Életbiztosítások: újratöltve

A blogban korábban már megbeszéltük, hogy a legtöbb életbiztosítás a rengeteg költség miatt felejtős, hogy ha beszálltunk egy életbiztosításba, akkor bármit is csinálunk, a kezdeti költséget mindenképpen elbukjuk. Ellenben a nyugdíjmegtakarításról szóló írásban azt mondtam, hogy mégis érdemes életbiztosítást kötni nyugdíjcélra.

Ezt szeretném ma kifejteni nektek, hogy ne örlödjetek kétségek között, hogy akkor most jó az életbiztosítás, vagy sem. 🙂

Ennek megértéséhez meg kell ismerkednetek a TKM mutatóval. Ezt a mutatót a biztosítók vezették be, megelőzendő a PSZÁF sokkal szigorúbb terveit. A TKM jelentése a Teljes Költség Mutató és egy unit linked biztosításhoz kapcsolódó összes költséget tartalmazza százalékos formában 10, 15 és 20 éves futamidő mellett.

Mivel a mutató csak egyetlen értéket vizsgál (35 éves férfi, éves díjfizetés, átutalással, évi 232 ezer Ft díjfizetés, minimálisan előírt kockázati elem), ezért torzít, hiszen sok biztosításnál a havi díjfizetés drágább, mint az éves, a nagyobb havi/éves befizetésnél adnak kedvezményt és a minimálisan előírt kockázati elemek sem ugyanazok.

Ezektől a hibáktól eltekintve viszont jó összehasonlítási alapot kínál az egyes biztosítások között, mert az összes költséget tartalmazza, beleértve az alapkezelői díjakat is.

A költséget százalékosan fejezi ki, ami azt jelenti, hogyha 7% a TKM és adott biztosítás hozott 9%-ot, akkor igazából 2% a valódi hozamunk a költségek levonása után. Nominálisan, mert az infláció miatt tulajdonképpen buktunk 3%-ot.

Nézzünk néhány elrettentő példát életbiztosítások TKM-jére a MABISZ honlapjáról:

Nagyon sok biztosítás 10 éves futamidőnél 9-11% TKM-mel fut, de van 12% feletti mutató is! Azaz, ha az infláció 5% és a biztosításunk hoz 16%-ot minden évben, akkor vagyunk a még csak a pénzünknél, azaz minden évben, amikor nincs 16% hozam, csak bukunk a befektetésen.

Hát, ezt elég nehéz lesz kigazdálkodni….

Aki szörnyülködni akar itt megteheti.

De ezt a táblázatot vizsgálgatva azért fel kell annak is tűnnie, hogy van egy kevés kedvező költségű biztosítás is a piacon, főleg az Allianz és az Axa kínálatában.

Fontos új infó! Kérlek, olvasd el ezt az új cikket az Axa költségeiről!

Hasonlítsuk össze ezeknek a költségeit az egyéb lehetőségekkel (most nyugdíj célú húsz éves távlatban gondolkodunk).

Amit fontos tudatosítani magunkban, hogy a biztosítás költségei már magukban foglalják az alapkezelői díjat is! (Ezért is van tól-ig megadva a TKM értéke. Mert egy pénzpiaci alap kezelési költsége jóval kevesebb, mint egy ázsiai részvényalap kezelési költsége.)

Mi lenne, ha csak simán alapkezelőnél gyűjtenénk a pénzt?

Ott is kellene értékpapírszámlát nyitni, ami legtöbbször havi 500-1000 Ft vagy az alap 0,11%-a közül a nagyobb érték. Ott is kellene alapkezelői díjat fizetni, ami 1,2-3%!! Ennek mértékéről az alapok szép színes prospektusai gyakran mélyen hallgatnak. Találomra kerestem egy alapkezelői díjat, kizárólag a tájékoztató 142. oldalán találtam meg, azt is csak azért, mert tudtam, hogy mi az a tájékoztató és mit és hol kell keresnem. Ebből kiderül, hogy az adott alap kezelési díja maximum évi 2,55% plusz maximum évi 2% egyéb díj. Gyakori a forgalmazási jutalék is, ami akár 5%-is lehet. A befektetési alapokról egyébként itt már írtam.

(Gyakorló feladat: ennek a befektetési alapnak ezt a tájékoztatóját kapod meg a privátbankárodtól. Keresd meg az alapkezelői díját a fenti segítség felhasználásával. Akinek először meglesz, kap egy dicsőségtáblán való elhelyezést. 🙂 )  Segítség: ugyanazon a weboldalon fogod megtalálni.

A példákat teljes hasraütéssel választottam, se a cég, se a példák semmit nem jelentenek, bármelyik céget választhattam volna.

Ilyen alapkezelői díj mellett (amiben nincs benne a számlavezetés és az oda-visszaváltás sem!) soknak tűnik-e az Allianz 0,97% – 1,72%-os költségmutatója, vagy az Axa 0,75% – 1,94%-os költségmutatója? Továbbá a biztosításban gombokért átrendezhetjük a portfoliónkat bármikor, ez az alapkezelőnél elég combos kiadást jelentene. Az alapkezelőnél általában fizetünk kamatadót, a biztosításnál 10 év után nem. Tehát kijelenthetjük, hogy ezek az életbiztosítások simán verik a legtöbb alapkezelő díjait.

Hoppá.

Hasonlítsuk össze a nemrég bemutatott Malacpersellyel.

A Malacpersely egy likvid megtakarítás, költségek nélkül, éves 6-6,5% kamat mellett. A biztosításnak vannak költségei, 1-1,5%, de 10 év után kamatadó mentes! A 6,5% a kamatadó miatt tulajdonképpen 5,46%, tehát ugyanott vagyunk, mint a biztosítással. A biztosítás kockázatosabb alapjaiban hosszú távon várhatóan nagyobb hozamot is elérhetünk.

A Malacpersely előnye és hátránya is egyszerre a likviditás. Sajnos sokkal hamarabb fog az itt spórolt pénzünk átlényegülni lakásfelújítássá, vagy új autóvá, mint egy biztosításban.

Na, remélem mindenkit kellően összekavartam. 🙂

Amit tudnotok kell, ezek az olcsó biztosítások azért is olcsók, mert az ügynök alig keres rajtuk. Ezért könnyen lehet, hogy mást akar majd rátok dumálni.

Ha akarsz kötni jó életbiztosítást, ismerek alkuszt, akit megbízhatónak tartok. Ha majd hozzájárul, esetleg megadom itt a telefonszámát, ha van rá igény.

Remélem, ma is sikerült valamit átadnom. 🙂

Ha igen, nyomj egy kövér lájkot, hadd olvassák az ismerőseid is. 🙂

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Zynga IPO – olvasói kérdés

A blog gyorsan kinőtte az ország szűk kereteit, már Dániából és az Egyesült Államokból is érkeznek a levelek a kérdésekkel. Úgy tűnik, menthetetlenül nemzetközi pénzügyi tanácsadóvá váltam…. 🙂

Péter kérdezte Dániából, hogy szerintem forintra vagy eurora váltsa inkább át a dán koronáját. Hát, mindenki pont az ellenkező irányba váltogatja akár a forintját, akár az euroját, de nem tudhatom, lehet, hogy Péter szereti a féktelen izgalmakat. 🙂

Endre az alábbi levelet küldte:

Kedves Kiszámoló!

 
Először is, hadd gratuláljak a blogodhoz, nagyon érdekes és hasznos témákban írsz, nagyon tetszik. Remélem továbbra is ekkora lelkesedéssel fogod folytatni.
Azért írok, mert szeretnék kérdezni valamit.
Mérnök informatikus vagyok, így a szakmabeli cégeket figyelemmel kísérem. Az egyik nagy szilícium völgy-beli vállalat a Zynga, bár csak pár éve alapították. Ők készítették a FarmVille és egyéb Facebook-os játékokat. Az indexen olvastam, hogy tavaly félmilliárd dollár nyereségük volt, a profitrátájuk meg 40% felett van. Nemsokára tőzsdére vonulnak, lesz IPO (erről is írhatnál a blogon) és én szeretnék venni kibocsájtási áron. Egy másik kaliforniai techcég, a LinkedIn (kisebb hal) nemrég vonult tőzsdére és egy nap alatt dupláztak a kibocsájtási árhoz képest.
A kérdésem igazából az lenne, hogy hogyan lehet interneten ilyen részvényeket venni kibocsájtási áron. Nem tudom, hogy számít-e de épp az Egyesült Államokban dolgozom, New Jersey-ben, szóval New York nincs messze, ha esetleg valamit személyesen kellene intézni.
Válaszodat előre is köszönöm:
 
Endre
Az olvasóim kedvéért az IPO az Initial Public Offering, azaz az elsődleges nyilvános forgalomba hozatal rövidítése. Vagyis a Zynga, aki a szinte mindenki által ismert Facebook-os játékokat, mint például a Farmville gyártja, a tőzsdéről szeretne új forrásokat bevonni.
Amikor egy cég a tőzsdére akar lépni, megbíz egy, vagy több befektetési bankot, hogy bonyolítsa le a forgalomba hozatalt. A befektetési banknak olyan árat kell meghatározni a cég részvényeire,hogy a lehető legtöbbet szedje össze a cég számára (azaz a lehető legmagasabb árat érje el), viszont kellően alacsony legyen ahhoz, hogy a befektetők meg is vegyék ezen az áron a papírt. Ez bizony nem könnyű feladat, ezért gyakran roadshow-znak a befektetési bankok a kibocsátás előtt a nagy befektetőknél, hogy rájuk tukmálják a papírt, illetve, hogy be tudják lőni a korrekt kibocsátási árat. (Az IPO folyamatáról bővebben itt.)
Sokan szeretnek vadászni ezekre az IPO-kra, mert gyakran már az első napon megugrik a cég részvényeinek az ára. (gyakran meg zuhan, ez már csak egy ilyen játék.)
Endre is ezt kérdezi, hogy szerintem megéri-e jegyezni a Zynga-t. A jegyzés azt jelenti, hogy még a kibocsátás előtt veszel a részvényből a kikiáltási áron. Illetve jelzed a szándékod, mert ha túljegyzik a papírt. akkor lehet, hogy már neked nem jut, vagy nem annyi, mint szeretnéd.
Mivel még a hálaadás előtt piacra akarják dobni a Zyngát, most már javában tart a roadshow. Hogy hol lehetne jegyezni az Egyesült Államokban, azt nem tudom, de az alábbi bankok az aláírók, azaz ők foglalkoznak a kibocsátással: Morgan Stanley, Goldman Sachs, Merrill Lynch, Barclays Capital, J.P. Morgan and Allen & Co. Ők biztos tudnak segíteni, hogy kisbefektetők hogyan tudnak hozzájutni a részvények jegyzéséhez.
Megéri-e bevásárolni a Zyngába?
Endre szerint kiugró profitja volt a cégnek 2010-ben egy Index cikk szerint. Lehet, hogy volt, de érdemes megnézni egy másik index cikket itt. Első tanulság: nem hozunk befektetési döntést féléves adatok alapján. Még egyhetes adatok alapján sem. Egyébként a szintén említett LinkedIn árfolyama a kibocsátás óta töretlenül zuhan. Bővebben itt.
A Zynga gondjait több minden más mellett az okozza, hogy egyre kevesebb játékos egyre kevesebb időt tölt a játékokkal és egyre kevesebb kiegészítőt hajlandó venni az egyébként ingyenes játékokban. A Facebook-on bevezetett új fizetési rendszer sem tett jót a cégnek.
Szerintem a legnagyobb gondja a cégnek, hogy a felfutását pár játék okozta, amire viszont nagyon gyorsan ráunhatnak a felhasználók.
Érdemes lenne Endrének utána olvasni az elemzéseknek, de nem az Indexen, hanem a Bloombergen, Reutersen, Yahoo Finance-on és hasonló helyeken. Ez a második tanulság, komoly pénzügyi döntéseket komoly helyeken való komoly tájékozódás előzzön meg.
Megéri-e jegyezni Zyngát. Mivel nem tudom a kibocsátási árat, nem tudok erre a kérdésre válaszolni. Ami biztos: a fenn említett okok miatt is és mert egy nagyon fiatal, egy lábon álló cégről van szó, mindenképpen az igen kockázatos kategóriába tartozik a cég.
Persze sokat csak nagy kockázat mellett lehet keresni. Amit javasolnék: erre a fogadásra csak egy részét tegye fel Endre a megtakarításainak.
Remélem ma is tanultatok valamit. Talán korai volt még belevágni a tőzsdébe, meg a részvénykibocsátásba, egy kicsit előre rohantunk, de remélem, azért ez is hasznos cikk lesz.

 

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Facebook-on, így mindig tudni fogod, ha van új poszt: www.facebook.com/kiszamolo

Share

Olvasói kérdések és válaszok

Még dél sincs és a megválaszolandó leveleken túl az alábbi témákban kértetek tőlem cikkeket csak ma délelőtt: forex kereskedés, kockázati életbiztosítás, mi a pénz és az infláció. Jött két levél és találkozóra invitálás.

Lassan kezd túlnőni a feladat a kereteimen. (Ma még nem is dolgoztam. Ha a főnököm is olvassa a blogot, akkor csak vicceltem.)

Na mindegy. Pár levélben jött kérdésre szeretnék válaszolni, szerintem titeket is érdekel.

“Ugyan lebeszéltél a biztosításaimról a költségei miatt, és végül a végszó nagyon a bankbetétek felé vette az irányt, de az lenne a kérdésem hogy akkor szerinted hosszú távon sem éri meg részvényekben és értékpapírokban tartani a pénzt? Itt most 20-30 év távlatáról beszélek, addigra remélhetőleg már történelem lesz a mostani válságos időszak, akkor is ha még egy évtizedig eltart.”

De, a statisztikák szerint 30 éves távlatban általában a részvény többet hoz, mint más, egyéb befektetés. De sajnos mára ez a tézis is megdőlt, odáig jutottunk, hogy most már 30 év távlatában is többet hozott a kötvény a részvénynél. Köszönjük Józsefnek a linket.

A részvényekkel az a probléma, hogy bár hosszú távra remek lehetőséget biztosítanak, mostanában az átlagos tartási idejük 2-3 évre rövidült. Hiába mondom mindenkinek, hogy öt éves tartási idő alatt nem veszünk soha részvényt. Elrettentésül itt egy táblázat, az amerikai Dow Jones index legrosszabb éveiről. A legszerencsétlenebb évben a jövedelmed felét is elveszthetted.

 

De hosszú távon a rossz és a jó évek kiegyenlítik egymást.

Egyébként a kedves kérdező két-három év múlva külföldre akart menni dolgozni, ezért beszéltem le a részvényekről. Nem volt szó 20-30 évről.

“Van még valami. Mivel unit-linked-ről van szó, és már túl vagyok a kezdeti 2 éven, ezért azt a pénzt már úgyis elbuktam. Viszont a biztosítás része miatt a kamatadót még “megnyerhetem” ha nem szüntetem meg a következő 7 évre azt a számlát. Ezt még azt hiszem ki kellene számolnom, hogy melyik út érné meg jobban… “

Ezt viszonylag könnyű kiszámolni. A biztosítás költségei a kezdeti költségen túl a havi díj, ami 600 Ft körül van és a befizetések 5%-a, valamint az alapkezelői díj.

A kamatadó csak a kamat/hozam 16%-a. Kamatadó mentességet TBSZ számlával is el lehet érni. Persze ott is van számlavezetési díj, évi 2.000 Ft. Egyébként a kérdezőnek két nagyon rossz biztosítása volt, egy vegyes biztosítás és egy másik rossz unit linked.

Hogyan váltsak át eurot nagy tételben kicsi költséggel?

Az egyik megoldás, ha sikerül prémium vagy privátbanki ügyfélnek lenni, ott egy forintos spread-del tudunk eurot váltani, mindenkori piaci árfolyamon. Ehhez csak 30 milliós állomány kell és a váltandó pénz nem lehet 10.000 euronál kevesebb. Ha viszed a határokat, írj.

A másik megoldás a pénzváltók. Ők nagy tételben komoly kedvezményt adnak, ha valakinek kell tipp, írjon.

Azt mondtad, az eurora váltás nem biztos, hogy nagy ötlet. Akkor mit javasolsz?

Javasolni nem szoktam semmit ugye. Amit érdemesnek tartok megfontolni, hogy a svájci frank nagyon túl van értékelve, hosszú távon nem valószínű, hogy éveken át ilyen magasan marad az árfolyama. (De mint már sokszor leírtam: józan mérlegelés szerint. De a mostani idők nem józan idők.)

Egyre többen kapják fel a norvég koronát, mert a norvég fundamentumok erősek. GDP 50% alatt, egy főre jutó GDP a második legnagyobb Európában, a költségvetés pluszos.

A többi európai deviza fundamentumait is érdemes lenne megnézni (dán korona, stb.), erre sajnos most nincs időm.

 

 

Share

A tőkeáttétel

Tegnap találkoztam egy ismerősömmel, aki lakástakarék-pénztárról kért tanácsot. Mivel hamarosan írni akarok a témáról, mondtam neki, hogy majd olvassa el a blogomon, a Kiszámoló blogon.

Te írod a Kiszámolót?!

Hirtelen nem is tudtam, hogy büszke legyek, hogy ilyen sokra tartja a Kiszámolót, vagy megsértődjek, hogy nem nézte ki belőlem. 🙂

Egy órával késöbb találkoztam egy másik ismerősömmel, aki egyből azzal fogadott, hogy valakivel pénzügyi dolgokról beszélgetett és a másik fél hosszan idézte a blogomat.

Húha, lassan ismertebb leszek, mint valaha is gondoltam volna. 🙂

Na mindegy. Kulcslyuk kérte, hogy írjak arról, hogyan is működik a tőkeáttétel és egyáltalán mi is az.

Ha tőzsdézni szeretnénk mondjunk egymillióval, abból vehetünk száz darab 10 ezer forintos részvényt. Ha deviza spekulációra adjuk a fejünk, akkor átválthatjuk a pénzt 4500 dollárra.

Ekkor a teljes hasznunk vagy kárunk a részvény, vagy a dollárárfolyam elmozdulása valamelyik irányba. Ilyenkor a tőkeáttételünk 1 az 1-hez.

Ha nem elégszünk meg ennyi haszonnal (vagy veszteséggel), akkor kérhetünk kölcsön pénzt azoktól, akiknek van.

Ha például maradunk az egymilliós példánknál és a dollárnál, ha kölcsönkérünk még 9 milliót, akkor tízszer annyi dollárunk lesz, így egy 0,5%-os árfolyamelmozdulás a 10 milliós összegnél a mi saját egymilliós tőkénkre vetítve már 5%-os elmozdulás lesz. Ha tízszer ennyit kérünk kölcsön, akkor már 50%-os elmozdulást fogunk érzékelni. Ekkor már százszoros a tőkeáttételünk.

De miért adna nekünk bárki is kölcsönt, hogy játszunk vele? Zsíros profitért. Először is “szerény” kamatot számít fel a kölcsönért, másodsorban ha több részvényt veszünk, vagy több deviza adás-vételt bonyolítunk, akkor a céget illető jutalék is több.

De nem fél, hogy eltapsoljuk a pénzét? Nem. Ugyanis az eredeti tőkénket biztosítéknak zárolja és nem engedi, hogy ennél többet veszhessünk. A példánkban, ha árfolyam emelkedésre fogadtunk, de az csökken, akkor 0,6%-os csökkenésnél (ami a tőkeáttétel miatt már 600 ezer forint, azaz a mi tőkénk 60%-a) felszólítanak minket, hogy toljunk be további pénzt, vagy lezárják a poziciónkat, azaz eladnak mindent. (ez az úgynevezett margin call)

Tehát a pénzt kölcsönt adók egy pillanatig sem kockáztatják a pénzüket, mielőtt még az ő pénzük is veszélybe kerülne, likvidálják a pozicióinkat. Ők azok, akik csak nyerni tudnak az üzleten a kamat és a jutalék miatt.

És mi? A kamatot és a jutalékot garantáltan bukjuk, a fogadásunk pedig vagy bejön, vagy nem. Vagy százszor annyit nyerünk, vagy százszor annyit vesztünk a tőkeáttétel miatt.

Ez az ezzel foglakozó cégeknél az alábbi módon van leírva: a tőkeáttétellel a nyerési esélye a sokszorosára nő. Az, hogy a vesztési esélyem és a fizetendő jutalékom is, azt sehol nem láttam leírva. A legkorrektebb tájékoztatás is csak annyi volt, hogy…. igaz, a kockázata is nagyobb lesz.

Ha tetszik a blog, csatlakozz a Facebook-on, így mindig tudni fogod, ha van új írás: http://www.facebook.com/kiszamolo
 

Share

Euros befektetés -elemezzük

Tegnap Zoli kért segítséget. Meglátva a 310 forint feletti euro árfolyamot és elolvasva a híreket, úgy döntött, hogy feltöri a bankbetéteit és átváltja a megtakarításait eurora a biztonság kedvéért (16 millióról van szó).

Megkeresett egy internet-szerte híres pénzügyi tanácsadót {nem, nem a ..netes életbiztosítási értékesítőt, hanem a másikat), aki az alábbit ajánlotta neki:

7+2% éves hozamú 3, illetve 5 éves futamidejű német kötvény, forex kereskedés euroval, illetve fizikai arany.

Nézzük sorba az ajánlatot, szerintem ti is okulhattok belőle:

Érdemes-e átváltani a forintot ilyen árfolyam mellett eurora?

Erre a kérdésre nem tudjuk a választ. Mivel elég viharos idők járnak, akár jó döntés is lehetett, ezt majd az idő eldönti. De az is lehet, hogy mindenki megnyugszik és egy-két hónapon belül az euro újra 270 forint lesz, ekkor Zoli közel kétmilliót bukott. 350 forintos árfolyam mellett viszont ugyanennyit nyert. Általánosságban annyit szeretnék megjegyezni, hogy pánik alatt nem mindig szerencsés dönteni.

Okos dolog-e pont eurot venni?

Ezen a kérdésen is érdemes elgondolkodni, hiszen a jelenlegi válság éppen az euro válságáról szól. Egyre inkább minden jel arra mutat, hogy az euro vagy megszűnik, vagy legalábbis erős átalakuláson fog keresztül menni, így a jövőbeni léte, funkciója és árfolyama is csupa kérdés.

Német kötvény 7+2% kamatra (hozamra?).

Az ajánlott kötvény egy számomra ismeretlen német ingatlanberuházó cég kötvénye. Megkérdezem Zolit, hogy ő mit tud a cégről, hogy rá meri bízni az összes vagyonát? Tanulmányozta-e a 2010-es és 2009-es mérlegét a cégnek, különös tekintettel a saját forrás/idegen tőke, rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek arányát, megvizsgálta-e ezek változását, a trendszerű mozgását? Megnézte-e, hogy mennyi kötvénye jár le a cégnek a közeljövőben? Megnézte-e a vevőkövetelések nagyságát és alakulását, a cég cash flow kimutatását, kiszámolta-e ebből a cég likvidítását? Járt-e a kezében a cég eredménykimutatása és az üzleti terve? Utánajárt-e a cég reputációjának (üzleti jó hírnevének), utána olvasott-e, hogy mi a befektetők véleménye a cégről?

Mert ha nem, miért akarja az összes pénzét kölcsönadni egy számára totál ismeretlen, külföldi cégnek? Ennyi erővel az első szembejövő embernek is kölcsönadhatná a pénzét, csak azért mert az nagyobb kamatot igér, mint a bank.

Fogja követni a német kötvénypiacot és vállalati híreket mostantól öt éven át? Ha nem, honnan fogja megtudni, ha felszámolás alá került a cég és 60 napon belül be kell nyújtania a kártérítési igényét, mint hitelező?

Ha szeretne kiszállni idő előtt a kötvényből, el tudja-e majd adni? Mennyire likvid ez a kötvény? Milyen spread-del (adásvételi különbséggel) lehet eladni?

Látogassunk el a cég honlapjára. A címoldalon ott virít, hogy 10 éves kötvényt bocsát ki a cég 6,5%-os kamatra. Ha 10 évre 6,5%-ot ad a cég, akkor három évre reálisan 4,5-5%-ot. Akkor hogy lehet 9%-os kamattal (hozammal) venni a cég papírjaiból?

A válasz egyszerű: a másodlagos piacon névérték alatt forog a papír, ezért jön ki a 9%-os hozam. Tegyük fel a kérdést, miért 9%-os hozam mellett adják-veszik a 3 éves papírt, amikor a csőd közelében tántorgó 10 éves olasz állampapírok is “csak” 7%-on mennek.

(Azt már tudja mindenki, hogy minél hosszabb a futamidő, annál magasabb kamatot várnak el a befektetők? Ha nem, olvassátok el a kockázatokról szóló kis szösszenetet. Meg érdemes lenne a kötvényről szólót is.)

Azért a 9%-os hozam, mert ennyi a cég kockázati felára. Azaz a befektetők ekkora esélyt adnak a cég csődbemenésére.

Drága Olvasók! Már többször elmondtam és újra megismétlem: a több kamat nem biztos, hogy jobb is. Nem úgy választunk befektetést, hogy megnézzük, melyik sor mellett van a legmagasabb százalék. A piac nem véletlenül vár el magasabb kamatot  ettől a papírtól, annak van nyomós oka. Ugye nem gondolod azt, hogy te találtál egy papírt, ami másnak még fel sem tűnt és a magasabb kamat csak a véletlen műve?

Aztán: soha nem fektetjük a teljes vagyonunkat egyetlen cégbe. Egy céget be lehet csődöltetni akár szándékosan, akár szándék nélkül pár hónap alatt.

Zoltántól háromszor megkérdeztem, tőzsdézett-e már. Ugyanis elég rizikós lehetőségeket választott. Aki még nem bukta el a teljes pénzének a 30-40%-át, annak még nincs edzettsége húzósabb dolgokhoz, nem biztos, hogy egyből egy fejessel kellene kezdenie az úszástanulást.

Ne értsétek félre: a magas hozamú vállalati kötvények nem a gonosztól vannak. De csak ha tudod mit csinálsz és mit rizikózol. Ha szereted a rizikós termékeket, buktál már az értékpapír piacon és nyertél is, akkor bátorítalak, hogy alakíts ki egy portfoliót 25-30 céges kötvényből, a pénzed egy részét erre fordítva. De csak akkor!!!

Ahogy a gázt se kötöd be a saját szakálladra, mert félsz, hogy felrobbantod magad, a pénzügyekben sem árt az ilyen óvatosság. Egy ilyen rossz döntés elviheti a teljes megtakarításod.

Kifutottam az időből, az aranyra és a forexre nem jutott idő. Mondjuk mindkét téma megér egy-egy saját bejegyzést (vagy többet is), úgyhogy ezekre majd visszatérünk.

Remélem, ma is tanultatok valamit.

Update: éppen most váltottunk e-mailt Zolival. Azt mondtam neki, hogy ha már mindenképpen vállalati euros kötvényt szeretne, miért nem nézi meg az OTP alárendelt tőkekölcsön kötvényét, 2014-es lejárattal 6-7%-os hozam mellett fut. Erre visszaírta, hogy megnézte a bankban, az OTP kötvény 2 évre 3%. Na igen, nem mindegy, hogy milyen kötvény. Más a hozama a jelzáloggal fedezetnek, a sima banki kötvénynek és az alárendelt kötvénynek. És ennek is nyomós oka van, de ezt már nem fogom most elmagyarázni. Amiért leírtam: még a kötvény típusa is számít a hozamnál.

Sikerült végre megtudnom: ma az euros OTP alárendelt kötvény 2016-os lejáratra 9,7%-on ment. De alárendelt kölcsöntőke kötvény, ha nem tudod, ez mit jelent, kérdezz rá, mielőtt bevásárolsz belőle. És én nem javasoltam, hogy vegyél, csak információt osztottam meg.

Tetszett az írás? Akkor ne felejts el bejelölni a facebook-on, így mindig értesülsz az új írásokról. http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Rossz hírek a gazdaságban

Mivel finoman is szólva zajlik az élet mostanában, egy gyors összefoglalót írok nektek, hogy tudjátok mi a helyzet.

(Ijedősebbek ne olvasgassanak gazdasági híreket mostanában. 🙂  )

A tegnapi olasz események (Berlusconi lemondott) okozta öröm gyorsan elpárolgott.

A görög válság még meg sem oldódott, itt az olasz.

Az olasz államadósság elérte a 1900 milliárd eurót, a GDP közel 120%-át. (Ez ötszöröse a görög államadósságnak, a magyarnak pedig mintegy 27-szerese), a költségvetési hiány pedig az első félévben meghaladta a 48 milliárd eurót.

A befektetők egyre kevésbé gondolják azt, hogy ez az adóssághegy fenntartható, ezért egyre magasabb kamatok mellett hajlandóak finanszírozni az országot. Csak idén 37 milliárd, jövőre pedig 307 milliárd eurónyi adósság jár le, ezt mindenképpen újra kell finanszíroztatni a befektetőkkel.

A 10 éves olasz állampapírok kamata meghaladta a 7%-ot, ez az a kamatszint, ahol a görög és portugál adósságkezelés is kezelhetetlenné vált. 

Európát el lehet képzelni Görögország nélkül, de Olaszország nélkül már elég nehéz.  

Ez miatt mindenki ideges. Mint a következő leggyengébb láncszem, Magyarország is belekerült a viharzónába. A magyar állampapírok biztosítási díja (a CDS) 570  bázispontra ugrott, azaz egyre közelebb került a 2008-as sokk 630 bázispontjához.

Az euro is 310 forint fölé száguldott és sajnos ott is maradt. A svájci frank 252 Ft, a tőzsde esett.

Ezek történtek ma. Azért szép estét mindenkinek.

 

Share

A jövő és a pénzügyi próféták

Tegnap találkoztunk Viktorral és beszélgettünk egy jót.

Számomra nagyon tanulságos volt az este. (Remélem neki is 🙂  )

Meglepett, hogy olyan írások, amit nem is gondolok bombasztikusnak, vagy különösebben fontosnak, mint például a lakásbiztosításról, vagy a pénzügyi végzettségekről szóló bejegyzések, ilyen mély nyomot hagynak az olvasókban. Viktor is elővette a társasház biztosítást, amiről eddig csak annyit tudott, hogy van.

Szóval, ez megerősít, hogy csak megéri írogatni ilyen dolgokról.

Amit észrevettem, Viktor mindenáron ragaszkodott a befektetési alaphoz, mert azt mégiscsak szakemberek kezelik, akik odafigyelnek a piacra, tehát nagyobb hasznot érnek el, mint az átlag.

Nos, ez a mese és a rizsa. Erről szeretnék most egy keveset szólni.

A marketing azt sulykolja, hogy bízza szakembereinkre a pénzét, ők folyamatosan figyelik a piacot és mindig a legjobb döntéseket hozzák az Ön érdekében.

Az emberek azt várják a brókerüktől, vagy az alapkezelőjüktől, hogy a jövőbe látva hozzon számukra előnyös döntéseket. Erre az elvárásra sok szakmabeli rá is játszik, mintha tudná, mi fog következni a közeljövőben.

Az a rossz hírem, hogy senki nem tudja, mi lesz holnap, de még azt sem, mi lesz ma délután. A piacot ezer dolog mozgatja, szubjektív és objektív dolgok egyaránt. Sokkal nagyobb súllyal esik latba a piaci szereplők hangulata és érzelmi döntése, mint racionális érvek.

Nézzük például Európa jövőjét. Mi lesz Görögországban? Létrejön-e az egységkormány? Az emberek elfogadják-e? Sikerül-e bevezetni a további megszorításokat? Ez nem veti-e túl vissza a gazdasági fejlődést? Ez hogyan hat vissza az adóbevételre és az az adósságállomány törlesztésére? Erre miként fognak reagálni a hitelezők és általában a piaci szereplők? Mennyi bankot kell feltőkésíteni és lesz-e rá elég pénz? Elhiszik-e a kisbefektetők, hogy nincs veszélybe a pénzük és megrohanják-e a bankokat? Ez továbbgyűrűzik-e a többi európai országba?

És még tudnám folytatni csak Görögországgal kapcsolatban hasábokon át. Ott van még Olaszország, Írország, a német közvélemény és a többi.

Ez eddig csak Európa és csak a racionális érvek. Millió más tényező mozgatja még a gazdaságot és a befektetők hangulatát, ami mind kihatással van az árfolyamokra. Jöhet ma egy bejelentés, amire senki nem számított.

Még olyan ember sincs a világon, aki azt megtudná mondani, hogy holnap le, vagy felfelé fog menni az OTP részvény, vagy mondjuk a kőolaj ára. Olyan meg végképp nincs, aki ugyanezt egy évre előre látná.

Az összes alapkezelőnél és brókerháznál dolgozó ember is csak találgat, hogy szerinte mi lesz. Ha elolvasol egy elemzést, az x bank elemzője szerint az OTP részvény ára nőni fog és hosszasan megindokolja. Az y bank elemzője szerint stagnálni fog és ő is megindokolja, a z bank elemzője szerint pedig egyenesen zuhanni fog és természetesen ő is tud érveket felhozni. Tehát meggyőztek, hogy a részvény ára vagy esni fog, vagy emelkedni, vagy stagnálni.

Amikor olyat olvasol, hogy az alapunk speciális üzletpolitikája miatt ezzel az alappal a csökkenő árfolyamok mellett is tudsz hasznot realizálni, te ezt úgy érted, hogy akár emelkednek a részvényárak, akár csökkenek, te nyerő leszel.

Pedig ez sajnos csak annyit jelent, hogy az alap kezelője tud shortolni is, azaz árfolyam csökkenésre fogadni, mert az alap üzletpolitikája ezt lehetővé teszi. Ha éppen eltalálja, hogy most csökkenni fog az árfolyam. Ez jó esetben az esetek felében be is következik, a másik felében bukta.

Tehát nem csak a fejre, hanem az írásra is tud fogadni az alapkezelő. Már csak éppen el kellene találnia, mi lesz a piacon.

Nem, a brókered és az alapkezelőd sem próféta. Ha mégis ezt sugalja magáról, akkor ő nem a jövőt látja maga előtt, hanem csak a jutaléktáblázatot.

Aki szerint az arany ára tuti tovább fog nőni, az biztos, hogy azt akar eladni neked.

Aki tudja, hogy mit hoz a holnap és erre egyből megoldást is kínál, az csak rád akar sózni valamit.

A jó pénzügyi tanácsadó nem látja a jövőt. Ő azt tudja, hogy milyen esetek várhatóak (szigorúan többes számban) és mit kell tenned, hogy bármelyik is bekövetkezik, ne okozzon neked komoly kárt. Elmondja azt, hogy mit ne csináljál. Hogy öt év időtáv alatt nem teszünk pénzt részvénybe, nem tesszük fel az összes pénzünket egy fogadásra, hogy elosztjuk a megtakarításainkat a felhasználás célja és időpontja alapján. Felméreti veled a kockázattűrő képességedet és ez alapján megmondja, hogy mit tegyél és mit nem. Elmondhatja azt, hogy például az arany ára szerinte már másfél éve erősen túlértékelt, de gyorsan azt is hozzáteszi, hogy nem számít, ha esetleg igaza is van, amíg 20 millió másik ember ezt másként gondolja. Elmondja azt, mi lesz akkor, ha ezt a döntést hozod abban az esetben, ha ez következik be és mi, ha annak az ellenkezője.

Ne értsetek félre: természetesen komoly szükség van az alapkezelők és brókerek szaktudására, de ez nem a látnoki képességüket jelenti, hanem hogyan kezeljék a pénzt és osszák el a kockázatot. hogyan súlyozzák a portfoliót és ezekhez hasonló dolgok. A listán nincs rajta a jövendőmondás képessége.

Tehát röviden: kerüljétek a látnokokat.

 

Amennyiben tetszik a blog, legyen követőnk a facebook-on, hogy mindig értesülhessen az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Forex biznisz, a tuti nyerés?

 Akarok egyszer írni a tuti nyerő online devizakereskedésről (Forex, vagy FX), addig is olvassátok el a PSZÁF friss felmérését:

https://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/befektetesi_szolgaltatok/publikaciok/magas_tokeattetel_111105.html

Kicsit tudni kell értelmezni a leírottakat, de a lényeget kiemelem nektek:

A lakossági ügyfelek túlnyomó része (77%-a) veszteséget realizált az FX forward és CFD ügyleteken.

A vizsgált napon fennálló nyitott pozíciók összesített, nem realizált nyeresége lakossági ügyfeleknél 1,2 Mrd forint, míg a pozíciók nem realizált vesztesége 4,2 Mrd forint volt. A nyitott pozíciók nagy része, hasonlóan a lezárt pozíciókhoz veszteséget mutatott. Egy nyitott pozíció átlagos eredménye 744 ezer forint veszteség volt. A veszteséges nyitottpozíciók 50%-ánál a kimutatott veszteség meghaladta a 340 ezer forintot.

Még egyszer: ez egy napon vizsgált veszteség.

Addig is, amíg ezt nem vitatjuk meg, érdemes olvasgatni ezt a PSZÁF elemzést.

 

Amennyiben tetszik a blog, legyen követőnk a facebook-on, hogy mindig értesűlhessen az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Nulla forintos bankszámla céges dolgozóknak

 Feri kérdezte, hogy mit kell tudni az ingyenes bankszámláknál megemlített cégek dolgozói által köthető nulla forintos bankszámlákról.

Röviden: sok bank szeretne egyszerre sok ügyfelet és hasonlóan például a mobilszolgáltatókhoz, komoly kedvezményt ad, ha egyszerre sok embert elérhet.

Ehhez a munkáltatónak mindössze egy keretszerződést kell aláírnia, amiben vállalja, hogy tájékoztatja a bankot, ha a munkavállaló elment a cégtől. Ez általában úgy működik, hogy egy-két évente kiküld a bank egy excel táblát a cégnek, aki kihúzza belőle az eltávozott kollégákat. Innentől kezdve ha még él az adott bankszámla, átteszik sima lakossági csomagba az illetőt, azaz elveszti a speciális kedvezményeit.

Ennél több dolga a cégnek nincs. Nem kell céges számlát nyitnia az adott banknál, nem kell a dolgozóit átvinni, semmi.

Milyen kedvezmények vannak? Én egy bankét írom le, szerintem a többi is nagyjából hasonló. Ha érkezik havi 75 ezer a számlára akármilyen jogcímen, akkor nulla forint a havi díj, egyébként cirka 4-500 Ft. De ez a pénz több részletben és akárhonnan jöhet, ezért ha a másik bankhoz megy a fizetésed a lakáshitel miatt, nem gond, a maradékot utald át.

Internetes, telefonos utalás nulla forint, készpénz felvétel idegen automatából havi kétszer, saját automatából korlátlan számban nulla forint. Beszedési megbízás nulla forint. Nem dombornyomott bankkártya éves díja nulla forint.  Egyedül azért fizetsz, ha bankfiókban akarsz kápét felvenni, nem automatából, vagy papír alapon akarsz utalni. De ki csinálna már ilyet? 🙂

Mit kell tenned, ha te is szeretnél ilyen számlacsomagot? Keresd meg a döntéshozót (legtöbbször a HR osztály, vagy a pénzügyi osztály az illetékes) és vedd rá őket a keretszerződés megkötésére (ez semmilyen kötelezettséggel nem jár a cégnek, ő csak a munkáltatóit adja a történethez), majd találj még 4 embert magadon kívül, aki kéri ezt a csomagot. (5 a minimumlétszám)

Ezután dobj nekem egy e-mailt a telefonszámoddal, vagy még inkább a döntéshozó telefonszámával és tovább küldöm egy mobil bankár barátomnak a volt bankomnál. A 3.-4. legnagyobb bank, sok fiókkal. ( Hadd legyen neki is jó napja. 🙂 (Vidék is jöhet.)

Ő kimegy házhoz és mindent elintéz. 

A kommentekben kéretik nem találgatni a bank nevét, mert nem reklámozom őket. 🙂

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Óz, a nagy varázsló

 Mindenki ismeri az Óz, a nagy varázsló meséjét Dorothyvel és többi szereplővel.

Viszont nagyon kevesen tudják, hogy miről is szól tulajdonképpen. Ugyanis ez egy választási röpirat, sokkal inkább, mint mese.

Az 1890-es években a dollár értéke az aranyhoz volt kötve. Az arany árának emelkedése miatt a dollár folyamatosan felértékelődött, ami remek üzlet volt a hitelt nyújtó bankároknak, hiszen a kihelyezett hitelek után nemcsak kamatot kaptak, hanem még a pénz is többet ért, amikor visszakapták.  Ugyanezen oknál fogva azonban komoly gondot okozott a hitel felvevőinek, a távoli vidékek földműveseinek és a munkásembereknek a dollár folyamatos felértékelődése.

Az 1896-os választások egyik fő kérdése ennek a problémának a megoldása volt. A republikánus McKinley az aranystandard fenntartását preferálta, ellenfele, a demokrata W.J. Bryan a bimetál rendszer, azaz a tiszta aranystandard fenntartása helyett a két fémen, az aranyon és ezüstön alapuló rendszer mellett érvelt. Ennek bevezetése csökkentette volna a dollár értékét, így megoldotta volna a problémát.

A választásokat McKinley nyerte, a következő választások előtt, 1900-ban írta meg Baum az Óz, a nagy varázslót. 

A főszereplő a nevét is az arany mérésére használatos uncia angol rövidítéséből kapta (Oz). A távoli vidékről, Kansasből indult a főhős a messzi fővárosba, Washingtonba, a sehová nem vezető, össze-vissza kanyargó sárga úton (ez az aranystandard). Csatlakozott hozzá a földműveseket szimbolizáló Madárijesztő és a munkás Bádogember. A gyáva oroszlán pedig nem más, mint Bryan, a demokrata politikus, aki csak bőgni tud, de nem tesz semmit.

Washingtonban mindenki mindent a pénz, a zöldhasú dolláron keresztül lát. A varázslót mindenki másnak látja, mint minden profi politikust. Végül is lebukik és kiderül, hogy egy csaló, akinek semmire nincs valódi megoldása.

A megoldást végül Dorothy ezüstcipője hozza, ez repíti őket haza, ez oldja meg az összes problémát. Ez a bimetál rendszerre való utalás.

Mondjátok meg őszintén, gondoltátok volna?  🙂

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

 

Share

A lakásbiztosításokról

Azért nem egyszerű a híres emberek élete. Nem tudunk elmenni bevásárolni a boltba, mert egyből felismernek. Annyi kérdést tesznek fel nekünk, hogy karácsonyig sem tudunk mindre válaszolni.

Balázs kérdezte, értek-e a lakásbiztosításokhoz. Be kell vallanom, ez nagyon fájt. Annyi ideje veletek vagyok és még most sem jöttetek rá, hogy pénzügyekben olyan sokoldalú vagyok, hogy az már szinte gömb? Na mindegy, fátylat rá, a lelki sebek is begyógyulnak egyszer.

Na szóval, lakásbiztosítás.

Van egy jó hírem: minden lakásbiztosításnál lehet olcsóbbat találni és minden ügynök talál is.

Megkérdezik, mennyit fizetsz most és azonnal kalkulálnak egy olcsóbbat. Te pedig boldog leszel.

A rossz hírem: nem véletlenül lesz olcsóbb az a biztosítás. Még ugyanannál a cégnél is tudok neked olcsóbb biztosítást kínálni.

A trükk a biztosítások modul jellegű felépítésében van.

Van egy alapbiztosítás, ami csak a lakás/ház összeomlása, tűzkára, földrengés, beomlás miatti megsemmisülésére fizet.

Ezt ki lehet egészíteni a berendezésre is. Mert alapesetben ha például tűz üt ki, a tetőcserét fizeti a biztosító, a bútorokat, berendezési tárgyakat és a ruhákat viszont már nem.

Ebben még nem feltétlen van benne a lopás kár, azt külön kell megkötni. Sok cégnél külön kell kötni az értékes dolgokra kiegészítő biztosítást, mint bunda, festmény, ékszer, máshol bizonyos értékhatárig ez is benne van.

Általában nincs benne a nagyon gyakori csőtörés és beázás miatt kár, ahogy az üvegkár sem. Ezek kifejezetten drága kiegészítők, pont ezért, mert az üvegtőrés és a beázás túl gyakran előfordulnak. (Az üvegnél van olyan cég, hogy csak a legolcsóbb üveget biztosítják, a drágább színes, thermo, meg mindenféle üvegért már külön felárat kell fizetni. Van ahol, nincs ilyen különbségtétel.) 

Tehát, mit csinál a ravasz ügynök? Kifelejti a csőtörést, esetleg a lopáskárt és egyből 20%-kal olcsóbb biztosítást kalkulál. Te nem fogsz rájönni a csalásra, mert ahogy fogalmad sincs, hogy most mi van a biztosításodban, az újat sem fogod átnézni.

Akkor fogsz elkedvtelenedni, amikor megint ki akarod fizettetni a biztosítóval a beázásodat, mint a múltkor, csak most majd elküldenek, hogy arra nem érvényes a biztosításod.

Úgyhogy mielőtt váltanál jó alaposan vizsgáld át, mit is kapsz pontosan a pénzedért.

Újabb rossz hírem van: olyan szinten kell elmerülnöd a részletekben, hogy az egyik biztosító korlátlanul fizeti a lopáskárt, a másik csak 300 ezer forintig. Ami azért nem ugyanaz, ugye.

Gyakori eset még, hogy a társasháznak van társasház-biztosítása és a kuncsaft ennek ellenére saját lakásbiztosítást is fizet teljesen feleslegesen.

Azt már meg sem merem kérdezni, tudod-e, a társasházad biztosítása mit tartalmaz. Csak a falakat biztosítja, vagy a lakásodban lévő ingóságot is? Fizet akkor, ha eláztatod az alattad levőt (ez az úgynevezett felelősségbiztosítás), vagy sem?

Tipp: ha a társasház biztosítás csak a lakásra szól, köthetsz külön csak az ingóságra egyéni biztosítást.

Úgyhogy ahány biztosító, annyi biztosítás. Vésd az eszedbe: az olcsóbb biztosítás nem feltétlen kedvezőbb is. Mindig járj utána, hogy pontosan mit tartalmaz a kapott ajánlat.

Na, ezzel is okosabbak lettetek. Remélem, ma sem irkáltam feleslegesen. 🙂

 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Az okos ember és a vihar

“Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.” (Példabeszédek 22:3

A jelenlegi gazdasági helyzetben az okos embernek fel kell készülni egy közeledő viharra.

Először szeretnék arról beszélni, hogy miért várható vihar, majd arról, mit érdemes megelőzésként tenni.

Amit már nyilván hallottatok, Görögország komoly bajban van, az adóssága már kezelhetetlen méretűvé vált, belekerültek abba a spirálba, hogy az adósságai a kamatok miatt gyorsabban nőnek, mint törleszteni tudná. A görög csőd, azaz az állam fizetőképtelensége már régen nem kérdés, a kérdés csak az volt, hogy mindez szabályozottan és átláthatóan megy végbe, vagy hatalmas pusztítás és beláthatatlan káosz kíséretében.

A múlt héten több napos vajúdás után megállapodás született, hogy Görögország magánhitelezői (jellemzően francia és német bankok) belemennek abba, hogy a pénzük fele elúszik, azaz sohasem kapják meg, cserébe Görögország aláveti magát a még szigorúbb megszorításoknak.

Ezek után a görög államfő derült égből villámcsapásként bejelentette, hogy inkább népszavazást ír ki, hogy akarják-e a görögök, hogy megmentsék őket.

Nem fogják akarni, mert a brutális megszorítások is csak arra elegendőek, hogy 2020-ra annyi legyen a görög államadósság, mint volt 2009 elején, azaz közel 10 év alatt visszaérnek oda, ahonnan elindultak. Ennek a számukra nincs túl sok értelme.

Ebben az esetben azonban kicsúszik a gyeplő az irányítók kezéből, Görögországot várhatóan kizárják az euroövezetből, a lakosság megrohanja a bankokat, ezek miatt azok becsődölnek, ez magukkal ránthatják a többi európai bankot. Hogy mennyire összefonódnak a bankok, jól megbeszéltük ebben a bejegyzésben.

Bár már ez is elég lenne, a további gond, hogy Olaszország is célkeresztbe került, amelyik ország pedig egyszerűen túl nagy falat ahhoz, hogy meg lehessen menteni. Ha a hitelezők elfordulnak Olaszországtól, akkor az kénytelen lesz olyan magas kamatot ajánlani annak a kevés befektetőnek, aki mégis hajlandó lesz olasz állampapírt venni, hogy ez a megemelkedett kamat fogja összeroppantani az ország fizetőképességét.

Az elmúlt évtized elhibázott gazdaságpolitikája (sőt gazdaságpolitikái) miatt Magyarország jelenleg a 9. legkockázatosabb ország, úgyhogy ha vihar lesz, minket biztos el fog érni és sokkal inkább, mint bárki mást Európában.

Dióhéjban ennyi a jelenlegi helyzet.

Az, hogy mi lesz, nem tudom, ahogy senki más se a világon. Innentől kezdve a cikk csak általános tanácsokat tartalmaz, ha mégis lesz vihar. Ezt ne vedd előrejelzésnek és végképp ne pénzügyi tanácsadásnak, ne ez alapján hozz döntéseket.

Okos ember mit csinálhat viharban?

1, Soha nem tartjuk egyetlen bankban a pénzünket. 

Ezt gondolom nem kell nagyon magyarázni, nincs az a vonzó kamat, ami miatt egyetlen bankba tesszük az összes pénzt. Amint itt már jól megbeszéltük, mindig oka van a magas kamatnak, rossz esetben a bank csődközeli állapotát is jelezheti. Ezért mindig használjuk a józan eszünket és tegyük fel a kérdést, miért kell valakinek bármi áron a mi pénzünk? Hogy az OBA (betétbiztosítási alap) tud-e fizetni, ha a bank becsődöl, azt már itt megvitattuk.

2, Ilyenkor kerüljük a hosszú futamidejű befektetéseket

Viharos időben nem hogy 3-4 évre, de még fél évre sem kötjük le a pénzünket, ha nem muszáj. A gyengélkedő gazdaság és a leértékelődő forint várhatóan akár nagy arányú alapkamat emelésre kényszerítheti a nemzeti bankot. Ez azzal jár, hogy ma még vonzónak tűnhet egy 7%-os kamat, de egy 3%-os alapemelés után már kifejezetten rossz kamat lesz. Ilyen szempontból szuper a lekötés nélkül is jegybanki alapkamat+- x%-ot adó, változó kamatozású és likvid lehetőségek, mint például egy ilyen.

3, Kerüljük a fix kamatú befektetéseket.

Ha most veszel egy öt éves állampapírt, ami öt évig fixen kamatozik és az állampapíroktól elvárt hozam 5%-kal nő (2009-ben 6%-ról 14%-ra nőtt az elvárt hozam a magyar állampapíroknál.), akkor a kötvényed értéke majdnem a felére esik vissza.

Ha tudsz valami változó hozamú kötvényt (BUBOR+3%, infláció+3%, stb,) ott ilyen veszély nem fenyeget, illetve sokkal kisebb mértékben. (Az inflációnak és az alapkamatnak, vagy az állampapírok hozamának nem sok köze van egymáshoz.)

4, A széf jó találmány

A bankokban bérelhető széfekben általában a szabályzat szerint tilos készpénzt tartani, de megsúgom, senki nem ellenőrzi. 

5, Ne kapjunk vérszemet

Volatilis, azaz nagy kilengéseket produkáló piacon könnyen elcsábulunk, hogy most kell venni eurót, a múlt héten is 10 forintot nyerhettem volna, az X részvény leesett 4.000 Ft-ról 2.300 Ft-ra, most kell venni, stb. Egyáltalán nem biztos, hogy ezen a héten nem korrigál vissza az euró, vagy könnyen lehet, hogy oka van, amiért így leesett a részvény ára.

6, A készpénz a király

Ilyenkor viszont nagyot nyerhetsz, ha tudsz egy részvénypiaci mélyponton vásárolni. Ehhez könnyen mobilizálható pénz kell. Hogy mikor van a mélypont, azt persze neked kell kitalálni, lásd az ötös pontot is. 

Ha még eszembe jut valami, folytatom, most dolgoznom is kellene. 🙂

 

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Pénzügyi végzettségek Magyarországon

Arra gondoltam, írok egy posztot a Magyarországon elérhető pénzügyi végzettségekről.

Ezt két céllal teszem: az első, hogy hátha valamelyikőtök kedvet kap a tanuláshoz, vagy már kedvet kapott, csak szeretne infókat első kézből. A másik ok: mindig buzdítottam az ügyfeleimet, hogy kérdezzék meg a pénzügyi tanácsadójukat/privátbankárukat/brókerüket/stb. hogy milyen végzettséggel rendelkezik, ami alapján a tanácsokat osztogatja.

A legtöbb ember még a legegyszerűbb epekő műtétre is csak a professzor úr keze alatt hajlandó, maximum az osztályvezető főorvos kezeire bízza magát. Ugyanezek az emberek gondolkodás nélkül rábízzák a vagyonukat olyan emberekre, akikről azt sem tudják, értenek-e a szakmájukhoz egyáltalán.

Amik nem végzettségek:

Az alábbi vizsgák NEM pénzügyi végzettségek, hanem törvényi előírásoknak való megfelelés miatt kellenek. Ezekre általában egy 2-4 napos felkészítő tanfolyam után lehet szert tenni.

BOI: A törvény értelmében aki biztosítással akar foglalkozni, annak vagy bármilyen diplomával, vagy ennek hiányában ezzel a BOI vizsgával kell rendelkeznie.
Olvasd tovább

Share

Mijaz a MiFID teszt?

Ha bemegyünk egy bankba és befektetési lehetőségekről érdeklődünk, gyorsan elénk tolnak egy MiFID tesztnek nevezett kérdőívet.

Ez a teszt egy egységes európai előírás eredménye, nevét a Markets in Financial Instruments Directive rövidítéséből kapta.

A nem is olyan távoli múltban, ha bement egy ügyfél egy bankba/pénzügyi szolgáltatóhoz, az mindenféle kockázatos pénzügyi instrumentumot eladhatott neki, miközben az ügyfélnek a leghalványabb fogalma sem volt, mit is vesz tulajdonképpen. Így vettek az ügyfelek például korlátlan bukást biztósító, az euro/forint keresztárfolyamára fogadást tevő származtatott terméket.

Ezt elégelte meg az Unió és kötelezte a szolgáltatókat, hogy tanácsadás/termékismertetés előtt mérjék fel az ügyfél pénzügyi tájékozottságát és csak a tájokozottságának megfelelő terméket ajánlják neki.

A kérdőív kiterjed a kockázattűrő képességedre, a pénzügyi helyzetedre (na, ez szokta leginkább ledobni az ékszíjat az ügyfeleknél, mert hogy mi köze a banknak ahhoz hogy én mennyit keresek és mennyi pénzem van.), sőt a pénzügyi ismeretedre is, azaz, hogy milyen termékeket ismersz.

Itt találtok egy ilyen MiFID tesztet, példaképpen. (A céget találomra választottam ki.)

A teszt eredményeképpen lesztek lakossági, elfogadható, vagy szakmai partnerek.

Amennyiben a teszt eredményeképpen azt sem tudjátok, mi az a részvény például, akkor a pénzügyi tanácsadó (vagy akárki) nem ajánlhat nektek ilyen terméket. Ha ti ennek ellenére venni akartok részvényt, akkor aláíratnak veletek egy papírt, hogy úgymond a saját szakállatokra kötitek ezt a vásárlást és ennek minden felelőssége a tiétek, a pénzügyi intézmény ebben az esetben csak végrehajtó (execution only megbízások).

Amíg ez a teszt nincs kitöltve, az ügyintéző semmilyen terméket nem ajánlhat, még olyan szinten sem, hogy szerintem ez nem rossz termék, vagy én az Ön helyében, vagy van egy új termékünk.

A PSZÁF nagyon harap ezért, próbavásárlásokat is szokott csinálni.

Nna, most már ezt is tudjátok. 🙂

Share

Az e-mail címem

Visszatérő kérdés, hogy hogyan tudtok elérni. Az e-mail címem: kiszamolo kukac indamail pont hu

Minden kérdésre igyekszem válaszolni, még ha néha időbe is telik. Ha nem válaszolok 3-4 napon belül, nyugodtan küldd el még egyszer, sokszor a spam folderben landolnak a levelek.

Csak olyat írj privátban, amire itt nem találsz választ, vagy nem akarod a nyilvánosság előtt megkérdezni.

Befektetési tanácsokat (Add el/vegyél MOL-t, OTP kötvényt, aranyat, stb.) privátban sem adok, a miértről hamarosan írni akarok.

Share
1 97 98 99 100 101 102