Mennyire háborús ez az infláció?

Az ország finoman szólva sincs jó gazdasági állapotban, elég egy pillantást vetni az összeomlott forint árfolyamára, az első félévben közel háromezer milliárd forintos államháztartási hiányra vagy az ősszel akár 20% közelében tetőző inflációra.

Most az új szlogen a “háborús infláció”. Ennek jelentése, hogy tényleg nagyon rossz a helyzet (hiszen ezt azért látják az emberek a boltban és a pénzváltónál), de mi nem tehetünk róla, a háború az oka mindennek. Ha jó sokat mondják, az emberek még el is hiszik, elfelejtik, hogy már a háború előtt is rossz volt a helyzet, azóta csak romlott.

Ha már ennyi energiát és pénzt beleölnek a “háborús infláció” kifejezés terjesztésébe, érdemes megnézni, vajon igaz-e ez az állítás.

Az első kérdés mindjárt, hogy mennyi is az infláció egyáltalán Magyarországon?

Az állam által eltérített rezsiárak, benzinárak és néhány élelmiszer ára miatt ezt nagyon nehéz megmondani. Mármint, hogy mennyi lenne a valódi infláció, korrekten nem tudjuk összehasonlítani más országokkal a helyzetünket.

Szerencsénkre van egy jó adat, amit úgy hívnak, hogy maginfláció. A gazdasági életben ezt figyelik inkább, mintsem a lakossági áremelkedést.

A maginfláció nem tartalmazza az energiahordozók áremelkedését, az élelmiszerek árváltozását és az alkohol és dohányárut sem.

Az energiahordozók árai le-fel mennek, az élelmiszerek szezonálisan is drágulnak és olcsóbbak lesznek (télen drágább a paprika, mint augusztusban), drágulhat a sertéskaraj a sertéspestis miatt is, a gabona az aszály miatt, zuhanhat az alma ára, mert a lengyel termelők nyakát maradt rengeteg, az alkohol és dohány árváltozása mögött pedig szinte mindig adóemelés van, így az nem valódi infláció, hanem adóemelés miatti drágulás.

Tehát a maginfláció az ezektől megtisztított érték, ez sokkal jobban mutatja a valódi inflációs folyamatokat, mint például a lassuló vagy gyorsuló inflációt.

S azt is megmutatja most nekünk, hogy ha kivesszük az államilag eltérített üzemanyag és rezsiárakat a magyar inflációból, akkor mennyi a pénzromlás üteme mondjuk az eurózónához képest.

A magyar maginfláció a legfrissebb adatok alapján 13,8%.

Az eurózóna maginflációja ugyanebben az időben 3,7% volt. (Nem elírás, a magyar maginfláció bő 10 százalékponttal magasabb, mint az eurózóna maginflációja.)

Mivel a maginfláció nem tartalmazza az élelmiszerek árváltozását sem, a magyar élelmiszerárak 22,1%-kal nőttek egy év alatt.

Európában az élelmiszerárak 8,9%-kal nőttek tavaly június óta.

Ezzel még korrigálhatjuk az inflációs különbséget.

Ezek alapján láthatjuk, mennyi lehet a valódi magyar infláció a költségvetést nehéz helyzetbe hozó, adóemeléseket és megszorításokat generáló rezsiharc nélkül. Valószínűleg közelebb van a 30%-hoz, mint a húszhoz a jelenlegi magyar valós infláció és ez csak rosszabb lesz a következő hónapokban a nagyarányú forintromlás miatt. (Már a mostani érték is a rendszerszerváltás körüli valós inflációs értékekre hajaz, ősszel már a török értékek sem fognak esetleg annyira extrémnek tűnni.)

S vajon mennyi volt a háború előtt a magyar maginfláció, 2022 januárban?

7,4% szemben az eurózóna 2,3%-os értékével. Hoppá. 5,1 százalékponttal magasabb volt már akkor is a magyar pénzromlás mértéke. Pedig akkor még rémálmunkban sem gondoltunk egy orosz invázióra. (Az azóta bekövetkezett további öt százalékpontos romlás fő oka valószínűleg a forint árfolyamának összeomlása.)

S a járvány előtt, 2020 januárjában mennyi volt a magyar és az eurózóna inflációja? 4,7% kontra 1,4%.

Ha nem a háború miatt robbant be a magyar infláció (s nem, hirdessen bármit a központi propagandagépezet), de még csak nem is a járvány miatt, akkor miért lehet ennyivel nagyobb évek óta a magyar pénzromlás?

Az egyik oka a forint árfolyamának tudatos gyengítése az elmúlt években. Egy százaléknyi leértékelődés a sok importált áru és szolgáltatás miatt durván fél százalékponttal emeli meg az inflációt.

2010 áprilisa óta közel 55%-kal többet kell adni egy euróért.

A másik a felelőtlen és felesleges kormányzati stimulus, amivel a GDP növekedését hajszolták, különösen 2017 óta. Ha egy gazdaságot mesterségesen túlhevítenek, annak mindig infláció a vége.

A harmadik ok a jegybank túl laza monetáris politikája és a szinte számolatlanul kiszórt kamatmentes hitelek inflációgerjesztő hatása.

Elég könnyű belátni, hogy ha a példa kedvéért a fiskális politika, vagyis a kormányzat szórja az ingyenpénzt a lakásvásárlásra (CSOK), a támogatott hitelt (CSOK hitel, babaváró hitel), akkor annak árfelhajtó szerepe van.

Ha ehhez a jegybank egy százalék alatt tartja a kamatokat (olcsó lakáshitel és nulla százalék bankbetét-hozam), akkor tovább erősíti a lakáskeresletet. Ha még nulla százalékos zöld hitelt is ad, az további olaj a tűzre.

Ami kevésbé ismert, a teljes gazdaságot megszórták az elmúlt években több ezer milliárd forint támogatott hitellel. Ezeknek “sikerét” jelzi, hogy a kkv szektorban időnként ezek a hitelek tették ki a teljes hiteligény 90%-át.

Kormányzati részről a Széchenyi Programba ölnek több ezer milliárd forintot, a jegybank ugyanezt csinálta a Növekedési Hitelprogrammal.

(Jóformán semmi hatása a kamatemeléseknek, ha közben a lakossági hitelek kamatait befagyasztják, a vállalkozások pedig mesterségesen alacsonyan tartott kamat mellett vehetnek fel szinte végtelen mennyiségű pénzt. A frissen kiáramló pénz mindig inflációt gerjeszt, miközben a kamattámogatás költségét az egész társadalom fizeti, hiszen vagy az államháztartás vagy a jegybank mérlegét terhelik ezek, amit majd az adófizetőknek kell kifizetni.)

Érdemes vetni egy pillantást a jegybank mérlegére, ott sorakoznak szépen a kibocsátott nulla százalékos hitelek, ahogy a jegybank által vásárolt állampapírok is. (Méretéhez képest elég sok állampapírt vett a jegybank, ezzel támogatva a kormányzatot. Jelenleg a teljes államadósság mennyiségének 7,5%-a van a jegybanknál, ami nem kevés. Ahogy a sokezer milliárd forintos hitelek állománya sem.)

(Az MNB mérlege valamivel több, mint a magyar GDP fele.)

Hát leginkább ezért ilyen magas a magyar infláció. A feleslegesen túlfűtött gazdaság, a rengeteg kiszórt támogatott hitel, a szándékos forintleértékelés a legfőbb okai a magas inflációnak.

Már a háború előtt is kiugróan magas volt, sőt két és fél éve is. Már a háború előtt is több mint háromszorosa volt a magyar maginfláció az eurózóna maginflációjának. A háború csak még rosszabbá tette a már eleve nagyon rossz helyzetet.

(S ha már itt tartunk, a sokat emlegetett 7,1%-os 2021-es rekord GDP növekedést is érdemes értelmezni. A 2020-as zuhanás után 2021 végére 2.1%-kal lett nagyobb a magyar GDP, mint 2019 végén. Vagyis a magyar gazdaság átlagosan 1%-kal nőtt évente az elmúlt két évben. Ugye mennyivel másképp hangzik így? )

Share

62 hozzászólás

  • xavv
    Köszi a választ! Igazad van. Mentségül annyit hoznék föl, hogy amikor a babakötvény mellett döntöttem, akkor még a covid a kanyarban se volt, és még az oroszok sem voltak a spájzban. Utólag is azt mondom, hogy totál más világ volt még. Annyit tudtál, hogy egyszer majd, valamikor, jöhet valamilyen krízis vagy válság. De azt élő ember nem mondta volna meg, hogy 3 éven belül a 3.vh kitörésének nem is elhanyagolható esélyeit fogják latolgatni fő műsoridőben, miután túlvagyunk (???) egy világjárványon ahol szájmaszkban este 8 előtt haza kell érnem nehogy megbüntessen a rendőr… Ha valaki ilyet jósol akkor, akkor megszondáztatom mert így még gyalog se közlekedjen.
    A vihar előtti csend utolsó hónapjaiban léptem be az Államkincstár ajtaján.

    De nekem nem derogál utólag elismerni a tévedésemet. Nem kellett volna megkötni, viszakoznék, de ezek szerint nem lehet.

  • Milla
    Miklós, a 2013-as államcsődös cikkedben írtad, hogy a 10% közeli átlaghozam már nagyon necces az Államnak. Most ilyen 8-9%-ok vannak, ezt már vegyük figyelmeztető jelnek? akk pont hu
  • Cicamica
    , IGAZAD VAN! Annyival egészíteném ki, hogy ezt minden kormány megcsinálta, mindegyik csalt, lopott, hazudott, de szerintem viktorék túlszárnyalták mindegyiket. A legnagyobb gond az, hogy ezt következmények és felelősségrevonás nélkül megtehetik.
  • Husz János Puszita
    Remek hiánypótló összefoglaló, köszi.
  • D

    Az államadósság átlagos futamideje és átlagos kamata is fontos: ha egy rövid időre megdrágul az új államadósság, az nem ideális, de nem a világ vége. Amennyiben éveken át a mostani hozammal tudunk forrást bevonni, akkor viszont gond lesz belőle.
    2000 körül a GDP arányában 5%+ volt a kamatkiadás, 2008 után kb. 4%, mostanában 2% körül van (bár lassan már emelkedik). Emögött nem gazdasági csoda van, hanem csak kifutottak a régi (és drága) adósságok, amiket olcsóbban lehetett refinanszírozni (mivel az adósságokat újabb adósságokból törlesztjük).
  • Belavoltam
    A nemet munkaadod hulyenek neznek titeket. Ez melyik ceg amugy? Csak hogy meg veletlenul se vezessen arra a jovom.
  • Aggódóanyu
    Államcsőd esetén mivel tudunk “készülni” előre?
  • Ferus
    Több portálon is olvasható, hogy nem csak “lakossági ” állampapírt lehet vásárolni. Mennyire érdemes ezekben gondolkozni? Ha igen, hol tudok segítséget kérni a kiválasztáshoz, vásárláshoz?
  • György János István
    Szerintem a szerző kezd kicsit sokat okoskodni, ráadásul a szakmaisága is egyre erőteljesebben politikai irányú, mint szakmai, én ezt sajnálom, mert amúgy értelmes dolgokról írt korábban.
    Én azért szeretném tudni, hogy akkor, amikor az MNB nem tett mást, mint minden másik jegybank is akkor miért kellett volna neki szigorítania? Ha a valóban komoly forint leértékelődés 2010 óta látható módon nem gyűrözött be egésen idáig jelentős mértékben az inflációba, akkor vajon miért kellett volna széllel szemben pislákolnia?

    Azért, mert ez nem igaz. Amikor a csehek és a lengyelek már kamatot emeltek, az MNB még akkor is csökkentett. A korona 2% volt, a sokkal silányabb forint 0,6%.

    Már 2019-ben is 5% volt az infláció, ez önmagában indok lett volna az emelésre.

    AZ MNB megállás nélkül azt szajkózta a folyamatosan romló forintra, hogy őt nem érdekli. Főleg, miután a forintgyengülésen nyert, amit aztán szétosztott sok csókos között.

    Egy dolgot kértek az MNB-től, hogy ne szórja tele az országot ingyenhitellel, mert egyrészt inflációt okoz, másrészt rohadt sokba fog kerülni, ha egyszer majd kamatot kell emelni. Ehhez képest brutális mennyiségű hitelt öntött a piacra, teljesen feleslegesen. Most meg majd termeli a sok száz milliárd forint veszteséget évente.

    De ha érdekel a dolog, olvass utána, ne nekem kelljen külön téged oktatni.

  • Tamás
    Az export import cserearàny felborulása ki lett szerintem hagyva, ez még covidból maradt hatás…és amint azt tudjuk a jelenlegi szarkupacra jön még menetrendszerűen az újabb járvány szeptembertől…
    illetve az eus pénzek visszatartása is növeli “hiànyzik” a rendszerből…
    az hogy az MNB mennyi állampapirt vett nem tudom mért problèma, mások is csinálják ezt, mint tudjuk a jó amerika vérprofi ebbe…
  • sasa
    Maginflációba csak a fel nem dolgozott élelmiszerek nem szerepelnek.
    Maginfláció.: elemzeskozpont.hu/maginflacio-mi-maginflacio-szamitasa-ksh

    Infláció 20% -ék körül van ennek több mint 10 %-át a brüsszeli pénzek hiánya, a forint gyengesége okozza, megkapnánk a pénzt és a forint erősödésnek indulna..
    2021 második felében az oroszok felvették a kesztyűt és elkezdődött a gazdasági háború, nem szállítottak gázt a tőzsdének csak a szerződéssel rendelkezők kaptak gát. Ekkortól indult be az infláció.
  • M. Tamás
    A babakötvényben lévő összeget nem lehet megbugázni elvileg, mivel a tulajdonhoz való jog sérelme miatt egy ilyen lépést az Alkotmánybíróság megsemmisítene (hiába van az államnál, az egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amit vissza kell hogy fizessen az állam nekünk, amikor lejár).

    A babakötvényben lévő pénz hozzájutásával kapcsolatos feltételek szerintem nem szigoríthatóak max felmenő rendszerben (az új kötvényeknél, de a más meglévőknél nem). A legutóbbi módosítás enyhítés volt (eltörölték a babakötvény felhasználásának feltételeit), amit a jog megenged visszamenőleg is, a szigorítást viszont nem.

    Szóval elvileg nincs veszélyben a babakötvényes pénzünk. Ha mégis meglépik (és az AB nem kasszálja el), akkor én leszek az elsők közt aki megy az Emberi Jogok Európai Bíróságára. Úgyis jól jönne egy kis plusz pénz 😉