Nyugdíjkötvény újabb infók

A Világgazdaságban jelent meg ma egy cikk az ÁKK elnökével, amiben többek között a nyugdíjkötvényről is szó van.

Mint ismeretes, az állam is be akar szállni a nyugdíj-megtakarítások piacába a saját állampapírjaival. Ennek részleteiről árult el néhány információt a mostani interjú.

Az előzetes információk szerint a nyugdíjkötvény a babakötvényhez lesz hasonló, az ügyfelek pénzét végig ugyanabba a termékbe fektetik, a kamatokat pedig automatikusan újra befektetik. (Végre, AKK. Már csak arra várunk, hogy azt is sikerüljön közel tíz év után megoldani, hogy a jellemzően TBSZ számlára vásárolt ötéves állampapír ne mindig az év közepén járjon le és ne kelljen minden egyes kamatból minden évben egy-egy másik értékpapírt vásárolni. Reméljük, egyszer ezt is sikerül egy huszárvágással megoldani. Például úgy, hogy a lejáratot december 31-re tesszük, ami nem igényelne túl nagy informatikai fejlesztést.)

A kamata inflációkövető lesz, a jelenlegi PMÁK-nál több kamatot fog fizetni, de a babakötvénynél kevesebbet. A számlakezelés költségmentes lesz, valószínűleg a 20% adójóváírás is fog járni rá.

A lejárati kor 65 év lesz, azon még gondolkodnak, hogy a kamatokat fel lehet-e venni előtte. (Persze kérdés, nem fogják-e növelni a nyugdíjkorhatárral a lejárati időt, ahogy tették például Ausztráliában.)

Emelik a nyugdíjkorhatárt

Eddig nagyjából ennyit tudunk. A kérdés, érdemes-e belevágni, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.

Összehasonlítva a konkurens termékekkel, egyértelműen nyerő lesz. Egy nyugdíjbiztosítás a maga 4% körüli éves költségével labdába sem rúghat mellette. Ha a nyugdíjkötvény 5-6%-ot fog kamatozni költség nélkül, akkor a nyugdíjbiztosításnak 10% körüli hozamot kell hoznia csak ahhoz, hogy sokkal magasabb kockázat mellett ugyanannyit hozzon, mint a nyugdíjkötvény. (Az egyik legjobb tőzsde az amerikai, ott magas kockázat mellett évi 9,5% hozamot érhettél el hetven éves átlagban. Ezt kellene túlszárnyalnia a nyugdíjbiztosításnak.) S ezért sem veszünk nyugdíjbiztosítást:

Költség-kalkulátor nyugdíjbiztosításhoz (is)

(Egyébként én semmire nem adnék adójóváírást, aminek az éves költsége több, mint 1%, mert így csak az adófizetők pénzéből lesz profit a cégeknél és az ügynököknél. Lehet árulni nyugdíjbiztosítást, de ha nagyobb a költség, mint évi 1%, akkor nincs adójóváírás.)

Azonban a nagy kérdés az, merjünk-e akár 30-40 év távlatában állampapírban gondolkodni. (Ne felejtsük el, valószínűleg nem lesz visszaút, ha egyszer elkezdtük a megtakarítást. Ha mégis, nagyon komoly költségei lehetnek majd a kiszállásnak, de erről részleteket még nem tudunk.)

Ha azért akarunk takarékoskodni, mert a demográfiai folyamatok miatt az államnak nem lesz elég pénze, hogy megfelelő nyugdíjat biztosítson a 20-30 év múlva nyugdíjba vonulóknak, akkor vajon a legnagyobb ötlet-e, hogy ugyanennek az államnak adunk kölcsön pénzt és reménykedünk abban, hogy azért ezeket a kötvényeket lesz pénze visszafizetni. Azért adunk kölcsön az államnak pénzt harminc évre, mert úgy gondoljuk, hogy nem lesz elég pénze harminc év múlva.

Persze ne legyenek illúzióid, az önkéntes nyugdíjpénztárak pénze is zömében magyar államkötvényben állnak és csak egy jogszabály-módosítás kell ahhoz a következő harminc évben, hogy a nyugdíjbiztosítások pénze is kötelezően magyar állampapírban legyen.

Mennyibe kerül a lakossági állampapír-állomány az államnak (vagyis az adófizetőknek) évente? A hatezer-milliárdos lakossági állományra ma is mintegy két százalékponttal több kamatot fizet az állam, mint a piaci szereplőknek. Ez évente 120 milliárd forint plusz költséget jelent már most is a piaci kamat felett. Ha ehhez még hozzájön újabb 20 milliárd forint elengedett SZJA a nyugdíjkötvények vásárlása után, akkor ez már mindjárt a fele például annak az összegnek, amit az alapfokú oktatásra költünk évente.

Természetesen nem ok nélkül csinálja ezt az állam, azt szeretné, ha a magyar lakosság kezében lenne az államadósság egy jelentős része, mert a lakosság nem fog olyan gyorsan kiszállni, mint a külföldi befektetők a következő válság pillanatában. De érdemes azért látni, mennyibe is kerül az adófizetőknek évente ez a nagyobb finanszírozási biztonság.

Egyelőre ennyit tudunk az új termékről, ha lesznek pontosabb részletek, majd megint írok róla.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

115 hozzászólás

  • Alfa
    : meddig tart módosítani az “inflációkövető” szabályt?
    Meddig tart hazudni az infláció mértékéről?
  • Kmiki
    Kicsit off:
    Tud mar valaki olyan szolgaltatot, ahol lehet nyesz-r szamlara venni az ujonnal bevezetett etf-ekbol?
    Probaltam hireket keresni, de nema csend van, uccso szakmai hir is tavalyi.
  • Second Wave
    dec. 31-i lejárat: szvsz kerülendő.
    Nem szeretnék egy szép január 1-én arra ébredni, hogy lejárt x ezer mrd Ft államkötvény és gondot jelent az újrafinanszírozás. Inkább járjon le minden hónapban x/12 ezer mrd, a tulaj meg oldja meg az újra-befektetést ahogy akarja.
  • Kiszamolo
    second, a hatezer milliárd fele rövid lakossági kötvény. A maradéknak is maximum harmada járna le egyszerre, lévén 3-4-5-10 éves futamidejű.
  • kaan
    Elinflálás többször szóba került fent – addig, amíg inflációhoz kötött a kamat, addig elinflálni nem lehet, mert hiába 10% az infláció, ha te 12% kamatot kapsz, akkor minden OK.
    Itt a valódi veszély, hogy belenyúlnak a konstrukcióba és nem lesz inflációhoz kötve, vagy infláció – x% lesz csak garantálva. Utána már működik az elinflálás, de szépen csendben azt itt nem lehet, csak ha belenyúlnak a történetbe, ami legalábbis egy minimális szinten mitigáló tényező.
    Számomra a legnagyobb visszatartó erő a likviditás hiánya, a következő 35 évben bárkikor kellhet a pénz, vagy ha nem 70 éves koromig szeretnék dolgozni, csak 60, akkor is kellhet és az akkor nem működik, hogy még 10 évig nem férek hozzá. Tehát a teljes megtakarítás egy kisebb (5-10% maximum) részét fontolom meg maximum, hogy elvigyem ebbe az irányba.
  • Endre

    Az Ersténél tuti lehet, merthogy én már vettem is NYESZ-re, többfélét is. Mondjuk az Erste nem a legolcsóbb szolgáltató, de nekem csak róluk van infóm.

  • Janos82
    ,

    Az inflacio meresenek vannak szabalyai, amiket nem a magyar kormany szab meg, hanem vannak EU-s iranyelvek. Amig nincs a ketto kozott nagy elteres, addig mindegy. A kosar meg tenyleg mindenkinel mas, de ez a nem inflaciokoveto befekteteseknek is a veszelye.

    Ennyi erovel remelem senki se vesz ingatlant, mert azt sokkal nehezebb mozgatni:)

  • kaan
    A kamatfelárhoz 2 gondolat, mert hozzátartozik, hogy reálisan lehessen megítélni:
    1. ha 2% felárat fizet az állam a lakosságnak, akkor ez a pénz bent marad a gazdaságban, abból valamikor az életciklus alatt itthon lesz fogyasztás, itthon veszel belelő szolgáltatást, itthon fizetsz ÁFÁT-t. Jelenértékben egyáltalán nem biztos, hogy ez kerül többe az államnak, mintha csak kifizeti az X-2%-ot ami egyből kimegy külföldre.
    2. de nem csak jelenértékben van pozitív hatás: ha nő a lakossági finanszírozás, akkor csökken az egyéb kibocsátás, kisebb kibocsátásnak pedig kamat leszorító hatása van.. tehát ha a teljes finanszírozás 20%-át kitevő lakossági papírokon fizetsz +2%-ot, akkor a maradék 80%-ot kisebb kamattal tudod kibocsátani.
    Ennek a kettőnek az eredője, figyelembe véve a jelentősen kisebb sérülékenységet valószínűleg masszívan pozitív.
  • Endre
    “Az Államadósság Kezelő Központ Zrt számára az állam finanszírozási költségei, kockázatai az elsődlegesek.Emiatt természetesen figyeli, hogy a befektetőknek milyen igényei vannak, milyen konstrukciót kínálhat nekik, amivel növelni tudja az értékesített értékpapírok keresettségét.Ennél fontosabb azonban, hogy az állam finanszírozási kockázatait figyelje, illetve minimalizálja.Ebből a szempontból egy év vége körül lejáró állampapír nagyon kockázatos, mivel a lejáratot refinanszírozó állampapír kibocsátását szűk intervallumra kellene ütemezni, ami komoly piaci refinanszírozási kockázatot hordoz, valamint befolyásolná a nemzetközi elvárások szempontjából is fontos év végi államadósság / GDP arányt.
    Az ÁKK a Kormányzat minél hosszabb megtakarítási célja miatt nem látja indokoltnak, hogy ne az állam, hanem a befektető optimalizációs célját szolgálja ki.” – idézet az ÁKK 2013-as nyilatkozatából
  • Muslica
    Ezzel az új tervvel a fiatalokat próbálják meg behúzni, ahogy a hitelezéssel is, mert ők még nem égették meg magukat, mint a középgeneráció (MANYUP, devizahitel, LTP). Ráadásul ők sokáig csak befizetők lesznek, így teljesíteni sem kell feléjük. A cél érthető, hisz valamiért az van, hogy mindenki csak a saját kárán tanul, ill. azt hiszi, ő majd okosabb lesz, mint a többiek, vele majd nem történik meg az, ami korábban másokkal — emiatt nyilván tömegek fognak ugrani ebbe (is). Akinek viszont 25 éven belül várható a nyugdíjazása, és benne volt a fentebb említett ügyek valamelyikébe, az nem fog az állammal bizniszelni. Jól látható, de ki is mondódott, hogy a ’40-es és afeletti generációt ez a kormány elengedte, nem érdekli. Amúgy pedig alapszabály a magam számára: Magyarországon. 5 éven túlra. Befektetni. Semmit.
  • Joy
    Érdekes ez a kiemelés, hogy 30-40évre >>a magyar államnak biztos nem adom oda pénzem<<… Kérdem én: talán van, akinek adnátok??
    Létezik olyan nyugdíjbefeketetés, amibe beletennétek ennyi időre az összes időskorra szánt pénzeteket??

    (Zárójelben azért megjegyezném, hogy többmillió nyugdíjas van az idehaza, akik nagy része szintén nem hisz/hitt az államban, de évtizedekig fizette a /kötelező/ nyugdíjjárulékot, most meg csorog neki vissza élete végéig nyugdíj formájában)

    Véleményem szerint a nyugdíjkötvény egy jó lehetőség, de mint az egyéb megtakarításokat, a nyugdíjcélúakat is érdemes diverzifikálni.

  • hemond

    Vegyél ETF-et, van euros és FT usd-s S&P 500 követő, még a béten is:

    CSPX

  • szocske
    Sokan félnek attól, hogy felemelik a nyugdíjkorhatárt 70 évre ő viszont 60 évesen szeretne nyugdíjba menni.

    Én ettől pont nem tartok mert attól, hogy tegyük fel 60 évesen nyugdíjba mentem még nem 1 nap alatt tervezem elkölteni a korai nyugdíjra szánt pénzem, amit nyilván nem 100%-ban egy helyre tettem, így max. ez a pillér nem a 60-70, hanem a 70- életszakaszom fogja fedezni, ha elég szerencsés leszek és tovább élek 70-től 🙂

  • Ildikó70
    Az ingatlant tényleg nem lehet mozgatni, de eladni el lehet. Ha nem is 1-2 napon, de 1-2 hónapon belül igen, ha nem irreális az ár vagy nem Karakószörcsögön van Isten háta mögött kettővel. Sőt akár ki is lehet adni és az ingatlan megmarad, a havi bevétel meg jó jövedelemkiegészítésnek.
  • Szabolcs
    Kiszamolo
    2019-02-27 at 11:57

    romantikus elképzelésed van a befektetői kör internetismereteiről 🙂 Bár javul…
    De ahogy mondod, most is dugó van, év végén meg az egy dolog, hogy dugó van, de teljesen lehetetlenné tenné a zárásokat egy 31-i lejárat, és ráadásul ha mindet oda lövöd be, akkor elég bizonytalan lenne pl. a KESZ egyenlege, ami meg kicsit további következményekkel is járhat.

    Ez van. Kell a 11-i lejáratú párizsi, vagy a boltban is csak a hó végéig elállót veszed meg? 🙂

    Az más kérdés, hogy az adózást és a TBSZ számla egyéb paramétereit kéne inkább esetleg rugalmasabbá tennie az államnak, hogy azzal kezelje a jelzett problémád.

  • Alfa
    : Persze-persze.
    Nekem 8, nyilván évi 2-3-4% az infláció, közben a lakhatás költsége (bérlés/vásárlás) kb. megduplázódott 7 év alatt. (Ez magában +2% lenne ha átlagosan 25%-ot tesz ki a költésben (Tegye fel a kezét aki az elmúlt 10 évben nem vett vagy bérelt huzamosabb ideig lakást!)
    A szolgáltatások ára is vágtázik a szakemberhiány miatt. A klimaszerelő a telepítésért a barátomtól alig 40%-al kért többet a múlt héten mint tőlem tavaly júliusban (70 vs 50).
    Ha jön a válság és egy jó kis forint leértékelés, akkor nyilván még vidámabban nézek majd a 30 évre lelakatolt pénzemre.
    Én ugyan nem akarok semmilyen állam kegyétől függeni, legyen elég nekik az a pár balek akiket elég a nacionalista szlogenekkel megvezetni…
  • Szabolcs
    Zabalint
    2019-02-27 at 12:47

    Ezért is írtam, hogy egyéni elbírálás: mindenki eldönti, mekkora időkockázatot hajlandó/tud futni. Nekem még közel 20 év van hátra, és egy részt lehet, hogy érdemes lesz beletenni. Na persze ésszel, módjával, ha máshonnan nem hiányzik. Mert amúgy ha békén hagyják, ez egy jó konstrukció a papír vevőjének.

  • szocske
    , attól, hogy a lakosság kapja a kamatpréimumot miért garantált, hogy ebből belső fogyasztás lesz? Miért ne mehetne belőle a kanári szigetekre nyaralni?
  • Zabalint

    Nem kell 30-40 évig egy helyen lennie annak a nyugdíjmegtakarításnak. Én például bízok annyira az államban, hogy lakossági állampapírt vegyek, de annyira nem, hogy 30-40 évre, bármilyen utólagos változtatás kockázatát bevállaljam.
  • Alfa
    @joy: Nem létezik olyan entitás, akinek akárcsak 10 évre a pénzem jelentős részét odaadnám.
    Ez nem jelenti azt, hogy mondjuk egy önkéntes nyugdíjpénztárba ne raknék be évtizedek alatt pár milliót, de véletlenül sem az összes pénzem jelentős részét. (10+% már jelentős nekem).
  • százegy
    Öröm látni a rezsim iránti “bizalmat”, én is így vagyok ezzel. xD Akinek van csöppnyi esze, nem rak bele semmit az állítólagosan 2%. majd valamikor állítólag megkapható reálhozamért, max. az megy bele, amit a munkaadó fizet be. Ezt is jobb lenne, ha a munkavállaló kapná, de hát ez is a parasztvakítás része. A tömeg úgyse érti, mi ez az egész, csak azt “tudja”, hogy a “Viktor” megint jól megcsinált valamit. Észak-Korea alatti szinten van az ország tekintélyes része. Ebben az “államban” nincs minimális bizalmam se, semmi olyanba nem raknám a pénzem, amihez nem tudok bármikor hozzájutni.
    Az Ausztriát utolérni színjátékra meg ne is vesztegessük az energiát, nekünk már lassan nem Románia, hanem Bulgária a versenytársunk. xD Ez egy végtelenül beteg és primitív, permanensen lerohadó ország -a látszateredmények ellenére, ami nem a jó vezetés, hanem a kedvező nemzetközi helyzet miatt van-.
  • headset

    “Tud mar valaki olyan szolgaltatot, ahol lehet nyesz-r szamlara venni az ujonnal bevezetett etf-ekbol?”

    RandomCapital.

  • Ágnes

    Az ÁKK bocsásson csak ki olyan lejáratot amit akar. A MÁK azonban átcsomagolhatná olyanná, ami a “népnek” kell (pl. ami a TBSZ lejárathoz illeszkedik, ami nem fizet kamatot csak lejáratkor vagy havonta, stb.).
  • Iglic
    Egyéni vállalkozó emberem 10 évre van a nyugdíjtól. A 3-nál több gyerekünkből idén nyártól már csak 1 csökkenti az adóalapját, így – talán – végrevalahára valami adójóváírásfélét is igénybe tudna venni….
    Szóval kíváncsian várjuk a részleteket, hátha végre mi is kapnánk valamit. Az idei csodacsaládicsomagnak se mi vagyunk a címzettjei, katásként én az szja mentességgel se tudok mit kezdeni. Jobban örültem volna, ha az egyetem és a tizenév gyes beleszámíthatna egy korábbi nyugdíjba.
    Nem éreztük azt az elmúlt huszonévben, hogy állambácsi olyan nagyon örülne a mi sok gyerekünknek, és olyan nagyon támogatni akarna bennünket ebben a feladatban.

    Tehát kíváncsian várjuk a részleteket…

  • SavingsRate

    Miért kellene, hogy ez valami speciális “nyugdíjbefektetés” legyen? Kötvény + részvény, 60/40, vagy 40/60 vagy életkor arányában (annyi % kötvény ahány éves vagy) vagy bármilyen másik arányban ami jól esik a privát, saját névre szóló, nem lenyúlható, örökölhető, BEVA által biztosított értékpapírszámlára. Ilyet nyújt a legtöbb bank, brókercég, külföldön, belföldön, digitálisan, lassan már a holdon is. Euróban, forintban, dollárban, üzbég baht-ban, ahogy tetszik.

    Tehát, aki megtakarítani akar, annak van rá lehetősége. Aki pedig annyira degenerált, hogy megdézsmálja ezt a pénzt, az ne sírjon ilyen olyan konstrukciókért. Az automatikus utalást pedig ugyanúgy be lehet állítani, mint a csoportos beszedést valami szutyok “nyugdíjbefektetésre”.

  • SavingsRate

    Az ETF pont a befektetési alap. “Exchange Traded Fund” tehát tőzsdén jegyzett befalap. Innen magyarországról simán meg tudod venni valamely brókercégnél a Vanguard, iShares, Lyxor vagy más nagyobb cég alapját. Ha nincs 100K Euród, hogy közvetlenül a befalapból vegyél, akkor simán megveheted havonta a neked tetsző mennyiséget a tőzsdén. Akár a BÉTa piacon is, hiszen már van pár ishares ETF amit forintban is lehet venni (S&P500, DAX30 és STOXX50).
    bet.hu/oldalak/beta_piac#etf

    Az ETF egyébként nem csak indexkövető lehet, van másféle is, kisebb nagyobb díjtétellel, ilyen olyan stratégiával. Itt a kommentek között is gyakran látom, hogy az ETF-et egyenlőnek tekintik a passzív indexkövető alappal, de ez nem igaz. Ha most találkoztál ezzel először akkor olvasgass még, ne fektess olyanba amit nem értesz.

  • V
    szemely szerint en sem nagyon bizom ebben a konstrukcioban. Valaki emlitette fentebb hogy a teljes megtakaritasa max 5-10%-ig tenne ide penzt, en hasonloan gondolom. Egyszeri osszeg mondjuk indulas utan 6 honappal hogy lassam hogy tenyleg elindult a rendszer mielott penzt teszek ide, aztan elfelejteni a kovetkezo 30 evre. Viszont szerintem kihagyni sem annyira erdemes. Amit megtanultam az evek alatt hogy egyszer minden ido eljon es minden idoszakhoz kotott lekotes/megtakaritas lejar. Csak turelem kell hozza – vagy az sem, egyszeruen elfelejti az ember egy idore hogy letezik.

    Valaki kerdezte hogy a 18 eves babakotveny premiuma miert magasabb mint ennek a 30+ eves papirnak. Nos, ott a felhasznalas modja – ha csak papiron is – korlatozott. Raadasul ugye sajat magadnak csak akkor tudsz gyujteni babakotvenyben ha hiszel a reinkarnacioban. Ezt tobb kockazatot jelent = magasabb kamat

  • Serrin
    Részemről kizárt, hogy ebbe egy forintot is tegyek, elég a nyugdíjadó (ami már nem járulék), amit lenyúlnak és nem kapom vissza.
  • Kmiki


    Koszi, akkor befenyitem a KH-t, vagy elerhetove teszik vagy viszem a zsetont.
  • Morgó
    Biztos én nem tudok számolni… de 30 éven át a 2 %-os reálhozam az nem tudom mire elég bárkinek is 😀 Sima excelben ez 81%os reálhozam… nyilván van most erre 100 millám, hogy 30 év múlva ebből lehessen 181-em 😀 lol… De ha be is teszek havonta pénzt (ha lenne ilyen…), 10 milla kezdő, és 200 ropi havonta, akkor a reálhozamom már csak 43%…ejjh, de nem éri meg ennyiért ilyenekkel foglalkozni. 30 év alatt kicsit többet kereshetek ennél ingatlannal. Annak legalább van valódi értéke, plusz tuti az enyém.

    Mindegy, én inkább kezelem magamnak a pénzem, és ha látok lehetőséget (talán szembejön majd pár a következő 30 évben, pff), legalább van likvid tőkém. Sokkal rövidebb idő alatt lehet ezeket a vagyon növekedéseket elérni. Nyilván emellett meg nem kell “elinflálni” az életvitelt. Problem solved.

  • mutyilufi
    Kiszámoló,

    Én nem írnám le ennyire a nyugdíjbiztosítást. A nyugdíjpénztárhoz nem férsz hozzá ha emelkedik a nyugdíjkorhatár, vagy ha az elérésekor úgy döntesz dolgozol még néhány évet (mert nem ács vagy hanem professzor, informatikus, pénzügyi tanácsadó, stb.). Ezzel szemben a nyugdíjboztosításnál csak a kötéskori nyugdíjkorhatár számít, mindkét esetben hozzájutsz 65 évesen. Nekem ez megéri a plusz költséget.

  • Tgwh
    Szerintem egy-két év, és elkezdek én is nyugdíjra spórolni. Tehát amilyen stabil az ország, egy-két év, és érdemes lesz beleolvasnom a témába 🙂 addig nem, mert hatszor meg úgyis módosulni fog az egész.
    Ha hirtelen kell cselekedni, Kiszámoló megírja 🙂
  • Szabolcs
    Ágnes
    2019-02-27 at 15:14

    a rendszer baromira nem így működik. az ÁKK már nem része a Kincstárnak szervezetileg. A Kincstár nem csomagol át semmit, nem kezel államadósságot, az az ÁKK dolga. biztos hogy van/volt aki alapokon keresztül biztosította Neked, hogy a lejárat dec 30-es legyen pl. de az bank vagy egyéb pénzügyi szervezet volt, és fizettél ezért a szolgáltatásért. És nekik lejárt dec 13-án, csak újat jegyeztek. Ezt Te is megteheted, és eladod dec 31-én. hajrá.

  • jami

    Jogosan félnek. Mert más dolog 30-40, de még 50 évesen is azt gondolni, hogy én aztán dolgozom, amíg csak lehet – ha 64 évesen jön egy olyan nyavalya, amivel élni, esetleg pár műtét után, még egész jól lehet, de napi 8 órát dolgozni nem. Márpedig a szívás az, hogy az utolsó évek nagyot nyomnak a latba. És akkor ő inkább választja a nyugdíjat, kiegészítve a megtakarításával és mondjuk belefér még napi 4 óra munka is.
    Minap beszéltem épp egy kedves kollégámmal, aki nyugdíjasként dolgozik. Totál kisimult, a gyerekek felnőttek, de még nincs unoka; sajnos a szüleit már eltemette – nagyon örül, hogy a szeretett munkáját még tudja folytatni, de annak is, hogy csak részmunkaidőben és addig, amíg akarja. Szerintem emiatt várhatóan simán dolgozik majd 70 éves koráig, örömmel. De ugyanezt 8 órában és muszájból már nem így tenné…

    Az LTP után én sajnos elégé szkeptikus lettem…

  • Pietari

    Egy sima TBSZ-hez képest is megéri a nyugdíjbiztosításod plusz költsége? Kiszámoltad, hogy az a plusz 2-3 százalék mennyibe kerül a nyugdíjig? Ha van még addig 20-30 éved, és havi 100.000-es nagyságrandben raksz félre, elég komoly összeg is lehet.
  • SavingsRate

    Értelmezhetetlen amit írtál, a kamatszámítás nem így működik, vagy nem érted az alapfogalmakat.
    A 2% reálhozam azt jelenti, hogy infláción felül. Tehát, infláció + 2%. Ha ez például összesen 5% 30 éven keresztül az 430 millió forint. Ennyi forint lesz a számládon, ami MAI értéken ca. 180M ft-ot ér.

    10 milliós befektetés + 200 ezer havi befizetéssel, 30 év alatt, 5%-os hozamnál pedig ca. 205 millió forint gyűlik össze, ami MAI értéken ca. 85 millió forint, végig 3%-os inflációt feltételezve mindkét számításnál.

    Ha rendesen számolsz és nem csak hasraütés szerűen, akkor az ingatlan se fog sokkal többet hozni mint 5 – 8% évente. Persze ki lehet felejteni az amortizációt, vagy az adót mert a “NAV úgyse látja” és akkor máris jobban néz ki. A lakás értéknövekedése pedig csak akkor jelentkezik, ha 30 év múlva még egyáltalán létezik a ház, és el tudod/akarod adni. Bombabiztos? Kétlem.

  • emberes
    Ezt úgy írod, mintha az adóalapcsökkentést kivenné a gyerek (vagy bárki) az embered kezéből…
  • Mutyilufi
    ha egyszer sem csábulok el 30 év alatt akkor igazad van jobb a TBSZ. De ennyire nem bízok magamban, inkább bukok valamennyit, a biztosításból nehezebb kiszállni.
  • naa
    , a KATA 50e Ft-ja jóval kevesebb, mint akár a minimálbér után fizetendő összes járulék és adó, szóval ebből azért olyan sok adókezdvezményt/jóváírást már ne várjunk el. Aki katás, örüljön és fektesse be a különbséget hosszú távra… 🙂

    Amúgy nem értem a finnyogást – ha lesz erre adójóváírás, akkor pont annyit kell tenni ide, amennyi adójóváírást ki akar használni az ember, aztán szépen beleszámolni a portfólióba mint itthon tartott államkötvény lábat.

    Az előttünk álló évtized(ek)ben a piacok egyáltalán nem biztos, hogy olyan szép hozamokat hoznak majd, mint az utóbbi 30-40-50 év átlaga, szóval lehet, hogy meg kell becsülni ezt is. (Még Bogle szerint is kisebb hozamok várhatóak reálisan az előttünk álló évtizedben, ahogy az egyik könyve 2017-es kiadásában írja)

  • Olvasó
    Amíg nincs legalább egy hivatalosan elindított jogszabály javaslat, addig csak elmélkedni lehet. Igazából majd csak akkor lehet komolyan fontolóra venni, hogy érdemes-e pénzt befizetni a nyugdíjkötvénybe, amikor már a hivatalos értesítőben megjelent(ek) a jogszabály(ok). Egy azonban biztos, hogy azokon ez sem fog segíteni, akiknek alacsony a jövedelmük és emiatt a nyugdíjuk is alacsony lesz, vagyis az alsó-középosztály és attól lefelé, kb. 5-6 millió ember. Nekik nem nagyon van mit félretenni, főleg, ha már van önkéntes pénztári megtakarításuk. És ha netán a nyugdíjkötvény utáni állami támogatást adó-visszatérítéssel lehet majd megkapni, akkor valószínűleg ez kiesik, mert az SZJA-t már visszaigényelték a gyerekek után. Magyarán, megint a módosabbaknak kedvez a kormány, mert nekik van leköthető pénzük és visszaigényelhető adójuk, ha a nyugdíjkötvény mellett döntenek.
  • Karl
    Sosem adnék az államnak 30 évre előre.
    Babakötvény jó lenne, de a bizalmat nálam eljátszották az MNYP, LTP szétverésével.
    Látom,már az önkéntesekkel is megy az ötletelés, 150 helyett 100 ezer Ft adókedvezmény. Biztos “előnyére” változna ez is. Írtsuk ki az öngondoskodás minden formáját, minek az?!
    Majd az állam megvéd és eldönti, hogy mi a jó nekem. Hát, kösz, nem.
    Ennek is biztos jó vége lesz, hogy agyon akarják tömni a lakosságot hitellel, mintha csak 2007-2008 lenne. Anno egy metrókocsiban 7 bank lakáshitel hirdetése volt egyszerre, akkor is ugyanígy megbotránkoztam tőle, mint most, amikor megint tömnék vele a lakosságot ész nélkül.
    Biztos Ausztriát kell utolérnünk? Bulgária, Románia már kirakta az indexet, előzni készülnek…
    Vegye csak a lakosság az állampapírt, könnyen el lehet inflálni és még egy újabb Béke kölcsönre is jó lehet, ha beüt a válság.
  • Karl
    A legnagyobb baj, hogy semmilyen érdemi struktúrális reform nem történik évtizedek óta. Mindenki csak beszél róla, de amikor a tettek mezejére kellene lépni, inkább elkezdik tologatni a problémát.
    Oktatás, egészségügy rohad le, még mindig túlburjánzó a bürokrácia az államnál. Most sok embert át lehetne terelni a versenyszférába, történelmi lehetőség van rá,ilyen nem lesz még egy a következő 15 évben szerintem, erre továbbra se történik semmi.
    Aki teheti, irány külföld,itt nincs nagy jövő. Nincs kiszámíthatóság, helyette egyik napról a másikra változtatnak a szabályokon, akár visszamenőleg is. A demográfiai viszonyok se jósolnak jót. Biztos a segílykén eltartottak tömege fogja összehozni a nyugdíjunkat?
    Nem fogok nyugdíjkötvényt venni, akármilyen cukormázzal fogják is azt a bizonyos mézesmadzagot bevonni. Vegye,aki akarja, de én nem fogok hitelezni 30 évre előre az államnak.
  • Joy
    : erről beszéltem én is,. hogy a félretett pénz 10-20%-át érdemes lehet ilyenben tartani. Nyilván a százalék egyénfüggő.

    : ha megbízhatatlan az állam, akkor miért nem mindegy, hogy 5éves vagy 30 éves állampapíban van a pénzed egy einstand idején? Úgy gondolod, hogy a rövidebb futamidejűeknek “megkegyelmeznek”, vagy nem két nap alatt rendezik le, mint az LTP-t, és hagynak neked időt reagálni?

  • szocske
    , itt nem arról van szó, hogy tud-e valaki 70 éves korig dolgozni.
    A problémafelvetés az volt, hogy mi lesz HA felemelik 70-re a nyugdíjkorhatárt és csak akkor lehet hozzáférni a NYK-be tett pénzhez, de én nem AKAROK 60-tól tovább dolgozni akkor mi lesz.
    Erre reagáltam azzal, hogy ha én korai nyugdíjba akarok és tudok menni, amit nyilván nem az állam, hanem a felhalmozott megtakarításom fedez, akkor nem az a helyzet, hogy 60 évesen szükségem van a teljes megtakarításomra.
    Aki ilyet tervez jó eséllyel van annyi esze, hogy nem tesz fel mindent egy lapra.
    Ha a nyugdíjpénze 10-20-50%-a ebben a nyugdíjkötvényben van, akkor ezt a részt majd 70+ évesen fogja felélni, nem pedig 60-70 között. 60 évesen majd máshonnan veszi ki a pénzt és kész.
  • Ágnes

    Pont azért mert a ÁKK és a Kincstár külön szervezet van módja a MÁK-nak (vagy bármely forgalmazónak) átcsomagolnia az állampapírokat (nem kellenek ehhez alapok). Az ÁKK az állam, a MÁK (forgalmazó) az ügyfelek igényeinek megfelelő konstrukcióban érdekelt.
    A MÁK pénzügyi közvetítői szerepe nem szükségképpen korlátozódik az ÁKK által kibocsátott értékpapírok közvetlen értékesítésére. Lehetősége volna azok átcsomagolása révén megoldást kínálni a Miklós által felvetett lejárati összhang hiányából adódó problémára, hasonlóan ahogy ez a Treasury STRIPS-ek esetében működik az USÁ-ban.
  • L70
    @Ágnes
    Abszolút egyetértek, hogyha el szeretnék adni valamit, akkor azt úgy csomagolom, ahogy azt venni szeretnék, nem ahogy azt kényelmesen gyártják.
    Megnéztem, 7 fajta PMÁK-om van 4 tbsz számlán. Ez évente 7 hozamfizetési időpont, amikor is újra be kell fektetni, és majdan összevissza fognak lejárni is. Én követem, de Mari néni és Pista bácsi már nem szereti ezt a hercehurcát.
    Tehát aki idén TBSZ 2019-et nyitna, annak kellene 2022. decemberben és 2024. decemberben lejáró papír.
    Az nem jó kifogás, hogy akkor év végén az EU statisztika rosszul nézne ki. Jogászainknak nem lenne kihívás, ha a tbsz mondjuk adott év október 31-én járna le, és a PMÁK-ok is október végi lejáratúak lennének. És akkor maradna 2 hónap az újrakötésekre, új tbsz-re áttételre. Mondom, csalafinta törvényhozó jogászaink vannak bőven, meg tudnák oldani.
  • Szabolcs
    Ágnes
    2019-02-28 at 09:06

    Az ÁKK a KESZ egyenlegével és az államadóssággal “játszik”. Miért gondolod, hogy egy másik, kevésbé erre kialakított szervezet felülírja az ÁKK valószínűleg eléggé végiggondolt és megtervezett rövid és hosszútávú céljait? Az állam egyik fele szétbarmolná a másik melóját (pl. a KESZ egyenlegén keresztül)?
    Szerintem nem jó ötlet.

  • Szabolcs
    L70
    2019-02-28 at 15:23

    Nem a Kincstár csomagol, hanem az ÁKK. Tehát EZ a csomagolt termék. Fogjátok úgy fel, mintha a Kincstár a számlavezető front office, az ÁKK meg a back office (treasury, mondjuk kicsit skizofrén így, az elnevezések miatt). 🙂
    Az ÁKK meg úgy csomagol, ahogy neki jó. Gondolom amennyire lehet, egyéb szempontokat is figyelembe vesz, de nem elsősorban erre lő.

  • Ágnes

    2019-02-28 at 15:39

    Vagy Te nem érted, mit jelent az értékpapír “átcsomagolása”, vagy én nem értek egy szót sem abból amit írsz.
    Az ÁKK feladata, ahogy írod, az államadósság menedzselése. Nekik nem elsődleges szempont a lakosság igényeire szabott termék. Egy az ÁKK által (az állam igényeinek megfelelően) már kibocsátott állampapírt azonban fel lehet darabolni és átalakítani úgy, hogy ez a lakosságnak testhezállóbb legyen (ahogy Miklós is jelezte már többször). Ezt megteheti bármelyik forgalmazó, de ha a MÁK teszi meg nem kell forgalmazói jutalékot fizetnie másnak. Ezzel az ÁKK céljai semmilyen szempontból nem sérülnek, vagy íródnak felül (vagy ahogy Te írod “szétbarmol”-ódnak).

  • Zabalint

    Nyilván nem hagynak 2 napot, ha beüt a gebasz, de ha 30 éves konstrukcióban vagyok, akkor holnap sem léphetek ki, ha azt látom rossz irányba mennek a dolgok. Míg egy sima TBSZ-nél bármikor. Plusz ugye nem csak a csőd veszélye áll fenn, hanem a támogatott konstrukcióknál utólagos szabálymódosítás is lehet, ami miatt már nem éri meg, az ilyen rendszeren kívüli befektetésemet meg rugalmasan szinte bármikor mozgathatom a pénzem máshová.


    Jó csak akkor miért épp egy rugalmatlan, 30+ éves konstrukció legyen az egyik lap? Mert egészen más, ha 60 évesen van 4-5 féle konstrukcióban befektetésed, amiből 1 vagy 2 úgy-ahogy likvid, vagy ha mind a 4-5 az, és az akkori helyzet alapján döntheted el, melyikhez érdemes hozzányúlnod. A nyugdíjkorhatárhoz kötés mindenképpen hátrány, mindegs azon kívül hány lapra tettél.