néhány szokásos kifogást emelnék ki: “ahol lakom, ott nincs munka” – költözz el.” Ezt nagyon könnyű mondani akkor ha van vidéken egy házad, amit eladni nem tudsz, otthagyni nem lehet, mert elfoglalják, tönkreteszik. Ha elmész valahová akkor meg 50-10E Ft-al többet kellene keresned, hogy az albérletre is legyen. Meg azért megyek el, hogy ne nyomorogjak. Sajnos a mostani közép korosztálynak nagyon nehéz ezt megtennie. Hidd el, ha valaki megvenné a házam, akár a piaci ár 2/3-ért is nagyon szívesen odaadnám és húznék egy jobb vidékre. De sajnos nincs olyan ember, aki ezt megtenné.
    A munkahely sajnos nincs kőbe vésve – sokkal előbb kirúghatnak, mit te szeretnél váltani! Amíg az országban ilyen jelentős munkanélküliség lesz addig nagyon sokan nem mernek lépni, még akkor se ha megérné hosszú távon.
  • Zabalint
    Én szerencsésnek érzem magam valóban, hogy jó helyre születtem.

    De te valószínűleg nem tanultál valószínűségszámítást, és ezért nem érted mit értek szerencse alatt. Ha mindent jól csinálsz, akkor az nem azt jelenti, hogy tuti, hogy jó lesz, hanem azt, hogy több a nyerésre az esélyed. Namármost ma Magyarországon éppen az a vállalkozói réteg döngeti leginkább a mellét, akik olyan kockázatot vállaltak be a 90-es évek elején, amit 100-szor annyi ember szintén bevállalt, de csak 1%-uk nyert. Ilyen nagy kockázatot normális ember nem vállalt be, hiszen nem is érdemes, viszont mivel az az 1% van rivaldafényben, nem a 99% aki bukott, ezért lehet mutogatni a nem kockáztatókra, hogy lusták voltak…

  • LetLoveRule
    🙂 Képben vagyok hangszerárakban ott vs. itt. Sok sikert neki!
  • Zabalint
    “az en allaspontom, amit te is mondasz, azt kiragadnam, es egy kicsit megforgatnam: ha nem probalkozol, nem kepzed magad, nem tartasz lepest a korral, akkor romlanak, majd eltunnek az eselyeid. ez az egesz egy nagy eselyteremtesi jatek, lassan, de folyamatosan szukulo lehetosegekkel. ha a foldre kerulsz, az egyaltalan nem biztos, hogy a te hibad. ha a foldon maradsz, az sem biztos, hogy a te hibad. HA MEG SEM PROBALSZ TALPRAALLNI, csak nyavajogsz, na az mar a te hibad.”

    Ezzel egyet tudok érteni. Mondjuk az is dilemma, hogy az ember elvállal-e olyan munkát, ami leköti az idejét, de nem szakmai, vagy inkább nem, és keres szakmai munkát, még ha több időbe kerül, és esetleg átmenetileg kevesebbet fizet.

    “a mi sulink szakkozep volt, meg csak nem is gimi.”

    Bocs, ez off, de nem minden gimi jobb ám, mint az átlag szakközép, a miénk szakközépiskola és gimnázium volt, és az egyik legrosszabb a környéken, de legalább jól éreztük magunkat.

  • pdw
    Nekem ugyanez 1 diplomaval es angoltudassal 2009ben 290e bruttot jelentett. Egyeb feltetelek ugyanazok.
  • whave
    hat, akkor itt felreertettuk egymast kicsit. ez a ‘visszakoltozom anyamekhoz’ dolog inkabb csak katalizatorkent funkcional, hogy minel tobbet tudjak felretenni. ha nem koltoznek vissza, akkor az alberlet rezsi maradna, mint fix kiadas, illetve a kajara is sokkal tobbet kell igy egymagamban koltenem.

    ha nem lenne lehetosegem hazakoltozni, akkor is menne, mert ‘rendes’ fizetesem van. ez csak amolyan kenyelmi faktor, mert nem szeretnek lemondani a teljes szabadidomrol a sporolas fenyeben.

    es en sem gondolom, hogy aki elakad, az rogton fosban uszkal. ez MEG MINDIG arra vonatkozik, aki meg sem probalja, viszont arra van energiaja, hogy a masiktol sajnalja, amit elert, amiert megdolgozott… ezt majd lassan hozzarakom minden kommentemhez 🙂

    mondok egy jo fosban uszkalo peldat. az alany nagybatyam.

    buszsofor. egyszeru, jolelku, becsuletes ember, de rendesen megkeseredett az evek soran. jofele BKV-s fizetese arra eleg, amire. amikor megindult a buszsoforok kivandorlasi hullama angliaba (es tart karokkal vartak oket, mint most kb a repulopilotakat), megkerdeztem, o miert nem megy, hat ott kb 5x ennyit kereshetne.

    dehat o nem beszel angolul.
    nembaj, ahhoz nem kell sokat tudni, nezek neki tanfolyamot, hogy egy alapszint meg how do you do menjen, meg segitek is.
    őőőőőőőő mar nem fog nyelveket tanulni. meg amugyis.
    ott jobbkormany van, őőőőőőő azt nem hajlando megszokni, kulonbenis hulyeangolok angolhulyek miert kell mindent forditva csinalni.
    meg kulonbenis, a magyar buszsofort azer veszik fel mert kevesebbert dolgozik mint az angol (ez neki nem mindegy, ha 1500 fontot kaphat?), es ez diszkriminacio, meg a burzsuj zsidok amugyis.

    ilyen es ehhez hasonlo ervelesek utan meg kellett kerdeznem, hogy szeret o a BKV soforje lenni? dehogyis, utalja mint a szart. de akkor miert nem PROBALJA MEG legalabb, hogy vesz egy repulojegyet, akciosan 15.000, es megnezi a helyzetet, hatha megis megtetszik?
    nincs 15.000, kellett uj karburator es katalizator az autoba. az autoba, amit egy evben 3x hasznal, amugy a parkoloban rohad a panelek kozott, amire gyakorlatilag csak megy a torleszto. meg okvetlenul kellett egy VHS-t DVD-re iro szerkezet is (eddig nem is hallottam ilyenrol komolyan, es valami rohadt draga!), mer az nem jo ha letoltom neki DVD-re emberi minosegben a filmet. neki a maga altal felvett VHS gyujtemenye kell DVD-n… 🙂

    na ez a fosban uszkalas. elegedetlen, es nemhogy nem kepzi magat, de a lehetoseget is elutasitja, mer angolhulyek. ok…

  • zaama
    mi ez a kiszámoló sörözés? lehet én is eljönnék 🙂
  • Zabalint
    De most mi a baj nagybátyáddal? Amit leírtál, ahhoz képest nem is él olyan rosszul, ha meg nem akar menni, hát ne menjen. Sokan diplomával jóval kevesebbet keresnek, mint a BKV buszsofőrök, és akkor a vidéki Volán társaságok sofőrjeiről nem is beszéltem. Az más kérdés, hogy nem sokan cserélnének a BKV buszsofőrökkel…
  • zumm
    köszi a példát, igazad van sok a tesze-tosza ember. A támogatást, vagy ahogy te katalizátornak hívtad én sem a megoldásnak tartom, de jó időben jó helyen megnő az értéke-:)
  • konkav
    aham, szóval nem olvastad végig figyelmesen az összes kommentet 🙂 egyébként népi kezdeményezés, amely arra vár, hogy a FőKiszámoló felkarolja 🙂
  • whave
    de. rosszul el. pont ez az…

    panaszkodik egesznap, hogy szarminden, utal mar mindenkit, folyamatosan morog, alig kohogi ossze a jo magas panel-rezsit (mer ugye szeptemberben mar futenek, stb), es kozben faszsagokra kolt, amire nincs szuksege es nem engedheti meg maganak (es mellesleg nem is ert hozza).

    ha azokon a pirosbetus unnepeken, amikor hasznalja az autot, inkabb fogna egy taxit es azzal teszkozna vagy haverozna, havi tobbtizezret eltehetne. ‘de a taxi draga’. a kihasznalatlanul allo, adokat, szervizdijakat, esetleges (halistennek legalabb ritka) tankolasokat, reszleteket felemeszto kocsi nyilvan nem az.

    ha egy eletvidam, mosolygos, elegedett, pozitiv ember lenne, aki szeret buszt vezetni, akkor en is megertenem, hogy nem akar menni. de nem az… utal mindent es mindenkit, es hibaztatja a korulmenyeket nonstop. amikor lehetosege lett volna valtoztatni akkor meg ugye… emiatt mar megkuzdott egy kokemeny depresszioval, alkoholizmussal, amihez cukorbeteg, es egymillio fele vernyomascsokkento gyogyszert szed. ami draga, es amire nincs penze a magyarnak. neki meg plane.

    en is mondhatnam, hogy nem akarok menni (mert nem akarok, csak muszaj lesz). akar a franc. de megkevesbe akarom az egzisztenciamat veszelyeztetni az egyre instabilabban allo magyar multi-kornyezetben. celom a letbiztonsag, leendo eszkozom a kulfoldi munkavegzes. ez nem azt jelenti, hogy olyan mocskosul vagynek Nemetorszagba, vagy hogy annyira itt akarnam hagyni a szulofoldem… csak tudom, hogy ha az outsourcing-mania kereteben esetleg megszunne itt a poziciom, jelenleg OOOORIASI SZERENCSE (a sansz-fetisisztak kedveert 🙂 ) kene hozza, hogy akar csak alulrol megkozelitoleg hasonlot talaljak. es ezt nem akarom megvarni.

  • Kiszmol
    Drága alakuló klub-társak,

    Rossz hírem van, nem csak a sört nem szeretem, hanem a kocsmákat sem.

    Ellenben egy újabb blogtalálkozót bármikor csinálhatunk.

    Aztán sütit-ropit, innivalót hozhat mindenki.

  • Kiszmol
    Az a nagy mákod, hogy senki nem olvasta el figyelmesen, hogy mennyit is keresel.

    Ha szegény Gábort szétszedték 350 ezer miatt, nem tudom, te mit kapnál. 🙂

    Egyébként gratula a sikerhez.

  • robag
    Nagyon jó bejegyzés!
    Teljesen egyetértek, hogy a pénzügyi butaság nem bevétel függő. 2006-ban kerültem ki az egyetemről friss bölcsész diplomával. 3,5 kudarcokkal teli álláskereséssel töltött hónap után komolyan örültem, hogy elhelyezkedhettem könyvtári kisegítőként netto kb. 45 ezer forintért (lakni tudtam szüleimnél majd a páromnál, úgyhogy szerencsére arra nem sokat kellett költenem). Pár hónapig folytattam még munka mellett álmaim állásának keresését, de be kellett látnom, hogy erre bölcsészdiplomával nincs esélyem. Munka mellett angolt tanultam belevágtam 2 okj-s tanfolyamba amikből 2008-ban le is vizsgáztam. Ezután mindjárt más esélyeim lettek az álláspiacon. Azóta informatikusként dolgozom és köszönöm megvagyok: van családom, lakásom, autóm.
    Egy tipp, hogy lehet minden hónapban félre tenni: én úgy csinálom, hogy hónap elején a fizum egy részét (figyelembe véve a hónap várható kiadásait) egy olyan bankszámlámra utalom, amihez nincs bankkártya kapcsolva (így nincs meg a kísértés sem). A maradék pénzből megróbálok kijönni (sokszor lemondások árán), ha nem sikerül, akkor a félretett pénzből a hónap végén még mindig tudok visszautalni a folyószámlámra, de azt csak végszükség esetén teszem meg.
    És az sem igaz, hogy kevés pénzt nem érdemes félretenni. Sok kicsi sokra megy – igenis akár évi 50-100 ezer forint megtakarítsnak is van értelme!!!
  • csizkek

    “Hol írta bárki is, hogy jogot formál egy fizetésre?”
    Te magad! Olvass vissza.

    “Hát másról sem szól itt a hozzászólások nagy része mint olyanokról, hogy aki tanultabb mint a lenézett átlagember, az megérdemli akár a több 10-szeres szorzót is. Mert ő gürizett és tanult érte. Ő megérdemli. “
    Te vagy az x.-ik ember aki a sajat frusztraciojat vetiti ki a kommentelokre! Megegyszer leirom, bar mar megtettem! Akkor fogsz tudni atlagosnal nagyobb penzt keresni a kapitalizmusban, ha reszt tudsz venni egy atlagosnal tobb penzt termelo folyamatban. A penz mennyiseget pedig nem a te es nem mas erkolcsi ertekei hatarozzak meg! Durvan szolva senkit sem erdekel! A ber abszolut erteke az nem megerdemles es nem jog, hanem egy kolcsonos megallapodas! Senki nem nezi le az atlagembert! En magam reszerol nem olvastam ilyet es nem is erzek ilyet! Mellesleg megjegyzem a szamok szerint az atlagember nem minimalberen el. Nagyon sajnalatos, hogy tomegek elnek minimalberen, de azert mert egyesek tobbet keresnek, nem attol fog noni a minimalberesek tomege.

    „Amint pedig arra próbálok célozni, hogy hát a maga szintjén az átlagember is tanult valamit – hiszen nem tudná különben elvégezni a rábízott munkát – és ezért esetleg a minimálbérnél több járna neki, akkor meg rögtön jöttök a kapitalizmussal meg a versenyképességgel.“
    Edesmindegy ki mit es mennyit tanult! A diploma nem jelent automatikus tobb bert es a ketkezi szakmak sem hatranyt.

    “Persze az, hogy adott esetben egy cégnél a néhány 10 fős menedzsment bértömege például 2-3-szor annyi mint az effektív termelő munkát végző 500 alkalmazotté összesen, az nem versenyképességet befolyásoló tényező.“
    Ez megint egy szokasos hibas erveles. Aki sokat keres az csak es kizarolag vmi nepnyuzo fonok lehet. Hat ez nagyon nem igaz. Nem mellesleg manapsag soha nem az a kunszt, hogy letermeljenek 10millio polcot, hanem az, hogy azt meg is vegyek. Ehhez azert mas kell mint gepet kezelni. Ebben pedig semmi lenezes nincs. En magam reszerol jol keresek es szocialisan is erzekeny vagyok. Egeszen addig mig egyesek el nem kezdik a kovetelozest es a bizonygatast pl. Hogy tulajdonkeppen a minimalberesek fognak engem nyugdijjaskent eltartani. Azt hiszem tobbet ebben a temaban nem nagyon lehet irni.

  • Zabalint
    Igen, rosszul él, de elsősorban ennek nem anyagi okai vannak, hanem az élethez való hozzáállásával van gond. Ilyen mentalitással akárhová menne, ugyanolyan szarul élne.
  • whave
    pontosan. ugyanugy, mint azoknak az ‘atlagembereknek’, akiket itt egyesek latatlanban, teljes mellszelesseggel vedenek. lasd a cikkbol: “segits rajtam – iphone-rol kuldve”.
  • csizkek

    “Ha egy cégről kiderül, hogy ezen akar spórolni, olyan büntetést kap, hogy csődbe is megy tőle.”
    Van egy kiskapu. Magyarorszagi bejegyzett ceg “kikuld” munkavallalokat adott munka elvegzesere. Ilyenkor a magyar ceg bevallal szerzodeses munkakat es kikuldi az embereket. Epitoipar, husipar, idenymunkak. Ezek a valodi rabszolgamunkak (vannak persze udito kivetelek). Magyar minimalberezes es kint nemi hivatalos, plusz zsebbe feketen, termeszetesen altalaban levonva a magyar minimalbert. Heti 6 nap, napi 12 oraban, tomegszallason. Nagy reszuket atverik, nagy reszuket hazakuldik (epitoipar) mert alkohol problemak vagy a tul nagy arc miatt. Ok hazajonnek es szepen elmeselik, hogy kint a nemet munkaero mennyivel tobbet kap, a magyar csak rabszolga etc. Foleg a nagy arc miatt hazakuldottek szeretik azt elhinteni otthon, hogy kint mindenki hulye es semihez nem ert
    Aki beszel nemetul, azaz kepezte magat es valoban ert is ahhoz amit csinal, azok meglepo hamar talalnak is munkat es beilleszkednek. Atlagosan nem kapnak kevesebbet mint a nemet munkaero.
  • Kiszmol
    Na megint: Kérek mindenkit, a bélsár, nemi szerv és hasonló szavak mellőzését.
    Köszönöm a figyelmet. 🙂
  • Kiszmol
    Na megint: Kérek mindenkit, a bélsár, nemi szerv és hasonló szavak mellőzését.
    Köszönöm a figyelmet. 🙂
  • Kiszmol
    Na megint: Kérek mindenkit, a bélsár, nemi szerv és hasonló szavak mellőzését.
    Köszönöm a figyelmet. 🙂
  • Kiszmol
    Na megint: Kérek mindenkit, a bélsár, nemi szerv és hasonló szavak mellőzését.
    Köszönöm a figyelmet. 🙂
  • Kiszmol
    Na megint: Kérek mindenkit, a bélsár, nemi szerv és hasonló szavak mellőzését.
    Köszönöm a figyelmet. 🙂
  • Kiszmol
    Na megint: Kérek mindenkit, a bélsár, nemi szerv és hasonló szavak mellőzését.
    Köszönöm a figyelmet. 🙂