Nyugdíjmegtakarítások az Egyesült Államokban

A Vanguard minden évben egy kiadványban foglalja össze az amerikaiak nyugdíj-megtakarítási szokásait és adatait.

97 millió amerikai rendelkezik “Defined contribution retirement plan”-nel, ami leginkább talán a mi önkéntes nyugdíjpénztárunkhoz hasonlítható, fizetheti a munkáltató, a munkavállaló, vagy közösen is.

Az átlagos számla értéke 56 ezer dollárról 104 ezer dollárra nőtt 2008 és 2017 között, ez 62%-os inflációval korrigált növekedés. Ez első ránézésre örvendetes dolog, két dolog árnyalja a képet.

Az egyik, hogy az amerikai részvények ára ebben az időszakban az osztalékokat is figyelembe véve 152%-ot (inflációval korrigáltan 117%-ot) nőtt a 2009-es összeomlás ellenére is. Így a növekedést inkább okozta az árfolyam növekedése, mintsem a megtakarítások vagy a megtakarítási hajlandóság növekedése.

A másik, hogy az átlag magasabb értéke csalóka, a medián érték 17.400 dollárról 26.300 dollárra változott. Vagyis az emberek felének 26 ezer dollárnál kevesebb nyugdíjmegtakarítása van a soha nem látott magas részvényárak ellenére is.

A számokból kiderül, hogy az emberek még a fizetésük növekedésének mértékével sem növelték a megtakarításaikat, tehát tulajdonképpen sokkal kevesebbet tesznek félre arányaiban is, mint kilenc éve. Ezért leggyakrabban az ingatlanok, az oktatás és az egészségügy költségeinek növekedését okolják.

Ami még érdekes, az a target date alapok látványos előretörése.

A target date alapok jellemzően kötvény és részvényekből álló vegyes alapok, ahol a részvények arányát folyamatosan csökkentik, ahogy közeledik a céldátum, ami általában a nyugdíjba vonulás ideje.

Ezeknek előnyeiről és hátrányairól már itt írtam:

A céldátum vagy target date alapok

Ezek az alapok, noha faék egyszerűségű, passzívan kezelt alapok, átlagosan 0,58%-ot kérnek el az alapkezelésért, ami az Egyesült Államokban kifejezetten soknak számít egy passzív alap esetében. (Idehaza valószínűleg a legeslegolcsóbbak között lennének ilyen költséghányaddal.) Összehasonlításul a Vanguard hasonló alapja 0,09%-ot számol fel ugyanezért évente.

Külön riasztó, hogy a megtakarítók zöme minden pénzüket egyetlen alapban, jellemzően egy target date alapban tartják. Kiválasztanak egyetlen alapot és évtizedeken át abba fizetnek be, a diverzifikáció legkisebb igénye nélkül.

Ez sem arról árulkodik, hogy az emberek szívünkön viselnék a pénzügyi életüket és mindent megtennének azért, hogy pénzügyileg is sikeres nyugdíjas koruk legyen.

Share

69 hozzászólás

  • gaborr
    köszönjök a tanácsod, kérdés, hogy tudsz mondani olyat aki bizonyítottan ért hozzá, és be is lehet fektetni nála? (és esetleg még meg is lehet nézni a számláját?)
    Vagy Matolcsyra gondolsz, hogy vegyünk állampapírt? vagy akkor most kire bízzuk, nem értem.
  • Blend Ahmed
    ügyvéd: “Hiába akarnék én mondjuk zongorázni, ha nincs hozzá tehetségem, akkor sosem leszek művész…. ”

    Erről eszembe jutott egy idézet egy hegedűművésztől: “Naponta 10-12 órát gyakorolok, és még azt merik rólam állítani, hogy tehetséges vagyok.”

  • V
    en meg azt is el tudom kepzelni hogy a csodaval hataros magyar fellendules majd kihatassal lesz az USA meg Nemetorszag gazdasagara hogy enyhitse a hanyatlo nyugat agoniajat. Ja varj, forditva szokott lenni? 🙂
  • Otto
    @ügyvéd
    Bölcs maradtál volna, ha inkább hallgatsz. Nem az a baj, hogy nem értesz valamihez vagy még egy könyvet sem olvastál el a témában, de hülyeségeket terjeszteni nem kéne. Főleg annak fényében, hogy mindig oltasz mindenkit, hogy ne szóljon hozzá jogi kérdéshez, mert ahhoz csak te értesz.
    Semmilyen “tőzsdezseni” nem irogatott ide semmit, szakirodalmat ajánlottunk befektetések témában. Az ezekben leírt módszer alkalmazásához semmilyen tehetség nem kell. Sőt, matematikai apparátusból sem kell több, mint amit egy általános iskolás tud, szóval még te is belevághatsz nyugodtan.
    Vagy maradhatsz a 3% alapkezelői díjnál, valaki akkor is jól jár, max nem te.
  • Eper11

    Köszi és azt miből lehet megtudni, hogy az osztalékot beforgatja-e vagy kifizeti? Olyat szeretnék venni, aminél nem kell foglalkoznom az osztalék újra befektetésével, mert most szeretnék először ETF-et venni, még csak ismerkedek ezzel a befektetési formával.
  • ügyvéd

    Óttóka) Olvas értelmez… Akinek nem inge ne vegye magára. Kifejezetten érthetően leírtam kikre gondolok, és segítek NEM rád gondoltam.

    Már írtak feljebb egy nevet, PÉLDÁUL “akinél” én is jelentősebb összeget tartok.
  • Spurdisznó
    “Abban is egyetértünk, hogy fentiek miatt nem érdemes túlbonyolítani a kérdést, rá kell bízni a pénzt azokra akik bizonyítottan értenek hozzá.”

    @ügyvéd

    Az a gond, ha ezzel a lendülettel besétál valaki mondjuk egy jó nevű bankba, akkor könnyen előfordulhat, hogy “saját” alapjaikat fogják rájuk sózni ami simán 1-2-3%-ot lenyúl évente a semmiért.
    Sajnos az ügyfél érdeke nem minden esetben egyezik meg annak az érdekével, aki a tanácsot adja. (Ezt érdemes független tanácsadóhoz fordulni, akit a “fiduciary duty”-köt. Nem tudom, Magyar jogrendszerben létezik hasonló?)

  • Andromeda

    Nem érted.
    Az EU egyre több tagállamában konzervatív, nacionalista, bevándorlásellenes erők kerülnek hatalomra.
    Eszerint szinte biztos, hogy jövő májusban, az EP választáson, újra a jobboldali Európai Néppárt fog győzni, de immár nem a Juncker féle vonal lesz erős, hanem Orbán és szövetségesei antimigráns, keresztény vonulata. Így az Európai Bizottság is át fog alakulni és minden jelentős EU-testület. Ennélfogva Európa átalakulása most nem gazdasági, hanem politikai irányból fog megindulni, amiben a magyar miniszterelnök irányító szerepet fog betölteni, és ezáltal Magyarország súlya is jelentősen megnő. Most másodlagos az, hogy ki milyen gazdasági erővel bír, vagy ki volt a főnök eddig.
  • Zabalint

    Nehéz eldönteni, hogy komolyan gondolod, vagy irónia, de én mondjuk nem gondolom, hogy az európai jobboldal irányítását át tudná venni az Orbán féle populista-neobolsevista irány. Egy-két helyen megerősödhetnek, de már így is csúcs közelében van ez az irány, hosszútávon azt gondolom, hogy miután a szocdemek Európa szerte háttérbe szorultak, így ők nem játszanak, a liberális-populista tengelyen pedig sok oda-vissza után középre fog billenni az inga, ahol a mérsékelten konzervatívok vannak.
  • Summer
    Eper11:

    Googleba be kell írni ugyanazt a nevet, pl iShares World, es hozzáírod hogy “distributing” vagy “accumulating”. Így kiadja a párját. Annyi, hogy vanguardhoz képest ezek azért drágábbak.

  • Kasugi
    Orbánnak egy szövetségese sincs az Európai Néppartban, legfeljebb a szlovénok. Tehát ha szerinted jövőre is az Európai Néppárt lesz az EP legerősebb frakciója, akkor az egyben azt is jelenti, hogy az orbáni antimigráns, “keresztény” vonulata nem tudja átvenni az irányítást.
  • Spurdisznó

    “Googleba be kell írni ugyanazt a nevet, pl iShares World, es hozzáírod hogy “distributing” vagy “accumulating”. Így kiadja a párját. Annyi, hogy vanguardhoz képest ezek azért drágábbak.”

    iShares ETF-ek közül jópár UCITS ETF és EU-n belüli székhelyű (Írország). Ennek nincs a mi szempontunkból előnye? Adózás stb?

  • naa
    Off, de lazán idetartozik, Kiszámoló is írt róla, most ideért.
    Az EU szabályozóknak is sikerült engem is “megvédeni” saját magamtól – augusztus 1-től maximálták a tőkeáttételt “retail” ügyfeleknek 20-30-szorosra.
    Vagyis ha pl. egy SP500 pozícióra vagy egy devizára 0.2% marginom volt eddig (500-szoros tőkeáttétel), akkor mostantól pl. 5% margint kell erre fecsérelni a számlán (20-szoros tőkeáttétel).
    Mielőtt valaki felszisszenne, hogy dehá minek akkor tőkeáttétel: a marginra lekötött pénz elveszett pénz számomra, nem jobb lenne az pl. állampapírban?
    Eddig kisebb számlával lehetett pl. egyéb pozíciókat fedezni, devizák között diverzifikálni, mostantól több pénzt kell a marginra fecsérelni, ha ugyanakkora piaci mozgásig akarom biztosítani, hogy ne likvidálják a pozícióimat. (A likvidálás általában a mélyponton történik, annál rosszabb kiszállás nincs a poziból)
    Köszi, bürokraták.
  • Gauchos
    Nem tartozik szorosan a témához, de szerintem nagyon érdekes:
    portfolio.hu/finanszirozas/privat-bank/a-nemzetkozi-rangsor-legvegen-kullogunk-szinte-semmije-sincs-a-magyaroknak.1.293644.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

    “Norvégiában a háztartások 85%-ának, az USA-ban 77%-ának, Dániában a 76%-ának van valamilyen hitele, míg a görögöknél és az olaszoknál ez 27 és 21%. Magyarországon a háztartásoknak közel 40%-a rendelkezik adóssággal. ”

    Érdekes, hogy a nagyon gazdag Norvégiában ennyi háztartásban van hitel…

  • Zabalint

    Norvégiában hatalmas, államilag fújt ingatlanlufi van, ugyanis állami bank olcsó hiteleiből adósodott el a lakosság jó része, és ennek köszönhetően vannak egekben az ingatlanárak, az ottani fizetésekhez képest is.
  • ritkan_szolok_hozza

    Én ugyan nem a summer vagyok, de nincs. Logikusan azt az osztalékot forgatják vissza, amit az amerikai cégek kifizettek és abból már adóztak is (USA 15% osztalékadó), szóval neked ez már nem oszt, nem szoroz. Neked az a jó adózás szempontjából, ha TBSZ-re veszed a részvényeket, ennyit tudsz tenni. De szerintem ez bőven több, mint elegendő.
  • Spurdisznó
    írta:

    “Külön riasztó, hogy a megtakarítók zöme minden pénzüket egyetlen alapban, jellemzően egy target date alapban tartják. Kiválasztanak egyetlen alapot és évtizedeken át abba fizetnek be, a diverzifikáció legkisebb igénye nélkül.”

    Tudjátok, hogy EU-ban, és főleg Magyarországon milyen szabályok érvényesek?

    USA-ban létezik a SIPC, ami ha jól értelmezem 500 000 USD-ig “véd”.

    EU-ra ezt találtam:
    ec.europa.eu/info/business-economy-euro/banking-and-finance/consumer-finance-and-payments/consumer-financial-services/investor-compensation-schemes_en

    Ha jól értelmezem, tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy mekkora a limit, de minimum 20 000 EUR. Ez nagyon szegényesnek tűnik az amerikai rendszerhez képest. (2015-ben javasolták, hogy 50 000 EUR-ra emeljék, de sajnos nem került elfogadásra.).

  • Ákos
    Sziasztok! Nem találtam meg a megfelelő topikot, bocsi:)
    5 illetve 8 évvel nyugdíj elött milyen konstrukcióban érdemes még gondolkodni nyugdíjkiegészítés terén szerintetek (szüleimnek)?
    5 évesn távlatban már lehet nem érdemes elindítani semmit, 8 évesnél meg lehet, hogy egy NYESZ-t érdemes, és kivárni a 10 évet?
  • Spurdisznó
    Ákos:

    Kérdésed alapján nekem úgy tűnik, hogy mielőtt TBSZ, NYESZ stb konstrukciókba beleugrasz, esetleg érdemes lehet számos Safe Withdrawal Rate tanulmányon átrágnod magad. Sajnos ezek nagy része angolul van, viszont támpontot adhat néhány igen fontos kérdésben:

    – Mekkora összegű nyugdíjcélú megtakarításra van szüksége a szüleidnek?
    – Mik voltak az optimális portfólió összetételek történelmi adatok alapján (részvények, kötvények, kp, esetleg annuitás … aránya)
    – A nyugdíj során a megtakarítások felélésének milyen stratégiái, lehetőségei vannak (Nem is olyan egyszerű elkölteni a pénzt, mint sokan gondolják…)

    Egyébként lehet, hogy számodra is lesz fontos info ezekben a tanulmányokban, hiszen a nyugdíj célú megtakarítást sosem lehet elég korán elkezdeni, és ha tudod, mi az elérendő célod, akkor már csak az utat kell megtalálni hozzá 🙂