Hogyan spórolj vagyonokat a gyógyszertárban?

A gyógyszertár is egy olyan hely, ahol az emberek rengeteg felesleges pénzt elköltenek a marketing miatt. Ha lázuk van, ha fáj valamijük, ha influenza gyötri őket, nem hatóanyagot, hanem beléjük sulykolt termékneveket keresnek.

Pedig nem a márkanév az, amitől elmúlik a fejfájás, hanem a gyógyszer hatóanyagától. Ha tudnád, mire van szükséged, 20-40%-ot spórolnál minden egyes alkalommal, amikor nem márkanevet, vagy túldimenzionált extra tulajdonságot akarnál megvenni.

Az “extra strong” gyógyszer nem tud semmi többet, csak dupla annyi hatóanyag van benne, mint a normál kiszerelésben, vagyis ugyanott lennél, ha bevennél a normál gyógyszerből kettőt. Ugyanígy a “mild” se más, mintha felet vennél be egész tabletta helyett.

Az egészben lévő tabletta lassabban oldódik fel a gyomorban, mint a folyadék, ezért sokan veszik a “rapid” fájdalomcsillapítókat. Pedig az összetört vagy vízben oldott tabletta is gyorsabban oldódik és szívódik fel, mint az egészben lenyelt. (Vannak gyomorsavnak ellenálló gyógyszerek, azokat eszedbe ne jusson összetörni, azok okkal vannak így gyártva. A többi 99%-ra igaz ez.)

Összecsomagolunk két-három hatóanyagot, teszünk hozzá citromaromát  és egy kis cukrot és máris tizenötszörös áron árulhatjuk, mint komplex, egyszerre mindent gyógyító csodaszert. Pedig bevehetnél három olcsó tablettát is és ugyanott lennél. Csak tudni kellene, mit jelent a három hatóanyag a tasak oldalán.

(Előfordulhat, hogy valamelyik vivőanyagot rosszabbul tűr a gyomrod, mint a másik, hasonló termékben. Ilyenkor érdemes a másikat venni, akár olcsóbb, akár drágább. De ez nem gyakori eset. S nem biztos, hogy pont a drágább a jobb neked.

S ha az orvosod felír valami komolyabb betegségre egyfajta tablettát, miközben van olcsóbb, kérdezz rá, hogy az is jó-e. Ha azt mondja, hogy nem, mert a drágább jobb ezért meg azért, ne okoskodj, hallgass rá, biztos jobban tudja. De a cikk a faék egyszerűségű gyógyszerekről szól, amiket gyakran akár be sem kellene venned, mégis ebből veszik a legtöbbet az emberek. Csak a marketing alapján döntenek, mert az a legegyszerűbb. S a legdrágább is.

Igen, vannak spéci vas meg mangán tabletták, amik jobban szívódnak fel. Kérdés, hogy ér-e annyival többet vagy egyáltalán szükséges-e, hogy szedj ilyet.)

Adél volt olyan jó és írt egy cikket a témáról. Következzen az ő írása, amit ezúton is köszönünk.

Az írás a „Mi a legnagyobb pénzkidobás, amit az emberek elkövetnek?” cikkben olvasható „A gyógyszertárban reklámot venni hatóanyag helyett. 400 mg ibuprofen az, ami csökkenti a fájdalmat, nem az agyonreklámozott márkanév, ami miatt ötször annyit adsz ugyanazért a hatóanyagért.” gondolat kifejtésére született.

A kémia tipikusan az a tudomány terület, ami a többséget nem igazán vonzza, és ehhez hozzájön a magyar oktatás sajátossága: csak a lexikális tudás a fontos.

Hogyan használja ezt ki a gyógyszeripar?

Az emberek gyógyszerneveket, reklámokat, és dobozokat társítanak a fájdalomcsillapítók mellé, nem pedig azt nézik, hogy melyik gyógyszergyár adja olcsóbban az adott hatóanyagot.

De miért van az, hogy egy-egy gyógyszergyár kedvezőbb áron tudja adni a hatóanyagot?

Ehhez ismerni kell az originális és generikus gyógyszer fogalmát. Egyszerűen elmagyarázva van egy gyógyszergyár, ami rengeteg pénzt, időt fektet be kutatásokba, és kifejleszt egy saját hatóanyagot. 15-20 évig is eltarthat, amíg egy hatóanyag a polcokra kerül, és addig rengeteg kísérleten, vizsgálaton esik át, egyszerűen mondva „csak a pénzt viszi”, amíg nem kerül a gyógyszertárakba. Utána 20-25 évig szabadalom védi, amíg más gyártó nem forgalmazhatja az adott hatóanyagot.

Azonban a szabadalom lejárta után a többi gyógyszergyár is be akar robbani a piacra, kiszorítva az eredeti gyógyszergyárat, azzal az előnnyel indulva, hogy nekik már nem kell 15 évig pénzt ölni kutatásokba, hanem „csak” gyártani. Az ilyen gyógyszergyártókat hívjuk generikus gyógyszergyártóknak (pl. egyik legismertebb a Teva, azért olcsóbbak a gyógyszerei).

A marketingről sem szabad elfeledkezni, a reklám árát a fogyasztóval fogják visszafizettetni.

Például a tévéből, újságból ismert készítmények fejfájásra, lázcsillapításra: Rubophen, Algopyrin, Aspirin, Nurofen, görcsoldók közül pedig a nospa.

Milyen alternatívák vannak, mert nem a márkanév, hanem a hatóanyag az, ami használ. (Az árakat a házipatika.com-ról néztem.)

Paracetamol:

A paracetamolnál fontosnak tartom megemlíteni, hogy könnyű túladagolni. Egyszerű példa: lázas vagyok, veszek be egy rubophent. Hmm, még mindig nem vagyok jól, iszom egy neocitránt, úgyis azt láttam a reklámban. Hopp, folyik az orrom, arra jó lesz a coldrex, és máris sok paracetamolt vittünk be a szervezetbe, holott csak el kéne olvasni mindegyik dobozon, hogy mi a hatóanyag, és mennyi az ajánlott dózis, de itt megint csak visszakanyarodok a kezdőmondathoz, hogy vizuálisan jegyzünk meg gyógyszereket, nem hatóanyag szerint.

Acetilszalicilsav, vagy ismertebb termékként az aszpirin:

Ibuprofen:

Drotaverin-hidroklorid:

100-200 forint különbség fel se tűnik a többségnek, de ha jobban belegondolunk, hány doboz gyógyszert veszünk életünk során?

Személyes „kedvencem” az, amikor ismert hatóanyagot tesznek egymás mellé, és eladják úgy, mintha feltalálták volna a spanyol viaszt.

Konkrétan az Algoflex-M nem szól másról, mint hogy a nospa mellé bevehetünk akármilyen ibuprofen tartalmú másik fájdalomcsillapítót, de e helyett eladnak a népnek 6 db-os kiszerelésben (!) csini rózsaszínre és sárgára kiszínezett „női fájdalomcsillapítót”. Teljesen felesleges megvenni külön így, drágábban.

Multivitaminok

DM saját honlapján:

DM 100 db-os: 1399 Ft (13 féle vitamin, a napi adag átlag 100%-a, 8 féle ásványi anyag plusz lutein és coenzim Q10. Egy tabletta ára 14 forint.)

Rossmann 100 db-os:1399 Ft

Actival 30 db-os: 2499 Ft (13 féle vitamin, 11 féle ásványi anyag plusz lutein, béta-karotin és likopin). Egy tabletta ára 84 Ft.)

Centrum 30db-os: 2999 Ft

A drogériák saját márkás étrend-kiegészítőjén több ezret is lehet spórolni.

Külön kitérnék az MLM hálózatban kapható termékekre (csak az étrend-kiegészítőkre fókuszálva). Össze nem tudom számolni, hogy (a fiatal korom ellenére) hányszor akartak ilyenbe beleszervezni, egyszer rávettek, hogy menjek előadásra is. Úgy voltam vele, hogy azért nem kell fizetni, hát legyen, meghallgatom. A hölgy, aki tartotta, valószínűleg soha nem tanult biológiát és kémiát –vagy csak nagyon régen-, gyógyszergyárba pedig kizárt, hogy valaha is betette a lábát.

Elhangzott mondatok:

-ezek természetes anyagok, nem pedig mesterségesek

-ezeknek nincs mellékhatása, bezzeg egyes vitaminokhoz oda is írjak, hogy a mellékhatása miatt kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét

-én nem a gyógyszergyártók vackait fogom megenni, és a gyermekemnek sem adom, ami tele van mesterséges adalékokkal (itt már kezdtem elveszteni a türelmem)

Pedig a valóság:

-ugyanúgy gyárban állítják elő, ergo mesterséges

-mindennek van mellékhatása, ha ész nélkül adagolják, a papírra meg mindig ráírják, hogy kérdezze meg orvosát, mert rá KELL írni

-a gyógyszergyártók „vackai” a legszigorúbb előírások és bevizsgálások mellett készülnek, ami eltér a normától, megy megsemmítésre. Adalék meg mindenben van, anélkül nem állna össze a tabletta, vagy nem lenne színes/ízes. Különösen igaz egy a gyerekek számára készült csili-vili étrend-kiegészítőkre.

Szóval miben más egy MLM rendszerben kapható készítmény? Abban, hogy mire eljut a fogyasztóhoz, mindegyik szinten ráteszik az ügynökök a jutalékukat, így pl. egy sima multivitamin 10 000 Ft, pedig semmivel se tud többet pl. a DM-es 1400 Ft-nál. A béke kedvéért hangsúlyozom, hogy nem azt mondom, hogy rosszak ezek a termékek (mert nem azok), de irreálisan drágák.

Amit pedig végképp nem tudok megérteni: fogyókúrás étrend-kiegészítők. Ennél nagyobb pénzkidobás nincs. Sok ember mért hiszi el, hogy ha bevesz valamit, akkor majd magától lemegy 10-20-30 kg?

Bárcsak ott tartana az oktatás, hogy a diákok nem azt látnák a természettudományokban, hogy „fúj, képletek”, hanem egy fajta látásmódot adna, és hozzájárulna az életben, hogy kevesebbszer essenek áldozatul a fogyasztói társadalomnak.

Szélsőséges példa: szidják a gyógyszergyárak „vackait”, de ha egy kamu oldalon meglátják, hogy a tiszafa teája gyógyító hatású, akkor megissza, mert az biztos úgy van, hát a Marika is megosztotta.

Illetve még párak emlékezetében élhet Schobert Norbi és a citrom-szódabikarbóna esete, miszerint a keverékük életmentő csodaszer.

Pedig az egyik savas, a másik lúgos, úgyhogy semlegesítik egymást. Ehhez vegyész diploma sem kell, mégis a fél ország elhitte neki, és ez csak 2 példa volt a sokból.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

170 hozzászólás

  • SzB

    Ez most komoly?
    “Böjtölj. Heti 1-2 24 órás böjt, vagy rendszeresen 16/8.(12 és este 8 között eszel).”
    Eü végzettséggel hogy mondhatsz ilyet? Heti 1-2 böjt? Ez minden, csak nem egészséges, hogy 24 órán keresztül éhezik a szervezet. A többi ponttal egyébként egyetértek.
  • yutte hermsgervørdenbrøtbørda

    “De azért a 3 palack 2 literes kóla és az 1 zsugor energiaital ott figyel ”

    akkor az nem is “látványosan kispénzű család” ;D

  • J
    Aszkorbinsavra javaslatom, mert sokan ajánlották a gyógyszertár/drogéria lehetőségeket a beszerzésre: borászati szaküzlet. Ugyanazt az aszkorbinsavat kapod meg, de töredék áron. Rossmann aszkorbinsav 8690Ft/kg, borászati szaküzlet: 3400Ft/kg.
    Gyógyszertárban pedig talán 4-5000Ft/kg körül van az ára, amire még a mergálási költség is rájön általános esetben.

    Vitaminok, multivitaminok: érdemes megnézni a testépítőknek szánt különböző táplálékkiegészítőket, és összehasonlítani az összetételüket és a mennyiségeket. Aki ezzel a sporttal ésszel foglalkozik, eléggé egészségtudatos, és vannak lehetőségek a komoly összehasonlításokra. Amit a cikk viszont említ, azt hagyjátok figyelmen kívül, az RDA% érték semmit nem ér, az említett aszkorbinsav esetében például pont annyi, hogy épp ne legyél skorbutos (és itt megértjük, hogy ez még nagyon távol van az elegendőtől).

  • Ági

    Az a cikk, amit linkeltél, pont nem arról szól, mint amit állítasz. Dohányos és már rákos betegekről van benne szó. Gondolhatod, hogy ők nem a vitamin miatt lesznek tüdőrákosak. Sőt kifejezetten ezt írja a cikk: “A kutatók hangsúlyozzák, arra nincs bizonyíték, hogy az antioxidánsok a rák kialakulását is elősegítenék”.
  • Nbcee
    Csak hogy a “picara dobás után 25 év a szabadalmi védettség”-féle pontatlanságot meghaladjuk, muszáj vagyok ismét egy idézettel élni:
    “patents protect drugs from copycat versions for 20 years after the drug is invented. This is a bitter pill for pharmaceutical companies because it can take eight years or more after invention to accumulate enough data to get a drug past the U.S. Food and Drug Administration”

    forbes.com/2002/05/02/0502patents.html#32c2bd5c17bc

  • Rissa

    @Gyógyszerész

    Igazatok van!

    Amúgy feltűnt már valakinek, hogy a Tv reklámok miről szólnak? Vagy gyógyszert vagy hitelt reklámoznak!!!

    Youtube-on van sok hasznos video, ahol orvosok magyarázzák el (angolul), hogy ilyen-olyan bajokra milyen természetes ételeket érdemes enni, ill. sok tünet esetében az alapvető probléma sokszor egész máshol keresendő, mint gondolnánk.

  • bsz
    Nem véletlen a különbség; a borászati szaküzletben tartósításra használt aszkorbinsav nem az az aszkorbinsav, amit a vitaminban beszedsz és hasznosul. Bajod persze nem lesz tőle, de hatása se lesz. Érdemes elolvasni: kodpiszkalo.blog.hu/2016/07/23/jobb-e_a_szerves_mint_a_szervetlen_c-vitamin
  • Uff én beszéltem
    Érdekes mennyien nem értik, hogy a gyógyszerek hatóanyaga, a molekula egy az egyben lemásolható. Egy nem másolható le: a placebo hatás.
    Számomra egyértelmű, hogy az életfogytig szedendő koleszterin és vérnyomás csökkentő tablettámból az olcsóbbat veszem az adott molekulával.
    De arra pl. most jöttem csak rá, hogy a nem vényköteles gyógyszerekből is érdemesebb az olcsóbbat venni.
    Vitaminból egy típusra van szüksége mindenkinek, ősz végétől tavasz elejéig, D3 vitaminra. Na azt meg fel kell íratni háziorvossal és úgy lesz olcsó.
  • Zabalint

    Épp ellenkezőleg, semmilyen kutatás nem bizonyítja, hogy C vitaminból lenne értelme az ajánlottnál többet bevinni, mégis sokat teljesen feleslegesen nyelik az 1000 mg-os tablettákat, mert tartja magát ez a közhiedelem, hogy akkor nem lesznek betegek.
  • Tamás
    Nesze neked védekezés. Nemcsak nem javallott, hanem még káros is lehet:

    origo.hu/tudomany/20180907-a-probiotikumoknak-alig-van-hatasuk-a-szervezetre.html

    A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogyan hatnak a probiotikumok antibiotikumkúra után, amikor a gyógyszer mind a jó, mind a káros baktériumokat elpusztította.

    Ebben a vizsgálatban 46 önkéntes vett részt, az eredményeket szintén a Cell friss száma közölte. A kutatók azt állapították meg, hogy a beszedett probiotikumok késleltették a normális, egészséges baktériumflóra önálló helyreállását.

    “A jelenlegi álláspont az, hogy a probiotikumok ártalmatlanok, és jót tesznek mindenkinek. Eredményeink azonban új mellékhatást tártak fel, melynek akár hosszú távú következményei is lehetnek” – magyarázta Elinav.

  • Hunor
    A gyógyszergyáraknak 100% nem az a célja hogy meggyógyulj.Minnél tovább élj és toljad a gyógyszert.
    Hát az orvosok na itt a poén….nagyon “komoly ” tájékoztatokat csinálnak éttermekbe , szállodákba .Mindent a cég áll!!!!A legpiacképessebb a háziorvos hisz a legtöbb gyógyszert ő írja fel.
  • SharkRider

    A Kirkland az amerikai Costco (otthoni Metrohoz hasonlo) nagykereskedesi aruhazlanc sajat markaja. A Washington allambeli Kirklandben volt a Costco fotelephelye.
  • ZX71
    Orvos vagyok. A cikkírónál és a kommentelők többségénél jobban ismerem a gyógyszeripart. Sokmindent mondhatnék, de most csak egy dolgot emelnék ki. Ha teheted, sose vegyél étrend-kiegészítőt, se DMben, se patikában, se sehol.
    Ha már ez egy pénzügyi blog, akkor nézzük innen: étrend-kiegészítő 27% áfa, gyógyszer 5% áfa. Étrend-kieg semmilyen módon nem számolható el egészségpénztárra, gyógyszer bármikor.
    És akkor a szakmai része. Ha én ma este összeszedem a kutyasz*rt az udvaron, holnap lekapszulázom, azt te holnapután “természetes kalcium, 500 mg” néven fogod szedni. Ha ezt írom a dobozára. Ha azt írom, hogy “multivitamin”, akkor mondjuk immunerősítésre. Ha azt, hogy feketenadálytő vagy ilyesmi, akkor a fejfájásodra. Senki nem fogja megvizsgálni, mit tettem a kapszulába. A hatóság hivatalból csak akkor nézi meg, ha mondjuk tömegek kezdenek meghalni tőle.
    Gyógyszert szedj csak. Ha muszáj.
  • Petike
    @Hunor: hiszen gondolom a védőoltások is csak a gyógyszeripar gonoszsága szerinted, ugye?
  • Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos
    : abban igazad van, hogy az aszkorbinsav két enantiomere (a két molekula összetétele ugyanaz, térbeli szerkezetük egymás tükörképe) közül csak az L-aszkorbinsavnak van élettani hatása. Ellenben a borászati boltokban is az kapható aszkorbinsav (E300) néven. A D-aszkorbinsav E315 lenne. Vitamin megnevezéssel nem árulható. Szerintem kis mennyiségben sehol sem kapható.

    Az meg, aki szervetlen C-vitaminról ír, jó nagy marha. Az aszkorbinsav szerves anyag.

    A lényeg: bioboltban, borászati boltban is nyugodtan vehetsz aszkorbinsavat, C-vitamint fogsz kapni. Egyébként jól fölment az ára. 1-2 éve még jóval 1000 Ft alatt volt negyed kiló, most a legtöbb helyen közel 1500.

  • naa
    Hogyan spórolj a gyógyszertárban?
    – Ne gyógyszerrel próbáld megoldani, amit életmódváltoztatással kellene
    – SOHA ne vegyél homeopátiának nevezett placebót
  • Andru
    Nekem anno a kezelőorvosom azt mondta, hogy nem ajánl multivitamint, mert személyre szabottan kell pótolni a hiányosságokat, az pedig közel sem az. És ráadásul jó része nem magyar, ami azt jelenti, hogy nem a magyar étrendhez lett fejlesztve. Azóta is így kapom a vitaminokat, ha kell. Egyszerre akár több tabi, felírva, mert fel lehet íratni és úgy olcsóbb. Csak el kell ballagni az orvoshoz, bár nekem ez nyilván nem játszik, mert amúgy is megyek.

    A másik, amit szintén orvostól hallottam, amikor a kislányomnak kerestem valami ideiglenes immunerősítést, mert sokszor volt megfázva és kissé le volt gyengülve. Teát vagy ilyesmit szerettem volna. Azt mondta a doki: C-vitamin és méz. Ennyi. Ez bőven elég egy 7 éves gyereknek, sőt, átlagos esetben egy felnőttnek is. Mivel a lányom jó evő és rengeteg zöldséget-gyümit eszik és sokat mozog is, ezért nem látom szükségét, miért adnék neki bármi mást.

  • Andru
    Az, hogy gyógyszer és gyógyszer között is van különbség, nagyon is igaz. Nekem azonos hatóanyaggal az egyik szteroid jó, a másik meg nem. Állandóan vita van a gyógyszertárban, mert olcsóbb, meg támogatott. Ja, csak nem jó. De hát ugyanaz a hatóanyag! Az. De a többi nem. És valamiért a kis szervezetem nem szereti. Van ilyen. Természetesen ilyenkor nem szabad spórolni – ahogy a cikkben is áll!

    Én meg szoktam kérdezni az asszisztensnőt a dokinál, hogy van-e olcsóbb valamiből, amit drágának találok. Ő tudja, azt is látja, hogy fel tudja-e írni esetleg a doki vagy van-e más megoldás. Úgyhogy én azért javasolnék egy beszélgetést a dokival. Az átlagdoki simán megérti, hogy baromi magas a gyógyszerszámla és szeretnéd csökkenteni. Az asszisztense pedig főleg meg fogja érteni 🙂

  • Tamás

    A Sypradin is gáz? Nekem véradás után javasolták – alacsony volt a hemoglobin (?) szintem, ezért elzavartak – 1-2 dobozzal szedtem be, és látványosan javult az említett érték.
    Talán 130 az átlagos, 135-től lehet vért adni, nekem 125 volt, ezért mondták, hogy nem. Szedés + fél év után 150 felett volt.

  • ZX71
    Tamás: Supradynt akartál írni? Ebből létezik étrend-kiegészítő és vény nélkül kapható gyógyszer is. Én az utóbbit választanám (ahogy fentebb írtam, alacsonyabb áfa, egészségpénztár).
    Jó eséllyel azért a gyógyszergyárak által gyártott étrend-kiegészítők nem humbugok. Viszont semmilyen érv nem szól mellettük, ha ugyanabból létezik gyógyszer változat is.

    Egy gyógyszer törzskönyveztetéséhez sokszáz oldalas dokumentáció kell, egyebek mellett analitikával (tényleges hatóanyag tartalom, szennyezőanyagok stb). Nagyon ritkán itt is előfordulhat bibi (lásd a már említett valsartan sztorit), de nyilván nagyságrendekkel ritkábban, mint az étrend-kiegészítőknél. Utóbbiakat nem kell engedélyeztetni sem, csak bejelenteni, és másnaptól forgalmazhatóak.

  • IDSx
    Leginkább spórolni itt is előre gondolkozással lehet:
    0) Allergiagyógyszert nem allergiaszezonban, influenza tüneteit enyhítőt nem tél közepén veszünk.
    1) A webpatikák árai töredékei egy frekventáltabb nagyvárosinak, állandó akciók, stb. Pl. népszerű allergia gyógyszerből a “szezon” előtt 6 dobozt vásároltam 7000 forintért, postapontra ingyenes szállítással. Ugyanez a termék Budapest külvárosi patikában, 1 doboz 2000-2500 forint. ez vagy pl. vitaminok, “házipatika” standard gyógyszerei előre tervezhetőek.
    2) Vidéki patikáknál is hasonló a helyzet, az említett allergiagyógyszer doboza ~30%al olcsóbb, mikor vidéki rokont látogatva kellett beszereznem.
  • ügyvéd
    Hogyan spórolj vagyonokat a gyógyszertárban?
    Egyszerű: Sokkal nagyobb vagyonokat kell elkölteni egészséges kajára, életmódra, sportra 😀
  • vViktor
    Már nem először tapasztalom, hogy az olcsóbb gyógyszer hiánycikk, így az ember megveszi a drágábbat kényszerből
  • TorrentJoska
    Azt kijelenteni, hogy a vitaminok szedésének semmi haszna sincs, valótlan és tudományosan megalapozatlan.
    Persze ha a keresőbe beírjuk, hogy “hatástalan vitaminok”, jó pár cikket fogunk találni, amik ezt próbálják bizonyítani. Valójában arról van szó, hogy hozzá nem értő újságírók átveszik más oldalaktól a cikket, mert ennek hírértéke van. Az, hogy félrevezetik az olvasót, nem számít. Ezért sem érdemes a hvg és idnex “tudományos” rovataiból tájékozódni.
    Illetve sokszor közzétesznek olyan “kutatási” eredményeket, amiben olyan hibák vannak, amit a hozzá nem értő olvasó is kiszúrna.
    Az orvostudomány évtizedekkel van lemaradva ezen a téren, de már van néhány pozitív előrelépés. Ha például a vitaminok semmit sem érnek, akkor minek írnak fel a csecsemőknek d és k vitamint?
    Zöldségből és gyümölcsből nem lehet pótolni a napi szükségletet.
  • TorrentJoska
    Egyrészt senki sem eszik meg olyan mennyiséget, másrészt a vitamin és ásványi anyag tartalmuk jelentősen lecsökkent. A többi vitaminellenes hozzászólóval ellentétben az állításaimat rengeteg forrással tudnám bizonyítani.
  • birzol
    Nem tudom volt-e már, engem az érdekelne, hogy a gyógyszerek lejárata mennyire valós dolog? Alap esetben egy gyógyszer jó mondjuk 3 évig. Utána valóban lejár, és tényleg a következő hónaptól ki lehet dobni, vagy azért még van benne még valamennyi tolerancia? Alapjában nem vagyok gyógyszer párti (mint kiderült jól teszem) igy sok itthon a lejáró tabletta. Most a cetirizint említették ketten is hogy jó, áprilisban lejárt. Dobjam, vagy kipróbálható vajon?
  • Ostra
    jó, hogy többen említettétek a homeopátiát – egyetértek, placebonak kiváló, amúgy komolytalan, nem érdemes pénzt külteni rá 🙂

    egyébként (és ez NEM a reklám része, magánemberként mondom) több éves kutatásom alapján kijelenthetem, hogy a life extension two per day multivitaminja kb. a legjobb a piacon ár / érték arányban (iherbről rendelve ingyenes a szállítás és vámmentes 40 usd alatt postával). lehet összehasonlítani milyen arányban és mi van benne…

    továbbá mindig érdemes az egészségügyi problémák tényleges okát feltárni és arra megoldást találni, mint hogy fejfájásnál vagy gyomorpanaszoknál rutinszerűen dobáljuk be a tablettát… én pl. évente egyszer ha veszek be gyógyszert, mikor már nagyon muszáj.

  • mavi
    Személyes kedvenceim még a várandósoknak javasolt készítmények. A homeopátiától kezdve a felmelegített kavicson át minden kapható, “terheseknek” felirattal tízszeres áron. Nem mindegy, hogy pl a terhesvitamin gyógyszer ( pl. :E…, Gr.. ) vagy gyógyhatású készítmény. Más az ellenőrzés, engedélyeztetés folyamata is. Érdemes utánanézni mit is szedünk és miért.

    Vitaminokat , gyereknek termékeket ,krémeket szoktam rendelni az IHerb.com-ról, FDA által ellenőrzött termékekről van szó, még postaköltséggel is töredék árért, mint amennyibe itthon kerülne.

    Végezetül javaslom a ködpiszkálót. Sok tévhitről lerántja a leplet a gyógyszerekkel, vitaminokkal kapcsolatban (is) , tetszeni fog a Kiszámoló népének :-). kodpiszkalo.blog.hu

  • Gauchos

    Várjuk azokat a forrásokat a vitaminokra vonatkozóan.
  • Ági
    Ha tabletta és száraz, hűvös helyen tároltad (tehát nem a fürdőben például), akkor igen nagy eséllyel még teljesen jó.
  • Nikoff
    C-vitamin konteó margójára: ha a reggelihez a csemege pultból vásárol valaki, akkor teljesen felesleges mellé tablettát is beszednie, ugyanis a kolbászban, szalámiban pont elég van. Aki nem hiszi, járjon utána: a csomagoláson megtalálja az E300 vagy E301 vagy E302 feliratot.

    Nagyon gazdaságosan (értsd: kevés pénzből) előállítható vitaminról beszélünk, amit nagyon drágán lehet hiszékeny embereknek értékesíteni úgy, hogy közben a gyártó nem vállal kockázatot, mert mértéktelenül lehet fogyasztani és teljesen szükségtelen a termék fogyasztása, mert az élelmiszeripar tömegesen keveri a bolti áruba.

    Elmúltak azok az idők és élethelyzetek, amikor bizonyos embercsoportok (pl.: egy hajó legénysége) hosszú időn keresztül táplálkozott korlátozott lehetőségek között és kialakultak náluk hiánybetegségek (miszerint skorbut).

  • Zedder
    “És ráadásul jó része nem magyar, ami azt jelenti, hogy nem a magyar étrendhez lett fejlesztve.”

    Ne haragudj, de pontosan mi is az a “magyar” étrend? Paprikáskrumpli meg lecsó? Esetleg sültkrumpli és pizza? Vagy gyros / kebab? Szerintem “magyar” étrendről 2018-ban beszélni minimum vicces.:))

    Apropó a vitaminos témához.

    Nyilván ez is el tud menni nagyon szélsőséges irányba, viszont azt nem tudom elhinni, hogy ártana a vitaminpótlás, hiszen lássuk be, a szervezetnek szüksége van rá, és ha frankón túlsúlyos / elhízott az ország lakossága, valahogy azt sem tudom elhinni, hogy kellően változatosan étkeznének.

    Hogy szignifikánsan nem növeli a várható élettartamot? Lehet. Ellenben az életminőséget jelentősen javíthatja. És inkább halok meg egészségesen korán, mintsem mindenféle nyavajával küzdve vegetáljak.

  • Tibor
    franciaknal ez ugy megy, hogy a TB a tamogatast csak a generikumra elolegezi meg. ha nem azt kered akkor ki kell fizetni es csak utolag teritik vissza.

    de mondjuk alapbol mindig rakerdezek hogy van-e generikum, es bizony sokszor van. Csak ugye nekik jobb eladni a Doliprane-t mint a Paracetamolt pedig ugyanaz 🙂

  • Tibor
    egyvalamit tennek hozza a cikkhez, sokan nem tudjak mi a kulonbseg a gyogyszer es a gyogyhatasu keszitmeny kozott.
    Elobbi engedelyeztetesi eljarasa soran azt kell bizonyitani, hogy hasznal, mig utobbi eseten azt, hogy nem artalmas.
    A kulonbseg oriasi.
  • TorrentJoska

    Új vitaminforradalom című könyvet ajánlanám a témában. A könyv végén a szerző feltünteti a felhasznált forrásokat, köztük a kutatási eredményeket, szaklapokban megjelent publikációkat. De ha nem hiszel neki, még mindig ott van a források átrágása egyesével.
  • Gauchos

    Köszi, bár nagy összegben fogadni mertem volna, hogy egy Szendi Gábor írta könyv lesz, azért adok neki egy esélyt. Pontosabban a hivatkozásait nézem át. Ugyanakkor ezek alapján a hozzáértésével elég komoly gondok lehetnek:
    hvg.hu/elet/20170601_Izekre_szedtek_a_Tv2_ujabb_agymeneset_az_igazi_orvosok
    Az egy dolog, hogy hülyeséget beszél (Facebook-os kamuhírek szintje), de nagy nyilvánosság előtt teszi, és ez kifejezetten veszélyes! Ettől függetlenül vitamin-témában akár igaza is lehet, de ne felejtsük el, hogy nincs ilyen irányú végzettsége, hiszen pszichológus és matematikus…
  • Garbo
    Mint érintett, a táplálékkiegészítőkről: az alapanyagok 2 helyről jönnek általában: Kína és USA. Amit ne vegyetek meg: a túlárazottak, semmi értelme. Ugyanazt tudják, mint az olcsóbbak: nézzétek meg a hatóanyagokat. Illetve nem érdemes még olyat megvenni, ami ízes, színes, szagos, mert az fölösleges teher a szervezetnek, vannak ennél natúrabbak is. A mi termékünk (célozni sem fogok rá, mert nem ide való és nem is szorulnak rá a termékek) az alsó közép árkategóriában van, és jó. Hobbinak indult, majdhogynem magunknak, de kinőtte magát. Mi is ezt a termékcsaládot szedjük, a szeretteink is. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy számos túlárazott termék központjába tőlünk rendelnek a dolgozók, nem a saját cégét eszik 🙂 Nálunk bérjuttatás része a saját termék.
    Vannak jók, de általánosságban igaz, hogy minél hangzatosabb, annál nagyobb a vakítás. És a “magyar” cég alapanyagai Kínából jönnek.
  • Garbo
    Adalékokhoz, táplálékkiegészítőkben: a natúrnak hívott termékeknél annyi plusz van benne, amivel összeáll tablettává. Nem málnaízű, titánium-dioxiddal fényezett és piros. Az fölösleges bele, mégis sokban benne van. És nem mindegy, mennyi ilyet eszel.

    Egy szó, mint száz:
    bizonyos hatóanyagokat/vitaminokat/porcerősítőket/stb. érdemes szedni, mert valóban hatnak. Amit nem érdemes, az az, ami fölös terhet is ró a testre, amikor lehet anélkül is, ami drága, mert csak az összetvőket nézzétek. A táplálékkiegszítő nem az a műfaj, ahol a drágább jobb. Mindenki x-ért veszi az alapanyagot, kb. ugyanonnan, csak nem mindegy, hogy hány x-ért adja tovább.

    És vannak olyan táplálékkiegészítők, amiket nem érdemes szedni, mint pl. a fogyiszerek. Ha olyat akar enni valaki, legalább ne ártsunk vele, ÉS mondjuk el világosan, hogy nem, nem lesz a bogyótól ilyen vagy olyan. Mankót adhat (!) és ennyi.

  • Garbo
    Amit érdemes szedni, ha már témánál vagyunk: pár éve tízszerezték meg a D3 ajánlást, mert nem vitamin, hanem egy csomó betegség kialakulásához hozzájárul/járulhat. Egy ötezres szűréssel ellenőriztetheted, hogy benne vagy a 95%-ban, aki D3 hiányos. Akkor szedj, nov.-márc. napi 4000NE-t, egyébként 2000NE-t.
    Többet ér minden multivitaminnál.
    Q10-et, mert fontos, helyhiány miatt nem írom le, miért, utána lehet nézni.
    Mg citrátot, mert mind stresszesek vagyunk, és a csontjainknak kicsit jobban kell, mint a Ca, de legalább annyira.
    Ezen túl minden fakultatív, télen egy alap multi nem árt, erős B vitamin tartalommal, ha stresszben élsz. Esetleg halolaj is lehet kedv szerint, az ereknek.
    De nem a legdrágábbat, mert semmi nem indokolja az árkülönbséget alapszinten felül(gyártatok, tudom).
    A felsorolás sorrendjében csökken a fontosságuk.
  • Garbo

    van jobb összetevőjű a magyar piacon, olcsóbban. De ez sem tűnik rossznak.
    Még egy tipp: olyat érdemes venni, és mindegy a gyártó, ami például alapanyagok tekintetében minőségi tanúsítvánnyal rendelkezik. Pl. “GMP” vagy hasonló.
  • Zabalint
    Valaki magyarázza már elnekem, mi az a táplálékkiegészítő? Olyanról tudok csak, hogy étrend-kiegészítő.
  • Garbo

    hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1pl%C3%A1l%C3%A9kkieg%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91
  • Tamás
    @unemployed: ahogy már leírták előttem, a szabadalmi védettség nem a gyógyszertárban a polcra kerülés pillanatától indul, hanem a molekuláris kutatási fázisban megtörtént levédéstől. Így aztán soha nem 20 év, hanem jellemzően kb 5-7 év.
    Ráadásul 1 millió potenciális molekulából 250 jut el a preklinikai fázisba, 5 jut el a humán klinikai vizsgálatokig és mindössze 1 jut el a törzskönyvezésig. A teljes folyamat költsége az egy törzskönyvezett gyógyszerre vetítve 1,2 milliárd(!) dollár.
    Amit még talán nem írtak le: a generikus készítmények csak ún. bioekvivalencia vizsgálaton esnek át. Ennek során a biztonságosság mellett azt kell bizonyítani, hogy a hatékonyságbeli eltérés nem haladja meg a +/- 20%-ot az originálishoz képest. Tehát két generikus készítmény (pl. vérnyomáscsökkentő) hatékonysága között max. 40%(!) különbség lehet.

    Ibuprofenből én is generikusat veszek. 🙂

  • Zabalint

    A magyar nyelvű cikk félrevezető, mert pár sorral lejjebb már étrend-kiegészítőről beszél, és az angol nyelvű változat is (dietary supplement vagy food supplement) egyértelműen arról a kategóriáról szól, amit itthon étrend-kiegészítőként törzskönyveznek. Akkor mi az a táplálékkiegészítő? Szinoníma? Vagy van egyáltalán ilyen kategória a hazai szabályozasban? Ha simán dúsított élelmiszerként kezdenék forgalmazni pl. egy pezsgőtablettát, az arra vonatkozó enyhébb szabályozással, akkor ha ráírnám, hogy táplálékkiegészítő, akkor az ogyéi megbüntetne, vagy mehet nyugodtan? Vagy épp ezt használják ki bizonyos gyártók?
  • snoblika
    “Időnként elmegyek orvoshoz, és megvizsgáltatom vele magam, mert az orvos is élni akar. Aztán elmegyek a gyógyszertárba, és kiváltatom az orvosságot, mert a patikus is élni akar. Aztán a gyógyszert a csatornába öntöm – mert én is élni akarok.” – Mark Twain
  • Garbo

    Túltolod.
    Szinonima.
    Egyéb kérdéseidre a válasz: nem.
  • Zsolt
    Tudom, hogy ez nem egy szakmai fórum, de az innovátor-generikus ellentét kapcsán felmerült a bioekvivalencia kérdése, és többször elhangzott az, hogy a hatásosságban akár 40% különbség lehet két generikus között. Ez így nem teljesen igaz. Ez a +/- 20% (ami igazából 80-125%) konfidenciaintervallumokra vonakozik, a tényleges felszívódást tükröző paraméterek átlaga általában 90-110% között változik. Egyébként sok esetben az egyéni variabilitás is annyira nagy, hogy ha ugyanabból a gyógyszerből ugyanazt a dózis két különböző napon beveszed, akkor előfordulhat, hogy teljesen más kinetikával fog felszívódni.
    A lényeg: nyugodtan vegye mindenki az olcsóbb generikust, mert az engedélyztetés során a hatóság nagyon szigorúan vizsgálja, hogy valóban lényegileg azonos-e (“essentially similar”) az innovátorral, és csak azt engedi át, ami ezeknek a kritériumoknak megfelel.
  • FifiTheReal
    “van jobb összetevőjű a magyar piacon, olcsóbban.”

    Konkrétan? Esetleg elárulnál némi részletet vagy támpontot a kereséséhez? 😉

  • Zedder
    , – engem is érdekel, @Miklós, ha össze tudsz kötni Garbóval direktben, nekem az is jó.
  • jurta
    TorrentJoska
    2018-09-09 at 09:27

    “Zöldségből és gyümölcsből nem lehet pótolni a napi szükségletet.”

    TorrentJoska
    2018-09-09 at 09:31
    “Egyrészt senki sem eszik meg olyan mennyiséget, ”

    Ennyire nem működne az evolúció? 🙂

    Hogy sikerült fennmaradnunk annyi tízezer évig, ha a vitaminokat szeparálni alig 120 éve tudjuk, 200 éve pedig nem is ismertük őket, hanem csak ettük a zöldségeket és gyümölcsöket? (meg megjegyzem, hogy a halakban is van néhány) Persze, nem mindenki ért meg túl magas kort, de a “nem lehet pótolni a napi mennyiséget” a pusztulásal, vagy szaporodóképtelenségig való legyengüléssel lett volna egyenértékű, nem?