Informatikus gyorstalpalók: érnek valamit?

Kicsit offtopik, de mivel az olvasók zöme informatikus, felvetem a témát, mert sok olvasónak segítség lehet. Sokan az olvasók közül is szeretnének informatikussá, elsősorban programozóvá válni, mert állítólag hatalmas a hiány belőlük.

A kérdés, mit érnek az egyre inkább terjedő gyorsképzések, ahol intenzív 3-6 hónap alatt állítólag tudást szerzel. Vannak, akik szerint a 3-5 éves iskolákban csak az elavult ismereteket tanítják, kicsit sem gyakorlati módon. Mások szerint fontos a mély alapásás, mert magas épületet rossz alapra lehetetlen építeni, hamar eljut oda a gyorstalpalós informatikus, hogy a lyukakkal terhelt tudása már nem lesz elég a továbblépésre.

Két hozzászólás a témában, mindkettő tegnapról:

“Csatlakozom, JAVA a te nyelved. A cég ahol vagyok, már évek óta átállt a karrier váltók felvételére, akik csak egy pár hónapos tanfolyamot végeztek el (greenfox, codecool, stb) és utána a saját belső oktatónk nevel ki mindenkit. Van közöttünk fiatal biológus lány, fitnesz személyi edző, bolti eladó, stb. de már mind komoly rendszereket fejlesztenek…. És többségüket idén vettük fel. Ezen is látszik annyira hiányszakma a fejlesztő, kis cégként csak teljesen kezdőket tudunk felvenni… Szólj, ha itt tartasz, azt jöhetsz hozzánk interjúra 🙂”

“Itt is felvetődött, körbejárhatnád az IT-s munkaerőhiány témáját valahogy, csinálhatnál egy posztot róla, esetleg vendégszerzőkkel, az olvasóid között úgy is van rengeteg programozó, megkérdezhetnéd őket, elmondhatnák, hogy mi a valós helyzet ezzel a felhajtással kapcsolatban, hogy “több ezer infós hiányzik ma MO-ról”. A bootcampek (Green Fox, Progmasters, Codecool, Reaktorlabs, Braining Hub stb.) már futószalagon gyártják az új programozó palántákat.
Szakmát akarok váltani, valszeg ilyen irányba mennék, jó lenne megtudni, hogyan látják azok, akik benne vannak, megéri-e kifizetni a miliós tandíjat a néhány hónapos képzésért, cserébe vállalni az elhelyezkedési feltételeket stb.”

Szóval, kedves közösség, akinek van tapasztalata, amivel segíthetné a karrierváltásban gondolkodókat, ne tartsa vissza magát, írja le a véleményét, de ha lehet, még inkább a konkrét tapasztalatait.

Share

234 hozzászólás

  • Pedro

    @Hacktiv
    1. Valóban nem tudom konkrétan, hogy mit szeretnék csinálni. Azt tudom, hogy egy életen át a mostani munkát nem tudnám végezni. A fejvadász cég jó ötlet, a probléma az, hogy teljesn kívülállóként nem is ismerem a lehetőségeket. Miért az informatika? Egyértelmű, hogy ebbe az irányba halad a világ, már most is későn kezdeném, de nem szeretnék 10-20 év múlva búslakodni azon, hogy teljesen kimaradtam a dologból.
    2. Megköszönném, ha adnál tippeket, hogy hogyan induljak el magamtól. Milyen képzést végezzek el, esetleg milyen könyveket szerezzek be?

  • Belzebubus

    sziasztok. Én is hónapok óta követem ennek a piacát. Nagy gondban vagyok a váltással kapcsolatosan. Jelenleg már 10 éve az állami szektorban dolgozom, 300 nettós fizetés, relatív kellemes munka irodából, de valamiért nem érzem jól magam, “vakok között a félszemű a király”, bosszant a kollégák hozzállása a munkához. Viszont büntetőjogilag jobban elővehetnek, hibázhatok is, ami demoklész kardjaként lebeg felettem mindig, ill. alkalmanként bármikor berángathantak dolgozni, Mindenki azt hangoztatja, hogy nem innen akar nyugdíjba menni.
    A tesztelői ill. fejlesztői karrier mindig is érdekelt, de gyakorlatban még nem programoztam.Angol és német tudásom is (hiába van nyelvvizsgám) fejleszteni kéne. Szerintem elérnén a mostani fizetésem 3 éven belül. Nem tudom továbbra sem, hogy megérné-e váltani. Az biztos, hogy idővel mindent át fog szőni az informatika, ez egy biztos megélhetés lesz.

  • Belzebubus

    folytatva:
    Szóval a mostani munkahelyemen nagy a pályaelhagyás, a fiatalok nem jönnek rendőrnek, a terhek csak nőnek, és nem tudok külföldre menni ebben a szakmában, ami meg vonzana, szerintem a választás negatív kiemenetele után it sokkal rosszabb lesz folyamatosan a helyzet. Mindezeket összegezve, egyik oldalról kényelmes munka, másik oldalról katasztrófába vezető jövő ha maradok.

  • Hacktiv

    @ Pedro
    ha van kedved irj nekem egy mailt a phutvagner@gmail.com -ra, legjobb lenne rögtön a CV-del együtt. Ennyi infóból nem tudok konkrétabbat mondani.

  • Dixhorn

    Jó , hogy észrevettem ezt a cikket, mert nagyon aktuális nekem. Igaz már én is 39 vagyok, 5 éve diplomáztam műszaki menedzser szakon. mindig is érdekelt az informatika/programozás/fejlesztés,de nem kerültem közel hozzá. Alapvetően szeretek fejlődni és a munkahelyemet is nagyon rühellem már, nulla kihívás, hiába keresek sokat, hányok tőle már.Azt gondolom jelenleg nekem is ez lenne a helyes irány, ezért be is iratkoztam szeptembertől egy OKJ-s tanfolyamra. Sok mindent nem tudok róla mondani még, alap szarságokat át kellett adják (hardver,szoftfer it/hálózati alapok némi jog), cisco rendszerben hálozatokat raktunk össze, most pedig a php-be kezdtünk bele.Az elvárásom nem az ettől, hogy fejlesztő leszek egyből, hanem hogy egy képek kapjak az egészről és hogy megtudjam melyik irányba kell/célszerű menni. Illetve alkalmas -e az agyam egyáltalán az egészre, vagy csak hiú ábránd az egész.folyt

  • Dixhorn

    köv.Szóval egy lépcsőfoknak tekintem csak igazán, de reménykedek abban, hogy találok benne egy olyan foglalkozást, amit mondjuk megint legalább 8-10 évig élvezettel és odaadással végezhessek.Nyilván család mellett, sokkal lassabb lesz a fejlődés, mint akinek több az ideje erre, de ez van ezt be kell nyelni. Az angolom sem az igazi(nemzetközi fuvarszervezésben elvagyok vele a német jobban megy), azt is meg kell nyomjam, szóval kemény a fa lesz, de szeretek küzdeni és szerencsére kitartó is vagyok. 🙂 Bár sok komment elriasztott, de a kevesebb pozitív kommentet viszont jó volt olvasni.

  • Dixhorn

    lemaradt: szoftverfejlesztő OKJ. 1 év,kéthetente szombat vasárnap. modulzáró vizsgák vannak folyamatosan,témánként. Lesz egy szakmai angol vizsga is, egy teszt volt angolul eddig, de az semmi volt.A végén egy záródolgozatot is kell beadni, kb ugyanazok a kritériumok mint a szakdolgozatom volt. (na mondjuk ehhez nincs kedvem, mert utáltam szakdogát is írni, de ez van) + vizsga. Elméleti, gyakorlati.

  • naa

    Egyszerű ez sztem: a hipotézis az, hogy jobb egyetemre, jobb szakra jobb képességű ember-alapanyagot vettek fel anno, mert ők legalább megugrották 18 évesen a felvételi követelményeket, aztán meg abszolválni bírták a szivatós részeket is, ez egy komoly előszűrő. Az átlag gyorstalpaló pedig talán azért nem ment egyetemre, mert nem vették (volna) fel – tisztelet a kivételnek, az átlagról beszélünk, nyilván nem egy átképzett matematikusról stb.
    Tehát a jó egyetem jó szakát elvégzettekből merítve nagyobb valószínűséggel kapunk jó munkaerőt, mint a gyorstalpalókból merítve, ezért az odavágó diploma előny, de a rátermettség és a tapasztalat többet ér. Ezért ha idősebb vagy, van affinitásod, kedved hozzá, de nincs csilivili diplomád, nyugodtan próbálj meg akár egy gyorstalpalót, szerintem… De ha 18 éves vagy, menj inkább egyetemre, ahogy valaki ezt helyesen tanácsolta, és dolgozz mellette.

  • IDSx

    @Belzebubus:egy átlagos webfejlesztő vagy elterjedtebb nyelven egy előre megtervezett programot kóddá alakítani képes munkatárs már ma sem keresi agyon magát…nem egy nagy cégnél akár fél évente válthatnak a fejlesztő munkatársak projektet, stb. – legyünk őszinték: ezek futószalag pozíciók, előre megtervezett céges folyamatokon, mintákon kívül minimális alkotói szabadsággal, specializáció kizárva.

    Ezek a gyorstalpalók is csak egyre lentebb nyomják a piaci árakat – tegyük hozzá: diplomás, képzett informatikai mérnökkel “kódoltatni” a szellemi tőke pazarlása. Elindulni persze el kell valahol, de a folyamatos tanulás és fejlődés az, ami a jövőbeni megélhetést biztosítja.

  • IDSx

    @naa az egyetemi végzettség (értékes, neves egyetemé) tényleg elsősorban a stressztűrést és önálló problémamegoldási készséget reprezentálja. Előnye a hátránya is: a csoportmunkára, kooperációra való készség fejlesztése még kevés helyen bukkant fel…és egy nevesebb diplomával magasabb ambíciók is járnak…

    De 100% egyetértek, egyetem alatt /főleg ha az ember megcsúszik, ami mérnöki képzésen előfordul/ mindenképp ajánlott a gyakornoki hely vagy részmunkaidő. Egyrészt ez ma az apró diffferencia ami a pályakezdők közül kiemel valakit, másrészt idejében megtalálja az ember, melyik szakterület érdekli és nem pazarol éveket a későbbiekben erre..

  • Zabalint

    @naa
    A logikával az a baj, hogy ez pontosan azt eredményezi, amit látunk is a magyar felsőoktatásban: nem szükséges, hogy az intézmény komoly hozzáadott értéket adjon, elég, ha a neve miatt oda tudja csábítani a jobbakat, majd azokat is megszűrve azon belül is a jobbak végezzék el.

    Tudom én, hogy egy-egy ember nem válthatja meg a világot, egy 18 éves főleg nem, és ezért érdemes ehhez a rendszerhez alkalmazkodni, de attól még én például hiába szereztem diplomát, tapsolni nem tudok hozzá.

    Egyébként pl. a Codecoolnál, ahogy írták is már, van előszűrés. Abban is biztos vagyok, hogy olyanok is akadnak, akik informatikai diplomával iratkoznak becilyesmire, hiszen ha autodidakta módon nem tanult az illető, akkor az egyetem alatt felszedett fejlesztői tudást 1 hónap alatt be lehet érni egy gyorstalpalón.

  • mdavid626

    En Nemetorszagban, Munchenben dolgozok egy nagyobb cegnel. Folyamatosan keresunk uj embereket, szinte lehetetlen talalni. Jelentkezo akad boven, nincs semmilyen specialis kovetelmeny, egyszeruen csak annyi, hogy tudj problemakat megoldani valamilyen szamitogepes nyelven. Sajnos 10-bol 9 erre nem kepes. Pedig voltak mar itt sok eves tapasztalattal rendelkezo seniorok, kezdok, stb. a vilag minden tajarol. Megirni egy harom soros algoritmust egy for ciklussal es egy if-fel (nem papiron)? Ez szinte senkinek se megy…

  • mdavid626

    En azt tanacsolom, kerlek ne legyel programozo, valassz inkabb valami mas szakmat. Ez a szakma nagyon nehez, folyamatosan tanulni kell, foglalkozni kell vele. Ha nem ez az eleted, hobbid, inkabb csinalj valami mast. Foiskola, egyetem nem kovetelmeny, de elobb-utobb hianyozni fog, es potolni kell a lemaradast. Szerintem egy jo szoftver fejlesztonek a kovetkezokre van szuksege:
    – tehetseg, problema megoldo kepesseg
    – motivaltsag, elszantsag
    – tudas
    – tapasztalat
    – kommunikacios kepessegek
    – jozan paraszti esz

  • Expat

    Egyébként akinek igazán hasznos lehet ez a fajta oktatás, akik annak idején PHP vagy más kiahaló félben lévő programnyelvben kezdtek el dolgozni és van valós több éves tapasztalatuk.
    Bár én mindig is éreztem egyfajta kisebbségi komplexust az akadémiát végzettek közt azokkal szemben akik meg egyetemen tanultak.
    Nem kérdés hogy egy egyetemi diploma magasabb rangú elismerést ad, nem ajánlom senkinek hogy kihagyja, főleg amíg (kitudja meddig) az állam támogat a megszerzésében.

  • Zabalint

    @mdavid626
    Ha kívülről nézem, én azt nem értem, hogy hogyan lehet, hogy valaki senior programozó, sok éve csinálja ezt, és nem tud megírni egy pár soros egyszerű algoritmust. Hiszen nap mint nap ezt csinálja. Ha belülről nézem, akkor viszont teljesen értem, én is hasaltam már el állásinterjún nagyon-nagyon egyszerű feladaton, a probléma az volt, hogy egy kivetítőn nézték, hogy mit csinálok, én meg alapból is nagyon izgulok egy interjún, így teljesen leblokkoltam. Azóta gyakorlok ilyesmikre, bár az éles helyzeteket annyira nem egyszerű. Az a vicces a legtöbb cég kiválasztási módszereiben, hogy egy elég talpraesett ember nulla tudással simán “meghackeli”, ha célzottan arra készül, és csak munkába álláskor derül ki, hogy nem is tud programozni, míg ha valaki nem készül célzottan, és nem jó az ilyen szituációkban, az csak akkor kerülhet be, ha az interjúztató ézelmi intelligenciája meg magas

  • mtoma73

    @mdavid626
    Tudnál egy példát irni egy ilyen feladatra? Igazán kiváncsi lennék, hogy mit nem tudnak senior programozók megoldani.
    Köszi.

  • mdavid626

    @Zabalint
    Igen, biztosan lesz egy-ket olyan ember, aki leblokkol, ideges, kapkod stb. De a legtobb nem ilyen. Elkezdi, csinal valamit, hangosan gondolkodik, de a vegeredmeny egy nem mukodo, erthetetlen katyvasz.
    @mtoma73
    Ezt Skype interjun adjuk:
    “Given a string, find the first non-repeating character in it. For example, if the input string is “GeeksforGeeks”, then output should be ‘f’ and if input string is “GeeksQuiz”, then output should be ‘G’.”

  • mdavid626

    @mtoma73
    Ez pedig egy 1 oras szemelyes interjun:
    “Suppose that we are given a set N of virtual machines that are to be served by a set M of physical servers, where the cardinality of M is not yet known. Different types of computational resources (set K) may be considered, e.g., CPU and memory, bandwidth, hard disk storage. In this model, for each virtual machine, we know the amount of resources required, the demands are treated as reservations. Each physical server offers a certain capacity of these resources. The aggregated demands of the virtual machines that will be co-hosted on a physical server shall not exceed its capacity limits.”
    Tehat az a kerdes, hogy mennyi fizikai szerverre van szukseg. Vegyuk, hogy minden fizikai szerverunk parameterei megegyeznek.

  • Zabalint

    @mdavid626
    Szerintem meg ha már évekig programozóként dolgozott, minimális az esélye, hogy nyugodt körülmények között gondot okozna 1-1 ilyen feladat, mert ha gondot okozna, akkor mégis mit csinált az előző munkahelyén. Ha az egyetemről kikerült 0 tapasztalattal, azt még elhiszem, mert köztük akad olyan, aki egyáltalan nem tud programozni, de kivalóan magolt. Sokkal valószínű, hogy 10-ből 9 embert szimplán kivágtok mert nem tud éles helyzetben az interjúztatók szeme előtt koncentrálni, aztán panaszkodtok, hogs nincsen megfelelő munkaerő.

  • IDSx

    @Zabalint egyetértek, de ez nem csak az informatikára jellemző, hogy a HR és az operatív vezető túlbecsüli a szükséges skilleket és szaktudást, keresik a tökéletes jelöltet, aki persze nem létezik.

    Érme másik oldala: sok sablon CV, “magas stressztűrés, jól teljesít nagy nyomás alatt, stb.” – aztán már az interjún elvérzik egy alap szakmai teszten. holott lehet, hogy tényleg specifikusan olyat keres a cég, aki nyomás alatt teljesít igazán, mert egy kritikus projektjük indul.

  • Lomnici Tamara

    Közgazdász vagyok, és minden évfolyam találkozón felvetődik a kérdés, hogy azt a tudást, amit a budapesti nagy híres közgázon tanultuk mennyi hányadát használjuk és ennek a komoly részét hány év alatt lehetne elsajátítani, úgy effektíve. A nagy többség mindig az mondja, hogy jó ha, a 20%-át használta az elmúlt három évben és úgy 1-2 év alatt el lehetne végezni az egyetemet (mínusz nyelvi képzés, mert a diplomához nekünk 2 nyelvvizsga kell, és ez ember függő).
    Kérdem én, nem így van ez a híres master informatikai képzéseken is?
    Anno, egy IT-s felvételimen hangzott el ez, öt év programozói múltammal a hátam mögött:
    – Magának miért nincs szakirányú IT diplomája?
    – Latinovits Zoltán sem járt a színművészetire, attól még elég jó színész volt.
    – Ki az a Latinovits Zoltán?
    (Ekkor tudatosult meg bennem az, hogy ÉN nem akarok ott dolgozni.)

  • Kiszamolo

    Tamara, én is ezt pont így látom. Én a másik legnagyobb (most már) közgazdász egyetemen végeztem, de a tanultakat a sallangtól megtisztatva 1,5 év alatt gond nélkül meg lehetne tanulni öt év helyett.

    hab a tortán, hogy a számvitelt végzett újoncok az első munkahelyükön látnak számlát élőben, azt sem tudják, hogy néz ki.

  • mdavid626

    @Zabalint
    Hat pont ez az. Mit csinalt az elozo munkahelyen, ha ezt nem tudja megoldani. Hangsulyozom, nem varjuk el a jeloltektol, hogy tokeletes kodot irjon, meg azt se, hogy 100%-osan mukodjon. De az, hogy a legtobb jelentkezo meg elkezdeni se tudja, elkepzelese sincsen arrol, hogy mit kell csinalni, ossze-vissza beszel. Egyertelmuen latszik, hogy nem arrol van szo, hogy a jelolt ideges, hanem egyszeruen hianyzik a problema-megoldo kepessege. Sok munkahelyen el lehet kolbaszolni, ahol egy-ket hozzaerto ember elvegzi a munkat, a tobbiek meg ugy tesznek mintha dolgoznanak. Az interjukon nem HR-esek vesznek reszt, hanem a szoftver fejlesztok. Szerintem az par perc utan latszik, hogy valaki konyit hozza, vagy csak a stack overflowrol masolva fejlesztget…

  • Családfő

    Hát igen, jönnek érdekes arcok interjúra. Friss diplomás, akár Corvinus is, de a mérleg részei már kifognak rajta, és /vagy egy egyszerű szállító könyvelés stb. De előtte kihúzza magát, hogy volt 5-6 felév számvitele… Vannak persze kiváló jelöltek is.

    Valamennyi stressztűrés azért alapból kell, full tutyimutyi emberre nincs szükség. Az interjúztató sem feltétlenül hülye – bár olyan is akadhat -, kellő rutinnal kiszúrja, hogy a jelölt csak épp lámpalázas vagy simán alkalmatlan. Számtalanszor vettünk fel felemásan sikerült interjú után embert, mert láttuk benne a potenciált. Legtöbbször fényesen beváltak.

  • Jóska Pista

    @mdavid626 at 11:34
    OFF
    C-ben:
    indítok egy ciklus a string hosszáig (a végétől az elejére), az aktuális karakternél megnézem, hogy az első előfordulása egyenlő-e az utolsóval. Ha a két cím egyezik bingo, megjegyzem a betűt.
    Megírni azért nem tudnám, mert soha nem tanultam programozást, nem is dolgoztam az IT szektorban, csak a magam szórakoztatására programoztam vagy 30 éve utoljára, így a konkrét string függvényekre már nem emlékszem, de léteznek.

    @Kiszamolo at 19:36
    Számlát még csak-csak, már csak azért is, mert a formai követelményeit meg kell tanulni, de én naplófőkönyvet először az egyetem után láttam, mikor vállalkozó lettem.

  • Ákos

    Azt azért ne hagyjuk ki a képletből, hogy amíg egy péknél esetleg nem lesz kanyar a kifliben, vagy a szobafestőnél egy domborzati térkép rajzolódik ki a falon glettelés után, mert nem ért hozzá a “szakember”, addig ilyen, az informatikában nincs.

    Tud/nem tud, érti/nem érti, nincs más alternatíva és ez nagyon hamar kiderül.

    mdavid626 azt írta: “Sajnos 10-bol 9 erre nem kepes.”
    Pontosítanék: nincs ilyen jó arány, inkább 25-ből 24 nem képes, ezért van hiány a szakmában.

  • Ákos

    @Kiszamolo:
    A felsőoktatási intézményekben a tanulás képességét is tanítják a szakma mellett, ami azt jelenti, hogy kellenek a sallangok és a kollokviumok/szigorlatok belőlük, mert ezzel tesznek képessé arra, hogy később, a szakmádon belül bármilyen területen tudj dolgozni.

    Egy fentebb említett műszaki menedzser -kikerülve az életbe- ezáltal bevethető lesz akár egy vegyi gyár építésénél, akár hideghabok gyártásánál az autóiparban, akár egy összeszerelő üzem koordinálásánál, mert megtanították neki az egyetemen a szakmát és azt, hogy képes legyen rövid idő alatt értelmezni és átlátni olyan területet, amihez köze nem volt idáig, mindezt akár stresszelt környezetben.

    Egy diploma nem csak a szakmai tudást kellene jelentse, hanem a képességet az alkalmazkodáshoz is. Kéretik ezáltal nem lebecsülni azt a sok sallangot! Az másra kellett! 🙂

  • ipl873

    “magas stressztűrés, jól teljesít nagy nyomás alatt, stb.”

    Ahol ez elvaras (a microsoft office a masik gyongyszem), az nem IT-s munkakor, csak annak latszik.

  • Kiszamolo

    Ákos, szerintem ez csak részben igaz.

    Attól, hogy bese**eled a képleteket a vizsgára, hogy aztán el is felejtsd az egészet két héttel később, az semmit nem ér, csak szénné szívatnak. Nem ettől leszel jó szakember.

    Nem is szűrő, mert nem azok végzik el az egyetemet, akik kellően okosak, hanem akik kellően képesek se**elni és nem érdekli őket, hogy hülyeségekkel szívatják őket halálra, amiket soha nem fognak használni egész életükben.

    Az egyetemen tanult anyag 90%-a nettó hülyeség és felesleges. Azt meg a munkahelyen is meg tudom tanulni, ami az adott munkához kell.

    Egyébként hallom panaszkodni cégvezetőket, milyen képességű embereket kapnak az egyetemekről. Amikor Lengyelországból hoznak villamosmérnököt, mert a magyar életében nem látott még műszert és a legegyszerűbb mérést nem tudja megcsinálni a gyárban, ahová felvették. A feje tele van felesleges tudással, de gyakorlati ismerete nulla.

    S ez nem az ő hibája, hanem az oktatásé.

  • Zabalint

    @mdavid626
    Nem akarlak meggyőzni, de különösen ebben a szakmában, amely elmélyedt gondolkodást igényel, nagy tévedés, hogy pár perc alatt meg tudod állapítani, hogy mennyire képes az illető a problémamegoldásra. Ez fordítva is igaz, a jelenlegi munkahelyemen voltak sztorik olyanról, hogy az illető kivaló volt az interjún, aztán az első héten kiderült, hogy valós helyzetben képtelen a programozói munkára.

    @Családfő
    Régebben divat volt a stresszinterjú, azóta kiderült, hogy semmi összefüggés nincs a munkahelyi stressztűrés és az interjún izgulás között, a stresszinterjú kimondottan kontraproduktív, szélsőséges formája még jogi és etikai problémakat is felvet. Ma már nyugaton nem használják, sőt próbálnak a lehető legbarátságosabb légkört kialakítani, hogy a lámpaláz enyhüljön. (Tudom, hogy ez esetben nem konkrétan stresszinterjúról volt szó.)

  • Zabalint

    @Ákos
    A probléma az, hogy teljesen más típusú tanulás szükséges a való életben az önképzés soran, mint amit az egyetemen elvárnak, úgyhogy valójaban inkább káros az, amilyen módon megtanulnak a hallgatók tanulni.

  • vanderkaay

    @Zabalint. Ez így van, ahogy mondod. Ismerek olyan versenyzőt, aki gyakorlatilag az egész karrierjét az interjúkon jellemző követelmények mentén alakítja; remekül kommunikál, a szokásos lexikális és algoritmikus alapkérdések egész tárházát hordozza a fejében, úgyhogy jellemzően bárhova azonnal felveszik. Aztán ha egyszer benn van, akkor ott ellavírozgat olyan 1.5-2 évig, jó nagy ívben elkerülve mindenféle felelősséget, majd továbblép a következő céghez mielőtt nagyon feltűnővé válna a dolog. A skála túlsó végén meg vannak azok a lassabb emberkék, akik az interjúkon gyakran besülnek, mert 10 perc alatt nem tudnak megírni valami irreleváns programot, meg nem hordják fejben hogy minek mennyi az algoritmikus komplexitása. Ugyanezt persze mondjuk 30 perc alatt össze tudnák rakni ők is, aztán meg a munkabírásukra, meg rendszeres és korrekt melójukra évtizedekig alapozhatna a cég.

  • Expat

    @mdavid626
    Altalaban a kereslet es kinalat nem talalja meg magat a mai vilagban.
    Vannak olyan helyek ahol igen komoly felveteli kovetelmenyek vannak, adott esetben fel evet is kell ra keszulni.
    Beralkun igernek izgalmas projekteket, korszeru agilis szemleletu hozzaallast, aztan munkaba allas utan rogton kiderul, hogy a menedzsment valami poszt szocialista felfogas szerint vezeti a projektet es a tobbiek belefaradva aszisztalnak is ehhez.

    Az egyetemek sehol sem tanitanak 100% hatekonysaggal, beszeltem ukran, nemet, francia, roman kollegakkal errol es mint kiderult ez minden orszagban egyetemes. 🙂

    De ugy gondolom, hogy az blog latogatoinak 90%-a megis csak felretesz a gyerek(ek) egyetemi tanulmanyaira.

    Ezzel parhuzamosan nem gondolom azt hogy mindenkinek egyetemre kene jarnia, söt.

  • Családfő

    Zabalint, így van, nem stresszinterjú, hanem ellenkezőleg, nyugodt és barátságos légkör. Szóval ezen nálunk nem múlik. Barátoktól hallva sok helyen megy ugyanigy.

  • mtoma73

    @mdavid626

    Köszönöm a feladatokat. Azért ezek valóban nem megoldhatatlan feladatok. 🙂
    Nekem pl. nincs olyan nagy szakmai tudásom, hogy most fejből nyomon az ilyen olyan nyelvi könyvtárak funkcióit. Programoztam már java, .NET alatt is, de nem is akarom megjegyezni, hogy mire milyen funkció kell. Manapság szinte mindent meg lehet keresni a neten.
    Leginkább c,c++-ban programozok, de nem hiszem, hogy megijednék akármilyen ismeretlen rendszertől, vagy nyelvtől, ha oda kellene fejleszteni. Viszont lehet felvételin nem is jutnék el az állásig, ha ilyen speciális dolgokat kérdeznének.
    A másik: ha felvételi teszten matematikai elméleti kérdések lennének, lehet egy friss diplomás könnyebben megoldaná, mint én.
    A próbaidő meg pont arra jó, hogy a nagyotmondókról kiderüljön, hogy mennyi igaz a felvételi előadásból, vagy az izgulós nyugodtabb körülmények között tudja bizonyítani a rátermettségét.

  • birzol

    @Jóska Pista
    Az a szép a programozásban, hogy számtalan módon meg lehet oldani ugyanazt a problémát. Elgondolkodtam én is.
    Én pl. így csinálnám: Veszem az első karaktert, és a hátralévő karakterekben megkeresem az előfordulását. Ha nincs/nulla, akkor meg is van a karakterem. Ha van, akkor lépek a következő karakterre és a maradékban megkeresem az előfordulást, és így tovább…
    Az enyém sem biztos, hogy optimális, de annyival jobb, hogy a Te módszereddel végig kell menni az egész stringen hátulról az elejéig. Mert lehet, hogy találsz egy egyedül álló karaktert a közepén, de nem tudhatod, hogy az első karakter nem-e ugyanúgy szingli, így muszáj végig menned.
    Régen kellett igazán jól tudni programozni, amikor az erőforrás és a memória is limitált volt, nem volt mindegy, mit hogyan és hány sorból oldottál meg…. Amúgy én sem vagyok kóder.

  • Attila

    A feladathoz: vègigmèsz a stringen, a feldolgozott karaktereket beteszem egy set-be, ès minden karakternèl megnèzed hogy benne van-e az eddig feldolgozottba. A hashset contains az konstans idejű, stringen vègigmèsz lineàris időben (worst case)

    Màsik feladat meg egy sima greedy algoritmus: megnèzed müködik-e 1 gèppel, ha nem hozzàadsz mègegyet. Itt belepakolod a virtuàlis gèpeket ahová befèr, ha nem fèr be akkor kell mèg egy gèp…

  • headset

    @mdavid626
    “Given a string, find the first non-repeating character in it.”

    A leírtak jó megoldások, de el tudom képzelni, hogy egy interjún ennél többet várnak. Vagy legalábbis díjazzák. 🙂

    Pl. ha a stringek óriásiak és a kódrészlet végrehajtási ideje kritikus a program szempontjából?

    Vegyünk két kinullázott tömböt amelyek hossza egyenlő a karakterek maximális értéke+1-el. (256 vagy 256*256 unicode karaktereknél.)

    Fussunk végig a strigen hátulról előre. Használjuk a karakter értékét indexként.
    Az egyik tömb elemét növeljük 1-el, a másik tömb elemébe írjuk be a pozíciót.

    Egyszeri ciklussal lesz két rövid tömbünk, ahol az egyikben az 1-eseket tartalmazó elemek mutatják a non-repeating karaktereket. A másik tömbből egyszerűen kikereshető, hogy melyik non-repeating van legelöl. 🙂

  • headset

    @Attila
    “A feladathoz: vègigmèsz a stringen, a feldolgozott karaktereket beteszem egy set-be, ès minden karakternèl megnèzed hogy benne van-e az eddig feldolgozottba.
    A hashset contains az konstans idejű, stringen vègigmèsz lineàris időben (worst case)”

    Ez így nagyon elegáns, de mi legyen, ha azt a választ kapod, hogy nincs benne a set-ben?
    Hogy jegyzed meg, hogy ez az első előfordulás? Ha berakod a set-be akkor mi különbözteti meg az ismétlődőktől?
    És honnan tudod a végén, hogy melyik volt a legelső non-repeating?

  • Attila

    @headset
    Minden egyes karakter esetén megnézem hogy eddig benne volt-e a set-ben. Ha benne volt akkor vége. Ha nincs benne akkor belerakom és megyek tovább. Igy amikor megtalálod a legelső duplikált karaktert megáll az algoritmus.
    Gondolom ami félreérthető: nem azzal kezdem hogy az egészet belerakom a set-be, ez a set az eddig feldolgozott karakterek számára van.

  • headset

    @Attila
    “Igy amikor megtalálod a legelső duplikált karaktert megáll az algoritmus.”

    Ezzel az első ismétlődő karaktert lehet megtalálni. De a feladat az első NEM ismétlődő (non-repeating) keresése volt.

    Vagy félreértem a megoldásodat?

  • Zabalint

    @Attila
    Nem igazán értem mit akarsz ezzel, szerintem félreérted a feladatot, vagy én értem félre amit írsz. Az én értelmezésemben a te algoritmusod, ha az elejétől indulsz a stringnek, azt adja vissza, hogy melyik karakter ismétlődik először. Tehát a “GeeksforGeeks”-re e-t fogsz visszaadni. Szerintem a non-repeating helyett repeating-et értettél (egyébként éles interjún épp az ilyen félreértésekre hajlamos az ember, ha izgul).

    Ha már set, egy lehetséges megoldás, hogy sorban bepakoljuk az összeset A set-be, ha már egyszer szerepelt, akkor bepakoljuk B set-be is, majd elindulunk az első karaktertől, és az első, amelyik B set-ben nem szerepel, az a nyerő. De a legegyszerűbb (de performancia szempontból rosszabb) megoldás elindulni az első karaktertől, és összevetni az összes azt követővel.

  • birzol

    “megnézem hogy eddig benne volt-e a set-ben. Ha benne volt akkor vége. Ha nincs benne akkor belerakom és megyek tovább.”

    Attila, értem, hogy mit szeretnél, de nem működőképes.
    Tegyül fel, hogy a string: “ABCDABC”. Megyünk végig, berakjuk a set-be ABCD-t és az következő pozícióban megállunk, mert a következő A már szerepel a set-ben, tehát duplánk van. Tehát az előző karakterünk a D a nyerő. OK

    De mi van ha a stringünk: “ABCABCD”? Berakjuk a set-be ABC-t majd jön megint az A. Megállunk mert megvan az első dupla, és vége.
    Itt is az előző karakter a nyerő? A C? Pedig a karakterünk még csak ezután következne, a D kellene nekünk.
    Érted miért nem jó?

    Headset megoldása is érdekes, jó nagy tömbök kellenek hozzá (a karakter kódja miatt) 🙂 amiben aztán mazsolázgatunk, de valami ilyesmi lenen az optimális, hogy egyszer menjünk végig, számolunk és kész…

  • birzol

    Attila, az elgondolásodat használva, talán így lehetne megcsinálni:
    Megyünk az elejétől a végéig, vesszük a karaktereket, berakjuk sorban egy set-be. Ha találunk egy olyat ami már van a set-ben, akkor kivesszük onnan és átrakjuk egy másik set-be (ez lesz a többszörösen előfordulók set-je) (gondolom kivenni lehet egy set-ből programozás technikailag).
    Így a végén ez első set első karaktere lesz a nyerő számunkra. Annyiban bonyolult csak a helyzet, hogy a karaktereket mind a két set-ben meg kell vizsgálni, hogy létezik-e már ott. (Ha az első set-ben nincs: berakjuk, ha már van: átrakjuk, ha a másodikban van: már dupla, nem is érdekes, haladunk tovább)
    Így egyszer megyünk végig a stringen és gyakorlatilag szétválogatjuk…

  • headset

    @birzol
    “Headset megoldása is érdekes, jó nagy tömbök kellenek hozzá (a karakter kódja miatt) amiben aztán mazsolázgatunk, de valami ilyesmi lenen az optimális, hogy egyszer menjünk végig, számolunk és kész…”

    Már miért lennének nagyok a tömbök? 256 nem nagy. Még 256*256=65536 sem nagy, mondjuk 1 millió karakterhez képest.

    És a végén nem kell “mazsolázgatni”.
    Egy ciklus megy 0-tól 255-ig (65535-ig).
    Ha az első tömben nem 1 van, nem csinálok semmit. Egyébként felülírom az addigi minimumot, ha az aktuális érték a második (pozíció) tömbben kisebb.

    És a nagy stringen végigfutva csak egy increment és egy beírás történik. Még egy if sincs. Fogadni mernék, hogy nagy stringekre ennél nincs gyorsabb kód.

    Legfeljebb azzal lehet kiegészíteni, hogy ha a charstring rövid, akkor inkább egy ciklus a ciklusban algoritmust hajtunk végre. Olyat, amilyet már Te is írtál.

  • Attila

    @Zabalint
    Valoban nem mobilrol olvasva kell ertelmezni a feladatot. Ebben az esetben hasonlo a logika csak egy (linkedhash)mapban kellene gyujteni a megtalalt elemeket. Vegen vegig kell menni a map key-eken es ami az elso 1-et tartalmazo key azt kell visszaadni.

    Java:
    Map checked = new LinkedHashMap();
    for(Character c : str.toCharArray()){
    if(checked.get(c)==null){
    checked.put(c, 1);
    } else{
    checked.put(c, checked.get(c));
    }
    }
    Optional option = checked.entrySet().stream().filter(x -> x.getValue()==1).map(x -> x.getKey()).findFirst();
    System.out.println(option.get());

    Ez se tarthat tovabb 5 percnel egy interjun. Ha felreerti a kerdest akkor max 10.

  • mdavid626

    Nem is az a lenyeg, hogy mennyire tokeletes a megirt kod. Hanem sokkal inkabb az, hogy az illeto hogyan all a problemahoz. Tud-e hangosan gondolkodni, el tudja magyarazni mit csinal, tud-e segitseget kerni, ha elakadt, vissza tud-e kerdezni, ha nem erti a feladatot, tud-e unit teszteket irni. Senki se varja el, hogy tokeletes, hibatlan kodot irjon valaki 3 perc alatt…
    Nekem Attila megoldasai tetszettek a legjobban. Elso ranezesre lathato, hogy tudja mirol van szo:)

  • headset

    @Attila
    “checked.put(c, 1);
    } else{
    checked.put(c, checked.get(c));”

    A map csupa 1-essel lesz feltöltve. “aab”-re a-t fog adni a kód.

    De ha nincs ismételt karakter az első valódi non-repeating előtt, akkor a kód jó eredményt ad becsapva a tesztelőt.

    Sajnos a leszállóegység el fog repülni a Mars mellett. 🙁 🙂

  • headset

    Pontosabbban: ha az első non-repeating előtti valamennyi repeating karakternek van előfordulása a non-repeating után is, akkor ad jó eredményt a kód.

    (Bocs mindenkitől az előbbi mondatért. 🙂 )

  • Expat

    Bocsi @kiszamolo de igy jar az aki kockaknak tesz fel kerdest egy penzugyi blogon 🙂 😀 xD

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 karakter még felhasználható

* 9+0=?