Takarékoskodjunk! Miért, hogyan, mennyit?

Többetek megkeresett az elmúlt napokban személyes tanácsadást kérve (Ezúton is köszönöm a bizalmat). Ezért gondoltam, hogy pár alapdolgot leírok a takarékoskodásról.

Előre szólok hosszú lesz, de remélem, hasznos is.

Milyen célból kell takarékoskodni? Nagyon sok magyarnak nincs tartaléka, egyik hónapról a másikra él. Ebben az a szomorú, hogy még azok is, akik egyébként gond nélkül el tudnánk tenni akár komoly összeget is havonta.

Amit mindig megkérdezek az ügyfelektől és te is kérdezd meg most magadtól: ha havonta 20 ezer forinttal kevesebbet keresnél, mint eddig, megélnél-e belőle (mondjuk kirúgnak és új állást kellene nézned, ami kevesebbet fizet)? A válasz az emberek 90%-ánál, hogy igen. Kevesebb lenne a McDonald’s, az olcsóbb sonkát kellene választani és a sportcipőből is jó lenne egy tízessel olcsóbb, de a legtöbben egy kis nadrágszíj összehúzással kijönnének a kevesebb fizetésből is.

Azaz havi (további) húszezret gond nélkül félre tudnál tenni. Hogy ez elég-e, később még megnézzük.

A második, ahol sokat spórolhatsz, hogy átnézed a rezsiköltséged. Az egyik vállalkozó ügyfelemnek egy réges-régi internetszerződése volt, valami havi 8 ezret fizetett, miközben rengeteg ajánlat volt ennek a feléért. De ő túl elfoglalt volt, hogy új szolgáltatót keressen. Megkérdeztem, hogy 96 ezer forintért szakítana-e erre időt? Merthogy ennyibe került neki az elfoglaltsága az elmúlt két évben és ugyanennyibe fog kerülni a következő kettőben is. Te mennyit fizetsz internetre, mobiltelefonra, gázra, villanyra? Egyáltalán tudod-e? Ha csak havi 3 ezret tudsz spórolni egy olcsóbb mobilcsomaggal, azzal, hogy nem hagyod a tévét stand by állapotban, hogy kihúzod a mobiltöltőt, amikor éppen nem használod és a többi, az már 36 ezer forint évente.

Árulok nulla forintos bankszámlát, ami tényleg nulla forintos (havi díj, utalási díj, kártyadíj, stb. mind nulla forint) és már 75 ezer forintos jövedelemtől elérhető. Ezen egy átlagember évi 12-15 ezret gond nélkül spórolna, vagy akár többet is (egyszer add össze egy bankszámlád költségeid, ne felejtsd a 2-5 ezer forintos éves kártyadíjat sem). Szerintetek egy 50 fős cégnél hány ember vált erre a csomagra? Elárulom: 4-5 fő. A többi lustaságból és kényelemszeretetből meg sem mozdul. Te hogyan döntenél? (A reklám helye: ha érdekel a cégednél legalább öt főt ez a csomag, írj egy e-mailt 🙂 )

A harmadik kötelező gyakorlat, hogy vezeted az ÖSSZES kiadásod, legalább három hónapig (bár akár rá is szokhatsz). Nagyon meg fogsz lepődni, ígérem neked. Vajon napi két 250 Ft-os capuccino a vállalati büfében mennyibe kerül egy év alatt? 273 munkanappal pontosan 136.500 Ft-ba. A két kisüveges kóla ugyanennyi, a napi doboz cigi 500 forintjával 182.500 Ft évi kiadást jelent. Ez a három tétel több, mint 400 ezer forint évente. De ha az ebéden spórolsz napi kétszázat, az utazáson akármennyit,  az mind-mind talált pénz. Szoktam javasolni, hogy az élelmiszerre költött pénzt is válasszák külön a rendes ételekre (kenyér, felvágott, ebéd, stb.) és a “junk food”-ra (chips, csoki, üdítő, hamburger, fagyi és egyéb felesleges ételek) Ne felejts el MINDENT felírni, a 120 forintos rágót és a 200 forintos parkolást sem. Erre vannak jó programok még a legbutább mobiltelefonra is.

Negyedik gyakorlat: fékezd meg a vágyaidat. Ne akarj mindent most. Csak egy példa: az Ipadért meg a Galaxy Tabért sokan kiadtak 220-240 ezer forintot, egy évvel később 100-120 ezerért dobálják az emberek után. És még mindig kérdés, tényleg szükséged van-e rá? Vedd meg a tavalyi sztárokat féláron, az ideieket ráérsz jövőre is.

Ötödik terület: ne növeld az életszínvonalad a kereseteddel együtt. Az emberek 90%-a boldog lett volna tíz éve, ha annyit keresne, mint most (reál értékben is, nem csak nominálisan), mégis, ugyanúgy nincs tartaléka, mint akkor se volt. Miért? Mert egyre drágább nyaralásokra költötte a pénzt, muszáj volt újabb és nagyobb autót vennie és nehogymá’ továbbra is ilyen kis lakásba lakjon tovább. És egyre több hitelnek egyre nagyobb súlyát nyögi az ilyen ember.

Fontos figyelmeztetés: soha ne vetítsd ki a jelent a jövőre, ne számolj előre a jövő bevételeivel.. Ha ma van egy jól fizető állásod, nem biztos, hogy lesz két év múlva is. Ha ma jól megy a céged, nem biztos, hogy holnap is így lesz. Mondok mindkettőre egy-egy példát: az egyik ügyfelemnek jól menő hallókészülék boltjai voltak, egy Budapesten, egy vidéken. A havi forgalom csak a budapesti boltban 25 millió körül volt. Úgy gondolta, megengedhet magának, egy lízingelt Mercedest és egy kis egyéb luxust. Aztán egyik napról a másikra a TB nem támogatta a hallókészülékeket 90%-osan, így senki nem akart méregdrága digitális készüléket. A havi forgalma szó szerint napok alatt 3 millióra esett vissza, miközben minden kiadása maradt a régi (bérleti díj, alkalmazottak, a Mercedes lízingdíja, stb.)

Egy másik ügyfél jól menő középvezető volt, 700 ezres fizetéssel, túl az ötvenen. Úgy érezte, megengedheti magának az úszómedencét és az egyéb drága dolgokat. Egyik napról a másikra eladták egy külföldi tulajdonosnak a céget, aki az összes vezetői állásba a saját embereit ültette (logikusan). Az emberünk ott maradt munka és pénz nélkül, nagyon hosszú ideig nem talált másik munkát. (Mert bérelvárásai természetesen voltak) Neki sem volt tartaléka.

Egyébként gyakran megdöbbenek, amikor látom, hogy nagyon jól kereső emberek vezető állásban nyakig el vannak adósodva. Teljesen kihasznált milliós hitelkeret plusz hitelkártya, miközben látom a bankban, hogy 7-8-900 ezer forintokat keres havonta. Ez a felelőtlenség és a teljes pénzügyi butaság.

 

Apropó, hitel: a hitel nem más, mint a jövendő bevételeid előre eladása, nagyon nyomasztó kamatterhek mellett. Amit sokan nem értenek: A HITEL SOHA NEM OLD MEG SEMMIT! Ha keveset keresel, ha nincs pénzed rendes autóra, ha nem jössz ki a fizetésedből, a hitel nem megoldást ad, hanem még mélyebb verembe taszít, mert ezután még a kamatokat is fizetned kell. A megoldás, hogy a bevételeid növeled és a kiadásaidat csökkented, nem pedig az, hogy a hiányt hitellel látszólag elfeded, miközben még nagyobb hiányt teremtesz.

Akkor hogyan tudsz spórolni?

A legelső lépés az egészséges pénzügyek felé, hogy hat havi megélhetésünknek megfelelő összeget félreteszünk bankbetétbe. Ez szent tehén, ebből nem festjük ki a konyhát, nem megyünk el nyaralni, soha nem költjük semmire. Miért van erre szükség? Mert bármikor előfordulhat, hogy elveszíted a munkád, vagy átmenetileg az egészséged. Ezt a pénzt akkor kell felhasználnod. Ostoba úr, nyakában a lakáshitel törlesztőjével, a rezsivel és a család megélhetésével kénytelen a legelső rosszul fizetett állást elvállalni, mert napról napra jobban szorul a pénzügyi hurok a nyaka körül. Te, aki bölcs vagy, nyugodtan pályázgathatsz a legjobb állásokra és megmondhatod a rossz munkát/fizetést ajánló munkaadóknak, hogy szerinted a te munkád és szaktudásod ennél többet ér. Könnyen válogathatsz, ha hat havi tartalék van mögötted.

A második lépés, hogy megszabadulsz minden hiteledtől. Mert annak nincs sok értelme, hogy fizetsz a bankodnak 10-20-30% kamatot, miközben kapsz ugyanattól a banktól 6% mínusz kamatadónyi kamatot a pénzedre. Ha erre nem vagy képes, igyekezz a drága hiteleket olcsóbbra váltani (hitelkártya-hitelt személyi kölcsönre, személyi kölcsönt szabadfelhasználású jelzálog-hitelre, stb.)

Ha ezzel a kettővel megvagy, vizsgáld meg, milyen egyéb célból kell takarékoskodnod. Gyereked életkezdése, nyugdíj, új autó, lakásfelújítás, általános tartalék, stb.

Ezzel elérkeztünk a „mennyit is kellene elraknom havonta” kérdéshez. A válasz egyszerű: oszd vissza a felismert szükségedet. Pl. másik autó öt év múlva 2 millió forint. Az évi 400 ezer forint, havi 33 ezer forint. Nyugdíj-kiegészítés 30 év múlva havi 40 ezer forint. Ha átlagban 15 évig élsz még nyugdíjasként, akkor havi 20 ezret kell erre eltenned, ha még 30 éved van hátra. Gyereknek 5 millió 12 év múlva, stb, stb. (Megjegyzés: mivel az infláció és az elérhető hozam durván kiegyenlíti egymást, ezért számolhatunk jelenlegi értékben is, amit hoz a megtakarítás, megeszi az infláció. De aki akarja, cifrázhatja, nyugodtan kalkuláljon mindenféle hozammal és inflációval.)

Ezeket összeadva, kijön egy ütős összeg, mondjuk havi 80-90 ezer forint. Az egészben az a legdurvább, hogy tényleg mindre szükséged van. Ilyenkor azt mondom az ügyfeleknek, hogy mivel erre az összegre szükségük van, tegyék el mindet. Persze, akkor nem lesz elég a fizetésük, de pont ez a célom, hogy ráébresszem őket, hogy egész egyszerűen túl keveset keresnek. Nagyon sok ember elmegy dolgozni havi 120-140 ezer forintért, azért dolgozik, hogy tudjon enni és azért eszik, hogy tudjon dolgozni. Ennek így nem sok értelme van. De ha ebből a pénzből elrak havi 80 ezret, akkor már nem fog kijönni a maradékból, ezért el kell kezdenie gondolkodni, hogyan tudna továbblépni. Vállaljon gitároktatást délutánonként? Tanuljon meg normálisan angolul, hogy jobb állást kapjon? Vagy bármi, ami kimozdítja a jelenlegi vegetálásból.

A másik: akármennyit is teszel el havonta, ha nem fáj, ha nem érzed a hiányát, akkor egész egyszerűen túl keveset teszel el. Akkor csak a feleslegedből spórolsz egy keveset. Havonta egy marék apró 10 év múlva is csak egy marék apró lesz.

Sokan tesznek el havi 5-6 ezer forintot és boldogok, hogy spórolnak. Havi 5 ezer forint egy év alatt évi 60 ezer, tíz év alatt 600 ezer. Az mire elég?! A 3 ezer forintos önkéntes nyugdíjpénztár is csak önbecsapás.

Akartam még arról írni, hogy amit elteszel, mibe tedd, de ez már legyen egy következő cikk.

Válaszolva néhány kommentre, pár dolgot szeretnék tisztázni: 

– Keveset keresni nem bűn, de nem is áldás. Igenis tovább kell lépni. Ha kell, be kell esti iskolába iratkozni, vagy nyelvet kell tanulni, esetleg egy jó vállalkozást kell elindítani, első körben munka mellett. Sokan panaszkodnak, hogy milyen keveset keresnek, de ha megkérdezed, mit csinált az elmúlt öt évben, hogy ez megváltozzon, kiderül, hogy semmit. Pedig egy jó angol nyelvkönyvet a könyvtárból ingyen kivehetsz, vagy használtan CD-vel együtt megveszel 3 ezer Ft-ért. A főiskola az első diplomáig ingyenes. Úgyhogy a tanulás nem pénzkérdés, hanem elhatározás kérdése csak.

– A takarékoskodás nem egyenlő a garasoskodással. A Bibliában kétféle tizedet kellett fizetni. Az egyik ment az állam fenntartására, a másik tizedet szó szerint el kellett verniük. Ételre, italra, lakomára kellett költeni, hogy az ember élvezze azt az áldást, amit Isten adott neki, hogy felvidámodjon a lelkük az egész éves munka után. Mai kifejezéssel, el kellett menniük nyaralni két hétre. És ez kötelező törvény volt, nem szabadon választott program. Akit érdekel, elolvashatja itt: biblia.hit.hu/bible/21/DEU/14/22#v22 Mert ha valaki egész életében csak garasoskodik, megkeseredik.

– Eltenni havi ötezret még mindig jobb, mint mindent elverni. Viszont nézz szembe a tényekkel, mennyi lesz havi ötezer forint tíz év múlva. Fedezi-e a szükségeidet? Ha nem, akkor gondold át, hogyan tudnál többet eltenni.

– Volt, aki kifogásolta, hogy azt írom, hogy annyit tegyen el, amennyi már fáj. Természetesen nem mazohizmusra gondolok, és nem is arra, hogy tegyél el annyit, hogy már cipőre se teljen. Viszont annyit tegyél el, hogy hiányod keletkezzen, hogy át kelljen alakítanod a kiadásaidat, hogy kigyere a maradék pénzből.

– Volt, aki a havi 80 ezret sokallta. Ez sajnos egyszerű matematika, összeadom a nyugdíjra szükséges 30 ezret, az autó cseréjéhez szükséges 33 ezret és a gyereknek szánt 27 ezret. Mondd meg, melyikre nincs ebből szükséged? Ha van olyan, csökkentheted a havi takarékoskodást. Egyébként meg a kiadásaid kell csökkenteni és a  bevételeidet növelni, más megoldás nincs.

 

Várom a témajavaslatokat továbbra is.

 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Az elhalálozási rendelkezésről

“És miképpen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet”

Ez az idézet közel kétezer éves, a Bibliából van. Mégis sok ember elfelejti, hogy ő is meg fog halni egyszer és nem feltétlenül akkor, amikor számít rá.

Beszélhetnénk az idézet morális, etikai, lelkiismereti és egyéb vetületeiről, de én most egy teljesen más dologra szeretném felhívni a figyelmeteket.

Minden bankszámlánál megadható egy úgynevezett elhalálozási rendelkezés. Ennek birtokában a bank annak fizeti ki a bankszámlán található összeget, akit az elhunyt még életében megnevezett és nem érdekli, ki örökölné jog szerint azt a pénzt.

Ennek hiányában viszont nem fizetheti ki a pénzt, amíg a közjegyző el nem dönti, kit, vagy kiket illet. A közjegyzői határozatra gyakran fél évet kell várni, vagy többet is. Az összeget zárolják, se lekötni, se egyebet nem lehet tenni vele.

De ez csak a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy az örökösödési törvény szerint a pénzt a gyermekek öröklik, az özvegyé csak a haszonélvezet, azaz a kamatok.

Ami akkor a leghatalmasabb szívás, ha a gyerekek kiskorúak. Akkor a gyámügy egyből rárakja a kezét a pénzre és gyámügyi számlára kerül, alacsony kamattal és minden egyes felvéthez a gyámügy hozzájárulása kell. Finoman szólva is igen macerás dolog.

Ezért mindenki adjon elhalálozási rendelkezést a számlájához. Ez több bankban ingyenes, de sajnos vannak olyan bankok, ahol ez 1.500-2.000 Ft 70 év alatt.

A rendelkezés megadása 5 perc, ennyit mindenképpen megér.

Értékpapírszámlához nem adható ilyen rendelkezés, az sajnos mindenképpen az örökség részét képezi.

 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

A kötvényekről

Arra gondoltam, folytatva az oktató sorozatot, most írok egy bejegyzést a kötvényről.

Egyszerre akarok egyszerűen írni és kicsit mélyebben is. Mindenki olvassa addig, ameddig érdekli. 🙂

A kötvény hivatalos neve “hitelviszonyt megtestesítő értékpapír” Azaz amikor kötvényt veszünk, valakinek kölcsönadunk pénzt, aki azt vállalja, hogy a lejáratkor visszafizeti a teljes tőkét, valamint a megegyezés szerinti időpont(ok)ban kamatot fizet. Olvasd tovább

Share

Most már aztán like-olhattok

Drága Rajongótáborom,

Bekapcsoltam a facebook és egyéb gombokat, most már nyugodtan lájkolhatjátok az írásaimat, hadd olvassák mások is. Előre is köszi a nyomkodást.

ui: egyébként hiába sunnyogtok, látom ám a statisztikában, hogy napi 120-140 ember jár ide. 🙂 Úgyhogy tessék csak bátran lájkolni meg +1-ezni.

Share

A banki tanácsadókról

Ebben a bejegyzésben azokról szeretnék pár szót szólni, akikkel naponta találkozunk a bankfiókokban. Remélem, fog segíteni némelyeknek, hogy megértsék, hogyan működnek ezek a dolgok.

Így ezután majd érteni fogja, mit jelent az a mondat, mikor a privátbankára felhívja, hogy Kovács úr, jöjjön be, nézzük át a portfólióját, vagy a brókere egy tuti tippel keresi. 🙂

Kicsit nézzük át az elnevezéseket. A bankok bevezették az ügyfél-szegmentációt, melynek célja az emberek vélekedésével szemben nem az ügyfelek jobb kiszolgálása, hanem, hogy a jobb ügyfeleken többet lehet keresni, ezért érdemesebb kiemelten figyelni rájuk. Olvasd tovább

Share

Tudnivalók a bankkártyákról

Pár gondolatot leírnék a bankkártyákról, hátha valakinek segítség.

Két cég van jelen komolyan Európában, a Visa és a Mastercard, amelyik felvásárolta a Cirrus/Maestro-t is.

A mi szempontunkból a különbség a két cég között, hogy a nem chipes Visa USD elszámolású, a Mastercard és a chippel ellátott Visa kártya euro alapú, illetve Európán kívül a PIN-kód köteles vásárlások esetén a MasterCard dollárelszámolású.

Ha forintban vásárlunk, ennek nincs jelentősége, de ha euróban, akkor a Visa kártyánkkal költött összeget először dollárra váltják, majd utána forintra. Ugyanez igaz, ha Mastercarddal vásárlunk dollár alapon az interneten.

Olvasd tovább

Share

A magyar közigazgatás bugyrai 2011

Ez a bejegyzés egy kicsit off, de ha már van blogom, hadd dühöngjem ki magam itt. 🙂

Vettem egy autót, így sajnos újra testközelből kellett találkoznom a magyar közigazgatással.

Én naív elmentem pénteken munkaidőben, hogy átíratom az autót, miután egy újabb munkaidőben már átestem a kötelező eredetvizsgálaton.

Mondták hehe, vagy foglaljak időpontot, vagy jöjjek hétfőn nyitás előtt két és fél órával, hogy még legyen sorszámom arra a napra. Olvasd tovább

Share

Albérlet, vagy saját lakás? Melyik az olcsóbb?

Régóta adós vagyok ezzel az írással.

Örök dilemma, hogy melyik az olcsóbb: a banknak kamatot fizetni, amiért a pénzét használhatjuk, vagy egy lakástulajdonosnak albérleti díjat fizetni, hogy a lakását használhatjuk.

Gyakran találkoztam azzal az érveléssel a munkám során, hogy azért jobb a banknak fizetni, mert akkor az enyém lesz a lakás, míg az albérletben soha nem lesz az.

Kedves Olvasó, SOHA nem lesz az Öné a lakás, ha kamatokat fizet a banknak. A lakás azért lesz az Öné, mert a kamatokon TÚL apránként a tőkét is kifizeti a banknak. Olvasd tovább

Share

Mi lesz a bedőlt, államilag támogatott hitelekkel?

Amint azt egy korábbi bejegyzésemben írtam, az állam két kézzel szórta a támogatásokat az embereknek, hogy lakást vegyenek.

A válság kitörése óta, de különösen a kormányváltás óta az állam szorongatja a bankokat a bedőlt hitelek miatt.

Amiről egy szót sem hallok sehol, hogy vajon az állam behajtja-e a bedőlt hitelekbe beleölt állami támogatásokat?

Ugyanis az állami támogatásokról szóló 2001/12-es törvény szerint ha az állami támogatással megszerzett ingatlant a tulajdonosa 10 éven belül (fiatalok otthonteremtésénél 5 éven belül) eladja, vagy bérbe adja, köteles az összes igénybe vett állami támogatást visszafizetni. Ilyenek például a szocpol, pl. 3,6 millió forint, az állami kezességvállalás (10% önerőtől lehetett lakást venni, miközben a bank csak 25%-tól adott) és a kamattámogatás, ami 4-6% évente (az öt éves állampapír kamatának 60%-a). Olvasd tovább

Share

A pénzügyi tanacsadokról

Sokat gondolkodtam, megírjam-e ezt a posztot, számítva az érintettek felzúdulására. Mivel várhatóak a személyeskedések, előre szólok, hogy évekig jómagam is dolgoztam életbiztosítási ügynökként, majd hitelközvetítőként és mobilbankérként, úgyhogy belülről ismerem ezt a világot.

Szeretném az elején leszögezni, nem célom, hogy bárkit megsértsek és semmi bajom azzal, ha valaki pénzügyi termékeket árul. Csak szeretném, ha az alább leírt dolog a helyére kerülne Magyarországon. Olvasd tovább

Share

Ha túl szép, hogy igaz legyen

Sokan belefutnak csábító banki ajánlatokba és ott a helyszínen gyorsan el kell dönteniük, mibe fektetik a pénzüket akár hosszabb távra is.

A döntéshez adott egy kisasszony, akinek véres tervszámai vannak, hogy miből mennyit adjon el, bármi áron, ezért buzgón igyekszik bennünket meggyőzni az aktuális termék megvásárlására és egy szép színes prospektus, ami csak pont a lényeget hallgatja el (költségek, kockázat és hasonló apróságok). Olvasd tovább

Share

A pénzpiaci alapokról

 Bence levelén felbuzdulva írok pár szót a pénzpiaci alapokról.

(A táblázat az ő keze munkája, köszönjük.)

Mi az a pénzpiaci alap? Egy olyan befektetési alap, amely az ügyfelek pénzét bankbetétekbe és rövid lejáratú (általában maximum 3 hónapos) állampapírokba fekteti.

Ezáltal három jellemzője van a pénzpiaci alapoknak: alacsony kockázat, likviditás és sajnos alacsony hozam.

Nézzük sorrendben:

– alacsony kockázat: mivel sem a bankbetét, sem a rövid futamidejű állampapírok nem tartoznak a kockázatos termékek közé és a kamatkörnyezet változására is gyorsan reagál az alap, ezért túl nagy meglepetés nem érhet bennünket. (Természetes ma már figyelni kell az államcsődökre és a bankcsődökre is, ezért ne higgyük, hogy nincs semmi kockázata az alapnak.)

– likviditás: talán ez a legnagyobb előnye a pénzpiaci alapnak. Bármikor betehetjük és kivehetjük a pénzt, az eltelt napokra kapunk kamatot.

– alacsony hozam. Ez két részből tevődik össze. Az egyik, hogy az alapkezelő a sima bankbetéteknél nagyobb kamatot tud kialkudni a bankoknál a nagy összegű pénztömeg miatt, viszont ez mindig el fog maradni az ügyfelek által elérhető akciós bankbetét-ajánlatoktól.

(Egyébként ez az alkupozíció legtöbbször csak elméletben működik, mert a legtöbb alapkezelő egy-egy anyabankhoz tartozik, ezért csakis az anyabankba fekteti a beszedett pénzt. Senki nem hallott még olyat, hogy az O. bankhálozatán keresztül összeszedett pénzt az O. tulajdonában lévő alapkezelő az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva az E. bank bankbetéteibe fektette volna a pénzt. Ilyen sajnos csak a mesékben vannak, az alapkezelők csak papíron függetlenek az anyabankjaiktól.)

A másik probléma a költségek: egyrészt az alapkezelői díj, másrészt a beváltás költségei. Az alapkezelői díj 0,5-1% (a közzétett hozamokból már általában le van vonva), a beváltási díj általában oda is és vissza is 500-1000 Ft között van. Ezen kívül értékpapír számlát is kell nyitnunk, aminek díja van (több helyen 0,11%, de minimum 400 Ft/negyedév)

Nézzük az elérhető hozamokat, collected by Bence:

Alap Hozam (1 éves)
ERSTE Tőkevédett Kamatoptimum 6,55 %
Allianz Pénzpiaci 5,74 %
Raiffeisen Pénzpiaci 5,72 %
Takarék Likviditási 5,65 %
K&H Forint Pénzpiaci I 5,25 %
Pioneer Magyar Pénzpiaci I 5,23 %
Futura Pénzpiaci I 5,12 %
Budapest Bonitas Plus 5,05 %
Erste Tőke- és Hozamvédett 5,01 %
AEGON Pénzpiaci 4,93 %
Generali Cash A 4,86 %
Generali Cash B 4,86 %
CIB Betét 4,83 %
CIB Pénzpiaci 4,83 %
Pioneer Magyar Pénzpiaci A 4,83 %
ERSTE Tőkevédett Pénzpiaci 4,81 %
Futura Pénzpiaci B 4,70 %
Magyar Posta Tőkevédett Pénzpiaci 4,69 %
Raiffeisen Likviditási 4,69 %
Budapest I. Állampapír 4,66 %
QUANTIS HUF Likviditási A 4,65 %
Erste Likviditási 4,60 %
Concorde Pénzpiaci 4,58 %
DIALÓG Likviditási 4,58 %
ING Pénzpiaci 4,57 %
MKB Prémium Pénzpiaci 4,55 %
K&H Tőkevédett Forint Pénzpiaci 4,41 %
QUANTIS HUF Likviditási N HUF 4,38 %
BP Bonitas 4,31 %
OTP Tőkegarantált Pénzpiaci 4,28 %
Budapest Aranytrió 2. 4,09 %
Budapest Dupla Trend 4,05 %
Budapest Aranytrió 3,95 %
Volksbank Pénzpiaci 3,75 %
Quaestor Kurázsi 3,67 %
Budapest Pénzpiaci 3,28 %
Access Pénzpiaci 2,57 %
Budapest MetálMix Pénzpiaci
Budapest Világválogatott
K&H tőkevédett forint pénzpiaci E

A legelső versenyző kicsit kilóg a sorból, mert vállalati kötvénybe és jelzálog-levélbe is fektet, a kockázata nem a “minimális”, hanem az “alacsony”, legalább 6 hónapra ajánlják csak, a tőkegarancia csak két év után él, valamint a saját tájékoztatójuk szerint az eddigi maximális hozamuk 6,4%-volt, nem 6,55%. A hozamgrafikonon látszik, hogy jó párszor esett az árfolyama.

Bővebben itt:http://www.erstebroker.hu/file/Erste_Tokevedett_Kamatoptimum_Portfoliojelentes110531.pdf

Amit fontos tudni: a pénzpiaci alapoknál a visszamenő hozamokat látjuk!!!Ebbe a csapdába a legtöbb ügyfél belesétál. Ne hasonlítsuk össze az elmúlt év pénzpiaci alap hozamait a jelenleg elérhető bankbetéti hozamokkal! Azt nézzük meg, hogy az elmúlt évben mennyi kamatot kaptunk volna a bankbetétben és mennyit az alapban. Ez főleg tavaly-tavalyelőtt volt érdekes, amikor nagyon csökkentek a banki kamatok, de a pénzpiaci alapok hozamai hatalmasnak tűntek, mert azok még az előző évre vonatkoztak, amikor magasabbak voltak az elérhető banki kamatok. Ezért aztán sokan ezekbe tették a pénzt.

Kinek ajánlom? Magánembernek nem. Több banknál kapunk látraszóló kamatot a lekötetlen pénzünkre, jelenleg például az A. banknál 5,25%-ot, egyéb költségek nélkül. Ez a legtöbb pénzpiaci alapnál több.

Kinek lehet jó? A cégeknek, akinek a szemét a bankok 3-3,5%-os kamattal szúrják ki.

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

A lakástakarék hozamairól még egyszer

Az előző lakástakarékról szóló cikkben többen nem értették, mire gondolok, amikor azt mondom, hogy lakástakarékot csak a lehető legrövidebb időre kötünk.

(//kiszamolo.hu/lakastakarek-penztar-az-evszazad-uzlete/)

Az ő kedvükért csináltam egy táblázatot, ami azt mutatja, hogyan zuhan évről-évre a lakástakarékon elérhető hozam az miatt, hogy az állami támogatás a bennlévő összegtől függetlenül csak maximum 72 ezer forint, a kamat meg mindössze csoffadt egy (vagy másfél, vagy három) százalék. Több módozat van, többféle kamattal, én az 1%-ossal számoltam. Akinek van kedve, kiszámolhatja a többire is.

A táblázat nem pontos, hiszen nem az év elején fizetjük be egy összegben a pénzt, így kamatot sem egész évre kapunk, de ez a lényegen nem változtat.

Igazából érdemes lenne az addig elért átlagos éves hozamot is minden évben kiszámolni, de ezt így vizsgaidőszakban ne várjátok tőlem 🙂 Egyébként ezt megmutatja az EBKM, amit pontosan ezért találtak ki, hogy összehasonlíthatóak legyenek a kamatok/hozamok.

Pár szó még a költségekről: A legkeményebb a szerződéskötési díj, ebből fizetik az ügynököt. Ez a szerződéses összeg 1%-a, 4 éves havi húszezres szerződésnél átlag 26 ezer Ft, 8 évesnél 52 ezer, 10 évesnél kb. 65 ezer. (Vagyis az első éves állami támogatásunk majdnem.) Mivel az ügynök keresete lineárisan nő a futamidő növekedésével, ez megmagyarázza, miért preferálja több ügynök a hosszabb futamidőt.

Ezen kívül van egy havi 150 Ft számlavezetési díj, ha pedig valaki csekken akarna fizetni, külön csekkdíj is van.

Félreértés ne essen: szerintem jó tud lenni a lakástakarék, csak tudni kell okosan kötni.

A táblázatból egyértelműen kiderül, sokkal jobban jár az, aki nyolc év helyett köt egy négyéves szerződést, amikor az lejár, betörleszti a hitelébe, vagy felhasználja és nyit egy újat másik négy évre, mint az, aki eleve nyolc évre nyitotta a számláját. Az első esetben az elért hozam közel 12% évente mind a kétszer négy évben, a második esetben a hozam mindössze 5,3% évente

Akkor végül a táblázat:

Évek száma Már bennlévő összeg az év elején Éves befizetés Államtól kapott támogatás LTP-től kapott kamat Adott évi hozam összesen Ugyanaz százalékosan
Első év 0 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 3 120   75 120   31,30%
Második év 315 120 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 6 271   78 271   14,10%
Harmadik év 633 391 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 9 454   81 454   9,33%
Negyedik év 954 845 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 12 668   84 668   7,09%
Ötödik év 1 279 514 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 15 915   87 915   5,79%
Hatodik év 1 607 429 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 19 194   91 194   4,94%
Hetedik év 1 938 623 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 22 506   94 506   4,34%
Nyolcadik év 2 273 129 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 25 851   97 851   3,89%
Kilencedik év 2 610 981 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 29 230   101 230   3,55%
Tizedik év 2 952 210 Ft 240 000 Ft 72 000 Ft 32 642   104 642   3,28%
Share

Taxi, vagy saját autó? Melyik az olcsóbb?

Nagyon sok autós az úgynevezett vasárnapi autós kategóriába tartozik, akik nagyvárosban laknak, munkához, vagy munkába járáshoz nem használják az autót, csak este vagy hétvégén mennek vele bevásárolni, vagy a rokonokhoz látogatóba.

Nos, mi is ilyen felhasználók vagyunk, sőt nagyon sok ismerősünk is, ezért merült fel, hogy érdemes lenne kiszámolni, mennyibe is kerül egy futott kilométer.

A feleségem a házasságunk előtt vett egy Toyota Yarist 3,5 millióért, amit 14 ezer futott kilométer és három év után 1,9 millióért adott el.

Utána vettünk egy öreg autót (nem sokat használjuk, ugye). Éppen most néztem meg az olajcsere feljegyzését, majdnem két év alatt mindössze 5 ezer kilométert mentünk. Először meglepődtem, milyen kevés, de utána számolva, tényleg nem mentünk heti 60 kilométernél többet. Az is csak bevásárlás volt, rokonlátogatás és hasonlóak.

Vizsgáljuk meg mind a két esetet, mennyibe került a végén egy kilométer az autókkal.

Az új Yaris eladásán buktunk 1,6 milliót, valamint a 3,5 millióra, amit az autóba öltünk, kamatot sem kaptunk 3 évig. Ez további kb. 840 ezer forint, 7-7,5%-os banki kamatokkal számolva. A két érték összesen 2 480 000 Ft. Ezt elosztva 14.000 kilométerrel. 174 Ft/ kilométer. Hoppá. (Ha hitelből lenne az autó, ez az adat még szörnyűbb lenne. A kapott kamatokkal nem kellene számolni, helyette kétszer- két és félszer annyi kifizetett kamatokkal számolhatnánk.)

A fogyasztása 6,5-7 liter/100 kilométer, ez 380 Ft-os benzin mellett további 24,70 Ft/kilométer, azaz összesen 198,7 Ft/kilométer.

További költség a casco, a kötelező felelősségbiztosítás, súlyadó, kötelező szerviz a márkaszervizben, ablakmosó folyadék, téli gumi és cseréje félévente. Ezek legalább további 34 Ft/ kilométer.

Parkolási díjjal és egyéb sarccal nem számoltunk, szervizre, alkatrészre nem kellett költeni.

A végeredmény: heti 90 kilométer használat mellett minden kilométer alsó hangon is 232 Ft/kilométer.

A második verzió: öreg autó „olcsóért”.

Értékvesztés: 60 ezer Ft, elvesztett kamat 2 évre 62 ezer Ft. (Vételár 400 ezer Ft)

Átíratás 90 ezer Ft, kötelező biztosítás 20 ezer Ft/év, adó kb. ugyanennyi évente.

Autóra költött összegek: olajcsere szűrővel, tönkrement benzinpumpa cseréje autómentővel beszállítva, differenciál mű cseréje bontottra, kardáncsapágy cseréje, automataváltóban olajcsere összesen 140 ezer Ft.

Sajnos az automata váltó is élete végét járja, ezt 200 ezerért akarják felújítani.

További kiadások: új akkumulátor 22 ezer Ft, új nyári gumi garnitúra 60 ezer Ft, apróságok 20 ezer Ft.

A fogyasztása 10 liter/100 kilométer.

Ezeket összeadva minden futott kilométer üzemanyag nélkül 147 Ft/kilométer. Üzemanyaggal együtt 185 Ft/kilométer.

Ha taxival járunk, saját sofőrünk van, nem kell törődni a parkolással, nem húzzák meg az autónkat a parkolóban, el sem lopják.

Nem kell szervizbe járni és műszakiztatni az autónkat munkaidőben.

Egy kilométer taxi Budapesten az alapdíjjal együtt egy átlagos 7 km-es úttal számolva 260-270 Ft/kilométer(telefonos hívás esetén). Ha még él, ott van a 2.777 Ft/út ajánlat, Budapesten belül, kilométer korlát nélkül. Esetleg törzskártya kedvezménnyel 190-200 Ft/kilométer (plusz alapdíj).

Nos, tényleg olyan drága a taxizás?

Kedves Kommentelők, a cikk nem arról szól, hogy aki még a vécére is autóval jár, annak olcsóbb a taxi. Nem is arról, hogy akinek a gyerekét kell vinnie a bölcsibe, annak jobb a taxi. Sőt arról se, hogy a taxi olcsóbb lenne. Csak arról, hogy ha mindent összeadsz, már nem is olyan drága taxizni.

Amennyiben tetszik a blog, legyen követőnk a facebook-on, hogy mindig értesűlhessen az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Az ingyenes bankszámlákról

Update: Újabb cikk a témában: //kiszamolo.hu/bankszamla-miert-fizetsz-ha-ingyenes-is-van/

Úgy gondoltam, írok egy rövid kis szösszenetet az ingyenes bankszámlákról, mire érdemes figyelni.

Konkrét cégneveket nem írok, ha valakit érdekel a dolog és nem ismer rá a saját számlájára, írjon egy mailt a kiszamolo kukacindamail.hu címre.

A bankszámla nem egy olcsó mulatság, bár elsőre annak tűnik. A havi 300-400 Ft számlavezetési díj mellé még sok apróság járul, ami a végén egy csinos éves összeget eredményez. Olvasd tovább

Share
1 106 107 108 109