Nyugdíjkötvény újabb infók
A Világgazdaságban jelent meg ma egy cikk az ÁKK elnökével, amiben többek között a nyugdíjkötvényről is szó van.
Mint ismeretes, az állam is be akar szállni a nyugdíj-megtakarítások piacába a saját állampapírjaival. Ennek részleteiről árult el néhány információt a mostani interjú.
Az előzetes információk szerint a nyugdíjkötvény a babakötvényhez lesz hasonló, az ügyfelek pénzét végig ugyanabba a termékbe fektetik, a kamatokat pedig automatikusan újra befektetik. (Végre, AKK. Már csak arra várunk, hogy azt is sikerüljön közel tíz év után megoldani, hogy a jellemzően TBSZ számlára vásárolt ötéves állampapír ne mindig az év közepén járjon le és ne kelljen minden egyes kamatból minden évben egy-egy másik értékpapírt vásárolni. Reméljük, egyszer ezt is sikerül egy huszárvágással megoldani. Például úgy, hogy a lejáratot december 31-re tesszük, ami nem igényelne túl nagy informatikai fejlesztést.)
A kamata inflációkövető lesz, a jelenlegi PMÁK-nál több kamatot fog fizetni, de a babakötvénynél kevesebbet. A számlakezelés költségmentes lesz, valószínűleg a 20% adójóváírás is fog járni rá.
A lejárati kor 65 év lesz, azon még gondolkodnak, hogy a kamatokat fel lehet-e venni előtte. (Persze kérdés, nem fogják-e növelni a nyugdíjkorhatárral a lejárati időt, ahogy tették például Ausztráliában.)
Eddig nagyjából ennyit tudunk. A kérdés, érdemes-e belevágni, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.
Összehasonlítva a konkurens termékekkel, egyértelműen nyerő lesz. Egy nyugdíjbiztosítás a maga 4% körüli éves költségével labdába sem rúghat mellette. Ha a nyugdíjkötvény 5-6%-ot fog kamatozni költség nélkül, akkor a nyugdíjbiztosításnak 10% körüli hozamot kell hoznia csak ahhoz, hogy sokkal magasabb kockázat mellett ugyanannyit hozzon, mint a nyugdíjkötvény. (Az egyik legjobb tőzsde az amerikai, ott magas kockázat mellett évi 9,5% hozamot érhettél el hetven éves átlagban. Ezt kellene túlszárnyalnia a nyugdíjbiztosításnak.) S ezért sem veszünk nyugdíjbiztosítást:
(Egyébként én semmire nem adnék adójóváírást, aminek az éves költsége több, mint 1%, mert így csak az adófizetők pénzéből lesz profit a cégeknél és az ügynököknél. Lehet árulni nyugdíjbiztosítást, de ha nagyobb a költség, mint évi 1%, akkor nincs adójóváírás.)
Azonban a nagy kérdés az, merjünk-e akár 30-40 év távlatában állampapírban gondolkodni. (Ne felejtsük el, valószínűleg nem lesz visszaút, ha egyszer elkezdtük a megtakarítást. Ha mégis, nagyon komoly költségei lehetnek majd a kiszállásnak, de erről részleteket még nem tudunk.)
Ha azért akarunk takarékoskodni, mert a demográfiai folyamatok miatt az államnak nem lesz elég pénze, hogy megfelelő nyugdíjat biztosítson a 20-30 év múlva nyugdíjba vonulóknak, akkor vajon a legnagyobb ötlet-e, hogy ugyanennek az államnak adunk kölcsön pénzt és reménykedünk abban, hogy azért ezeket a kötvényeket lesz pénze visszafizetni. Azért adunk kölcsön az államnak pénzt harminc évre, mert úgy gondoljuk, hogy nem lesz elég pénze harminc év múlva.
Persze ne legyenek illúzióid, az önkéntes nyugdíjpénztárak pénze is zömében magyar államkötvényben állnak és csak egy jogszabály-módosítás kell ahhoz a következő harminc évben, hogy a nyugdíjbiztosítások pénze is kötelezően magyar állampapírban legyen.
Mennyibe kerül a lakossági állampapír-állomány az államnak (vagyis az adófizetőknek) évente? A hatezer-milliárdos lakossági állományra ma is mintegy két százalékponttal több kamatot fizet az állam, mint a piaci szereplőknek. Ez évente 120 milliárd forint plusz költséget jelent már most is a piaci kamat felett. Ha ehhez még hozzájön újabb 20 milliárd forint elengedett SZJA a nyugdíjkötvények vásárlása után, akkor ez már mindjárt a fele például annak az összegnek, amit az alapfokú oktatásra költünk évente.
Természetesen nem ok nélkül csinálja ezt az állam, azt szeretné, ha a magyar lakosság kezében lenne az államadósság egy jelentős része, mert a lakosság nem fog olyan gyorsan kiszállni, mint a külföldi befektetők a következő válság pillanatában. De érdemes azért látni, mennyibe is kerül az adófizetőknek évente ez a nagyobb finanszírozási biztonság.
Egyelőre ennyit tudunk az új termékről, ha lesznek pontosabb részletek, majd megint írok róla.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Az ÁKK a Kormányzat minél hosszabb megtakarítási célja miatt nem látja indokoltnak, hogy ne az állam, hanem a befektető optimalizációs célját szolgálja ki.” – idézet az ÁKK 2013-as nyilatkozatából
Létezik olyan nyugdíjbefeketetés, amibe beletennétek ennyi időre az összes időskorra szánt pénzeteket??
(Zárójelben azért megjegyezném, hogy többmillió nyugdíjas van az idehaza, akik nagy része szintén nem hisz/hitt az államban, de évtizedekig fizette a /kötelező/ nyugdíjjárulékot, most meg csorog neki vissza élete végéig nyugdíj formájában)
Véleményem szerint a nyugdíjkötvény egy jó lehetőség, de mint az egyéb megtakarításokat, a nyugdíjcélúakat is érdemes diverzifikálni.
Vegyél ETF-et, van euros és FT usd-s S&P 500 követő, még a béten is:
CSPX
Én ettől pont nem tartok mert attól, hogy tegyük fel 60 évesen nyugdíjba mentem még nem 1 nap alatt tervezem elkölteni a korai nyugdíjra szánt pénzem, amit nyilván nem 100%-ban egy helyre tettem, így max. ez a pillér nem a 60-70, hanem a 70- életszakaszom fogja fedezni, ha elég szerencsés leszek és tovább élek 70-től 🙂
2019-02-27 at 11:57
romantikus elképzelésed van a befektetői kör internetismereteiről 🙂 Bár javul…
De ahogy mondod, most is dugó van, év végén meg az egy dolog, hogy dugó van, de teljesen lehetetlenné tenné a zárásokat egy 31-i lejárat, és ráadásul ha mindet oda lövöd be, akkor elég bizonytalan lenne pl. a KESZ egyenlege, ami meg kicsit további következményekkel is járhat.
Ez van. Kell a 11-i lejáratú párizsi, vagy a boltban is csak a hó végéig elállót veszed meg? 🙂
Az más kérdés, hogy az adózást és a TBSZ számla egyéb paramétereit kéne inkább esetleg rugalmasabbá tennie az államnak, hogy azzal kezelje a jelzett problémád.
Nekem 8, nyilván évi 2-3-4% az infláció, közben a lakhatás költsége (bérlés/vásárlás) kb. megduplázódott 7 év alatt. (Ez magában +2% lenne ha átlagosan 25%-ot tesz ki a költésben (Tegye fel a kezét aki az elmúlt 10 évben nem vett vagy bérelt huzamosabb ideig lakást!)
A szolgáltatások ára is vágtázik a szakemberhiány miatt. A klimaszerelő a telepítésért a barátomtól alig 40%-al kért többet a múlt héten mint tőlem tavaly júliusban (70 vs 50).
Ha jön a válság és egy jó kis forint leértékelés, akkor nyilván még vidámabban nézek majd a 30 évre lelakatolt pénzemre.
Én ugyan nem akarok semmilyen állam kegyétől függeni, legyen elég nekik az a pár balek akiket elég a nacionalista szlogenekkel megvezetni…
2019-02-27 at 12:47
Ezért is írtam, hogy egyéni elbírálás: mindenki eldönti, mekkora időkockázatot hajlandó/tud futni. Nekem még közel 20 év van hátra, és egy részt lehet, hogy érdemes lesz beletenni. Na persze ésszel, módjával, ha máshonnan nem hiányzik. Mert amúgy ha békén hagyják, ez egy jó konstrukció a papír vevőjének.
Nem kell 30-40 évig egy helyen lennie annak a nyugdíjmegtakarításnak. Én például bízok annyira az államban, hogy lakossági állampapírt vegyek, de annyira nem, hogy 30-40 évre, bármilyen utólagos változtatás kockázatát bevállaljam.
Ez nem jelenti azt, hogy mondjuk egy önkéntes nyugdíjpénztárba ne raknék be évtizedek alatt pár milliót, de véletlenül sem az összes pénzem jelentős részét. (10+% már jelentős nekem).
Az Ausztriát utolérni színjátékra meg ne is vesztegessük az energiát, nekünk már lassan nem Románia, hanem Bulgária a versenytársunk. xD Ez egy végtelenül beteg és primitív, permanensen lerohadó ország -a látszateredmények ellenére, ami nem a jó vezetés, hanem a kedvező nemzetközi helyzet miatt van-.
“Tud mar valaki olyan szolgaltatot, ahol lehet nyesz-r szamlara venni az ujonnal bevezetett etf-ekbol?”
RandomCapital.
Az ÁKK bocsásson csak ki olyan lejáratot amit akar. A MÁK azonban átcsomagolhatná olyanná, ami a “népnek” kell (pl. ami a TBSZ lejárathoz illeszkedik, ami nem fizet kamatot csak lejáratkor vagy havonta, stb.).
Szóval kíváncsian várjuk a részleteket, hátha végre mi is kapnánk valamit. Az idei csodacsaládicsomagnak se mi vagyunk a címzettjei, katásként én az szja mentességgel se tudok mit kezdeni. Jobban örültem volna, ha az egyetem és a tizenév gyes beleszámíthatna egy korábbi nyugdíjba.
Nem éreztük azt az elmúlt huszonévben, hogy állambácsi olyan nagyon örülne a mi sok gyerekünknek, és olyan nagyon támogatni akarna bennünket ebben a feladatban.
Tehát kíváncsian várjuk a részleteket…
Miért kellene, hogy ez valami speciális “nyugdíjbefektetés” legyen? Kötvény + részvény, 60/40, vagy 40/60 vagy életkor arányában (annyi % kötvény ahány éves vagy) vagy bármilyen másik arányban ami jól esik a privát, saját névre szóló, nem lenyúlható, örökölhető, BEVA által biztosított értékpapírszámlára. Ilyet nyújt a legtöbb bank, brókercég, külföldön, belföldön, digitálisan, lassan már a holdon is. Euróban, forintban, dollárban, üzbég baht-ban, ahogy tetszik.
Tehát, aki megtakarítani akar, annak van rá lehetősége. Aki pedig annyira degenerált, hogy megdézsmálja ezt a pénzt, az ne sírjon ilyen olyan konstrukciókért. Az automatikus utalást pedig ugyanúgy be lehet állítani, mint a csoportos beszedést valami szutyok “nyugdíjbefektetésre”.
Az ETF pont a befektetési alap. “Exchange Traded Fund” tehát tőzsdén jegyzett befalap. Innen magyarországról simán meg tudod venni valamely brókercégnél a Vanguard, iShares, Lyxor vagy más nagyobb cég alapját. Ha nincs 100K Euród, hogy közvetlenül a befalapból vegyél, akkor simán megveheted havonta a neked tetsző mennyiséget a tőzsdén. Akár a BÉTa piacon is, hiszen már van pár ishares ETF amit forintban is lehet venni (S&P500, DAX30 és STOXX50).
bet.hu/oldalak/beta_piac#etf
Az ETF egyébként nem csak indexkövető lehet, van másféle is, kisebb nagyobb díjtétellel, ilyen olyan stratégiával. Itt a kommentek között is gyakran látom, hogy az ETF-et egyenlőnek tekintik a passzív indexkövető alappal, de ez nem igaz. Ha most találkoztál ezzel először akkor olvasgass még, ne fektess olyanba amit nem értesz.
Valaki kerdezte hogy a 18 eves babakotveny premiuma miert magasabb mint ennek a 30+ eves papirnak. Nos, ott a felhasznalas modja – ha csak papiron is – korlatozott. Raadasul ugye sajat magadnak csak akkor tudsz gyujteni babakotvenyben ha hiszel a reinkarnacioban. Ezt tobb kockazatot jelent = magasabb kamat
Koszi, akkor befenyitem a KH-t, vagy elerhetove teszik vagy viszem a zsetont.
Mindegy, én inkább kezelem magamnak a pénzem, és ha látok lehetőséget (talán szembejön majd pár a következő 30 évben, pff), legalább van likvid tőkém. Sokkal rövidebb idő alatt lehet ezeket a vagyon növekedéseket elérni. Nyilván emellett meg nem kell “elinflálni” az életvitelt. Problem solved.
Én nem írnám le ennyire a nyugdíjbiztosítást. A nyugdíjpénztárhoz nem férsz hozzá ha emelkedik a nyugdíjkorhatár, vagy ha az elérésekor úgy döntesz dolgozol még néhány évet (mert nem ács vagy hanem professzor, informatikus, pénzügyi tanácsadó, stb.). Ezzel szemben a nyugdíjboztosításnál csak a kötéskori nyugdíjkorhatár számít, mindkét esetben hozzájutsz 65 évesen. Nekem ez megéri a plusz költséget.
Ha hirtelen kell cselekedni, Kiszámoló megírja 🙂
2019-02-27 at 15:14
a rendszer baromira nem így működik. az ÁKK már nem része a Kincstárnak szervezetileg. A Kincstár nem csomagol át semmit, nem kezel államadósságot, az az ÁKK dolga. biztos hogy van/volt aki alapokon keresztül biztosította Neked, hogy a lejárat dec 30-es legyen pl. de az bank vagy egyéb pénzügyi szervezet volt, és fizettél ezért a szolgáltatásért. És nekik lejárt dec 13-án, csak újat jegyeztek. Ezt Te is megteheted, és eladod dec 31-én. hajrá.
Jogosan félnek. Mert más dolog 30-40, de még 50 évesen is azt gondolni, hogy én aztán dolgozom, amíg csak lehet – ha 64 évesen jön egy olyan nyavalya, amivel élni, esetleg pár műtét után, még egész jól lehet, de napi 8 órát dolgozni nem. Márpedig a szívás az, hogy az utolsó évek nagyot nyomnak a latba. És akkor ő inkább választja a nyugdíjat, kiegészítve a megtakarításával és mondjuk belefér még napi 4 óra munka is.
Minap beszéltem épp egy kedves kollégámmal, aki nyugdíjasként dolgozik. Totál kisimult, a gyerekek felnőttek, de még nincs unoka; sajnos a szüleit már eltemette – nagyon örül, hogy a szeretett munkáját még tudja folytatni, de annak is, hogy csak részmunkaidőben és addig, amíg akarja. Szerintem emiatt várhatóan simán dolgozik majd 70 éves koráig, örömmel. De ugyanezt 8 órában és muszájból már nem így tenné…
Az LTP után én sajnos elégé szkeptikus lettem…
Egy sima TBSZ-hez képest is megéri a nyugdíjbiztosításod plusz költsége? Kiszámoltad, hogy az a plusz 2-3 százalék mennyibe kerül a nyugdíjig? Ha van még addig 20-30 éved, és havi 100.000-es nagyságrandben raksz félre, elég komoly összeg is lehet.
Értelmezhetetlen amit írtál, a kamatszámítás nem így működik, vagy nem érted az alapfogalmakat.
A 2% reálhozam azt jelenti, hogy infláción felül. Tehát, infláció + 2%. Ha ez például összesen 5% 30 éven keresztül az 430 millió forint. Ennyi forint lesz a számládon, ami MAI értéken ca. 180M ft-ot ér.
10 milliós befektetés + 200 ezer havi befizetéssel, 30 év alatt, 5%-os hozamnál pedig ca. 205 millió forint gyűlik össze, ami MAI értéken ca. 85 millió forint, végig 3%-os inflációt feltételezve mindkét számításnál.
Ha rendesen számolsz és nem csak hasraütés szerűen, akkor az ingatlan se fog sokkal többet hozni mint 5 – 8% évente. Persze ki lehet felejteni az amortizációt, vagy az adót mert a “NAV úgyse látja” és akkor máris jobban néz ki. A lakás értéknövekedése pedig csak akkor jelentkezik, ha 30 év múlva még egyáltalán létezik a ház, és el tudod/akarod adni. Bombabiztos? Kétlem.
Amúgy nem értem a finnyogást – ha lesz erre adójóváírás, akkor pont annyit kell tenni ide, amennyi adójóváírást ki akar használni az ember, aztán szépen beleszámolni a portfólióba mint itthon tartott államkötvény lábat.
Az előttünk álló évtized(ek)ben a piacok egyáltalán nem biztos, hogy olyan szép hozamokat hoznak majd, mint az utóbbi 30-40-50 év átlaga, szóval lehet, hogy meg kell becsülni ezt is. (Még Bogle szerint is kisebb hozamok várhatóak reálisan az előttünk álló évtizedben, ahogy az egyik könyve 2017-es kiadásában írja)
Babakötvény jó lenne, de a bizalmat nálam eljátszották az MNYP, LTP szétverésével.
Látom,már az önkéntesekkel is megy az ötletelés, 150 helyett 100 ezer Ft adókedvezmény. Biztos “előnyére” változna ez is. Írtsuk ki az öngondoskodás minden formáját, minek az?!
Majd az állam megvéd és eldönti, hogy mi a jó nekem. Hát, kösz, nem.
Ennek is biztos jó vége lesz, hogy agyon akarják tömni a lakosságot hitellel, mintha csak 2007-2008 lenne. Anno egy metrókocsiban 7 bank lakáshitel hirdetése volt egyszerre, akkor is ugyanígy megbotránkoztam tőle, mint most, amikor megint tömnék vele a lakosságot ész nélkül.
Biztos Ausztriát kell utolérnünk? Bulgária, Románia már kirakta az indexet, előzni készülnek…
Vegye csak a lakosság az állampapírt, könnyen el lehet inflálni és még egy újabb Béke kölcsönre is jó lehet, ha beüt a válság.
Oktatás, egészségügy rohad le, még mindig túlburjánzó a bürokrácia az államnál. Most sok embert át lehetne terelni a versenyszférába, történelmi lehetőség van rá,ilyen nem lesz még egy a következő 15 évben szerintem, erre továbbra se történik semmi.
Aki teheti, irány külföld,itt nincs nagy jövő. Nincs kiszámíthatóság, helyette egyik napról a másikra változtatnak a szabályokon, akár visszamenőleg is. A demográfiai viszonyok se jósolnak jót. Biztos a segílykén eltartottak tömege fogja összehozni a nyugdíjunkat?
Nem fogok nyugdíjkötvényt venni, akármilyen cukormázzal fogják is azt a bizonyos mézesmadzagot bevonni. Vegye,aki akarja, de én nem fogok hitelezni 30 évre előre az államnak.
: ha megbízhatatlan az állam, akkor miért nem mindegy, hogy 5éves vagy 30 éves állampapíban van a pénzed egy einstand idején? Úgy gondolod, hogy a rövidebb futamidejűeknek “megkegyelmeznek”, vagy nem két nap alatt rendezik le, mint az LTP-t, és hagynak neked időt reagálni?
A problémafelvetés az volt, hogy mi lesz HA felemelik 70-re a nyugdíjkorhatárt és csak akkor lehet hozzáférni a NYK-be tett pénzhez, de én nem AKAROK 60-tól tovább dolgozni akkor mi lesz.
Erre reagáltam azzal, hogy ha én korai nyugdíjba akarok és tudok menni, amit nyilván nem az állam, hanem a felhalmozott megtakarításom fedez, akkor nem az a helyzet, hogy 60 évesen szükségem van a teljes megtakarításomra.
Aki ilyet tervez jó eséllyel van annyi esze, hogy nem tesz fel mindent egy lapra.
Ha a nyugdíjpénze 10-20-50%-a ebben a nyugdíjkötvényben van, akkor ezt a részt majd 70+ évesen fogja felélni, nem pedig 60-70 között. 60 évesen majd máshonnan veszi ki a pénzt és kész.
Pont azért mert a ÁKK és a Kincstár külön szervezet van módja a MÁK-nak (vagy bármely forgalmazónak) átcsomagolnia az állampapírokat (nem kellenek ehhez alapok). Az ÁKK az állam, a MÁK (forgalmazó) az ügyfelek igényeinek megfelelő konstrukcióban érdekelt.
A MÁK pénzügyi közvetítői szerepe nem szükségképpen korlátozódik az ÁKK által kibocsátott értékpapírok közvetlen értékesítésére. Lehetősége volna azok átcsomagolása révén megoldást kínálni a Miklós által felvetett lejárati összhang hiányából adódó problémára, hasonlóan ahogy ez a Treasury STRIPS-ek esetében működik az USÁ-ban.
Abszolút egyetértek, hogyha el szeretnék adni valamit, akkor azt úgy csomagolom, ahogy azt venni szeretnék, nem ahogy azt kényelmesen gyártják.
Megnéztem, 7 fajta PMÁK-om van 4 tbsz számlán. Ez évente 7 hozamfizetési időpont, amikor is újra be kell fektetni, és majdan összevissza fognak lejárni is. Én követem, de Mari néni és Pista bácsi már nem szereti ezt a hercehurcát.
Tehát aki idén TBSZ 2019-et nyitna, annak kellene 2022. decemberben és 2024. decemberben lejáró papír.
Az nem jó kifogás, hogy akkor év végén az EU statisztika rosszul nézne ki. Jogászainknak nem lenne kihívás, ha a tbsz mondjuk adott év október 31-én járna le, és a PMÁK-ok is október végi lejáratúak lennének. És akkor maradna 2 hónap az újrakötésekre, új tbsz-re áttételre. Mondom, csalafinta törvényhozó jogászaink vannak bőven, meg tudnák oldani.
2019-02-28 at 09:06
Az ÁKK a KESZ egyenlegével és az államadóssággal “játszik”. Miért gondolod, hogy egy másik, kevésbé erre kialakított szervezet felülírja az ÁKK valószínűleg eléggé végiggondolt és megtervezett rövid és hosszútávú céljait? Az állam egyik fele szétbarmolná a másik melóját (pl. a KESZ egyenlegén keresztül)?
Szerintem nem jó ötlet.
2019-02-28 at 15:23
Nem a Kincstár csomagol, hanem az ÁKK. Tehát EZ a csomagolt termék. Fogjátok úgy fel, mintha a Kincstár a számlavezető front office, az ÁKK meg a back office (treasury, mondjuk kicsit skizofrén így, az elnevezések miatt). 🙂
Az ÁKK meg úgy csomagol, ahogy neki jó. Gondolom amennyire lehet, egyéb szempontokat is figyelembe vesz, de nem elsősorban erre lő.
2019-02-28 at 15:39
Vagy Te nem érted, mit jelent az értékpapír “átcsomagolása”, vagy én nem értek egy szót sem abból amit írsz.
Az ÁKK feladata, ahogy írod, az államadósság menedzselése. Nekik nem elsődleges szempont a lakosság igényeire szabott termék. Egy az ÁKK által (az állam igényeinek megfelelően) már kibocsátott állampapírt azonban fel lehet darabolni és átalakítani úgy, hogy ez a lakosságnak testhezállóbb legyen (ahogy Miklós is jelezte már többször). Ezt megteheti bármelyik forgalmazó, de ha a MÁK teszi meg nem kell forgalmazói jutalékot fizetnie másnak. Ezzel az ÁKK céljai semmilyen szempontból nem sérülnek, vagy íródnak felül (vagy ahogy Te írod “szétbarmol”-ódnak).
Nyilván nem hagynak 2 napot, ha beüt a gebasz, de ha 30 éves konstrukcióban vagyok, akkor holnap sem léphetek ki, ha azt látom rossz irányba mennek a dolgok. Míg egy sima TBSZ-nél bármikor. Plusz ugye nem csak a csőd veszélye áll fenn, hanem a támogatott konstrukcióknál utólagos szabálymódosítás is lehet, ami miatt már nem éri meg, az ilyen rendszeren kívüli befektetésemet meg rugalmasan szinte bármikor mozgathatom a pénzem máshová.
Jó csak akkor miért épp egy rugalmatlan, 30+ éves konstrukció legyen az egyik lap? Mert egészen más, ha 60 évesen van 4-5 féle konstrukcióban befektetésed, amiből 1 vagy 2 úgy-ahogy likvid, vagy ha mind a 4-5 az, és az akkori helyzet alapján döntheted el, melyikhez érdemes hozzányúlnod. A nyugdíjkorhatárhoz kötés mindenképpen hátrány, mindegs azon kívül hány lapra tettél.
Értem én, csak szerintem sem fér bele a magán nyugdíj-megtakarításom feltételeibe, hogy CSAK a hivatalos korhatár idején vehetem fel. Az lenne a minimum (bár azt sem hinném el :D), hogy a számlanyitáskor érvényes korhatár elérésekor.
De úgy takarékoskodni évtizedeken át, hogy kb. biankót adunk a visszakapás időpontjára, nem túl hihető abban az országban, ahol
1. einstandolták a korábbi, kötelezően bevezetett manyupot
2. 2 nap alatt szántották be az ltp-t…
És akkor olyan finomságról még nem is beszélünk, hogy mi van, ha rokkantnyugdíjas lesz a befizető, mennyire lesz örökölhető stb.
Belegondolva pedig nem mondanám 60 évesen korainak a nyugdíjat, mert nagyon függ attól, ki mit dolgozott. És ne csak fizikai munkára gondoljatok, 60 feletti nem gerincbetegségtől szenvedő óvónő is nagyon kevés van…
Én eleve nem szeretem címkezni a félretett, befektetett pénzem.
De ha jó hozamot ígér, akkor teszek ide is egy keveset.
Ha fix 30 éves lejáratott igerne sem tennék sokkal többet…
Ha 60 évesek pl. akkor inkább tbsz-ekbe állampapír; valamennyi ebbe is.
ha van egy szabad szemmel látható megtakarításuk, akkor kezdjék átgondolni, hol van jó eü. az országban, a családi kórelőzmények szerint mi várhat rájuk és ennek megfelelően bánni az otthonukkal (szigetelni/akadálymentesíteni/fűtőszál a járdákba/eladni és átköltözni tömegközledés mellé stb.).
Érdekes módon arra szokás készülni, hogy mivel üssék majd el a nyugdíjas éveket, keveseknek arra is, hogy legyen a nyugdíj mellé valami plusz megtakarítás – de hogy pl. 70 évesen várhatóan már nem kellene vezetniük, 150 nmes házat fűteni, havat seperni, füvet nyírni ki fog; arra nem.
Én a NYESZ-R számlát használtam ki így, mielőtt a szüleim nyugdíjba mentek, ráadásul akkor még csak 3 év volt a min. megtartási idő, nem 10, mint most.
Soha!
Jól megragadt az agyamban egy régebbi Kiszámolós gondolat… emlékezzünk arra mi volt 20 évvel ezelőtt és mi van ma… na ezek alapjántaláljuk ki mi lesz 20 év múlva… ugye hogy lehetetlen?
Bárki aki nem enged hozzá a pénzemhez amikor akarom vagy csak jelentős büntetés árán az számomra nem elfogadható, mivel kiszámíthatatlan mi történik közép és hosszú távon.
2019-02-28 at 17:15
Szerintem Te nem értetted, de lehet, egy későbbi bejegyzés (a Tiéd -1) kicsit közelebb visz.
Mert de, sérülnek, nagyon is. Ugyanazon számláról beszélünk, mindkettő a KESZ-en kavar… Tehát ha a MÁK mást ad el, mint amit az ÁKK akar, akkor az egyenleg és az adósság nem ugyanaz lesz.
Ingyenes számlavezetésnél nincs ilyen veszély. Persze, a pici pénzekből összerakott 1-2-3 millió nem sokat fog hozni a nyugdíjhoz, de pont 1-2-3 millióval több a semminél.