Lakástakarék-pénztár, az évszázad üzlete?

A nagy lakástakarékpénztári összefoglaló megszületett, ennek a cikknek elolvasása után azt is olvasd el: Lakástakarékpénztári összefoglaló.

Szinte mindenki hallott már a lakástakarék-pénztárról (LTP), ahol évi 30% állami támogatást kapunk a befizetett pénzünkre (de maximum fejenként havi 20 ezer Ft után), ha azt a futamidő végén lakáscélra használjuk fel. Ez lehet lakásvásárlás, lakáshitel-(elő)törlesztés, vagy meglévő lakás felújítása.

Bárki kiszámíthatja, hogy ez ajándék pénz az államtól, amit kár nem igénybe venni. Sőt, mindezt kamatadó-mentesen.

Ez év (2011) március elsejétől még jobb lett az LTP, azaz a lakástakarék-pénztár. Most már 10 év a leghosszabb futamidő, illetve a családtagok felhasználhatják egymás lakástakarék-pénztárát, anélkül, hogy tulajdont kellene szerezniük az ingatlanban. Eddig a legnagyobb szívás a gyerekre kötött lakástakarék-pénztár volt. Hogy fel lehessen használni, a gyereknek tulajdont kellett szereznie az ingatlanban, ha még csak egy-két százalékot is. Amire sokan nem gondoltak: ha a kiskorú tulajdonos lett egy ingatlanban, azonnal megjelent a gyámügy és onnantól kezdve nem engedte eladni az ingatlant, hitelt felvenni rá, stb., úgymond a kiskorú védelme érdekében.

Na, ez szerencsére a múlté, most már az unokától a nagypapáig, plusz a testvérek, bárki lakástakarékját felhasználhatom, anélkül, hogy tulajdonosknak kellene lenniük abban az ingatlanban, amire fordítottam a lakástakarék-pénztár kifizetését. (Bár a gyerekek lakástakarék-pénztárának felhasználásába továbbra is beleköphet a gyámügy, erről érdeklődjél előre.)

Így látszólag ez aztán a hülyének is megéri.

Akkor a kérdés: Ön ma vesz fel 10 millió forint lakásvásárlási hitelt és szeretné kihasználni a lakástakarék-pénztár állami támogatását, a 30%-ot, ezért ezzel kombinálva kéri a hitelét egy 10 éves 15 ezer forintos lakástakarékkal.

Mennyit nyer Ön a futamidő alatt ezzel a lakástakarékos konstrukcióval a sima hitelhez képest?

Ha ül, vagy legalábbis biztonságosan kapaszkodik, elárulom a megoldást:802 ezer forintot BUKIK az ügyleten!!!!

Hogyan lehetséges ez?

A válasz egyszerű, csak sokan nem gondolják végig.

Ugyanis a lakástakarék-pénztárnál a pénzünket az állam nem 30%-kal egészíti ki évente, hanem csak az éves befizetéseket pótolja ki. Vagyis ha valakinek már benn van 2 millió forintja a laksátakarék-pénztárban, az állam akkor is csak maximum évi 72 ezer forint támogatást ad hozzá, ha a befizetés elérte az évi 240 ezer forintot (ez a 240 ezer Ft 30%-a).

A lakástakarék-pénztár éves kamata 0,5, 1, 1,5 vagy 3% (Fundamenta 1 és 3%, Otp Lakástakarék 0,5, 1,5 és 3%).

(Zárójelben: ugye milyen hatalmas üzlet ez? Ad a lakástakarék-pénztár a pénzemre 1% vagy 3% kamatot és behelyezik állampapírba 6-7%-ra, vagy kihelyezik hitelbe szintén hasonló kamatok mellett. A különbség a lakástakarékok csekély haszna. Az adófizetők adóforintjai pedig eladhatóvá teszik a terméket. Mivel az állam az adófizetők pénzét osztja szét, tulajdonképpen a saját adómat kapom vissza, csak a lakástakarékok még meg is híznak rajta.)

Tehát a sokadik évben, ha már mondjuk benn van kétmillió forintom, kapok a pénzemre 1% kamatot a Lakástakaréktól és további 72 ezret az államtól, ami megfelel 3,6% kamatnak, azaz összesen kapok 4,6% kamatot abban az évben. Ezért cserébe még lakáscélra is kell használnom a lakástakarék-pénztáramat.

Az EBKM mutató megmutatja, mennyi a termék valódi kamata, amit a pénzünkre kapunk. A Fundamenta oldalán megtaláljuk az adatokat: 4,98% és 14,56% között vannak az értékek, futamidőtől és adott kamattól függően.

Akik matekból jobbak voltak, már rájöhettek, hogy a lehető legrövidebb futamidő éri meg leginkább (sőt, csak az) és egy nyolc éves helyett nyitni kell kétszer négy évest.

Itt egy táblázat, amiből kiderül, mennyi is az adott évben az elérhető kamata a lakástakarék-pénztárnak 1%-os konstrukcióban. Ebből látjuk, hogy minden évvel rohamosan csökken a lakástakarék-pénztár hozama, az állami támogatás ellenére is

Évek száma Már bennlévő összeg az év elején Éves befizetés Államtól kapott támogatás LTP-től kapott kamat Adott évi hozam összesen Ugyanaz százalékosan
Első év 0 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 3 120 75 120 31,30%
Második év 315 120 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 6 271 78 271 14,10%
Harmadik év 633 391 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 9 454 81 454 9,33%
Negyedik év 954 845 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 12 668 84 668 7,09%
Ötödik év 1 279 514 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 15 915 87 915 5,79%
Hatodik év 1 607 429 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 19 194 91 194 4,94%
Hetedik év 1 938 623 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 22 506 94 506 4,34%
Nyolcadik év 2 273 129 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 25 851 97 851 3,89%
Kilencedik év 2 610 981 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 29 230 101 230 3,55%
Tizedik év 2 952 210 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 32 642 104 642 3,28%

Visszatérve a hitelre: amíg a lakástakarékba gyűjtjük a pénzt, nem csökken a banknál a tőketartozásunk. Amint fentebb láttuk, a lakástakaréktól kapunk 5% alatti kamatot, miközben a banknak ugyanarra a tőkére fizetünk jelenleg akár 13%-ot, tíz évig, azaz évente közel 8%-ot bukunk a nem törlesztett tőkerészen.

Ez a különbség, illetve a nyitási díj adja ki azt a nyolcszázkétezres veszteséget.

Akkor hülyeség az egész lakástakarék-pénztár?

Nem. Csak tudni kell okosan kötni. Nem kötünk, csak 4 éves lakástakarék-pénztárt és csak 3%-ost. Ekkor a valódi kamatunk majdnem 14%, kamatadó és kockázatmentesen, ami egyedülálló ajánlat. 10 éves 1%-os lakástakaréknál 5% valódi kamatot sem kapunk, le van kötve a pénzünk és még lakáscélra is kell felhasználnunk.

Lakáscél: sokan nem tudják, ezt mennyire szélesen értelmezik. Mindenre fel lehet használni, ami a lakásban beépítésre kerül, például konyhabútor (hálószobabútor nem), szalagfüggöny (rendes függöny nem), légkondi, mosogatógép, kerti medence, stb. Ezen kívül lakásfelújítás minden formája. Persze ha a mesterembertől számlát kérünk, egyből sokkal drágább lesz a munka, mint amit nyerünk a lakástakarék-pénztáron (Magyarország, te csodás), viszont elég az alapanyagról számlát kérni a Baumaxban, azaz a csempéről, festékről, tapétáról, a munkadíjat nem kell igazolni.

Ezen kívül lehet lakáshitel-előtörlesztésre is fordítani az összeget.

(A lakástakarékoknál jogosultak vagyunk kedvező kamatozású forinthitelt felvenni, ha van/lejárt a lakástakarék-pénztári szerződésünk. Ezek jó konstrukciók, de két nagy hibájuk van: egyik hogy nagyjából csak a befizetett pénzünknek megfelelő összeget vehetünk fel, egymillió forint pedig lakásvásárlásra nevetséges összeg (igaz, a rokonok lakástakarék-pénztárjaival ezt már sokszorozhatjuk), a másik, hogy a rendes lakáshitelekhez képest nagyon rövid idő alatt kell visszafizetni, ami relatív magas havi törlesztést fog jelenteni. A Fundamenta idéntől nagyon ráhajtott a hitelezésre, kedvező kamatokkal ad kölcsönt lakásvásárlásra. Persze könnyen megteheti, az állami támogatás miatt 1%-os költség mellett jut forráshoz. Ezt a kereskedelmi bankok joggal kifogásolják, mert finoman fogalmazva is piactorzitó hatása van. Ha egyszer lesz kedvem, írok erről is, milyen lehetőségek vannak.)

Mi a tanulság? A legfontosabb általános tanulság: Mielőtt bármit kötünk, számolunk. 🙂

A második: lakástakarék-pénztárt soha nem kötünk lakáshitelbe beépítve, maximum mellette, külön. Ha mégis benne. akkor csak 4 évre és a 3%-os kamatozású terméket.(Négy év a minimum kötelező futamidő.)

Következő témák lesznek: Mi a drágább: a saját autó, vagy a taxi? Ekézzük az alapkezelőket egy kicsit és ismerkedjünk meg a befektetési alapokkal. Vagy írok egy szösszenetet a biztonságosnak tartott állampapírokról és a buktatóiról. Szintén a csőben van még egy összefoglalás a pénzügyi piacról (hogyan működnek a tanácsadók, brókerek, privátbankárok, stb.) Gyertek vissza két hét múlva, addigra kiderül, mit lesz kedvem megírni. 🙂

Valódi pénzügyi tanácsadóra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en: kiszamolo.hu/feed

Share

58 hozzászólás

  • Kiszámoló
    Valóban az első egy-két évben ez igaz lenne, ha nem csak virtuálisan működne, hiszen 49 hónapig nem férsz hozzá a pénzedhez, ott pedig már elenyésző ez az összeg.

    Cserébe nem számoltam azzal a negyedévvel, amíg ülnek a pénzemen a kifizetés előtt. A kettő nagyjából egyenlő lehet.

    Az emberek 15%-a veszi igénybe az LTP hitelét, ami nem 4,5% kamat, hanem 4,5% kamat PLUSZ kezelési költség, kb. 6,5-7%. Az adott kamat 1%. A különbség 5,5-6% az adófizetők pénzén.

    De ez még egyszer csak az esetek 15%-ban igaz. A többi esetben vesznek 9%-os állampapírt, vagy 10%-os hitel formájában kihelyezik.

    Na ez a szép pénz.

  • Eniko
    Kedves blogíró!

    Nagyon érdekelne Kata kérdésére (2012 04.10 )a tanácsod, de sajna nem látom a válaszod. Hasonló cipőben ( dilemmában )járok : én 2009 szeptemberében vettem fel 20 e. Ft/hó fundamentás ltp-vel ( 8éves) kombi jelzáloghitelt 20 évre, CHF hitelként ( 8M Ft értékben, 179 Ft-os árfolyamon). Menteni szeretném, ami menthető, de nem vagyok pénzügyi szakember.Viszont tanulékony vagyok.. Várjam ki a 8 évet ( még 5 hátravan ) árfolyamgát igénylése mellett, vagy lépjek ki a 4. év után, törlesszem be az ltp-s tőkét, alakítsam annuitásossá a hátralévő hitelt, esetleg kössek a 4. év után egy újabb 4 éves lakástakarékot?
    A kérdés most nagyon-nagyon égetővé vált, köszönöm, ha hamar kapok választ, akár magánban. Nagyon érdekelne az is, Kata végül hogy döntött…és remek, hogy ilyen blogok vannak!

    Üdv: Enikő

  • kukac
    “lakástakarék-pénztárt soha nem kötünk lakáshitelbe beépítve, maximum mellette, külön. Ha mégis benne. akkor csak 4 évre és a 3%-os kamatozású terméket”
    nekünk ilyen funda-deviza kombónk van. annak idjeén azért döntöttünk ez mellett annak ellenére, hogy az első négy (öt) évben a teljes tőkére fizetjük a kamatot+kezelési költséget, mert arra jutottunk, hogy az ltp lejártával sokkal nagyobb mértékben csökken majd a tőke, mint egy sima annuitásos hitel esetében bárhogyan máshogy megoldható lenne (az előtörlesztést kivéve, persze), vagyis várható, hogy az ltp beemelése utáni években a kisebb tőke (hitel) miatt kisebb lesz a törlesztőnk, mintha kezdettől fogva annuitásos hitelben mozogtunk volna. hibás volt a gondolatmenet?
  • Janos
    kukac:

    gondolom ez akkor teljesul, ha a lakastakarek kamatai magasabbak mint a hitel kamatai. Ha nem, akkor biztos, hogy nem teljesul. A 30%os allami tamogatas csak azert csaloka, mert a 4. evben mar keveset szamit. Devizanal persze bejon meg az arfolyamvaltozas.

  • kukac
    ez úgy nézett ki, hogy az annuitásos, valamint a funda mellett fizetendő törlesztőrészlet gyk. centire egyezett, csak a tőketörlesztés mértéke tért el a harmadik év végén: annuitásnál kb. fél milla, fundával 3 milla, utóbbi után drasztikus törlesztőrészlet-csökkenés várható. még mindig úgy gondolom, nem volt hülyeség.
    (oké, a mi esetünk elég sajátos, mert azért kellett a hitel, mert egy ideig nem tudtuk eladni az előző lakásunkat, amikor viszont igen, beleforgattuk, így amikor a funda lejár, nullázódik az egész hitel, és előre tudtuk, hogy ezek az összegek pár százezer különbséggel ki fogják oltani egymást.)
  • Sziasztok!

    Lehet hogy butaságot kérdezek, de én valamiért az írás alapján azt hittem, hogy ez úgy biznisz, ha 2-3an (szülők, tesó stb) kötünk 1-1 4 éves ltp-t saját névre, mindannyian megkapjuk rá az állami támogatást 4 évig (bár a mostani alapkamat csökkentés kapcsán akár 5 évig “jónak” számít a hozama) majd egy lakás megvásárlására fordítjuk a szerződéseket, és ezáltal állami támogatás x3 vagy x 4 és akkor úgy már biznisz.

    De közben találtam egy ilyet:

    Szerződések összevonása
    A lakáselőtakarékoskodó (vagy több lakáselőtakarékoskodó) kérelmezheti(k) szerződései(k)nek egy lakáselőtakarékoskodó és/vagy egy kedvezményezett megjelölésével, annak javára történő összevonását, amennyiben ezen személyek között közeli hozzátartozói viszony áll fenn.
    Az összevonásig befizetett betétek és jóváírt kamatai egyesíthetők.
    Ha az összevont szerződés lakáselőtakarékoskodója, vagy a

  • kedvezményezettje javára az összevonás következtében ugyanazon naptári évben korábban több szerződés után jóváírták az állami támogatást, akkor ez esetben: a lakáselőtakarékoskodó – saját választása alapján – csak egyik szerződése után illeti meg az állami támogatás.

    Ez azt jelenti, hogy az ötletem bukó? Vagy csak nem kell összevonni, hanem 3-an tulajdont szerezni a lakásban, így mehet?

    Illetve az sem tiszta számomra, hogy ha pl 4 éves módozatot választottam akkor ha mondjuk 3 évnél találom meg álmaim lakását (vagy 8 éveset kötöttem és pl 5 évnél) akkor mondhatom azt év közben hogy nekem mostanság kéne a pénz?

    Illetve arról sem írnak sehol hogy muszáj felvenni hitelt is mint a konstrukció részét, vagy kp-ból + ltp befizetett+támogatott+kamatozott részéből is megvehetem a lakást ha úgy alakul?

    Előre is köszönöm a választ, és hajrá kiszámoló!!!

  • Kiszamolo
    Amit idéztél, arról szól, hogy bár összevonható közvetlen rokonok között, de ettől függetlenül mindenkinek csak egy lehet a nevén, összevonás után is. Vagyis lejáratkor érdemes csak összevonatni.

    A minimum futamidő 49 hónap, ha ez már eltelt, bármikor kérheted a szerződés rövidítését, akárhány évre is kötötted.