Osztalékfizető részvények és ETF-ek

2016-01-28
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Miután már a csapból is az folyik, hogy milyen fantasztikus bölcsek köve az osztalékfizető részvényekbe való befektetés, ideje, hogy én is írjak róla egy keveset.

Aki részvényt vásárol, tulajdonosa lesz a részvényei arányában az adott cégnek. Így, mint tulajdonos, részesedik is a cég által megtermelt eredményből, vagy egyszerűbben haszonból.

Ezt hívják osztaléknak.

Sok cég nem fizeti ki ezt a pénzt, hanem inkább újra befekteti. Azonban vannak olyan cégek, akik megbízhatóan kifizetik az osztalékot. Ilyen cégek például a közmű cégek, mert mondjuk egy áramszolgáltató mit kezdene a megtermelt haszonnal? Húzzon ki még egy vezetékrendszert a 30 éve meglévő állandó fogyasztóihoz? Mivel nincs vagy kevés értelmes beruházási lehetősége van, jó eséllyel minden évben kifizeti a megtermelt profitot osztalék formájában.

Az ilyen cégeket gyűjtő ETF-ek nevében benne szokott lenni a "dividend" vagyis osztalék szó. Előfordulhat még a "high dividend" (magas osztalék) vagy a "growth dividend" vagyis növekvő osztalék, amikor is a cégek az átlaghoz képest magas osztalékot, vagy egyre növekvő mértékű osztalékot fizetnek.

Nagyon felkapott lett az utóbbi időben az osztalékfizető részvényekbe való befektetés, egyre többen propagálják mindenfelé ezt a biztos fejős tehenet, mint bombabiztos módszert.

Hiszen ha ma megveszem ezeket a papírokat, biztos 2,5-3%-os éves osztalék mellett (dollárban), még mindig jobban járok, mintha bankban tartom a pénzem évi fél százalékért. Ha pedig le is esik a részvény ára, mit érdekel, ha nekem továbbra is kijön a befektetésemre ez a 2,5-3%-os hozam. Vagyis ezzel kiküszöböltem az árfolyam-kockázatot. Ha le is esik a részvény ára, nekem még mindig megmarad a 2,5-3%-os éves hozam.

Sajnos a túl egyszerű igazságokkal lehet a legnagyobbat bukni és sok előnye mellett azért sok kockázatot is rejt magában az osztalékfizető részvény, érdemes átnézni, mit is várhatunk egy ilyen befektetéstől.

Osztalékot általában régi, érett vagy gyakran már túlérett cégek fizetnek, mint a Coca-Cola, Jonhson&Jonhson és hasonló mamutok, így az osztalékfizető alapok általában ilyenekkel vannak tele.

Ez egyrészt jó, mert ezeknek a cégeknek kisebb a kockázatuk, mint egy ifjú titánnak.

Másrészt azonban az osztalékfizetésre kihegyezett alapok nagyon egyoldalúak ugyanezen okok miatt, a teljes piac egy elég szűk szegmensébe fektetnek csak, ami a diverzifikáció szempontjából nem feltétlen szerencsés.

Mivel nagyon sok cég és terület, mint technikai cégek, kis cégek és hasonlóak nem szerepelnek az osztalékfizető alapokban, ezért gyakran a teljesítményük elmarad a tőzsdeindexétől, mivel a nagyobb emelkedést produkáló cégek nincsenek az ilyen alapokban.

Azt gondolhatjuk, hogy akkor legalább esés idején jobban teljesítenek, de sajnos ez sem egyértelmű, 2007 csúcspontja és 2009 tavasza között az amerikai tőzsdeindex (DJIA) 49%-ot esett, az Ishares Select Dividend ETF viszont 58%-ot.

Az, hogy egy részvény ma sok osztalékot fizet, sajnos semmilyen garanciát nem ad arra, hogy ez így is marad. A kétezres évek elején a bankok hatalmas osztalékokat fizettek ki, ezért gyakori szereplői voltak ezeknek az alapoknak, utána nem csak osztalékot nem, vagy alig fizettek, de még az árfolyamuk is hatalmasat esett. De gondolhatunk a pár éve még jól menő olajipari cégekre, ott is gyorsan elapadt a gavallér mértékű osztalékfizetés az elmúlt években.

De bármilyen egyéb piaci ok miatt is egyik napról a másikra abbahagyhatja az osztalék fizetését egy eddig jól tejelő cég. Például a túl erős dollár olyan multicégek profitját is erősen kikezdte, amelyek gyakori szereplői az ilyen alapoknak.

Az osztalékfizető cégek gyakran félnek visszavágni az osztalék mértékét, mert tartanak ennek negatív üzenetétől, inkább választják az eladósodás árán is az osztalék fenntartását. Az AT&T tavaly is több osztalékot fizetett, mint amennyi eredményt valójában elért.

Az belátható könnyen, hogy ez a mutatvány sok éven át nem fenntartható, így könnyen lehet, hogy túl drágán vásárolunk be egy-egy részvényből és amikor eljön az igazság pillanata, csúnyán ráfizetünk.

A 2,5-3%-os osztalék nagyszerűnek tűnik akkor, amikor az amerikai jegybanki alapkamat 0,1%. De ha ezt az alapkamatot visszaemelik 3-4%-ra, (a válság előtt közvetlen 5,25% volt 2007-ben), két dolog fog történni:

- Hirtelen már nagyon nem lesz vonzó a 2,5%-os osztalék, hiszen a bankban ennek a dupláját kapnánk bankbetétre, ezért nagyot fognak zuhanni a részvényárak, főleg azok, amiket csak a magas osztalék miatt tartottak. (Ilyen áron senkinek nem fognak kelleni a részvények, ha csak 2,5% osztalékot tudnak fizetni.)

- A vállalatok által felvett hitelek kamatai is emelkedni fognak rövid úton, így az osztalékfizetés helyett jó eséllyel inkább azok visszafizetésére fogják fordítani a cég által megtermelt nyereséget. Jó ötletnek tűnt felvenni 3% kamat mellett a sok hitelt, dupla ennyi kamat mellett már könnyen fojtogató is lehet a kamatteher. (Erről itt írtam bővebben: Ingyenpénz: kockázatok és mellékhatások.)

Amikor egy-egy osztalékfizető részvényeket gyűjtő ETF teljesítményét nézzük, ne felejtsük el azt sem, hogy az amerikai tőzsdeindex, a S&P500 szimpla tartása esetén is jelenleg 2,28% osztalékot kapunk. Vagyis amikor egy átlagos dividend ETF évi 2,4-2,8, ritkán 3%-os osztalékfizetését olvassuk, ne felejtsük el, hogy maximum 0,7% többlet osztalékról van csak szó az átlaghoz képest. Az meg nem egy olyan nagy döbbenet.

Újabb rossz hír, hogy az osztalékfizető részvényeket gyűjtő ETF-ek gyakran magasabb éves költséggel dolgoznak, mint a sima tőzsdeindexbe fektető ETF-ek. Jellemzően 0,3-0,4%-kal, ami lényegesen több, mint a S&P 500-as ETF-ek 0,1-0,2%-os éves díja. (A plusz költség el is viszi a plusz osztalékok nagyját.)

Az egyik legismertebb osztalékfizető ETF, a Vanguard High Dividend Yield ETF hozamait összehasonlítva az egyszerűen csak az amerikai tőzsdeindexbe, a S&P500-ba fektető párjával, nem látunk érdemleges plusz hozamot:

vanguard

Ugyanezt megcsodálhatjuk grafikonon is:

vang2

A kék vonal a Vanguard High Dividend Yield ETF, a piros a S&P 500 amerikai tőzsdeindex teljesítménye. Kicsit csalóka a kép, mert sem az egyik, sem a másik nem tartalmazza a kifizetett osztalékokat. Ha azokat is beleszámítanánk, megint csak azt kapnánk, hogy semmi plusz hozama nem volt a nagy osztalékot fizető cégeket tartalmazó alapnak és még a piaci kockázata, árfolyam-változása sem volt lényegesen kisebb, mint az átlagos tőzsdének.

De nézzünk meg egy másik összehasonlítást, ahol már nem csak amerikai részvények vannak:

msci

Itt egyedül 20 évnél hozott jobban az osztalékfizető alap, minden más időtávban csúnyán kikapott a normál tőzsdeindextől.

Amikor osztalékfizető ETF-et keresünk, akkor is igaz az aranyszabály: ne csak az elmúlt év hozama alapján döntsünk és a hozam mögötti plusz kockázattal is legyünk tisztába. A kiugróan nagy eredményt elérő (jellemzően egyébként igen kicsi) alapok már középtávon is sokszor igen gyászosan szerepelnek.

Persze mindig lehet olyan okosakat mondani, hogy ha 1985-ben megvettük volna az XY Bank részvényeit, azóta már egy talicska osztalékot kaptunk volna és még a részvény ára is felment volna a 15-szeresére.

Ha a templomtornyon meg gatya lenne, ő lenne a legmagasabb legény a faluban. Nem az a nagy kunszt, hogy megmondjuk, mit kellett volna 30 éve csinálni, vagy hogy 1999-ben kellett volna Apple részvényt venni vagy 2004-ben Google-t. Ilyen fene nagy bölcsességet bárki tud gyártani.

Ki lehet ragadni most is egy-egy értékpapírt, ami a jelenben nagy osztalékot fizet (mint a fentebb említett AT&T), de mint láttuk, picit sem biztos, hogy ez valóságosan is fenntartható akárcsak középtávon is.

Például most nagy sláger első ránézésre az ingatlanfejlesztő Annaly Capital Managment.

13,5% éves osztalékhozam. Wow. Picit jobban megpiszkálva kiderül, hogy az előző negyedévben a most 0,3 dolláros osztalék csak 0,21 dollár volt, 2009 év végén pedig még 0,7 dolláros osztalékot fizetett. Jelenleg pedig az EPS (egy részvényre jutó eredmény) negatív.

Az árfolyama pedig?

annaly

Nos, hanyatt esünk attól, hogy az elmúlt negyedévben a lezuhanó árfolyam miatt milyen magas lett az osztalék mértéke?

S miért is zuhant le az árfolyam (és így arra vetítve lett hatalmas az osztalék)?

A tőzsde mindig a jövőbe néz, az osztalék pedig a múlt alapján kerül kifizetésre. A tőzsde szerint a cégnek már rosszul megy, ez már látszik a részvény árán, de még nem látszik az osztalék mértékén. Ezért nagyon csalóka a pillanatnyi magas osztalék.

Több ilyen példát lehetne még találni. A magas osztalék nem biztos, hogy mindig olyan jó hír.

Még az sem jelent semmit, hogy egy cég osztaléka növekvő-e. Az alábbi cégek nagyon vonzóak voltak néhány éve és úgy látszott, stabilan növekvő osztalékot fizetnek.

Ha megvetted a Home Depot papírjait hét éve, lélegzetelállító 12% osztalékot fizettek. Most 2,1%-ot, ami még az átlagnál is kevesebb.

A Disney öt éve 3,3%-ot fizetett, most ennek kevesebb, mint a felét, 1,4%-ot.

Az Altria 13 éve 24%-ot fizetett, most 3,6%-ot.

Röviden összefoglalva: nem akarom azt mondani, hogy rosszul teszed, ha osztalékfizető részvényeket is veszel. Annak is van helye a portfóliódban.

De a mostanában túlpörgetett csodavárástól azért szeretnélek lebeszélni. Az osztalékfizető alapok nem a bölcsek köve, ugyanannyira kockázatos, mint bármilyen másik tőzsdei befektetés, a hozama ugyanúgy csak addig vonzó, amíg a bankban semmi kamatot nem kapsz és érdemes feltenned magadban a kérdést, hogy ez vagy az a cég miért fizet ilyen magas osztalékot? Vajon fenntartható ez? Vagy éppen összeomlás előtt áll a cég, csak ez még nem látszik az elmúlt félév osztalékán?

Kezeld a helyén a dolgot és akkor se szállj el, ha ma minden harmadik weboldal azt harsogja, hogy ez a tuti tipp a biztos befektetésbe és a kockázat elkerülésére.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram