Hogyan ne látszódj gazdagnak?

A legtöbb ember szeretne többnek látszani, mint ami valójában. Őket szolgálják ki az áruhitelek, a lízingelhető autók, a kétéves részletre vett telefonok, az 50 milliós lakáshitelek.

Aki bölcsen kezeli a pénzt és bölcsen áll hozzá az élethez, előbb-utóbb egy másik problémával szembesül: hogyan rejtse el legalább részben azt, hogy vitte valamire?

Mert a többséggel ellentétben a bölcs ember tudja, hogy a sikerei és a mások által vélt vagy valódi jóléte jellemzően csak egyfajta érzést vált ki az emberekből: keserű irigységet és gyűlöletet. Az átlagos ember, anyagi állapottól függetlenül szívből utálja azokat, akik nála többre vitték, ügyesebbek, sikeresebbek vagy gazdagabbak. Esetleg okosabbak vagy tanultabbak.

Aki gazdag, az vagy csalt, vagy lopta a pénzt, vagy valakinek a valakije, de minimum másokat kizsákmányoló, aki kapzsi, ahelyett, hogy szétosztaná a pénzét a rászorulóknak, legelső sorban is neki, akinek mindennapi anyagi gondjai vannak. Egyébként is biztos aranykanállal a szájában született, a szülei toltak alá mindent.

(Az átlagember a valóságshowt szereti nézni, ahol egybites, szerencsétlen embereken gúnyolodhat, akiknél még ő is okosabb és sikeresebb. Más ember sikereinek nagyon kevés ember tud szívből örülni, legyen bár szegény vagy gazdag. Szomorú, de sajnos így van.)

S ha van pénzed, akkor rád lehet szállni, mint éjjeli lepke a fényre. Megpróbálnak kölcsönkérni tőled, szállj be pénzzel a vállalkozásába, ő adja a remek ötletet, neked csak a pénzt kell adnod. Olyan emberek kezdenek el barátkozni veled, akiknek csak a pénzedre van szükségük. (Ha mutogatod a vagyonod, csak olyan emberek fognak barátkozni veled, akiket a pénzed érdekel. Ha elrejted a vagyonod, csak olyan emberek fognak barátkozni veled, akiket a személyed érdekel.)

Ha pedig a főnököd látja, hogy gazdag vagy, azt gondolja majd, hogy már így is túl sokat fizet neked. Ha vállalkozó vagy, akkor a megrendelőid fogják ugyanezt gondolni rólad.

Mit tegyél, ha el akarod kerülni, hogy minden ember utálatának a céltáblája legyél, csak azért mert te vitted valamire?

A megoldás egyszerű, ahogy mondani szokták, maradj a radar alatt, vagyis maradj átlagos. A megjelenésedben, a ruházkodásodban, a vagyontárgyaidban. Ne posztolj fotókat a nyaralásodról, háttérben a hawaii pálmafákkal.

Kerülj mindent, amihez az emberek a gazdagság fogalmát társítják. Például vannak olyan autómárkák, amikkel csak a gazdag emberek járnak. Egy teljesen felszerelt új Škoda Octaviában senki nem fog burzsujnak nézni, egy fele annyiba kerülő, fapados, használt német prémiummárkában viszont mindenki. (Egy srác mesélte, hogy vett egy öreg Porschét, 3 millió forintért, vagyis egy kisautó áráért. Amikor fel akarta újítani a házát, ha a Porsche ott állt a feljárón, minden mester dupla akkora árat mondott minden munkára, mint amikor az autó az utcán parkolt a szomszéd előtt. Már csak ezért sem érdemes gazdagnak látszani.)

Az öltözködésed is legyen átlagos. Attól még lehetsz igényes és csinos, hogy nem Louis Vuittonban, Pradaban, Versace-ben és a többi luxusmárkában pompázol az utcán. Ha mindenáron márkás holmikat szeretnél felvenni, válassz olyanokat, amit az átlagember nem tud azonosítani és olyan darabokat, amire diszkréten van felírva a márka, ha egyáltalán.

Soha ne beszélj senkinek arról, mennyit keresel, vagy mennyi pénzed van. Mit érsz el vele, ha valakinek elárulod, mennyire megy a bolt? Vagy kedved kap ő is hozzá és lemásolja az ötletedet, vagy ha nem tudja, csak utálni fog a sikereidért.

Ha rákérdeznek, adj kitérő választ: “Mehetne sokkal jobban is, de lesz ez még jobb is, remélem. ” Nem kell magyar módra panaszkodnod, de ha jót akarsz magadnak, ne is mondd azt, hogy már nem is tudod, hová tedd a sok pénzedet.

Mesélj arról, ha akarsz, hogy elmentetek három napra a Tisza tóhoz, de bölcsen hallgass arról, hogy előtte Balin voltatok két hétig. Arról se fontos mesélned senkinek, hogy a gyerekeid magániskolába járnak, havi kétszázezerért. Senkire nem tartozik, ha vettél három lakást befektetési céllal, vagy nyaralód van a Balatonon.

Ezek olyan dolgok, amiket bölcsebb megtartani magadnak. Csak az ostoba fecseg túl sokat és feleslegesen. Hidd el, akkor jársz a legjobban, ha mindenki átlagosnak gondol és a legrosszabb, amit tehetsz magaddal, ha az emberek többet gondolnak rólad, mint ami vagy valójában.

A gazdagságod mutogatásával csak ellenségeket, vagy ami még rosszabb, hamis barátokat szerezhetsz csak, akkor is, ha nem szándékosan mutogatod a vagyonod. Mindössze a baráti beszélgetésekben elejtett információmorzsákból, meg a kétmilliós karórából összeáll a kép, mennyi pénzed is van valójában.

Figyelj oda, hogy kinek mit mondasz, mit mesélsz és mit mutatsz. Ügyelj arra, hogy egy átlagos kisembert lássanak az ismerőseid, akitől nem kell félni, akit nem kell gyűlölni és akit nem lehet megpumpolni.

Ha te bölcsen hallgatsz, amikor a bolond dicsekszik, ha neked elég, ha az tudja, mennyire vagy sikeres, akire tartozik, sok problémától megkíméled magad.

Ha pedig az önértékelésedhez még kell a többi ember ámulata, hazug hízelgése, a likeok a nyaralási képek vagy az új autód alatt, érdemes átgondolni, nem lenne-e ideje felnőtté válni.

Lehetsz gazdag bölcsen is és élvezheted a pénzed úgy is, hogy nem kell mások negatív reakcióival birkóznod. Nem arról van szó, hogy takargatnod kellene, hogy mid van, vagy mit értél el, de magamutogatás helyett bölcsen is lehetsz gazdag, vagy jómódú.

 

Share

204 hozzászólás

  • dmry

    tapasztalatom szerint a boldogság, kiegyensúlyozottság, sőt sokszor még a mosoly is gyanús, nemhogy ragadós.
    pedig ez (is) neveléssel, oktatással, mintaadással csiszolható lenne.
    igaz, a gyűlölet+annak keltése is képes létrehozni közösséget, csak az kissé káros az egészségre.:(
    „jól” is állunk/fekszünk az who egészségtelenségi rangsorában.

  • Pít

    Azért kell a függöny, hogy nyugodtan meztelenkedjenek.

  • Ákos

    “Mert a többséggel ellentétben a bölcs ember tudja, hogy a sikerei és a mások által vélt vagy valódi jóléte jellemzően csak egyfajta érzést vált ki az emberekből: keserű irigységet és gyűlöletet.”

    Ezt a szemléletet csöndben kezeltetném ahelyett, hogy hangosan hirdessem. Bocs, Miklós, de nagyon eltévedtél. Biztosan van sok negatív tapasztalatod, de az élet nem erről szól.

  • Bárkinek sikerülhet

    Én 28 éves koromra elértem, hogy körülbelül 90 M Ft-os vagyonom legyen.
    Nagyon szegény családból származóm, soha senkitől nem kaptam segítséget. 12 éves korom óta dolgozok. 14 éves koromtól bejelentett helyen.
    Magamtól elvégeztem Magyarország egyik legjobb főiskoláját.
    Nagyon sok és nehéz munkával sikerült, valamint sok kiépített kapcsolat útján elérni. Természetesen a cserencse is közrejátszott.
    Jelenleg a saját családom sem tudja, hogy ekkora vagyonom van, szerintem ezt halálomig nem is fogják tudni.

  • Kiszamolo

    Ákos, ha a kollégád azt megtudja, hogy te 20 ezerrel többet keresel, elönti az epe és elkezd fúrni.

    Szerinted mit csinálna, ha rájönne, hogy neked nem csak hiteleid vannak, mint neki?

    Nem hallgattál még embereket munkaidőben harmadik személyről társalogni? Főleg, ha az többre vitte, mint ők.

    Vagy nem dolgoztál még emberek között, vagy naiv vagy még.

  • realestate,nem kellene pestről annyira lenézni a vidéket, valóban vannak sajnos fél megyényi szegény területek az ország különböző részein, de azért van ott is vagyonos emberek, nem is kevés! pár hónapja egy kedves ügyfelemhez mentem vidékre, mondjuk nem falu, de csak nevében város – kb 5 fős lakossággal -ahol emberünk él.
    ha nem látom nem hiszem el, olyan helyen fogadott.
    a ranch a város külterületi határán áll, csak pislogtam. irgalmatlan vagyon felhalmozva termelő eszközben, több nagyon igényes épület, körülötte gyönyörűen parkosítva, mintegy arborétum, itt élnek és dogoznak a családjával. 70 M Ft-os vagyon? két termelő eszközben megvan neki, itt 9 számjegyes vagyonok vannak, és ideális, gyönyörű természeti környezetben élnek ezek az emberek (többet is ismerek).

  • Bárkinek sikerülhet!
    gratulálok!

  • oszton

    en 30 alatti vagyok es nem vagyok messze a felso 5%tól (volt egy hozzaszolas amiben valaki azt irta hogy az 70- es felette)
    en a sajat magam jol helyezkedese miatt vagyok ilyen anyagi helyzetben, viszont azt tapasztaltam az alatt a par nagyon gyorsan meggazdagodott evem alatt, hogy a barataim nem hogy nem a barataim de mar inkabb az irigyeim lettek
    az elejen jöttek mint a szarkák, kellett a segitseg, az ingyen pia a buliban, aztan a kölcsön stb. persze belementem minden hülyeségbe aztán egy ido utan nyilvan mar nem akartam adni, azóta mar nem annyira csorog a telefon.

  • Vazulka

    @kiszamolo Ákossal értek egyet, mindig megvannak a furós emberek, nem is irom ki az asztalomra, mennyi a fizetésem, de azért ez picit túldramatizált, vagy nagyon más körülmények közt dolgoztunk.
    Tudod mit csináltam, amikor megtudtam, hogy kollegina, aki sokkal olcsóbb helyen él, és centre ugyanannyit keres? (Houston vs San Francisco) . Fizetésemelést kértem. És munkát kerestem. Irigy voltam-e rá? Cseppet sem, inkább azon agyaltam, hogy én hogy tudnék Houstonba kerülni, vagy még jobb helyre.
    Otthon eltöltött 3 munkás év alatt sem találkoztam ezzel a mentalitással, igaz megválogattam kivel beszélgetek komolyabb dolgokról.

  • Ákos

    @Kiszamolo
    Amiről most írsz, az a bér-feszültség, HR feladat megoldani. Normális menedzsmentnél ki sem alakul, csak sajnos ebben az országban a vezetők még a menedzsment ovit sem járták ki, de ez most nem releváns.

    Amiről a postban írtál, az meg valami egészen más: Rettegj mindenkitől, mert gazdag vagy! Mindenki a pénzedet akarja!
    Az átlagember irigy, pénzsóvár, ellenséges, stb.

    Hát erre írom én, hogy ezzel szakembernek kellene foglalkoznia. Ne a félelem vezéreljen, vagy a gyűlölet és ne a kamuzás legyen a megoldás, bár most mindhárom nagyon trendi itthon.

  • Kiszamolo

    Ákos, ez csak te magyarázod bele.

    A cikk arról szól, hogy ne oszd meg az anyagi helyzetedet mással, mert előnyöd nem lesz belőle, hátrányod annál több lehet.

    Hallgass bölcsen és ne fecsegj ostobán.

    Ennyi az egész.

  • realestate

    @Pick Péter

    Senki nincs lenézve, se pesti, se vidéki, se szegény, se gazdag. Mint írtam, szegényebb környéken a kevesebb vagyon is jobban látszik, előbb szemet szúr. Ennyi. Nem egyéneket kell kiragadni, hanem messzebbről kell nézni a dolgokat és úgy véleményt mondani/következtetést levonni. A statisztika ebben segít…

    Arra azért szerintem jó a belinkelt tanulmány, hogy mindenki el tudja helyezni magát és képet kaphat a társadalom jelenlegi anyagi helyzetéről. Szerintem 🙂

  • Westwood

    Aki a “megjelenés” miatt vesz drága órát, az nyugodtan megvehet 20.000 $ Patek Philippe helyett egy jó minőségű replikát 500 $-ért. Még egy átlagos mezei órás sem veszi észre a különbséget szétszedés nélkül, az üzletfeled meg főleg nem fogja tárgyalás közben. A maradék 19. 500 $ meg elköltheted a családodra, hogy többet legyetek együtt.
    Ha nagyon szentimentális akarok lenni akkor: A családdal szerzett közös élmények jobban megmutatják az idő fontosságát, mint bármelyik luxus óra. 🙂

  • tgwh

    Ez a veszély nem fenyeget, mert nem vagyok gazdag 😀
    Viszont lenne egy kérdésem. Azt hiszik sokat keresek, pedig nem, inkább eléggé alul is vagyok fizetve, vagy inkább írom azt, hogy ezen a szinten jó a kereset, de még nem éri meg feljebb lépnem. Emelést meg nincs pofám kérni, mert úgy érzem több nem jár ilyen egyszerű melóért.
    Szóval azt hiszik agyon keresem magam, pedig nem, hogy rejtsem el? 😀

    Holt egyszerű példa, mi is hasonlóan vagyunk; fiatalok, nem gyári munkások, de lehetnek azok is, elvégre 3-4 műszakban szerencsére eljutottunk odáig, hogy nettó 160-180 ezer forintot is meg lehet keresni, nem pedig a minimálbért. Nem akarnak szülőknél lakni 40-45 éves korukig, hogy aztán kp-ben vegyenek házat/lakást. Mivel 20-24-28 éves korig nem keresnek meg 15-25 millió tartalékot, így marad a hitel.
    Sok fiatalnak egyébként ez a problémája, egyből sokat akar keresni, kezdőként.
    folyt. köv.

  • tgwh

    folyt.:
    Szóval vesznek fel hitelt, azt ugye nem látja senki. 15-20 évre, lehet fix kamatra is, mert még ez is kell, az is kell, meg olcsó hitelt minek fizessenek vissza gyorsan.
    Vesznek házat, olcsón, pénzük nagy részét felújításra költik, bankban amúgy sem éri meg tárolni, egyre több házat újítanak fel mindenhol az idősebbek is, meg hát rá is fér, 30-50 éves épületekről beszélünk. Vesznek autót, mert olyan jó a tömegközlekedés a legtöbb helyen, meg idő sincs órákat feleslegesen várni. Egyszerű példa, elmész orvoshoz, természetesen magánrendelésre, mert mire kórházi szakrendelésre kerülsz, akár el is patkolhatsz… 15:30-ra van időpontod. Meg még 4 másik embernek is, a doki természetesen csúszik, te meg a buszt/vonatot csúszod le.
    Tehát mindenki azt látja, hogy van pénz felújításra, és mivel nem értenek hozzá, elhiszik hogy pl. az 5cm hőszigetelés egy komoly beruházás…
    folyt. köv 😀

  • tgwh

    Kisregény, utolsó rész 😀
    Közben a szomszéd csak panaszkodik, elromlott a tűzhely, hitelt nem adnak sehol. Csúszik a fizetés? Nem gond, neki az, mi jön le ebből? Sokat keresek, pedig nem, kevesebbet mint ő, csak nekem mindegy, hogy ugyan annyi pénzt mikor költök el, a kevesebb fizetésből én még félre is raktam, mert nem 2-4 milliós dízel autóval járok a faluban, aminek tuti visszatekerték a km óráját, mert 400 ezer km-nél szokott beszarni a részecskeszűrő, a turbó, meg a többi. Engem nem érdekel hogy 500 ezer km van a japán autómban, mert az a benzinmotor bírja. Így nem érdekel, vajon visszatekerték-e a km órát (150 ezer km van bent 13 évesen, de nem kopott a belső, szóval akármi lehetséges).
    Másik gond vidéken a fűtés. A szomszéd 15 ezerért vesz egy szórt m3 száraz fát, én 25-ért erdeit, ami vizes. És nem hiszi el, hogy én jártam jobban. Csak félre kéne neki tenni +1 évre a fa árát.

  • attila

    @Ákos szerintem itt mindenki a tapasztalataiból indul ki, márpedig lévén h Miklós pénzügyi tanácsadással foglalkozik így ebben a témában nagy az esélye hogy nagyobb rálátása van a dolgogra mint neked vagy nekem. A nagy többség hidd el ugyanazt tapasztalja mint ő, vannak akik nem foglalkoznak az irigyekkel illetve nem érdekli őket h kontraproduktív a viselkedésük mert szociálisan érzéketlenek. A legtöbb gazdag sajnos teljesen érzéketlen szociális szempontból…..sajnos

  • felso 5%

    Egyetertek Miklossal. Aki gazdag nem csalt, nem lopta a penzt, nem valakinek a valakije, nem zsakmanyol ki masokat, nem aranykanallal a szajaban szuletett. Aki nem ugyes, nem sikeres es nem gazdag (a tobbi, azaz atlagember) gyulolkodo, irigy es a penzedre palyazik. Egyebkent ugy gondolom a vagyonod nagysaga nem csak azt hatarozza meg hogy rosszindulatu ember vagy-e hanem annak is jo fokmeroje hogy mennyire vagy intelligens hiszen aki nem gazdag az a valosagshowt szereti nezni ahol egybites szerencsetlen embereken gunyolodhat akinel meg o is okosabb es sikeresebb. Szomoru de sajnos igy van.

  • Ez vagyok

    Én jól elvagyok azzal, hogy van elég pénzem ahhoz, hogy nyugodtam élhessek, ne tipródjak a kifizetetlen számlák miatt. Egyáltalán nem érdekel a pénz, míg van annyi amivel alapvető szükségleteimet egy szinten (ami lehet mások szemében egy magas szint) ki tudom elégíteni. Így sohasem téma ez nálam bárkivel is beszélgetek. Ha ráterelné valaki a szót, simán nem fűzök hozzá semmit, vagy másról kezdek el beszélni.

  • Lord Simpleton

    @Ehem-ehem Riszpekt! Szivembol szoltal 🙂

  • Zelle

    Én nem értem, miképp jutott el ez a hajdanán szépreményű blog odáig, hogy állandóan az “átlagembert” szapulja efféle szubjektív életmód cikkekben – az átlagember buta, irigy, magamutogató, bezzeg mi, akik tehetősek vagyunk vagy a blogot olvassuk (írjuk), mi felette állunk a proliknak, bocsi, de egyre több cikkből jön le. Tudom, neeem, dehogy, áááhhh…. de. És kár érte.
    Az átlagember állítólag irigy a gazdagabbakra – és tulajdonképpen miért csodálkozunk azon, hogy az embereknek fáj, ha tanulnak, dolgoznak, odateszik magukat, és mégsem jutnak ötödannyira sem az életben, mint mások, akik mindent készen kapnak vagy szerencséjük van vagy lepippantottak egy politikust. Az élet sajnos igazságtalan, és ez önmagában is szomorú, teljesen felesleges állandan lenézni az “átlagembert” és még egyet belerúgni azokba, akiknek egyébként is küzdelmes az életük.

    Értékelni kell a pénzt rejtegetés helyett.

  • Kiszamolo

    Zelle az átlagember nem ANYAGI értelemben szerepel, hanem az átlagos ember értelemben.

    Nem a szegény ember irigy, hanem az átlag ember, akkor is ha jómódú.

  • headset

    Kedves Kiszámoló!

    Nem vonja el az energiáidat ennek a sok érdektelen kommentnek a lektorálása?

    Helyette jöhetnének új cikkek befektetési vagy hétköznapi megtakarítási témákról.

  • headset

    folyt. 2017-10-08 at 10:12

    Pl. lehetne egy keretcikk, ahol a kommentekben mindenki megírhatja, hogy melyik befektetési szolgáltatót használja.

    Mik az alapköltségek, milyen eszközök/piacok elérhetőek, mik a speciális előnyök/hátrányok?

  • G

    @headset

    Ott a pont. En is varom az uj cikkeket, tobbet tanulnek beloluk

  • piccola

    Ez az átlagemberezés szerintem is nagyon lekezelő meg értelmetlen is, hiszen nincs “átlagember”. Ez csak arra jó, hogy az ember kifejthesse, hogy ő mennyivel jobb másoknál.

  • Chris

    több mint 85 M Ft vagyonnal alig 32 évesen kijelenthetem, hogy sokminden motivált már eddig, de hogy mások milyennek goldol/hat/nak, még nem. Mivel sosem voltam gazdag, családilag semmiképp, sőt inkább szegények voltunk nem tudom milyen érzés gazdagnak születni. Járatlannak érzem magam benne, – már ha az vagyok ennyi pénzzel – , de ezt alig egy-két ember tudja rólam. Nincs igényem igazán drága, márkás dolgokra, sokkal jobb inkább az az érzés, hogy amikor New Yorkban egy kosármeccsen a szünetben meglátok egy újsághirdetést egy egzotikus helyről, akkor nincs tervezés, fogom magam és a meccs végeztével felülve a repülőre szinte másnap már célba is veszem azt. De hogy ott boldog pillanatok érnek-e?! na ez jó kérdés. Nincs rá biztosíték. De eszembe sem jutna – itthon – BMW -vel és társaik járkálni, mert itt tényleg csak irigységet szül ha látják, hogy van pénzed. Ostobaság egyszerűen.

  • Maxi

    Érdekes bejegyzés, meglepő kommentek. A posztban van igazság, sok milliomos nem hivalkodik a pénzzel. Olvastam egy könyvet, Millionaire Next Door (kb. a milliomos szomszéd) a címe, elég régi könyv már és az USA-ban készült felmérést mutatja be, de ez amit a poszt ír, az abban foglaltakkal teljesen egybevág. A lényeg az, hogy a felmérésben részt vevő amerikai vagyonos emberek közül elég sok él átlagos (értsd: ottani átlagos…) életszínvonalon, sőt, ez egyáltalán nem ritkaság a körükben, hanem meglepően sokukra jellemző. A luxusjavak fogyasztóinak egy nem kis része pedig nem a gazdagok közül kerül ki, hanem csak magas jövedelmű és/vagy nyakig eladósodott “csúcsfogyasztó”, érdemi vagyon nélkül. Természetesen bőven vannak fényűző életet élő gazdagok és korlátaikat ismerő és betartó felső-középosztálybeliek is, csak a valóság árnyaltabb, mint amit a külsőségek sugallnak.

  • naa

    A nagy arc már csak azért sem jó, mert bármikor változhat a dolog, különösen, ha az arc költséges életstílussal és rossz döntésekkel párosul.
    Ld. “szegény” Boris Beckert, épp most ment csődbe, bíróság megtiltotta, hogy elvigye otthonról a trófeáit, mert lehet le kell foglalni azokat is:

    zerohedge.com/news/2017-10-07/after-losing-millions-nigerian-scammers-bankrupt-boris-becker-liquidating-his-assets
    It has been an amazing fall from grace for Becker, 49, once one of the richest sportsmen in the world, with an estimated fortune of €50 million. According to the Times, Becker is left with assets of only €540,000 (£481,483), based on reports in the German press. The money he earned on the court was spent on a divorce, an extravagant lifestyle, failed business projects and settling unpaid tax bills. He now works as a commentator for the BBC and other media.

  • Kiszamolo

    piccola, de, van átlagember. Van átlag jövedelem, van átlagos iskolai végzettség, , van átlag IQ, van átlagos tanulmányi eredmény, átlagos reakcióidő, átlagos vásárlási szokások és a többi. Van olyan, hogy átlagember. Ez nem azt jelenti, hogy jobb vagy rosszabb vagy náluk. Akkor is van átlagember, ha az átlag feletted van.

  • jami

    Pedig nagyon fontos a szemléletformálás. Hogy ne reagálj magánéleti kérdésekre (pl. nagybácsi vagyonfirtatására), csak leszerelően. Téged sem érdekeljen, mibűűű van x-nek háza/kocsija. Az arra fogékonyak pedig ne szálljanak be a vetétés-spirálba.
    Ha ez működe, már boldogabb lenne a társadalom jelentős része, mert ez a 3 igen sok rossz döntéshez/helyzethez vezet.

    Ami nekem vesszőparípám: a tartósság. Tartós kapcsolatok, átgondolt munkastratégia, tartós használati cikkek. Rossz párkapcsolat, felszínes okból munkaváltás, design vásárlások – máris nincs stabilitás. Márpedig annál jobb nincs.
    Nem baj, ha valami “később” van. Egyrészt kiderülhet, hogy nem is annyira fontos, másrészről sokkal értékesebb, ha sokáig vágytunk rá/dolgoztunk érte.
    Nagyon sok minden miatt később lettek gyerekeink, kocsink, lakás, ház. Egy dolog volt (a mai felfogás szerint) korán: a kapcsolatunk.

  • jami

    Ennek a következménye: nem méricskéltük, kinek mije van – egyikünknek sem volt semmi 😀
    Viszont ami van, az közös. Pénzen soha nincs vita. A pasim nem aggódik, hogy elvisz egy gazdagabb, én sem, hogy őt a egy nagymellű szőke.

    Családi szinten egy-két válás nagyobb anyagi krach, mint egy hitel.

  • Ildikó70

    @felso 5% Szerintem te nem ebben az országban élsz! Emellett nagyon lenézed az emberek 95%-t, magadat meg zseninek tarod. Ha iróniának szántad akkor nagyon nem jött át.

  • Penge

    Csak nekem tűnt fel az a logikai bukfenc, hogy a kiszámolós életfilozófia alkalmazása nem fér össze az itteni tanácsokkal? Úgy értem, nagyjából gyors matekkal még a költségvetést hírből sem ismerő átlagember is kiszámolja, hogy te mindig spórolsz, nincs hiteled/gyereked/kocsid, még csak nem is utazol/bulizol/taxizol/cigizel, akkor vajon hova mehet az a sok pénz?

    Utána már döntsd el te, mi a jobb. Ha arra irigykedik, hogy elutaztad a pénzt, míg ő cigire, mekire, stb. költötte, vagy ha nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy mennyi milliód lehet félretéve.

    Persze lehet élni kettős életet is, de ez már erősen a Dexteres vonal, csak itt vérminták helyett a vagyonodat rejtegeted.

    Ha nyíltan és őszintén beszélsz a blogról és az itteni hasznos tippekről, azzal elárultad magad. Ha hiteleket kamuzol, hogy beleilleszkedj az átlagember imidzsbe, olyanokhoz tartozol majd, akikhez nem akarsz.

  • Penge

    Itthon politikai hátszél nélkül egy generációnak mindenképpen fel kell áldoznia magát a meggazdagodáshoz. Talán ezért speciális itthon a gazdagok megítélése.

    Amennyire hozzásegít a Kiszámoló/MMM életfilozófia ahhoz, hogy meggazdagodj, ugyanannyira hátráltat is benne, hiszen azzal is tisztában vagy, hogy a legértékesebb dolog az idő, amit rengeteg munkára és tanulásra fogsz áldozni azért, hogy aztán sok-sok év múlva, megőszülve, megráncosodva megengedhesd magadnak a jobb életet, ha egyáltalán megéled. Igaz, ha pénzed van, a korod sem lényeg, tudsz venni magadnak egy Timikét is ha egy fokkal szebb vagy, mint a hörcsög, akarom mondani, ördög. De élet már az ilyen, öregen, betegen?

    Más meg stabil háttérrel úgy lesz 30-40 évesen nagyon gazdag, hogy nem kell neki a teljes, soha vissza nem térő fiatalságát feláldoznia a jövője oltárán, csak tudatosan dönteni a pénzügyekben.

  • piccola

    Kiszámoló, milyen érdekes azért, hogy az “átlagember” kifejezés rendszerint nem pozitív kontextusban, hanem csak pejoratív értelemben kerül elő. Ld a posztban, ahol az átlagember egy gyűlölködő, irigy, valóságshow-bámuló idióta. Az “átlag”-ról szóló módszertani vitának azt hiszem, nem itt van a helye, szóval arra inkább nem írok semmit 🙂

  • Kiszamolo

    Picola, nem tehetek róla, az átlag ember Magyarországon

    A lusta bármit csinálni, hogy vigye valamire. Ellenben napi 5.5 órát nézi a tévét.

    B viszont jellemzően irigy mindenkire, aki vitte valamire.

    Ebben nincs semmi lenézés, nekem ez a tapasztalatom így pár évtized után.

    Szerencsére nem mindenki ilyen, de a nagy többség igen.

  • Robi

    Annyira erdekes szamomra, hogy egy csomo ember milyen hihetetlenul duhos lesz, amikor rajon, hogy nem lesz gazdag 1-2 ev alatt, hanem tanulni kell, fejlodni, kozben csokkenteni a kiadasokat es evekig-evtizedekig sporolni.
    Pedig az az ido mindenkepp eltelik, akar csinaljak akar nem…

  • Ildikó70

    @Kiszamolo Én mindig is átlagembernek gondoltam magunkat, de se az A se a B megállapításod nem illik ránk. Sőt a környezetemben szinte senkire, akiket szintén átlagembernek gondoltam.

  • Zabalint

    @Robi
    Az emberek többsége azt hiszi, hogy a tanulni csak és kizárólag formális oktatást jelenthet, valami másoddiplomás képzést, okj-t, egyéb tanfolyamot, pedig épp ezeknek van a legkisebb jelentősége. Erre még rá is erősítenek azok, akik arról beszélnek, hogy szereztek levelezőn még egy diplomát, ami miatt (feltehetőleg közszférában) megemelkedett a bérük. Csakhogy a versenyszférában nem azért fognak fizetni, hogy minél több diplomát tudj felmutatni.

    Ezt csak azért írom, mert úgy látom, hogy 0. lépésként a legtöbb embernek a tanulás koncepcióját kellene megértenie, mert még az iskolában átvett beidegződések vannak jelen a fejekben. Amíg ez nincs, addig hiába nevezik őket lustának, azzal nem lesznek előrébb. Mellesleg a lustáról is az a sztereotípia él, hogy fekszik, lustálkodik, holott motivációs értelemben nem ezt jelenti a lusta, sok lusta tevékeny, sok szorgos szeret lustalkodni.

  • Kiszamolo

    Ildikó, ebben nem vagy átlagos. Lehetsz fuvola virtuóz és kétbalkezes mondjuk az autószereléshez egyszerre.

  • Robi

    @Zabalint
    En allati lusta vagyok… Kerdezd a nejem. Ez persze nem akadalyoz abban, hogy a nezzem a fobb trendeket a szakmamban es befizessek egy Udemy kurzusra vagy kiprobaljak ezt-azt otthon a laptopomon.

    Az egyetemi diploma eletkezdesnek jot, de feldisziteni vele magunkat mint a karacsonyfat szerintem nem eri meg az effortot.

  • Banndyta

    Én inkább pont ennek az ellenkezőjét tapasztalom… Azaz a szegénységed ellenére hogyan nézzél ki mégis gazdagnak! Hitelhegyek segítségével sokan úgy tartanak fenn egy „látszat jólétet” hogy közben azt is megfontolják melyik szalámit válasszák a közértben…

  • jami

    Tanulni sokféleképp lehet, de az intézményesített tanulás messze nem (csak) a szaktudás, hanem kapcsolati tőke is – személyi, intézményi.

    Másrészről rengeteg “szakma” van, amiről az “átlag” max médiában hall, vagy ott sem. Pl. ha már mindenképpen vendéglátás és külföld, akkor logikusabb hajórara szerződni, mint osztrák síapartmannokba menni. Ha már pályaelhagyás, akkor is érdemes nem teljesen sutba dobni a “régit”, mindenhol szeretnek spórolni a dolgozói létszámmal, sokszor nem is kell az adott területre napi x órás stb.

    De mindennek ára van: a nem képzésnek is, meg a sokat dolgozásnak is – ez utóbbival kevésbé tart lépést a környezet, a család, de ahol új vagy, ott bénább leszel stb.

  • Penge

    Robi: Mi benne az érdekes? Én is szeretnék mérhetetlenül nyugodt, buddhista filozófiával hozzáállni, hogy “ezt dobta a gép”, csak egyre nehezebben megy. Az idő így is, úgy is eltelik, ja. És időről-időre fejlődöm, gyarapszom. Csak nem eléggé. És főleg azokhoz képest nem eléggé, akik még annyit sem tesznek bele az életükbe, mint a sokak által lenézett átlagember. Mert még csak nem is dolgoznak, mégis rohadt jól élnek, családi vagy politikai hátszél okán.

    És a büszkeség, amit akkor érzek, amikor hitelekkel elúszott tücsköknél kapcsolják ki a közműveket én pedig sokkal kevesebből túlélek, nem ellensúlyozza azt a fájdalmat, amit akkor érzek, amikor az életet gondtalanul, felhőtlenül élvező fiatalok mellett haladok el nap mint nap munkába/munkából, illetve haza tanulni, az extra pénzt pedig befektetem, nem pedig elszórakozom.

    Ez pedig rohadtul demotiváló…

  • piccola

    @Kiszámoló: ez megint egy olyan átlag, aminek kb semmi értelme. Az az 5,5 óra valójában 4,5 óránál is kevesebb, és ha az ember megnézi az adatokat, akkor látja, hogy az idősek húzzák fel az átlagot, messze ők tévéznek a legtöbbet. (Mit csinál mondjuk télen egész nap egy panelben lakó idős?) Egyébként évről évre csökken a tévézésre fordított idő, sok helyen eleve csak háttérzajként funkcionál más tevékenységek mellett. A fiatalabbak meg már egyértelműen nem tévézéssel töltik el az időt, hanem a neten. Például blogokon kommentelnek, ugye 😀

  • Zabalint

    @piccola
    Meg mint kiderült akkor, a felmérés egy elvileg reprezentatív mintán készült, de kizárólag TV nézők körében, így az átlagot nem húzták le olyanok, akiknek nincs is TV-jük (15 éve divat volt ezt mondogatni, ma már nem, mert a fiatal felnőttek körében jó ha felének van).

  • delspam

    Érdekes ez a kérdéskör, én 10 éve (de lehet már 12 is) kerestem bérből kb havi 250-300.000 Ft-ot, mivel az előző kereseteimhez, és a barátaim kereseteihez képest ez kb 4-szeres ugrás volt két dolog történt. Egyrészt azt hittem ez rengeteg pénz:) holott nem, bár mindenképp átlag feletti volt akkor. Másrészt a valós barátaim előtt nem titkoltam akik egyébként jó fejek, de még így is volt némi szurka piszka évekig. Semmi komoly csak mikor igen is tudom, hogy picit irritálja őket a dolog, hogy én is csak bejárok a munkahelyemre, és ők is, mégis én könnyen élek ők meg nehezen.

    Gazdag azóta se lettem mondjuk, és ez kiszámoló hibája:) ugyan spóroltam, és nem szórtam el, de nem okosan tettem mindezt, mert kiszámoló még nem írta meg amit mostanra már megírt:)

  • Ildikó70

    @Penge Valamikor kell élni, mert ha nem akkor a nagy spórolásban teljesen kiég az ember és jobb esetben “csak” depressziós lesz, rosszabban bekattan. Nem szabad a pénz miatt minden jóból kimaradni. Nagyon sok élményhez, feltöltődéshez igen is sok pénz kell – persze mindenki saját maga látja, hogy neki mi mennyit ér, de költeni kell néha és élvezni az életet! Anélkül az élet elmegy mellettünk és úgy halunk meg, hogy soha nem éltünk, de jó sok pénzt hagyunk hátra, sokszor idegeneknek.
    Ezért borzasztó a mélyszegénységben élőknek, mert nekik esélyük sincs 1-1 nagyobb kiadásra, amikor a megszokott környezetükből elmehetnének bárhová, ahol nem ismerik őket, nem kell minden percben kuporgatni. És igen emiatt vesznek segély, GYES vagy bármilyen pénzből először csokit, chipset, és ezért van telefonjuk esetleg 1-1 márkás ruhájuk, hogy néha EMBER-nek érezhessék magukat.