Informatikus gyorstalpalók: érnek valamit?

Kicsit offtopik, de mivel az olvasók zöme informatikus, felvetem a témát, mert sok olvasónak segítség lehet. Sokan az olvasók közül is szeretnének informatikussá, elsősorban programozóvá válni, mert állítólag hatalmas a hiány belőlük.

A kérdés, mit érnek az egyre inkább terjedő gyorsképzések, ahol intenzív 3-6 hónap alatt állítólag tudást szerzel. Vannak, akik szerint a 3-5 éves iskolákban csak az elavult ismereteket tanítják, kicsit sem gyakorlati módon. Mások szerint fontos a mély alapásás, mert magas épületet rossz alapra lehetetlen építeni, hamar eljut oda a gyorstalpalós informatikus, hogy a lyukakkal terhelt tudása már nem lesz elég a továbblépésre.

Két hozzászólás a témában, mindkettő tegnapról:

“Csatlakozom, JAVA a te nyelved. A cég ahol vagyok, már évek óta átállt a karrier váltók felvételére, akik csak egy pár hónapos tanfolyamot végeztek el (greenfox, codecool, stb) és utána a saját belső oktatónk nevel ki mindenkit. Van közöttünk fiatal biológus lány, fitnesz személyi edző, bolti eladó, stb. de már mind komoly rendszereket fejlesztenek…. És többségüket idén vettük fel. Ezen is látszik annyira hiányszakma a fejlesztő, kis cégként csak teljesen kezdőket tudunk felvenni… Szólj, ha itt tartasz, azt jöhetsz hozzánk interjúra 🙂”

“Itt is felvetődött, körbejárhatnád az IT-s munkaerőhiány témáját valahogy, csinálhatnál egy posztot róla, esetleg vendégszerzőkkel, az olvasóid között úgy is van rengeteg programozó, megkérdezhetnéd őket, elmondhatnák, hogy mi a valós helyzet ezzel a felhajtással kapcsolatban, hogy “több ezer infós hiányzik ma MO-ról”. A bootcampek (Green Fox, Progmasters, Codecool, Reaktorlabs, Braining Hub stb.) már futószalagon gyártják az új programozó palántákat.
Szakmát akarok váltani, valszeg ilyen irányba mennék, jó lenne megtudni, hogyan látják azok, akik benne vannak, megéri-e kifizetni a miliós tandíjat a néhány hónapos képzésért, cserébe vállalni az elhelyezkedési feltételeket stb.”

Szóval, kedves közösség, akinek van tapasztalata, amivel segíthetné a karrierváltásban gondolkodókat, ne tartsa vissza magát, írja le a véleményét, de ha lehet, még inkább a konkrét tapasztalatait.

Share

234 hozzászólás

  • jami

    Bármi szakmában a “gyorstalpalók” arra jók, hogy aki amúgy már lelkes/tapasztalt érdeklődő, az szervezetten kap egy képet. De hogy egy filozófus a tanfolyam végére, nulla kezdőtudásról nem lesz szakértő, az egészen biztos.
    Egy tanfolyam: szakszókincs, a szakmáról egy holisztikus kép és pár példa – erre elég.

    Én nem it szakmában vagyok, de pont arra jutottam, mint itt páran: köszi, soha több mentorálandó lelkest. Rengeteg idő, energia szabad szemmel alig látható eredményért – ami idő-, energiabefektetéssel a mentorok sokkal több eredményt hoznának és még sikerélményük is lenne.
    Szembe kell azzal nézni, hogy nincs elég szakember és a szakemberek, különösen a magasan képzettek, nem akaszthatók le csak azért, mert kellenének. Minimum évek kellenek ehhez és jó oktatás. Lécci ne spórolják az oktatást azzal, hogy majd a senoir/mentor betanítja – NEM az a szakmája, pláne nem az a feladata.

  • jami

    +1
    A pasim programozó, próbált már párszor behúzni; valamennyit tanultam egyetemen is. Én tuti a kék pirulát vettem be, egyszerűen a gondolkodásom nem áll rá. Pedig egyébként rendszerben gondolkodom/folyamatokat szervezek stb., de felszíntől (html, css, meta) nem tudok biztonsággal lejjebb menni. Ő meg ül valami felett x ideig és a végén megvan. Aztán fél év múlva rácsodálkozik, hogy a levegőben írta meg??? 😀

  • kihaennem

    Sziasztok, történetem röviden:
    Szerettem volna mindig is programozással foglalkozni, a “papíron kódolást” alapokat nagyon alaposan megtanultam, kódolni szerettem volna megtanulni+némi “vas” ipari ismeretet is, mert az úgy helyes. 2011-ben fevettek a ELTE webprog okj szakra (FSZ), de egy külföldi munkavállalaás miatt halasztottam. Ott külföldön viszont egy teljesen más irányba indultam meg az adódó lehetőségek szerint (pü-szmvitel) és kimaxoltam minden végzettséget, azóta hazajöttem (számvitel msc, mérlegkép. megvan, acca-t elkezdtem). DE! Még mindig bennem van a boogie, hogy belevágjak akár munka mellett is akár web, mobil vagy bármi más fejlesztést megtanulni. Vannak ötleteim, amiket meg akarok valósítani (kisebb szoftvereket írni) referenciaként. Mondjuk egy 2 éves időtávot kijelölök, amin belül legalább közepes munkát végző fejlesztő leszek az reális-e? Akkor leszek 35. Remélhetőleg*

  • kihaennem

    *remélhetőleg akkorra már a meglevő kis aplikációim és a gyakorlás meghozza a gyümölcsöt. 1. kérdés: 35 évesen ki alkalmazna, vagy az alkalmazásomhoz elég a referenciaként felmutatható produktum, az interjún helyben kódolás vagy egyáltalán felejtsem el és maradjak a könyvelésnél. 2. Mennyi az a minimum idő, ami alatt legalább közepes tudású fejlesztővé válok egy technológiában/nyelvben/eszközön stb.? Nekem a reallife kurzus már nem játszik csak saját magam oktatása.3. Ha megvannak az erős alapok, logikus gondolkodás, igen: youtube alapján telefont, kerítést, fürdőt helyreteszek, matekból és a prog nyelvi logikában is jó vagyok, akkor mi alapján válasszon az ember IT irányt? Piac kereslete, egyéni érdeklődés, legújabb trend? Köszönettel: kihaennem ffi

  • blckwht

    elég a tanfolyam – ha alapvetően tudsz precízen dolgozni, struktúrákban és komplexen, rendszerszinten gondolkodni, emellett megvannak a softskilljeid, amivel eladod magad és együtt tudsz működni más szereplőkkel. Így a tanfolyam a szakmai tudásodat elég jó szinten kiegészítheti alapszinten

    ha ezekben is szeretnél fejlődni (nyilván a végelenségig lehet, de kell egy alap), akkor könnyen lehet, hogy a tanfolyam kevés lesz, ha nem tudsz juniorként bekerülni egy céghez, ahol kitanulod.

    az a nehéz ebben a témakörben, hogy nem feltétlenül látható előre, hogy kinek milyen alapjai vannak. lehet jó programozó egy pék, de azért érhetik komoly meglepetések később… minimum egy coach-hoz elmennék pár órára, aki felméri ezeket.

  • Ádám

    Meh. Nem tudom.
    Jó pár éve szenvedek a Bsc-vel, lassan vége. De minden perce megérte.
    Azt használom amit az egyetemen tanultam? Nem
    Viszont az egyetemen, diákegyesületben és a hökben rám ragadt rengeteg olyan képesség amik használatával tartok ott ahol tartok. Egyetemen gondolkodás módot tanítanak. Mást nem is lenne értelme mert kis túlzással 3 évente el avul minden szakmai tudásom, ha nem tartom magam naprakészen.
    Az is igaz hogy a modern nyelvek, c#, java egyszerűek, rengeteg architechtúrális dolgot elrejtenek, megoldanak a fejlesztő helyett, és ezekkel nem is kell foglalkozni.
    Az iparnak jót tehetnek tűzoltás jelleggel ezek gyorstalpalt programozók, mert más nincs.
    Viszont magasabb poziba ezek az emberek nagyon nehezen fognak jutni, és abban se vagyok biztos hogy azt a kód minőséget tudják szállítani mint amire egy bsc után képesek lennének.

  • Zedder

    Nem tudom hol ment ennyire félre a közgondolkodás, hogy csak a programozó a jó informatikus. Mint ahogy többen is írták, a “programozók” nagy része ágyútöltelék, R1 betanított munkás. Arra mondjuk biztos jók ezek a gyorstalpalók…

    De ha igazán nagy pénzt akar az ember, akkor ugye ott vannak az architekti, rendszermérnöki pozik, embert találni európai viszonylatban is lehetetlen (el se tudom képzelni odahaza mi mehet), cserébe az értelmes mérnök (mert ez egy mérnöki szakma, nem hiába vannak a sokéves egyetemi képzések) kb. a csillagos eget is megkeresi.

  • hightroller

    Ha nem egyszeri kodmajom akarsz lenni akkor kell az elmelet. Jobb helyeken interjun computer science temakorben is kerdezgetnek (algoritmusok,adatstrukturak,oldj meg egy problemat-a megoldasodnak milyen komplexitasa van, stb) es az elso lepesben kodolni se kell.
    Egy par eve kezdtem felfedezni h az egyetemi elmelet nem is volt olyan haszontalan mint anno hittem…
    Sztem a gyorstalpalo nem rossz otlet de ez a szakma tenyleg elethosszig tarto tanulas. 10 eve dolgozom es minden egyes nap tanulok valami ujat (vagy teljesen ujat vagy valaki ismert dolgot melyebben),es ez az elvaras nem az,h 3 honap utan szeniormagus legyel.

  • Andras

    @kihaennem mindenkeppen egyeni erdeklodes. Aki azert tanul java-t, mert arra van kereslet, abbol lesz a megelhetesi programozo. Foleg az elejen, az kell hogy elkapjon a gepszij, es ne tudd letenni amit csinlasz. Hogy lefekves elott meg a napi problemadon gondolkodj, hogy egesz nap akorul jarjon az eszed, hogy a szeretett tetris/amoba/cd katalogus akarmilyen alkalmazasodat hogyan fogod tovabbfejlszteni. Es ez sztem a legfontosabb a programozasban, hogy akkor leszel sikres, ha nem tudsz leallni. Nincs olyan hogy kesz van egy program, mindig van meg valami, amit hozza lehet irni. A hello world is olyan, hogy mi lenne ha a nevemet irna ki. Mi lenne ha inkabb napszaknak megfeleloen koszonne? Mi lenne ha megkerdezne a hangulatom es olyan szinnel koszonne?Mindig lehet meg hozzairni valamit. Ha ez nem kap el, es csak a tanfolyamon figyelsz es probalod bemagolni amit mondanak, akkor nem fog menni

  • headset

    @kihaennem

    “web, mobil … fejlesztés”
    Nekem erről az jut eszembe, hogy ezek inkább egyedi applikációk, amiket nem megcsinálni, hanem eladni nehéz. Inkább vállakozóként tudom elképzelni, ha valaki ügyes a megrendelések megszerzésében.

    Vállalati környezetben Java vagy a konzervatívabbaknál C++ az alap (+ Qt mint GUI támogató).
    Érdemes lehet egy közeli multinál ismeretséget keresni, megspionkodni, hogy ők mit használnak.
    Vagy egy kis 10-30 fős fejlesztőcégnél ugyanezt. És azután ide pályázni.

    A könyvelési ismeret is lehet előny. Pl. könyvelő vagy vállalatirányítási szoftvert fejlesztő kis cégeknél. Meg lehetne próbálni tesztelést vagy külső szakértést felajánlani. Azután, ha tetszik, át lehet nyergelni fejlesztőnek vagy kisebb rangú projektvezetőnek.

    Esetleg SAP szakértő? Sokat kell tanulni és nem igazán programozás. De úgy tudom, sokat keresnek és hiány is van belőlük.

  • paff

    @kihaennem
    Vágj bele! Rosszabb nem lesz, max megtanulsz programozni.

    Ezek a gyorstalpalók nem szakembert képeznek! De egy ilyen alapozó után már fel tudod szedni a szükséges tudást. És amit az otthon magadnak tanuláshoz képest többet nyújt: amíg nem vagy az IT szakmában, nem tudod mit tanulj – itt az aktuális igénynek megfelelően struktúrálják a tananyagot; olyan emberek között vagy, akik ugyanúgy motiváltak, lelkesek és csapatmunka keretében egymást is tudjátok segíteni; összehoz olyan cégekkel akik nyitottak arra hogy kezdőként alkalmazzanak.

    Egy lelkes amatőrt állásinterjúra sem hívnak be.

    Egy főiskolán is van aki nem veszi fel a fonalat, nem áll rá az agya de talán befejezi az iskolát, és van aki otthon egész nap nyomja a saját projektjét, és előbb megy el dolgozni, minthogy befejezné a sulit, ha befejezi egyáltalán.

    folyt.köv.

  • Maxi

    Három dolog, a nagyvállalati IT-hoz (programozás):

    (1) egy-egy adott keretrendszerrel, technológiával demonstráltan boldoguló (gyakorlott, de legalább egy sikeres projekt) “szakmunkás” fejlesztőkre van igény. Leginkább korszerű UI technológiákban. DB, middleware stb szakik vannak elegen.

    (2) az érvényesülést inkább a kommunikációs képességek, mint a kompetencia, diploma stb határozza meg

    (3) Whatever you end up doing, the ability to hold a smooth conversation in English is a must have subject nowadays

  • paff

    Folyt:
    A lényeg hogy ha szakmát szeretnél váltani nem sok más lehetőséged van, mert munka mellett mire elvégzel egy levelezőt, az egy örökkévalóság. És 3 (4?) éven keresztül kétféle koncentrálni (a szakmádra és az informatikára) hát nem túl produktív szerintem.
    De ha már egy gyorstalpaló után valahol elkezdesz dolgozni, van kapcsolatod az IT szakmával, abban dolgozó emberekkel, és valós, megoldandó problémákkal, akkor már könnyen hozzátanulod amire szükséged van. És még mindig elkezdhetsz egy főiskolát ha úgy érzed valóban erre van szükséged…

  • paff

    Mi mindenre megtanít az egyetem a szakmai tudáson túl? A gyorstalpalók résztvevőinek 90 százaléka már szalmával rendelkezik tehát kijárt már egy iskolát. Van szakmai múltja, esetleg olyan szakterületről ami hasznos is lehet. A gyorstalpalón tanítják a csapatmunkát, prezentációt, illetve alapfeltétel a “jó” gondolkodásmód, illetve az angol tudás.

    Szóval nem annyira fekete-fehér a kép. Más. És mindenki annyira lesz jó, amennyit kihoz magából.

  • dmry

    kutyátsemütő:) vagyok informatikából, valahol az mp3 tömörítési csodájánál leragadtam:(

    mégis bátorítok mindenkit, hogy egy kicsit legyen nyitott rá, mert már ott tart a világ, hogy a programok saját maguknak írnak önálló nyelvet…
    szerintem az AlphaGo sikere, szisztémája, laikusként is elég meggyőző, még és ha- pillanatnyilag-kézzel nem is fogható. “márpedig ami nem kalapács, az nem szerszám”

    az is viszonylag egyértelmű, hogy akit pusztán a pénz, a megélhetés vonzza bármelyik szakmába, hivatásba, az nemigen találja meg a helyét.

    +1 minap olvastam, hogy az offline lesz az új luxus 🙂

  • kihaennem

    Nagyon koszonom a valaszokat! Az a bizonyos kulfold eppen London volt igy az angol nem gond.
    Masik: kicsit
    Off topic:
    Egy-egy spec rendszert megtanulni (en pl sharepoint ra gon dolok) lehet e hasonlo tanfolyamon( persze tudom hogy az emlotett suliknal ez nem relevans)vagy online vagy az az It teljesen mas bugyra (rendszer uzemeltetes) es ahhoz mar tenyleg kellenek a bscn szerezheto ismeretek (szerver es halozattani, arch tudas), amihez azert keves h operative megtanulja valaki h pl igy keszitunk egy kis belso uzenofalat ?
    On

  • Immánuel

    A Codecool egyik budapesti mentora vagyok. Gondolkodtam, hogy hozzászóljak-e, mert sem reklámozni, sem személyeskedés áldozatává válni nem szeretnék, de több hasznos infót megtudhattok, ha elolvassátok ezt a bejegyzést. Láttam fentebb a kételyek között párat, amire választ találhattok:

    immanuel60.hu/egyetem-vagy-codecool-mentor-velemeny/

    Ami még fontos, hogy 1 év a képzés sulis fele, további 6 hónap a szakmai gyakorlat partnereknél, tehát nem 3-6 hónapos, nem is szeretjük ha egy kalap alá vesznek minket a gyorstalpalókkal. A diákok között sehol egyetemen nem láttam akkora összetartást és közösséget mint itt, egy nagy család. Nagy részük más végzettséggel is rendelkezik valóban. A suli után nem mérnökök lesznek, nem reális ezt várni tőlük, nem is veszik el így a munkátokat, de sok más egyéb junior helyet betöltenek. Az 1. osztályunk 100%-a dolgozik már, a 2. kb 85%-nál tart épp

  • T Contractor

    @kihaennem
    En szinte csak SharePointal foglalkozom mar vagy 10 eve. Ez egy eleg specialis ága a .net fejlesztesnek. Sok .net fejlesztot kiver a viz a SharePoint faszsagaitol, ezert nem is csinaljak. Nemetorszagban eleg jol keres egy gyakorlott SharePoint fejleszto, tanacsado, architeckt.
    De mint mindenre igaz, a gyakorlat teszi a mestert.
    Tenyleg sokat alltalaban csak a sok tapasztalattal rendelkezok keresnek. A megbizonak is nagyobb a bizodalma ha latja a CV-den, hogy jo voltal mondjuk a Daimlernek, Siemensnek, vagy a mittudomen milyen banknak is, akkor jo leszel nekik is es nem is nagyon gondolkozik, az anyagi igenyeiden. Mert jo emberbol keves van a piacon.

  • Peti

    Én egy percig sem irigylem a programozók munkáját, és egy cseppet sem vágyom erre az életmódra. Ha nincs meg az elhivatottság, és csak a jól fizető álláslehetőség miatt fizet be valaki egy ilyen gyorstalpalóra, akkor megette a fene az egészet.

    Ez a férfi is rájött végül, hogy nem a pénz minden:

    life.hu/nagydontes/20171119-mar-nem-hajszolja-a-penzt-20-eve-koltozott-egy-faluba-a-broker-zempleni-remete-korim-laszlo.html

  • Rojtos

    Harvard CS50-t kezdtem tanulni az Edx.org-on (egy valodi harvardi felev, introduction to computer science) online verzioja, eleg gyakorlat orientaltnak tunik, bar kezdo.
    Hallott elrola valaki? Mire lesz eleg ez a gyakorlatban?
    Koszi

  • SM

    Nem árt egy lépésre eltávolodni a témától(1) és a kommentektől(2).
    Hadd kezdjem a kommentelőkkel:
    -sokan, akik 5-8 évet szenvedtek az egyetemen, nehezen tudjak feldolgozni, hogy valaki 4 honap alatt egy ugyanolyan jól hasznosítható tudást kap -nem ugyanazt, de ugyanannyira piacképest, mint ők anno frissdiplomásként.
    -több kommentelő nagy tapasztalattal rendelkezik, ő már bizonyított, a kezdők csak nagyon kis részében lát fantáziát, majd miután ők is bizonyítottak. 🙂
    A képzésekről: ne felejtsük, hogy a legtöbbnél komoly belépő kritériumok vannak és nagyon nehéz elvégezni.
    Saját tapasztalat: Scrum Masterként (egyetem+fejlesztoi m.kör) 3 “gyorstalpaló” kollegával van dolgom és nagyon elégedett vagyok velük. Többet teljesítenek,mint a bsc-t végzett + 1-2 év talapsztalattal rendelkező kollegák. (ez persze lehet helyi sajátosság)
    Gyorsabban érvényesülhetnek, mintha egyetemet végeztek volna

  • SM

    Nagyon fontos a személyiség és a motiváció.

    A középiskolás 17 éves unokaöcsémnek azt javaslom menjen egyetemre, nem csak tanulnia, de érnie is kell még.

    A szakmájában valamiért ki nem teljesedni tudó 28 éves barátomnak, azt mondom, el ne merjen kezdeni egy főiskolai képzést, az csak időpocséklás, menjen ilyen gyorstalpalóba. Ne sajnáljon rá végtelen pénzt, mert megtérül nagyon hamar.

  • Silhouette

    Nem elkeserítésképp, de komoly cégek, komoly javadalmazásért sosem fognak ilyen gyorstalpalós embereket felvenni, esélytelen, szóba se jön, kizárt. Ezen cégek hatalmas energiákat fektetnek abba, hogy hosszútávú együttműködést építsenek ki minél nívósabb egyetemekkel, bevonják gyakornokprogramokba még az egyetemi/főiskolai hallgatókat, kissé adják rájuk a terhelést a trainee-időszak alatt, így végül nem vesznek zsákbamacskát. Ez arra vonatkozik, amikor kezdőket keresnek. Senior/vezető kollégákat pedig eleinte – pénzt nem sajnálva – fejvadászokkal szállíttatják le, később ezen emberek kapcsolati hálóját megfizetve (belsős ajánlásokért komoly kompenzáció jár, ha próbaidő alatt beválik az ajánlott) jutnak remek munkaerőkhöz, fejvadásznál lényegesen kedvezményesebben. Szakirányú diploma must-have. Minél nívósabb egyetem, annál jobban nyílik a zseb, Műegyetem hazai viszonylatban az aduász,

  • fecz0

    Nekem egy ismerősöm van, aki ilyen helyen végzett, de őt úgy érzem, hogy megszívatták.
    A szerződése szerint 5 hónapon át úgy működik az álláskeresés, hogy csak az oktató cég jelentkezteti őt mindenhova és talán behívják interjúra. De még egy se sikerült neki, mert elég alap tudást kapott, viszont egyáltalán nem junior helyekre küldik be őt. Ilyenkor a cég fekete listás lesz és nem jelentkezhet 2 évig oda más pozira sem, vagy csengethet nem kevés kötbért.
    Alig várja a december végét, hogy saját magától is jelentkezhessen állásokra, már egész nagy gyűjteménye van, hogy hova szeretne jelentkezni.
    Persze a kieső 5 hónap alatt magától nem vállalhat munkát és pénzt se kap. Azzal próbálja növelni az esélyeit, hogy mindenféle free kurzust elvégez addig és közben a barátnője egyedüli béréből tengődnek valahogy.

  • Silhouette

    ,vidéki egyetem/fősuli-ra kevesebb az ajánlat mint a budapestire (még ha kegyetlen is). Még ennél is fontosabb az eddigi projektmunkák, tapasztalatok. Angol felsőfok alap. Jó ha van egyéb idegennyelv tudás(német), másoddiploma mondjuk egy Közgázon.

  • Dani2

    @rojtos
    Nem kezdtem még el, de tervben van. Ez az ajánlás/terv is tartalmazza: github.com/P1xt/p1xt-guides Érdemes megnézni ezt a guide-ot, talán a legjobb gyűjtés.

  • rm

    Aki csak azért megy fejlesztőnek, mert hiány van belőle, inkább ne tegye. Jó fejlesztőből van hiány. Csak azért, mert hiányszakma, mert jó a fizu, nagyon lutri. Az viszont igenis menjen fejlesztőnek, aki képes hivatásként tekinteni rá. Aki elfogadja azt, hogy a ma tanultak holnapra elavulnak, és holnapután még többet kell tanulnia, hogy jó fejlesztőnek mondhassa magát, annak hajrá. Akinek van, vagy érzi magában az erőt, hogy jó analitikus gondolkodást legyen képes elsajátítani, akit mindig is érdekelt, hogy hogyan működnek a dolgok… akár egy robbanómotor, olyan szinten, hogy ha lehetősége lenne rá, akár maga is tudna építeni egyet, akkor vágjon bele, mert szükségünk van rá. Olyan emberre van szükség, aki szeret építeni. A szépérzékkel és kreativitással rendelkezők meg mondjuk jöhetnének ux/ui designernek, frontend fejlesztőnek.

  • rm

    Nem nehéz szakma, de rengeteg szorgalom kell hozzá, és életed végéig tanulnod kell. Aki nem élvezi ezt a fajta alkotási módot, meg fogja unni, majd meg fogja utálni. Idő és pénzkidobás volt. A jó fizu akkor jön, ha már értesz is hozzá, addig nemigen.
    Ha most kellene elkezdenem, fiatalon, szerintem egy bsc nem árthat, mellette hobbi projektek ezerrel, majd egy korrekt cég gyakornoki programja. Ha felnőtt fejjel kellene átképeznem magam, az már erősen egyénfüggő, hogy kinek mennyi ideje és pénze van ezzel szórakozni. Valószínűleg online tanfolyamokat tolnék hónapokig, évekig, meg könyveket, hobbi projekteken keresztül mélyebben megismerkednék 1 gyakran használt frameworkkel, és az elengedhetetlenül szükséges eszközökkel, librarykkel, majd jöhet a gyakornoki program. Akár tanulás mellett. Persze lehet, hogy valakinek a fizetős tanfolyam válik be, nem vagyunk egyformák.

  • rm

    Az biztos, hogy egy mentor, akihez lehet fordulni kérdésekkel nagyon jól tud jönni… vagy mesterien kell érteni a google-höz. 🙂
    Az az alapvető probléma a tanfolyamokkal, hogy egész egyszerűen kevés az idő. Az oktatóknak rekord idő alatt kell megismertetni a világmindenséget a tanulókkal, rengeteg félreértés születhet, amelyek korrigálására szintén nincs idő. Millió kérdés születik minden egyes mondatra, amelyek megválaszolása szintén lehetetlen ilyen kevés idő alatt. Végül a tanuló józan paraszti eszétől, felfogóképességétől függ a tanfolyam sikere is. Ha elsőre mindent úgy ért, ahogy a tanár mondja, oké. A baj csak az, hogy tapasztalt fejlesztő is sokmindent félreért…

  • L70

    5-10-20 év tapasztalatot 5-10-20 év alatt lehet megszerezni.
    A hibákból nagyon-nagyon sokat lehet tanulni, ahhoz pedig idő kell. Egy bizonyos szint felett nemcsak kódolunk, hanem tervezünk, ellenőrzünk, stb. Aztán egy kicsit bonyolultabbat tervezünk, aztán még bonyolultabbat, stb.

    Szerintem mindegy honnan indul valaki, láttam vezető fejlesztőt középfokú végzettséggel és ELTE prog-mat diplomával is. Mindkettő nagyon jó.

  • rm

    Elég csak annyi, hogy valami nem úgy működik, ahogy azt elgondolod, hanem egy kicsit máshogy. Ha egy libraryvel fordul elő, nem gond. Ha viszont az alapokban csúszik valami félre, borzasztóan sok meló lesz azt később korrigálni. És az már nem a tanfolyamvezető problémája, hanem a gyakornoké és az őt alkalmazó vállalaté.

    (hülye hozzászólás korlát… nemhiába nem szoktam kommentelni)

  • rm

    @kihaennem: Ha vannak ötleteid és ha meg is valósítod őket, nem adod fel, akkor készen vagy. Mindenre van valamilyen megoldás, csak meg kell találni. Ha nulláról össze tudsz rakni valamit, megvan a rendszerszemlélet, nem lehet baj.
    Egyértelműen az érdeklődési kör a fontos. A trendek félévente változnak, a piaci keresletre ne építs karriert. Szeresd azt, amit csinálsz, csak ez számít.

  • com

    Számomra teljesen testközeli téma. Sajnos már 37 éves vagyok, ebből 35 éves koromig a programozást az Excel függvények ismerete jelentette. Aztán jött egy rövidke tanfolyam, neve lehetne pl “Érdekel-e valójában a programozás?”, és onnan nekem lement a roló. Andras fentebb tökéletesen leírta az elmúlt másfél évemet, éjjel-nappal kódolás, 8 óra egész más (mérnöki) munka után még 8-at foglalkoztam ezzel hobbiból, annyira imádtam. Elvégeztem egy fél éves Java+Androidot, nem hívnám gyorstalpalónak, mert csak heti 1 szombatba került, de kellően mély volt, és az alkotásvágy végig hajtott. Mégis úgy érzem, ez minimális tudásnak felel meg, úgyhogy ősztől végzem meló mellett az ELTE esti PTI-t.
    Amivel teljesen egyetértek, hogy hiába szeretne valaki xy szakmát végezni (mert jól fizet), egyáltalán nem biztos, hogy tudja is. A legjobb, ha imádja, és ingyen is csinálná 😉

  • Alfa

    A világ bonyolult.
    Az egyetem pártiaknak is igaza van. Az egyetemet végzett ember nagyságrendekkel értékesebb, mint a gyorstalpalót vagy gagyi főiskolát végzett.
    Csak az okot ne keverjük az okozattal.
    Oké, az egyetemet végzett nagyon sok mindent megtanult, vágja az alapokat és a matekot is. De elsősorban túlélt rengeteg felesleges szivatást. Azaz alapból igen okos és elszánt.
    A gagyi képzést meg bárki fia-borja elvégzi, olyan is az átlagállomány.
    És itt jön be a képbe a Codecool-os barátunk cikkének igaza.
    Ha van egy jól átgondolt profi képzés, akkor az hatékonyabb és többet (vagy közel ugyanannyit) ér alap munkakörökben, mint az egyetemen eltöltött évek. És ez a szakma 80+%-a.
    Knuth meg a lineáris algebra királyság és a többi matek is ad jó alapokat, de a legtöbb munkakörben talán tényleg nincs jelentősége.
    Ha meg van, akkor oda úgysem vennének fel Codecool háttérrel.

  • Krisz

    @Rojtos

    Belenéztem. Ha ezt elvégzed, valószínűleg lehet keresnivalód a szakmában. De ez önmagában az energiabefektetésnek egy nagyon kis része lesz, durván hússzor ennyit kell tanulnod, hogy labdába rúghass.

    A témához: ha nekem lenne cégem, tuti nem vennék fel valakit csak egy ilyen gyorstalpaló elvégzése után. Egyrészt, miért nem kezdett korábban programozni, lehet hogy csak a pénz érdekli? Másrészt, nem lehet néhány hét/hónap alatt elfogadható szintre felfejlődni, kivéve ha valaki szó szerint egy zseni, de akkor meg nem coding bootcampbe fog menni egyébként sem.

    Ettől függetlenül érdemes lehet jelentkezni, ha valakit TÉNYLEG érdekel, és mellette még tanulni egy csomót, meg hobbiprojektet csinálni. De ha valakit csak a pénz vonz, az felejtse el, nem fog sikerülni.

  • Mate12345

    Dolgozok az iparban és egyetemen egyaránt és szerintem nem lehet ezeket a képzéseket egyértelműen megítélni.

    * Egyrészt vannak olyan emberek, akiknek igazából mindegy, hogy hol tanítják őket. Nekik ez a képzés szimpla pénzkidobás, mert minden költség nélkül a netről is össze tudják szedni az infót. (Ne legyen senkinek sem illúziója. Ilyen képzéseken nem a szent grál helyét, csak a Google első találati oldalát mutatják meg.)

    (folyt. köv)

  • Mate12345

    (folyt. előző)

    Vannak olyan emberek, akiknek kell egy tanár a haladáshoz (ők vannak nagy többségben). Nekik ez a képzés nem olyan rossz, de az egyetem jobb lenne. Egy ilyen képzésen azt ígérik, hogy két hónap alatt 0-ról kezdő programozóvá képeznek valakit. Ez lehetetlen. (Zseniknek is az. Ilyen nincs.) Egy ilyen képzésen legjobb indulattal is csak egy áttekintésre van idő, amire aztán egy cégnél már lehet építeni az évek alatt.
    A gond csak az, hogy a cég nem azt fogja nézni, hogy a dolgozónak mire van szüksége ahhoz, hogy esetleg váltani tudjon egy jobb munkahelyre. Ott a céges technológiákkal/szokásokkal ismertetik meg, így a legtöbb esetben (szerintem) az ilyen képzéseknek egy olyan kódoló szakbarbár a vége, aki az adott cégnél megállja a helyét, de

    1) A kódját én nem akarom karban tartani
    2) Amint megszűnik a technológia, amivel dolgozik (~5 év), kezdhet mindent újra.

    (folyt)

  • Mate12345

    (folyt. előző)

    Összefoglalva, az egyetem nem véletlenül 3.5 év alsó hangon. Nagyon sok olyan dolog van (a gyűlölt matekkal együtt), aminek egy mérnök / programozó / szakember igenis hasznát veszi. A programozás nem csak azt jelenti, hogy ismerem a Java/C# API-t.

    Persze dolgoznak programozók olyan munkakörökben is, amire az egyetem valóban túlzás, de ilyenért ritkán adnak álomfizetést.
    Akinek ideje/pénze engedi, végezzen el egy jobb egyetemet.

  • Mate12345

    @Immánuel
    Másfél év alatt már reálisabb cél a tudás. Nem is tudom most, hogy hol olvastam a 2 hónapot, de valahol olyannal is hitegették az embereket.

    De a linkelt (immanuel60.hu/egyetem-vagy-codecool-mentor-velemeny/) cikkedből pár idézet… (A helyhiány miatt csak az elejét és a végét veszem ki.)

    “Az elmúlt több száz évben változatlan modell alapján működik az egyetemi rendszer. ”
    Hát… Ez annyira igaz, mint a katonaságról egy ugyanilyen kijelentés.

    “Azonban fontos tisztában […] újabb tudósokat képezzenek.”
    Ez nagyon nem igaz. A doktori iskolának ez a célja. A BSc-nek és az MSc-nek nem. Soha nem volt ez cél. Ezt nem tudom, miért írod.

    “Az oktatás ennek következtében kifejezetten elméleti.”
    Az oktatás azért elméleti, mert a gyakorlati dolgok ebben a szakmában 5 év alatt elavulnak. Az elméleti tudással viszont könnyebb technológiát váltani.

    (folyt.)

  • Mate12345

    @Immánuel

    “Az alapképzés három éves […] nem lesz új kocsid, lakásod”
    Én BSc második évében találtam munkát, most doktorálok munka mellett. Nem találsz olyan MSc-st, aki nem dolgozik. Végző BSc-st se nagyon.

    “pár hétig csak pislogtam, […] sosem hallottam eddig róluk. ”
    És? Nálatok talán minden keretrendszert/munkamódszert tanítanak, amit az ipari szereplők használnak? Erre azért kevés lenne a másfél év…

    Az a baj, hogy ez a cikk tömve van féligazságokkal/csúsztatásokkal. Nem rossz ötlet a képezzünk célzottan másfél év alatt programozót, de ez egy kényszermegoldás a jelenlegi munkaerőpiachoz. Én elhiszem, hogy másfél év alatt néhány konkrét partnercégnek ki tudtok képezni szellemi szakmunkásokat és biztosan van pár zseni tanítványotok, aki bárhol megállná a helyét, de ezt kár beállítani az egyetemek alternatívájának. Ez a cikk pedig pont azt csinálja.

  • Zoltán

    A hiány miatt egyre kevesebb tudással is felvesznek embert, a féléves tanfolyamok nyilván arra jók, hogy tudja az ember miről van szó, mikor bekerül egy ilyen céghez, de effektív munkát hónapokig nem fog tudni végezni.

    Úgy gondolom, hogy akit érdekel valamennyire a programozás, az szerezhet egy relatíve jól fizető állást. Akármennyire gyenge is az illető, garantáltan felveszik valahova, mert legalább “konyít” valamit a dologhoz és nem kér annyit mint egy tapasztalt fejlesztő. Felsőbb szinteken általában ez az általános szemlélet egy fejlesztéssel foglalkozó cégnél. Azt viszont még senki sem tudja szerintem, hogy ez a hígulás mit fog eredményezni. Mondjuk 15-20 éve is ezt élhették meg a programozók, amikor elkezdtek sűrűsödni a koca webes fejlesztők, relatíve komolytalan háttértudással az akkori szinthez képest.

  • Ákos

    A post felhívása úgy szólt, hogy “akinek van tapasztalata”, ehhez képest csodálatos, mennyien írnak -teljes határozottsággal- hülyeségeket, mintha azok tények lennének úgy, hogy közben semmi rálátásuk nincs a szakmára.
    Szánalmas, mennyien érzik megszólítva magukat. Persze, hiszen mindenhez értenek. Mindenhez is. 🙁

    Igen, munkaerőhiány van a válság óta. 2008-2009-ben sok cég vált meg az alkalmazottaktól a válságra való hivatkozással, minek következtében rengeteg jó szakember húzott el külföldre és eszük ágában sincs hazajönni.
    Közben meg itt a sok EU-s pénz, amit el “kell” költeni fejlesztésekre, de félkarú-féllábú hadsereggel nem lehet csatatérre vonulni.

    Átképzésekhez kitűnőek a gyorstalpalók, amennyiben már van néhány év fejlesztői tapasztalata egy szakembernek, de a pékből nem képes programozót csinálni, ezt fogadjuk el, ha nem is tetszik.

  • Petike

    @SM: valamit nagyon rosszul csinálsz, ha SM-ként rálátásod van a fejlesztők munkájára. 😉

  • @Ákos

    Valóban érdekes, hogy sok “informatikus” megszólalt most, de csak elvétve volt 1-2, akinek van is tapasztalata ezekkel a képzésekkel kapcsolatban.

    Írta valaki, hogy az egyetem abból a szempontból volt főleg hasznos, hogy felnőtt lett ott az ember, megtanult küzdeni, hajtani, túlélt pár szivatást stb.

    Na most akik részt vesznek ilyen képzéseken, azoknak egy részük szintúgy diplomás felnőtt emberek, akik már munkatapasztalattal rendelkeznek, és ugyanúgy megtanultak hajtani, alkalmasak a tanulásra stb.

    Mindenki tudja, hogy az egyetemen egy halom haszontalan dolgot tanítanak. Mindegy melyik képzésről beszélünk. Tehát akkor mivel is tud többet az, aki egyetemet végzett ember a gyorstalpalón végzettnél?

    Nem vagyok egyébként sem informatikus, sem váltani készülő, csak úgy éreztem hozzá kell szólnom, mert eléggé negatív hozzászólások születtek eddig.

  • Csaborg

    Sok elgondolkodtató dolog jelent meg a kommentekben. A saját tapasztalatom (egyetem+22 év fejlesztési, ezen belül kb. 10 év architekti tapasztalattal, nagyvállalati fejlesztési területeken).

    Valóban, ahogy már többen is írták, nem az iskola számít, hanem az ember 🙂 Aki elvégzett egy egyetemet, az nekem csak annyit jelent, hogy bizonyos alapot elvárhatok tőle, és ha nem hozza, akkor “ennyi volt” (kb. mint a nyelvvizsga megléte, a tényleges nyelvtudásról semmit nem mond, de az alapján támaszthatok elvárást).

    És, sajnos, nem biztos, hogy hozza az elvárást… Az én korábbi egyetemi társaimból nem tudtam volna ötnél többet mondani, akivel “mernék” együtt dolgozni, pedig akkor még nagyobb volt a “fluktuáció” és csak kb. 25-en végeztünk. Másik oldalról van viszont kollégám, akinek nincs szakirányú felsőfokú végzettsége és elég sokféle fejlesztési feladatot meg tud oldani.

    Folyt.

  • Csaborg

    Ami szerintem nagyon fontos: lelkesedés, annak elfogadása, hogy ez a munka élethosszig tartó tanulással jár, logikus gondolkodás, és ami elengedhetetlen a komoly fejlődéshez: absztrakciós képesség. Aki egy programozási nyelvet úgy tanul meg, hogy nem érti a mögöttes alapelveket (feltételes elágazás, ciklus, objektum-orientáltság stb.), annak pl. biztosan erősen nyögvenyelős lesz minden fejlődési lépés.

    De tegyük hozzá azt is, hogy a szoftverfejlesztés is nagyon sok mindent jelenthet. Mint ahogy pl. a fatörzsből való kenukészítés és az óceánjáró luxushajó készítése is “hajókészítés”, ugyanúgy itt is az egyszerűbb weblapok mögötti kód, a raktárkészlet nyilvántartó rendszer, a sokféle integrációval bíró webshop és a Facebook készítése is szoftverfejlesztés, csak nem ugyanazon a szinten, nem ugyanazon eszközökkel és nem ugyanazon problémák fognak felmerülni a fejlesztés során.

    Folyt.

  • Csaborg

    Nem lehet “előreszaladni” a tudás lépcsőjén, onnan nagyot lehet esni. Nem véletlen pl. Peter Norvig alábbi írása (ami már sok-sok éve íródott, de nagyon sok minden releváns belőle azóta is). Sajnos, a magyar fordítás már nem elérhető, angolul itt található az írás: norvig.com/21-days.html

    A címe szabad fordításban: “Tanítsd magad programozni 10 év alatt”…

    Az “induló recept”, ami itt szerepel, szerintem ma is teljesen releváns:
    – Érdeklődj annyira a programozás iránt, hogy hajlandó legyél több ezer óra tanulást “beletenni”
    – Programozz (gyakorolj)
    – Olvass mások által készített programkódot, tanulj meg kódot olvasni/értelmezni
    – Beszélgess más fejlesztőkkel, tanulj tőlük

    Szóval, a “gyorstalpalókra” visszatérve: segíthet a gyorstalpaló, a főiskola és az egyetem is, de *nem* ezektől fogsz megtanulni programozni, ezek csak segíthetnek az irányultságban/számonkérésben.

  • sokfa

    hozzaszolasokat -kivetelesen- nem olvastam vegig, 2 db pelda, ket kozvetlen ismeros, elmult 2 evbol.
    bp-i, angolul jol beszelo, 20+ es 30+ eves, logikus gondolkodassal rendelkezo, de matek/ it kepzettseggel (kozgaz / ill jogasz!).
    mindketto “olcsobb” <300 ezres kb 3-4 honapos java tanfolyam, illetve otthon ami belefert tanulas (segitseggel)

    eredmenyek

    1. nevettsegesen konnyu elhelyezkedni, keresik a cegek a lelkes kezdoket
    2. 1-2 ev kemeny munka utan mar egeszen otthonosan erzi magat, egyszerubb feladatokat onalloan ellat (mar nem junior).
    3. fizu nyilvan folyamatosan emelkedik, munkat barmikor talal (korabbi fizu duplajarol indul a jatek, felso hatar nincs).

    nyilvan, nem a cernben fognak osztott algoritmusokat programozni c-ben.
    in short: hulye aki nem probalja meg!
    hosszabban: meg nagyobb balf*sz az orszag, h nem tamogatja ezt

  • jami

    A pasim rengetegszer szentségel, hogy ezt már tudta, de hogy is van, ez megint más stb.
    Aki it szakmát választ arra nagyon készüljön fel, hogy szó szerint élethosszig tartó tanulás – ami azért egy idő után tud fárasztó lenni. És ez nem opció.
    Igen, sok területen ez van, de az azok a fránya arányok. Persze, van még mindig, ahol assembly-ben dolgoznak, vannak, ahol csak a “design” nyelvek kellenek – de igen, nem itt fogja magát valaki halálra keresni.Belerakott munka nélkül nincs eredmény, no most akinek már van egy szakmája, nem biztos, hogy ha arra gyúrna ugyanilyen erősen, hosszabb távon nem járna azzal jobban.
    Vagy műszaki érdeklődéssel hamarabb lesz valaki jobb villamossági szerelő (biztonsági rendszerek, villanyszerelés, napelemek stb.)…

  • Post Meridiem

    Munkaadói oldalról nézve azt mondhatom, hogy valóban nehéz programozót találni, jó programozót meg főleg! Meg is van az áruk a piacon, a hasonló szintű tapasztalattal, készségekkel és képességekkel rendelkező sok más szakmában dolgozó munkavállalókhoz képest magasabb bért is el tudnak kérni.

    A “gyorstalpalót” végzettek érvényesüléshez viszont tényleg kell az elkötelezettség, a folyamatos tanulás, és az, hogy legyen affinitás a programozáshoz. A logikus gondolkodás nélkül még a “szakmunka” szintű kódolás is nehezen fog menni, a továbblépés szinte kizárt. Látni és tapasztalni kell.

    A munkaadói oldal egyre inkább rákényszerül, hogy kevesebb tapasztalattal rendelkező embert vegyen fel, és gondoskodjon az “újonc” további fejlesztéséről. De ha az alapok (tudás és készség szinten) nincsenek meg, ha nem látszik az elkötelezettség, akkor nem érdemes időt és pénzt ölni az adott emberbe.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 karakter még felhasználható

* 6+1=?