Így olvass gazdasági híreket

Többen idéztek mindenféle újsághíreket, miszerint mindjárt itt a világvége, elbukik a forint, vagy éppen kilábalunk a válságból, most kell részvényt venni és a többi.

Amit fontos megértenetek: a gazdasági újságírás semmiben nem különbözik a hagyományostól. Itt is a bulvár és a szenzáció az érték, az ad sok kattintást, vagy eladott példányszámot.

Abból soha nem lesz hír, hogy a közgazdászok 95%-a szerint várhatóan semmi nem változik a következő 3 hónapban. Kizárólag a szélsőségeknek van hírértéke.

Ezért aztán nem kell túl komolyan venni a véres kijelentéseket, ahogy a válság végét jelző túl optimista jóslatokat sem.

Aki olvas ilyen híreket, hamar rájön arra is, hogy délelőtt megjelenik egy hír, délután annak a szöges ellentéte.

Úgyhogy érdemes egészséges szkepticizmussal fogadni ezeket a világrengető híreket.

Ahogy azt sem kell túl komolyan venni, hogy az euro meg sem áll 350 ft-ig, mert még ma, vagy holnap meg fog jelenni ugyanott egy másik hír, hogy februárra az elemzők 290 Ft-os eurot várnak. Ezek okoskodások, találgatások, illetve csak egy-egy ember véleményei.

Share

Vesszenek a bankok?

Internetes hozzászólásokban gyakran olvasok olyan okos véleményeket, hogy a bankok rablók, be kellene zárni az összeset, el kellene zavarni őket, mert csak az embereken élősködnek, jobb lenne nélkülük és a többi.

Ezt szeretném egy kicsit helyre tenni a fejekben, ha megengeditek. 

Először egy rossz hírrel kell kezdenem: bármennyire is rosszul esik némelyeknek, a piac összes szereplője az egyszerű vízvezeték-szerelőtől a multinacionális cégekig azért dolgozik, hogy profitot érjen el.

A mobiltelefon társaság nem azért ruház be több százmilliárd forintot, hogy te kényelmesebben fel tudjál hívni valakit, vagy téged egyszerűbben elérjenek.

A hipermarket-láncok nem azért építenek több tucat, vagy több száz áuházat és nem azért töltik fel mindet többmilliárdos árukészlettel, hogy te kényelmesebben és olcsóbban tudj vásárolni.

A közgazdaság egyik alapeleme, hogy a cégek legfontosabb célja a tulajdonosi vagyon lehető legnagyobb mértékű gyarapítása. Ahogy te sem azért dolgozol csak, hogy estére kellemesen elfáradj, ezzel más is így van, legyen bár egyszerű autószerelő, telefontársaság, vagy bank.

Tehát ostobaság azért ostorozni akármelyik céget, beleértve a bankokat is, mert profitot akar elérni.

Mit gondoltál, miért kerül egy perc hálózaton belüli telefonálás 80 forintba perc alapú számlázással?

Azt tudtad, hogy a non-food termékekre nagyon gyakran 70-100% hasznot tesznek a nagy áruházláncok?

A túl nagy piaci erővel bíró cégeket az állami felügyeleti szerveknek kell szabályozókkal kordában tartani. Európai szinten szabályozzák és évről-évre csökkentik a mobiltelefon-társaságok által fölszámolható roaming és hívás-végződtetési díjait. A nagy láncokat törvénnyel kell arra kötelezni, hogy ne 270 napos fizetési határidőket szabjanak és tovább is adják a vásárlóknak azokat a kedvezményeket, amit a beszállítóiktól kicsikartak. 

Ha úgy érzed, hogy a bankok visszaéltek az erejükkel, akkor ne a bankokat hibáztasd, hanem az állami felügyeleti szerveket, akik még mindig csak kullognak az események után. Ha a főnök rád bízná, hogy annyi fizetést vegyél ki a kasszából minden hónapban, amennyit csak akarsz, akkor te se sok önmérsékletet tanúsítanál pár hónap múlva.

Tehát a bankszektor semmivel nem rosszabb, mint bármelyik multinacionális cég akár a kereskedelemben, akár a szolgáltató szektorban.

Mielőtt megnéznénk, milyen lenne az élet bankok nélkül, még egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet: az az adat, hogy egy cég elért egy év alatt mondjuk 15 milliárd forint profitot, önmagában teljesen értelmezhetetlen. Van egy kifejezés, a tőkearányos megtérülés. Ha a fenti profitot a cég kétmilliárdos befektetéssel érte el, akkor ez igen szép profitot jelent. Ha viszont háromszázmilliárdos tőke mellett érte el ezt a profitot, azért kár volt dolgozni, mert ha a tulaj berakta volna a bankba a pénzét, több kamatot kapott volna, kevesebb fejfájás és rizikó mellett. Ezért soha ne dőlj hanyatt a székkel, ha azt olvasod, hogy egy gonosz multi x milliárd forint haszonra tett szert. Először nézd meg, mennyi a befektetett tőkéje és annak hány százaléka az éves profit. Utána gondolj bele, mennyi rizikója és fejfájása van egy sokezer fős cég vezetésének és döntsd el, hogy te elégedett lennél-e ezek után ennyi haszonnal.

Na szóval, egy ilyen hosszú bevezetés után nézzük meg, hogy milyen szerepet játszanak a bankok a gazdaságban, illetve hogyan is élnénk bankok nélkül.

Egy kis történelmi áttekintés: Sokan azt gondolják, hogy az angol ipari forradalom motorja a mindenféle ipari találmány volt, pedig az igazi ok az angol tőkepiac létrejötte. Hollandia a 16 század végén kialakította a maga tőkepiacát, ami elindította a Németalföld gazdasági virágzását, ez a korszak volt Hollandia fénykora. Több mint száz évvel később, a holland Orániai Vilmos lett Anglia királya, aki egy az egyben átvette a holland pénzügyi modellt, ez indította el az angol ipari forradalmat, illetve ez emelte fel Angliát világbirodalommá. Ezzel szemben állt a kontinentális Európa, ahol csak jó száz éves késéssel alakult ki a bankszektor, így leszakadtak a fejlődésben.

A bankszektor a világon mindenhol a fejlődés motorja, a gazdaság növekedése elképzelhetetlen külső tőkebevonás nélkül. Külső forrás nélkül minden vállalkozás megáll azon a szinten, amennyi vagyona a cég tulajdonosának van. Nagy általánosságban elmondható, hogy a vállalati hitelállomány két százalékos növekedése a GDP egy százalékos növekedését eredményezi. Ezért is volt mérhetetlen ostobaság az, amit a bankokkal műveltek Magyarországon az elmúlt másfél évben. Az a tőke, amit a külföldi bankok kivontak az országból, illetve amit befizettek a költségvetésbe az egykulcsos adó okozta károk miatt, nagyon fog hiányozni a magyar vállalatok életéből a következő években. Forráshiányos, fejleszteni képtelen cégek nem tudnak új munkahelyeket és gazdasági növekedést létrehozni.

Nézzük át, milyen fő szolgáltatásokat végeznek a bankok:

Elszámolási rendszerek fenntartása: nem is olyan régen minden cégnél fizetésnap előtt beszereztek több zsák pénzt mindenféle címletekben, majd két-három ember napokon át borítékolta, illetve ellenőrizte a fizetéseket. A dolgozó lement a fizetésért a pénztárba, utána izgult, hogy haza is érjen vele. Otthon keresett egy helyet, ahol sem a betörők, sem a büdös kölök nem találta meg. Ezután nyakába vette a várost és ellátogatott az összes szolgáltatóhoz, hogy sorban állhasson és befizethesse a számlákat, szigorúan munkaidőben persze. (A postai sárga csekk is közönséges banki átutalás, csak annyi a különbség, hogy készpénzben fizetjük be). A cégek életében ez úgy nézne ki, hogy minden áruvásárlást, vagy szolgáltatást azonnal készpénzben ki kellene egyenlíteni. Ha Kínából rendelsz árut, akkor felfogadsz két testőrt, belepakolsz egy bőröndbe 30-40 millió forintnyi dollárt (amit szintén bankban váltasz ugye), majd felülsz a repülőre és kirepülsz Kínába, kifizetni az árut. Nos, valahogy így nézne ki a pénzforgalom bankok nélkül.

Források összegyűjtése: Ha egy cégnek kellene négymilliárdnyi hitel egy fejlesztéshez, akkor találnia kellene negyvenezer kisbefektetőt, aki a kis százezer forintját hajlandó lenne kölcsönadni a cégnek. Ezek után negyvenezer emberrel kellene a kapcsolatot tartania és újabb és újabb kisbefektetőket találnia azok helyett, akik vissza akarják vonni a pénzüket a cég finanszírozásából. Ezt is a bankok végzik, szép idegen szóval ezt hívják denominációs transzformációnak, amikor a sok kis befektetést összegyűjtik és alkalmassá teszik nagyösszegű hitelkihelyezésre.

Időbeni lejáratok összehangolása: Ha lakáshitelt akarunk felvenni, találnunk kellene valakit, akinek nincs szüksége a pénzére 20-30 évig. Nem sok ilyen embert fogunk találni. Ez is a bankok feladata, hogy a sok rövidtávú megtakarítást áttranszformálják a szükséges időtávra.

Fogyasztás-megtakarítás kiegyenlítése: az elektromos árammal az a baj, hogy nem lehet tartalékolni. Akkor kell megtermelni, amikor felhasználják. Hiába tudjuk, hogy mennyi lesz a holnapi csúcsfogyasztás, nem tudjuk előre megtermelni éjszaka a szükséges plusz áramot. A bankok nélkül ugyanígy járnánk az egyéni anyagi életben is. A pillanatnyi feleslegünket fel kellene élnünk, illetve a pillanatnyi hiányunkat sem tudnánk mivel pótolni.

Kockázatok vizsgálata és porlasztása: Minden hitelnél fennáll a nemfizetés kockázata. Ha nem lenne bankszektor, nekünk kellene eldöntenünk, hogy oda adjuk-e a pénzünket Szabó János úrnak, vagy az ExportImport Kft-nek kölcsönbe. Ha tennénk is ilyen butaságot, egy élet munkája menne kárba, ha Szabó úr, vagy a Kft. nem fizetné vissza nekünk a pénzt. A kölcsönadás pillanata után járhatnánk hónapról-hónapra Szabó úr nyakába, hogy van-e még munkahelye, illetve meg kellene győződnünk arról, hogy a Kft. tényleg arra költötte a pénzt, amire kölcsönkérte. A bankok profi kockázatkezelést folytatnak és a nagy számok miatt a rendszer el tudja viselni a mindenkor létező nem fizetési problémákat is. Bankszektor nélkül egyszerűen nem lenne hitelpiac (az uzsorásoktól eltekintve).

A bankokra egész egyszerűen szükség van. Lehet nem szeretni őket, ahogy lehet nem szeretni a távközlési cégeket, vagy az áruház-láncokat sem, de élni nagyon nehéz lenne nélkülük. Ahogy a gazdaság megállna távközlés nélkül, ugyanúgy megállna bankszektor nélkül is.

Lehet, sőt fontos is arról vitatkozni, hogyan szabályozzuk őket, de ostoba az az ember, aki azt gondolja, hogy nincs szükség egy erős és jól működő bankszektorra Magyarországon, vagy hogy nem üt azonnal vissza a gazdaságra és az ország jólétére a bankszektor ellen elkövetett ostoba intézkedések sorozata.

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

A magyar kötvénypiac

Péter rendelt egy írást a teljes magyar kötvénypiacról. 🙂

Azt, hogy mi a kötvény, itt már jól megbeszéltük. Javaslom, olvasd el, ha még nem tetted.

Egy vállalat a tőkeszükségét fedezheti bankhitelből, vagy ha kellően nagy cég, a bankokat megkerülve szerezhet forrást közvetlenül a befektetőktől. Ilyenkor bocsát ki egy cég vállalati kötvényeket.

Magyarországon ez a piac gyerekcipőben sem jár még. Ennek egyik oka a történelmi berendezkedés. Az angolszász világban a tőkepiac jól működik, ott a bankok nem, vagy csak alig vesznek részt a cégek finanszírozásában. Így a befektetni vágyók a megtakarításaikat közvetlenül adhatják kölcsön a cégeknek. Az európai piacon és így a magyar piacon is a bankok közvetítése a domináns, ahol a megtakarítók a pénzüket a bankban helyezik el és a cégek is a bankokhoz fordulnak finanszírozásért.

A másik ok a magyar cégek apró mérete. Alig-alig van olyan cég, amelyik európai értelemben számottevőnek lehet venni. Ilyen cégekbe nagyon kevesen mernének befektetni. Ezen kívül egy kötvénykibocsátás sem két fillér, bizonyos tőkeösszeg alatt egyszerűen nem éri meg a kibocsátás.

Ennek megfelelően a magyar vállalati kötvénypiac párszereplős dolog csak. A bankok által kibocsátott kötvényeken túl (ezeket szokták megvenni a szegény mamák 3 éves bankbetétnek gondolva a kötvényeket) a MOL, az E-STAR, a Business Telekom található meg a kínálatban (A Diákhitel-központ kötvénye inkább közelebb van az állampapírokhoz). Ezeknek az aktuális árfolyamát a Tőzsde honlapján tudjuk nyomon követni itt.

A tőzsdén kívül vehetünk ezekből a papírok az OTC piacon is, ha van privábankárunk/brókerünk, ő tud ebben segíteni.

Az Alteo most bocsátott kötvényt lakossági és intézményi befektetőknek egyaránt. A cégről fontos tudnivalókat az alaptájékoztatóból tudhatunk meg, a kötvényről és a kibocsátásról magáról a feltételekből tájékozódhatunk.

Ez utóbbiba érdemes belenéznünk, mit is látunk egy ilyen feltételekben.

Megtudhatjuk belőle, hogy a cég 2 milliárd forint értékben bocsát ki kötvényt több sorozaton keresztül, a jelenlegi kibocsátás akkor lesz eredményes, ha legalább 50 milliót elér a jegyzés közben összegyűlt ajánlat. Ennek oka, ha mondjuk a cég egy beruházásra gyűjt pénzt és nem jön össze az egész pénz, a részösszeggel nem tud mit kezdeni.A kötvény kibocsátásának a koordinátora az Equilor, ha valaki jegyezni akar, akkor hozzá kell fordulnia.

A 2 milliárdos összeg akkor lesz érdekes, ha majd elemezni akarjuk a céget, hogy érdemes-e rábízni a pénzünk.

Megtudjuk, hogy a kötvény névértéke 10 ezer Ft és 100,1885%-os áron kerül forgalomba, azaz 10.019 Ft-ot fogunk fizetni egy darab kötvényért, ennek ellenére a kamatot mindig a névértékre számítják.

Nyilvános a forgalomba hozatal, azaz bárki jegyezhet a kötvényből, nem csak egy előre meghatározott szűk kör.

A kamatláb 12,37%, ezt minden év augusztus 22-én fizetik ki, a tőkét pedig a futamidő végén adják vissza.

Nagyon fontos információ, hogy a kötvény jellege fedezet nélküli. Ha jelzáloggal fedezett volna, nem is kapnánk rá ekkora kamatot. Mivel fedezetlen kötvény, egy csőd esetén először az állam vinné el az őt illető adókat, a munkavállalók kapnák meg a bérüket és végkielégítéseiket, utána a bankok vinnék a fedezett hiteleiket, aztán jönnénk mi a többi hitelezővel együtt és ha még mindig maradt pénz, akkor kapnának a részvényesek is.

A kötvény dematerizált, ez azt jelenti, hogy nem papír alapon kapjuk meg, csak felírják az értékpapír számlánkra elektronikusan.

Az allokáció kártyaleosztásos, ez azt jelenti, hogy mint egy pakli kártyából minden igénylőnek adnak egy lapot és amikor a sor végére érnek, kezdik elölről, amíg el nem fogy az összes kötvényt. Ilyenkor mindenki ugyanannyi kötvényt kap, függetlenül attól, hogy eredetileg mennyit igényelt. A leosztás lehet még jegyzésarányos, ekkor mindenki a jegyzés során igényelt összegének mondjuk a 57,78%-át kapja meg. A harmadik mód, amikor azt mondják, hogy először például az intézményi befektetők kapják meg az igényüket és ha marad, akkor a lakossági befektetők.

Azt is láthatjuk, hogy a kibocsátás a cégnek kb.1,5-2%-ba kerül.

Na, most már vállalati kötvényt is tudtok jegyezni. 🙂

Azt, hogy megéri-e ebbe a cégbe fektetni, egy másik alkalommal nézzük, az már nagyobb falat, egy komplett vállalatértékelés és mérlegelemzés.

A fent leírtak miatt olyan, hogy vállalati kötvény befektetési alap, nem is igen létezik Magyarországon. A magyar kötvényalapnak hívott befektetési alapok zömét a magyar állampapírok alkotják.

Az amerikai piacon remek vállalati kötvényalapok vannak, külön kis és nagy cégekre, rizikós cégekre és még számtalan módon válogathatunk a kínálatból.

Na, ennyit mára, mentem dolgozni.

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Egy kis számtan- alapok

László szerint jó lenne a blogon egy kis értékpapír-számtan órát is tartani. Ennek nincs akadálya, főleg, hogy a régi oldalamon már egyszer írtam erről. Ezért ezzel a poszttal hamar megleszek, remélem hasznotokra lesz.

Mennyi lesz 10.000 Ft egy év múlva, ha nettó 7% kamatot kapunk rá?

A válasz egyszerű: 10.000×1,07 azaz 10.700 Ft.

És 5 év múlva?

10.000×1,07×1,07×1,07×1,07×1,07 vagy egyszerűbben 10.000×(1,07)5 azaz 14.025 Ft ezt hívják kamatos kamat számításnak, mert az évforduló után már a megkapott kamat is a tőke része lesz, ezért az is elkezd kamatozni.

És ha a kamat csak az első évben 7%, utána két évig 6%, majd két évig 5%?

10.000×1,07×1,06×1,06×1,05×1,05 vagy egyszerűbben 10.000×1,07×(1,06)2×(1,05)2 azaz 13.255 Ft

Olvasd tovább

Share

Erste lakástakarékpénztár és nyitási akciók

A két fős (OTP és Fundamenta) piac az Erste Lakástakarékpénztár piacra lépésével három fősre “duzzadt”. 

Ennél több hírem nincs ezzel kapcsolatban, mert az új belépő sem vitt semmi új színt a kínálatba. Annyit esetleg érdemes tudni, hogyha most nyitunk Erste lakástakarékot, akkor nulla forint a nyitási díj, ha vállaljuk, hogy két évig nem nyúlunk hozzá és csoportos beszedéssel fizetjük a díjat. Bővebben itt. Ha akciós lekötést keresünk és lakástakarékot is nyitunk, akkor is szóba jöhet az Erste, mert 8% kamatot kaphatunk 12 hónapra, ha most nyitunk lakástakarékpénztári számlát náluk. Bővebben itt.

Azt gondolom tudjátok, hogy az OTP-t is ingyen lehet nyitni, ha vállaljátok, hogy a négy év végéig nem mondjátok fel a szerződést. Bővebben itt.

A Fundamentánál bögrét adnak most ajándékba, de ehhez talán nem kell link.

A Nagy Lakástakarékpénztári Mindentudó poszt benne van a csőben, ha lesz egy szabad napom, meg fogom írni. Ez nem az volt. 🙂

Share

Életbiztosítások: újratöltve

A blogban korábban már megbeszéltük, hogy a legtöbb életbiztosítás a rengeteg költség miatt felejtős, hogy ha beszálltunk egy életbiztosításba, akkor bármit is csinálunk, a kezdeti költséget mindenképpen elbukjuk. Ellenben a nyugdíjmegtakarításról szóló írásban azt mondtam, hogy mégis érdemes életbiztosítást kötni nyugdíjcélra.

Ezt szeretném ma kifejteni nektek, hogy ne örlödjetek kétségek között, hogy akkor most jó az életbiztosítás, vagy sem. 🙂

Ennek megértéséhez meg kell ismerkednetek a TKM mutatóval. Ezt a mutatót a biztosítók vezették be, megelőzendő a PSZÁF sokkal szigorúbb terveit. A TKM jelentése a Teljes Költség Mutató és egy unit linked biztosításhoz kapcsolódó összes költséget tartalmazza százalékos formában 10, 15 és 20 éves futamidő mellett.

Mivel a mutató csak egyetlen értéket vizsgál (35 éves férfi, éves díjfizetés, átutalással, évi 232 ezer Ft díjfizetés, minimálisan előírt kockázati elem), ezért torzít, hiszen sok biztosításnál a havi díjfizetés drágább, mint az éves, a nagyobb havi/éves befizetésnél adnak kedvezményt és a minimálisan előírt kockázati elemek sem ugyanazok.

Ezektől a hibáktól eltekintve viszont jó összehasonlítási alapot kínál az egyes biztosítások között, mert az összes költséget tartalmazza, beleértve az alapkezelői díjakat is.

A költséget százalékosan fejezi ki, ami azt jelenti, hogyha 7% a TKM és adott biztosítás hozott 9%-ot, akkor igazából 2% a valódi hozamunk a költségek levonása után. Nominálisan, mert az infláció miatt tulajdonképpen buktunk 3%-ot.

Nézzünk néhány elrettentő példát életbiztosítások TKM-jére a MABISZ honlapjáról:

Nagyon sok biztosítás 10 éves futamidőnél 9-11% TKM-mel fut, de van 12% feletti mutató is! Azaz, ha az infláció 5% és a biztosításunk hoz 16%-ot minden évben, akkor vagyunk a még csak a pénzünknél, azaz minden évben, amikor nincs 16% hozam, csak bukunk a befektetésen.

Hát, ezt elég nehéz lesz kigazdálkodni….

Aki szörnyülködni akar itt megteheti.

De ezt a táblázatot vizsgálgatva azért fel kell annak is tűnnie, hogy van egy kevés kedvező költségű biztosítás is a piacon, főleg az Allianz és az Axa kínálatában.

Fontos új infó! Kérlek, olvasd el ezt az új cikket az Axa költségeiről!

Hasonlítsuk össze ezeknek a költségeit az egyéb lehetőségekkel (most nyugdíj célú húsz éves távlatban gondolkodunk).

Amit fontos tudatosítani magunkban, hogy a biztosítás költségei már magukban foglalják az alapkezelői díjat is! (Ezért is van tól-ig megadva a TKM értéke. Mert egy pénzpiaci alap kezelési költsége jóval kevesebb, mint egy ázsiai részvényalap kezelési költsége.)

Mi lenne, ha csak simán alapkezelőnél gyűjtenénk a pénzt?

Ott is kellene értékpapírszámlát nyitni, ami legtöbbször havi 500-1000 Ft vagy az alap 0,11%-a közül a nagyobb érték. Ott is kellene alapkezelői díjat fizetni, ami 1,2-3%!! Ennek mértékéről az alapok szép színes prospektusai gyakran mélyen hallgatnak. Találomra kerestem egy alapkezelői díjat, kizárólag a tájékoztató 142. oldalán találtam meg, azt is csak azért, mert tudtam, hogy mi az a tájékoztató és mit és hol kell keresnem. Ebből kiderül, hogy az adott alap kezelési díja maximum évi 2,55% plusz maximum évi 2% egyéb díj. Gyakori a forgalmazási jutalék is, ami akár 5%-is lehet. A befektetési alapokról egyébként itt már írtam.

(Gyakorló feladat: ennek a befektetési alapnak ezt a tájékoztatóját kapod meg a privátbankárodtól. Keresd meg az alapkezelői díját a fenti segítség felhasználásával. Akinek először meglesz, kap egy dicsőségtáblán való elhelyezést. 🙂 )  Segítség: ugyanazon a weboldalon fogod megtalálni.

A példákat teljes hasraütéssel választottam, se a cég, se a példák semmit nem jelentenek, bármelyik céget választhattam volna.

Ilyen alapkezelői díj mellett (amiben nincs benne a számlavezetés és az oda-visszaváltás sem!) soknak tűnik-e az Allianz 0,97% – 1,72%-os költségmutatója, vagy az Axa 0,75% – 1,94%-os költségmutatója? Továbbá a biztosításban gombokért átrendezhetjük a portfoliónkat bármikor, ez az alapkezelőnél elég combos kiadást jelentene. Az alapkezelőnél általában fizetünk kamatadót, a biztosításnál 10 év után nem. Tehát kijelenthetjük, hogy ezek az életbiztosítások simán verik a legtöbb alapkezelő díjait.

Hoppá.

Hasonlítsuk össze a nemrég bemutatott Malacpersellyel.

A Malacpersely egy likvid megtakarítás, költségek nélkül, éves 6-6,5% kamat mellett. A biztosításnak vannak költségei, 1-1,5%, de 10 év után kamatadó mentes! A 6,5% a kamatadó miatt tulajdonképpen 5,46%, tehát ugyanott vagyunk, mint a biztosítással. A biztosítás kockázatosabb alapjaiban hosszú távon várhatóan nagyobb hozamot is elérhetünk.

A Malacpersely előnye és hátránya is egyszerre a likviditás. Sajnos sokkal hamarabb fog az itt spórolt pénzünk átlényegülni lakásfelújítássá, vagy új autóvá, mint egy biztosításban.

Na, remélem mindenkit kellően összekavartam. 🙂

Amit tudnotok kell, ezek az olcsó biztosítások azért is olcsók, mert az ügynök alig keres rajtuk. Ezért könnyen lehet, hogy mást akar majd rátok dumálni.

Ha akarsz kötni jó életbiztosítást, ismerek alkuszt, akit megbízhatónak tartok. Ha majd hozzájárul, esetleg megadom itt a telefonszámát, ha van rá igény.

Remélem, ma is sikerült valamit átadnom. 🙂

Ha igen, nyomj egy kövér lájkot, hadd olvassák az ismerőseid is. 🙂

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Zynga IPO – olvasói kérdés

A blog gyorsan kinőtte az ország szűk kereteit, már Dániából és az Egyesült Államokból is érkeznek a levelek a kérdésekkel. Úgy tűnik, menthetetlenül nemzetközi pénzügyi tanácsadóvá váltam…. 🙂

Péter kérdezte Dániából, hogy szerintem forintra vagy eurora váltsa inkább át a dán koronáját. Hát, mindenki pont az ellenkező irányba váltogatja akár a forintját, akár az euroját, de nem tudhatom, lehet, hogy Péter szereti a féktelen izgalmakat. 🙂

Endre az alábbi levelet küldte:

Kedves Kiszámoló!

 
Először is, hadd gratuláljak a blogodhoz, nagyon érdekes és hasznos témákban írsz, nagyon tetszik. Remélem továbbra is ekkora lelkesedéssel fogod folytatni.
Azért írok, mert szeretnék kérdezni valamit.
Mérnök informatikus vagyok, így a szakmabeli cégeket figyelemmel kísérem. Az egyik nagy szilícium völgy-beli vállalat a Zynga, bár csak pár éve alapították. Ők készítették a FarmVille és egyéb Facebook-os játékokat. Az indexen olvastam, hogy tavaly félmilliárd dollár nyereségük volt, a profitrátájuk meg 40% felett van. Nemsokára tőzsdére vonulnak, lesz IPO (erről is írhatnál a blogon) és én szeretnék venni kibocsájtási áron. Egy másik kaliforniai techcég, a LinkedIn (kisebb hal) nemrég vonult tőzsdére és egy nap alatt dupláztak a kibocsájtási árhoz képest.
A kérdésem igazából az lenne, hogy hogyan lehet interneten ilyen részvényeket venni kibocsájtási áron. Nem tudom, hogy számít-e de épp az Egyesült Államokban dolgozom, New Jersey-ben, szóval New York nincs messze, ha esetleg valamit személyesen kellene intézni.
Válaszodat előre is köszönöm:
 
Endre
Az olvasóim kedvéért az IPO az Initial Public Offering, azaz az elsődleges nyilvános forgalomba hozatal rövidítése. Vagyis a Zynga, aki a szinte mindenki által ismert Facebook-os játékokat, mint például a Farmville gyártja, a tőzsdéről szeretne új forrásokat bevonni.
Amikor egy cég a tőzsdére akar lépni, megbíz egy, vagy több befektetési bankot, hogy bonyolítsa le a forgalomba hozatalt. A befektetési banknak olyan árat kell meghatározni a cég részvényeire,hogy a lehető legtöbbet szedje össze a cég számára (azaz a lehető legmagasabb árat érje el), viszont kellően alacsony legyen ahhoz, hogy a befektetők meg is vegyék ezen az áron a papírt. Ez bizony nem könnyű feladat, ezért gyakran roadshow-znak a befektetési bankok a kibocsátás előtt a nagy befektetőknél, hogy rájuk tukmálják a papírt, illetve, hogy be tudják lőni a korrekt kibocsátási árat. (Az IPO folyamatáról bővebben itt.)
Sokan szeretnek vadászni ezekre az IPO-kra, mert gyakran már az első napon megugrik a cég részvényeinek az ára. (gyakran meg zuhan, ez már csak egy ilyen játék.)
Endre is ezt kérdezi, hogy szerintem megéri-e jegyezni a Zynga-t. A jegyzés azt jelenti, hogy még a kibocsátás előtt veszel a részvényből a kikiáltási áron. Illetve jelzed a szándékod, mert ha túljegyzik a papírt. akkor lehet, hogy már neked nem jut, vagy nem annyi, mint szeretnéd.
Mivel még a hálaadás előtt piacra akarják dobni a Zyngát, most már javában tart a roadshow. Hogy hol lehetne jegyezni az Egyesült Államokban, azt nem tudom, de az alábbi bankok az aláírók, azaz ők foglalkoznak a kibocsátással: Morgan Stanley, Goldman Sachs, Merrill Lynch, Barclays Capital, J.P. Morgan and Allen & Co. Ők biztos tudnak segíteni, hogy kisbefektetők hogyan tudnak hozzájutni a részvények jegyzéséhez.
Megéri-e bevásárolni a Zyngába?
Endre szerint kiugró profitja volt a cégnek 2010-ben egy Index cikk szerint. Lehet, hogy volt, de érdemes megnézni egy másik index cikket itt. Első tanulság: nem hozunk befektetési döntést féléves adatok alapján. Még egyhetes adatok alapján sem. Egyébként a szintén említett LinkedIn árfolyama a kibocsátás óta töretlenül zuhan. Bővebben itt.
A Zynga gondjait több minden más mellett az okozza, hogy egyre kevesebb játékos egyre kevesebb időt tölt a játékokkal és egyre kevesebb kiegészítőt hajlandó venni az egyébként ingyenes játékokban. A Facebook-on bevezetett új fizetési rendszer sem tett jót a cégnek.
Szerintem a legnagyobb gondja a cégnek, hogy a felfutását pár játék okozta, amire viszont nagyon gyorsan ráunhatnak a felhasználók.
Érdemes lenne Endrének utána olvasni az elemzéseknek, de nem az Indexen, hanem a Bloombergen, Reutersen, Yahoo Finance-on és hasonló helyeken. Ez a második tanulság, komoly pénzügyi döntéseket komoly helyeken való komoly tájékozódás előzzön meg.
Megéri-e jegyezni Zyngát. Mivel nem tudom a kibocsátási árat, nem tudok erre a kérdésre válaszolni. Ami biztos: a fenn említett okok miatt is és mert egy nagyon fiatal, egy lábon álló cégről van szó, mindenképpen az igen kockázatos kategóriába tartozik a cég.
Persze sokat csak nagy kockázat mellett lehet keresni. Amit javasolnék: erre a fogadásra csak egy részét tegye fel Endre a megtakarításainak.
Remélem ma is tanultatok valamit. Talán korai volt még belevágni a tőzsdébe, meg a részvénykibocsátásba, egy kicsit előre rohantunk, de remélem, azért ez is hasznos cikk lesz.

 

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Facebook-on, így mindig tudni fogod, ha van új poszt: www.facebook.com/kiszamolo

Share

Olvasói kérdések és válaszok

Még dél sincs és a megválaszolandó leveleken túl az alábbi témákban kértetek tőlem cikkeket csak ma délelőtt: forex kereskedés, kockázati életbiztosítás, mi a pénz és az infláció. Jött két levél és találkozóra invitálás.

Lassan kezd túlnőni a feladat a kereteimen. (Ma még nem is dolgoztam. Ha a főnököm is olvassa a blogot, akkor csak vicceltem.)

Na mindegy. Pár levélben jött kérdésre szeretnék válaszolni, szerintem titeket is érdekel.

“Ugyan lebeszéltél a biztosításaimról a költségei miatt, és végül a végszó nagyon a bankbetétek felé vette az irányt, de az lenne a kérdésem hogy akkor szerinted hosszú távon sem éri meg részvényekben és értékpapírokban tartani a pénzt? Itt most 20-30 év távlatáról beszélek, addigra remélhetőleg már történelem lesz a mostani válságos időszak, akkor is ha még egy évtizedig eltart.”

De, a statisztikák szerint 30 éves távlatban általában a részvény többet hoz, mint más, egyéb befektetés. De sajnos mára ez a tézis is megdőlt, odáig jutottunk, hogy most már 30 év távlatában is többet hozott a kötvény a részvénynél. Köszönjük Józsefnek a linket.

A részvényekkel az a probléma, hogy bár hosszú távra remek lehetőséget biztosítanak, mostanában az átlagos tartási idejük 2-3 évre rövidült. Hiába mondom mindenkinek, hogy öt éves tartási idő alatt nem veszünk soha részvényt. Elrettentésül itt egy táblázat, az amerikai Dow Jones index legrosszabb éveiről. A legszerencsétlenebb évben a jövedelmed felét is elveszthetted.

 

De hosszú távon a rossz és a jó évek kiegyenlítik egymást.

Egyébként a kedves kérdező két-három év múlva külföldre akart menni dolgozni, ezért beszéltem le a részvényekről. Nem volt szó 20-30 évről.

“Van még valami. Mivel unit-linked-ről van szó, és már túl vagyok a kezdeti 2 éven, ezért azt a pénzt már úgyis elbuktam. Viszont a biztosítás része miatt a kamatadót még “megnyerhetem” ha nem szüntetem meg a következő 7 évre azt a számlát. Ezt még azt hiszem ki kellene számolnom, hogy melyik út érné meg jobban… “

Ezt viszonylag könnyű kiszámolni. A biztosítás költségei a kezdeti költségen túl a havi díj, ami 600 Ft körül van és a befizetések 5%-a, valamint az alapkezelői díj.

A kamatadó csak a kamat/hozam 16%-a. Kamatadó mentességet TBSZ számlával is el lehet érni. Persze ott is van számlavezetési díj, évi 2.000 Ft. Egyébként a kérdezőnek két nagyon rossz biztosítása volt, egy vegyes biztosítás és egy másik rossz unit linked.

Hogyan váltsak át eurot nagy tételben kicsi költséggel?

Az egyik megoldás, ha sikerül prémium vagy privátbanki ügyfélnek lenni, ott egy forintos spread-del tudunk eurot váltani, mindenkori piaci árfolyamon. Ehhez csak 30 milliós állomány kell és a váltandó pénz nem lehet 10.000 euronál kevesebb. Ha viszed a határokat, írj.

A másik megoldás a pénzváltók. Ők nagy tételben komoly kedvezményt adnak, ha valakinek kell tipp, írjon.

Azt mondtad, az eurora váltás nem biztos, hogy nagy ötlet. Akkor mit javasolsz?

Javasolni nem szoktam semmit ugye. Amit érdemesnek tartok megfontolni, hogy a svájci frank nagyon túl van értékelve, hosszú távon nem valószínű, hogy éveken át ilyen magasan marad az árfolyama. (De mint már sokszor leírtam: józan mérlegelés szerint. De a mostani idők nem józan idők.)

Egyre többen kapják fel a norvég koronát, mert a norvég fundamentumok erősek. GDP 50% alatt, egy főre jutó GDP a második legnagyobb Európában, a költségvetés pluszos.

A többi európai deviza fundamentumait is érdemes lenne megnézni (dán korona, stb.), erre sajnos most nincs időm.

 

 

Share

A tőkeáttétel

Tegnap találkoztam egy ismerősömmel, aki lakástakarék-pénztárról kért tanácsot. Mivel hamarosan írni akarok a témáról, mondtam neki, hogy majd olvassa el a blogomon, a Kiszámoló blogon.

Te írod a Kiszámolót?!

Hirtelen nem is tudtam, hogy büszke legyek, hogy ilyen sokra tartja a Kiszámolót, vagy megsértődjek, hogy nem nézte ki belőlem. 🙂

Egy órával késöbb találkoztam egy másik ismerősömmel, aki egyből azzal fogadott, hogy valakivel pénzügyi dolgokról beszélgetett és a másik fél hosszan idézte a blogomat.

Húha, lassan ismertebb leszek, mint valaha is gondoltam volna. 🙂

Na mindegy. Kulcslyuk kérte, hogy írjak arról, hogyan is működik a tőkeáttétel és egyáltalán mi is az.

Ha tőzsdézni szeretnénk mondjunk egymillióval, abból vehetünk száz darab 10 ezer forintos részvényt. Ha deviza spekulációra adjuk a fejünk, akkor átválthatjuk a pénzt 4500 dollárra.

Ekkor a teljes hasznunk vagy kárunk a részvény, vagy a dollárárfolyam elmozdulása valamelyik irányba. Ilyenkor a tőkeáttételünk 1 az 1-hez.

Ha nem elégszünk meg ennyi haszonnal (vagy veszteséggel), akkor kérhetünk kölcsön pénzt azoktól, akiknek van.

Ha például maradunk az egymilliós példánknál és a dollárnál, ha kölcsönkérünk még 9 milliót, akkor tízszer annyi dollárunk lesz, így egy 0,5%-os árfolyamelmozdulás a 10 milliós összegnél a mi saját egymilliós tőkénkre vetítve már 5%-os elmozdulás lesz. Ha tízszer ennyit kérünk kölcsön, akkor már 50%-os elmozdulást fogunk érzékelni. Ekkor már százszoros a tőkeáttételünk.

De miért adna nekünk bárki is kölcsönt, hogy játszunk vele? Zsíros profitért. Először is “szerény” kamatot számít fel a kölcsönért, másodsorban ha több részvényt veszünk, vagy több deviza adás-vételt bonyolítunk, akkor a céget illető jutalék is több.

De nem fél, hogy eltapsoljuk a pénzét? Nem. Ugyanis az eredeti tőkénket biztosítéknak zárolja és nem engedi, hogy ennél többet veszhessünk. A példánkban, ha árfolyam emelkedésre fogadtunk, de az csökken, akkor 0,6%-os csökkenésnél (ami a tőkeáttétel miatt már 600 ezer forint, azaz a mi tőkénk 60%-a) felszólítanak minket, hogy toljunk be további pénzt, vagy lezárják a poziciónkat, azaz eladnak mindent. (ez az úgynevezett margin call)

Tehát a pénzt kölcsönt adók egy pillanatig sem kockáztatják a pénzüket, mielőtt még az ő pénzük is veszélybe kerülne, likvidálják a pozicióinkat. Ők azok, akik csak nyerni tudnak az üzleten a kamat és a jutalék miatt.

És mi? A kamatot és a jutalékot garantáltan bukjuk, a fogadásunk pedig vagy bejön, vagy nem. Vagy százszor annyit nyerünk, vagy százszor annyit vesztünk a tőkeáttétel miatt.

Ez az ezzel foglakozó cégeknél az alábbi módon van leírva: a tőkeáttétellel a nyerési esélye a sokszorosára nő. Az, hogy a vesztési esélyem és a fizetendő jutalékom is, azt sehol nem láttam leírva. A legkorrektebb tájékoztatás is csak annyi volt, hogy…. igaz, a kockázata is nagyobb lesz.

Ha tetszik a blog, csatlakozz a Facebook-on, így mindig tudni fogod, ha van új írás: http://www.facebook.com/kiszamolo
 

Share

Euros befektetés -elemezzük

Tegnap Zoli kért segítséget. Meglátva a 310 forint feletti euro árfolyamot és elolvasva a híreket, úgy döntött, hogy feltöri a bankbetéteit és átváltja a megtakarításait eurora a biztonság kedvéért (16 millióról van szó).

Megkeresett egy internet-szerte híres pénzügyi tanácsadót {nem, nem a ..netes életbiztosítási értékesítőt, hanem a másikat), aki az alábbit ajánlotta neki:

7+2% éves hozamú 3, illetve 5 éves futamidejű német kötvény, forex kereskedés euroval, illetve fizikai arany.

Nézzük sorba az ajánlatot, szerintem ti is okulhattok belőle:

Érdemes-e átváltani a forintot ilyen árfolyam mellett eurora?

Erre a kérdésre nem tudjuk a választ. Mivel elég viharos idők járnak, akár jó döntés is lehetett, ezt majd az idő eldönti. De az is lehet, hogy mindenki megnyugszik és egy-két hónapon belül az euro újra 270 forint lesz, ekkor Zoli közel kétmilliót bukott. 350 forintos árfolyam mellett viszont ugyanennyit nyert. Általánosságban annyit szeretnék megjegyezni, hogy pánik alatt nem mindig szerencsés dönteni.

Okos dolog-e pont eurot venni?

Ezen a kérdésen is érdemes elgondolkodni, hiszen a jelenlegi válság éppen az euro válságáról szól. Egyre inkább minden jel arra mutat, hogy az euro vagy megszűnik, vagy legalábbis erős átalakuláson fog keresztül menni, így a jövőbeni léte, funkciója és árfolyama is csupa kérdés.

Német kötvény 7+2% kamatra (hozamra?).

Az ajánlott kötvény egy számomra ismeretlen német ingatlanberuházó cég kötvénye. Megkérdezem Zolit, hogy ő mit tud a cégről, hogy rá meri bízni az összes vagyonát? Tanulmányozta-e a 2010-es és 2009-es mérlegét a cégnek, különös tekintettel a saját forrás/idegen tőke, rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek arányát, megvizsgálta-e ezek változását, a trendszerű mozgását? Megnézte-e, hogy mennyi kötvénye jár le a cégnek a közeljövőben? Megnézte-e a vevőkövetelések nagyságát és alakulását, a cég cash flow kimutatását, kiszámolta-e ebből a cég likvidítását? Járt-e a kezében a cég eredménykimutatása és az üzleti terve? Utánajárt-e a cég reputációjának (üzleti jó hírnevének), utána olvasott-e, hogy mi a befektetők véleménye a cégről?

Mert ha nem, miért akarja az összes pénzét kölcsönadni egy számára totál ismeretlen, külföldi cégnek? Ennyi erővel az első szembejövő embernek is kölcsönadhatná a pénzét, csak azért mert az nagyobb kamatot igér, mint a bank.

Fogja követni a német kötvénypiacot és vállalati híreket mostantól öt éven át? Ha nem, honnan fogja megtudni, ha felszámolás alá került a cég és 60 napon belül be kell nyújtania a kártérítési igényét, mint hitelező?

Ha szeretne kiszállni idő előtt a kötvényből, el tudja-e majd adni? Mennyire likvid ez a kötvény? Milyen spread-del (adásvételi különbséggel) lehet eladni?

Látogassunk el a cég honlapjára. A címoldalon ott virít, hogy 10 éves kötvényt bocsát ki a cég 6,5%-os kamatra. Ha 10 évre 6,5%-ot ad a cég, akkor három évre reálisan 4,5-5%-ot. Akkor hogy lehet 9%-os kamattal (hozammal) venni a cég papírjaiból?

A válasz egyszerű: a másodlagos piacon névérték alatt forog a papír, ezért jön ki a 9%-os hozam. Tegyük fel a kérdést, miért 9%-os hozam mellett adják-veszik a 3 éves papírt, amikor a csőd közelében tántorgó 10 éves olasz állampapírok is “csak” 7%-on mennek.

(Azt már tudja mindenki, hogy minél hosszabb a futamidő, annál magasabb kamatot várnak el a befektetők? Ha nem, olvassátok el a kockázatokról szóló kis szösszenetet. Meg érdemes lenne a kötvényről szólót is.)

Azért a 9%-os hozam, mert ennyi a cég kockázati felára. Azaz a befektetők ekkora esélyt adnak a cég csődbemenésére.

Drága Olvasók! Már többször elmondtam és újra megismétlem: a több kamat nem biztos, hogy jobb is. Nem úgy választunk befektetést, hogy megnézzük, melyik sor mellett van a legmagasabb százalék. A piac nem véletlenül vár el magasabb kamatot  ettől a papírtól, annak van nyomós oka. Ugye nem gondolod azt, hogy te találtál egy papírt, ami másnak még fel sem tűnt és a magasabb kamat csak a véletlen műve?

Aztán: soha nem fektetjük a teljes vagyonunkat egyetlen cégbe. Egy céget be lehet csődöltetni akár szándékosan, akár szándék nélkül pár hónap alatt.

Zoltántól háromszor megkérdeztem, tőzsdézett-e már. Ugyanis elég rizikós lehetőségeket választott. Aki még nem bukta el a teljes pénzének a 30-40%-át, annak még nincs edzettsége húzósabb dolgokhoz, nem biztos, hogy egyből egy fejessel kellene kezdenie az úszástanulást.

Ne értsétek félre: a magas hozamú vállalati kötvények nem a gonosztól vannak. De csak ha tudod mit csinálsz és mit rizikózol. Ha szereted a rizikós termékeket, buktál már az értékpapír piacon és nyertél is, akkor bátorítalak, hogy alakíts ki egy portfoliót 25-30 céges kötvényből, a pénzed egy részét erre fordítva. De csak akkor!!!

Ahogy a gázt se kötöd be a saját szakálladra, mert félsz, hogy felrobbantod magad, a pénzügyekben sem árt az ilyen óvatosság. Egy ilyen rossz döntés elviheti a teljes megtakarításod.

Kifutottam az időből, az aranyra és a forexre nem jutott idő. Mondjuk mindkét téma megér egy-egy saját bejegyzést (vagy többet is), úgyhogy ezekre majd visszatérünk.

Remélem, ma is tanultatok valamit.

Update: éppen most váltottunk e-mailt Zolival. Azt mondtam neki, hogy ha már mindenképpen vállalati euros kötvényt szeretne, miért nem nézi meg az OTP alárendelt tőkekölcsön kötvényét, 2014-es lejárattal 6-7%-os hozam mellett fut. Erre visszaírta, hogy megnézte a bankban, az OTP kötvény 2 évre 3%. Na igen, nem mindegy, hogy milyen kötvény. Más a hozama a jelzáloggal fedezetnek, a sima banki kötvénynek és az alárendelt kötvénynek. És ennek is nyomós oka van, de ezt már nem fogom most elmagyarázni. Amiért leírtam: még a kötvény típusa is számít a hozamnál.

Sikerült végre megtudnom: ma az euros OTP alárendelt kötvény 2016-os lejáratra 9,7%-on ment. De alárendelt kölcsöntőke kötvény, ha nem tudod, ez mit jelent, kérdezz rá, mielőtt bevásárolsz belőle. És én nem javasoltam, hogy vegyél, csak információt osztottam meg.

Tetszett az írás? Akkor ne felejts el bejelölni a facebook-on, így mindig értesülsz az új írásokról. http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Rossz hírek a gazdaságban

Mivel finoman is szólva zajlik az élet mostanában, egy gyors összefoglalót írok nektek, hogy tudjátok mi a helyzet.

(Ijedősebbek ne olvasgassanak gazdasági híreket mostanában. 🙂  )

A tegnapi olasz események (Berlusconi lemondott) okozta öröm gyorsan elpárolgott.

A görög válság még meg sem oldódott, itt az olasz.

Az olasz államadósság elérte a 1900 milliárd eurót, a GDP közel 120%-át. (Ez ötszöröse a görög államadósságnak, a magyarnak pedig mintegy 27-szerese), a költségvetési hiány pedig az első félévben meghaladta a 48 milliárd eurót.

A befektetők egyre kevésbé gondolják azt, hogy ez az adóssághegy fenntartható, ezért egyre magasabb kamatok mellett hajlandóak finanszírozni az országot. Csak idén 37 milliárd, jövőre pedig 307 milliárd eurónyi adósság jár le, ezt mindenképpen újra kell finanszíroztatni a befektetőkkel.

A 10 éves olasz állampapírok kamata meghaladta a 7%-ot, ez az a kamatszint, ahol a görög és portugál adósságkezelés is kezelhetetlenné vált. 

Európát el lehet képzelni Görögország nélkül, de Olaszország nélkül már elég nehéz.  

Ez miatt mindenki ideges. Mint a következő leggyengébb láncszem, Magyarország is belekerült a viharzónába. A magyar állampapírok biztosítási díja (a CDS) 570  bázispontra ugrott, azaz egyre közelebb került a 2008-as sokk 630 bázispontjához.

Az euro is 310 forint fölé száguldott és sajnos ott is maradt. A svájci frank 252 Ft, a tőzsde esett.

Ezek történtek ma. Azért szép estét mindenkinek.

 

Share

A jövő és a pénzügyi próféták

Tegnap találkoztunk Viktorral és beszélgettünk egy jót.

Számomra nagyon tanulságos volt az este. (Remélem neki is 🙂  )

Meglepett, hogy olyan írások, amit nem is gondolok bombasztikusnak, vagy különösebben fontosnak, mint például a lakásbiztosításról, vagy a pénzügyi végzettségekről szóló bejegyzések, ilyen mély nyomot hagynak az olvasókban. Viktor is elővette a társasház biztosítást, amiről eddig csak annyit tudott, hogy van.

Szóval, ez megerősít, hogy csak megéri írogatni ilyen dolgokról.

Amit észrevettem, Viktor mindenáron ragaszkodott a befektetési alaphoz, mert azt mégiscsak szakemberek kezelik, akik odafigyelnek a piacra, tehát nagyobb hasznot érnek el, mint az átlag.

Nos, ez a mese és a rizsa. Erről szeretnék most egy keveset szólni.

A marketing azt sulykolja, hogy bízza szakembereinkre a pénzét, ők folyamatosan figyelik a piacot és mindig a legjobb döntéseket hozzák az Ön érdekében.

Az emberek azt várják a brókerüktől, vagy az alapkezelőjüktől, hogy a jövőbe látva hozzon számukra előnyös döntéseket. Erre az elvárásra sok szakmabeli rá is játszik, mintha tudná, mi fog következni a közeljövőben.

Az a rossz hírem, hogy senki nem tudja, mi lesz holnap, de még azt sem, mi lesz ma délután. A piacot ezer dolog mozgatja, szubjektív és objektív dolgok egyaránt. Sokkal nagyobb súllyal esik latba a piaci szereplők hangulata és érzelmi döntése, mint racionális érvek.

Nézzük például Európa jövőjét. Mi lesz Görögországban? Létrejön-e az egységkormány? Az emberek elfogadják-e? Sikerül-e bevezetni a további megszorításokat? Ez nem veti-e túl vissza a gazdasági fejlődést? Ez hogyan hat vissza az adóbevételre és az az adósságállomány törlesztésére? Erre miként fognak reagálni a hitelezők és általában a piaci szereplők? Mennyi bankot kell feltőkésíteni és lesz-e rá elég pénz? Elhiszik-e a kisbefektetők, hogy nincs veszélybe a pénzük és megrohanják-e a bankokat? Ez továbbgyűrűzik-e a többi európai országba?

És még tudnám folytatni csak Görögországgal kapcsolatban hasábokon át. Ott van még Olaszország, Írország, a német közvélemény és a többi.

Ez eddig csak Európa és csak a racionális érvek. Millió más tényező mozgatja még a gazdaságot és a befektetők hangulatát, ami mind kihatással van az árfolyamokra. Jöhet ma egy bejelentés, amire senki nem számított.

Még olyan ember sincs a világon, aki azt megtudná mondani, hogy holnap le, vagy felfelé fog menni az OTP részvény, vagy mondjuk a kőolaj ára. Olyan meg végképp nincs, aki ugyanezt egy évre előre látná.

Az összes alapkezelőnél és brókerháznál dolgozó ember is csak találgat, hogy szerinte mi lesz. Ha elolvasol egy elemzést, az x bank elemzője szerint az OTP részvény ára nőni fog és hosszasan megindokolja. Az y bank elemzője szerint stagnálni fog és ő is megindokolja, a z bank elemzője szerint pedig egyenesen zuhanni fog és természetesen ő is tud érveket felhozni. Tehát meggyőztek, hogy a részvény ára vagy esni fog, vagy emelkedni, vagy stagnálni.

Amikor olyat olvasol, hogy az alapunk speciális üzletpolitikája miatt ezzel az alappal a csökkenő árfolyamok mellett is tudsz hasznot realizálni, te ezt úgy érted, hogy akár emelkednek a részvényárak, akár csökkenek, te nyerő leszel.

Pedig ez sajnos csak annyit jelent, hogy az alap kezelője tud shortolni is, azaz árfolyam csökkenésre fogadni, mert az alap üzletpolitikája ezt lehetővé teszi. Ha éppen eltalálja, hogy most csökkenni fog az árfolyam. Ez jó esetben az esetek felében be is következik, a másik felében bukta.

Tehát nem csak a fejre, hanem az írásra is tud fogadni az alapkezelő. Már csak éppen el kellene találnia, mi lesz a piacon.

Nem, a brókered és az alapkezelőd sem próféta. Ha mégis ezt sugalja magáról, akkor ő nem a jövőt látja maga előtt, hanem csak a jutaléktáblázatot.

Aki szerint az arany ára tuti tovább fog nőni, az biztos, hogy azt akar eladni neked.

Aki tudja, hogy mit hoz a holnap és erre egyből megoldást is kínál, az csak rád akar sózni valamit.

A jó pénzügyi tanácsadó nem látja a jövőt. Ő azt tudja, hogy milyen esetek várhatóak (szigorúan többes számban) és mit kell tenned, hogy bármelyik is bekövetkezik, ne okozzon neked komoly kárt. Elmondja azt, hogy mit ne csináljál. Hogy öt év időtáv alatt nem teszünk pénzt részvénybe, nem tesszük fel az összes pénzünket egy fogadásra, hogy elosztjuk a megtakarításainkat a felhasználás célja és időpontja alapján. Felméreti veled a kockázattűrő képességedet és ez alapján megmondja, hogy mit tegyél és mit nem. Elmondhatja azt, hogy például az arany ára szerinte már másfél éve erősen túlértékelt, de gyorsan azt is hozzáteszi, hogy nem számít, ha esetleg igaza is van, amíg 20 millió másik ember ezt másként gondolja. Elmondja azt, mi lesz akkor, ha ezt a döntést hozod abban az esetben, ha ez következik be és mi, ha annak az ellenkezője.

Ne értsetek félre: természetesen komoly szükség van az alapkezelők és brókerek szaktudására, de ez nem a látnoki képességüket jelenti, hanem hogyan kezeljék a pénzt és osszák el a kockázatot. hogyan súlyozzák a portfoliót és ezekhez hasonló dolgok. A listán nincs rajta a jövendőmondás képessége.

Tehát röviden: kerüljétek a látnokokat.

 

Amennyiben tetszik a blog, legyen követőnk a facebook-on, hogy mindig értesülhessen az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Forex biznisz, a tuti nyerés?

 Akarok egyszer írni a tuti nyerő online devizakereskedésről (Forex, vagy FX), addig is olvassátok el a PSZÁF friss felmérését:

https://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/befektetesi_szolgaltatok/publikaciok/magas_tokeattetel_111105.html

Kicsit tudni kell értelmezni a leírottakat, de a lényeget kiemelem nektek:

A lakossági ügyfelek túlnyomó része (77%-a) veszteséget realizált az FX forward és CFD ügyleteken.

A vizsgált napon fennálló nyitott pozíciók összesített, nem realizált nyeresége lakossági ügyfeleknél 1,2 Mrd forint, míg a pozíciók nem realizált vesztesége 4,2 Mrd forint volt. A nyitott pozíciók nagy része, hasonlóan a lezárt pozíciókhoz veszteséget mutatott. Egy nyitott pozíció átlagos eredménye 744 ezer forint veszteség volt. A veszteséges nyitottpozíciók 50%-ánál a kimutatott veszteség meghaladta a 340 ezer forintot.

Még egyszer: ez egy napon vizsgált veszteség.

Addig is, amíg ezt nem vitatjuk meg, érdemes olvasgatni ezt a PSZÁF elemzést.

 

Amennyiben tetszik a blog, legyen követőnk a facebook-on, hogy mindig értesűlhessen az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Nulla forintos bankszámla céges dolgozóknak

 Feri kérdezte, hogy mit kell tudni az ingyenes bankszámláknál megemlített cégek dolgozói által köthető nulla forintos bankszámlákról.

Röviden: sok bank szeretne egyszerre sok ügyfelet és hasonlóan például a mobilszolgáltatókhoz, komoly kedvezményt ad, ha egyszerre sok embert elérhet.

Ehhez a munkáltatónak mindössze egy keretszerződést kell aláírnia, amiben vállalja, hogy tájékoztatja a bankot, ha a munkavállaló elment a cégtől. Ez általában úgy működik, hogy egy-két évente kiküld a bank egy excel táblát a cégnek, aki kihúzza belőle az eltávozott kollégákat. Innentől kezdve ha még él az adott bankszámla, átteszik sima lakossági csomagba az illetőt, azaz elveszti a speciális kedvezményeit.

Ennél több dolga a cégnek nincs. Nem kell céges számlát nyitnia az adott banknál, nem kell a dolgozóit átvinni, semmi.

Milyen kedvezmények vannak? Én egy bankét írom le, szerintem a többi is nagyjából hasonló. Ha érkezik havi 75 ezer a számlára akármilyen jogcímen, akkor nulla forint a havi díj, egyébként cirka 4-500 Ft. De ez a pénz több részletben és akárhonnan jöhet, ezért ha a másik bankhoz megy a fizetésed a lakáshitel miatt, nem gond, a maradékot utald át.

Internetes, telefonos utalás nulla forint, készpénz felvétel idegen automatából havi kétszer, saját automatából korlátlan számban nulla forint. Beszedési megbízás nulla forint. Nem dombornyomott bankkártya éves díja nulla forint.  Egyedül azért fizetsz, ha bankfiókban akarsz kápét felvenni, nem automatából, vagy papír alapon akarsz utalni. De ki csinálna már ilyet? 🙂

Mit kell tenned, ha te is szeretnél ilyen számlacsomagot? Keresd meg a döntéshozót (legtöbbször a HR osztály, vagy a pénzügyi osztály az illetékes) és vedd rá őket a keretszerződés megkötésére (ez semmilyen kötelezettséggel nem jár a cégnek, ő csak a munkáltatóit adja a történethez), majd találj még 4 embert magadon kívül, aki kéri ezt a csomagot. (5 a minimumlétszám)

Ezután dobj nekem egy e-mailt a telefonszámoddal, vagy még inkább a döntéshozó telefonszámával és tovább küldöm egy mobil bankár barátomnak a volt bankomnál. A 3.-4. legnagyobb bank, sok fiókkal. ( Hadd legyen neki is jó napja. 🙂 (Vidék is jöhet.)

Ő kimegy házhoz és mindent elintéz. 

A kommentekben kéretik nem találgatni a bank nevét, mert nem reklámozom őket. 🙂

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share
1 100 101 102 103 104 106