Nyugdíjas évek megélhetése: nem csak rajtad múlik

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer ellehetetlenülésével sokan szembesülnek a majd azzal, hogy az életük utolsó pár évtizedét a saját megtakarításaikból kell fedezniük.

(Arról már többször volt szó, hogy a nyugdíjas évek számát sokan nagyon alábecsülik, pedig minimum két évtizedről van szó, de harminc-harmincöt év sem elképzelhetetlen. Utoljára itt foglalkoztunk vele. Arról is már sok szó volt, hogy miért nem fogsz kapni az államtól nyugdíjat 2050-ben. Olvasd el ezeket a cikkeket, ha még nem tetted.)

Azt könnyen ki lehet számolni, hogy mennyit kell eltenned egy feltételezett hozam mellett (kalkulátor), hogy a statisztikailag várható élettartamot legalább fedezni tudd a nyugdíjas éveidben. (Persze egy öt-tízéves nem várt hosszabbítás komoly gondokat okozhat, ha kicentizted az éveket.)

Azt is könnyű belátni, hogy vagy nagyon sokat gyűjtesz és rakhatod ultrakonzervatív befektetésekbe a pénzed alacsony kamat mellett, vagy kockázatot vállalsz a magasabb hozam reményében és így kevesebb tőke is elég lesz.

Csak egy példa: Ha havi 250 ezerből akarsz megélni úgy, hogy 30 év alatt teljesen elfogyjon a pénzed, akkor infláció feletti 1% hozam esetén 78 millióval kell nekivágnod a nyugdíjas éveidnek, míg infláció felett 4% hozam esetén elég 52 millió is.

Ebben az esetben jön be a címben található állítás, miszerint nem csak rajtad múlik, hogy hány évre lesz elegendő a félrerakott pénzed, hanem a tőkepiac aktuális teljesítményétől is.

Egy infláció feletti 4%-os tőkehozam már legalább részben feltételez egy nagyobb adag részvénykitettséget. Ha a nyugdíjas éveid elején egy tőzsdei 25%-os esés történik, már csak 39 milliód van, ami csak 187 ezret jelentene havonta, vagyis a tőkéd gyorsabb felélésével is kell számolnod, ha tartanod kell a havi 250 ezer forintos kivétet.

Ha ez az esés három évig nem korrigál vissza, a felgyorsult tőkefelélésed miatt már könnyen lehet, hogy nem lesz elegendő a pénzed a tervezett időre.

Ha pedig sikerül egy olyan rossz időpontban nyugdíjba menned, mint az 1968-as év volt, vagy a kétezres év, még nagyobb gondba kerülhetsz.

sp1968

Az amerikai tőzsde 1968 és 1980 között

sp500Az amerikai tőzsde 2000 és 2013 között

Mindkét esetben egy rossz 13 évnek nézett elébe, aki 1968-ban vagy 1999-2000-ben ment el nyugdíjba.

Ez a nem kiszámítható tőzsdei esés nehéz helyzetbe hozta a tőkejövedelemből megélni szándékozókat.

Szegény embert még az ág is húzza: a nyolcvanas évek extrém magas inflációja éppen úgy egy újabb komoly érvágás volt a megélhetésre, mint a 2007-től nulla százalék körüli kötvényhozamok.

Egy 50% kötvény – 50% részvény portfólió mai 100 millió értékben az alábbi módon teljesített akkor, ha 1968-ban, 1980-ban vagy 1999-ben ment el valaki nyugdíjba:

1968-as kezdés esetén már csak 34,2 milliója volt a nyugdíjasnak 14 év múlva, 30 év múlva pedig már egy fillérje sem maradt.

Aki 1980-ban kezdte a nyugdíjas éveit, 14 év múlva egyenesen két és félszer annyi tőkével rendelkezett, mint 1980-ban, hála az 1982-től száguldó tőzsdének és harminc év múlva is négyszer annyi pénze volt, mint 1980-ban.

Aki 1999-ben ment el nyugdíjba, mostanra már a tőkéjének a felét elveszítette és csak reménykedhetünk, hogy az alacsony kötvénykamatok és a várható tőzsdei korrekció miatt nem fut ki a pénzéből idő előtt, hasonlóan az 1968-as kollégájához.

Amint látjuk, a mindenki által ismert 9,5%-os átlagos tőzsdei hozam vagy a vegyes portfólió közel 8%-os hozama bár igaz, de az átlag sajnos túl sok mindent elfedez. (Erről már itt írtam: Az átlaghozam)

Egy biztosnak hitt portfólió is csúnyán cserben tud hagyni, ha éppen az első pár évben kifogsz egy tőkepiaci gyengélkedést. Az 1968-as nyugdíjas még élvezte a nyolcvanas évek tőzsdei emelkedését, csak éppen már túl későn jött neki.

Az első hét évet tartják kritikusnak, ha akkor beüt a krach, akkor könnyen lehet, hogy minden matematika és tervezés ellenére kevés lesz a pénzed az életed végéig.

Hogyan tudod tompítani a tőkepiaci hatásokat? Az egyik, ha osztalékfizető részvényeket veszel. Elvileg hiába esik az ilyen részvények ára, ez nem befolyásolja nagy mértékben a fizetendő osztalékot. Persze mivel a tőkédet is éled fel, ez csak részben teszi könnyebbé az életed.

Az inflációkövető kötvények az infláció elszállásától óvnak meg valamennyire.

Ha pedig túl sokáig élsz a tervekhez képest, erre az Egyesült Államokban tudsz venni biztosítást. Egy adott összeg befizetésével olyan szerződést kötsz mondjuk 65 évesen, ami kilencven éves korodtól halálodig fizet életjáradékot. Így biztos nem lesz olyan, hogy a nem várt 10-20 év ráadás miatt kerülsz nehéz helyzetbe.

(Persze vannak olyan biztosítások is, amelyek akár az első naptól vállalják ugyanezt, csak azok annyira rosszak és drágák, hogy érdemesebb inkább ilyen halasztott fizetésűt venni sokkal olcsóbban.)

Szintén sokat segít, ha inkább túltervezed a szükségeidet és a költségeid csökkentésével tudsz reagálni a kevesebb életjáradékra.

Ha nem sietsz a nyugdíjba vonulással, az szintén egy hatásos fegyver. Ha egy évvel tovább dolgozol, akkor egy évvel tovább takarékoskodsz és egy másik évvel kevesebb ideig kell a saját tartalékaidból biztosítani a megélhetést.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

156 hozzászólás

  • Jenő
    Értem én hogy a te blogod; te üzleted és egy függetlenebb fórum alkalmasabb lenne a dolgok mélyebb megvitatására; magyarul ilyet nem tudok. Bocs.
  • Ft
    :
    Pár apróság ami akár lenullázhat (el vagy kiadhatatlanná tesz) egy ingatlant: rossz szomszéd, lakastűz, társasháznál elég ha egy valaki hülye (beáztatástóltól az épület fizikai megsemmisülésig pl gázrobbanás), a környék megváltozása ( valami oda- vagy elköltözése, közlekedés átszervezése, helyi közbiztonság)…
  • Ft
    :
    Pár apróság ami akár lenullázhat (el vagy kiadhatatlanná tesz) egy ingatlant: rossz szomszéd, lakastűz, társasháznál elég ha egy valaki hülye (beáztatástól az épület fizikai megsemmisülésig pl gázrobbanás), a környék megváltozása ( valami oda- vagy elköltözése, közlekedés átszervezése, helyi közbiztonság)…
  • Kiszamolo
    Nem, Jenő, nem függetlenebb fórum kell neked, hanem megfelelő fórum. Ha a történelmi hobbidról szeretnél linkeket beszúrogatni, keress egy ilyen fórumot és ha az ott jelenlevők is szívesen látják a linkjeidet, akkor oda tedd be.
  • Jenő
    @kiszamolo: “Ha a történelmi hobbidról”

    Nem szó szerint és főleg nem csak az első értelmében értendő; inkább ‘connecting the dots’ Dehogy érdekel engem bármilyen történelmi fórum; ‘and art history is the future’ come on 🙂
    Ha ráböktél a linkjeimre láttad, hogy a téma legkevésbé régészet, inkább current affairs.

    Amúgy az egyik kedvenc amcsi >gazdasági< blogomon is van 'Outside the box' rovat – természetesen az a legérdekesebb.

    "In geopolitics, there is no such thing as separating a country's economy from its national security or its political interests. A nation is a nation. Academic departments divide themselves nicely into areas of study. In the real world, things are much too intertwined and sloppy for that. Geopolitics views the international system and nations as consisting of a single fabric of relationships, with economics being one of the elements."

    Ha itt nem fér bele; fine.

  • Kiszamolo
    Már sok linkedre ráböktem és nem sok összefüggést láttam bennük a témával kapcsolatban, ezért törlöm őket.
  • szárnyas freivadász

    “Kezdünk elmenni abba az irányba hogy egyik befektetés se jó, ha egymással hasonlítjuk őket össze.”

    Csak jó tudni annyit, hogy mindennek van kockázata. Igen, egyébként ez a befektetősdi olyasmi, mint a kő-papír-olló játék, mindig lehet találni olyat, ami legyőzi a másikat.

  • szárnyas freivadász

    És a történelemkönyvedben már elértél a zsidók svájci alvó bankszámlái című fejezethez? A pénz marha jó helyen volt, csak a számlatulajok maradtak a határ rossz oldalán.

    A svájci bankok kb. 1,2 milliárd USD-t fizettek ki az 2000-es évben, hogy ne feszegessék már tovább a témát.

    (Egyébként miért kell ez az angol kifejezésekkel és félmondatokkal teletűzdelt stílus?)

  • szárnyas freivadász
    Ha már Sandokan szóba hozta a Bibliát, arról is szó van benne, hogy ne rágjuk lyukasra a körmünket a jövő miatti aggódásért:

    “Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik? (…) Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.” (Máté 6,25-34)

  • andras
    Itt erdekes modon mindenki azon “okoskodik” hogy az erteket hogyan orizzuk meg a 40-50 millionak mire nyugdijba megyunk. Elotte egy lepes kimaradt. Hogy jon ossze? En 20 misiig jutok jelen eletszinvonalam mellett, hogy az meg lehet. Tobbek ennyire fiatalok vagy ennyire jol keresnek??
  • Jenő
    “És a történelemkönyvedben már elértél a zsidók svájci alvó bankszámlái című fejezethez?”

    Igen.És?Kiindulási pont, de ne ragaszkodj görcsösen ennyihez, lépj tovább,légy kreatív;hogy csinálnád ma?Volt zsidó, aki kimenekítette a pénzét/magát,a nagy számok törvénye alapján;jobban felkészült;ez van. Think outside the box.Gondolkozz kifelé a dobozból(magyarul). Tanulj sok mindenről sokat.Vedd magad körbe okos emberekkel.

    Mond az valamit,hogy bitcoin,smart contracts?Nem az a lényeg, ma mi,hanem mi lehet csak 5 év múlva.Nagy idő az internet korában.

    Nesze semmi fogd meg jól tanács;tudom.Nem az a cél,hogy átvegyem , mint főtanácsadó szerepét a blogon.

    “Egyébként miért kell ez az angol kifejezésekkel és félmondatokkal teletűzdelt stílus?”

    Ami számomra érdekes a világból, arról 99%-ban angolul olvasok. Nem tudok minden szakkifejezést leműfordítani magyarra; sry.

  • Jenő
    : “Már sok linkedre ráböktem és nem sok összefüggést láttam bennük a témával kapcsolatban, ezért törlöm őket.”

    Oké, nem link, hanem szerintem tök odavaló idézet a bitcoinos poszt alatt; a legutolsó kommentem. Tudom, az az elved, hogy saját véleményemre vagy kíváncsi (filozófiai kérdés), de én tényleg nem a kisujjamból szopom a dolgokat; mindenhez van forrás. Vö. akármilyen tudományos cikk; mindenhol hivatkoznak az előzményekre. (Off: kivéve Semjén;))

    Lásd még: ebben a cikkben is említetted az amcsi “90-től halálig” biztosítást (forrás nélkül), de a forrást, vagy további tájékozódáshoz segítő infót egy kedves kommentelőtől kellett megtudnom.

    Béke.

  • Ernő
    Én semmit nem tudtam megtakarítani nyugdíjas éveimre, mert mindent elvitt a megélhetés és a gyerekeim taníttatása.
    egyetemmel, gyeddel együtt 33 év folyamatos jogviszonyom van, állami alkalmazottként, minden fillér fehéren.

    A nyugdíjas éveimben nem akarok utazni, nyaralni, autót tartani. Csak olvasni, internetezni és olykor színház/mozi/múzeum/kiállítás…. szerényen. Ennyi az igényem. Szeretném magam termelni a kajám jelentős részét.

    Azt tervezem, hogy vidéki zsákfaluban (vagy tanyán) rendezkedem be, lehetőleg saját energiaellátással.
    Ha az igényeimet és a rezsikiadásaimat végletekig lecsökkentem, akkor elég lesz az állami nyugdíj, ha pedig már nem tudom ellátni magam, akkor a gyerekeim eltartanak utolsó éveimben. (Az én szüleim is így tartották el a nagyszüleimet, én is így tartottam el a szüleimet.)

    13 millió nyugdíjmegtakarításomat államosították.

  • Gyöngyi
    Érdekes,a környezetemben senki sem tudja,hogyan fog megélnbi nyugdíjasként. Én most építem a 2. kis házam,én sem tudom hogyan fogok élni. Minden utópia. Más európai kisnyugdíjasokhoz kapcsolódunk,akik az un. aktuális olcsó országokban élve oldják meg öregségüket. Felcsaphatunk vándornak,akár pár hónaponta országot válthatunk,és még utazunk is. Ez egy jól bevált ,működő életforma.
  • Zabalint

    Ez esetben viszont számolnod kell egy megbízható autóval, ami elviheti azt, amit a rezsin és az olcsóbb házon nyertél.
  • jurta

    Mondjuk Budapestet nem tudom, hová tudnák csatolni. 😉

    “Pestet Új-Szovjetunióhoz, Budát pedig az Eur-Amerikai Szövetséghez.”

    No, pontosan ezért kell diverzifikálni: Pesten és Budán is legyenek lakásaid, ne csak az egyik oldalon. 🙂

  • Egy másik Zoltán
    “13 millió nyugdíjmegtakarításomat államosították.”
    Ezt nem értem. Kik és mikor?
  • studkell
    Zabalint: egy kis vitorlás kell a Földközi-tengeren. Egy pesti kis lakás árából (10 milla) megvan (vagy bérled) és mobil vagy. Jó, ehhez mondjuk kell egy kis fizikum, lerobbantaknak nem ajánlott, de én legalábbis valami ilyesmiben gondolkodom.
  • okoska
    A társadalmi szolidaritás elve alapján a civilizált társadalmak eltartják a nyugdíjasaikat. Erre szerintem ér számítani. No de senki nem gondolja, hogy ez nívós életszínvonalat jelent majd. Egy létminimumot. Az afölötti részt oldja meg mindenki ahogy tudja. De a minimum legyen már elvárható!
  • azsa55
    Többen említették az ingatlant, mint jövőbeli bevételforrást. Ez ma igaz lehet, azonban a vagyonadó bevezetése nem várat sokat magára – ha jól tudom, uniós elvárás is, rá lehet majd fogni az újabb sarcot a gonosz hatalomra. Egy ilyen újabb teher alapjaiban változtathatja meg a hosszútávú terveket.
  • Laurent
    Ma már semmi sem biztos! Nincs garancia arra, hogy a megtakarításainkat nem nyúlják le, vagy értéktelenedik el a forint, vagy lesz világválság stb.
    Az viszont tuti, hogy itt brutál balhé lesz nemsokára. Mikor nem lesz majd “cociális” segély, meg ingyen kaja+tankönyv+utazás stb, meg egyéb érthetetlen dolgora keret, akkor majd még több betörés, lopás erőszak lesz, mert az éhes embernél nincs veszélyesebb..Soha nem lehetünk okosak, előrelátók megfontoltak igen. Szerintem a legokosabb, amit lehet tenni, hogy az ember tisztelettel, becsülettel felnevel legalább 2 gyereket, akikre remélhetőleg majd számíthat öreg korában, emellett vesz magának egy kis tanyát, vagy kertet, ahol az alapvető élelmiszereit meg tudja termelni, tart néhány lábas jószágot, amit ha kell le tud csapni, így remélhetőleg nem döglik majd éhen. Ja és vegyen egy sörétest is, megvédeni a családját, birtokát.:)
  • Zabalint
    Az ingatlan földrajzi diverzifikáláshoz annyit, hogy valóban még mindig egy jobb kompromisszumos megoldás Budapesten venni lakást, mint mondjuk szétszórni az országban. Ugyanis Budapest sokkal több lábon áll, mint egy vidéki város, vidéken egy-egy nagyobb üzem bezárása is kiadhatatlanná tehet lakásokat, míg Budapesten ugyanehhez tömegesen kellene bezárnia a munkahelyeknek. A másik, hogy tényleg sokat számít, hogy az ember képben legyen az adott környékről, ebből a szempontból meg nem elég csak felületesen tájékozódni.

    Ami veszély lehet a budapesti ingatlanoknál, hogy sok évtizedes távlatban a falusi kihalás átgyűrűződhet egyre nagyobb városokba, végül Budapestre is, mivel Budapest és a megyei jogú városok az agglomerációkat beleértve a kihaló falvakból, kisvárosokból kaptak lakosság utánpótlást az elmúlt évtizedekben, és ez a kihalással együtt megszűnik.

  • L70

    Társadalmi szolidaritás az is, ha minden 65 év feletti kap 50 ezret, mert ennyi jut, és kész.

    Kérdés, hogy pótolod majd ki egy normálisabb szintre? Gyerek besegít? Dolgozol? Megtakarításodból, vagyonodból?

    Kb ez a három lehetőség lesz. Én speciel nem bízom a munkajövedelemben, lesznek nálam erősebbek, okosabbak és dinamikusabbak. Ha nem muszáj, nem élősködnék a gyerekemen sem, de elismerem, van ahol ez járható opció (pl. 3 gyerek tisztességes felnevelése és iskoláztatása után). Marad a megtakarítás.

  • gab
    “Ami veszély lehet a budapesti ingatlanoknál, hogy sok évtizedes távlatban a falusi kihalás átgyűrűződhet egyre nagyobb városokba, végül Budapestre is”

    Fontos dolgot írsz, 50 év múlva ez simán lehet így. A centrum elszívja a periféria lakosságát. Igaz ez országon belüli és országok közötti mozgásra is. Jól látszik ez most is, kis túlzással az irány: falu-város-Bp-Németo. Van egy nagyon jó interjú Stefano Bottonival (ha nem teljesen off: mandiner.hu/cikk/20141029_stefano_bottoni) beszél az EU agyelszívó projektjéről, ami jelenleg is zajlik. Értékes embereket akarnak, és K-Európából, mert őket egyszerűbb integrálni. Sajnos Mo. nagyon csúszik lefelé, hiába a propaganda.

  • boga

    Szerintem két hiba van a cikkben:

    1.) “Aki 1999-ben ment el nyugdíjba, mostanra már a tőkéjének a felét elveszítette és csak reménykedhetünk, hogy az alacsony kötvénykamatok és a várható tőzsdei korrekció miatt nem fut ki a pénzéből idő előtt, hasonlóan az 1968-as kollégájához.”

    Az osztalékhozamokról nem szabad elfeledkezni!
    Az osztalékhozamok figyelembe vétele nélkül ilyen torz kép alakul ki itt sokakban, hogy 10en X évig veszteséget termelt az amerikai tőzsde.
    Pedig ez így nem igaz!

    2.) “egy újabb komoly érvágás volt a megélhetésre, mint a 2007-től nulla százalék körüli kötvényhozamok.”
    Én arra emlékszem, hogy igen jó hazai kötvény hozamok voltak, egészen 2013-ig. Sőt, az járt igazán jól, aki pl. 2008-2009, vagy két évvel később vett a mélypontokon és tartotta kitartóan.

  • Kiszamolo
    Boga: nincs elfelejtve.

    Amerikáról van szó és az ottani kötvényhozamokról, nem a magyar összeomlás miatt elszállt 14%-os állampapírokról.

  • Zabalint
    Boga mond valamit, most ránéztem az S&P total return indexre, amiben benne vannak az osztalékok is, na az 68 óta majdnem háromszorozódott.
  • Zabalint
    Upsz, ezt benéztem, szar volt az oldal, amin néztem.

    Szóval 1968 január – 1980 március között az S&P price index 10,164%-ot emelkedett, ami éves 0,799%, ami nagyon rossz. Ezzel szemben 76,702% osztalék újra befektetéssel számolva, ami évi 4,790%.

    Hogy egy mélységet is nézzünk, szintén 68 januártól, de ezúttal 75 januárig -23,6%, ezzel szemben osztalék újrabefektetéssel “csak” -3,36%.

    Szóval sokat számít ez.

    Amit először néztem rosszul, na az 1968-tól napjainkig, osztalék nélkül 1817%, osztalékkal 7546%. Nagyon nem mindegy!

  • Zabalint
    Végül 2000-től napjainkig 37,808%-ot emelkedett az index, a total return index 81%-ot. A 2009-es mélyponton ugyanez -39% és -29%.
  • szárnyas freivadász
    @Zabalint:
    “Ami veszély lehet a budapesti ingatlanoknál, hogy sok évtizedes távlatban a falusi kihalás átgyűrűződhet egyre nagyobb városokba…”

    Ez a cikk Bulgáriát mutatja, de ilyen képeket szerintem kis hazánkban is lehetne csinálni: “The steep decline of Bulgaria’s population in its post-Soviet era”
    washingtonpost.com/news/in-sight/wp/2014/11/10/the-steep-decline-of-bulgarias-population-in-the-post-soviet-era/

    Viszont, több évtizedre előrevetítve egyrészt nem tudjuk, hogy mennyire lesz bevándorláspárti az akkori kormány/társadalom, másrészt a városok/Bp. népessége nemcsak a falvakból pótlódott. Erdélyi magyarok is jöttek ide szépszámmal.

  • Kiszamolo
    Zabalint, de azzal is számoltál, hogy a nyugdíjas folyamatosan költi a pénzt?! Mert ez a lényeg, nem az, hogy mennyi volt az osztalékhozam. Azzal is lett számolva.
  • hungaroborg

    Meg szabad kérdezni, ezt milyen oldalon találtad? Nem kötözködni akarok, tényleg érdekel. Köszi

  • Jimbo
    Kedves Kiszámoló Úr,

    Kicsit hibázik a példa a 68-ban vagy 2000-ben nyugdíjba menésnél.

    – Egyik az osztalék, de ezt már jelezték

    – Aki 68-ban ment nyugdíjba, és a nyugdíjcélú megtakarításai részvényben vannak, az minden bizonnyal nem 68-ban jelent meg a tőzsdén két zsák pénzzel, hanem minimum 10 éven át gyűjtögette a pénzét, de inkább tovább, és folyamatosan vette a papírokat. Ebben az esetben is olyan nagyon rosszul járt? Valószínűleg nem.

  • Kiszamolo
    Jimbo, mivel az osztalékkal számoltak a példában, ahogy a kötvények kamataival is, ezért erről ennyit, de ha kell, leírom még háromszor.

    Az alapfeltevés meg az volt, hogy adott összeggel, inflációval korrigáltan ment el nyugdíjba. Arról szó sem volt, hogy mikor volt legegyszerűbb összegyűjteni az adott összeget (egyébként 1999-es nyugdíjasnak kellett legkevesebbet eltenni, hogy összeszedje a pénzt, a nyolcvanas-kilencvenes évek magas éves hozamai miatt.)

  • boga

    A nyugdíjas költi a pénzét, persze, én csak azt mondtam, hogy ha elfeledkezünk az osztalékhozamokról, akkor kialakulhat bennünk az a hamis kép, hogy mekkora bukta volt az USA pl. az említett periódusban, pedig ez így nem igaz.

  • Kiszamolo
    OK, boga, de nem feledkeztünk el róla. 🙂

    Egyébként ha összeveted az akkori alternatív hozamokkal, mégis bukta volt az az időszak, osztalék ide vagy oda.

  • hungaroborg
    investor.hu/news/20141107-engedelyeztek-az-alapkezelok-szent-graljat.html

    Kíváncsi vagyok, mi lesz belőle.

  • Fókabél
    Az első tévedés az, hogy 30 év múlva annyi lesz a nyugdíjkorhatár, mint ma.
    A második az, hogy 30 év múlvára annyi lesz a várható élettartam, mint ma.
    A harmadik az, hogy 30 év múlva ugyanazok lesznek a törvények, mint ma.
    A negyedik pedig az, hogy 30 év múlva a gazdaság egyes területeinek teljesítménye ugyanaz lesz, mint ma.
  • Kiszamolo
    Ki mondta, hogy annyi lesz mint ma a nyugdíjkorhatár?
    Ki mondta, hogy annyi lesz a várható élettartam, mint ma?
    Ki mondta, hogy ugyanazok a törvények lesznek?
    Ki mondta, hogy a gazdaság teljesítménye ugyanaz lesz?

    Szabad megkérdezni, hogy jön ez most ide?

  • Fókabél
    Hogyne szabadna megkérdezni! Egyrészt nem csak a cikkre, hanem a hozzászólásokra is reagáltam.

    A cikk tekintetében így jön ide:

    “Arról már többször volt szó, hogy a nyugdíjas évek számát sokan nagyon alábecsülik, pedig minimum két évtizedről van szó, de harminc-harmincöt év sem elképzelhetetlen.”

    A harminc-harmincöt év valóban nem elképzelhetetlen, hiszen ma is vannak 100 éves emberek (65 + 35). Viszont a társadalomnak nem kell tömegével 100 éves embereket eltartani, mert 90 év fölött társadalmi méretekben jelentéktelen mennyiségű ember van. Olyan annyira, hogy Mo. a várható élettartam 75 év, a nyugdíjkorhatár pedig 65 év, tehát a társadalom szempontjából inkább 10 év az, amiről beszélünk, nem 30. Ettől persze még nem lenne minden hamis, amit írtál, viszont szükségtelenül ne is rontsd az érvelés egészét hamis premisszákkal és torzító adatokkal.

  • Fókabél
    “Hogyan tudod tompítani a tőkepiaci hatásokat? Az egyik, ha osztalékfizető részvényeket veszel. Elvileg hiába esik az ilyen részvények ára, ez nem befolyásolja nagy mértékben a fizetendő osztalékot.”

    Vagyis ha részvényeket vásárolsz sok évtizeden keresztüli osztalék reményében, akkor abban bízol, hogy a részvényeid által lefedett gazdasági területek legalább is nagy mértékben nem fognak bedőlni/rosszul teljesíteni. Ha árfolyamnyereségre játszol, az meg a hosszú táv szempontjából közömbös. Azt megteheted mindaddig, amíg csak tőzsde van a világon. De azt is jelenti, hogy nem dőlhetsz hátra/biztosíthatod be magad most egy vélt jó döntéssel.

    A többi inkább a hozzászólásoknak szólt, nem a cikknek.

  • Fókabél
    “Ki mondta, hogy ugyanazok a törvények lesznek?”

    Ha 30 év múlva a nyugdíjkérdés olyan társadalmi probléma lesz, ahol emberek tömegei nyomorognak, akik ráadásul igen nagy arányát képviselik a társadalomnak, nehéz elképzelni azt, hogy bármit is be tudsz biztosítani. Mivel erőd és eszed nem lesz annyi, a törvényen kívül más nem marad. Csak a gyerekek. Írták érvnek az 5 lakás ellen azt, hogy öregkorban átverik az embert és végül nem tud mit kezdeni a lakásokkal. Így lehet ez könnyen _bármelyik_ befektetési formával. Akkor már tényleg csak a család marad.

    “Ki mondta, hogy a gazdaság teljesítménye ugyanaz lesz?”

    Senki és egyben mindenki. Minden befektetés valamely teljesítmény valamely irányú változására bazíroz.

  • Kiszamolo
    Be linkeltem pár cikket, olvasd el őket, ott miket írtam.
  • Kiszamolo
    Nem részvényt veszel, hanem tőzsdeindexet. 500 vagy 2000 cég teljesítményét. De már erről is sokat írtam.
  • L70

    Szerencsére a mi családunkban van 90+ életkorú, alapvetően egészséges, önmagát ellátni képes ember. Tudom, nem reprezentatív, de ha egyszer így van, így van.

    Ha ő 10 évre tervezte volna a nyugdíjas éveket, és nem kapna semmit sem a gyerekétől, unokájától, szerinted most hol lenne? Egyébként van rendes nyugdíja, nem szorul rá senkire, de láthatóan élvezi, hogy a saját maga ura, és nem kell alkalmazkodnia másokhoz.

    Szüleim szomszédjában is lakik egy 101 éves néni, aki egyedül jár vásárolni.

    A statisztikában az a szép, hogy jól félrevezet, ha az átlagot tekinted magadra is érvényesnek.

  • Zabalint

    Viszont az elődeidet, rokonaidat nézve akár az átlag alá is becsülheted a várható élettartamodat, mivel genetikai adottságok kérdése is.
  • Zabalint
    Mármint nem te, hanem az, akinek mondjuk pont olyan rokonai, elődei vannak, akiknél ritka volt a 70-nél magasabb megélt életkor. Az én családomban, rokonságomban például az átlag bőven alatta van az országos átlagnak, még akkor is, ha a gyerekkori, fiatalkori haláleseteket kiszűröm. A családi átlag alapján 10 évre sem kellene készülnöm, viszont a szélsőértékek miatt legalább 20 évre kell (a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam emelkedésével együtt számolva).
  • Fókabél
    “Nem részvényt veszel, hanem tőzsdeindexet. 500 vagy 2000 cég teljesítményét. De már erről is sokat írtam.”
    Vö.:
    “a részvényeid által lefedett gazdasági területek”
    és
    “Minden befektetés valamely teljesítmény valamely irányú változására bazíroz.”

    Melyik nem igaz a tőzsdeindexre? Ebből a szempontból tökmindegy, hogy 1 v. 1000 cégről van szó. Nincs évtizedekig tartó, most megváltható biztonság. Pláne, ha azt is beleveszed, hogy elhülyülsz és végig foglalkozni kell vele.

    @L70: Nem értem, hogy miután magad is mondtad, nem reprezentatív a felmérésed, miért alapoztál érvelést rá. Vagy az “kiüti” az érveidet, hogy pl. az én anyám 57 évesen halt meg (temérdek pénzre való nyugdíjjogosultságot soha ki nem használva)?

  • Fókabél
    Az a gyakori hiba, hogy kontextusonként mások az állítások. Ha az egyén kontextusát nézzük, akkor valóban az a jó, ha minél több pénzt keresünk, abból minél többet a lehető legjobban befektetünk, emellett arra készülünk, hogy még Matuzsálemnél is tovább élünk, ezzel és azzal sem vitázom, hogy a gyerek ilyen szempontból jó “befektetés” (más kérdés, hogy álságos így tekinteni rá). A társadalom kontextusában azonban nem igaz az, hogy tömegesen kell Matuzsálem korú embereket eltartani, mert élt egy Matuzsálem.
  • Janos
    :

    Lehet venni olyan indexet is, ami az egesz vilagot lefedi. Annak meg mindegy, hogy most hol megy rosszul vagy jobban. Sot, az se baj neki, ha most jol meno cegek eltunnek, es a helyuket tejesen ujak veszik at, mert az indexbe azok is bekerulnek majd idovel.

    A nagyobb takarekossagi rat az tarsadalmi szinten is elony. Eleg csak megnezni a Nemeteket, Japanokat, Svajciakat. Ezek a nepek takarekosnak tekinthetoek. Sot, ez elvileg kornyezetbarat is ( mivel kevesebbet fogyasztanak mint amit megengedhetnenek maguknak )