Mentsenek meg
A járvány miatt hirtelen sok szakmában lefeleződött a kereslet, vagy akár még annál is jobban csökkent a bevétel. Hirtelen rengeteg magánember és cég állt sorban azért, hogy az állam megmentse őket a “biztos pusztulástól”.
Olyan cégek és kisvállalkozók, de alkalmazottak is, akik az elmúlt évtizedben nem tudták, hogyan dőzsöljenek. S ez joggal zavarja azokat, akik fegyelmezetten és előrelátóan éltek eddig is.
Még csak három hét telt el a járvány lényegi kitörése óta, de már 54 milliárd dollárt kaptak az amerikai légitársaságok az adófizetők pénzéből, hogy nehogy csődbe menjenek szegények néhány nap alatt. (A mentőcsomag teljes összege meghaladja a kétezer-milliárd dollárt, de az amerikai elnök már most többet szeretne. Három hete tart a válság az Egyesült Államokban és ezt a pénzt egyszer valakinek ki kell fizetnie. Vagy az adófizetőknek, vagy a megtakarítóknak az infláción és a nulla százalékos kamatokon keresztül.)
Azok a légitársaságok, akik az elmúlt évtizedben elképesztő pénzeket kerestek és osztottak szét a részvényeseik között, illetve hasonló mértékben vásároltak be hitelből új gépeket.
Pedig több ezer éve tudjuk, hogy a hét bő esztendő után a hét szűk esztendő jön és ez jóformán azóta így van, hogy világ a világ.
A legnagyobb amerikai légitársaság, az American Airlines a kétezres években átlagosan működött, 2006-ban 250 millió dollár volt az éves nyeresége, 2007-ben is csak 500 millió dollár.
A tízes évek hozták el a Kánaánt, az évtized közepén évente 7,6 milliárd dolláros nyereségük volt és az igazgató azt nyilatkozta 2017-ben, hogy valószínűleg soha többé nem lesznek veszteségesek.
Vajon mit csináltak ezzel a rengeteg profittal? Tartalékoltak a várható szűkebb évekre? Félretették a pénzt a flotta fejlesztésére? Diverzifikálták belőle a bevételi forrásokat?
Egyiket sem. Az összes pénzt kifizették a részvényeseknek részvényvisszavásárlási programokon keresztül és bődületesen nagy hiteleket vettek fel az így elvesztett pénz pótlására, amiből a flottát fejlesztették.
Csak az American Airlines 12,9 milliárd dollárért vásárolta vissza a saját részvényeit, de a többi társaság sem maradt el tőle. Nagyjából annyit költöttek erre az elmúlt években, amennyit most az adófizetők pénzéből kaptak a megmentésükre. 2019-ben egész évben ennyit költöttek fizetésekre, tehát ennyi pénzből egy évig is fizethetnék az alkalmazottaik bérét.
A Delta, a másik nagy légitársaság is pont annyit szórt szét a részvényeseinek az elmúlt években, amennyit a munkabérekre fizet egy év alatt.
Mellette csak az American 30 milliárd dolláros hitelállományt halmozott fel ebben az időszakban, több elemző is jelezte már három éve is, hogy túl nagyra hízott a légitársaság hitelállománya.
Tehát nem arról van szó, hogy egy hihetetlenül pocsék időszak után még a járvány is telibe kapta a légitársaságokat, hanem tíz aranyév után is képesek voltak a légitársaságok egy fillér tartalék nélkül üzemelni. Pedig ha valami ki van téve a gazdasági változásoknak, az a turizmus és a repülés, ezt már többször megtanulhatták ezek a cégek, elég az Öböl-háborúra gondolni, a 2001-es merénylet miatt földbe állt repülési kedvre, a 2008-as válságra és rendszeres olajválságokra, amikor túl drága lett a kerozin egyik napról a másikra.
A repülést 8-10 évente valami a padlóra küldi, ha más nem, egy gazdasági válság. Tanultak ebből valamit a cégek vajon és tettek félre a nehezebb napokra? Egy fillért sem, sőt hatalmas hitelállományt is felhalmoztak mellette.
A 2001 szeptemberi merénylet után a következő 4-5 hónapban 31,3%-kal csökkent a légitársaságok forgalma, jelenleg az áprilisi másodikai adatok alapján a csökkenés világszinten jelenleg csak 33%, a teljes karanténba vonult és a határait teljesen lezáró Egyesült Államokban is hasonló ez az érték. Két lehetőséget vizsgálva a jobbik esetben az első féléves teljes csökkenés Észak-Amerikában 31,8% lesz (üdv újra, 2001), a legrosszabb esetben 42,5%. S ez annak a szervezetnek a számai, aki érdekelt a problémát kellően nagynak mutatni. Ki gondolhatta volna, hogy ez még egyszer megtörténik, igaz? Akkor egy terrorcselekmény, most egy vírus. Minden más ugyanaz. Éljünk a mának, örüljenek a részvényesek.
De beszélhetnénk a hotelekről is, nem tudom, próbáltál-e hotelbe menni akár idehaza, akár külföldön tavaly? Olyan horror árakon voltak a szállások, hogy olcsóbb volt Ázsiába vagy Afrikába repülni, mint itthon nyaralni. Ennek ellenére teltházzal mentek a hotelek, tavaly az egyik vidéki hotelben augusztus végére nem volt 3 napra egy üres szoba sem már júliusban sem, pedig az a három nap is bő 150 ezer forintba került volna egy kisgyerekes családnak.
Most nem bírna ki egy évek óta ilyen sikeres vállalkozás néhány hónap kényszerszünetet? Nem lehet lakatot tenni rá néhány hónapra, főleg szezonon kívül?
Mi lesz az ott dolgozókkal? Mi lenne? 2010-2011-ben 10,9-11,4%-os volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, utána is csak azért csökkent, mert bevezették a közmunkát, ami kozmetikázta a számokat. A valódi csökkenésre még pár évet kellett várni.
Öt évig elüzemelt az ország 8-11%-os munkanélküliség mellett, s mégis volt élet, jelenleg ez a szám 3,5%, ami konkrétan munkaerő-hiányt jelent, azaz nincs megfelelő ember az adott pozíciókra.
Mi lenne, ha a munkanélküliség felugrana egy-két hónapra 15%-ra, utána 7-10% között lenne egy-két évig? Biztos vége lenne a világnak, ha úgy élnénk, mint 5-6 éve? (Esetleg fél-egy évig kicsit rosszabbul is?)
Már nagyon elfelejtettük, hogy nem muszáj ennyire jól élnünk, főleg, hogy már megint, újra és újra kiderül, hogy az ilyen magas életszínvonal egy látszat-lufi az egész világon.
(Az érdekesség kedvéért Airbnb kanadai leányvállalata is beállt a megmentendők sorába, kérte a kanadai kormányt, hogy mentse meg azokat, akik az Airbnb lakásokba fektették a pénzüket és most elveszítik a bevételüket. Tette ezt úgy, hogy évekig kijátszotta az állami, önkormányzati és lakóközösségi szabályokat, ellehetetlenítette a helyi lakosok bérlakáshoz jutását, a szomszédok normális életvitelét és az adóhivatallal való együttműködés sem volt túl gördülékeny. A kormány válasza nem volt túlcifrázva, egy szóból állt: No, vagyis nem.)
Szintén nagy felháborodást okoz, amikor a dollármilliárdos cégtulajdonosok állami segítségért szaladnak, hogy valaki fizesse helyettük a költségeket, miközben a magánvagyonuk, amit a cégből vettek ki eddig, több milliárd dollárra rúg, de akár valamelyik yachtuk eladása is bőven fedezné a költségeket.
Ne értsen senki félre: az államnak be kell avatkoznia krízis helyzetekben, de fontos megtalálni az egyensúlyt és firtatni az egyéni felelősség kérdését is mind magánszemélyek, mind a cégek életében. Az sem lenne baj, ha anyagi következménye lenne annak, ha valakit meg kell menteni. Kapjanak hitelt a cégek, vagy szerezzen az állam részesedést a megmentett cégekben, amit később a cég visszavásárolhat.
Az állami beavatkozásnak akkor van értelme, ha haszonnal jár, de nem a felelősök (cégek, magánszemélyek) szempontjából, hanem az állam szempontjából. Most megment munkahelyeket, hogy később abból több adó folyjon be. Ez akkor eredményes, ha több a várható haszon a következő két-három évben, mint az ezzel járó kiadás. Egyébként csak az államadósság nő és megint a felelőtlenek járnak jól.
S ne féljünk attól, ha csökken az életszínvonalunk akár tartósan is, főleg ha annak a növekedése is csak egy felelőtlen lufifújás eredménye volt az elmúlt években.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.
Ismerős Firenzébe jár bevásárolni, mert csak. Másik Londonban dolgozik, de hetente ingázik, mert annyira olcsó a repülőút.
És igen, az önkormányzatoknak kellene betiltani az Airbnb-t, ahogy sok országban már meg is tették. Nem adhatsz ki lakást maximum 30 napra egy évben. Aki ennél többre kiadja, több milliós büntetést kap és a szomszédok boldogan feljelentik, amikor nem tudnak aludni az állandó hajnali jövés-menéstől.
Attól, hogy értelmes célra IS lehet használni az Airbnb-t, még nem csökkenti annak a súlyát, hogy rengeteg nagyváros élhetetlen lett a rengeteg kispénzű turista hordák miatt.
Ez egy helyzet, ami sajnálatosan kialakult, az olcsó repjegyek és az olcsó magánszállások miatt. Kezelni kell, ennyi az egész.
Kezdésnek mindjárt úgy, hogy ne lehessen egyetlen repülőjegy se olcsóbb egy útra, mint 25 ezer forint. Akkor senki nem fog kijárni Rómába egy pizzázás miatt vagy nem jön berúgni Budapestre, csak mert a repjeggyel együtt is olcsóbb itt a kocsma, mint otthon.
Ha most árvíz lenne vagy földrengés és azért zárnak be a hotelek, akkor mi van?
Akkor is mentsük meg őket, mert nem ők tehetnek az árvízről vagy a földrengésről?
Miért, ki tehet a vírusról, ki fizesse a számlát mindenki helyett?
Az én bevételi forrásaim zöme is nulla most, se céges oktatás, se tanácsadás, akkor engem is mentsen meg valaki.
Meg mindenkit.
Csak kinek a pénzéből, ez a nagy kérdés….
A légitársaságok is így működnek. Eddig a légitársaságok vitték a hátukon az embereket, most az emberek viszik a hátukon a légitársaságot.
Hurrá!
A vége az lesz, hogy az közmű szolgáltatások részévé válik a repülés, és az áramhoz, gázhoz, villanyhoz, internethez hasonlóan szolgáltatja majd egy pár állam-közeli, majd állami tulajdonba kerülő légitársaság.
Ez az alkalmazott havi 2 millióba kerül a cégnek (kb., nem a pontos összeg, de ilyesmi), míg az 1 milliót számlázó KATÁs csak pont 1 millióba a megbízónak.
Az 1 milliót számlázó KATÁs a nettó 500 ezret kereső alkalmazottal focizik / versenyez egy ligában, ellenben ő 950 ezret tesz el (mínusz némi aprópénz, mint céges számlavezetés, könyvelő, kamarai díj, stb. szóval legyen 900)
Ez az a különbség, ami sok alkalmazottnak fáj: adott esetben ő ugyanazt csinálja, mint egy KATÁs, de ő 500-at keres alkalmazottként, míg a KATÁs 900-at zsebretesz. Sovány vigasz, hogy magasabb nyugdíj jár majd talán egyszer.
Lehet, hogy nem pontosak a számok, de ezek a nagyságrendek.
Nyilván aki magas költséghányaddal dolgozik, ott nem ez a helyzet, de nem kötelező KATÁzni, ez csak egy lehetőség, és aki ezt választja, azért teszi, mert bőven megéri neki.
Te ugyanazokat a terheket fizeted a tanácsadásaid után, mint a magán oktatási intézmények? Nem te voltál, aki néhány éve még cikkeket írt arról, hogyan lehet bt-kkel kikerülni az áfakört?
Értem persze, a turizmusnak vannak árnyoldalai. Miről nem mondható ez el? A tanácsadó biznisznek és úgy általában a pénzügyi termékeknek nincsenek árnyoldalai? Unit linked, ilyen-olyan szedett vedett “tanácsadók”, piramisjátékok..stb? Itt ugyanúgy lehetne érvelni azzal, hogy bár vannak normális kicsi, kevésbé ellenőrzött szereplők (mint pl te), akik bár aprópénz adót fizetnek, legalább nem ártanak, de milyen sok a kókler szóval jó lenne ha az egész tevékenységet ellehetetlenítenék a kis szereplők számára.
Ha lakásból hotelt csinálunk, nekünk haszon, a többieknek hatalmas szívás. A többieknek ezt miért kell tűrnie? Az önkormányzat miért engedi?
Nem igazán tudsz olyan természeti vagy egyéb csapást mondani, amivel hónapokra nullára redukálódik a hotelek bevétele, max a háború ilyen. A járvány, illetve a járványügyi intézkedések viszont ezt követelik meg.
De egyébként igen, amikor vmilyen természeti katasztrófa van, akkor a károk enyhítésében szerepet vállal a köz, ergo az államkassza. Itt a károk jelenleg a járványügyi intézkedésekből erednek és ha ezeket a károkat nem tompítjuk, akkor padlóra fogja küldeni a láncreakció az egész gazdaságot.
Egy hotelt, amit elvitt az árvíz vagy a földrengés, ott nem lesz vendég soha többé.
De szerintem abba is hagyhatjuk.
Jó, ez annyira érv, mintha azt mondanám, hogy “a polgár tanul, az oktatási intézmény oktat.”.
“A többieknek ezt miért kell tűrnie? Az önkormányzat miért engedi?”
Bármelyik társasház megtilthatta, nem?
Kíváncsi vagyok, mit jelentenek be.
Részemről a Magyar Állampapír vásárlás befejezve. Ez a jelentős Ft gyengülés és ennek tétlenül nézése nálam kiverte a biztosítékot. Jó magas kamatot kellene ajánlaniuk, hogy újra vegyek.
Többnyire egyetértek veled, kivéve most.
Kérdésedre az én válaszom: mert ez a jövő, a sharing economy, kevesebb magántulajdonú autó, lakás bármi. Optimalizálva lesznek a kiadások, Ubert is marhaság, hogy betiltották, csak a hiéna taxisoknak jó.
Miért nem kezdtek el Uberezni ők is? Ja mert nem tudott volna egy másfél km-es útért 10.000-et kérni egy turistától.
Haladni kell a korral..és azért, mert nagyanyám nem ment ki a faluból sem, én még el akarok jutni a világon sok helyre, és minél olcsóbban, és megtapasztalni az ottani kultúrát, legyen ez az angliai pubok vagy az egyiptomi piramisok. Aki meg Firenzébe jár vásárolni, az elenyésző statisztikailag.
catchymemes.com/post/614202745818382336
🙂
Emlékszem,
1992-ben egy Budapest-London
retúr MALÉV jegy került pontosan 25 ezer forintba (nem főszezonban).
1992-ben…
Mondjuk nem is volt tömeg sehol.
Mo-on akkor a havi bruttó átlagkereset (megnéztem) 22 294 forint volt.
Minden repjegyre rá kell terhelni egy minimum
100 eurós környezetvédelmi adót,
and the problem is solved.
Nem, nem èrdekel hogy mennyi pènzt hoznak be, Budapest már èlhetetlen volt az utóbbi idôben miattuk. A mèlypont a beerbike volt, hogy èn azt hogy gyûlöltem!!!
Nyáron már költözöm vidèkre, a pesti lakást meg kiadom valaki normàlisnak. Ha nincs ilyen, akkor meg üresen hagyom.
Ennèl nagyobb bajom ne legyen.
Amivel nem értek egyet: 3000 ft.os repjegyek. Nem a 80-as években hanem a XXI. században élünk, igenis legyen elérhető a repülés széles tömegek részére.. Igenis ne legyen luxus megnézni Rómát vagy Párizst, ez a tudomány az emberi fejlődés gyümölcse.. és ez nem csak a repülésre igaz..
Parragh: … ugyanis a krízis következtében sikeres, jól működő vállalatok kerültek bajba …
egy sikeres és jól működő vállalat képes 6 hónap működést áthidalni. Ja hogy osztalékba kivettek mindent a tulajok…
Tetszik a jelző, hogy gigantikus mentőcsomagnak titulálják ezt az 1300 milliárdot…
…akkor 2,5X gigantikus einstandot nyomtak a nyugdíjvagyonnal…
Az Airbnb lakás tulajdonosa külföldi turistákból él és szépen adózik 4-5 felé.
Te tényleg Kiszámoló blog olvasó vagy?
Bűn hitelt felvenni és abból vállalkozni?
“Ha hitelre vette, akkor a bank teremtett neki némi pénzt a semmiből, ezzel a friss pénzzel ő kiment az ingatlanpiacra és jól felverte az árakat, kiszorította vagy hitelfelvételre kényszerítette a bérből-fizetésből élőket, és lényegében a bank behajtójaként funkcionál.”
Hát mondom neked, hogy kb. ez az egyetlen racionális hitelfelvétel, amit vállalkozók vesznek fel!
Arról nem beszélve, hogy a rövidtávú kiadás szempontjából a nagykörút belseje érdekes, azon kívül nincs hatása ennek a tevékenységnek. (Elenyésző az ezen kívüli rövidtávon kiadott lakások száma. )
2007-ben volt olyan hajlított bútorokat gyártó magyar cég, amelyik exportra termelt a túl erős forint miatt ment tönkre. Az elmúlt években pedig nagyon sokan hagyták abba pl. a zöldségtermesztést, mert nem találtak munkást (nem gyakorlottat, nem képzettet, hanem semilyet sem), pedig az 1000Ft-os gyökérre is van vevő. Ennek a nagy növekedésnek nagy árnyoldala is volt, talán egyensúly áll be az erőben.
Persze eléggé környezetszennyező annak a sok kerozinnak az elégetése. De az idő előrehaladtával egyre takarékosabb és környezetkímélőbbek lesznek a gépnek. 30 év múlva akár elektromosak is lehetnek… Persze, az aksik is környezetszennyezőek… de megintcsak azt mondom, el fog jutni a tudomány arra a szintre is, hogy ezt is megoldjuk…
Írnék pár szót Airbnb-s szomszédként. Ön azt állítja, csak civilizált embereket fogad a lakásában. Nagyon kíváncsi lennék, hogy ezt miből szűri le? Abból, hogy előre fizetnek online foglaláskor, vagy az 5 perces lakásbemutató/kulcsátadás során sikerül ennyire mély viszonyt kialakítani velük. Kérdezze meg egy gyűléskor a szomszédjait, ha ennyire magabiztos a civilizált vendégeit illetően. A fölöttem lévő lakás is hasonló módon üzemel, olykor civilizált lakosokal, olykor bulihiligánokkal (20-30asok, stílusos ruhábann öltözködnek, még köszönnek is illedelmesen). Mégsem tudok örülni, hogy este 11-12kor (olykor később is) felébresztenek, és annak sem örülök amikor másnap pár óra alvással kell a pácienseimet megmütenem. Egyébként eljárást indítottam a szomszéd ellen. Szóval hajrá, adja ki továbbra is. Csak nehogy a végén nagyobb legyen a veszteség a nyereségnél.
dr. H.M sebész
1-1 hajléktalan, akitől a fél villamos kifekszik már sokkal kényelmetlenebb.
A vedelés nem állapolgári jog, vannak remek intézmények, ahová el lehet zárni őket.
Másik: miért csak néhányunk viselje az állami szükségállapoti intézkedések terhét?
Bérbefagyasztás a közszférában, nyugdíjak sávos csökkentése, cafteréia eltörlése.
Ha már másnak 50-100%-os bevétel kieséssel kell számolnia, talán lenyelnek ők is mosolyogva 15%-os átmeneti csökkenést..
Abszolút egyetértek a repjegy környezetvédelmi díjjal vagy minimál repjegy árral.
Miért lenne a sharing a jövő? Attól még nem lesz jövő valami mert szabályozás híján a vevő és az eladó is többet nyer mint a szábolyozott szektorban, ahol magasabb az adó és jóval magasabbak a követelmények. Majd az állam fokozatosan beszabályozza a működésüket, aztán már nem is lesz olyan nagy üzlet. Uber is szépen befuccsolt itthon.
Érdekességként a költségvetés idei bevételét 14 000 milliárdra tervezték, de már februárban is hiányzott 358 milliárd. Márciusra még nincsenek számok, de várhatóan drasztikusan nőni fog a hiány.
Emelett a lábnyomuk hatalmas; mit bohóckodok pl. a komposztálással, mikor ötezeré’ repkednek a népek a fejem felett, csak mert miért ne alapon
95 kb. annyit, hogy a haverja is szelfizett mar ott, meg a bal hatso labanal jo a sör.
Ez a “megnezem Romat” ez kb. a zabalunk olasz kajat, sasoljuk a csajokat es jol bebaxunk este tenyallast meriti ki a legtobb ugymond turistanal.
Ezekert szerintem nem eri meg csilliard tonna szendioxidot a legkorbe fosni.
Raadasul pont ugyanolyan ostoba primitiv barmok lesznek 100 orszag bejarasa utan is, mint ha otthon maradtak volna Manchester kulson orokre.
De a magyarok szerelmesek az államba, az állam adjon, mentsen meg, oldja meg, intézze el, fizesse ki stb…
Elmegyek egy szlovén, egy osztrák, egy német meg egy svájci városba és semmi különbséget nem látok köztük. Sőt, olyan érzésem van, ha voltam egyben, voltam mindben.
Megnéztem a kölni Dómot, nagyszerű, mennyivel többé váltam azáltal, hogy elmondhatom, ott is voltam.
Csak éppen senkit nem érdekel, hogy voltam ott is. Igazából még engem se. De menni kell, ki ne maradjak valami élményből.
Az emberek, mint a mérgezett egerek, utazgatnak mindenfelé, mintha menekülnének valami elől.
Régen, amikor még csak lovaskocsival közlekedtek, és megjelent az autó, a busz, a vonat, és egyre kevésbé volt luxus ezeket igénybevenni, mert olcsó lett a jegy, ugyanúgy megjelentek, azok, akik már ingázni kezdtek a szomszéd városba vagy még távolabb is dolgozni, bevásárolni, szórakozni. Akkor is mondhatták egyesek, hogy ezek az idegenek bezavarnak a helyiek életébe, és környezetszennyező is a sok kipufogógáz.
Én még gonoszabb vagyok: a munkaügyben/konferenciákra utazás jelentős része is pont ugyanígy kihagyható. Pont a tudományos közösség elégé jól tudja használni az online formákat.
És ahogy öregszem, úgy csodálom a gyakran utazók időmenedzselését. Nekem a sima hétköznapok sem egyszerűek, ha a nagyszülőkhöz viszem a gyerekeket, akkor is elkezdek készülni rá napokkal korábban (a gyerekek maguknak pakolnak). Ha nekem kell valamová menni az tud jó lenni, de baromira fáraszt.
Ismerek csajt, aki kicsi gyerekek mellett havonta min. 1x utazik, min. 3-4 napra.
Tényleg muszáj? Csak így mehet: extra utazással, pakolásssal, plusz szervezéssel, plusz környezetszennyezéssel. Most nem örömmel, de home office-ban dolgozunk. Erősen remélem, hogy a mostani dolgokból maradnak meg részek.
Pl. több home office, nagyobb távolság a boltokban, optimalizáltabb vásárlási gyakoriság, kevesebb utazás.
Magán szálláskiadás igenis szuper dolog, az olcsó diszkont repjegy is az, ennek köszönheti nagyon sok ember, hogy megismerhetett európai városokat, világot láthtatott, és mindezt gazdaságosan és hatákonyan tehette.
Nem értem, miért kell mindig fekete-fehéren látni a világot, miért kell elítélni azokat, akik ebben részt vettek, élvezték előnyét. Sajnálom, hogy ebből sokan kimaradtak, szerintem a lehető legjobban erre költhették el volna megtakarításuk egy részét. Nem értem az a nézőpont miért nem jut eszedbe, miért nem írsz róla, hogy nem csak anyagi, de mentális és kulturális gazdagodás is van. Igen én pl. nem új autót stb. vettem, hanem utaztam olcsón, sokat. Ez a megtakarítás rész
amúgy most elinflálódna állampapírban (a többivel!). Sok féle nézőpont van, értelmetlen gyűlöletet keltened csoportok ellen, általánosítással.
Pont azt teszik, a saját üres, értelmetlen, cél nélküli életük elől. Azt hiszik attól lesz jobb az életük ha “élményeket” vásárolnak, ezért érdemes szenvedni egész évben a munkahelyen amit utálnak, mert elmehetnek egy hétre a Kanári-szigetekre vagy wellnessezni vagy akárhová. Ugyanez van a “vegyünk mindig új ruhát, új telefont, új kocsit, stb… mer attól majd boldogok leszünk, ha már a hétköznapokban nem vagyunk, mert utáljuk az egészet, amit csinálunk, akivel csináljuk.” Persze feleslegesen, soha ennyi kiégett, céltalan ember nem volt még a világon. Érdekes megnézni mit hoz ki a karantén is a népekből, 2 hét után sokan már képtelenek elviselni egymást, pedig “a családom a mindenem, csak sosincs időm rájuk” 😀
Csak mert te esetleg másként gondolod?
Vagy akkor a tiéd se jelenjen meg, ha nekem nem lehet valamiről véleményem?
Ismerős Firenzébe jár bevásárolni, mert csak. Másik Londonban dolgozik, de hetente ingázik, mert annyira olcsó a repülőút.”
Most az AirBNB-ről volt szó. Miért gond, ha az ismerősöd Firenzébe megy, vagy hazajár Londonból? Én kifejezetten örülök, hogy az átlagember is olcsóbban eljut a Colosseumhoz vagy az Uffizihez. A bulituristáról akkor is elsődlegesen a bulihelyek tehetnek, a légitársaság/airbnb nem teheti meg, hogy dupla árat számol a részegeskedőknek és feleannyit annak, akit a Nemzeti Múzeum érdekel. A bulihelyek korlátozásával egyetértenék, de miattuk szívjon az is, aki értelmes, kulturált célból utazik?
Amit te írsz, az a szó szerint tömeg (tömeg!) turizmus.
A tömeges influencer idiotizmust kellene betiltani, de azt nem lehet, és valamennyire rendeződne a helyzet.
20 éve azt mondtuk, hogy Last Minute-be megy nyaralni az átlag (mindegy hol, milyen szállás, csak last minute legyen), most pedig Low Cost Airline Destination-ba járni lett menő.
A kevesebb bizony több lenne, ha a csorda minden tagja is így gondolná. Mivel önkorlátozással nem lenne jobb, maradna a díjazás. Pl. Velence belépődíjat szed, nagyon helyesen. És akkor Átlag Józsi kiválasztana kevesebb, de neki fontosabb úticélt, hogy megélje.
Megragadtad a lényeget, már sokadszorra. Menekülnek, csak nem valami, hanem valaki elől. Az emberek 90-95%-a saját maga elől menekül, mert nem tud mit kezdeni a belső, vélt vagy valós ürességével. Ezt utazással, “élmény gyűjtéssel” próbálja pótolni. A csapdát Te is ismered, ha otthon a 4 fal között EGYEDÜL nem érzed jól magad, akkor máshol sem fogod. Mivel ehhez érzelmi intelligencia kellene, azt meg nincs, ezért megy az élmény vadászat. És ezt rengeteg iparág felismerte. Lásd reklámpszichológus szakma.
Off:
Az értelmi intelligenciát fejlesztjük, az érzelmit nem, mert fel sem ismerjük, hogy kellene. Erre jó a gyülekezet, ahová jársz, meditáció, pszichoterápia, és hasonlók. Ezt IS kellene fejleszteni gyermekkortól kezdődően, és akkor egy csomó dolog felesleges lenne a világban, mert nem lenne rá igény. ÉS nem pazarolnánk annyit.
Hát most éppen nem errefelé megyünk itt a járványhelyzettel ugye…
Én mindig úgy gondoltam, hogy a második autót esetleg felválthatja a “sharing economy” (költségérzékeny háztartásokban), de tuti, hogy 1 autóm, ami bármikor ott van, amikor nekem kell, mindig lesz (akkor is, ha betiltják, vagy hirtelen mindenki kocsiba akar ülni), akármennyit elemzed a sharing economy előnyeit. Meg mindenki másnak, aki megteheti.
Véletlenül nem a sok utazgatás miatt vagyunk most otthon bezárva? Talán lassabban terjedt volna a vírus, ha kevesebben utaznak.
Én sem utazgattam jobbra-balra,pedig megtehettem volna, sőt még repülőn sem ültem.
Meg lehet nézni jó pár képen, mekkora sorok voltak a nevezetességeknél, az aztán élmény, hogy órákig sorban áll az ember. Inkább fizetnék többet egy repjegyért, ha az adott városban kevesebben vannak. Akinek meg gondot okoz a 100€-s jegy, annak vajon mennyi tartaléka lehet? Nem elvenni akarom senkitől sem a külföldi utakat, de ha kicsit spórolni kell rá ,talán kicsit tudatosabbak lesznek az emberek pénzügyileg.
Az, hogy kit, hogyan mentenek meg, azon ráérünk majd a mentőcsomag kihirdetése után vitatkozni 🙂
Szerintem a céges repkedésekből is túl sok volt eddig. Pár hete home office-ban dolgozik a cégünk, és semmi kárunk nincs abból, hogy nem repkedünk az anyavállathoz “meetingelni”.
Több helyen olvastam, hogy a nagy multik optimalizálni fogják a beszállítói hálózatokat. Épp ideje. Pár éve német tulajdonú autógyár magyar telephelyén voltam beszerző. Az egyik általam intézett alkatrészre volt indiai, dél-európai és magyar beszállító is. Utóbbi kb. 60 kilométerről. De ha egy leheletnyivel olcsóbb volt a távol-keleti gyár terméke (persze leszállítva, nem EXW), akkor azt kellett választani. Pedig prémium autógyárról van szó.
“… Az tényleg egy fejlődésellenes megoldás, hogy legyen drágább a repülőjegy, csak azért, hogy kevesebben repüljenek…”
Figyelj, minden a részleteken múlik,
például lehetne a repülésre kivetett környezetvédelmi adót a gép fogyasztásához kötni.
Mondjuk egy átlagos fogyasztású gépnél a környezetvédelmi adó tartalmazna
egy fix összeget, legyen az 50 euro,
az adó másik része pedig a gép kerozin fogyasztásától függően 10-90 eurós sávban mozogna.
Szerintem ez nem lenne
fejlődésellenes megoldás, sőt.
Az utazásról.
Van akinek erre nincs igénye, van akinek van.
Akinek van, az fizessen…
fizessen az ökológiai lábnyomért,
fizessen a helyieknek okozott környezeti terhelésért (zaj, szemét, zsúfoltság stb.)
Az overturism miatt én kerülöm a népszerű desztinációkat, amik immár élvezhetetlenné váltak, csak olyan helyekre utazom,
ahol nincs tömegturizmus.
Van még pár jó hely.
Én írtam a repkedő képviselőről.
Biztos vagyok benne, hogy amint vége ennek, újra reptetik mindenfelé.
Pedig azt mondja, hogy így hatékonyabban tud dolgozni, mert nem fáradt a sok utazástól.