Még egyszer a TKM mutatóról
Írtam pár napja a felkészült ügynökökről és a TKM mutatóról, ami elárulja, hogy évente mennyit buksz a unit linked biztosításod költségei miatt.
(Itt a cikk: A TKM mutatóról és a felelőtlen döntésekről Ha még nem olvastad, érdemes lenne, mert annak a folytatása ez a poszt.)
Lajos a cikk hatására megkereste az ügynököt, akinél kötötte a unit linked biztosítását és utólag rákérdezett a költségekre, hogy akkor most ezt így hogy.
Az ügynök magabiztosan válaszolt levélben, hogy höhö, ott van a rengeteg bónusz, azokat nem tartalmazza a TKM mutató, így a végén még jobban fog kijönni a dologból, mint gondolta volna, mert a bónuszok miatt csilliárd forint üti a markát a 10. és a 15. évben.
Lajosunk nem akarta elhinni az ügynök állítását, felhívta a biztosító központi ügyfélszolgálatát, ahol fogalmuk sem volt, tartalmazza-e a bónuszokat a TKM, majd hosszas tanakodás után kitalálták, hogy nem.
Ennek bizonyítékára átküldték, amit előástak és ami miatt azt találták ki, hogy a bónusz jótékony hatását nem tartalmazza a TKM mutató:
“A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kötött terméken keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket.”
Erre szokták azt mondani, hogy “anyám, borogass.”
A beidézett szövegrészből egy minimális szövegértéssel megérthető, miszerint a TKM nem tartalmazza sem az esetleges adólevonásokat (kamatadó például), sem az esetleges adójóváírásokat. De egy szót sem szól arról, hogy a bónuszokat nem tartalmazná a TKM mutató.
Két egyszerű példával belátható, hogy a TKM minden ellenkező híreszteléssel szemben már tartalmaz mindenféle bónuszt.
Az egyik a néhai Axa, mostani Vienna Life Univerzum biztosításai. Itt az évek múlásával komoly bónuszt ígértek a vásárlóknak.
Figyeljük meg az utolsó oszlopot: TKM 0,75%. A leírásból kiderül, hogy csak az alapkezelői költség 1,75% évente és még ott van a többi költség is. (Link, 44. oldal)
Hogy tud 0,75% lenni az éves költség, ha csak egy költség a sok közül ennek több, mint a duplája minden évben? (Egyébként erre levélben is rákérdeztem az Axánál régebben és ők is a bónusz hatásával indokolták a költségek alatti TKM mutatót, hogy csak ezért tudott ennyire kijönni.)
A másik termék az Allianz Bónusz Életprogram és a normál Életprogram. Csak annyi a különbség a két termék között, hogy a Bónusznál kezdetben elvonják pluszban az első éves díj további 50%-át, amit csepegtetve visszaadnak 20 év alatt. Ezért aztán a Bónusz TKM mutatója az első években rosszabb (a nagyobb kezdeti elvonás miatt), majd ez a 12-13. év tájékán megfordul és a bónusz-visszafizetések miatt egyre jobb lesz.
Itt is látszik, hogy a TKM igenis számol a bónuszok költségeivel is (hiszen tőled vonják le az elején, amit később visszakapsz, csak még mielőtt nagyon hanyatt esnél a bónuszok miatt) és a visszaadásával is.
(Az Allianz Életprogramról és a bónuszáról itt írtam bővebben)
Remélem, ez a két termék meggyőzőtt arról, amit eddig is tudhattál: nem igaz, hogy a TKM mutató nem tartalmazza a bónuszok hatását. De, tartalmazza, azzal együtt ennyire rossz a legtöbb termék.
Sőt, a bónuszok legtöbbször éppen a TKM kozmetikázására lettek bevezetve. Ha elvonok tőled egyévnyi befizetést, de 20 év után visszaadom, az a TKM szerint nem költség, hiszen visszakaptad. Igaz, az infláció miatt a 40%-át éri, mint amikor elvontam, de ezzel már nem tud mit kezdeni a mutató.
(Meglepő módon alig volt bónuszokkal operáló unit linked biztosítás a TKM mutató bevezetése előtt. Azóta gyakorlatilag nincs olyan, ahol ne lenne bónusz elvonás majd később visszafizetés. Na vajon miért?)
(Egy régi cikkem a bónuszokról: Ami a reklámok mögött van)
Röviden összefoglalva: ne hídd el, hogy a TKM nem tartalmazza a bónuszok pozitív hatásait, mert sajnos de. Még ezzel együtt is olyan magasak a költségek, amik le vannak írva itt.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Nyugi, meg van a félreértés tárgya. Én úgy értettem, hogy az ETF indulása óta évi 30%, te szimplán a tavalyi évet (2 évet) mondtad. Így világos az egész. Egyre gondolunk, csak más volt az időablak.
Csak hogy szemléletes legyen a példa, mondjuk nézz meg egy Nikkei 225-t. Mondjuk az egyik ETF induljon 1990-ben, amikor 35.000 ponton volt, a másik meg 2012-ben, amikor 8.900 pont volt, most 19.500. Az egyik ETF évi átlaga -2% lesz, a másiké meg 30%. Most akkor melyik a jobb ETF? Az utolsó év persze ugyanaz, csak kissé árnyalja a képet az index teljes története.
De most nem is feltétlen erről van szó, mert megmondtad, hogy te az elmúlt 1-2 év átlagát nézted, én meg az indulástól mért átlaghozamot gondoltam 30%-nak. Ennyi volt a félreértés.
erstebroker.hu/hu/erste_trader_deviza_fx_es_cfd_kereskedes.html
itt is van elvileg sok ETF, viszont nekik nincs TBSZük
Nekem is az a legnagyobb bajom, hogy ETF-ekről nem tudok kiokosodni. Én elolvasnék mindent, de igazából el vannak rejtve az infók. Itt-ott véletlen belebukkanok egybe, azt elolvasom, aztán idővel összerakom a morzsákat. Eddig volt az etfdb.com, de az már fizetős lett. Igazából én is örülnék, ha tudna valaki mondani olyan oldalt, ahol meglehetősen mélyrehatóan foglalkoznak az ETF-ekkel. Akár angolul is. Igazából még nincs ETF-em, mert pont a hiányos infók miatt nem mertem valahogy belevágni. Van pár jelöltem pedig és muníciót is készítettem rá.
Ha valaki meg tudja mondani, akkor itt is felteszem a kérdést, hogy a fixed income ETF-ek grafikonja és az osztalékfizetés hogy viszonyul egymáshoz? Mit fizet az árfolyam elmozduláson kívül? Ha azt fizeti ki, akkor a grafikonja miért nem egy egyenes vonal? Hogy lehet egy indexkövető ETF osztalékfizető? Ezt nagyon nem bírtam összerakni.
ETFekről, András György könyvei:
lustaport.wordpress.com/2013/07/02/lusta-portfolio-megvasarolhato/
Bakker, ezeket (Lusta port, Okos-buta) már hónapok óta nézegettem, csak valahogy nem került rá sor és mindig elfelejtődött. Most meg is vettem őket ízibe. Csak az a gondom, hogy nem tudom letölteni őket. Semmi hátsó szándékom nincs velük, de mondjuk buszon-vonaton, ahol nincs wifi tudom olvasni?
Ki is próbálom. Wifi kikapcs, tab restart wifi nélkül. Úgy látom működik. (Lehet ez csak nekem újdonság, még semmit nem vettem google playen. 🙁 )
De mérges leszek, ha nem lesz bennük válasz a fenti kérdéseimre 🙂
Nekem is tetszik az új design! Csak így tovább
Köszi, akkor jól sejtettem. Az a durva, hogy a kimutatásból sem derül ki (vagy csak én nem találtam még meg), hogy milyen arányban osztják a pénzt ketté…
fontold meg a díjak fizetésének szüneteltetését!
Ez mindig opció, csak jótékonyan hallgatnak róla az ügynökök!
Ennek oka, hogy ha a kötéstől számított két éven belül szünetelteted, akkor bizony visszavonják a jutaléka egy részét!
Aztán majd eldöntöd addig is, hogy mit tegyél és utánajársz, hogy elfogyna-e a végére a pénz és inkább most 100 ezer vagy később, a lejárathoz közel = időértéken annyit nem buksz – fizetsz bele.
És szüneteltetni nem tudod két év előtt. Nem véletlenül, mert akkor nem folyik be az ügynök jutaléka.
Írj egy -ot és utána azt, akinek válaszolni akarsz.
Mobilról nem mindig működik, attól függ, milyen böngészőt használsz.
UL nem jo/ nem a legjobb OK!!!
de aki mar benne van annak ne kiabaljuk mar, hogy vasarold vissza!!!!
minden eset mas es mas,
ezt irtam fentebb is, ha tudod dijmentesitsd es nezd meg miben van a penzed es milyen alapok elerhetoek.
olykor, nem is annyira ritkan vannak boven 20+% evesitett, de meg rovidebb idore is ilyen hozamok a jol kezelt alapokban.
sztm mar mindegyik tarsasag publikalja is a neten.
evenkent 2-4 valtas alt benne van a termekekben…az eleg sokmindenre eleg!
amiket itt olvastam generali arany sz, ing galaxis mindkettonel van 20-38% koruli teljesitmeny, semmi nem tiltja, hogy azt vallassza, ha mar ott a szerzodese…
zarszonak:
1, addig lesznek ugynokok amig lehet nyereszkedni a tudatlan/ tajekozatlan embereken…
2, legalabb annyira hibasak a torvenyalkotok es maguk a tarsasagok is ,hisz ok teremtik a felteteleket!
Nem egyszerű elsőre, de a lényeg, hogy a bruttó profitot (osztalékkal együtt) jól mutatja a legtöbb grafikon rajzoló. Sajnos vannak kivételek.
Köszi a választ, pont erre kerestem rá először az Okos pénz, buta pénzben. Az osztalékkal nem számoltam.
A másik, hogy a valós eredmény torzításra kerül. Ami nem baj, én is ezt sejtettem, csak mivel nem láttam külön feltüntetve, hogy ennyi az árfolyam nyereség/veszteség és ennyi az osztalék, ezért gondoltam valami ilyesmire. (Magyarul 5% a részvények ára miatt, 4% az osztalékok miatt, de historikus adatoknál én 9%-ot fogok látni. Ezt nem tudtam összerakni, hogyan interpretálják ezt grafikonon.)
“Ez az eljárás kicsit torzítja a valós nettó eredményt, mivel az osztalékfizetésből árfolyamnyereséget varázsolnak, miközben az osztalék magasabb terhekkel adózik, de jobbat még nem találtak ki.” Ez a kulcsmondat. Minden világos. Hihihiiiii, veszek is párat. 🙂 Már csak ki kell választani a pár száz közül, ami megint nem kis feladat, de abban úgysem tud más segíteni.
A fenti válaszok tükrében az egyenes vonalas grafikonos kérdés részemről baromságnak tekintendő. 🙂 (Csak mert már láttam olyat, de az kiderült, hogy valami ultrashort kötvényalap volt. Mármint futamidőre ultrashort.)
A kibocsátás helyszíne sem számít, az viszont igen, hogy EU vagy USA tőzsdén vetted. A kettős adózási szabályok általában kedvezőbbek az EU-n belül. Ez elsősorban az osztalék adózásánál számít. De nem vagyok naprakész a témában, érdemes átfutni a bankok, brókercégek adózási útmutatóit az interneten. Én is ezt szoktam tenni adóbevallás idején.
melyik alap hogy fog teljesiten?
azt mindenki szeretne biztosra tudni ,aki TBSZ szamlan kerersztul nyomja az is…
tekintve, hogy alapokban van a penzed nincs garancia semmire….
amiket en neztem az adott biztosito arfolyamai a weblapjukon.
es azt lattam, hogy van azert ott teljesitmeny!!!
koltseg is boven…..
megneztem a tied 15 évesnél: 1 ev 50%(60.000);2. ev 37,5%(45000) 3.ev 27,5%(33.000)
utana futamido vegeig 6%
visszavasarlas1.ev 0%!! 2/40% 3/70% 4/95% 5/97% 6-15/99% utana 100 de e
beszelj a kontaktoddal hogy ketsegeid vannak, magyarazza O el a penzeert, hogy mibe mit rakjal!
Te is meg tudod nezni melyik alap hogy teljesitett a biztiben.
nn.hu/hozamszamlalo
ing.hu/public/hozamszamolo.php
en az NN-est neztem, de nem lehet elteres 😉
vegso mentsvar:
biztositasi alapok: 30 napig meg elallhatsz a szerzodestol.
vagy hozam garanciat kapsz vagy toket, ha lenne mindkettore akkor mindenki oda tolna..
csak nem letezik olyan kornyezet ahol ez mukodokepes lenne.
megneztem termekehez tartozo alapokat megegyszer:
2012-15(3ev) atlag evesitett 8-15%
de es itt a DE az utolso 1 ev 15-35% evesitet ugy, hogy a mult heten volt egy eros 5% buko!
TKM a NN-nél az Kb.~3,42-5,46%
Alianznál pedig 2,46%
Elbizonytalanodtam.
az mar erdekesebb, hogy az ugynok meg nem volt…
ha en ugynok lennek es egy megkotott szerzodesemre azt mondja a delikvens ,hogy elbizonytalanodott…hat en ott lennek.
Az lenne a kérdésem, hogy meglévő ING (mostmár NN) Euro alapos UL-nél megéri-e eseti befizetést csinálni, vagy arra is rámegy egy csomó költség. Azzal tisztában vagyok, hogy erre nincs kezdeti költség levonás, meg visszavásárlási érték szivatás. Azt nem tudom, hogy az esetire mekkora költségeket érvényesítenek.
Szerintem olvasd el a szerzodesed. Nyilvan mindegyik mas.
A maganvelemenyem az, hogy valoszinuleg talalsz jobb helyet is a penzednek ( TBSz szamla, egeszsegpenztar vagy onsegelyezo ) akkor is, ha kb semmilyen koltseg nincs rajta. Ha van koltsege, akkor meg szinte biztos.
Nekem is volt egy UL biztosításom. 5 év után megszabadultam tőle a veszteségek ellenére is. Kiszámoltam, hogy a további 5 évben ha ÖPT-be teszem be a megkapott pénzem és tovább fizetem oda amit a biztosításba tettem volna bele visszajön a veszteség.
Én írtam akkor a PSZÁF-nak (még voltak), hogy miért engedtek ilyen konstrukciót, de jó választ nem kaptam rá. A Biztosítónak is írtam, de semmi értelme sem volt. Ügyvéddel is beszéltem aki a Pénzügyi Békéltető Testület előtt képviseli az ügyfeleket. Azt mondta semmi esély ezt megnyerni.
Azóta csak ÖPT-be teszek be pénzt.
Ma voltam egy bankba érdeklődni a nyugdíjbiztosításokról. Nem ajánlom senkinek sem UL típusú, ha évi 300 eFt-ot fizetek be az első 2 évben levonnak min. 400 eFt-t költséget, az időszak felétől kb 10 évtől ismét 200 e Ft felett lesznek a levont költségek. Szóval úgy érzem ez is egy nagy átverés.
Jól látom?
De szerinted fáj annak az ügyfélnek a kezdeti 9% költség, akivel tavaly kötöttem szerződést, és euróban 40% hozamot ért el? Vagy annak van-e gondja, akinek a futamidő vége felé összesen évi 0,5% költséggel kell számolnia, és 10-15%-ot hoz stabilan a megtakarítása? Vagy annak, aki mert kockáztatni és tavalyi tájékoztatásom alapján indiai befektetési alap felé fordult (80%), majd idén a magyar részvénypiac felé (eddig 33%)? Tudom, kevesen foglalkoznak az ügyféllel, miután megkötötték a szerződést, én viszont az értékteremtésben hiszek.
“Többek között a Ptk.-is azt tartalmazza,hogyha a fogyasztó arra hivatkozik,hogy egy általános szerződés feltétel nem világos számára,vagy nem érthető,akkor az tisztességtelennek minősül.”
Vagyis ha azt mondom, hogy nem ertem az ASzF-et, akkor a szerzodes tisztessegtelennek minosul? Ebben az esetben visszakerhetem a termek arat? Ez vegulis nekem(mind fogyasztonak) jol hangzik, mert ha meggondolom magam egy termekkel kapcsolatban, akkor erre hivatkozva visszakerhetem az arat, vagy annak egy reszet.