Friss hír, hogy az MNB újabb 100 milliárd forintnyi Zöld Hitel forrást biztosít a kedvezményes lakáshitelek fenntartásához. A hitel inkább csak nevében zöld, hiszen már évek óta minden új ingatlannak meg kellene felelnie a BB energiabesorolásnak, aminek a legrosszabb energiafogyasztási értéke 100 kWh/m2/év lehet (Bár a határidőt évek óta folyamatosan tologatták, az új időpont 2022 közepe, amikor de aztán tényleg meg kell felelni az új előírásoknak).
Ehhez képest a régi zöld hitel 90 kWh, az új 80 kWh/m2/év fogyasztást ír elő, de még mindig elég a BB besorolás. Ezért a hitel feltétele még mindig alig szigorúbb, mint a kötelező minimum. Valószínűleg nem is a "zöldítés" a hitel valódi célja, inkább az új ingatlanok eladásának a támogatása zöld maszlaggal nyakon öntve.
A BB besoroláshoz a fogyasztáson túl kell még 25% megújuló energia felhasználása is, vagyis az elhasznált energia negyedének ilyen forrásból kell származnia. Ez lehet tűzifa, napenergia (kollektor vagy napelem), biomassza, geotermikus energia és sok más is. Ha ez nincsen meg, az ingatlan minden mástól függetlenül maximum CC besorolást kaphat.
Az AA besoroláshoz a hatékonyabb energiafelhasználáson kívül időjárásfüggő termosztát és szobánként külön állítható hőmérséklet is kell. Vagyis ez sem egy ökör ára, talán kétszázezer forint egy ilyen szabályozó rendszer beépítése a kazánba és a radiátorokba/szobákba.
(Azért használnak két betűt, hogy ne lehessen összekeverni a régi, 2015-ig használt besorolási értékekkel a mostani minősítést, más szerepe nincs a duplázásnak, nincs például BA vagy BC osztály.)
Mivel a legtöbb embernek leginkább kínaiul hangzanak ezek az energiaosztályok, Krisztián volt olyan jó és írt egy összefoglalót egy konkrét példán bemutatva, hogyan lehet elérni a Zöld Hitelhez szükséges energiaértéket.
Következzen az ő írása:
Az MNB meghosszabbítja a Zöld Hitelt, ennek apropóján megpróbálom azt a kérdést több oldalról körbejárni, hogy mit lehet tenni, ha építkezésre adná valaki a fejét. Sajnos ahhoz, hogy érthető legyen, kénytelen vagyok röviden összefoglalni az energetikai számítások alapjait is. Ehhez hasonlót bővebben, de talán még közérthető formában egy többrészes cikksorozat formájában a honlapunkon is megtaláljátok.
Végigszámoltam egy valóságban is megépült családi ház lehetséges variáció közül azokat, amelyeket a leggyakrabban kérik tőlem. Fontos, hogy az itt leírtak erre az épületre vonatkoznak és a számítások bemutatásánál több egyszerűsítést is tettem, hogy ne legyen túl hosszú, bár így se rövid sajnos. A végeredmény az, hogy nincs univerzálisan jó megoldás, csak kevésbé rossz, de az sem mindig egyértelmű és sok múlik az építtető preferenciáin.
Egy épület energiaigényének követelménye (júniustól alapesetben 100 kWh/m2,év, Zöld Hitel esetén eddig 90 kWh/m2,év, mostantól 80 kWh/m2,év értéknek) azt jelenti, hogy az átlagos fogyasztói magatartás mellett mennyi lesz egy m2 energiaigénye. Az energiaigényt lakossági fogyasztóknál a fűtés és a használati melegvíz összessége adja meg. Nem kell foglalkozunk pl. a világítással, hűtéssel (általában).
A használati melegvíz bázisértéke m2-re fajlagosított állandó érték: 80 m2 alapterületig 30 kWh/m2,év, felette 15 kWh/m2,év. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 120 m2-es háznál a használati melegvíz
energiafogyasztásának bázisértéke (80*30+40*15)/120 = 25 kWh/m2,év lesz.
Ezt tekinthetjük "nettó" értéknek, így "bruttósítanunk" kell.
A bruttósítás első lépése a rendszer hatékonysága: a fenti példa alapján ha 25 kWh/m2,év érték a bázis (amit a lakó elfürödne), akkor a veszteségek (termelés tökéletlensége, keringtetés közbeni lehűlés,
tárolás vesztesége, stb.) miatt fel kell szorozni a hatékonysággal. Pl.
73% hatékonyságnál (kondenzációs kazánnál jellemző rendszerhatékonyság) ez 25/0,73 = 37,3 kWh/m2,év lesz.
Hogy ne legyen annyira egyszerű, a kWh NEM a villamos energiánál
megszokott kWh, hanem primerenergia. Ez leegyszerűsítve földgáz-egyenértékben kifejezett energiát jelent. Kondenzációs gázkazánnál az átszámolás egyszerű: a szorzó 1, mivel földgázra akarunk átszámolni földgázt. Villamos energia esetében pl. ez az érték 2.5 (ennek oka a magyar energiaszerkezet és a földgázos erőművek hatásfoka, de ez már tényleg messzire vezetne).
Tehát ott tartunk, hogy a 100/90/80 kWh/m2,év követelményből a
használati melegvíz kondenzációs kazánnál elvitt 37,3-t.
Villanybojlerrel még rosszabb a helyzet, mert a rendszerhatásfok ugyan jobb (82%), de a szorzó miatt (2.5) a bruttó érték 2,5*25/0,82 = 76,2 kWh/m2,év.
Ez volt a melegvíz energiaigénye, nézzük a fűtést!
Fűtés esetében a fűtés energiaigényének számítása 2 részből áll össze: falon "átmenő" veszteség (transzmissziós) és a levegővel távozó hőveszteség (filtrációs). A "falon átmenő" veszteséget lehet csökkenteni a hőszigeteléssel, de vannak határai (pl falnál fel lehet tenni elméletileg bármennyi hőszigetelést, de az ablak maximum 3-rétegű lesz).
A szellőzési veszteség azonban csak hővisszanyerős szellőztetővel
csökkenthető (ezt most kihagyom).
A fentiek alapján tehát a rendelet értelmében egy épület energiaigénye 3 dologból áll: melegvíz, filtrációs és transzmissziós hőveszteség. A 3 összeadódik, így hiába akarunk mi másfél méteres hőszigetelést tenni, az nem fogja csökkenteni a másik 2 tényező értékét. Hiába nulláznánk le a szellőzés veszteségét, ha mellette villanybojlert akarunk használni.
Hogy a fentiek érthetőbbek legyenek, leegyszerűsítve feldolgozok egy valós épületet és megmutatom, hogy milyen műszaki tartalommal lehet megfelelni a különböző szinteknek.
Az épület sima földszintes, 98,5 m2, csak lakóteret tartalmaz, fűtött
garázst nem. Nem határos semmivel, nincs összeépítve semmivel, szabadon áll. A példa első felében "energetikailag könnyűszerkezetű" épületként dolgozom fel, ez nagyjából mindig ilyen, ha a padlásfödém nem betonszerkezetű.
Első lépésben a hőszigetelésekről: az építész tervező által megadottak sajnos kevesek voltak, a kivitelező által használt szigetelőanyagból a fa tartószerkezet közé préselt 20 cm mellé a padlásfödémre további min. 10 cm szükséges, a 30-as Porotherm téglafalra min. 8 cm grafitos EPS kellett volna (de ez végül 15 cm lett megrendelői kérésre), betonpadlóba 12 cm. Az ablakok természetesen 3-rétegűek, PVC kerettel.
Ez az épület így elég modernnek számít: a fűtési hőszükséglete 6,3 kW. Ez azt jelenti, hogy ha kint stabilan -15 fok lenne, 6,3 kW hőteljesítmény kéne ahhoz, hogy 22 fokot tartson. Ha kint 4 fok van (téli átlaghőmérséklet), akkor 3,1 kW. Megjegyzés: ezt vessük össze a 24 kW kazánokkal és rögtön érthető, hogy miért kapcsolgatnak ki-be ennyit a kazánok jól hőszigetelt házakban.
Szóval adott egy elég jól hőszigetelt épület, ezt akarjuk
engedélyeztetni/Zöld Hitellel finanszírozni. Mivel a földgáz egy elég jól ismert és elterjedt dolog, első körben induljunk ki abból, hogy szimpla radiátoros/felületfűtéses kondenzációs gázkazánt akarunk.
Kondenzációs gázkazánnal a fűtés és melegvíz együtt 126,2 kWh/m2,év.
Ahhoz, hogy a használatbavételi tudomásulvételi eljáráson átmenjen 2022 júniusától, ennek 100 kWh/m2,év alá kéne esnie. Ráadásul min. 25% megújuló energiát is kell használnia.
Elvégzünk némi számítási "optimalizálást" (olyan választható részletszámításokat, amiket normális esetben nem szoktunk megcsinálni, de néhány részletszámítás kedvezőbb eredményt ad, viszont cserébe több idő), így elértük a 116,86 kWh/m2,év értéket, a megújuló részarányunk 0.3%-on áll. Ez azért nem 0, mert a fűtőközeg keringtetéséhez felhasznált villamos energia is tartalmaz jogszabály szerint némi megújulót.
Ahhoz, hogy 100 kWh/m2,év alá menjünk ÉS meglegyen a min. 25%, szükség lesz valamire. Ez a valami legegyszerűbb esetben klíma vagy napelem. A 98 m2-ből legalább a nappali be lesz klímázva, ez 35 m2. Ha itt papíron csak a klímával fűtünk, 107,81 kWh/m2,év-nél vagyunk.
Beklímázzuk az egyik hálót is, ami 12 m2. A fogyasztás 104,7 kWh/m2,év. Beklímázunk még egy 10m2 szobát, már 102,1. A negyedik szobát is beklímázva beértünk 100 alá: 98,5 kWh/m2,év és a megújuló részarányunk is OK (38,7%, minimum 25% kell) -> legalább használatbavételink már biztosan lesz!
Na de hogy lesz ebből 90/80 alatti érték?
Kérhetünk H-tarifát a klímákhoz: ott a 2.5 szorzó helyett csak 1.8-al
kell számolni. Nappali + 3 háló beklímázva, H tarifával: 87,57 kWh/m2,év: ez eddig jó volt, de a 80-tól nagyon messze van.
Nosza tegyünk fel még hőszigetelést! A példa kedvéért legyen extrém: a falon legyen 20 cm grafitos hőszigetelés, a padlásfödémen 50 cm összesen és a padlóba is kerüljön egy laza 20 cm. A ház így eléri a 79,66 kWh/m2,év értéket, de gyakorlatilag megvalósíthatatlan vastagságú hőszigetelések mellett.
Hurrá, megvan a Zöld Hitel! Kellett hozzá speciális tarifa, extrém hőszigetelés, kiegészítő extraszámítások és gyakorlatilag az egész ház beklímázása, de megvan.
Napelemmel hogy nézne ki?
A nappali és az egyik háló továbbra is be lenne klímázva, azt figyelembe vesszük és az eredeti hőszigetelésekkel számolunk. Mivel a napelem villamos energiát termel, nem csak a fogyasztói, de a termelői oldalon is szorozni kell 2.5-el a termelését. Mivel nagyon alacsony fogyasztásunk van (jó a hőszigetelés), már 1 kW napelem is elég a klímák mellé a 80 kWh/m2,év-hez.
Klímák nélkül 1.5 kW napelem kell minimum, de itt a megújuló részarány nem lenne meg, szóval kell a 2 kW.
Látszik, hogy napelemből kevés is sokat ér (az energetikai rendelet szerint), amúgyis drága a gázkazános fűtés kiépítése, mi lenne, ha csak elektromos fűtőpanelünk lenne és több napelemünk?
A példában ez azt eredményezné, hogy ha megtartjuk a spliteket is fűtésre, mellé mindenhova elektromos fűtőpanelt rakunk és a melegvíz elektromos bojleres (vezérelt B fázissal, mert ott a szorzó 1.8), akkor kell 3 kW napelem. Ha azt akarjuk, hogy tutira mindig legyen melegvíz, vezérelt fázis helyett A1 tarifát kérve a bojlerhez, 4 kW napelem kell.
Ha jól árnyékolunk, sok a fa, lemondunk a klímáról, 7 kW napelem fog kelleni a Zöld Hitelhez.
Van még egy variáció: hőszivattyú (pl. levegő-víz) használata. Ez olyan, mint egy nagyra nőtt klíma, csak a beltéri egysége rá van kötve a fűtési rendszerre. Ha az nem radiátor, hanem felületi hőleadó (pl. falfűtés), akkor még hűteni is lehet vele. Ebben az esetben nem kell gondolkodni semmit, H-tarifát kérve azonnal 80 kWh/m2,év alatt vagyunk. Persze a melegvíz is a hőszivattyú dolga, így kell hidroblokk is hozzá, sima villanybojlerrel nem lenne jó.
Ez eddig OK, már tudjuk hogy lehet elérni a Zöld Hitelt. Az opciók a
példabeli épületnél:
0. kondenzációs kazán + 2 split (ebből indulunk, de ez nem elég)
1. kondenzációs kazán + 2 split + 2 kW napelem
2. elektromos fűtőpanel + 2 split + 4 kW napelem
3. elektromos fűtőpanel + 7 kW, split nélkül
4. hőszivattyú
5. a rend kedvéért: EXTRÉM (irreális) hőszigetelés + kondenzációs
gázkazán + split - bár ez nem egy valós alternatíva véleményem szerint
Mi mennyibe kerül és mennyi lehet az üzemeltetése?
Az üzemeltetési költségeknél a közműszolgáltatók által közzétett egységárakkal számoltam és ezekben van ~20% bizonytalanság (üzemeltetés, időjárás, igények, stb. egyéb sajátosságok miatt nem lehet pontosan eltalálni a fogyasztást). A beruházási költségeknél pedig mivel nem vagyok kivitelező, az árak egyébként is gyorsan változnak, azok inkább tippek lesznek, mint megalapozott becslések 🙂
Ha kiindulásnak a kondenzációs gázkazánt és 2 splitet vesszük (mert
ebből indul a koncepció), ennek az üzemeltetése kb. ~125e Ft/év.
1. variáció (kondenzációs kazán + 2 split + 2 kW napelem): a többletköltség legyen 1 MFt (2 kW napelem), megspóroltunk vele 80e Ft-t évente. Ez 8%-os hozam lenne, ha az alternatíva költséget nem vennénk figyelembe. 5% állampapírhozam feláldozása mellett lehetséges ez, így 3% lenne. De a Zöld Hitel kedvező kamata miatt legalább ennyit nyerni is lehet törlesztőn, így ezt inkább az építkezés költségéhez raknám, ami mellesleg valami minimális hozamot is generál.
2. variáció (elektromos fűtőpanel + 2 split + 4 kW napelem):
megspóroltunk kb. 3 MFt-t (gázkazán engedélyeztetés, szerelés, csövezés, kémény, fűtési körök, stb.), de kellett 7 db fűtőpanel (legyen 560e), elektromos bojler (120e), napelem 4 kW (1.800e) + kiegészítő villamos szerelés (150e). Itt erős ráhagyással kb. ugyanannyiba kerül a végén a gépészet, mint a szimpla gázkazános esetben. Éves üzemeltetési költség: ~110e Ft/év, ami picit kevesebb, mint a gázkazános, de ehhez akkor nem csak papíron kell használni a splitet fűtésre.
3. variáció (elektromos fűtőpanel + 7 kW napelem, split nélkül): 7 db
fűtőpanel (560e), elektromos bojler (120e), napelem 7 kW (2.500e) +
kiegészítő villamos szerelés (150e). Összesen 3.330e Ft. Megspóroltuk viszont a komplett gázkazános rendszert (3 MFt) meg a 2 splitet (600e).
Éves üzemeltetési költség: ~90e Ft. Eddig ez tűnik a legjobbnak, 270e Ft-al kevesebb, mint a kiinduló, és az éves üzemeltetése is ~35e Ft-al kevesebb évente. De ennek van a legnagyobb kockázata, erről később.
4. variáció (levegő-víz hőszivattyú): Mindennel együtt most tippre 4 MFt környékére tennék egy levegő-víz hőszivattyú rendszert, felületfűtés kialakítással, melegvíz tárolóval. Kérhetünk hozzá H-tarifát, éves üzemeltetési költsége: ~110e Ft/év. Ez kb 1MFt-al több, mint a gázkazán és az üzemeltetési költsége is csak minimálisan kevesebb (15e Ft/év). Az az 1MFt pedig önmagában 50ezret jelentene állampapírban, tehát ez nem térül meg.
5. variáció (irreálisan vastag hőszigetelés): 20 cm homlokzati
hőszigetelés esetén (az 12 cm-el több, mint a minimálisan szükséges) a pluszköltség 735e Ft (falfelület belső méretekkel számolva 118 m2, +10%-ot hozzáadtam). Padlásra is került +20 cm kőzetgyapot, ez 476e (98 m2 + 10%). Padló: ott csak +8 cm, annak a felára 437e (lépésálló EPS 98 m2 + 10%-on). Munkadíjat nem adtam hozzá, mert amúgy is megcsinálnák, pusztán az anyagdíj többlete: 1.648e Ft. Kellett az eredetihez képest +2 klíma (600e). Az üzemeltetési költségünk pedig ~100e Ft/év. Szóval laza 2.3 MFt-al került többe és nagyjából ugyanannyit kell fizetni az üzemeltetésért.
Akkor hát napelem + elektromos panel a jövő?
Háát, ezt se mondanám. Ugyan ez volt a legjobb itt, de több probléma van vele. Egyrészt a fenti megoldás csak szaldós elszámolással működik. Ha azt megszüntetik és csak a betáplált energia aktuális díján tudod eladni az áramot, ez egy elég rossz üzlet lesz. A mostani árak mellett az üzemeltetéshez szükséges kb. 10000 kWh éves díja ~370.000 Ft/év. Ebből energiadíj 130.000 Ft/év. Ha még ugyanannyiért is veszik át tőled, mint amennyiért te vetted meg (holott kevesebbért kéne, nyáron minden napelem termel, akkor elvileg kevesebbet ér a villamos energia), akkor is az
éves üzemeltetési költség ~240.000 Ft/év. Ha esetleg eltörölnék a
rezsicsökkentést és az embargó/világpiaci helyzet miatt felmenne a
villamos energia ára mondjuk 100 Ft/kWh-ra, az évente 1.000.000 Ft
villanyszámlát jelent, amiből a napelem visszahozna 350.000 Ft-t, így
mindössze évi 650.000 Ft-ba kerülne neked a villamos fűtés és melegvíz.
Egyéb buktató?
Van bőven. Pl. nem mindenhol lehet minden rész-számítással olyan
eredményt elérni, ami javítja a végeredményt. Ekkor több
napelem/split/stb fog kelleni. Vagy a napelem nem termel eleget, mert árnyékolva lesz/rossz szögbe lehet csak telepíteni/stb és ezért több kell. Vagy egyszerűen elfogy a Zöld Hitel kerete és feleslegesen költesz rá többet, mint feltétlenül kéne. Vagy nincs a környéken földgáz és így eleve más irányba kell indulni. Vagy úgy felmegy a hőszigetelés ára, hogy inkább többet költenél az üzemeltetésre, ergo találjuk meg a minimális hőszigetelést. Vagy fordítva, inkább arra nem költenél és próbálsz minél kevesebbet fogyasztani, találjuk meg azt a hőszigetelést, amit már nem érdemes növelni.
Egyéb variáció?
Gépészet oldaláról lehet számolni mást is, pl. geotermikus hőszivattyú. Vagy megnézni egy szellőztető rendszer hatását: mennyivel csökkenti az energiaigényt, megúszható-e a napelem így. Napkollektor is lehetne éppen.
Fatüzelés?
Ugyan az 100% megújuló, de a hatásfoka miatt felejtsd el napelem nélkül. Meg ha nem használod jól, minden szomszédod meg fog utálni. Mondjuk szerintem ha jól használod, akkor is 😀
Egyéb kérdés?
E-mailben/hozzászólásban jöhet, igyekszem válaszolni 🙂
Nádas Krisztián
okl. épületgépész mérnök, épületenergetikai mérnök
nadas@okosfelujitas.hu
