Hitelkártya-adósság az Egyesült Államokban

2017-01-30
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Kijöttek az új számok az amerikai hitelkártya-tartozásokról.

Sajnos nem meglepő módon némileg tovább emelkedett az egy háztartásra jutó tartozás, ez most 5.581 dollár. Azonban ez a szám csalóka, mert csak a háztartások 38,1%-ának van egyáltalán ilyen adóssága. Így azok, akik tartoznak, azok 16.048 dollárral adósok, az általuk fizetett kamat jellemzően 15 és 20% között van. (A medián éves jövedelme a háztartásoknak 53.719 dollár, adózás előtt.)

Inflációval korrigáltan a 2007-es csúcsértéket a hitelkártya-adósságban várhatóan 2019 végére fogja elérni újra az ország.

Az 1946 és 1985 között születettek adóssága átlagosan 6.889 dollár, az 1946 előtt születettek 3.780 dollárral, az 1985 és 1995 között születettek 3.542 dollárral, az ennél fiatalabbak (vagyis zömében diákok) 1.682 dollárral adósok. Ami érdekes (szomorú), hogy a hetven év felettiek és a diákok is már jelentős adóssággal bírnak.

Területi eloszlásban az iowai 4.410 dollártól az alaszkai 7.752 dollárig terjed a skála. A magasabb munkanélküliséggel sújtott régiókban jellemzően magasabb a hitelkártya-adósság aránya is.

Ha a családok a bevételük 15%-át fordítanák hitelkártya-törlesztésre, átlagosan 15 hónap alatt tudnák kifizetni az adósságot. Azonban ne felejtsük el, hogy mindössze az emberek 38%-ának van adóssága, így az átlag megint csalóka. Akinek van tartozása, annak ez majdnem két és félszer ennyi ideig tartana.

Az eladósodás hatalmas probléma az Egyesült Államokban is, különösen az úgynevezett X (next) generációt sújtja, akik 1965 és 1980 között születtek.

Főleg ők azok, akik szembesültek azzal a kilencvenes években, hogy a jövedelmük reálértéke folyamatosan csökken, miközben a megélhetési költségük meredeken emelkedett.

Nekik szólt a jelszó: ha nincs rá pénzed, oldd meg hitelből. Nem kell megijedni a kihívásoktól, elég hitelt felvenni rá. Legyen szó házvásárlásról, oktatásról, autóvásárlásról, de akár mindennapi bevásárlásról is. A hitel miatt megkerülhetőnek tűnt a csökkenő reálbérek miatti életszínvonal eséssel való szembenézés. (Erre sajnos még azóta sem került sor.)

Az addigi pénzügyi tudatosság fogalma átalakult. Már nem a megtakarítás került előtérbe, mint a jövő záloga, hanem azt jelentette a pénzügyi felelősséget, ha valaki többet tudott keresni, mint a havi kiadásai. Ő már akkor pénzügyileg felelős embernek számít az új világnézet szerint.

(Erről ebben a cikkben írtam bővebben.)

Ennek a hozzáállásnak lett az eredménye a soha nem látott eladósodás és az is, hogy míg 1970-ben az akkor még jellemzően egykeresetű háztartások bevételének 51%-a ment el a fix kiadásokra, ma már ez az arány 82%. Ez azt jelenti, hogy a havi (heti) bevétel négyötöde már azonnal el van költve, többek között a hitelek törlesztőire. Így már mozgástere sem maradt az embereknek a változtatásra.

Az emberek kiszolgáltatottá váltak a munkaerő-piacon is, a munkaadók pontosan tudják, hogy felesleges emelni a munkabéreket, a munkavállalók nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy akár csak egy hónapig ne dolgozzanak, hanem munkát keressenek. Ez is az egyik oka annak, hogy a reálbérek húsz évig esni tudtak, csak az elmúlt két-három évben kezdett nőni megint az amerikai átlagfizetés vásárlóértéke.

A diákhitellel (sőt hitelkártya-adóssággal) durván eladósodott fiatalok is rá vannak kényszerítve az azonnali munkába állásra, az elérhető jövedelemtől függetlenül.

Az alacsony hitelkamatok is tovább rontottak a lakosság eladósodásán, akik még nem jöttek rá, hogy az inflációs ráta is alacsony, így nem élvezhetik azt, ami évtizedek át segítette az adósokat: az adósság reálértéke évről-évre jelentősen csökkent, könnyebb volt fizetni a növekvő fizetésekből. Ők csak azt látják, hogy a kamatokra jelenleg kevesebbet kell fizetni, ezért még több hitelt vesznek fel.

A probléma egyre komolyabb. Vannak olyanok, akik már államilag gátolnák meg az embereket a túlzott eladósodástól, például maximalizálni szeretnék az egy személy által felvehető diákhitelek nagyságát, esetleg a bankokat büntetnék jogi szabályozással, ha bizonyos szint felett eladósodott embereknek nyújtanának további hiteleket. Természetesen ezt papíron könnyebb megoldani, mint a valóságban és az érintetteknek is igen nehéz lenne elmagyarázni, hogy a saját érdekében nem engedik tovább adósodni.

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram