Mennyi lett a tavalyi államháztartási hiány?

A kormány 2011-re 687,9 milliárdos hiányt tervezett, ezt sikerült egy kicsit felülmúlni: a végső hiány szerény 1734,4 milliárd lett év végére.

Mi okozta ezt a pici csúszást? Ebben az összegben benne van a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása (196 milliárd forint), a Fejlesztési Bank feltőkésítése (120 milliárd forint), MÁV adósságának átvállalása (50 milliárd forint), vett a kormány pár MOL részvényt (500 milliárd forint), az EU által elmeszelt ÁFA visszatartás megváltozása (200-220 milliárd forint).

Ja igen, meg egy kissé hibás volt a 2011-es évre tervezett 3%-os gazdasági növekedés és 3,5%-os inflációs cél.

De aggodalomra semmi ok: a nyugdíjmegtakarítások megmentéséből sikerült kicsinosítani az egyébként majdnem 7%-os államháztartási hiányt, így legalább papíron sikerült 3% alatt tartani azt.

Csak az a kérdés, lesz-e hasonló mankó 2012-re, ha idén sem jönnek be a kormány tervei?

Share

Bankbetétek: nem kell a pánik

Honi politikusaink újra bebizonyították, hogy a hatalom megszerzéséért semmilyen ár nem elég drága. Ellenzéki politikusaink többször azt sugallták, hogy a kormány a bankbetétek államosítására törekszik, mert már elfogytak a nyugdíjpénzek.

Ez egy teljes ostobaság, semmi nem indokol egy ilyen lépést. Amint az államcsődről szóló cikkemben is írtam, pár hónapig még nem reális eshetőség az államcsőd Magyarországon, mert addig még biztos kitartanak a tartalékok. Másrészt ha feltételezzük is, hogy a kormány hajthatatlan az IMF megállapodással kapcsolatban, akkor is sokkal egyszerűbb és politikailag is előnyösebb először az MNB 30 milliárd euros (mintegy 9 billió forintos(!!!!!!)) tartalékához nyúlni. Ez önmagában több, mint a teljes magyar bankbetét állomány, ami „csak” 8,5 billió forint.

Természetesen ez sem jó megoldás, erről itt írtam, de sokkal kézenfekvőbb, mint az állampolgárok bankbetétjeinek az államosítása.

Miért életveszélyes az a játék, amit azok űznek, akik az emberek félelmét akarják kihasználni a saját politikai céljaik számára?

Amit sokan nem értenek, az emberek megtakarításait a bankok nem a mesebeli Dagobert bácsi mintájára halmozzák fel a páncéltermeikben, hogy aztán a semmiért fizethessenek kamatot rá, hanem kihelyezik a pénzeiket a gazdasági és lakossági szférába.

Ezek a kihelyezett betétek teszik lehetővé a gazdaság szereplői számára, hogy új gépeket vegyenek és a lakosság is ezekből kap hitelt, ha arra van szüksége.

A banknak haszna csak akkor van, ha az összegyűjtött pénzt magasabb kamatra ki is tudja helyezni, mint amennyit neki kell fizetni azért. Mindössze annyi készpénzt tart meg a bank, hogy mindig ki tudja elégíteni azoknak a betéteseknek az igényeit, akik szeretnék visszakérni a pénzüket.

De egyetlen bank sincs arra felkészülve, hogy hirtelen a normális ügyletmenetben szükséges likviditás tíz-hússzorosát biztosítsa. Ha ennyi készpénzt tartana feleslegesen, akkor a betéteseknek fizetendő kamat miatt menne tönkre a pénzintézet.

Ráadásul ezt a likviditást biztosító pénzt sem készpénzben tartják a bankok, hanem a Nemzeti Bankban lévő számláikon.

Biztonsági és anyagi okok miatt a bankfiókokban csak a napi ügymenethez szükséges pénz van, ezért is kell előre bejelenteni, ha valaki nagyobb összeget akar felvenni a pénztárból.

Mi történne, ha az emberek elhinnék a rémhíreket és egyszerre akarnák kivenni a betéteiket?

A bankpénztárak nem tudnák kifizetni a csekély készpénz-állományukból a megnövekedett igényeket, az ATM automaták is percek alatt leürülnének.

Erre aztán végképpen kitörne a pánik, mindenki igazolva látná a rémhírt, hogy már nincsenek meg a betéteik a bankban.

A bankok a likvid pénzük erejéig tudnának készpénzt kiszállítani a fiókokba, de ez is kevés lenne, hiszen a betétek zöme nem náluk van, hanem ki van helyezve lakáshitel, vállalkozói hitel és egyéb hitel formájában.

Ezeket a hosszú lejáratú hiteleket nem lehet napok alatt felszámolni és ha még lehetne is, akkor pedig a gazdaság zuhanna soha nem látott válságba (Ez történt 1930-ban is, a bankok kénytelenek voltak visszavenni a céges hiteleiket, ez miatt tönkrementek a gyárak. A többi eredményét már ismerjük a történelemből, 25%-os munkanélküliség és nyomor 3-4 évig.)   

Egy ilyen pánikroham, ha nem sikerülne megállítani, összedöntené a teljes magyar bankrendszert, az 1929-1933-as válsághoz hasonló állapotba lökve a gazdaságot is.

Azok az erők, akik ezzel riogatják a lakosságot, ezzel a tűzzel játszanak.

Vagy tudják, mit csinálnak, akkor azért kellene felelősségre vonni őket, vagy ennyire nem értenek hozzá, akkor pedig azért kellene őket eltávolítani a politikából.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo


Az RSS-t a jobb oldali sávban tudod beállítani.

Share

Amit az államcsődről tudni kell.

Kértétek, hogy írjak egy pár szót arról, mi is az az államcsőd, illetve, hogy mi várható ebben az esetben.

Előfordulhat államcsőd háború, járványok, vagy hirtelen kialakuló piaci sokkok eredményeként, vagy akkor, ha az új vezetés nem ismeri el az elöző rendszer adósságait, mint a Polgárháború utáni amerikai kormány, vagy az 1917-es szovjet hatalom.

De az esetek döntő részében sok év vagy évtized elhibázott gazdálkodása jutattja az országokat csődbe, vagy csődközeli állapotba. Az államokat vezető politikusok a népszerűségük érdekében hosszú távon többet költenek, mint amennyi bevétele van az államnak. Mindezt büntetlenül tehetik, ameddig a piacok hajlandóak finanszírozni az egyre terebélyesedő államadósságot.

Ilyenkor a lejáró adósságokat az újonnan felvett kölcsönökből fizetik vissza az államok. Amikor ez a folyamat elakad finanszirozó hiányában, akkor beszélünk államcsődről, mert az állam nem képes eleget tenni a fizetési kötelezettségeinek.

Ekkor döntenie kell, hogy kinek nem fizet. A nyugdíjasoknak, a közalkalmazottaknak, a belföldi, vagy a külföldi finanszírozókat nem fizeti-e ki.

A problémát az teszi igazán súlyossá, hogy önjáróvá válik, ugyanis egy csődbe került országnak már senki nem ad kölcsön.

Magyarországnak négyezer milliárd forintnyi hitelt kell megújítania 2012-ben a fennálló 21,4 ezer milliárd forintnyi tartozásából, ez hetente 77 milliárd forintnak felel meg. Ennyi pénzt kellene előteremtenie az államnak hetente a rendszeres folyó kiadásain és bevételein felül. (Csak a nagyság érzékeltetéséhez: messze a legnagyobb bevételt az ÁFA hozza az államháztartásban, ez heti 46 milliárd forint. Ennek majdnem a duplája kellene pluszban.)

Ha az állam a belső kiadásait nem törleszti, az a teljes közszolgáltatás leállását (beleértve a mentőket, rendőröket, tüzoltókat is.) és az egyéb állami transzferből élők teljes ellehetetlenedését okozná (például nyugdíjasok)

Ha a külföldi hitelezők felé nem törleszt az állam, az komoly konfliktusforrást teremtene, a legkevesebb lenne a gazdasági embargó és ellehetetlenülés, a külföldi cégek kivonulása. Ez a gazdaság teljes csődjét jelentené.

Ezért ilyenkor a kormányok beindítják a bankóprést, a folyó kötelezettségeiket ebből a frissen nyomott pénzből teljesítik, így lesz fizetése az ápolónőknek, rendőröknek és ebből kapnak ellátást a nyugdíjasok is.

Ez az infláció azonnali és tartós elszállását jelenti, az argentin példa alapján nem elképzelhetetlen a 60-70%-os infláció sem.

A devizában fennálló követeléseket a kormány nem tudja bankóprés által rendezni, ezért először a nemzeti bank devizkészletét élné fel, majd a bankokban található devizát zárolná, vagy váltatná át kényszerrel.

Az infláció és a bizonytalanság miatt a lakosság megrohanná a bankokat, ezért zárolni kellene a betéteket, hogy ne omoljon össze a bankrendszer.

A gazdaság összeomlása miatt 20-25% lenne a munkanélküliség.

Ez az államcsőd általános forgatókönyve, ha nem szabályozott keretekben zajlik. Szabályozott módon államcsőd most Görögországban van, a magánhitelezők (általában bankok) az adósságok felét elengedték, cserébe brutális megszorításokat kellett bevezetni Görögországban, hogy legalább a másik felét ki tudják fizetni. (Úgy tűnik, ez sem fog menni, de ez már egy másik történet. A görögök dilemmájáról itt írtam két hónapja.)

A görög helyzet annyiban nagyon más, mint a magyar, hogy Görögország az eurozóna tagja, így nagyon fontos a megmentése. Valamint ugyanez miatt nem is tud bankóprést alkalmazni a gondjai megoldására.

Ha sikerül megegyezni a hitelezőkkel, az államcsőd lefolyása szabályozott mederben folyik, de az is több éves nagyon súlyos megszorításokat jelent. (Minden egyes százmilliárdos megszorítás nagyon fáj egy rétegnek, akit érint. Itt sokszor százmilliárdos megszorításról lenne szó. Görögországban már nem is számolják, hogy hanyadik megszorító csomagnál járnak, drasztikusan csökkentették a nyugdíjakat, tizezrével küldik el a közalkalmazottakat és még nem látszik a vége, az sem biztos, nem kerülnek mindezek ellenére csődbe márciusban.)

És akkor a mindenkit izgató kérdés a végére:

Csődbe kerül-e Magyarország?

Egyrészt azt kell mondanom, hogy pár hónapig még biztos nem, mert addig mindenképpen kitartanak a tartalékok. Aztán ott van a Magyar Nemzeti Bank tartaléka, amire látszólag szemet vetett a kormány.

Viszont az a nagy gond, hogy ráálltunk a nem fenntartható pályára. Ahogy ebben a cikkemben megírtam, a jelenlegi 10%-os állampapír kamatszintet nem lehet hosszú távon kigazdálkodni. Ezt tudják a pénzügyi befektetők is, ezért még ilyen kamat mellett sem hajlandóak finanszírozni az országot.

Az egyetlen megoldás az IMF hitel-szerződés megkötése lenne, viszont most úgy néz ki, hogy addig feszegette a pofonláda tetejét a kormány, hogy az kitárult, jelenleg ott tartunk, hogy még időpontot sem adtak, hogy mikor akarnak velünk tárgyalni.

Valószinűleg példát akarnak statuálni az országgal és minden demokráciaellenes törvény visszavonását feltételül fogják szabni a tárgyalások megkezdéséhez az Alkotmánybíróságtól a jegybanktörvényig, amibe a kormány nem fog belemenni.

Viszont az Uniónak sem érdeke egy államcsőd Európa közepén, ezért várható egy szakértő kormány felállása és azzal fog szerződni az IMF és az Unió.

De ezek már csak találgatások, sajnos nem tudjuk, mit hoz a holnap.

Kedves Olvasóim! Ezt a cikket nem a pánikkeltés kedvéért írtam, csak egy tudományos összefoglalóként. Amint írtam is, a következő hónapokban nem várható államcsőd, ezért kérek mindenkit, ennek megfelelően cselekedjék. Illetve ne cselekedjék semmit.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Szlovák bankszámla-nyitás lépésről-lépésre

Frissebb cikk a témában:

https://kiszamolo.hu/magan-es-ceges-bankszamlanyitas-szlovakiaban-lepesrol-lepesre-2017/

Már sokan kértetek egy cikket a külföldi bankszámla-nyításról, ezért kivettem egy nap szabadságot és kiutaztam Szlovákiába, hogy válaszolhassak a kérdéseitekre. (Hogy mit meg nem teszek értetek. 🙂 )

(Ez a cikk az eurós magánszámláról szól. Szlovák céges számlával kapcsolatban olvasd el ezt: //kiszamolo.hu/sporolj-szazezreket-a-vallalkozoi-szamladon/ és ezt: //kiszamolo.hu/menekulnek-a-cegek-a-tranzakcios-ado-elol/ Szlovák forintos számlával kapcsolatban pedig ezt: //kiszamolo.hu/megusztad-a-tranzakcios-adot/)

Három ok van, amiért Szlovákiát választottam:

» Read more

Share

Mi történik a magyar gazdaságban?

Arra gondoltam, pár szóban összefoglalom, mi történt az elmúlt hetekben a magyar gazdaságban.

Az IMF és az Európai Unió először finoman, majd a diplomáciai udvariaskodások hangneméhez képest kifejezetten erősen figyelmeztette a magyar kormányt, hogy bizonyos törvényeket, különösen a Nemzeti Bank függetlenségét felszámoló törvényt ne hozza meg.

Miért fontos a Nemzeti Bank függetlensége? A gazdaságot szabályozni kétféle módon lehet, a fiskális és a monetáris politikával. A fiskális politika a kormány eszköze, tulajdonképpen az adók és a kiadások szabályozásán alapul, mennyit hagy az állampolgároknál, mennyit von el a közös kiadásokra, stb.

A monetáris politika pedig a Nemzeti Bank eszköze, ő a pénzkínálat és a kamatlábak szabályozásával tudja ellensúlyozni a kormány esetleges káros törekvéseit. Például ha a kormány célja az államadósság elinflálása, ezért magas inflációt akar elérni, a Nemzeti Bank ezt az irányadó kamatlábak változásával tudja kordában tartani. Ha a kormány célja a gazdaság túlfűtése, mert a nagyobb GDP növekedés nagyobb adóbevételt is jelent, akkor a Nemzeti Bank a pénzkínálat csökkentésével gátolhatja a bankokat a túlzott hitelkihelyezésben, ezzel akadályozva meg a gazdaság egészségtelen túlpörgését.

Ezért kényes kérdés a Nemzeti Bank függetlensége.

De vajon miért akarja rárakni a kezét a kormány a Nemzeti Bankra, amikor már így is a saját embereivel töltötte fel a bank vezetését, ezért a bank függetlensége már amúgy is korlátozott?

A szakértők egybehangzó véleménye, hogy a Nemzeti Bank devizatartalékait akarja megkaparintani a kormány. Az emberek nyugdíj-megtakarításainak államosításával szerzett 3 billió forintot már eltapsolta, ezért új források után kell néznie, ha a gazdasági ámokfutását továbbra is finanszírozni akarja.

Erre remek lehetőségnek tűnik a Bank több, mint 30 milliárd euros tartaléka.

A gond ezzel csak annyi, hogy nem véletlenül tart a Nemzeti Bank ennyi pénzt tartalékban. Ezzel tudja védeni a forintárfolyamot támadás esetén, illetve tud helyt állni gond esetén.

Úgy tűnik, a kormány most ezt a pénzt nézte ki magának. Ha ehhez hozzányúl, garantált az államcsőd, mert a külföldi tőke még nagyobb mértékben fog menekülni az országból, ami a forint devizára váltásával önmagában is jelentős forint-árfolyamesést fog produkálni. 

(A kormánynak egyébként olyat sikerült teljesíteni, amit még senki nem ért el 20 év alatt: 2011-ben először csökkent a külföldi tőke az országban, azaz a külföldi befektetők több tőkét vontak ki az országból, mint amennyi beérkezett.)

A következő lépésben senki nem lesz, aki magyar állampapírt venne, ezért a lejáró kölcsönöket kizárólag ebből a tartalékból lehetne fedezni. Amikor ez a tartalék el fog fogyni, akkor jön el a teljes csőd.

Addig is nem lesz semmi eszköz a kormány kezében, hogy megvédje a forintot a spekulatív támadásokkal szemben.

Amennyiben a fenti helyzet mégsem valósul meg, akkor sem túl vidám a helyzetünk.

A legutóbbi állampapír-aukción megint nagyon csekély volt az érdeklődés, miközben a kamatok megközelítették a 10%-os hozamot.

Ez azt jelenti, hogy a lejáró állampapírokat ilyen kamat mellett tudnánk megújítani, ha egyáltalán lesz rájuk elég érdeklődés.

Amikor az olasz állampapír kamatok elérték a 6%-os szintet, mindenki a közelgő olasz államcsődről kezdett beszélni, nem véletlenül.

Ugyanis ilyen kamatokat egy állami költségvetés nem tud hosszú távon kigazdálkodni. A jelenlegi magyar államadósság több, mint 21,4 ezer milliárd forint, ennek kamata 10%-os finanszírozás mellett évente 2140 milliárd forint lenne. Ez szinte a teljes éves ÁFA bevételnek felelne meg. Ennyi kamat fizetéséhez annyira túl kell adóztatni a gazdaságot, hogy az menthetetlenül recesszióba fordul, ami viszont az adóbevételek csökkenéséhez vezet, ezért az állam újabb adóemelésre kényszerül, ami további recessziót szül. Ezzel az ördögi kör beindul.

A gond ezzel az, hogy a befektetők is tudják, hogy az ilyen magas kamatot már nem lehet kigazdálkodni, ezért még ilyen kamat mellett sem lesznek hajlandók hitelezni, hiszen a tőkéjüket féltik egy ilyen esetben.

Intő jel, hogy decemberben még a német állampapírokat sem akarták lejegyezni, a német jegybanknak kellett besegíteni. Ilyen ideges piaci helyzetben miért vennének egy ennyire kiszámíthatatlan, lázadó ország papírjaiból?

(Zárójelben: a 3 ezer milliárdos nyugdíjvagyon államosítása mellett is újabb ezermilliárd forinttal nőtt a magyar államadósság 2011-ben. Ennyit a gazdasági harc sikeréről.)

Bár még a fenti helyzetnél nem tartunk, de bármikor bekövetkezhet, ezért legelső lépésben meg kellene egyezni az IMF-fel, de a magyar kormány nem hajlandó engedni a saját elképzeléseiből.

Úgyhogy itt állunk jelenleg, jó lenne egy személycsere az ország élén, vagy legalábbis egy 180 fokos fordulat az eddigi gazdasági döntésekhez képest.

Nem célom politizálni, de úgy gondolom, ezeket az összefüggéseket értenetek kell, ha pénzügyi döntéseket akartok hozni a közeljövőben.

Ha nem mondtam volna még, mindenkinek boldog új évet.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo


Share

Az állami támogatásokról

Több pénzügyi terméket tárgyaltunk már, ahol a termék vonzerejét az állami támogatás adja.

Ilyen például a lakástakarék és az egészségpénztár is.

Ezek azok a termékek, amelyek nagyon sokba kerülnek az adófizetőknek és a létüket egyedül az állami támogatásnak köszönhetik.

A lakástakarék-pénztárak nettó hozama állami támogatás nélkül -0,68% százalék is lehet, azaz a költségek miatt negatív kamatot termel a befektetésünk.

Amiért mégis nagy számban el lehet adni ezeket a termékeket, az a 30% állami támogatás. Az adófizetőknek ez évi 26 milliárd forintjába kerül, míg a lakástakarékok számára majdnem ennyi tiszta profitot jelent.

Mert mi történik? A lakástakarék megengedheti azt a luxust magának, hogy gyakorlatilag nem ad kamatot (a kapott 1-3% kamatot gyakran elviszik a költségek), mert az adófizetők pénze miatt így is eladhatóvá válik a termék.

Az így beszedett pénzt aztán befektetheti állampapírba (7-8% kamat), kihelyezheti hitelbe (8-14% kamatra), az így keletkezett kamatmarzs az ő tiszta haszna.

(A Gazdasági Versenyhivatal véleményét a témában itt olvashatjátok)

Ugyanígy a legtöbb egészségpénztár 7-8%-os költséget számol fel, azaz ha magam fizetem be a pénzt, hogy igénybe vehessem a 20% állami támogatást, akkor ennek a 20%-nak a 40%-a az egészségpénztárnál marad költség címén.

De ugyanez figyelhető meg a legtöbb állami támogatásnál is.

Ha az állam elkezd valamit támogatni akármilyen formában, akkor annak az ára elkezd felfelé kúszni, végül annyival lesz drágább, hogy a vevő ugyanott van, mint a támogatás előtt. A plusz haszon lecsapódik a vállalkozásoknál, az adófizetők pedig állják a számlát.

Az üdülési csekk bevezetése óta a belföldi szálláshelyek árai az infláció duplájával és triplájával drágultak évente.

A lakásvásárlási támogatások bevezetése a lakásárakat lökte az égbe pár éve, hogy aztán a támogatások visszavételével kipukkanjon a lufi és zuhanjanak az árak.

Az állami támogatások elvileg alkalmasak lennének a piac koordinálására, de a tapasztalat alapján csak a versenytorzító hatásuk érvényesül, mert a támogatott termékek ára hirtelen megugrik a felpörgő kereslet miatt.

Mit lehetne tenni?

Először is át kellene gondolni, mit és miért is támogat az állam.

Amit fontos látni, hogy minden fillér, amit az állam elkölt, azt mástól szedi be adók formájában. Például a lakáspiacra évente elköltött 200 milliárdos állami támogatást és négymillió adófizetőt alapul véve ez konkrétan azt jelenti, hogy minden adófizető évente 50 ezer forintot fizet be a saját, vagy másvalaki lakásának a támogatására. Plusz még éveken át szembesült a méregdrágává váló lakásárakkal is, ez is további plusz kiadást jelent neki.

(Kicsit off, de ezután számoljuk ki, mennyibe kerül fejenként a magyar vasút évi 130 milliárdos támogatása, a Malév, a Bkv és a hasonló cégekről már nem is beszélve.)

Azután olyan támogatási formát kellene kitalálni, ami nem torzítja ennyire a piacot.

Például nem fix összeggel kellene támogatni a lakástakarék-pénztári szerződéseket, hanem az állam 50%-os kamatkiegészítést adna, azaz minden, a lakástakarék álal fizetett 2% kamatot kiegészítene további egy százalékkal. Így már nem adhatna a lakástakarék 1% kamatot, mert nem tudná eladni a termékét.

A kamattámogatott hitelekre évente eltapsolt közel 200 milliárd forintból évente 15 ezer állami bérlakást lehetne építeni, így tíz év alatt gyakorlatilag minden rászoruló lakásigénye ki lenne elégítve, szemben a jelenlegi gyakorlattal, ahol az állam semmit nem kap ezért az összegért, az csak a bankokat és a vállalkozásokat hízlalja. Így felpörögne az építőipar, miközben a lakásárak csökkenének, mert minek venne valaki lakást, ha bérelhetne is.

A napkollektorok telepítését nem fix összeggel kellene bátorítani, ami csak áremelkedést okoz, hanem például kedvezményes ÁFA kulccsal.

Szóval az állami támogatások területén is lehetne még pár milliárdot spórolni évente.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

Emgoldex – a legújabb piramisjáték?

Gábor kérdezte, mi a véleményem az Emgoldex-ről, megéri-e beszállni.

Nos, rövid guglizás után sokat meg lehet tudni a cégről. Pontosítok: a cégről szinte semmit, ellenben a technikáról rengeteget.

A működési elve egyszerű: van egy 2010-ben alapított cég, amelyik a messzi Emirátusokban vesz aranyat, majd Németországba szállítja. Eddig ez rendben is van, bár már eleve óvakodnék az ilyen egzotikus helyen üzemelő, frissen bejegyzett cégtől. Felmerül az a kérdés is, hogy ha Hamburgban (Németországban) van a világ egyik legnagyobb aranytőzsdéje, akkor miért az Emirátusokba jegyzik be a céget és miért szállítják az aranyat kontinenseken át, amikor a szomszédban is lehet kapni? Mert egy uniós céget könnyű utolérni és perelni? » Read more

Share

A mindent vivő aranybefektetés: biztos megéri beszállni?

Az arannyal kapcsolatban írtam egy újabb cikket, amit itt tudsz elolvasni: //kiszamolo.hu/aranyar-venni-kell-most-vagy-eladni/

Az elmúlt egy-két évben megjelentek Magyarországon is a fizikai aranyat áruló ügynökök és komoly(abb) cégek is.

Nézzük az érveiket:

Az arany évszázadok óta elismert értékörző. Ezzel nincs mit vitatkozni, ez tényleg így van, de ez igaz az ezüstre, a termőföldre és ezer másra is.

Az arany ára töretlenül növekszik, csak 2000 január egy óta 282 dollárról egészen közel 1900 dollárig nőtt az ára 2011 szeptemberéig. Ez megfelel évi majdnem 19 százalékos hozamnak. (kamatos kamatszámításra még emlékszünk, ugye?)

Az emberiség lélekszáma töretlenül emelkedik, amivel nem tart lépést az aranykitermelés szintje. Ahogy az élelmiszer termelés, az ónbányászat és sok minden más sem. Ezen túl vajon egy ugandai szerencsétlen, aki 2 dollárból él meg, mennyire számít potenciális vásárlónak? (A fizikai arany legnagyobb felvásárlói Kína és India, utánuk következik Thaiföld és Vietnam. Ők adják a kereslet felét. Az itt növekvő kereslet tudja igazán meghatározni az arany árát. Jelenleg India a gyenge rúpia és a megemelt vámok miatt csökkentette az igényét.)

Egyre kevesebb a kibányászható arany, sőt 10-15 év múlva már nem is lesz mit bányászni. Ez is egy fantasztikus megállapítás, ezt elmondhatjuk mindenre. Hogy lesz-e kibányászható arany, azzal én elég szkeptikus vagyok, a hetvenes-nyolcvanas években könyvek jelentek meg arról, hogy legkésőbb 2010-re elfogy az összes kőolaj és láss csodát, mégse. Ha azok állítják, hogy kevés az alapanyag, akiknek az érdekük a magas aranyárfolyam (bányák, kereskedők), akkor ezt a tényt minimum erős szkepticizmussal kell fogadni. Az arany, amit nem érte meg kibányászni 200 dolláros árfolyamon, egyből kibányászhatóvá válik akárcsak 1000 dolláros ár mellett is.

Hatalmas infláció várható az egész világon, csak az arany az, ami által meg tudunk szabadulni ettől. Jelenleg az eurozóna legfrisebb inflációs adata 3%, az Egyesült Államokban pedig 3,4%. 1987-1990 között az amerikai inflációs ráta az ott kiugróan magasnak számító 4-6% között volt, az arany ára mégsem emelkedett, hanem csökkent.

Nézzük meg, vajon a fák az égig nőnek-e, azaz meddig emelkedhet még az arany ára.

Amit sokan nem tesznek meg, hogy visszatekintsenek legalább 20-30 évet a múltba. Vizsgáljuk meg, mindig nyerő dolog volt-e aranyba fektetni?

Mit látunk a képen? Az első, hogy az 1979-1980-as pánikban az arany árát nyolcszáz dollár fölé hajtották, majd meredeken esni kezdett 20(!!) éven át. Aki akkor vett aranyat, nominálisan csak 2007-ben érte el újra azt az árat, 27 év múlva. Ha az inflációt is nézzük, még kétezer dolláros aranyár mellett is bukóban van a befektetése, 2400 dollárt kellene kapnia egy uncia aranyért. De aki bevásárolt a Nagy Esés után, mondjuk 1982-ben, az is 2004-ig várhatott arra, hogy legalább nominálisan nullára kerüljön (ha nem adta el két éven belül). Az infláció figyelembe vételével talán most van nullán, ha pedig az alternatíva költséget is nézzük, azaz hogy ha másba fektette volna, hogyan járt volna, akkor kemény bukásban van.

Engem a jelenlegi árfolyam egy klasszikus buborékra emlékeztet, ami meglehet, ugyanolyan csúnyán fog kipukkani, mint 1980-ban, hogy utána újabb 20-25 évig ne térjen magához az árfolyam.

Érdemes megemlíteni még a fizikai arany vásárlásának és eladásának a költségeit, ami akár 15% is lehet, az örzés és szállítás költségeit, azt, hogy egy nem kamatozó termékről van szó, illetve, hogy könnyen belefuthatunk hamisított termékbe, amit sokan fel sem ismernek.

Az arany egy menekülő termék, ami azzal jár, hogy pánikban az egekig hajtják az árát, hogy azután a pánik elmúlása után mindenki eladja és újra részvénybe és kötvénybe fektessen. Ezután a következő kiadós pánikig jóformán csak veszteséget hoz. (Nézd meg az árak alakulását 1982-től 2004-ig. Pedig ebben az időszakban volt az 1987-es tőzsdei összecsuklás, a  távol-keleti válság, az orosz válság, a dotkom lufi kipukkanása és még sok más is. Az arany ára meg sem rezdült ezekre a világméretű válságokra. Igaz, a másik oldalon a jegybanki eladások gyengítették is az árfolyamot ebben az időszakban,)

Mit tanácsolok tehát? Annyit, hogy mint mindig a pénzügyekben, ne legyél annyira szűk látókörű, hogy egyszerre be tudj nézni mindkét szemeddel egy kulcslyukon, hanem gondolkodj és vizsgáld legalább 20-30 éves távlatokban a dolgokat.

Ezzel együtt is az arany lehet egy jó befektetés, 11 év emelkedés után is látszólag még tartósak a fundamentumai, de azért egy nagy esés lehetősége is benne van az árban.

Az arany egy jó eleme lehet a portfoliódnak, de sokkal többet ne fektess bele, mint bármi másba. Jelenleg éppen lefelé vette az irányt, aki szeptemberben szállt be, jelenleg már 20%-os bukóban van.

Az aranykereskedő cégek egy külön posztot is megérnek, van, amelyiknek csak mobilszáma van, a másik a Dél-Alföldre van bejegyezve, de soproni a vezetékes száma, de főleg csak a mobilt veszik fel.

Ezzel szemben vannak komoly cégek is, amit mondani akarok ezzel, hogy nagyon körültekintő legyél, kiben bízol meg. Érdemes ügynök helyett inkább nagy kereskedőcégeket megkeresni.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

Egészségpénztári változások 2012

Sokan kérdeztétek, illetve találgattátok, mire lesz használható az egészségpénztár 2012-től.

Az MKB Egészségpénztár volt olyan jó és válaszolt a kérdéseinkre:

A fürdőszolgáltatások (gyógyterápiás intézet eü. szolgáltatása, gyógyellátása: közfürdők gyógykezelései), a gyógyüdülés, az eü. üdülés, rekreációs üdülés, sportolás (uszodabelépők), életmódjavítását elősegítő kúrák elszámolhatósága átkerült a SZÉP kártya hatáskörébe.

Az egészségpénztáraknál továbbra is elszámolhatóak az egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek, szemüveg, napszemüveg, hallókészülék, fényterápiás eszközök, gyógy-ágyneműk, gyógy-lábbelik, gyógy-matracok, és egyéb orvostechnikai eszközök, csecsemő és babaápolási termékek… stb.

Fontos tudnivaló, hogy az egészségpénztárban az egyéni befizetések után járó adókedvezmények a személyes jövedelemtől és egyéb, nem önkéntes pénztári kedvezményektől függetlenek.

Az adókedvezmények mellett szolgáltató partnereink további 5-25 %-os kedvezményekben részesítik tagjainkat, így a megtakarítás még magasabb lehet.

Az öngondoskodás jegyében befizetett összeg felhasználásának határideje nincs, az el nem költött pénze hozamot termel, melyet negyedévente ír jóvá a Pénztár. A hozam SZJA- és kamatadó mentes.:

Share

A SZÉP kártyáról

A Széchenyi Pihenőkártya, vagy röviden SZÉP kártya a kormány viszonylag új találmánya. Ezzel akar kedvezni a kedvenc, de sokat tépett bankjának.

A nagyobb siker érdekében a kormány minden szolgáltatást jövő évtől átterel a SZÉP kártyára, hogy jobban menjen az üzlet.

A meleg étkezési utalványt ezen túl csak a SZÉP kártyával tudjuk igénybevenni, éves 150 ezer forintos keret erejéig, bárhol elkölthető egyéb utalványt csak ötezer forint/hó értékben kaphat egy munkavállaló. (Azt is az új Erzsébet utalványban.)

Az egészségpénztári szolgáltatásokból végül csak kivették a sportolási lehetőséget, ahogy a gyógyüdülést és az egészségügyi üdülést is és ezek is átvándoroltak az új kártyára. Tehát mostantól jóformán csak gyógyszerre költhetjük az egészségpénztári befizetéseinket. (Az egészségpénztárról itt írtam, a jövő évi cafeteriáról pedig itt.)

Az üdülési csekk is befejezte pályafutását az új rendszerben.

Miért olyan nagy üzlet a cafeteria, hogy a kormány ennyire át akarja játszani azt az új szereplőknek? Nem csak a kapott jutalékok miatt (bár az sem kevés), hanem azért is, mert a cégek befizetése és a felhasználás ideje között gyakran hónapok, néha egy év is eltelik, ameddig a sokmilliárdos állományra egy fillér kamatot sem kell fizetni.

De miért olyan nagy gond, hogy ezentúl kártyával tudunk csak fizetni?

Kicsit gondoljunk bele, hány pizzafutárnál, ételkihordónál lesz kártyaolvasó? Hány kis pizzéria, kisvendéglő képes lehúzni a kártyánkat? A sarki fitnesszteremben, vagy a falusi panzióban láttál-e kártyaolvasót?

Nagyjából csak a legnagyobb és legdrágább helyek lesznek felkészülve a kártyák kezelésére, az ételkiszállítást és a sportolást nyugodtan el is felejthetjük mostantól, majd járhatunk a legdrágább helyekre.

Köszönjük, hogy a kormány újabb baráti gesztusát az egész ország lakossága szívja majd.

Bónuszkérdés: Találjuk ki, hány üzlet szerződött már le az Erzsébet utalvány elfogadására a sok tízezerből két héttel a bevezetése előtt?

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Bankszámla: miért fizetsz, ha ingyenes is van?

Vizsgaidőszak és munkahelyi teendők ide, vagy oda, rászántam az időt végre a Nagy Bankszámla-összehasonlító Hadmüveletre.

Bár nem ez lesz az első ilyen probálkozás az internet korszakában, a blog szokásai szerint szeretném közérthetően, átláthatóan és mégis alaposan megcsinálni ezt.

Ezért a főbb bankok említésre méltó számláit tekintjük csak át. Minden banknak van 4-8 számlacsomagja, de ebből bankonként 1-2 az, ami meg is éri a felhasználóknak.

Az olyan bankokat, amelyeknek például Budapesten csak egy vagy két fiókja van, vagy főleg csak nagyvállalati ügyfelekkel foglalkoznak, kihagytam a felmérésből. Ugyanígy kimaradtak a speciális, például diákoknak, nyugdíjasoknak szóló csomagok.

Mivel a bankfiókba császkálás és a papír alapú utalás már lassan a múlté, ezért ezzel mi sem foglalkozunk. A pénztári pénzfelvétel szintén ritka dolog, ezért ezzel is kár komplikálni az életünket.

Netbankra szükségünk van, ezért ha ennek külön díja van, akkor azt is felszámoljuk.

Amint azt már a bankkártyáról szóló bejegyzésben megtudhattuk, ma már nincs sok különbség a dombornyomott és a sima kártya között, ezért mindenhol a sima kártya költségeivel számolunk.

A legtöbb banknál ha ingyenes, csak az első évben ingyenes a bankkártya. Más banknál díja van a számlanyitásnak. Ezért két évet nézünk és az összes költséget visszaosztjuk egy hónapra.

Kreálunk egy átlagügyfelet, aki havonta kétszer vesz fel saját automatából pénz, egyszer idegen automatából (20-20 ezret), van öt eseti utalása az interneten, átlag 5.000 ft/db. Átlagügyfél keres 80 ezret (A ügyfél), 120 ezret (B ügyfél), 180 ezret (C ügyfél)

Megjegyzés: általában a bankok beterhelik a díjakat, majd hónap végén vizsgálják meg, hogy teljesültek-e a feltételek. Ha igen, akkor utalják vissza a kedvezményeket, utólag. Ezen ne lepődjünk meg, ha a számlánkat olvassuk.

Sokan nem tudják, hogy már régóta a bankváltást a bankok egymás között elintézik, nekünk be sem kell mennünk a régi bankhoz (kivéve, ha aktív bankkártyánk, vagy tartozásunk van), az összes csoportos beszedést és állandó utalást átirányítják az új számlánkra. Erről bővebben itt.

Axa Bank Kamathozó számla: Az Axa Bank szolgáltatásai nagyon olcsóak, de nem véletlenül. Nem rendelkezik készpénzforgalommal, nincsenek se pénztárai, se ATM automatái. Ezért nem tudunk befizetni a számlánkra pénzt, csak másik számláról átutalni, esetleg horror költségen postán keresztül befizetni. A chipes kártyával a pénzfelvétel 260 ft vagy 360 ft/alkalom.

SMS szolgáltatása nincs (csak utólag lehet egyenleget lekérdezni), munkanap nyolc óra után ne akarjuk elérni a telefonos ügyfélszolgálatot, mert nincsenek benn.

Devizaszámlát sem tudunk nyitni, a forintszámla nyitási díja pedig 4.800 Ft.

A sok kényelmetlenségért cserébe viszont feltétel nélkül nulla forint a havi díj, az internetes és telefonos utalás díja, olcsó a bankkártya, sőt, a pénzünkre látraszóló kamatot is kapunk, 500 ezer forint alatt jelenleg 3,5%-ot, 500 ezer forint felett pedig a teljes összegre 5,75%-ot

Részletes kondiciók itt.

Mindhárom ügyfelünk havi költsége a magas nyitási díj és a drága készpénzfelvétel miatt 1.080 Ft/hó. Ezt kicsit ellensúlyozza a látraszóló kamat, ami állandó százezres egyenlegnél havi nettó 245 forint.

Ezért első számlának kicsit költséges és nehézkés az ügyintézés. Viszont második számlának remek, ha nem akarunk róla pénzt felvenni, vagy nincs állandó jövedelmünk. Én például internetes vásárlásra használom, sosincs rajta sok pénz. ezért bátrabban megadom a kártyaszámom az interneten. Ha pedig szeretnék rá befizetni, vagy róla pénzt felvenni, akkor a másik számlámra (-ról) utalom a pénzt. Ami előnye még, hogy a készpénzfelvétel összegtől függetlenül fix, ezért amikor az autóra vettem ki sok pénzt egy postahivatalban, akkor is csak 360 forintom bánta.

Budapest Bank Amennyiben a jövedelmünk a bankhoz érkezik (minimum a minimálbér), akkor a Kedvezmény 2 csomagban nulla forint a havidíj és két sajátautomatás, vagy egy idegenautomatás pénzfelvétel ingyenes. Az internetes utalásért fizetni kell, 55 Ft+0,3%, minimum 300 ft-ot. A kártyadíj évente 1740 Ft, idegen automatás készpénz felvétel: 125 Ft + 1%, min. 280 Ft. Részletek itt.

Mindhárom típusügyfelünk havi kiadása 1970 forint, ez főleg a drága internetes utalásból származik.

CITI Bank Top és VIP nulla forintos számla A magas keresetűeknek az egyik, ha nem a  legjobb ajánlat, ha egy összegben bármilyen jogcímen 150 ezer forint érkezik a számlára (TOP díjcsomag), vagy az egyenlegünk 3 millió felett van (VIP díjcsomag), akkor minden ingyen van, beleértve a dombornyomott kártyát is és a korlátlan pénzfelvételt akármelyik automatából.

Ellenben minden hónapban, ha nem folyik be az előírt 150 ezer forint, vagy nem egyösszegben, akkor izmos 3.500 Ft a havidíj. Ez főleg akkor fordulhat elő, ha például betegszabadságon vagyunk. Ha munkanélkülivé válunk, az első dolgunk a számla megszüntetése legyen.

Csúnyány pórul járhatunk akkor is, ha a munkáltatónk valamiért előbb vagy később utal (hétvége, ünnepnap, stb.), ezért az egyik hónapban kétszer kaptunk fizetést, a másikban egyszer sem.

Könnyítésként ő az egyetlen bank, amelyik készpénz-befizetést is elfogad. Tehát felveszünk az automatából 150 ezret, besétálunk és befizetjük a bankfiókba és már teljesült is az elvárás.

Bővebb infó itt.

Alacsony keresetűeknek nem való, afelett viszont egy tényleg költségmentes számla.

Erste Bank Príma Lakossági Bankszámla Amennyiben legalább 100 ezer forint jövedelemutalás érkezik az adott hónapban, akkor vagy nulla forint a havi díj (egyébként 575 Ft), vagy 3 saját automatás készpénz felvétel ingyenes (egyébként a másodiktól 52 Ft +0,52%), vagy nulla forint az internetes utalás. A kártyadíj évi 1885 ft, idegen automata 314 Ft + 1,15%.

Ki se számolom, mert ennél sokkal jobbak is vannak. Részletek itt.

FHB Bank. Két vonzónak tünő terméke van, az Aktív és a Prémium számla. Az első feltétele minimum 120 ezer Ft havi jóváírás, a másodiké havi 180 ezer Ft, vagy 10 milliós állomány. Ebben az esetben nulla forint a havi díj, illetve 200 Ft, ha papír alapon kérjük a számlát. A kártya csak az első évben ingyenes, utána 1500 Ft. A netes utalás nulla forint, idegen automatából csak egyszer vehetünk fel költségmentesen január 2. után.

A Prémium számla nagy előnye a látra szóló kamatozás, ötmilliós egyenleg felett már 6,7% kamattal. Ebben veri a CITI Top-ot, bár több fizetés kell hozzá havonta.

A szíven ütő dolog az apróbetűből derül ki: ha nem érkezik meg az elvárt összeg, akkor 3200/3700 Ft a havi díj mértéke, ami még a CITI szerény büntető havi díját is hajazza. Ott minden ingyen van, akkor inkább azt választanám.

Ha valaki 150 ezernél kevesebbet, de 120 ezernél többet keres, akkor esetleg jó választás lehet az Aktív számla. Igazán magas jövedelem esetén a Prémium is vonzó lehet a látraszóló kamat miatt.

Bövebb infó itt.

K&H zéró bankszámla Havi 150 ezer forint jövedelem esetén nulla forint, egyébként 649 forint. Látraszóló kamat a számlán lévő pénzre, jelenleg 3%. A bankkártyának nincs éves díja. Csak a saját automatából ingyenes a pénzfelvétel, négy alkalommal. Az internetes utalás díjmentes. Közepesen jó csomag, érdemes megnézni.

Raiffeisen Díjnullázó számla. 120 ezer forint havi jóváírás esetén 0 forint a havi díj (egyébként 835 forint), ingyenes a netes utalás, korlátlan pénzfelvétel saját automatából, idegen automatából 395 Ft. A kártyáért viszont fizetni kell, évente 1900 Ft-ot. Nem tűnik rossznak, bővebb infó itt.

OTP Bank Alapszámla. Akkor jó, ha kevés a fizetésünk és semmit nem akarunk, csak havonta egyszer automatából pénzt felvenni, illetve bankkártyával vásárolni. Ekkor nulla forint az összes költségünk plusz kártyadíj évente, de amint csinálunk is valamit (akár betétlekötés, akár pénzbefizetés, akármi más), mindjárt mindenért sokat fizetünk. A többi számlacsomag nem versenyképes, mindenért fizetni kell és mindenért sokat. (Jó pont, hogy az éves kártyadíj ingyenes.) Bövebben itt.

Update: Sajnos már az OTP is pénzt kér a bankkártyáért, nem is keveset. Köszönjük, bankadó.

Unicredit Bónusz számla  havi 75 ezer forint jóváírás esetén 315 Ft számlavezetési díj, 150 ezer forint felett nulla forint. A kártya első évben díjmentes, a netes utalás díjmentes, az első két pénzfelvétel bármilyen automatából díjmentes, utána az összes többi a saját automatákból az.

Bankon belüli utalást is elfogadnak a 150 ezer teljesítéséhez, ezért gyakori a férj-feleség közötti oda-vissza utalgatások.

Szerintem egy korrekt számla, érdemes megnézni. Bővebb infó itt.

Cégek dolgozói által nyitható ingyenes csomagok. Bövebben itt.

Ha valaki ismer további jó számlákat, ossza meg a többiekkel a kommentekben.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

Dobd már ki a sárga csekket!

Sok éves banki pályafutásom során mindig megdöbbentem, hogy az emberek mennyire ragaszkodnak a sárga csekkjeikhez. A legtöbb bankszámla (már amelyiket érdemes nyitni) ingyenes internetes utalást biztosít, mégis az emberek továbbra is a postára rohangálnak a sárga csekkjeikkel.

Az egyik bankfiók, ahol dolgoztam, egy bevásárlóközpontban volt, ahol volt egy posta is. Mindig ámulattal néztem az embereket, amint munkaidőben birkatürelemmel vártak a hosszú tömött sorban, kezükben 4-5 sárga csekkel.

Amikor megkérdeztem őket a bankfiókban, hogy de mégis miért, egy sem tudott értelmes választ adni. Leginkább a szokás rabjai voltak.

Úgyhogy most megtanuljuk, hogyan tudod elutalni ingyenesen a sárga csekkeidet. Jó, ha tudod, hogy a posta sem csinál mást a pénzeddel.

Nézzünk meg egy csekket közelről:

Belépsz az internetbankodba és kiválasztod az eseti átutalást. Az összeghez beírod a csekken található összeget.. Hogy hová utalsz, azt a Számlatulajdonos számlaszáma rublikában találod: Ez a csekk a Főtáv Zrt-hez megy ezt írd be a kedvezményezett nevéhez az internetbankban. A számlaszámhoz pedig a felette lévő számot (amiről már megtanultad, hogy az OTP-nél vezeti a számláját a cég. 🙂 ), ezt írd a számlaszám helyére.

A közlemény rovatba írd be a megbízóazonosítónál található számsort és a közlemény rovatot, jelen esetben 100096 és Távhődíj.

És ennyi, mehet az utalás. Ha már másodjára utalsz, a legtöbb internetbanknál megtalálod a címzettet a sablonok között, csak kitöltöd az összeget és az aktuális megbízóazonosítót (ez változhat hónapról-hónapra, erre figyelj!).

Ez miért olyan komplikált, hogy megérje helyette a postára rohangálni és sorba állni akár 20 percet?

Ha az összeg nem változik hónapról-hónapra (például internet-előfizetés), adhatsz állandó megbízást is, amit bármikor visszavonhatsz, így végképp nem kell semmit csinálnod.

Ezekben az esetekben teljesen kontroll alatt tartod a fizetéseidet. Ha elutaltad a sárga csekket, széttéped és kidobod. Így el sem tudod felejteni. Amíg ott van a konyhaasztalon, nem utaltad még el és kész.

Persze a legfejlettebb az lenne, ha csoportos beszedési megbízást adsz, akkor a szolgltató automatikusan vonja az összeget. Ezt az összeget maximalizálhatod, így a gázszolgáltató nem tud levonni 80 ezret a számládról, ha mondjuk 30 ezres limitet állítottál be.

De ezt sokan nem szeretik, ezért nem is merem ajánlani.

De könyörgöm, felejtsétek már el a sárga csekket a 21. században, az internetbank korában.

(Hogy melyik bankszámlákról tudsz ingyen utalni interneten, hamarosan megbeszéljük.)

Bónuszkérdés: Kedves Főtáv, 2 forintot hogy lehet befizetni postán? És kinek lenne a felelőssége, hogy 300 forintos összköltséggel ne küldjenek ki 2 forintos csekket, mert nagyon nem éri meg a cégnek?

Update: közben visszaért a kolléganő a postáról feldúlva, hogy milyen sokan vannak (én szóltam előre), de legalább kiderült, hogyan lehet feladni 2 forintot. A postás kisasszony elveszi a csekket, lehúzza és visszaadja, fizetni nem kell. Ez a postai díjszabás szerint belekerül 110 Ft-jába a fogadó cégnek. (Bár lehet, hogy cégenként változik a tarifa, egyéni alku kérdése is.) Mindenesetre gratulálunk a Főtávnak és a többi okos szolgáltatónak, hogy 3-400 forintos költséggel kiszámlázzák és beszedik az egy-két forintokat. (Én a múltkor átutaltam a Telenornak a szintén kettő forintot, mert ez miatt a hatalmas összeg miatt könyörtelenül ki akarták kapcsolni a telefonom. De ha tudtam volna, hogy a postán ingyen lett volna….)

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

Életbiztosításokról 147. felvonás -kiváltsam, vagy ne váltsam?

Benőke keresett meg egy sürgős problémával: kötöttek egy Uniqa Proxioma biztosítást a Brókernetnél, ami az ügynök szerint az évszázad kapása. Benőke a blog végigolvasása után már nem annyira biztos ebben és kérte, segítsek eldönteni, mi lenne a jöbb, ezt kidobni az ablakon, lenyelni az eddig befizetett 100 ezer forintot és kezdeni egy új, jobb biztosítást, vagy nem éri meg variálni, maradjon ennél.

Hosszasan taglalja, amit kihámozott a biztosítás feltételeiből, százalékok, ezrelékek, jóváírás, ha eddig meg addig nem bontja fel, de ha igen, akkor ez lesz és a többi.

Nagyon derekasan megcsinálta a házi feladatot, de nem jutott előrébb. Ennek az az oka, hogy szinte az összes ilyen feltétel úgy van megfogalmazva, hogy ne érthesd meg a lényeget.

Ki venne biztosítást, ha azt mondanák, hogy az első két év befizetésének a 70%-át zsebre tesszük és egyébként is évente egy további majdnem teljes havi díjat egyéb jogcímen elvonunk. Ezek után az alapkezelői díj évi 1,5-3%-os levonása már fel sem tűnik majd. (Bővebben ezt itt veséztük)

Ezért vannak ezek a cifra feltételek: ha a tavaszi napéjfordulókor a Vénusz és a Hold egy vonalba kerül, jóváírunk 3% bónuszt, amivel csökkentjük azt az elvonást, ami a karácsonyi Jupiter-Mars együttállása miatt történt, de ha ez tíz évig ismétlődik, kapsz további 8%-ot, stb.

Válasszunk egy egyszerűbb, bár nem tökéletes utat: a MABISZ honlapján keressük ki a biztosításunk költségmutatóját ezen a linken.

Megtudhatjuk, hogy a választott alapok alapkezelői díjának különbsége miatt 20 éves távlatban 2,79-4,75% éves költségünk van. Azaz ha hozott a befektetésünk hozott 9%-ot egy évben, akkor abból a miénk 4.25%, ebből már csak az infláció emészti meg a saját részét.

Ha kiváltanánk egy jobb biztosításra, például Axa Univerzum II-re, akkor csak 0,75-1,94% lenne a költségünk, azaz 7,06% hozamunk maradna a 9%-ból (mínusz az infláció itt is.) (Vigyázzunk, mert csak egy trükk miatt tűnik ilyen kedvezőnek az Axa biztosítása, a valóságban nem az. Részletek itt.)

A kérdés, hogy az alacsonyabb költségszint ledolgozza-e a biztos százezres bukást a meglévő biztosítással szemben.

Csináljunk gyorsan egy excel táblát, írjunk bele évi 250 ezres befizetést és számoljunk évi 9% hozammal, ebből vonjuk ki a két költséget. Ne feletsük el az inflációt sem, évente 5%-kal növeljük a befizetést.

Azt az eredményt kapjuk, hogy a drágább biztosítás 20 év után visszafizet 12.315.101 forintot, az olcsóbb 12.669.492 forintot, azaz majdnem 355 ezer forint a különbség. Deeee azt már mindenki tudja, hogy az akkori forint, mi pedig mostani 100 ezer forintot fogunk bukni. A 355 ezer forint jelenértéke 138 ezer forint, azaz ennyit ér most a 20 év múlva megkapott 355 ezer forint, ha évi 5%-os inflációval kalkulálunk. (Erről itt írtam bővebben.)

Tehát 38 ezer forint az összes hasznunk a kiváltással. Hogy ennyiért megéri-e fáradni 20 éves hozam miatt, mindenki döntse el maga.

Több dolgot érdemes azonban megjegyezni:

– A TKM (teljes költség mutató) nem pontos. Ahogy erről már itt írtam, éves 232 ezer forintos befizetést vizsgál 35 éves férfinál. Nagyon sok cégnél van (volt) például bónusz évi 250-300 ezer forintos befizetés mellett, amivel ez a mutató nem tud mit kezdeni, pedig ennek mértéke 2-4% is lehet befizetésenként. (Bár az új termékeknél ilyet már nem találtam, úgy tűnik, elkezdték a TKM mutatóra optimalizálni a cégek a termékeiket.)

– Szintén az optimalizációhoz lehet köze, hogy az új termékeknél először elvonnak pénzt, majd részletekben visszaadják ennek egy részét, így is kedvező TKM érték jön ki. A trükk ebben kettős: amíg visszatartják a pénzt, addig csak 2% kamatot fizetnek rá mondjuk az elérhető 8-9% helyett, ez 8-10-18 év alatt azért már egy haszon. Másrészt a legtöbb szerződés idő előtt megszűnik, amiért nem jár vissza ez az összeg, tehát a cég haszna lesz.

– Amit egyáltalán nem értek, hogy a Mabisz szerint a TKM tartalmazza az alapkezelői díjat is. Az Axa Univerzum II alapkezelői díja, amit évente felszámolnak, 1,75%. Akkor hogyan tud kijönni 0,75-1,94% TKM a TELJES költségre? Ez matematikailag képtelenség. Írtam a MABISZ-nak és az Axának is, hogy oldják fel számomra ezt a paradoxont. Amint lesz válasz, közzé teszem.

– Nagyobb összegnél és nagyobb költség-különbségnél a fenn kiszámolt eltérés sokkal nagyobb is lehet. Ne felejtsük el, vannak 10-11%-os költséggel működő biztosítások is, éves 10% hozamkülönbségnél már mindenképpen megéri a váltás.

És végül a nagy titok: ha már életbiztosítást kötünk, szigorúan csak a minimáldíjat válasszuk. Ugyanis a szerződéses összegből fizetik az ügynököt, ezért ezt terheli a legnagyobb költség. Utána pár héttel később már nyugodtan megemelhetjük a havi befizetést, abból már nem vonják a kezdeti költségeket. (Ez az állítás nem minden cégre igaz, ezért érdeklődjünk a konkrét céggel kapcsolatban. Természetesen ne az ügynöknél, hanem a biztosító ügyfélszolgálatán.)

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share
1 114 115 116 117 118 121