Meddig előny a hitelfelvétel?

2020-08-17
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

A fejlett államok eladósodottsága az elmúlt évtizedekben hatalmas mértékben megnőtt.

Míg a múlt században a hetvenes évekig a legtöbb állam pluszos vagy alig mínuszos költségvetéssel működött és az államadósságok mértéke alacsony volt, utána a politikai szándék legyőzte a józan észt és elindult az államok eladósodása. A fejlett országok államadóssága 1913-ban még csak átlag 12% volt és jellemzően csak háborúk esetén emelkedett meg.

A német államadósság a hetvenes évek közepéig 20% alatt maradt, a kilencvenes évek elején még a negyven százalékot sem érte el, 2010-re meghaladta a 80%-ot.

Az amerikai kormányok az 1929-es válság előtt és a világháború után végig pluszos vagy enyhén mínuszos költségvetést voltak képesek összehozni, a hetvenes évek végére 31%-ra csökkent az államadósság mértéke.

Carter elnökkel ez megváltozott, onnantól minden amerikai elnök alatt hatalmasat nőtt az államadósság, egyedül 1995 és 2000 között Clinton elnök alatt tudtak pluszos költségvetést összehozni. (Vagyis egyáltalán nem lehetetlen, csak akarni kellene.)

Az uniós országok nagy része észbe kapott az elmúlt években és kihasználva a gazdasági növekedést, igyekezett pluszos költségvetést folytatni az elmúlt években. (Magyarország sajnos nem volt közöttük az elmúlt 30 évben, ennek megfelelően az államadósság tekintetében is elég rosszul állunk, a tizedik legmagasabb a magyar államadósság az Unión belül.)

De nem csak az államok, a cégek is folyamatosan adósodtak el az elmúlt két évtizedben, az elmúlt 10 évben az amerikai cégek minden egyes dollárhoz, amivel a bevételük nőtt (nem a profitjuk!), egy újabb dollár hitelt vettek fel.

A mostani járvány miatti hitelfelvételek még nincsenek is ezekben a számokban.

A kérdés az, meddig lehet hasznos az eladósodás? Hosszú távon soha nem az, mert egyszer vissza kell fizetni a hiteleket, de rövid és középtávon meddig több a haszna a hitel jelentette gazdasági élénkülésnek, mint a hitelkamatok miatti hátrányoknak?

Egy 2011-es tanulmány szerint az OECD országokban 85%-os állami eladósodásig a hitelfelvétel növelni tudja a gazdaság termelését rövid távon, afelett azonban már rövid távon is negatívan hat a gazdaságra az állam vagy a cégek eladósodása a növekvő terhek és adóztatás miatt. (Minél nagyobb a hitelfelvétel, annál több pénz megy el a kamatfizetésre, amit az adókból kell beszedni az államoknak, a magasabb adóztatás viszont visszafogja a gazdaság növekedését, így gyorsan a gazdaság ellen kezd el dolgozni az állam vagy a cégek növekvő hitelállománya.)

Egy 2017-es tanulmány az eurózóna országait tanulmányozta hasonló szempontból. Bár a hitel nagysága a gazdaság hatására sok tényezőtől függ (belső vagy külső adósság, az ország technológiai fejlettsége, speciális helyi gazdasági állapotok, a hitelt az infrastruktúra fejlesztésére használták vagy csak szavazatokat vásároltak belőle a következő választásra, stb.), a tanulmány azt találta, hogy hosszú távon a hitelfelvétel egyetlen országban sem járt gazdasági növekedéssel, ami még érdekesebb ennél, hogy rövid távon is csak négy országban nőtt a gazdaság teljesítménye a hitelfelvétel hatására. Sőt, a hitel pénzügyi multiplikátor hatása a legtöbb esetben negatív a 60%-nál jobban eladósodott országokban, magyarul többet visz a hitel növekedése, mint hasznot hoz a gazdaság számára.

Némileg más számokkal, de ugyanerre jutott egy másik európai tanulmány  és egy harmadik is.

Ennek fényében érdekes lesz látni, mit fognak tudni csinálni az államok a járvány miatt is elszaladó államadósságokkal, mennyire fogja negatívan érinteni a növekedést és úgy általában a gazdaságot a következő években-évtizedekben az eddig felhalmozott államadósságok.

Bár az elmúlt negyven évben hozzászoktunk ahhoz, hogy az államok gatyáig és még azon túl is el vannak adósodva, illetve hogy alapnak veszik sok országban a veszteséges költségvetést évről-évre, azért látszik a történelemben, hogy ez messze nem volt így még a múlt század nagy részében sem. Ez egy viszonylag új tendencia, amiből a látszat-jólétet tartják fenn a fejlett államok, kérdés, meddig lehet ezt még játszani és mi lesz az ára a következő generációk számára.

Previous Post
Heti összes

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram