Mennyi az órabéred

Az, hogy milyen órabérért dolgozik egy alkalmazott, látszólag egyszerű kérdés. Keres X ezer forintot havonta, ezért 22 munkanapon keresztül napi 8 órát dolgozik, vagyis az órabére X ezer forint osztva 176-tal.

Azonban ez messze nem a valóság.

Hiába dolgozol napi nyolc órát, a munkahelyre el is kell jutni. Ha háromnegyed óra az út a munkahelyedig, akkor máris 9 és fél órát áldozol naponta a munkára. S mivel fel is kell készülni a munkába menetelre (borotválkozás vagy smink, vasalt ruha és a többi), mindjárt a 9 és fél óra is kevés lesz.

A munkába járásnak költsége is van, akár buszbérlet, akár autó, akár motor, ez pedig a keresetet csökkenti, hiszen ráfordítás a te oldaladról, ami nem lenne, ha nem járnál dolgozni. (Autóköltség kalkulátor, de ne felejtsd el arányosítani a költségeket, mennyi ebből az a használat, ami a munka miatt van.)

De ott vannak olyan költségek is, mint a ruházkodás, parfüm, smink és egyebek. Igen, tudom, ez a kulturált megjelenéssel együtt járó kiadás, de sokkal kevesebbet költenél ilyenekre, ha nem járnál naponta dolgozni.

A home office megmutatta, hogy milyen költséget jelent is ez. Személy szerint az elmúlt évben én egy darab ruhát nem vettem (kivéve két melegítőt), mert egyszerűen nem volt miért.

Ha elmegyek találkozni valakivel vagy bemegyek egy munkahelyre, akkor az ember felvesz normális pulóvert, nadrágot és a többit, amit viszont cserélni kell egy idő után. Egy home office online munkavégzéshez nem kellenek ilyen drága és kényes ruhák, offline munkavégzéshez meg aztán pláne nem, éves szinten sok tízezer forint a megtakarítás. (Egy online meeting kedvéért kiöltözhetsz home office-ban is, de nem egész nap öltöny vagy kosztüm lesz rajtad, mint a normál munkavégzés során.)

De illatszert sem vásároltam, mert sokkal lassabban fogy a már meglévő és borotvából is sokkal kevesebbre van szükség.

Ezek nem tűnnek sok pénznek, de szerintem az elmúlt egy évben sokan rájöttek, hogy mennyi pénz ment el ilyenekre, amire most nincs szükség a home office miatt.

(A gyengébb szövegértéssel rendelkező olvasók kedvéért, nem, nem arról beszélek, hogy ha igénytelen vagy, az olcsóbb, hanem arról, hogy a munkavégzéssel kapcsolatban sok olyan kiadásod van, ami nem lenne, ha nem járnál dolgozni. Ezért ezek a tételek csökkentik a valódi jövedelmedet, amit a munkádért kapsz. Mert a szép és kényes ruhát, a parfümöt és minden mást te fizetsz, viszont a munka kedvéért használod, ahogy a munkábajárás is a te költséged. S nem is arról van szó, hogy maradj otthon, mert az olcsóbb. Arról sem szól, hogy otthon egyedül vagy a munkahelyen meg társaságban. Csak még mielőtt több ehhez hasonló felesleges és feleslegesen okoskodó hozzászólás születik…)

Munkahelyi ebéd, kávé és egyéb dolgok pluszköltsége, amit azért fizetsz ki, mert nem otthon eszel. Olyan rekreációs elfoglaltságok költsége, amit csak azért fizetsz ki, mert nincs időd például helyette a parkban ingyen olvasgatni vagy kirándulni.

Idetartozik olyan kiadás is, ami azért merül fel, mert neked dolgoznod kell. A példa kedvéért a gyerekedet pénzért korrepetáltatod, mert te nem érsz rá napközben foglalkozni vele. (Már ha te egyébként tudnád tanítani.) A gyereked magánbölcsibe jár, mert nincs hely az államiban, viszont neked dolgozni kell menni.

Ami viszont nem tartozik ide, az az olyan munkavégzések, amit szabadidőben is meg tudnál csinálni, maximum nem akarsz. (Persze miért lett olyan értékes a szabadidőd? Hát a munkavégzés miatt. Tehát részben mégis ide is tartozhat.)

Erről bővebben itt:

Az órabérem

Azonban az éremnek van egy másik oldala is.

Az egyik a juttatások, amiket a legtöbben nem számítanak bele a keresetükbe. Cafeteria, cégautó, céges mobil, bónuszok és ehhez hasonló dolgok. Ha egyébként a család tartana fenn autót, ha nem lenne cégautó, akkor te annak a költségével többet keresel.

Szabadságok, ünnepnapok, betegszabadságok. Attól függően, hogy hány éves vagy és van-e gyereked, legalább egy teljes hónapot, de akár másfelet is nem dolgozol évente, mégis kapsz rá fizetést. Úgy a korrekt, ha ezt is beleszámolod az órabérbe, ha már a munkába járást is beleszámoljuk.

Továbbképzések, tanfolyamok, elsajátított ismeretek, amit később a vállalkozásodban vagy a karrieredben pénzzé teszel. Ezt is sokan alábecsülik. Ha a megszerzett tudás miatt te egy másik helyen vagy a saját vállalkozásodban magasabb jövedelmet érsz el, akkor ezt a hasznot is érdemes forintosítani és hozzáadni az alapjövedelmedhez.

Idő, amit nem a munkával töltesz. Ha te napi nyolc órában négy órát töltesz a munkaadód dolgaival, a többi idő alatt a saját ügyeidet intézed vagy csak facebookozol, akkor nem fair nyolc óra munkavégzést számolnod. Maximum rendelkezésre állási időnek hívhatod azt, amit a másik négy órában nyújtasz.

Ha egyszer van kedved, egy excelben kiszámolhatod, mennyi a hivatalos fizetésed és mennyi lesz a módosító tényezőkkel. Lehet, hogy sokkal többet keresel, mint gondoltad, de az is lehet, hogy sokkal kevesebbet.

Ha gondolod, megoszthatod a hozzászólásokban, arányaiban mennyivel tér el a kettő egymástól.

Share

138 hozzászólás

  • KerekPerec

    Szerintem nem vagyok egyedül, ha azt mondom, szívesen hallanék több részletet ezzel kapcsolatban az ügyvéd úrtól pellengérre állítása helyett.

    Nem kiküldetésről és hasonló átmeneti megoldásokról, hanem hogy tartósan milyen feltételek mellett lehet külföldi alkalmazottként Magyarországról dolgozni. A magyar szabályozás mellett ez nyilván függ a külföldi országtól is, ahol a munkaviszony van, szerintem Németország (mint gyakori EUs munkaadó) és Nagy Britannia (mint gyakori EU-n kívüli munkadó) elég jól lefedné az eseteket.

    Aki IT területen magyarként magyar bérért dolgozott az elmúlt évtizedben, annak vagy mozdíthatatlan kötöttségei voltak idehaza (család), vagy nem tudott elég jól angolul, vagy egyszerűen nem mert/akart belevágni a külföldi létbe, és nem talált távmunkát. A járvány elintézte, ideje lenne tisztán látni a lehetőségeinket.

  • Random mérnök

    Igen, késôn èbredtem.

    Egyébkènt CCNP RnS / Security / wireless vagyok.
    Most èrtem el egy olyan válaszúthoz hogy vagy elmegyek egy másik network engineer pozíciót betölteni brutto 1,1m – 1,2mèrt

    Vagy egybôl váltok cloudra (orrvèrzésig nyomom az AWS solution architect associate kurzust + a terraform-ot)

    Csak attòl tartok h egy lépést hàtra kell majd megtennem mielôtt elôre tudnèk menni (jòval olcsòbban kell elmennem dolgozni amig junior vagyok a cloudba)

    Tudom mondanàd hogy van átfedés, de ha nem épp datacentert migrálsz cloudra, akkor nemigazán van.

    A kèrdésem az lenne, hogy milyen fizetésre szàmíthatok egy akaposan megtanult architect associate szinten + jó alapokin nyugszó python/ansible/terraform tudàssal?

    (Sorry az off topicért, de elôre is köszi)

  • Dani2
    Szerintem nagyon jó cikk, csak egy észrevétel: egyrészt a rendelkezésre állás bizonyos mértékben minden munka természetes része, egy portásnál vagy supermarket penztarosnál nyilván arányában több, másnál kevesebb. Másrészt hiába facebookozol 1,5 órát (vagy küldesz el pár saját emailt meló közben stb.) mindennap a munkahelyeden mert épp nincs mit csinálni, azert az nem szabadidő, ott kell ülnöd reggel 8tol 5-6ig, és bármikor bejöhet valami.
    Ugyanez Home Officeban is megvan, ha ott kell gubbasztani és elérhetőnek kell lenni akkor az idődet végülis részben a munkára fordítottad.

    Hogy mit akarok ezzel mondani, a napközbeni üresjárat inkább hatékonysági kérdés, de attól én a munkaidőbe (és az órabérbe) full beleszámolnám mert az nem olyan “igazi” szabadidő mint amikor elindítok egy filmet, vagy kimegyek sétálni vagy talalkozom valakivel stb.

  • eMérnök
    konkrétan a machine learning volt a téma, ahhoz kellenek ezek.
  • Kovács Krisztián Ügyvéd
    Ezt máshogy látjuk, de nem probléma. Én is voltam már egész jó étteremben is, de nem kezdem el magyarázni az aktuális étteremben, hogy hova kellene mennie a szakácsnak sztázsolni. Talán pont az lenne a magas ló. Lehet többet főzött már mint én.
  • Diakritikus

    “Bonyolultabb ettől a világ, hogy hol “rezidens” valaki (a tb és a munkajog ezt a fogalmat nem is használja).”

    Talán épp ez az egyik legnagyobb probléma, hogy túl bonyolult a szabályozás, és az azt leíró jogi megfogalmazás pedig még rátesz egy lapáttal. Persze mondhatjuk, hogy a világ ilyen bonyolult, meg hogy a jogi nyelv már csak ilyen.

    A világ egyre komplikáltabb lesz körülöttünk, éppen ezért van olyan nagy szükségünk az egyszerűségre. Egy autó vagy egy mobiltelefon mennyivel bonyolultabb, mint 20 éve volt? Mégis könnyű kezelni, üzemeltetni, mert a felhasználói felülete egyszerű és intuitív. Ha pedig baja van, akkor a szervízben beszélik a nyelvét, hogy nekem ne kellejen. Hozzám úgy szóljon, hogy a nagymamám is megértse, különben nem veszem meg.

    És lám, nagyik is szívesen használnak okostelefont, de egy hivatalos levéllel a világból ki lehetne üldözni.

  • Diakritikus
    valószínűleg az angol (tax) resident szót használta tükörfordításban rezidensnek, Angliában ez a fogalom az alapja annak, hogy hová kell fizetned az adót. Az ehhez hasonló egyszerű fogalmak definiálása az egyik, ami segít egyszerűbben megfogalmazni a szabályokat, közérthetőbbé tenni a jogi szöveget.

    Ha valakit érdekel, milyen az, amikor egy alap angol nyelvtudással is viszonylag könnyen értelmezhető egy adózással kapcsolatos szabályozás, végigfuthatja erről a brit adóhatóság szövegét: gov.uk/tax-foreign-income/residence

    Érdemes összevetni a NAV Magánszemélyek külföldről származó jövedelme c. információs füzetében(!) az illetőség résszel, 5 oldal és minden második oldalon folyamatábra(!) segíti az értelmezést, szükség is van rá.
    nav.gov.hu/search/searchresults?query=%22183+nap%22

  • örök körök
    Ez egy jó kérdés. Tavaly a KATA szigorításakor én durva becslésekkel végigszámoltam és kijött, hogy egy jobban fizető multis munkavállaló pozit behúzva (IT, mondjuk 800e+ nettó + egyéb juttatások) már egyáltalán nem jön ki a matek az EV-zés mellett, főleg ha a nyugdíjat is beleszámoljuk.

    Viszont a munkavállalósággal járó szabadságokkal szembe lehet állítani, hogy EV-ként meg akkor és azt csinálok amit akarok, tudok napközben ügyintézni szinte bármikor bármit, nem kell “elkéredzkedni”. Számomra ez rettentő fontos, közelmúltban történt családi tragédia mutatta meg igazán az értékét, ez nehezen forintosítható.

    Illetve én pl. sokkal szívesebben vezetek saját autót, használok saját eszközöket, mint cégeset. Nagyon fontos az anyagi szempont, de nem minden.

    Cserébe vállalkozóként rengeteg az adminisztráció, +5% extra időráfordítás/év tuti, ha nem több.

  • dezoxiribo
    bár én két évtizede HO-ban vagyok heti 3 napban, még így is jelentős az anyagi különbség, amióta ez 5 napra módosult. közlekedés: 10 ezer forintos bérlet helyett 0 Ft vagy néha jegy (tömbjegyként, olcsóbb), belvárosban lakunk, gyalog és minimális tömegközlekedéssel eljutunk bárhová. felnőttkaja olcsóbb, ha itthon eszik-iszik-kávézik az ember (de a gyerekeké nem, az iskolai ebéd lényegesen kevesebbe került, mint az online oktatós időszakban, de ennek nem számoltam utána, a bevásárlások összegén látszik). ruhák kevésbé kopnak, én az online meetingekre is kb. 2-3 felsőt variáltam, alul cicanadrág 🙂
    ahogy Kiszámoló egy korábbi posztjánál már írtam: nekem az a célom, hogy minél kevesebb munkaórám legyen, (szeretem a munkámat egyébként, de még ezer dolgot szeretek az életben, és ha választanom kell a munka vagy az olvasás-túrázás és más hobbijaim között, azért az utóbbiak mellett döntenék)
  • cloud
    En nem hiszem, hogy vissza kell lepned fizetesben. Szerintem ket opcio van. Elmesz most network mernoknek olyan helyre, ahol biztosan tudsz fejlodni cloud iranyba es cegen belul akar poziciot valtani, vagy a mostani helyeden megtanulod autodidakta modon a cloud-ot es utana mesz mashova mar kimondottan cloud pozira. En a masodikat csinaltam, mert az akkori melo mellett belefert a pluralsight meg a vizsgazgatas. A brutto 1,2-t mindenhol meg kell kapnod szerintem, akarmilyen poziciora is mesz, szoval ebbol nem lesz gond. Ha valaki network/cloud architect szintre jut, az 1,5 bruttonal indul, de inkabb a 2milla a realitas normalis helyen. En mar regota nem mondok kevesebbet. Ez altalaban nem alapfizu, de a teljes csomag ennyire jon ki vagy inkabb tobbre.

    Es szerintem ha teheted ne eroltesd a klasszikus IT uzemelteto csapatokat, inkabb fejlesztoi kozegbe probalj menni.

  • Hó Mofisz
    Megértem Pedro szaktárs kifakadását, tényleg vannak itt nagyívű kijelentések. Nem minden a kereset. Ha választanod kell, hogy ugyanannyi fizetésért fizikai melós legyél vagy irodai, nyilván senki nem az előbbit választja, ahol még az elemek viszontagságainak is ki van téve, plusz minden reggel úgy kel, hogy mindene fáj, de megint „ugyanoda megy”, mint Nyuszika a viccben.

    A lényeg, hogy itt a Kiszámolón legalább abban nagyjából egyetértünk, hogy bárhol is vagyunk, képezzük magunkat, egyről a kettőre akarunk jutni stb. Mert a tróger munkakörök, csodák-csodája, a nagy fejlődés meg automatizáció ellenére is valahogy mindig megmaradnak a legkülönfélébb területeken. Mondjuk tapasztalatom szerint pont azért, mert az emberek 90%-a nagyon kényelmesen elvegetál bennük.

  • Biztos jo igy?
    Atporgetve a hozzaszolasokat egy valamit senki se emlit meg (es Miklos sem), hogy az erem masik oldala az, hogy akik nem irodai munkat vegeznek es nem is szakmunkasok stb hanem a ceges etteremben, kornyezo peksegek, ceges masszazs, benzinkutak alkalmazottai, akar kesobbiekben irodakat üzemeltető cégek stb alkalmazottai szivjak meg mert felborulnaz eddig kialakult egyensuly. Igen te sporolsz (en is) de mindekozben a fentebb emlitett helyeknek a forgalma visszaesii jelentosen akkor ott meg elbocsatasok lesznek. Tokjo otthon a torrent/netflixezes, de a mozielmenyen kivul a mozis cegek leverik az alkalmazottakon a forgalom visszaesest, csak hogy egy masik klasszikus peldat emlitsek.
  • Smaragdzold
    A home office elterjedésével biztos lesznek változások az adózási kérdésekben, sőt szükséges lesz majd valamilyen egységesítés is bizonyos szinten, mert jelenleg egy nagy káosz az egész. Nem csak magyar viszonylatban.

    Az életvitelszerű lakóhelyhez kötött adózás például kérdéses lehet, ha valaki pár havonta új országba költözik (lásd digitális nomadok).

    Tudom, hogy ezek bonyolultabb adózási kérdések, de általánosságban szívesen olvasnek erről a témáról itt.

  • random mérnök

    Köszönöm a válaszokat, ez most nagyon jókor jött 🙂

    Cloud, ha esetleg lenne valamikor szabad 15-20 perced amit rám szánnál, lenne magával a karrierúttal kapcsolatba néhány kérdésem.

    Itt hagyom a spam emailem :
    hhuunntteerr@freemail.hu

    Ha egyszer ráérsz dobj 1 emailt, de ha épp nincs kedved vagy időd azt is megértem és köszi az eddigi válaszokat 🙂

    (Sorry Miklós, ha úgy érzed hogy nem ideillő nyugodtan töröld ki a post-om).

  • Arpad
    Nem igazan ertem hogy miert kellene Magyarorszagon adoznom ha EU-s orszagnak dolgozok Magyarorszagrol. Az o munkajukat vegzem el, ezert toluk kapok fizetest, ami utan az o orszagukban adozok a jovedelmem utan. Szerintem ez igy teljesen oke. Az hogy ha ekozben Magyarorszagon elek es ebbol adodoan a fogyasztasom (alberlet, gepjarmu fenntartas, AFA stb.) utan is adozok az en szememben pont egalba helyezi a merleg nyelvet.
    Tudom hogy nagyon egyszeru lenne kilepni es kulsoskent beszamlazni, ez lenne talan az egyetlen legalis ut, de ennek mar ismerem a buktatoit es nem vallalnam most a vele jaro kockazatot.
  • -nb-
    Csak szólok: ez a “hol vagy adórezidens” kérdés nagyon 1szerű tud lenni, ha nem informatikusként olvasod a szabályokat:
    – otthon adózol
    – ott vagy “otthon”, ahol laksz
    – ha több helyen laksz, akkor ahol többet laksz abban az évben
    A “laksz” azt úgy mondják, hogy “életvitelszerűen tartózkodsz”, szó nincsen a munkáltatódról.
    Ha pl. egy osztrák cégnek távmunkázol innen, akkor magyar adórezidens vagy.
    (Lehet okoskodni, de ugye érzed, hogy nincs helye? 🙂 )
    A befizetett / levont adó elszámolása, visszaigénylése, stb. na az már lehet bonyolult 🙂
    Én minden eshetőségre fenntartanék egy külföldi albérletet. Covid idején nem használ, normál időkben de, mert hiszen ott lakol, azért van, nemde? Csak ésszel menj reptérre 🙂
    Vagy ha a munkáltató belemegy, akkor egy kft-t, könyvelővel, aztán számlázás.
    Az albérlet SZERINTEM (vélemény!) praktikusabb.
  • Norbert
    Multkor kiszamoltam, mert nekem nincs HO es a baratnomnek van. Ö pl heti 3orat dolgozik 90% fizetesert, amig nalam maradt a napi 8ora. Ebben az evben van 251 munkanap(ausztria) es 25nap szabadsag fixen azaz 226napot kell maximum munkaval töltenem hivatalosan, ami havi kabe 18-19 munkanap, betegseget direkt nem szamoltam, de vannak akik evi rendszeressegel vannak 4-6hetet otthon, plusz 1-2hetet szamolni amikor gyerek megbetegszik. Nalunk forintban is több millio es idöben is rengeteg megmaradt.
  • BBalázs

    10 éve kezdtem dolgozni,gyárban karbantartóként. Azóta volt munkahely váltás,de a pozíció maradt és nem is váltanék irodai munkára. Még ha a pénz is ugyan annyi lenne,akkor sem. Ezt szeretem csinálni,gép elött ülés meg sosem ment. Persze lehet 10 év múlva más lesz a helyzet, jövőbe (sajnos) nem látok. A lényeg,nem minden fizikai munkásnak szenvedés a melóhely 🙂
  • Diakritikus
    “Ezt máshogy látjuk, de nem probléma.”
    Valóban, a probléma inkább az, ha hülyének nézik és megszégyenítik az embert. Mert egy átlagos halandó egyszerűen nem lehet képes felfogni a tb és munkajogi szabályokat, azt csak jogvégzett ember veheti a szájára.

    Tisztára, mint a középkorban a papság a szent szövegekkel, amikor rajtuk kívül nem voltak írástudók, és annak rendje és módja szerint mindent meg is tettek, hogy ez így is maradjon.

  • Fabatka
    Az adózási kérdéshez – ha másik országból dolgozol, nemcsak te, hanem a külföldi munkáltatód is megütheti a bokáját, mivel 6 hónapon túl a cégnek is adófizetési és bejelentési kötelezettsége keletkezik (telephely) Magyarországon. Ha jól emlékszem, januártól változott a magyar szabály, pont a sok máshol dolgozás miatt, és már 6 hónap után keletkezik telephely Magyarországon (korábban 12 hónap volt).
  • örök körök
    Még a home office változatos gazdasági (pl. ingatlanpiaci) hatásaihoz: sok cég maradandóan HO-ra rendezkedik be biztosan, de szerintem annyian nem lesznek, hogy komolyabb piaci turbulenciákat váltson ez még ki. Szerintem a cégek nagy többsége vírus utáni visszarendeződéssel tervez, ezért is tartják fenn az üresen kongó üvegpalotákat.

    A nagy mozgás itt akkor lehet, amikor a visszarendeződés után kiderül, mekkora piaci versenyelőnyt képes biztosítani a VALÓDI home office. Értsd: nem hogy nem kell üvegpalotát bérelni, hanem fel lehet venni k-mo-i munkatársakat olcsóbban, sőt, akár agglós munkavállalók is szívesebben mennek ilyen cégekhez, még alacsonyabb bérért is. Bejárós helyen meg maradnak a fél napig kávé+cigi+farokverés dolgozók.

    Ez a folyamat alsó hangon 3-5 év szerintem, fővárosi iroda/albi piacon viszont évtizedes vergődés várható onnantól.

  • DontPanic

    Már megint jössz és semmi mást nem csinálsz csak puffogsz a magas lóról, érdemi infó megosztása nélkül.

    Szóvá tettem neki, ez nem így megy hogy fogom magam és hazaköltözök.

    Tehát szerinted lehet olyat (ilyet se látott még szerintem senki, de tegyük fel, hogy a ny-európai anyacég ebben partner) hogy kiköltözök Munchen-be, felvesz a BMW gmbh a fejlesztőközpontba (100% HO kompatibilis pozícióba), majd fogom magam és meghatározatlan időre hazaköltözök, miközben maradok a gmbh alkalmazottja a német béremért?

    Még1x: nem kiküldetésként, nem meghatározott időre. És maradhat Németország a példa, az egyszerűség kedvéért.

    Hogyan?

    Tudsz releváns infót is megosztani, vagy csak trollkodsz? 🙂

  • homeoffice
    Osztrak hatar mellett sokan csinaljak szemelyes ismerosi korben is. Hivatalosan persze ugy van, hogy neha bejarnak, de amugy evek ota alig voltak a kinti irodaban a legtobben. Itthon elnek, osztrak fizu, home office. Nem is tudnak magyar ceghez bejelenteni oket, mert nincs. Ausztriaban adoznak, van aki itthon fizeti a TB-re a kotelezo X forintot. Par eve az adohivatal se tudta nekik pontosan megmondani hova kene adozni, pedig probaltak kideriteni.
  • philbyster

    Köszönöm Neked is!
  • Tamás
    “nem árulok el nagy titkot, hogy nem özönlik rá a pénz” – ezen nem lepődök meg. Én rühellek utalni, és más is. Pláne minden hónapban, nem is lenne eszemben, plusz meló stb. Pontosan ezért jó a Patreon (vagy bármi hasonló szolgáltató), mert az automatikusan vonja le a bankkártyákról minden hónapban. De egy 15 perces regisztrációba kerülne kipróbálni, és rögtön kiderülne. Én arra szavazok (mint online marketinges), hogy több pénz folyna be. De ha tévedek, buktál 15 percet. Nyilván levon a Pateron, de ez egy szolgáltatás. A másik alternatíva, hogy saját webshop, saját bankkártyás fizetés, amivel még nem lenne probléma, filléres WordPress pluginekkel megoldható. A probléma, hogy ott minden ember után havonta számlát kell kiállítani… ezer adakozónál biztos örül a könyvelő. Pateronnál nem kell számlázni. Plusz 1 chargeback 5000 Ft mínusz, amit szintén a Patreon nyel be és nem én.
  • asdfg
    Arpad
    nyilván az adott emberke szemszögéből teljesen OK, hogy Magyarországról dolgozva egy külföldi országnak fizeti az adóját / TB-jét, de mégis a hazai EÜ-t veszi igénybe, míg mások ezt nem így gondolják. Szerintük nem annyira OK ez 🙂 Az sem segít, ha valaki adományként befizeti a havi 8 000 Ft EÜ szolgáltatási díjat. Csak hogy érezzük: egy hazai lenézett minimálbéres ennek kb. a négyszeresét fizeti. Csak TB-re 🙂
  • Karcsika
    @Tamás
    2021-05-10 at 15:12

    Gondolom ez már valami generációs szakadék lehet, de nem értem miért lenne jó a Patreon, vagy egy hasonló trendi megoldás.

    “Pontosan ezért jó a Patreon (vagy bármi hasonló szolgáltató), mert az automatikusan vonja le a bankkártyákról minden hónapban.”

    Tényleg az az előny, hogy havonta vonja a kártyádról a pénzt és ezért költséget számol fel (mindegy, hogy neked vagy kiszámolónak)? Ne már.

    Egyszer belépek az online bankomba, beállítom hogy az életbiztosítás mellet utalja havonta az adományt is és kész. Soha többé nem kell vele foglalkoznom és regisztrálnom sem kell sehol. Mondjuk nem trendi, de nem iktattam be feleslegesen egy 3rd partyt, aki még pénzt is akar.

    Minek bonyolítani valamit, ha lehet egyszerűen és ingyen is?
    Az emberek ma már klikkelni szeretnek csillivilli oldalakon, nem a célt akarják hatékonyan elvérni…

  • untermensch4
    Sztem ha egy bizonyos eu-s országban van vkinek TB-jogviszonya akkor az ő biztosítója egy másik eu-s országban is fizet vhogy…
  • jami
    Épp most kezdik a cégek visszaszervezni a kollégákat; szerintem lesz egy rövidebb időszak, amíg jobban be kell járni – aztán látható majd, melyik cég változtat.
    De én is épp azon gondolkodom, hogy ha váltok, a cél olyan, ahol munkaszerződésben garantált a részleges ho.
  • harisnyáspippi
    Mikor évekkel ezelőtt bedőlt a munkahelyem és itthon maradtam, én is ezzel érveltem, hogy 2 naponta kellene új harisnya mert az irodabútor szétszaggatja, és akkor a minőségi (nem nyom, nem szúr fehérnemű a blúz alá), ruhapénz már rég megszűnt zárójelben teszem hozzá, és akkor bérlet vagy autóköltség és a benti légkondi miatt mindig náthás voltam, de szabályozni lehetetlen volt a sokféle igény miatt, és vagy rendeltünk vagy szikkadt előző napit ettünk délben és a stressz, a soha nem alkalmas szabadság a családi ügyintézésre és programokra és még lehetne sorolni. Hazafelé meg mindig vett az ember stresszkezelésként valami apróságot.
    Értetlenül fogadták az érveimet.
  • EG
    Engem tényleg érdekel hogy ki az aki az irodában történő munkavégzést részesíti előnyben a HO-val szemben. Ötleteim vannak csak, pontosan nem tudom. Talán az a vezető aki másképp el sem hiszi magáról hogy ő valóban az? Az a munkavállaló aki nem szeretne otthon lenni? Az a vezető aki magából indul ki és szerinte az alkalmazottak nem dolgoznak ha nincsenek az irodában? Ez utóbbira mondjuk nem értem miért nem az a megoldás, hogy akiben nem tudnak megbízni azoktól elköszönnek és olyan alkalmazottakat vesznek fel akik önállóan is képesek dolgozni, tisztában vannak a határidőkkel és anélkül is elkészülnek a feladataikkal hogy azt valaki ellenőrizné.
  • Csaborg
    Szerintem egyszerűen személyiségfüggő. Van aki az almát, más pedig a körtét szereti, ettől még egyik sem “rosszabb”, mint a másik. Nem érdemes keresni, hogy “miért azt szereti”.
    Én személy szerint a hibrid megoldás híve vagyok, vannak feladatok, amelyekkel jobban haladok otthon, és vannak, amelyekkel nem 🙂 Viszont HO esetén is fontos, hogy legyen egy olyan törzsidő, amikor elérhető mindenki, mert az is nagyon zavaró tud lenni, amikor az otthonról munkálkodó – az egyébként jól dolgozó és teljesítő – kollégát “vadászni kell” némi konzultációra, mert mindig épp akkor nincs a gépnél, amikor keresnéd (cserébe hajnal 4-től ott van, meg néha este 10-kor is).
    Én van olyan kollégám is, aki azért jár be szívesebben, mert így van egy “külső kerete” a munkaidőnek. Tudja, hogy amikor nincs ott, akkor nem dolgozik (amit nem biztos, hogy otthon be tudna tartani…). Számára ez a hatékonyabb út.
  • Arpad
    untermensch4
    Igy van. Akarmelyik EU orszagban fizeted a TB-t (akarmennyit), az alapellatast barmelyik EU orszagban igenybe tudod venni. Erre talaltak ki igazolaskent az EU-s biztositasi kartyat.
  • emberes
    Én pont egy ilyen különc vagyok 🙂 Röviden és tömören: szeretem minél több téren elválasztani a munkát és a magánéletet (nem véletlenül javasolják ezt a pszichológusok). Bővebben: (1) Fontos infó lehet, hogy nincs gyerekem. (2) Mindig úgy költözöm, hogy a munkahelyhez közel lakjak, így nem is spórolnék sok időt azzal, ha nem járnék be. (3) Otthon sok dolog eltereli a gondolataimat az alkalmazott praktikákkal együtt is; amíg kötelező HO volt, akkor is elvégeztem az adott mennyiséget, de kisebb hatékonysággal, azaz időben mérve többet dolgoztam. (4) Az online meetingek (a saját tapasztalatom alapján) szintén kisebb hatékonysággal bírnak, mint amikor fizikailag is jelen vagyunk; főleg olyan esetben, amikor egy távoli partnerrel van megbeszélésünk, melyen több fővel képviseljük a céget.
  • EG
    Mindenképpen hasznos megismerni a másik oldalt is, mert eddig maximum olyan oldalt láttam hogy valakinek azért volt fontos bejárni az irodába, mert a “bent vagyok az irodában” = “dolgozom”. 🙂
  • Gergő
    webfejlesztés
  • antiszoc

    1. Ha jó bent a társaság és nem vagy antiszoc. 2. Ha nem tudsz nyugodtan dolgozni mert 2 gyerek otthon ugrál, építkeznek a szomszédban vagy bármi miatt. Ennyi jutott eszembe hirtelen.
  • Fabatka

    A szabályok egyértelműek az adózásra, csak végig kell zongorázni az egész kapcsolódó flowchart-ot a kettős adóztatást elkerülő egyezmény (1972. 2. tvr) + helyi országok szabályai alapján. Van egy munkavállalói, meg egy munkáltatói oldal. Munkavállaló ott adózik, ahol állandó lakóhelye / tartózkodási helye / létérdek központja (családi, baráti, kulturális kapcsolatok) van, tehát ahol 183 napot tartózkodik minimum per adóév. Független attól, hogy hol kellene tartózkodnia/dolgoznia (tehát pl a munkaszerződésében pl bele van írva az osztrák iroda címe, de valójában nem ott van…). Azon csodálkozom, hogy az adóhatóság ezt nem tudta megmondani… legfeljebb ott lehet probléma, ahol az adóév eltér a naptári évtől, de valójában ott is ki lehet bogozni. Osztrák adóév egyezik a magyarral, szóval, ez itt, ebben az esetben nem lehet gond.