Mi is a probléma?
Ha már szóba került a FED, meg a kamatvágás, illetve a nulla százalékos kamatok világa, arra gondoltam, érdemes lenne írni egy keveset arról, mi is zajlik most a világban immár bő 10 éve.
Minden ország gazdaságát két oldalról lehet befolyásolni. Az egyik a fiskális vagy költségvetési oldal, amibe a mindenkori kormányzatnak van befolyása. Ő tudja élénkíteni vagy éppen hűteni a gazdaságot jogalkotással, adóemeléssel vagy csökkentéssel, állami támogatások szétszórásával vagy éppen visszavágásával és sok egyéb módon. Ha több pénzt hagy (vagy pumpál) a gazdaságba a kormány, akkor nő a gazdaság, ha az adóelvonást növeli, ezzel csökkenti az elkölthető pénz mennyiségét, tehát csökken a gazdaság.
A másik a monetáris vagy pénzügyi oldal, ahol pénzügyi szabályozásokkal, a kamatlábak emelésével vagy csökkentésével tudják ugyanezt a gazdaságot befolyásolni. Ennek letéteményese az adott ország jegybankja.
Elvileg mind a kormányzat, mind a jegybank ugyanazért a közjóért dolgozik.
Azonban nagyon fontos a fékek és ellensúlyok szerepe, ezért (lenne) létszükséglet, hogy a jegybankok a kormányoktól függetlenül végezhessék a tevékenységüket.
A mindenkori kormány politikusokból áll, akiknek a legfontosabb, hogy a következő választásokon is rájuk szavazzanak. Hogy lehet megvenni a választókat kilóra? Ígérünk fűt-fát és szórjuk a pénzt a nép közé. Nyugdíjat emelünk, adót csökkentünk, állami támogatásokkal bedurrantunk a gazdaság kályhájába. Jobban élünk, mint négy éve.
Egy apró bibi van, ez mind pénzbe kerül és valahol pénzt kellene találni hozzá. S ha a politikus ezt nem akarja adó formájában a szavazóktól behajtani, akkor vagy eladósodik (nő az államadósság) vagy pénzt szeretne nyomtatni vég nélkül, hogy megállás nélkül tudja ezt az ingyenpénzt a nép közé szórni.
S itt jön képbe a jegybank, mint az ellensúly. A pénzkibocsátás a jegybank joga, így a politikusok nem tudnak pénzt nyomtatni. Ha úgy érzi a jegybank, hogy elszalad az infláció, kamatot emel, amitől drágább lesz a hitelből vásárlás és nő a megtakarítási kedv, ezzel is pénzt vonnak ki a piacról. Ha a kormány fűti a lakosság eladósodását, a jegybank növelheti a bankok kötelező tartalékrátáját, így téve drágábbá számukra a hitelezést. A jegybank a régi felfogás szerint nem is támogathatta az államot, ezért is nem vehetett például állampapírt (államadósságot), mert az bújtatott finanszírozás lett volna. A kormány a gazdaság állapotáért a költségvetési oldal felől felel, a jegybank dolga az infláció, munkanélküliség és az ország pénzügyi stabilitásának biztosítása.
Ideális esetben a fiskális és a monetáris politika együttműködik, de épp az a lényege a függetlenségnek, hogy szükség esetén egymás ellen is tudnak működni, így akadályozva meg az ország szakadékba rohanását.
A gazdasági válság 2007-ben azonban egy teljesen új korszakot hozott el a világba.
A normális országok kormányai gazdasági felemelkedés közben meghúzzák a nadrágszíjat, ezzel hűtve az amúgy is túlságosan forrón lobogó gazdaságot. Ilyenkor emelik az adókat és csökkentik a kiadásokat. Erre jó példa Németország, amelyik jelenleg is pluszos költségvetéssel üzemel, vagyis több adót szed be az ország, mint amennyit elkölt. Ezért is tudott a német államadósság a 2010-es 81%-ról 60,9%-ra csökkenni. (Miközben például a francia 83%-ról 99%-ra nőtt és hasonlóan nőtt az olasz és sok másik európai állam adósságrátája is.)
Ezt azért teszik, hogy viszont akkor, amikor összecsuklik az ország gazdasága, akkor az államnak legyen tartaléka pénzt szórni a gazdaságba, autópályákat építtetni, támogatni az új autók vásárlását, csökkenteni az adókat és a többi. Ezt hívják anticiklikus politikának. Akkor szorít meg, amikor amúgy is nagy a növekedés és akkor enged ki, amikor visszaesés van a gazdaságban és ezzel tudja élénkíteni a lejtőre került gazdaságot.
Nos, a 2007-es válság idején a legtöbb állam nagyon gyalázatosan állt fiskális oldalról.
Ezért a jegybankok vették át a főszerepet és a kormányzati oldal gazdasági stimulálása helyett pénzügyi oldalról kezdték el a gazdaság élénkítését.
Ha a jegybankok nullára vágják az alapkamatot, olcsóvá válik a hitel, sokan bár eladósodnak, de legalább költekeznek és ez jó a gazdaságnak, mert azt a terméket vagy szolgáltatást valakinek elő kell állítani, amit venni akarnak ebből a pénzből.
A megtakarítók pedig nem fognak megtakarítani, mert ilyen alacsony kamatok mellett minek. Ők is elköltik a pénzt, ez megint csak a gazdaságnak jó.
Ha egyre többen akarnak vásárolni, nőnek az árak, vagyis lesz infláció, ami jobb, mintha egyáltalán nem lenne vagy egyenesen negatív tartományba kerülne az infláció.
Ez volt az elgondolás, de nem egész úgy sült el a dolog, ahogy képzelték.
Hiába vitték le a kamatokat a nullára, csak nem akart berobbanni a gazdaság. A fránya vállalatok nem akartak befektetni egy bizonytalan gazdasági környezetben, akkor se, ha szinte ingyen vágták hozzájuk a pénzt, hogy végre adósodjanak el és ruházzanak be.
Amikor már nullán voltak a kamatok, nem volt hová tovább csökkenteni. Illetve mint kiderült, lehet akár negatív kamatot is fizetni a megtakarításokra, ami pont olyan ostobaság, mint amilyennek hangzik.
Amikor kifújt a kamatcsökkentési lehetőség, a jegybankok elkezdtek pénzt önteni a gazdaságba úgy, hogy az általuk teremtett pénzzel mindenféle adósságot (kötvényeket) felvásároltak.
Megjelent a piacon egy szereplő, akinek végtelen mennyiségű pénze volt és nem érdekelte, mennyit bukik a dolgon, hiszen a semmiből csinálta a pénzt.
Egy ilyen szereplővel a piaci szereplők nem tudnak versenyezni, így a kötvényhozamok mindenhol elkezdtek zuhanni. Az államkötvények hozamának zuhanása magával húzta a vállalati kötvények hozamát, az a high yield bondok hozamát és így tovább.
Aki kimenekült a veszteséges kötvénypiacról, az vagy a részvényeket, vagy az ingatlanokat vagy bármi hasonló egyéb befektetési lehetőségeket célozta meg, ott is felverve az árakat. Így hullámzott végig az egész pénzügyi piacon a jegybankok eszközvásárlása.
Az amerikai jegybank mérlege 2015-re 4,5 billió dollárra, azaz 1.320.000.000.000.000 forintra hízott a rengeteg összevásárolt kötvény miatt, onnan csökkentették vissza a még mindig nagyon durva 3,8 billió dollárra, úgy hogy hagyták lejárni a kötvényeket. (Bár a pletykák szerint megint vissza fog térni a FED a kötvénypiacra vásárlóként.) Összehasonlításul a teljes magyar államadósság 29,4 billió forint, vagyis ennek az összegnek a negyvenötöd része.
De itt is elértük a padlót, merre tovább? Az Európai Jegybank újraindítja a kötvényvásárlásait. A Japán Jegybank már ott tart kínjában, hogy akár részvényeket is kész vásárolni, mert a kötvénypiacon már kifújt minden lehetősége a befolyásolásra. Állítólag az ausztrál és az új-zélandi jegybankok is beszállnak ebbe a játékba a közeljövőben.
Az elemzések szerint eddig 14 billió dollárnyi, azaz 4.109.000.000.000.000 forintnyi kötvényt vásároltak fel a jegybankok világszerte, egyre látványosabban egyre elenyészőbb hatást elérve ezzel a piacokon.
Mindezek hatására olyan következett, amit az akadémikusok is csak elméletben fejtegettek néhány évvel és évtizeddel azelőtt: a hitelezőnek kellett fizetnie az adós felé, hogy az tartozhasson neki.
Egyre több helyen jelentek meg a negatív hozamok, amikor a befektetők nem csak az infláció miatt buknak a kölcsönadásaikon, hanem számszerűen (nominálisan) is kevesebb pénzt kapnak vissza, mint kölcsönadtak.
Mára már megközelíti a 14 billió dollárt a negatív kamatokat fizető kötvények összértéke.
A legtöbb európai állam is pénzt kér azért, hogy valaki kölcsönadhasson neki. Öt éve, amikor úgy gondoltuk, ennél rosszabb már nem jöhet a kötvénypiacon, még nem ez volt a helyzet.
A szerencsétlen befektetők még a görög és olasz államadósságot is felszívják 1% alatti kamat mellett is. (S ezért lehet eladni a magyar államadósságot is 0-2%-os kamat mellett.) Sőt, még a görög bankok is gond nélkül bocsátanak ki kötvényeket. Azok a bankok, amiket egy éve minden befektető sikítva elkerült. S a 100 éves ausztriai állampapír 1,2%-os éves kamat mellett? Ennyire beteg és torz lett már a kötvénypiac.
Csak emlékeztetőül: az előző válság azért tört ki, mert a pénzintézetek és a befektetők tele voltak kétes minőségű ingatlannal fedezett kötvényekkel. Most tele vannak sokkal rosszabb minőségű, ám ingatlannal sem fedezett kötvényekkel.
S immár 5-10 éve ez az abszurditás a normális a kötvénypiacokon. Sokan azt vizionálják, hogy hamarosan a 10 éves amerikai államkötvények is nulla százalékos kamat mellett fognak elmenni. S a legijesztőbb, hogy egyre valószínűbbé válik, hogy igazuk lehet.
(Az amerikai jegybank, egyedüliként a többi jegybank között elkezdte csökkenteni az összevásárolt kötvények állományát és nagyon lassan, de elkezdte emelni az irányadó kamatlábat. Azonban a hírek szerint éppen ma este fog újra kamatot vágni és ősztől lehet, hogy visszatér a kötvénypiacra vásárlóként, csak mert a lassulás jelei mutatkoznak az amerikai gazdaságban. Semmi gond nincs, csak 2% alá esett az éves gazdasági növekedés. Ez már elég indok az azonnali beavatkozásra.)
A jegybankok (és persze a kormányok) rettegése a gazdasági visszaeséstől odáig fajult, hogy nem merik elfogadni, hogy a gazdaságnak szüksége van recessziókra, hogy megtisztuljon, az eszközárak visszataláljanak az értékeikhez, hogy a romokat és a kiszáradt fákat eltakarítsa a tűz az útból. S mindez természetesen jár kellemetlenségekkel, esnek a részvényárak, nő a munkanélküliség, a túlzottan eladósodott cégek és emberek nehéz időknek néznek elébe. De ha ezt nem engedjük meg, a degenerált piaci állapot csak még jobban eltorzul. Beszédes, hogy a 2007-es világválság teljes ideje alatt mindössze másfél éven át és csak 2,6%-ot esett az amerikai GDP a villámgyorsan bevezetett pénzügyi stimulusok miatt, majd komoly emelkedésbe kezdett. 1929-ben, az előző világválság idején öt éven keresztül esett a GDP, a legrosszabb évben 12,9%-kal.
Az európai és a japán gazdaság beteg. Valószínűleg nagyon beteg. De ezen a pénzügyi stimulálás nem segít, csak átmenetileg elfeledteti a beteggel, mekkora is a baj. Megoldás helyett lázat csillapítunk és azt hazudjuk a betegnek, hogy lám, meggyógyultál, mert éppen most nincsen lázad.
A kötvénypiac ebben a torz formájában nagyobb időzített bombává vált, mint a subprime válságot kirobbantó időszakban bármikor is volt. A válságot úgy sikerült “meggyógyítani”, hogy egy még nagyobb bombára ültettük a világgazdaságot.
Azonban ezzel sikerült a jegybankoknak kivégezni a kötvénypiacokat és nem igazán tudja senki, mi lesz a megoldás.
A nyugdíjfolyósítók nem tudnak inflációt elérő hozamot biztosítani, ezzel az általuk finanszírozott nyugdíjasok havi bevételei fognak csökkenni a jövőben. Rengeteg országban a Földön a leendő nyugdíjasok pénzét ilyen nyugdíjalapok fektetik be. De miből fog megélni az a nyugdíjas, amelyiknek a megtakarítása a negatív kamatok és az infláció miatt évről-évre 4-5%-ot veszít az értékéből?
A biztosítóknak be kell fektetniük mind a saját tartalékaikat, mind az ügyfeleik rájuk bízott pénzét, de mindkettőn csak buknak a negatív kamatok világában. A bankok szintén rengeteget buknak az alacsony kamatmarzson és a negatív hozamokon. Mondhatjuk kit érdekel, az ő bajuk. Majd amikor (újra) az adófizetők pénzén kell megmenteni a legyengült bankrendszert és a biztosítókat, rájövünk, miért is olyan hatalmas probléma ez.
Az eszközárakban (részvények, ingatlanok és hasonlóak) kialakult buborékok majdani kipukkanása a befektetőknek okoznak majd károkat.
Az emberek nem tesznek félre, mert minek, ellenben fülig eladósodnak, hiszen ingyen van a hitel. (Az előző válság másik kirobbantó oka volt, hogy túl sok hitellel voltak már terhelve az emberek és a cégek is. A hitelállomány most ugyanott sőt néha magasabban van, mint az előző válság kirobbanása előtt.)
Van két hatalmas és kínzó kérdés.
Az egyik, merre van ebből a kiút? Azért kerültünk ebbe a csapdába, mert el akartuk kerülni a gazdasági korrekciót, ami minden válságnak szükséges, bár fájdalmas következménye és nagy szükség van rá, hogy megtisztítsa a gazdaságot, mint fentebb említettem is.
Most merre tovább?
Marad minden a régiben és úgy teszünk, mintha normális lenne, hogy az adósok kapnak pénzt a hitelezőktől, hogy a megtakarítók szenvedik az összes kárt immár tíz éve? Majd lesz valami a nyugdíjasokkal, akiknek éppen most égnek el a megtakarításaik ebben a degenerált és kifordult piaci helyzetben? Ha a bankok tovább legatyásodnak, majd megmentjük őket valahogy, valamiből? Az európai bankok komoly része nagyon rosszul áll, legyenek bár olasz vagy német nagybankok.
A másik kérdés, mit fognak csinálni a jegybankok így a zsákutca végén, amikor a következő válság ki fog törni? S lehet, hogy pont a mostani elfuserált pénzügyi helyzet miatt fog ez bekövetkezni.
Még több pénzt öntenek a piacra? Még negatívabb tartományba lökik a kamatokat? Ha ez a gát átszakad, semmi nem lesz, ami megállítsa az áradatot.
(Most, hogy már látszik a gazdaság lassulása, egyre egyértelműbb, hogy már semmi ráhatásuk nincs a piacokra a pénzügyi befolyásolásokkal. A még negatívabb kamat, a még több kötvényvásárlás már nem mozgatja meg a piacokat. Más eszközük pedig nem maradt.)
Reméljük a legjobbakat, hogy még időben kinyitják a zsilipeket és a gazdasági növekedés hajszolása helyett inkább a pénzpiacok megmentése lesz a fontosabb. Amíg még nem késő.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
totalcar.hu/magazin/technika/2015/11/11/igy_marad_egyben_a_toyotad_2040-ben/
2019 van és mégsem használják élesben. Nyilván a balesetek a Teslának sem tettek jót így már ők is korlátoznak. Nekik valós képük van az önvezető rendszerről, legfőképpen arról, hogy a userek milyen hülyeségeket csinálnak élesben, míg a többi gyártó és fejlesztő csak steril adatokkal rendelkezik.
Kis Pista tuti nem úgy vezet majd egy önvezető autót mint Dolgozó Petike aki teszteli az önvezető rendszert a munkáltatójának.
Egyes forgalmazóknál tudsz venni fizikai aranyat úgy, hogy utána el is szállítják neked egy trezorba és tárolják, hozzá sem kell nyúlnod. Persze fizetsz, mint a katonatiszt.
Ha már arany, legyen nálam.
Bocs az OFF-ért, de hátha kapok választ:
Random Capital-hoz milyen módon tudok legegyszerűbben és leggazdaságosabban (TBSZ számlára) eurót utalni?
Deviza számláról utalva gondolom jó lehet,
Revolutról visszautalva működik? Az RC oldalán megtaláltam az infókat az utaláshoz.
Nem egyben utalnék nagy összeget, hanem többször kevesebbet, így az ottani eseti átváltás díja kissé megnöveli a költséget.
B opció, hogy másutt gyűjtöm össze és egyben küldöm be.
Válaszotok előre is köszönöm.
De hagyjuk már a Teslát, semmi köze a témához.
A 12 millió forint feletti ár az USÁ-ban is a felső középkategória teteje.
De lapozzunk, nincs több Tesla.
A Nissan Leaf sokkal régebb óta gyűjti ugyanezeket az adatokat a sokkal több autójáról. Meg gondolom az összes többi autógyár is, amiben van beépített GSM meg net modul. (Ami asszem uniós előírás is lett a vészhívás miatt.)
De csak a Teslának vannak adatai. Ez pont olyan agymosás, mint hogy csak a Tesla vészfékező rendszere menti meg az utasokat. Meg az Autopilot, ami semmi több, mint egy sávtartó automatika adaptív tempomattal. Minden autó felszereltsége 6-7 millió forint felett.
Na, ez a marketing csodája. Mindenki fújja, hogy a Tesla sok adata, senkinek eszébe sem jut, hogy a Hyundai sokkal több autóról tud ugyanilyen adatokat gyűjteni és valószínűleg gyűjt is.
De mostantól nincs több autó.
– egyetértek, kivéve hogy a devizaháború már rég elkezdődött. Ezért vágnak a jegybankok kamatokat. Mario Draghi “whatever it takes” beszédje után 2012-ben már elindult a lavina. A kamatokat mesterségesen tartják alacsonyan. Lenyomták a strandlabdát a víz alá. Azt tudjuk mi történik a labdával miután elfáradt a kezünk. Így lesz a kamatokkal is. A görög 10 éves lejáratú államkötvények nemrég 2% alá csúsztak. Ez az USA 10 éves államkötvényeinek hozama alatt van. Röhej.
Az ingatlan neppereknek üzenem, hogy matekozzák ki az utóbbi 10 évben mi lett volna ha csak Berkshire Hathaway-t (BRK-B) vettek volna egy adott ingatlan áráért. Hasonlítsák össze mennyit érne ma ugyanaz az ingatlan, és mekkora összeg ülne az értékpapír számlájukon ahol a BRK-B-t vették?
Attól függ, mekkora és milyen jellegű válságra akarsz felkészülni. Amíg van áram, internet és nyitva van a tőzsde, addig elég az arany ETF is. Legalábbis szvsz.
És az európai arany ETF-ekkel mi lehet a helyzet?
justetf.com/de-en/find-etf.html?assetClass=class-preciousMetals
Hihi, legközelebb talalj ki valami fantazianevet a “mestersegesen hitelekböl felfujt amcsi sztar cegekhez”, nehogy megint ugy jarj mint most 😀
Visszaterve a temahoz:
Megvolt a nagy döntes, csökkent a kamat… es mindenki majd megpukkad a meregtöl 😀 Kivancsi leszek a mai amcsi tözsdei reakciokra is, de ugy latszik hogy a FED akarmit is csinalt, ö igyis ugyis a rossz es csunya padra került…
justetf.com/de-en/how-to/gold-etfs.html
2019-08-01 at 06:19
“A globális pénzügyi folyamatok irányítása egyre inkább egy számítógépes játékra hasonlít, ”
azért én régen játszottam simcity-t és civilization-t is. Mindkettőnél rohadt nagyokat is tudtam veszteni… Miért hiszed, hogy aki az adatok alapján dönt, az csak azért jól dönt, mert sok adat alapján dönt? Sosem lehet teljesen lemodellezni mindent.
(cash, bankbetét, részvény, kötvény) mennyisége kábé tízszerese volt a reáleszközök nominális értékének.
Az eltelt öt év alatt még durvább lett ez az arány, emiatt szerintem simán benne van a világgazdaságban egy komolyabb hiperinfláció (1000-2000%).
Hogy mibe érdemes fektetni?
Ahogy Miklós tanácsolja, diverzifikálni kell, nagyobb részt reáleszközökbe
(ingatlan, arany, műkincs),
kisebb részt készpénzbe és államkötvénybe…
ez utóbbi, hogy legyen egy kis értékelhető hozam, a készpénz pedig azért kell,
hogy ha mégsem lesz olyan nagy a válság,
akkor be lehessen vásárolni.
A reáleszközöknél a lényeg,
hogy piacképes, minőségi, könnyen eladható eszközökbe fektessünk.
60% reáleszközökbe,
20% cash, 20% államkötvény.
már megint…
Mi a franc történik a piacokon?
Teljesen az ellentéte annak amit a könyvekben tanítanak és ahogy eddig működtek a részények / kötvények.
Most legyen okos a befektető…
Köszi a cikket Miklós, tényleg hiánypótló volt. Az alatta levő kommentek is, jó hogy egy adott témát többféle oldalról is átrágjátok. Én speciel tanulok belőle.:-)
Amit Regelke írt arra én is kiváncsi lennék, hogy hogyan éri meg legjobban a Random Capitalhoz USD-t utalni. (Nekem mondjuk nem Revolute hanem TransferWise számlám van, de azt nem tudom működik e erre).
A köv kérdés ami szintén fontos: tételezzük fel hogy tényleg lesz egy válság, és mondjuk komolyabb( hogy ez mit takar, azt mindenkinek a fantáziájára/vérmérsékletére bízom 🙂 ).
Hova tegyük most a pénzünket addig? Tudom hogy ez összegfüggő is, de mondjuk én 1-10 milla közötti tőkéről beszélek.
Ja, ha az itthon lesz államcsőd, akkor a hivatalosan vett aranyat/ezüstöt bekövetelhetik(mint a Vhk idejében/utána), erre megoldás?
OTPs számlát zárolhatnak, de egy Trasferwise külföldit azt hogyan?
Köszi a kommenteket!
Jogos, ezzel nem is kalkuláltam, kösz a választ.
Viszont a befizetős kérdésre még nem érkezett válasz.
Ha esetleg valakinek van tapasztalata.
Korábban olvastam, hogy utalt Revolutról be, csak nem jelent meg a teljes összeg. Ebből gondolom, hogy lehetséges, de megerősítést még nem kaptam. RC ügyfélszolgálat pedig nem arra válaszol, amit kérdeztem vagy elbeszélünk egymás mellett.
Esetleg OldTimer autóba érdemes fektetni?
Azt legalább élvezni is tudnám és nem csak nézegetni mint pl.: Az aranyat.
Akkor a vagyonvesztettek öngyilkosok lettek, elég nagy számban. Utána az éhezők sorba álltak egy tányér levesért, évekig, tömegesen, világszerte. Még a Central Parkban is viskóvárost építettek a bérletükből kidobott nincstelenek és hajléktalanok, más, szegényebb városokról nem is beszélve. A gazdagok is jelentős életmódváltozásra kényszerültek, a ritka kivételtől eltekintve.
A 2008-as nagy válság ennél messze kisebb áldozatokkal járt.
Nem vitás, hogy a soron következő válságnak is lesznek vesztesei. Csak ez sokkal magasabb életszínvonalról indul, kevéssé drámai hatással. Mondjuk pl. a virtuális vagyonok leépülnek, a lufik kipukkadnak.
De csak azért, mert Helicopter Ben ült a FED pilótafülkéjében, aki meg véletlenül éppen szakértője volt az 1929-es válságnak és az arra adott hibás reakcióknak.
“Bernanke is particularly interested in the economic and political causes of the Great Depression, on which he has published numerous academic journal articles.”
” Viszont a befizetős kérdésre még nem érkezett válasz.
…
RC ügyfélszolgálat pedig nem arra válaszol, amit kérdeztem vagy elbeszélünk egymás mellett.”
Jogosan nem értik, hogy mit akarsz tőlük.
Ha van valahol euro-d, ott a Random Capital euro-s számlaszáma. Mivel ez gyüjtőszámla, a megjegyzésben fel kell tüntetned a neved és az ügyfélszámot. Ha a küldő fél erre nem hajlandó, akkor ezzel ők nem tudnak mit kezdeni.
Díjat nem kérnek a befizetésért. Revolut, Transferwise, stb. ezek a Te döntéseid, ebben nem adhatnak tanácsot.
Egyébként, ha a forintot átutalod a forintszámlaszámra, utána a Randomnál alacsony az átváltási díj: 0,3%, minimum 1500 forint. A váltási árfolyam bankközi, szinte semmi marzs-zsal.
Éppen ennek a levét isszuk most.
Ezért nincs értelme arra mutogatni, hogy mennyivel kisebb áldozattal járt. Hát épp az a baj. Nem megoldottuk a problémát, hanem letakartuk. Ha nem látszik, akkor nincs is.
1. GDP arányos államháztartási hiány
2. Infláció
3. Alapkamat
Ebből választhatna kettőt, amit manuálisan beállít, a harmadik automatikus, oszt jónapot.
Egy deflációs spirál és 30-40%-os munkanélküliség miért lett volna jobb kimenetel?
Egyébként unorthodox megoldásokra a 30-as években is bőven akadt példa: elszakadás az aranystandartól és a keynsianizmus beindítása. Mindkettő gyökeresebb elfordulást jelentett a korábbi gazdaságpolitikától, mint amit Helikopter Ben csinált nyolcvan évvel később.
Az értékesítés első hetében 750db-ot rendeltek meg, igaz az első 1000 példányt kedvezményesen adtak.
A neve MG ZS EV
villanyautosok.hu/2019/07/28/angliaban-egy-het-alatt-elkelt-750-db-mg-zs-ev/
Köszönöm a választ.
A kérdésem az ha valaki tényleg érméket vagy aranyrudakat vásárol és mondjuk nem trezorban tartja hanem otthon a parketta alatti titkos rekeszben az mit kezd vele majd ha beüt a váltáság és kelleni fog a pénz / fizetőseszköz? Beteszi a hátizsákjába és elviszi (a még nem csődbe ment) bankba hogy adjanak fizetőeszközt érte? Esetleg feldarabolja flexxel és közvetlen az átszámolt értékével vizet élelmiszerért / szolgáltatásért?
Nem kötözködésből, de tényleg érdekel hogy ezt továbbgondolva ha valaki aranyba menekül és ez tényleg értékállónak bizonyul akkor azt hogyan használja fel ha szüksége van rá (itt feltételezzük hogy egyéb fizetőeszköze nincs mert elinflálódott a hiperinflációban).
Később meg lett volna olyan, aki megpakolt bőrönddel vágott volna neki az aknazárnak és szögesdrótnak (vasfüggöny)?
én lemondtam az ingatlanvásárlásról a jelenlegi árakon, ezért inkább nagyobb mennyiségű készpénzen ülök, amit többnyire pénzügyi eszközökbe tervezek fektetni. Viszont elgondolkodtató, hogy lehet jobban megéri venni egy jó ingatlant, és a mostani, hosszabb távon garantált alacsonyabb kamatok mellett eladósodni, majd nézni, ahogy elinflálódik az adósságom. Amennyire ki van fordulva a világ a sarkaiból, előfordulhat, hogy a következő zakózáskor nem a gazdagok válnak még gazdagabbá, hanem az ő vagyonuk elégetése mellett az adósok nyernek.
2019-08-02 at 06:56
MG jól csengő név még az angoloknál. Lehet nem véletlen, hogy Angilában forgalmaznak egy jólcsengő angol márkanevet.
És majd mindenféle támogatás nélkül lesz érdekes -“gyártó egy bevezető akciót is meghirdetett, aminek keretében az MG megduplázza az állami támogatást, és további 3500 font árengedményt biztosít az első 1000 autóra. Így a közel 25 ezer fontos induló áron kínált autó akár 18 ezer fontért elhozható”- mert ugye ebből is nem nagyon tudni mennyit függ ez a kínai államtól.
És ha jól látom azért drasztikus különbség nincs az árban a Konához képest és majd érdekesek lesznek a felhasználó vélemények és tesztek, mindenesetre érdekes fejlemény.
Erről az jut eszemben, hogy Faludy György írta, mikor az 56-os forradalom után ő és a felesége átmenekültek Ausztriába, az apósa nem jött velük, mert még mindig a szemeteskosárban őrizgette az aranyrúdjait, bízva abban, hogy az amerikaiak kiűzik a szovjeteket az országból, és akkor majd ő gazdag lesz…
2019-08-02 at 11:19
Lehet én értem félre, de nekem ebből úgy tűnik saját csapata van.
hwsw.hu/hirek/60561/tesla-autopilot-onvezeto-auto-fejlesztes-elon-musk.html
Persze az arany nehez, es ha nagyobb erteket szeretnel hatizsakban kulfoldre menekiteni lebukhatsz. Ezzel szemben a digitalis aranyat (aminek itt tilos leirni a nevet) akar a fejedben is kiviheted. Csak memorizalni kell a private key-t – ami egy bazi nagy szam, illetve konvertalhato ugynevezett mnemonic seed formatumba, ami 12 szavat jelent. Ezt a 12 szavat bemagolod, es a biztonsagos orszagban az alapjan rekonstrualod magadnak a btc szamlad (ajanlott a HW tarca, pld trezor.io), akar fiatpenzre is valthatod egy helyi valtoban.
Nem értem, hogy miért tenne bárki is pénzt negatív hozamú befektetésbe? Azt állítja a cikk, hogy nincs jobb befektetés, mint azok, amikkel kevesebbet kapnak vissza, mint amit betettek? Nem pont a jegybanki alapkamat az egyik fő tenyezoz, ami miatt Magyarországon a lakásárak lassan a holdon járnak?
Illetve egy kicsit az is zavaros, hogy jön össze az a globális szinten 14 billió dollárnyi kötvény, amiket a jegybankok vásároltak össze azzal a 14 billió dollárnyi összeggel, amit a piaci szereplők fektetnek az államadósságok finanszírozásába.
Ez a kettő pont ellentétes irányú hitelezés nem? A cikk közepén történt egy gyors váltás a kettő között, de nem értem az összefüggést. Valaki el tudná magyarázni?
Köszi