Fizetsz jövőre a bankkártyás vásárlásokért!

A minden banki tranzakciót sújtó adó bevezetése januártól alapjaiban rendezi át a bankszámlák költségeit. Az évi 400 milliárdos teherből amennyit csak lehet, a bankok áthárítanak a fogyasztókra, lévén egy fogyasztási adóról van szó, még ha a kormány szemérmesen illetéknek is becézi a szülöttjét.

A múltkor megnéztük, hogyan változnak a számlavezetési díjak jövőre a bankoknál (cikk itt), most megnézzük, hogyan változnak a számlákhoz szorosan kötődő bankkártyás tranzakciók díjai az egyes bankoknál. Ide tartozik a bankkártya éves díja, a pénzfelvétel díja és a bankkártyás vásárlás is.

» Read more

Share

Gyere el holnap a Spin-off klubba!

Meghívtak csütörtök 18:00 órától, hogy az ifjú vállalkozóknak szóló Spin-off klubba, hogy tartsak előadást.

Ha van kedved, gyere el te is. Részletek itt: http://spinoffklub.tumblr.com/

(Egyébként nagyon jó előadók voltak előttem, mint a Cserpes-műhely tulajdonosa és a Lipóti pékségé. Nagyon bánom, hogy nem ismertem ezt a klubot előtte, ezeket az embereket nagyon szívesen meghallgattam volna. Érdemes figyelni a programjaikat, igen értékes előadásokat szoktak rendezni.)

Share

Magas kamatra vágysz? Irány Mongólia!

Beszélgettem egy kedves párral a napokban, akik a neten több helyen is olvasták, hogy Mongóliában milyen magas kamatot fizetnek a pénzükre és online is lehet számlát nyitni.  (Az amerikai fórumok ezzel vannak tele.)

Nosza, nem voltak restek, megnyitották a számlát és el is utaltak oda pármillió forintnak megfelelő amerikai dollárt, hogy évente 6,6%-on kamatozzon nekik egy megbízható mongol bankban (én találtam évi 14%-os ajánlatot is a neten). Sőt, mivel a mongol tugrikra még több kamatot adnak (15%), mindjárt a pénz egy részét át is váltották a helyi pénzre.

» Read more

Share

Lesz-e ingyenes bankszámla 2013-ban?

Újabb cikk a témában a bankkártyák költségeiről és a legolcsóbb bankszámlákról a 2013-as évben itt található: //kiszamolo.hu/fizetsz-jovore-a-bankkartyas-vasarlasokert/

A kormány, hogy elkerülje a lényegi intézkedések meghozatalát és a szerkezeti átalakítások megkezdését, a jövő évi költségvetést is mindenféle átmeneti látszatintézkedéssel és megszorításokkal akarja kordában tartani.

Szakértő kormányunk újra a bankokat találta meg, mint a végtelenségig adóztatható fejősteheneket. (Hogy milyen pusztulás szélén állóak ezek a tehenek, arról többek között itt írtam: //kiszamolo.hu/a-bankok-helyzete-magyarorszagon/ )

» Read more

Share

Tartalomjegyzék

Összeszedtem nektek 2012 decemberéig a legolvasottabb cikkeket téma szerint csoportosítva, hogy könnyebben megtaláljátok, amit kerestek. Ez messze nem az összes cikk, csak a legismertebbek, ha kevésnek találod, olvasd el a többi bejegyzést is. Ha valamit nem találsz, használhatod a jobb oldal alján lévő kereső funkciót is.

» Read more

Share

Az energiaárak az égig nőnek?

Vannak olyan mindenki által (tévesen) elfogadott aranyszabályok, melynek valóságtartamában az átlagember soha nem kételkedik.

Az egyik ilyen aranyszabály volt 2008-ig, hogy az ingatlanbefektetésen csak nyerni lehet, a másik sziklaszilárd kijelentés, hogy a részvényekből és kötvényekből álló portfolió bombabiztos és időt álló.

Nos, mindkét kijelentésről kiderült már, hogy nagyon messze van a valóságtól. Egy tanulságos esetet az ingatlanbefektetésről itt írtam le, egy másikat a részvény-kötvény portfolióról itt, illetve kiegészítettem itt.

Most szeretnék egy harmadik „örökkévaló igazságról” írni, ez pedig az energiahordozók és a nyersanyagok töretlen áremelkedésébe vetett rendíthetetlen hit.

» Read more

Share

Fektessünk be gyémántba és drágakőbe!

Kérésetekre most a gyémánt és drágakő befektetésekről írok röviden.

Az arany 12 éve tartó áremelkedése után sokan óvatosak lettek az aranybefektetésekkel kapcsolatban, félve attól, hogy egy komoly árkorrekció veszi kezdetét hamarosan. (Az aranyról itt írtam egy összefoglalást:  //kiszamolo.hu/aranyar-venni-kell-most-vagy-eladni/)

Ezért egyre többen fordulnak a drágakövek, főleg a gyémánt felé, remélve, hogy az lesz a következő évtized sztárja.

» Read more

Share

Hogyan és mennyit tegyél félre a nyugdíjadra

Szinte hetente kér valaki egy cikket arról, hogyan lehet a nyugdíjra spórolni. Bár már írtam erről, de az már egy éve volt, érdemes újra összeszedni a lehetőségeket.

Először válaszoljunk arra kérdésre, hogy mennyit is kellene havonta félretenni nyugdíjra.

Arról már sokat írtam, miért fog összedőlni a jelenlegi nyugdíjrendszer és ha nem változnak a dolgok, akkor az átlagnyugdíj 38 ezer forint lesz. Ha még nem olvastad, olvasd el például itt: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/

» Read more

Share

Online tanfolyam indul (ha ti is úgy akarjátok)

Szinte hetente megkérdezi valaki, mikor lesz online Akadémia, mert Sopronban, Békéscsabán, Kuala Lumpurban, vagy Rio de Janeiro-ban él.

Eddig ellenálltam a kívánságotoknak, de belátom, csak kell haladni a korral. Úgyhogy ha lesz elégszámú jelentkező (minimum 20 fő), akkor belevágunk, egy próbát megér, hátha működni fog a rendszer.

Még számtalan technikai akadályt le kell győzni, de az akadályok azért vannak, hogy legyőzzük őket.

Ha valaki tud egy jó és nem méregdrága webináriumos programot, az kérem jelezze.

Az online Akadémia ugyanúgy 6 alkalmas lesz, mint a normál Akadémia, a díja 20 ezer forint.

Az időpontja kérdéses, főleg az időeltolódások miatt (már ha nem csak a szájuk járt a thaiföldi meg kanadai kérőknek 🙂 ), de valószínűleg maradunk a 18:30-as kezdésnél valamelyik hétköznap.

Na szóval, ha még mindig érdekel a dolog, írj egy kommentet, vagy dobj egy mailt a kiszamolo kukac indamail pont hu címre.

Ha van tapasztalatod online tanfolyammal kapcsolatban, szükséges eszközök, programok, stb., ne tartsd meg magadban te se.

Lehet, hogy majd tartunk előtte egy ingyenes online blogtalálkozót  a próba kedvéért. Ha az érdekel, azt is jelezd.

Share

A unit-linked életbiztosítás halála?

A héten egymás után jelentek meg a negatív hírek a unit-linked biztosítások piacáról:

– A portfolio.hu egyik jelentése szerint a unit linked biztosításokból 55 milliárdot vontak ki az emberek az elmúlt egy évben, 2006-hoz képest 574 ezer biztosítás tűnt el, a második negyedévben 19%-kal kevesebb pénzt folyt be a biztosításokból, mint az egyébként se túl combos előző évben. (Viszont még mindig 1,3 millió élő unit-linked és vegyes életbiztosítás van a piacon.)

– A másik hír a CIG Biztosító zuhanó értékesítéséről és a legnagyobb brókercég, a Brókernet szakadásáról szól, ami mögött a közelállók szerint a jutalékbevételek drasztikus esése áll.

» Read more

Share

A világ készpénz nélkül

A héten írtam egy-egy cikket a készpénz, illetve a kártyás fizetés költségeiről, a kommentekben fellángolt a vita a készpénz hasznáról, illetve káráról.

Többek szerint át kellene térni a kártyás fizetésre, mások ugyanilyen hevesen ellenzik a kártyák további terjedését, mert a végső cél mindenképp egy, a készpénzt leváltó elektronikus pénz használata, ami ugyanolyan evolúció, mint amikor az aranypénz helyett megjelent a papírpénz, majd az arany teljesen ki is kopott a világ pénzforgalmából. Most ugyanez zajlik a készpénzzel, lassan átadja a helyét az elektronikus pénznek.

Miért lenne jó egy készpénzmentes társadalom? Megszabadulnánk a készpénz előállításának, tárolásának, számolásának, szállításának költségétől. Az adócsalás gyakorlatilag a nullára csökkenne, a korrupció is csak nagyon szofisztikáltan tudna fennmaradni. Értelmét vesztené a zsarolás, az emberrablás és sok más bűncselekmény, például az orgazdaság is nehezen kivitelezhető lenne. Képzeljük el a titkos zsarolót, akinek meg kell adnia a nevét és a számlaszámát, aztán el kellene számolnia az adóhivatallal, honnan van a pénz.

» Read more

Share

Nyugdíjrendszer: van megoldás!

A nyugdíjrendszer és a nyugdíjasok helyzete egész Európában a politikusok kénye-kedve szerint alakul, a következő választások megnyerésének legbiztosabb módszere az egyre növekvő nyugdíjas réteg ellátásának növelése és egyéb kedvezmények nyújtása. Az európai államok eladósodottsága egyenes arányban növekszik a nyugdíjakra fordított összegek nagyságával. A harmincas évek többletes költségvetésétől a hatvanas évek marginális államadósságán át eljutottunk oda, hogy alig van európai állam, amelyiknek 70-80% alatt lenne az államadóssága és a helyzet a társadalom öregedésével és az egyre hosszabb életkorral évről-évre romlik.

Másik ilyen problémaforrás az állami egészségügy, ami nem csak drága és pazarló, de nálunk például alacsony színvonalú is.

Szeretnék nektek két példát megmutatni, hogyan lehet ezt jól csinálni, hogyan lehet kicsavarni a politikusok kezéből a nyugdíjak és a társadalombiztosítás kérdését. A jóléti társadalmak fenntarthatatlanságának vannak működő alternatívái.

Az első modell a szingapúri modell. A szingapúri Central Provident Fund az ország társadalombiztosításának alapja, ide fizet be minden dolgozó pénzt, méghozzá mindjárt három különböző helyre: egészségügyi, általános és különleges számla. A számlákra való befizetés mértéke függ a világgazdasági helyzettől és a dolgozó életkorától is. Az „Ordinary Fund” azaz általános alap, vagy számlából lehet fedezni a lakásvásárlást (!!!!), a felsőoktatást és egyéb meghatározott célokat. A „Special Account” a nyugdíjakra van fenntartva, innen akár már 55 évesen is lehet pénzt felvenni, de meg van kötve, hogy mennyinek kell a számlán maradni a normális öregségi nyugdíj fedezése céljából. Az egészségügyi számláról kell mindenkinek fedezni az orvosi ellátását, illetve köthet külön biztosítást erre a célra, főleg állami biztosítás keretein belül. A járóbeteg ellátás 80%-a magánkézben van, a fekvőbeteg ellátás 80%-a pedig állami kézben. A szingapúri egészségügyi kiadás az OECD országok 40%-át sem éri el.

A hozzátartozók egymásnak felajánlhatják a számlájukon lévő pénzt, illetve a saját befizetésükből kapnak minden ellátást. Ebből fedezik az összes szükségüket, így a családi összetartás és a munkából szerzett jövedelem adja a társadalom alapjait. Szingapúr a harmadik leggazdagabb ország a GDP alapján és itt az egyik legalacsonyabbak az adókulcsok. (Bár megjegyzem, hogy az államadósság mértéke 100% feletti és a demokrácia sem feltétlen európai mintára épül fel, úgyhogy van mit javítani. Viszont sem a nyugdíjkérdés, sem egyéb segély nem függ az állam akaratától és a politikusok kegyeitől, mindenki a saját, állam által előírt mértékben eltett pénzéből finanszírozhatja azt.)

A második modell a chilei modell. Sokan nem tudják, hogy Chile egyre vonzóbb célpont még az európai munkavállalóknak is a magas fizetések és az alacsony adók miatt. A fizetésből mindössze 20% körüli az adó és egyéb levonások mértéke, miközben a chilei államadósság a GDP 9,4%-a, azaz a francia, vagy német államadósság kilencede. Az állami újraelosztás mértéke 21,5%, jóval kevesebb, mint a fele a magyarnak. A gazdaság 6%-kal bővült az elmúlt években, az egy főre jutó GDP 17.400 dollár.

1980-ban társadalombiztosítási és nyugdíjreformot hajtottak végre, aki akart, kiléphetett az állami ellátásból. Az emberek 95%-a döntött így és az addigi személyi jövedelemadóját a saját nyugdíjszámlájára utalhatta. A nyugdíjpénztárakban elérhető hozam miatt már most kétszer akkora nyugdíjra jogosultak az emberek, mint amit az állami rendszertől kaptak volna.

Ha kevesli az így eltehető összeget valaki, további összegeket is elhelyezhet a nyugdíjszámláján, adómentesen. A megtakarításai számára olyan nyugdíjpénztárat és befektetési politikát választ, amilyet szeretne.

Bár van állami nyugdíjkorhatár, ez senkit nem kötelez semmire. Ha a felhalmozott nyugdíjmegtakarításból az élete hátralévő részében valaki az elmúlt 10 év átlagfizetésének 50%-át élete (várható) végéig biztosítani tudja és az több mint a minimál-nyugdíj, bármikor elmehet nyugdíjba, maga dönti el, hány évesen akar nyugdíjas lenni. Ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt és a saját megtakarításaiból nem jogosult még minimál-nyugdíjra sem, akkor az állam kipótolja a különbözetet.

Az akkori nyugdíjasok ellátásáról még az állam gondoskodott az átmeneti időben, mostanra elértek odáig, hogy gyakorlatilag az állam teljesen ki tudott vonulni a nyugdíjak finanszírozásából. A chileieket nem fenyegeti sem az európai rendszer jóléti juttatásai miatti államcsődök veszélye, sem az alacsony népszaporulat miatti összeomló felosztó-kirovó rendszer, mindenki a saját nyugdíját teszi félre,

Ennek (is) következménye az alacsony adók, a szinte nem is létező államadósság és a dinamikusan fejlődő gazdaság.

Amint látható, igenis vannak működő modellek a világon, ahol nem az állam tart fenn egy torz és méregdrága jóléti rendszert és nem a politikusok játékszere az állami újraelosztások lehetősége. Előbb-utóbb Európának is lépnie kell, ha nem akarja, hogy a megbukott jóléti állam modellje miatt összeomoljon a teljes gazdaság.

Hogy mi a baj a magyar nyugdíjrendszerrel, arról itt írtam:   //kiszamolo.hu/a-nyugdijkerdes-mekkora-is-a-problema/

Hogy neked miért nem lesz nyugdíjad, arról itt: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/

Hogy miért jobb, ha az állami újraelosztás mértéke csökken, arról itt: //kiszamolo.hu/gondoskodo-allam-kontra-piacgazdasag-magyarorszag-vs-szlovakia/

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Bankszámla-változások: vedd elő a nagyítódat!

A tegnapi cikkem arról szólt, milyen drága az országnak a készpénzes forgalom. Ma arról fogok írni, neked mennyibe fog kerülni jövőre a bankkártyás fizetés. 🙂

Volt már szó a múlt héten arról, hogy első fecskeként az Unicredit elkezdte áthárítani a jövő évtől esedékes tranzakciós adókat az ügyfelekre, fizetőssé tette az internetes utalásokat, csoportos beszedési megbízásokat és egyéb, eddig ingyenes szolgáltatásokat. Ha még valaki nem tudná, jövőre minden utalást egy ezrelékes adó fog terhelni, minden pénzfelvételt pedig három ezrelékes adó. (Hogy a cégek hogyan tudnak ettől megmenekülni, arról pedig itt írtam.)

(Update: a Párt ma felemelte az egy ezrelékes adót kettőre, mert hirtelen más bevételi forrás nem jutott az eszükbe. Úgyhogy a cikkben leírtak még inkább aktuálissá váltak.)

» Read more

Share

Készpénz, te drága

Sokan gondolják úgy, hogy a gonosz bankok mennyire lehúzzák a népet a kártyás vásárlás utáni jutalékkal, ami beépül az árba, bezzeg a készpénzért nem kell fizetni, az ingyen van. Ráadásul a pénzfelvételért is egy vagyont kérnek a bankok, néha még fél százalékot is, pedig csak kiadják a saját pénzemet.

Jellemzően azok mondják, hogy a készpénz ingyen van, akik soha nem dolgoztak még pénzzel. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, mennyibe is kerül a készpénz-forgalom az üzleteknek, a bankoknak és nem utolsó sorban az adófizetőknek.

» Read more

Share
1 98 99 100 101 102 115