Hová tegyem a havi megtakarításomat? Kalkulátor
Rendszeresen kapok levelet, amiben az általában fiatalabb olvasóim arról érdeklődnek, hogy a hová lenne érdemes befektetnie a havonta félrerakott 10-20 ezer forintját, hogy az a lehető legtöbbet hozza.
Egyrészt örülök neki, hogy már sokan akkor megtakarítanak, amikor még alig van miből félretenni. Ez nagyon fontos, hogy már akkor kialakuljon benned a takarékossági hajlandóság, amikor még csak keveset keresel. Ha nem szoksz le később sem a takarékos életről és a fizetésed, vagy jövedelmed az életed előrehaladtával növekszik, de az életszínvonaladat nem növeled a jövedelmeddel együtt, semmi nem ment meg attól, hogy gazdag ember legyél. Nagyon gazdag ember.
Másrészt viszont mindig ki kell ábrándítanom a tanácsot kérőket: ilyen kicsi összegnél teljesen mindegy, hogy mit csinálsz a pénzzel.
Szerinted mennyit kamatozik összesen a pénzed egy év alatt, ha havi 10 ezer forintot teszel el, 3%-os kamatra, havi kamatozás mellett?
Ha semmi költsége nincs a számládnak(!!!), akkor a teljes kamatod egy igen szerény 1.532 Ft egy évre. Ha ebből csak a tranzakciós adót vonod le pénzfelvételkor, már mindjárt csak 803 forintról beszélünk. Ha csak 67 forint lenne havonta a számlavezetés költsége, már nulla forint kamatod lenne.
Öt év távlatában a fenti költségmentes számlán is csak 33.271 Ft-nyi kamatod lenne, ez megfelel havi 555 Ft-nak. Vagyis ha a számlavezetési díjad havi 555 Ft, máris minden kamatod elúszott még öt év után is.
Vagy ha egy befőttesüvegben gyűjtöd a pénzt kamat nélkül és havonta 555 Ft-tal többet elteszel, ugyanott vagy, mint a megtakarítási számlával, még öt év távlatában is.
(Az inflációval már nem is akarom borzolni az idegedet, de azért olvasd el ezt az írást is a közelmúltból: Az az infláció)
Ha találnál egy alternatívát, ami 5%-ot fizet (most nagyvonalúan tekintsünk el a nagyobb kockázattól), de 250 forint a számlavezetés díja, akkor három és fél évig rosszabbul jársz ezzel a lehetőséggel, de öt év után is még csak 10 ezer forint a teljes plusz nyereséged, vagyis havi 167 forintról beszélünk. Öt év után!
Vajon megéri a plusz kockázat, esetleges kötöttség ezt a “hatalmas” hasznot?
Ugye, mennyire felesleges túl nagy feneket keríteni a dolognak? Egy költségmentes megtakarítási számla, vagy az Államkincstárnál nyitott számla, amire havonta veszel prémium állampapírt, tökéletesen megteszi a megtakarításaidnak.
Amit nem akarok mondani, az az, hogy ne tegyél félre akárcsak havi ötezret is, ha csak annyit tudsz. Mert az összegnél sokkal fontosabb a hozzáállás, mint fentebb is írtam.
De most szeretném, ha a másik oldalról is megvizsgálnánk a kérdést. Ha te 30 éves vagy és havonta csak 150 ezret tennél el, ahelyett, hogy elköltenéd butaságokra, mennyi pénzed lenne 65 évesen mai értéken, ha infláció felett 3% kamatot/hozamot kapnál?
Közel 98 millió forintod!
Azt hiszed, olyan nagy dolog, ha valakinek van 100 milliója? Bárki megteheti, aki az átlagosnál kicsit is jobban keres, hogy összegyűjt ennyit. Emlékszel még a milliomosokról szóló cikkben a magyar mérnök házaspárra, akinek 229 milliójuk volt 57 évesen? Ha már nem, olvasd el itt: A szomszéd milliomos
Azért, hogy a még keveset keresők kiszámolhassák, megéri-e technikázni a megtakarításukkal, illetve hogy a jobban keresők rádöbbenhessenek, mennyit jelent, hogy nem tesznek el havonta 50-100-200 ezret, miközben megtehetnék, csináltam nektek egy kamatos kamat kalkulátort.
Beírhatod a most meglévő pénzedet (ha van) és a havonta félretenni szándékozott összeget. Ezután megadva a kamatlábat és az esetleges alternatív befektetési lehetőséget, ha van ilyen, kiszámolja neked, hogy a hónapok múlásával mennyi pénzed lesz.
Közel 50 évig számol a kalkulátor, de ha kevés, csak folytasd a sort.
Nézd meg, hogy érdemes-e nagyobb kockázatot vállalnod a magasabb hozam reményében (nagyobb összegnél, hosszabb távon én erősen elgondolkodnék rajta, de 5-10 év távlatában kisebb havi megtakarításnál szinte biztosan nem.)
Játssz a költségekkel, mennyit jelent a megtérülés szempontjából egy drágább, de jobban kamatozó számla? Költségmentes állami babakötvény helyett egy unit linked biztosítás vagy megtakarítási számla?
Ha az inflációt is figyelembe akarod venni (melegen ajánlott), akkor csak az infláció feletti hozammal számolj, illetve a havi megtakarításaidat folyamatosan emeld az inflációval megegyezően.
A kalkulátort itt találjátok: kamatos kamat kalkulátor. Használjátok egészséggel.
Akkor mit javasolnál középtávú (3-5 év) eurós befektetésnek? Vegyek pl. DAX követő ETF-et a KBC-n keresztül, vagy van olyan magyar befalap, amit ilyen célra ajánlani tudsz?
Köszi!
“Ja, például Rafi online váltással ugyanez olcsón megúszható, ingyenes utalással a forint és devizaszámla között.”
ha mar online valtas, akkor ha jol tudom ezt transferwise-al is meg lehet tenni, akkor is ha mindket szamla az orszagon belul van.
NEEEEEEEEEEEEEE! Csak életbiztosítást ne! Ha életbiztosítást akarsz, egyszerűbb, ha kp-ben kéred a pénzed és egyből bedobod egy iratmegsemmisítőbe. Vagy gyűjtsd a párna alatt és télen gyújts alá a kandallóban. Az életbiztosítás ez a kategória ugyanis. //kiszamolo.hu/megis-megeri-a-unit-linked-biztositas/ Szerintem olvasd végig a hozzászólásokat is. Az ÖNYP-hez meg szerintem fiatal vagy még. Arról is volt szó itt a blogon.
Szerintem túlzottan csúcson vannak a részvények (a fejlett piacokon, a fejlődő meg nagyobb lutri), ezért nem vennék részvény ETF-et vagy részvény alapot, én 3-5 évre ha euró, akkor PEMÁK-ban gondolkodnék.
Van már egy hónapja is, hogy lehet venni PMÁK-ot és BMÁK-ot a kincstáron kívül is 🙂
allampapir.hu/hirek_bmak_vg
Ekkor volt új kibocsájtás minden aktuálisan értékesített PMÁK és BMÁK-ból, és lett T+1 napos a vételek elszámolása a korábbi T helyett.
OTP-nél én féléves kincstárjegyet még nem láttam soha, PEMÁK-ból pedig most csak másodpiaci értékesítés van, a kincstárnál értékesített éppen aktuális sorozat nem érhető el (lehet, hogy te is erre utaltál).
Köszi, ezt nem tudtam, hogy most már bankoknál is lehet kapni. Igen, akkor fizetni kell a számlavezetésért, ugyanakkor bankszámlához és értékpapír számla között ingyen mozgatható a pénz, államkincstári számlánál ugyanez csak állampapír vásárláskor igaz kártyával.
Most épp EURHUF és CHFHUF long-okra “játszanak”.
Legelső hozzászólásodban ezen az oldalon azt fejtegetted, hogy csak unit-linked biztosításban tudsz megtakarítani, mert csak ott van meg “a pozitív kényszer”. Most meg már arról írsz, hogy évekig voltál valuta pozícióban, meg bankban van megtakarításod. Azt is írtad, hogy ha kiszamolo leügynököz cinikusan akkor te vissza nem jössz erre az oldalra, de még mindig itt vagy. Nem érzed maga hiteltelennek? Arra már nem is kívánok reagálni, hogy szerinted megéri pár százezer forintot felvenni a bankodból aztán pénzváltóval átváltani aztán vissza vinni a bankba és azt számolgatni állandóan, hogy megéri-e feltörni a betétet és újra átváltani a pénzváltónál. Annyit azért még megjegyeznék, hogy ha 1.5 évig voltál pozikban akkor a 15% nem feltétlenül nagy biznisz, mert az elmúlt években 5% körül volt a forint és a nagy devizák kamatkülönbsége amivel gondolom nem számoltál a profitnál
Ha van bankkártyád, arról fizetve ingyenes és azonnali a befektetés webkincstáron keresztül.
A TBSZ meg annyit tud, hogy ha legalább 3 évig nem szünteted meg, akkor a rajta elért hozamból csökkentett kamatadót vonnak (5 év után 0%-ot). Viszont szerintem ez elég kényelmetlen konstrukció. Csak a nyitás évében tudsz rá pénzt rakni, a következő évben új számlát kell nyitni, és ha az 5 év letelt, akkor nem lehet szabadon futni hagyni, hanem vagy megszünteted, vagy meghosszabbítod újabb 5 évre. Szerintem ezek miatt rendszeres megtakarításra nem olyan nagyon kényelmes.
Mindenesetre köszönöm az eddigi infókat, nagyon sok újat megtudtam itt.
Akkor esetleg lehet, hogy érdemes lenne TBSZ számlát nyitni, és azon tartani az állampapírokat? Akkor elvileg a kamatadót is meg lehetne spórolni.
Javaslom, hogy itt tájékozódj. A pénz felvétele/utalása nem ingyenes, a tranzakciós adót meg kell fizetni. Egyéb díj nincs.
allampapir.hu/tudastar/gyik
TBSZ-ről való felvételkor nincs kedvezmény, nem fogod ingyen megkapni a pénzed.
Nekem ugyan csak banknál vezetett TBSZ számlám van lekötött betétekkel, de olyan nagyon nem vagyok megelégedve vele. A szűk 6 év alatt kb 200 ezer adót fogok rajta megspórolni, de így a vége felé a 2% alatti EBKM-ek mellett már lassan megérné az egészet feltörni, befizetni a 10% adót visszamenőleg, mert állampapírba fektetve 1 év alatt normál (nem TBSZ) számlán is megtermelné a befizetendő adót és még valamivel többet, mint ha hagynám TBSZ-en a lekötött betéteket.
TBSZ-re állampapírt meg azért nem akarok venni, mert az állampapírok lejárata nem illeszkedik (egyelőre) a naptári évek végéhez. A TBSZ lejárata környékén már csak rövidebb futamidőre (alacsonyabb hozamú papírba) lehet/érdemes fektetni, az pedig elég zavaros, hogy mi történik, ha a TBSZ lejáratán túlmutató papírt tartunk rajta.
Költsd el a pénzed, arra még nem kérnek új adófajtákat… még… max. vagyonszerzési illeték…
Érdemes volna tisztázni, hogy azt a havi 10-20-30-at mire akarná félretenni az ember. Ha ő azt 20-30-40 évig rendszeresen tenné, akkor simán szóbajöhet vmi rendszeres befalapba történő móka (ezekből csomó díjmentes is van). ~5 év alatt persze teljesen igaz a cikk.
Nem csak az átlagosan várható hozamot (aminél 50%-ban jobban, 50%-ban rosszabbul fog teljesíteni a valóság ha jó a becslés) hanem a választott portfóliók kockázatát (eloszlását) is mutatja.
Közel 98 millió forintod!”
Ezt milyen megtakarítással lehet elérni? Milyen befektetéssel? Melyik banknál melyik számla?
Köszönöm.
6 honapos lekotesre sok banki betetnel kapsz 3% vagy afolotti kamatot.
jokamat.hu/legjobb-kamat-Bank-6-ho-HUF.html
De mar 3 honapra is kaphatsz pl. az AXA-nal.
Minusz kamatado sajna :(, de azert az ‘csak’ hatodaval csokkenti a %-ot, ha jol emlekszem.
Hosszabb tavon a Premium Magyar Allamkotvenyek tudnak inflacio +2,5%, inflacio + 3% -ot. Itt viszont annyi trukk van, hogy 1 evig az elozo evi inflaciot nezi, tehat ha mostantol 1 evig ad 3-at, kozben az inflacio felszalad 4-re, akkor nem jartal jol. (de ez visszafele is igaz, amikor lefele megy az inflacio, nemreg meg kaptam 11%-os kamatot is ebbol, 5% inflacio + 6% premium). Itt TBSZ-szel a kamatadot is elkerulheted.
Magamból kiindulva: én is szeretnék kis összeget félretenni, de a párnaciha, befőttesüveg nem megfelelő, mert ott a csábítás, és elköltöm.
Ha bankba le tudom kötni, akkor biztonságban van, nincs kényszerem az elköltésére,és szépen gyűlik.
Akkor is érdemes az AKK-nál TBSZ-re tenni a pénzt, ha az ember nem tudja, hogy mikor lesz rá szüksége.
Mert
– lehet, hogy letelik legalább három év és életbe lép a kamatkedvezmény
– ha meg kell szüntetni a TBSZ számlát, akkor csak a nettó nyereség után kell adózni. Az állampapír visszaváltása miatti veszteséget levonják az addigi kamatnyereségből és csak a különbözet után kell adózni. Ellenben, ha normál számlán van az állampapír, akkor minden kamatfizetéskor levonják a kamatadót és sohasem adják vissza.
– a kamatadót csak a felbontás utáni év május 20-án kell megfizetni.
– csak annyi állampapírt kell visszaváltani, amennyi pénzre szükség van, a többi mehet a normál számlára.
Köszönet a cikkért!.-)
“Azt hiszed, olyan nagy dolog, ha valakinek van 100 milliója? ”
Kérdés, hogy tényleg nagy dolog-e, ha valakinek van 100 milliója?
… azért szerintem elég “nagy” dolog, de kövezz(etek) meg, ha szerinted(szerintetek) nem így van.
Persze az is kérdés, hogy 50-60 évesen, vagy 30-40 évesen van valakinek 100 milliója. Mert ha már korábban megvan a pénz/tőke, az többet dolgozik.
Pl. ha valakinek 40 évesen van 100 milliója, szerintem “nyugdíjba” is vonulhat egy szerényebb életvitel mellett.
Mi a véleményed? Véleményetek?
Érdekes beidegződés, miközben a bankbetét feltöréséhez csak internet kell, az ingyenes készpénzfelvételhez meg csak egy kártya és egy ATM (az összeghatár is állítható a neten), és mindkettő 7×24 órában működik.
De ha neked segít, akkor jó. 🙂
Vannak early retirement blog-ok a neten, ott 4% aranyszabállyal számolnak. Vagyis 100 millánál évente 4 millát költhetsz el, de akkor USA osztalék részvényalapokat veszel. Ha hazai szemmel nézzük, akkor jelenleg a 3% reálisabb, azaz évente 3 millióból kellene megélni, ami szerény életvitel mellett még akár 4 fős családnál is megoldható, főleg úgy, hogy egy idő után a 4 fős család 3, majd 2 fős lesz, ha a gyerekek kiröppennek.
És a korai nyugdíjnál is lehet bármikor valamilyen bevétel a jövőben, ami növeli a tőkét és az elkölthető pénzt is.
Igen, párat olvasok én is, de látom Te is képben vagy.-)
Kár, hogy itthon nincs ennek kultúrája.
Én nem sok embert ismerek aki korai nyugdíjas, vagy az szeretne lenni.
Vagyis ha szeretsz kerteszkedni, akkor az eteledet eloteremtheted, vagyis maris kevesebb penzre van szukseged:)
Igen, érdekel a téma. Készítettem magamnak egy az itteni cikkhez hasonló kalkulátort. Benne input a nettó reálkamat, és a kezdőtőke. Nálam évente vannak sorok, amiben input az “éves nem tőke bevétel” és az éves kiadás. Pl. ha a gyerek felnő, akkor csökken majd a kiadás. 65 éves kortól lesz valamilyen állami nyugdíj, onnan már beírtam azt is.
A kalkulátorom egyszerűen számolja az éves záró = éves kezdő + bevétel – kiadás + reálkamat. Következő éves kezdőbe beteszi az éves zárót.
Beleírható 10 évente autó miatt vagy 20 évente lakásfelújítás miatt nagyobb kiadás. Inflációval nem foglalkozom, minden adat reál benne.
Optimista vagyok, 105 éves korig elkészítettem. Lehet vele szcenáriókat gyártani.
nekem is van ilyen táblázatom, jó hallani, hogy más is foglalkozik a témával.-)
akár érdemes lenne gondolatokat cserélni, hm?.-)
“65 éves kortól lesz valamilyen állami nyugdíj, onnan már beírtam azt is.”
feltéve, hogy addig gályázol.-)
A 4%-os szabály a Trinity study-ból jön, ezen a 4%-on lehet azért vitatkozni, bár most előszeretettel hivatkoznak rá, de azért mérget nem biztos, hogy vehetünk erre a 4%-ra..
Érdekes, hogy nem merül fel pl az, hogy nyesz számlát nyitsz.
5. évig visszakapsz 20 %-ot
majd a 6-7. évben nem teszel bele semmit, nem kérsz visszatérítést
a 8. évben megszünteted – azaz átviszed TBSZ-re s egy szép kamatot realizáltál is… nem 3 %-ot az egészre vetítve. Tbsz-t, meg bedobod egy prémium állampapírba.
Szerintem a 4% az kb realizalhato haszon… Legalabbis kisebb osszegek eseten. Mondjuk ha mar ki van hasznalva a maximalis adojovairas es allami tamogatas, akkor mar nem lehet kockazatmentesen 6-8%os realhozamot elerni.
Viszont az allami tamogatott resze a tokenek jol hoz, es igy a nem sokkal elmarado nem tamogatott resz atlagat is felhuzza.
Papíron működik, viszont van egy jelentős feltétele, hogy 8 év múlva is ugyanolyan adórendszer legyen, mint most. Ezt feltételezni pont akkor, amikor már abban sem lehetünk biztosak, hogy mi volt tegnap?
07-09 13:00
“Igen, párat olvasok én is, de látom Te is képben vagy.-)
Kár, hogy itthon nincs ennek kultúrája.
Én nem sok embert ismerek aki korai nyugdíjas, vagy az szeretne lenni.”
Kiszámoló januári MMM-ajánlója alatt leírtam hozzászólásban az egyik gondot itthon: irigység, “bekategorizálhatatlanság”, potenciális áldozattá válás. Az USA-ban jobban elismert a saját sors kézben tartása és az egyedi életutak. Ha nem vállalod fel nyilvánosan, probléma kiküszöbölve, csak kicsit bujkálós élet lesz.
09-07 18:13
“nekem is van ilyen táblázatom, jó hallani, hogy más is foglalkozik a témával.-)
akár érdemes lenne gondolatokat cserélni, hm?.-)”
Jelentkezem!! 😉
A januári cikk óta jóval motiváltabb lettem, az azóta eltelt fél évben már annyi pénzt tettem félre, amennyit máskor egy év alatt szoktam.
Van táblázat is, bár csak pár globális számítással, a 4%-ot elfogadva.
Ok:-) Akkor aki érdemben foglalkozik a témával az nyugodtan írjon ide, hátha összehord a szél egy két hasonlóan gondolkodó emberkét:
retire1@citromail.hu
(plusz nem offoljuk szét a szükségesnél jobban Kiszámoló blogját sem)
Amúgy teljes mértékben egyetértek: “Kiszámoló januári MMM-ajánlója alatt leírtam hozzászólásban az egyik gondot itthon: irigység, “bekategorizálhatatlanság”, potenciális áldozattá válás.”
““65 éves kortól lesz valamilyen állami nyugdíj, onnan már beírtam azt is.”
feltéve, hogy addig gályázol.-)”
Ha összegyűlt régebben a szolgálati idő, akkor is jár, nem kell végig dolgozni.
Ha összegyűlik elegendő pénz, a korai nyugdíj egy opcióvá válik. Nem kötelező élni vele, egyénileg eldönthető, hogy mikor és milyen mértékben lazít az ember. Értelme viszont csak akkor lenne, ha a felszabaduló időben olyasmit csinálna az ember, ami magasabb boldogságfaktort jelentene kis pénzköltéssel.
Ez egyszeruen keves. Es ennek az az oka, hogy nem birsz eleget keresni, hogy eleget felre tudj tenni belole.
Ennek az oka a 47%-os elvonasi rata, amiert tudod, mit kapsz, es mit nem.
Amig ez ilyen magas, az allam ilyen sokba kerul nekunk, addig nem eri meg magyarorszagon penzt keresni, addig a magyar embereknek nem lesznek tul szep kilatasai.
Persze, hogy nem éri meg félretenni mai értéken 48 milliót 20 év alatt ahhoz, hogy 60 milliónk legyen kockázatmentes befektetéssel a kamatos kamat miatt 🙂
Miért ne lenne nagy szám, ha mondjuk tervezetten 20 évig vagy nyugdíjas is, és feléled, akkor havi 250 ezret élhetsz fel jelen értéken (és az akkori reálkamatokkal már nem is számoltam)? Két okból nagy szám: több, mint amit félretettél, és a másik, legfontosabb, hogy VAN. Ha nem teszed el, nem lesz, és meg fogod magyarázni, hogy ez a külső körülmények miatt másképp nem is lehetett, és megnyugszol.
Nem tudom, mi köze van ehhez annak, hogy az állam sokba kerül, ha félre tudtad tenni a 200 ezret havonta.
ha így gondolkodunk, akkor minek megtakarítani???
Egyrészt: hát, igen, ez jó kérdés 🙂 Másrészt: szépen megtervezed magadnak, felírod a naptárba, hogy 2022. január 3-án átvezeted a pénzt a NYESZ-ről a TBSZ-re. Viszont mi van, ha 3 év múlva jön egy adótörvény, ami kivehetetlenül “bebetonozza” a pénzed a NYESZ-re a nyugdíjbamenetelig, akár 20-30 évre?
Azt hiszem, más témával kapcsolatban merült fel, hogy egy befektetésnek önállóan is meg kell állnia lábán, ha csak az állami támogatás miatt jön ki pluszosra, akkor jól meg kell fontolni, mert az ilyen támogatások jönnek-mennek. Pl. először 30% a kedvezmény, aztán 20%, valamikor 333 ezret “kellene” befizetni, máskor 500 ezret, stb. Az UL-nek van adóvisszatérítése, aztán nincs, aztán megint van, stb.
A NYESZ-ről TBSZ-re rakásnál az utolsó két támogatást 120%-át vissza kell fizetni, ha így kiszámolod, akkor nem egy nagy szám a nyereség, évi 3-4%-ra jött ki nekem.
NYESZ-ről TBSZ-re dologgal akkor jársz a legjobban (értsd legnagyobb “hozam”), ha csak 1 évet fizetsz be, kettőt vársz és utána egyből átvezeted TBSZ-re. Azaz pl 2014-ben befizetsz, 2015-ben visszaigényled amit lehet, aztán 2015-ben és 2016-ban már nem nyúlsz hozzá, 2017 elején meg átalakítod TBSZ-re. Ebben az esetben szerintem nincs büntiből visszafizetés.. 🙂
Egyébként minél tovább van bent a lóvéd NYESZ-en, annál kevesebbet fog érni az állami támogatás. Persze a tuti az lenne, ha ezt minden évben el lehetne játszani új NYESZ számlával, de ha jól olvastam, hiába lenne több NYESZ-ed, csakis az elsőre nyitott után igényelhetnél vissza pénzt..
András számol ezzel az előírással, mert a 6. és 7. évben szüntetet tart, hogy ne kelljen adót visszafizetnie.
Ja tényleg, azon átsiklottam.:) Köszi a kiigazítást.