Közkívánatra újra: informatikus-képző gyorstalpalók

Közel négy éve írtam, hogy megkérdezzük, mi a köz véleménye, mennyit érnek az informatikai gyorstalpalók. Van közöttük néhány hónapos és másfél éves is.

Informatikus gyorstalpalók: érnek valamit?

Többen kíváncsiak rá, hogy az eltelt négy év alatt milyen tapasztalatok halmozódtak fel akár végzett hallgatóként, akár munkaadóként. Szintén felmerült, hogy vajon egy négyhónapos képzést nem vált-e ki egy autodidakta vagyis önképzés, érdemes-e azért fizetni, milyen hozzáadott értéke van akár tudás, akár munkapiaci lehetőségek szempontjából.

Örülnék, ha főleg olyanok szólnának hozzá, akiknek első kézből származó tapasztalataik vannak, akár végzettként, akár munkaadóként, akár kollégaként. (Ha kolléga vagy, azért emlékezzél meg arról, te is milyen keveset tudtál zöldfülüként, tehát ne a mostani magadhoz hasonlítsd őket, hanem egy másik kezdőhöz, aki mondjuk egyetemet végzett.)

Ha közgazdaságtanról lenne szó, bátran kijelenteném, hogy az öt év egyetemet annál jobb minőségben el lehetne végezni másfél, de maximum két év alatt, ha a sok töltelék marhaságot kikukáznánk és a felesleges akadémiai okoskodások helyett gyakorlati dolgokat tanítanának. Egy ilyen oktatással többet tudnának a frissen végzettek, mint öt év egyetem után, mert az ott tanultak 90%-ára soha nem lesz szükség, amire viszont szükség lesz, annak 90%-át nem tanították meg. Ezért ha arról lenne szó, szerintem érdemes lenne spórolni három évet az alternatív képzéssel. (Már ha nem lenne ostoba papírfetisizmus idehaza. De ez talán nem annyira jellemző az informatikára.)

De mivel nem a közgazdaságtan a kérdés, hanem az informatika (és azon belül is leginkább a programozás része), ezért várjuk a véleményeket, de még inkább a tapasztalatokat.

(S igen, ha nem szereted a programozást vagy nincs is érzéked hozzá, azon egyetlen iskola sem fog segíteni. Akkor botcsinálta programozó leszel, akármilyen iskolát is végeztél. Igaz ez minden szakmára, nem csak erre. Azért ne tanulj meg egyetlen szakmát sem, mert állítólag jó lehet vele keresni.)

Előre is köszönjük az érintettek nevében.

Share

231 hozzászólás

  • Csigabiga
    Köszi! csiguszmaximusz kukac gmail pont com
  • Gergő
    otthoni adblock megoldásom: mariushosting.com/how-to-install-pi-hole-on-your-synology-nas/
  • Gergő
    én külföldre bedolgozva seniorként azt tudom modani, hogy nagyon jól lehet keresni programozással – még a Katás rommá adóztatás után is

    30-40 eurós órabért simán megadnak bárhol, és a legtöbb meló az tulajdonképpen bújtatott “normális” 8 órás, havi 160-170 órával számolva, meg mondjuk 365 körüli euróval ezek a számok úgy 1.75 M és 2.48 M között vannak (minusz a ~28% adó!), én beleesek ebbe a sávba

  • Gergő
    “Bizonyos helyeken még mindig követelmény a diploma”

    tőlem a 14 év alatt egyetlen egyszer sem kérték el a diplomámat, a legtöbb helyen meg se kérdezték, van-e

    voltam startupnál, kis cégnél, multiknál, egyetemi tanszéken, magyarországon, írországban, német, ír, brit távmunkában sehol nem érdekelt senkit a papír

    sőt, írországban a fejvadász azt javasolta, hogy a cvmben dugjam el minél jobban a végzettségeket a cv legvégére, mert annyira nem érdekel senkit – egyetlen dolog fontos, hogy milyen projekteken dolgoztál, és azokon mit csináltál

    ja, linkedinem sincs! az mondjuk segítene, hasznos lenne karbantartani
    amit viszont sok helyen szoktak kérni, hogy van-e github page-ed, és ott milyen projektjeid vannak

  • MaEnKerdezek
    Egy kérdés az iparágban dolgozóknak: Ti felvennétek juniornak olyat, akinek BME-s mérnök infó MSc végzettsége van kb. 15 évvel ezelőttről, de azóta nem az iparágban dolgozott, hanem közgazdászként különböző beosztotti és középvezetői pozíciókban? A kérdés csak félig elméleti, a váltás nem pénzügyi dolgok, hanem “kiégés” miatt lenne, még akkor is, ha egy junior fizetése kezdetben max. harmada lenne a mostani fizunak. Érdemes ráfeküdni a programozási tudás szintre hozására, felfejlesztésére, vagy 35 felett már úgysem vesznek fel túlkoros juniornak?
  • zsozsi
    Cherry,
    akkor te tudsz erre válaszolni: mi a jelentkezők iskolai végzettsége, és milyen arányban végeznek?
  • abc
    Én a Codecoolnál végeztem, a képzéssel meg voltam elégedve, az álláskeresés része viszont egyáltalán nem tetszett (“jelentkezz minden pozícióra, amit megszerzünk, különben fizetheted a kötbért!”), úgy éreztem, hogy az ördöggel is szerződnének, ha fizetne. Az, hogy az adott cég mennyire trash, már nem igazán érdekelte őket.
    Az első évben egy startupnál dolgoztam, ahol én voltam az egyetlen junior, igyekeztem a lehető legtöbb tudást felszedni. A koronavírus miatt tönkrement ez a cég, így munkakereséskor bepróbálkoztam külföldi cégeknél is, és bár nem voltak nagy reményeim 1 év tapasztalattal,de mégis felvettek, így most egy amerikai cégnek dolgozom junior-medior fejlesztőként (amerikai fejlesztői bérért) lassan 1 éve. 4 senior fejlesztővel dolgozom együtt, rengeteget tanulok tőlük. Napi kb 12-14 órát töltök fejlesztéssel/tanulással, kivéve hétvégén, az dedikált szabadidő.
  • mitel hentes
    Mérnökként egyelőre megvagyok programozás nélkül. Egyébként is a világon 10 féle ember van, aki tud programozni és aki nem. 🙂
  • Péter
    Több száz IT projekt és 20+ év szakmai tapasztalat alapján: A programozás egy alkotó tevékenység, és nem egy ismétlődő munkafolyamat. Ehhez affinitás kell. Ha valaki érzi magában, hogy szeretne programokat készíteni, akkor meg fog tanulni programozni. Ellenkező esetben senki nem tudja őt betanítani erre a szakmára. Jelen esetben sem a programozó iskolák, sem az egyetemek nem adhatják el az “IT álmot”, mert azzal már rendelkeznie kell annak, aki belevág.
    Messziről nézve úgy tűnhet, hogy a programozás legnehezebb része megtanulni egy új nyelvet vagy eszközt, pedig ma már ez a legkönnyebb. Ráadásul az IT világ nem abba az irányba halad, hogy még sokáig szükség legyen alapszintű kódolókra. Ma még igen, de a változás szele már itt van. Az egyetem a kódoláson kívül olyan – kezdőként szükségtelennek tűnő – képességeket is ad, amik hasznosságára csak több év tapasztalat után csodálkozunk rá.
  • Hardy
    Elmélet vs gyakorlat: Hasznos az “elmélet”, és valóban létező jelenség, hogy egyesek (IT-ben, és azon kívül is) úgy gyakorolják a szakmájukat, hogy azt különösebb kohézió nélküli, megmagyarázhatatlan szabályok összességének tekintik, és így persze gyakran súlyos hibákat vétenek.

    Csakhogy ezen nem segít az, ha elkezdjük kalapáccsal beleverni a diákok fejébe a nagybetűs Elméletet. A diák ugyanis megtanulja a vizsgára, de ugyanúgy nem fogja érteni, pláne nem alkalmazni tudni.

    Az egészet rendszerben kell kezelni. Az elméletet nem megtanulni, hanem értenie kell, akkor is, ha ez a tananyag csökkenésével jár.

    IT-nél maradva az nem sokat ér, ha bemagoltatjuk vele a gráfbejáró algortimusokat, és egy vizsgán visszakérjük, az viszont igen, ha olyan feladatot oldatunk meg vele, ahol neki önállóan fel kell fedeznie, hogy gráfbejárással oldható meg, és ez alapján kell algortitmust is választania.

  • Béla
    kicsit off:
    Mérnöki diploma + 1-2 év önképzés (udemy és társai)
    Munkám során is programozok néha, de nem ilyen feladatom van alapvetően. Hogy tudnék eljutni interjúkra? Csináljak github repot, ahova berakom a dolgaimat? Ezt figyelembe veszik vagy nem érdekli őket?
  • Valaki
    a DS (data science) munka nem informatika, szóval nem kifejezetten megy a poszt témájához. De a kérdésedre válaszolva: van itthon igazi ds feladat. Én egy multiban dolgozom itthon, és konkrét termékhez fejlesztünk, nem research a feladat. Viszont a 9 fős csapatunkból 7 matematikus hátterű, és ide az msc diploma a belépő. A ds-nek meg része az adattisztítás is, akinek ezzel baja van, annak csak büdös a munka.
  • Ivan Olsen
    Fel fognak venni. Több olyat is ismerek, akinek sikerült, némelyikük inkább 45+. Szóval nyugodtan próbálkozz 🙂
  • eMérnök
    Most biztos sokakat megbántok, meg majd úgy gondolják, hogy biztos én vagyok a béna, akinek csak ez jut, de én a hazai IT-ban a következőt látom.

    A legszélesebb réteg az egyetemet végzett fejlesztő (jun-mid-sen), hiszen nem is lehet mindenki vezető. A napi munkavégzésük során 1-2-3-n darab komponensért felelnek részben vagy egészben. Ezek illeszkednek az egész architektúrájába, merev szabályokkal.
    A feladatának átfogó része eleve meghatározott, neki csak immplementálnia kell. A rendszert sem tervezik már agyon, mert minden új úgy készül, hogy mindenre van bejáratott megoldás, amit másolni kell.

    Persze az interjún a legjobb embereket keresik erre a lélekölően unalmas munkára, de közben meg már azt is felveszik, aki csak megigéri, hogy elkezd programozni tanulni.

    Na ez a legtöbb pozíció, akkor is ha te nem ilyenben vagy, a többség igen.

    Az architect és társai a kivétel, nem a szabály.

  • Kiégett
    Én bootcampes voltam, elsők között helyezkedtem el, több csapaton vagyok túl, és a gond nem a juniorokkal van. Minden eljövetelem oka az volt, hogy konkrétan nem volt kitől tanulni, és rámerőltettek olyan nem fejlesztői projekteket amivel se előre se hátra nem fejlődtem volna.

    Nagyon sok ‘seniornak’ mondott figura van ebben az iparban, aki marhára nem ért a munkájához, igazából csak a kapcsolati hálóját építi és menedzsert játszik évek óta. Volt olyan aki megmondta, h őt nem azért vették fel h juniorok kódját nézze át. Két-három évig konkrétan senki nem adott semmiféle szakmai iránymutatást. A rosszabb amikor nem beszéli le a követelményeket, vaktában okoskodik, és fröcsögően folyamatosan “jószándékú” okoskodó, semmit sem segítő kritikákat ad a junioroknak. Minden nap. Ha pedig felelőségről van szó, akkor képes rátolni arra akinek a legkevesebb tapasztalata van.

  • Gergő
    “Pici apró bagatel feladat volt, de az automatizmus létrehozása és annak működő képessége láttán valami olyan érzés öntött el, amelyhez foghatót ritkán érzek munka közben. Azt is észrevettem már magamon, hogy mindent igyekszem rendszerbe foglalni, mindenben igyekszem megtalálni azt mitől működik rendesen, mitől lehetne még optimálisabb.”

    kicsit megmelengetted a szivem 🙂 szerintem erről kéne szólnia ennek a szakmának

    én azt mondanám, hogy a python vonallal elég jól meg tudod közelíteni, amit akarsz, amit mellé vennék, az egyértelműen a linux alapo, a cron, és a bash scriptelés – ezeknek a kombójával elég frankó automatizálási megoldásokat el tudok képzelni

    meg nézz utána a raspberry pi-nek, az is erősen témába tud vágni, de amúgy a fenti technológiákkal programozható

    és kitartást meg minden jót kívánok, tök jó volt olvasni a soraidat 🙂

  • observer
    Köszi a cikket, néhány infót nagyon hasznosnak találtam, pl. az Adthrive, Mediavine, Ezoic mint AdSense-alternatívák nekem teljesen újak voltak.
    Én is angolul írok (ritkán, de rendszeresen), viszont nem pénzkereseti célból, hanem a hobbimról szórakozásból — ennek a célközönsége pedig 50-60 százalékban Észak-Amerika, a többi meg mindenhonnan a világból.
    Nem is igen követtem eddig a statisztikákat, de most ránéztem: 9000 session az elmúlt hónapban (eddigi rekord).
    Én eddig Adsense-t tettem fel, hogy legalább a domaint+hosztingot ne én fizessem, de most megihlettél, és megcélzom az Ezoic-os 10k határt.
    Thanks again.
  • observer
    (Bocs, az előző a blogírás 3-hoz ment volna, csak át kellett váltanom Firefoxból, és eltévedtem…)
  • Cinikus
    Az én tapasztalatom az, hogy a kkv-knál a tulajdonosi körnek nincs igénye a szép kódra. Mert a kódtisztítás, refaktorálás, review viszi az időt, de a hatékonyságot nem növeli rövid távon. Gyorsan csináljuk meg és adjuk el. Ha meg egy év múlva újra elő kell venni, megy a fejvakarás. Hányszor hallottam: ezt gyorsan meg kell csinálni, mert már eladtuk.
  • LSV
    Egy cikket nem írnál a rendszeredről (vagy bemutatnád valahol a megvalósítást)?
  • FifiTheReal
    Part1
    Sziasztok!

    Érdekelne az itteni bennfentesek véleménye, illetve jól esne a segítségük.
    ’94-ben érettségiztem, mint számítástechnikai programozó, képesített könyvelő.
    ’98-ban diplomáztam a PSZF pénzintézeti pénzügy szakán közgazdászként

    Diploma után egyből elhelyezkedtem saját tulajdoni ingatanok bérbeadásával foglalkozó anno ~40 céget összefogó cégcsoportnál és azóta is itt dolgozom.
    Itt diplomát nem igénylő “mindenes” vagyok:
    – számlákat készítek, beérkező számlákat utalom
    – bérleti szerződéseket írok
    – külső könyvelő céggel / pénzintézettel / ügyvéddel tartom a kapcsolatot a cégek ügyes bajos dolgai során
    – a telekommunikációs cégekkel egyeztetem előfizetéseinket (mobil előfizetések, internet stb.)
    – üzemeltetem, karbantartom a cég számítógépeit, hálótatba kötött eszközeit

  • FifiTheReal
    Part2

    az általam telepített debian linux hálózati kiszolgálónkat, mely file, print,
    mail, fax szerver feladatokat lát el.
    Távoli elérésre openvpn-t és ssh-t üzemeltem be.
    – megoldom a tulajdonosok sw, hw gondjait (mobiltelefon, PC, notebook)
    – napi irodai munka során a szokásos szövegszerkesztést, táblázatkezelést művelem, e-maileket “gyártok”

    Általános iskolában C64-en basicben “programoztam”. Objektum orientált programozást nem tanultam,
    utoljára igazi programot szerintem érettségin írtam pascalban. SQL,HTML ismereteim felett eljárt
    az idő … Azóta csak bash scripteket írogatok a jól autamtizálható dolgok elvégzésére (szövegfeldolgozás,
    pdf, kép tranzformációk stb.) Sok feladatot megoldok CLI-ben, vim, mutt, screen a barátom.
    Egyik oprendszer sem idegen tőlem, de ’98 óta debian linux a desktopom otthon.

  • FifiTheReal
    Part3

    Sajnos mivel idegen nyelvet nem használtam, ezért a 20 évvel ezelőtti nyelvtudásom teljesen elkopott,
    ledegradálódott angol nyelvű howto-k olvasására 🙁

    Így 45 évesen váltanék, de kétgyermekes, nyugati határszélen élő, vidéki családapaként elég helyhez kötött vagyok.

    Azon túl, hogy újra meg kell tanulnom angolul az informatika világának mely területére van esélyem átképezni
    magam ezen előélettel, ahol utána el is tudok helyezkedni?

    Akár e-mailben, privát is fogadnám az ötleteket, véleményeket.
    Előre is köszönöm!

  • -nb-
    Egyetemi oktatáshoz:
    réges-régen (10 éve vagy sokkal több? ) együtt dolgoztam épitőmérnököket képzőkkel. Kérdeztem, hogy mi értelme van 2 féléven keresztül vasutat tervezni pauszpapíron, mikor már a családi ház mellé a tyúkólat is xxCad-on csinálják?
    Válasz: a kolléga ehhez ért, és kell a munka nyugdíjig, számítógép az ördögtől jön szerinte. És nem várható el a diákoktól, hogy megvegyék a sw-t (az xxCad diákverziója ingyenes 🙂 )
    Remélem, azóta nyugdíjba ment az oktató.
    🙂
  • ZSK
    Biztos vannak ilyen pszichopata tanárok, de tapasztalatom szerint nagyon kevés. A jobb egyetemeken a tanárok kutatnak is, képben vannak a saját szakterületükkel, esetleg ők jelentik pont a mainstreamet azon a területen. Sokkal de sokkal gyakoribb, hogy az igénytelen, ostoba diák full végig bukdácsol x évet, de utána a diplomát és a jól fizető, kényelmes irodai melót elvárja (ahol szintén nulla inputot fog beletenni). Ezt mint mostani diák (egyetemi képzésbe felnőttként visszatérő) mondom.
    Én mondjuk igényes helyre járok, nem tudom, egy vidéki kis főiskolán mik vannak, lehet h ott tombolnak a pszichopaták.
    Amúgy meg a tömegképzés olcsó, az elit és természettudományos képzés drága, nyilván itt is a piac diktál.

    ZSK, az “elit” egyetemek képzelik azt, hogy attól elitek, hogy vérré szívatják a diákokat és kibuktatnak mindenkit. Szerintem pont vidéken nem jellemző a pszichopata. (Bár vidéki egyetemre nem jártam.)

  • folti
    DNS alapú blokkolás, az egyik legismertebb az a Gergő által is használt Pi-Hole, van pár alternatíva.

    Előnye az, hogy mindent tud szűrni, ami önálló domain névvel rendelkezik (google-analytics.com, ad.adverticum.hu és társai), ezeket a listákat netről huzza és te is tudsz hozzáadni ha szükséges (és bírja a géped főleg memórával). Eléggé brutál dolgokat tud kihozni a statisztikája, anyámnál amikor a húgom meg a lánya otthon vannak az adblock nélküli laptoppal/telefonnal, akkor durva ugrás van a blokkolt lekérések számában. (amíg androidja volt addig 20%, most iPhone-al csak 13%)

    Hátránya, hogy domainen beüli reklámokat nem tudja blokkolni, szóval pl YouTube hirdetések maradnak.

  • Justin Time
    (TheSmilingOrk) „A témához annyit fűznék hozzá, hogy ez az egész bootcampes dolognak a táptalajt véleményem szerint az amerikai egyetemi oktatás bukása adta.”
    Szerintem nagyjából végig lehet ezt görgetni az egész világra. Bár Mo-on még erős harcban áll a „poroszos”-nak hívott oktatás az amcsi/angol felfogással, ahol mindenki buksiját simogatják (jajcsakmegnesértsükakislelkét) és ahol nem az eminenst nevezik különlegesnek, hanem a nehéz felfogásút. De a lényeg, hogy igaz, és ebben minden normális HR-es is egyetért már, hogy iszonyatos elmaradás van az ún. alapkészségek terén. Ahogy már sok hsz remekül leírta előttem: egyszerűen életképtelen sok ember, hiába végzett bármit is, fogalma sincs alapvető dolgokról. Ezeket nevezik „soft skillnek”, de pont volt egy interjúm, ahol az interjúztató szerint ezeket kéne „hard skill”-nek nevezni, mert a technikai készség tanítható, az attitűd nem.
  • Justin Time
    (Szabolcs) „dolgozom IT fejlesztéseknél, megrendelői oldalon. Nem a kódolókat hiányolják az IT cégek, hanem akik az üzleti folyamatokat lefordítják nekik.”

    Hosszabb távon pont ilyesmiben gondolkoznék, ez lenne az ún. üzleti elemző (business analyst) pozíciója, aki a kapocs a kettő között.
    Csak sajnos nagyon rosszakat olvastam erről a „munkakörről”, nagyjából gyorsított út a kiégéshez, most az ok mindegy, de hátha van valaki itt is, aki ilyen tapasztalatokról is tud írni a fönti hsz-ekhez hasonló „no bullshite” jelleggel.
    A kiégés nem zavar, annál már úgyis én vagyok a szótárban az illusztráció. 🙂

  • Vision

    Nagyon igazad van. Magyarországon a mérnökképzés elavult, lexikális dolgokat sulykol az emberbe, és még ideológiát is gyárt mögé. Ennek a legszebb példája a BME anticelebje, Orosz tanár úr, aki mérnökök ezreit buktatta meg kvantumfizikából. És megmagyarázta a mókus, hogy miért van szükség erre a tudásra. Egy informatikusnak. A sok hülye meg tapsol neki, hogy mennyire igaza van. Nyugaton ez nincs így, sokkal gyakorlatorientáltabb a képzés.

    Ettől függetlenül én úgy rendezném a dolgot: végzett mérnök > bootcampes > self learning

    Utóbbi szerintem nagyon lutri. Nincs megfelelő külső kontroll, viszont egy jó mentor igazán frankó fejlesztőt tud faragni valakiből. Tizenéve vagyok a szakmában, eddig végzett mérnökökkel dolgoztam legszívesebben, aki kibukott az egyetemről, azzal legkevésbé. folyt.

  • Vision
    folyt.

    Már megrendelői oldalon ülök rég, nem fejlesztőin, jellemzően nagyvállalatoknál (pénzügyi szektor). A fejlesztői pozíciók töredékénél van igazán nagy hozzáadott érték. Frontend, és bizonyos backend melóknál alig-alig kell gondolkodni, libeket húzol be, kész komponensek vannak, alap logikákat valósítasz meg. Általában azok jönnek a felső matematikára hivatkozással, akik hótt bénák a szakmában, vagy lövésük sincs arról. Nagyon kevés helyen kell komoly matektudás a programozásban, annál fontosabb az absztrakciós képesség, kommunikáció, csapatmunka. Ilyen szempontból egy bölcsészből gyakran jobb fejlesztő lehet, mint egy matematikusból. Persze egy új banki core rendszer fejlesztésének én is egy űberpenge fejlesztő csapattal futnék neki, de ilyen projektre jut 1000 másik, ahol erre nincs szükség.

  • Firpo
    Programozásról:
    Attól, hogy ismered a sakk szabályait, még nem leszel jó játékos. A gyakorlástól leszel jó játékos és az csakis az egyénen múlik, hogy mennyi effortot tesz bele.

    Én azt gondolom, hogy nem azért jobb egy egyetemet végzett ember, mert egyetemet végzett, hanem azért végzett egyetemet mert jobb. Aki lusta egyetemet végezni, az önállóan tanulni is lusta.

    Aki automatizálni akar annak egyértelműen python. Pofon egyszerűen meglehet csinálni benne nagyon sok mindent, az egyszerű dolgokhoz még érteni sem kell. Simán összelehet ollózni netről, mert mindent megcsináltak már benne és annak az ellenkezőjét is.

  • Vision

    A leírásból azt érzem, mintha te elpazaroltad volna eddig az életedet. Mármint PSZF-es közgazdászként számlákat iktatsz? Amit most csinálsz, az ilyen klasszikus érettségis meló. Na mind1, csak hogy a kérdésre is válaszoljak: látom, hogy van linuxos tapasztalatod, nem is kevés. Mi tavaly pont ilyen embert kerestünk, többször is ráfáztunk már kollégákkal. Sajnos a pozíció már nincs nyitva, de hozzánk kapásból jöhettél volna üzemeltetőnek. Amit javaslok, az az, hogy kezdj el devops irányba nézelődni: docker, kubernetes, ansible, jenkins, cloud. Sok helyen még az sem kell, hogy angolul beszélj, persze jó, ha kicsit felfejlődsz. Ez most a legkurrensebb része az IT-nak.

  • Fox(IT)

    IT harom fobb irany volt. Operation, DevOps, Developer. Operation kizarolag infrastrukturaval foglalkozik, Developer kizarolag szoftver fejlesztessel, DevOps = ketto kevereke.

    Kerdes, hogy kizarolag infrastukturaval vagy kizarolag fejlesztessel vagy ketto keverekevel akarsz foglalkozni.

    Atkepzessel akarsz IT bekerulni, vagy self-learning uton. Nem javaslom a self-learning utat ha nem zsigerbol erdekel az informatika mert ez a legkegyetlenebb. Self-learning uton masik legnehezebb akadaly elso IT allas megszerzese utana konnyebb.

    En self-learning uton jutottam el, a Big Data Architect / Cloud Architect pozicioba de rengeteg munka es tanulas kellett hozza. Amikor nem dolgozok vagy a gyerekkel foglalkozok akkor tanulok es fejlesztem magam.

  • Lead software engineer
    Részlegvezető informatikus vagyok (angolul platform lead software engineer), 12 éve dolgozom az iparban, előtte 3 évig dolgoztam akadémiai K+F projekteken.

    Nekem az a véleményem, hogy ezek a gyorstalpalók megtanítanak alapszinten programozni, amivel (informatikán belül) egy alacsonyabb-szintű (és fizetésű) pozícióban lehet elhelyezkedni.

    Viszont informatika sokkal több, mint programozás: algoritmus elmélet, hálózatok, adatbázisok, titkosítás, 3D/grafika, média, számításelmélet, architektúrák, stb.. Ezek mind keményen építenek más tudományokra, legfőképpen a matematikára, modellezni kell, számolni, “mérni”, bizonyítani, stb.

    A magasabb szakértelmet igénylő (és fizetésű) pozíciókhoz viszont ez kevés. Egyetem nélkül senki nem fog autóipari szenzorra vezérlőt tervezi, telekom hálózati terheléselosztót, beszédfelismerőt, kodeket, stb., de egy webshopot vagy egy androidos appot biztosan tud

  • paff
    Mindenképp érdemes belevágni. Ha nincs projected amivel házalhatnál, egy bootcamp által be tudsz jutni cégekhez (főként multihoz) intetjúra. A többi rajtad múlik. De programozni azért nem ott fogsz igazán megtanulni.
  • Gergő
    nagyon nagyvonalakban:

    3 dologból áll a “rendszer”, nem tudom melyik érdekel, mindegyik egy NAS-on lett megoldva / futtatva:
    – home streaming, ala “offline netflix”, ehhez plex szerver fut a NAS-on, és plex kliens a TV-ken, okostelókon: logout.hu/bejegyzes/magga/plex_multimedia_az_egesz_lakasban.html
    – hálózat-szintű adblock, a fentebb már linkelt cucc, lényegében egy pi-hole, meg egy kis DNS beállítás a modemben: mariushosting.com/how-to-install-pi-hole-on-your-synology-nas/
    – különböző távvezérlések: ezekre írtam egy egyszerűbb android appot, ami behúzgálja a megfelelő appokat önmagába (kb egy ilyen kép a képben rendszer) meg egy webes wrappert, ami az android appomat futtatja böngészőben, toltam alá egy domain nevet, meg egy egyszerű authentikációt, így bárhonnan böngészőből elérem

    gergo.akademia@gmail -re írj, ha érdekelnek részletek, ide szerintem eléggé off

  • techlead
    Interjúztatok egy hazai multi banknák. Az egyetemről kijövők jó része gyenge képességekkel rendelkezik, még 1 programozási nyelvet sem képesek részletesen megtanulni a képzés végére. Van egy olyan 10% aki kiváló, de őket csak kiemelt pozíciókba lehet berakni, a sima backoffice munka túl unalmas nekik. A kettő között van egy réteg akikből nagyon jó fejlesztő válhat, de még segíteni kell őket a karrierjük elindulásában.

    A gyorstalpalós képzésekből jövőknél is nagy a szórás, de egy 20% simán felvehető szoftver fejlesztőnek. És ne feledjük, hogy nem csak fejlesztésből áll a világ, lehet az illetőből tesztelő vagy supportos is (ez vonatkozik az egyetemről jövőkre is).

  • KrisW
    Angliában vagyok egy nagy amerika pénzügyi cég vezető senior frontend fejlesztője. Én magamtól tanultam, és sikerült folyamatosan feljebb lépnem a ranglétrán. Elég sokat interjúztatok, az önéletrajzokon meg sem nézem az iskolai végzettséget, a bootcampet egyenesen ignorálom. Az érdekel milyen projekteken dolgoztál, és mennyit. Senior pozicionál nyilván ezt években mérem, junornál kicsit nehezebb, de csak a bootcamp tapasztalat ott sem elég. Sokkal jobban érdekel az a hobbi app amit otthon magadtól, szorgalomból fejlesztettél le, mint az amit bootcampen a tábláról másoltál. Magyarul bootcamp ártani nem árt, de önmagában nem is elég.
  • techlead
    Annyit még, hogy a pozícióra kell keresni a megfelelő embert, én ezt mondom. Egy trading rendszerre lehet az egyetem krémjét kell felvenni. De ha a munka az Amazon doksijának és back office üzleti folyamatok leprogramozásáról szól, akkor jobb elsősorban értelmes embert felvenni. Sok szakmából nagyon jól átképezhetőek az emberek, mert gondolkodni tudnak, és képesek 20-adszorra is neki ugrani egy ügyfelek által átküldött flowchart leimplementálásának, míg egy vérbeli szoftverfejlesztő inkább a technikai kihívásokon szeret gondolkodni.
  • dinnyésbácsi
    érdekes, hogy a tech debt nem került szóba a kommentek közt (legalábbis amíg eljutottam), kicsit több mint 10 éve diplomáztam, javítottam már bootcampesek gányolását (nem magyarokét), olyanokét, akiknek nem is volt semmi IT-s végzettségük, de “20 sor kódot mindenki meg tud írni”, meg inidiaiakét is (vagy rasszista vagyok, vagy tapasztalat (igen, vannak pró indaiaiak is, pár % )) , end of the day, mindből az a tanulság, hogy a végén 10* annyiba kerül ha nem megelelő szintű tudással csinál valamit a jómunkásember. És a helytet az, hogy bár mennyire csúnyán hangzik, nem mindenki alkalmas erre a szakmára (mint ahogyan én sem lennék alkalmas pl orvosnak, jogásznak, sales-esnek meg egy csomó minden másnak) viszont egyre nagyobb igény van, ez 3 dolgot jelent: 1, egyre alacsonabbra kell tenni a lécet, 2, a fentiekből is láthatóan egyre tőbb a gányolás, 3, a jó szakikat muszáj megfizetni 🙂
  • dinnyésbácsi
    folyt:
    de mivel az eredeti kérdés arra vonatkozott, hogy megérik-e ezek a bootcampek, arra egy jó nagy attól függ a válasz. ha rá tud valaki szánni 6+ hónap full time időt, akkor szerintem meg, ami ennél kevesebb az nagyon lyukas tudás lesz.
    heti 10-15 óra (vagy kevesebb) esetén inkább online kurzusokat nyomkodnék, coursera, udemy, de van magyar is a codeberry (szerintem nagyon profik egyébként). ezek nagyságrenddel olcsóbbak, ill. ha van valaki aki valamennyire ismeri az adott szakterületet és tud tőle kérdezni az ember ha elakad, az nyilván sokat segít.
  • dinnyésbácsi
    MaEnKerdezek

    nekem volt már nem egy kollegám, akik 10-12 év után váltottak, aki cv alapján megfelelő szintre pályáz, azokkal nincs semmi gond, sőt, egy frissdiplomáshoz képest te gondolom már pl láttál projektet földbe állni, idióta stakeholdert ésatöbbi 🙂 1-2 év szívás ugyanúgy várható, mintha pályakezdő lennél, de ha a tanulásra fókuszálsz, akkor hajrá, a lényeg, hogy olyan helyre menjél, ahol nem gányolás megy (amit mondjuk kívülről leginkább csak jól irányzott kérdésekkel lehet kiszűrni, amikre pályakezdőként az ember nem feltétlen érez rá)

  • nyelvtanoff
    BSc. Ha az önéletrajzodban is BsC-t, Bsc-t írtál, ott már érdemes javítanod. Ha nem érint, akkor lépj túl ezen a (majdnem felesleges) kommenten!
  • alkalmazott

    A mondandoddal egyetertek kiveve ami szamomra, mindig bicskanyitogato mondat, “a romma adoztatott katas”.
    Alkalmazottkent a fizetesem 33,5%at sosem lattam meg.(plusz a 17%amit meg a ceg fizet allam fele)
    (PL Társadalombiztosítási járulék (18,5%)fizetesbol , szemben a havi 8000Ft , ugyanazert az egeszsegugyi szolgaltatasert)

  • Gergő
    BA témában:

    a business analyst az én szememben ugyanaz, mint a project manager, meg a scrum master – a “munkájuk” nagy részét saját maguknak generálják / csinálják, különösebb hozzáadott értékük nagyon sokszor nincsen, de legalább jó sok időt és figyelmet elvesznek a végtelen meetingekkel, callokkal

    egy normális fejlesztő és a megrendelő közé nem kell beékelni senkit, mert csak plusz nyűgöt generál mindkét félnek

    néha van haszna ezeknek, de sokkal kevesebbszer, mint amennyi plusz ökörséget generálnak

    3 példa az elmúlt pár évből, mind jó ismerős:
    – BA: nagyon alap IT tudás + karizmatikus, sales-es beállítottságú, jól keres és szereti a munkáját egy multinál
    – PM: nem győzöm leállítani a semmirekellő process-eit, egyébként jobban keres nálam
    – SM: kb mint az ingatlan ügynökök (bocs), csaj nem értett semmihez, elment SM-nek, laza meló, kávézgat, beszélget, sok sok pénzért

  • eMérnök
    Szerintem rossz helyen keresed az okokat. A technical debtet nem a “jómunkásember” viszi bele, hanem a rossz projektmanagement és technicai vezetés.
    Miért nem derül ki már a code review-n, ha rossz? Ha kiderül, miért nincs idő kijavítani? Ha újra és újra elköveti ugyanazt, akkor miért nincs idő elmagyarázni neki és befoltozni a lyukat (mindenkinek van ilyen, senioroknak is!)? Ha ezek után sem érti, akkor nyilván Ő nem alkalmas a pozícióra, van ilyen.

    Nehogy már nekem valaki azt mondja, hogy a project a junior miatt állt földbe, mert ilyen nincsen. Az egyetlen, aki biztosan nem hibás, az a junior. Ha a junior vét sok hibát és ez bedönti a projektet, akkor az a management és a seniorok hibája.

    Tudom milyen, amikor oldalakat kell írni egy code review-n és kb újrairatni az egészet. Ahol gyorsabb lenne, ha én írnám meg, de abból nem tanul.

  • Gergő
    szerintem ne menjünk bele a lerágott csont kata vitába, ezren ezerszer leírták mindkét fél érveit, tudjuk ezeket mindketten, nem fog engedni egyikünk sem 🙂 ha valós lenne a hisztid, váltanál katára, ha valós lenne a hisztim, váltanék alkalmazottira, de nem fogunk, mert nekünk abban jó ülni, amiben ülünk – és szerintem jól meg is férünk egymás mellett

    písz

  • eMérnök
    Tudom, hogy fejlesztőként nagyon rossz érzés a sok gányolással, nem törödöm emberrel dolgozni, aki tízszer annyi munkát csinál neked, mintha eleve te csináltad volna. Aztán ilyenkor mindig van valami neve az ellenségnek, néha bootcampes, néha self-learner, néha indiai, néha hülye német, néha hülye bme-s. néha hülye nem bme-s…

    Ha valaki nem tud valamit, azt el kell neki magyarázni. Nem megcsinálni helyette, mert akkor az egy konstans feladat, hogy javítani kell utána, értelmetlen. Elmagyarázod és megcsináltatod vele jól. Ettől fejlődni fog.
    Aki ezek után nem csinálja jól az az alkalmatlan és nem az, aki elsőre nem tudott mindent.

    Itt pedig már semmit sem számít, hogy indai, bootcamp, vagy bármi más.

    Rettenet sokat szenvedtem már végzett mérnökökkel, ez egy attitüd.

    Ha (soha) nincs idő erre az egy rossz projekt. Onnan jobb is, ha távozik.

  • spacecadet
    hasonló kaptafára épülő data science képzésekkel van esetleg valakinek tapasztalata? érdemes relatív outsiderként belevágni, vagy alkalmazott matematikus diploma nélkül ne is álmodjak az elhelyezkedésről?
  • Mérnök
    Egy szak/szakma tudásállománya olyan, mint egy fa, meg kell tanulni a sokszor haszontalannak tűnő alapokat és eljutni a gyökértől a levelekig. Az egyetem arra vállalkozik, hogy lesz egy alapod bármit megtanulni most, holnap és 40 év múlva is, mert megvannak azok a természettudományos alapjaid, amikkel a birtokodban képes vagy megtalálni magad a szakmában.
    A gyorstalpalók jók arra, hogy berakjanak egy multihoz juniornak, és jó programozó is lehetsz, de azzal a tudással soha nem leszel kutató, a szakmát alapjaiban megrengető ötleteket bedobó szakember. Gyorsan, hatékonyan, célzottan megkapod a tudást ahhoz, hogy elkezdj dolgozni, és értéket tudj rögtön teremteni, de az alapokat nem lehet megspórolni egy bizonyos szint után.
    Végül, az informatika nem csak alkalmazásfejlesztés szintű programozás, ez csak egy levele annak a bizonyos fának…