Pénzügy és a jog II: a végrendeletről és az örökösödés szabályairól

Barnabás nem pihen, a múltkori írása után, amely a lakáskiadás jogi oldalaival foglalkozott, most az örökösödést és a végrendelet legfontosabb tudnivalóit járta körbe.

Már írtam arról, mennyire fontos nyíltan beszélni az örökségről, az örökség felosztásáról már akkor, amikor még az örökbehagyó életben van. Szerintem ez nagyon fontos téma, ha még nem olvastad, pótold be most: Beszélnünk kell róla

Barnabásunk (aki egyetemen tanít jogot) most ugyanezt a témát a jog oldaláról közelíti meg. A lehető legegyszerűbben igyekezett összefoglalni mindazt, amit mindenképpen tudnod kell a témában.

Mielőtt átadom neki a szót, még annyit: ha maradt kérdésed, vagy szívesen látnál hasonló témákról írást tőle, akkor ezt írd meg a hozzászólásokban. Reméljük, lesz ideje és ereje is válaszolni a kérdésekre, illetve további írásokkal okítani minket.

Akkor következzen hát Barnabás írása:

Sok hasznos hozzászólás, illetve témafelvetés született az előző poszt alatt, nehéz is volt eldönteni, hogy ezen a héten miről írjak, de Kiszámolóval már korábban megbeszéltünk egy témát.

Úgy gondolom, hogy nem lesz haszontalan, ez ugyanis – szemben a lakásbérléssel – sajnos mindenki „életében” bekövetkezik. A mai téma a halál és az ehhez kapcsolódó öröklési jog. Egy előrelátó örökhagyó nagyon sokat tehet a családi béke megőrzéséért, illetve tönkre is tud tenni sokéves jó viszonyt egy semmiből előkerült végrendelettel, így véleményem szerint fontos, hogy ezekről a kérdésekről is beszéljünk, homokba dugni a fejünket biztosan nem kifizetődő.

Az előző poszt végén szerepelt, de most már mindig az elején fog: jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt (és hogy ezt a témát egy egész féléven keresztül tanítjuk, így nehéz egy posztba sűríteni). Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.

Az ember halálával a vagyona egyből és automatikusan átszáll az örököseire, szinte mindig van ugyan hagyatéki eljárás, de ott csak megállapítják, hogy ki örökölt, hogy „az állam is tudjon róla” – ez csak ún. deklaratív aktus. Az örökösök a pozitív vagyont és a tartozásokat is öröklik, nem lehet azt mondani, hogy csak a házat szeretnénk örökölni, az örökhagyó 100 milliós tartozását nem. Van azonban korlátja a helytállásnak is, ugyanis csak annyi tartozást kell kifizetni, amennyit az örökölt vagyon ért; azaz ha egy 10 milliós ház volt a hagyatékban és 100 millió Ft tartozás, akkor csak 10 milliót kell kifizetni. Ráadásul az örökös első sorban a hagyaték tárgyaival felel a tartozásokért, tehát mondhatja azt, hogy akkor vigyék a hitelezők a házat. Ha a hagyatéki tárgy nincs meg (mert mondjuk eladja az örökös), akkor kell fizetnie pénzben, de itt is csak a hagyaték értékéig (tehát a példánál maradva, ugyanúgy max. 10 milliót). Figyelem: a kamatokat a saját vagyonból is ki kell fizetnie az örökösnek, kivéve ha megfogadja a bejegyzés végén található tanácsot.

Ha a hagyatékban több a tartozás, mint amennyit ér, akkor érdemes visszautasítani az öröklést (bármilyen esetben vissza lehet utasítani egyébként), ebben az esetben nem kapunk semmit, mivel nem leszünk örökösök. Ha kiskorú nevében szeretnénk visszautasítani az öröklést – mert pl. az elvált másik szülőtől „csak adósságot örökölne” -, ahhoz a gyámhatóság engedélye is kell.

Örökölni végintézkedés vagy törvényes rendszer alapján lehet, először a végrendeletet nézzük meg, utána pedig a törvényes öröklést.

Előszó: egy végrendelet akkor lesz érvénytelen, ha valaki megtámadja és ezt a bíróság kimondja; tehát ha nem támadják meg, akkor a közjegyző érvénytelen végrendelet alapján is átadja a hagyatékot – ő hivatalból nem érzékelheti az érvénytelenséget. Ahhoz, hogy valami végrendelet legyen, 3 feltétel szükséges: halál esetére szóljon, vagyoni rendelkezést tartalmazzon, úgy tűnjön, hogy az örökhagyótól származik. Ez még csak a minimum, ha egy papírlapon csak annyi van, hogy: „Erzsike, ha én meghalok, a vagyonom a magáé. Blaha Imre”, akkor ez már tulajdonképpen végrendelet, a közjegyző átadja a hagyatékot ez alapján, ha senki sem támadja meg – mert ha megtámadják, akkor érvénytelen lesz. A törvény ugyanis sok alaki és tartalmi követelményt meghatároz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy azt tartalmazza amit az örökhagyó szeretett volna – őt ugyanis nem lehet megkérdezni, mint egy szerződésnél. Van egy elv (favor testamenti), ami azt mondja, hogy lehetőleg az örökhagyó akaratának kell érvényesülnie, de alaki hibát ezzel nem lehet orvosolni.

A végrendelet lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet. A közvégrendeletet közjegyző készíti, aztán fel is vezeti a végrendeletek országos nyilvántartásába, így egyrészt biztos hogy előkerül az örökhagyó halálakor, másrészről pedig szinte lehetetlen sikeresen megtámadni – ha pedig mégis érvénytelen lesz, akkor komoly kártérítési kötelezettsége lesz a közjegyzőnek. Közjegyzőnél le lehet tenni a magánvégrendeletet is, akkor legalább az biztos hogy előkerül, de az érvényességre nem garancia.

A magánvégrendeletet írhatja az ember saját maga (ha saját kézzel írja, akkor tanúk sem kellenek rá) vagy írathatja mással, de akkor a két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia vagy előttük azt mondania, hogy ő írta alá. A készítés dátumának (a helyének már nem) mind a két esetben rajta kell lenni az iraton, illetve az örökhagyónak alá kell írnia (ha tanúk vannak, akkor nekik is). Ha több lapból áll a végrendelet, akkor a lapokat sorszámozni kell és minden lapot alá kell írni a végrendelkezőnek és a tanúknak is.

Végrendeletben el lehet dönteni, hogy ki mit örököljön, mekkora részt kapjon a hagyatékból, illetve ki lehet zárni az öröklésből vagy ki lehet tagadni. Aki törvényes öröklésre jogosult, azt ki lehet zárni az öröklésből, így ő – ha egyébként jár neki – akkor csak kötelesrészre jogosult, ami jelenleg a törvényes örökrész 1/3 része. Ha valakinek kötelesrészt sem szeretnének juttatni, akkor ki kell tagadni a végrendeletben, ennek azonban nagyon szigorú feltételei vannak, nem lehet mondvacsinált okokra alapítani (a Ptk. 7:78. § pontosan tartalmazza az okokat, azt kár itt részletezni). Az újabb végrendelet felülírja a régit, ha ugyanarról a vagyonról rendelkezik, illetve a végrendeletet vissza is lehet vonni – ha valaki új rendeletet készít vagy vissza szeretné vonni a korábbit, akkor már javaslom hogy menjen el szakemberhez, hogy kellően pontos legyen a megfogalmazás.

Ha nincs végrendelet vagy más végintézkedés, akkor törvényes öröklésnek van helye. Így elsősorban a gyermekek, ha ők nincsenek, akkor a szülők, ha ők sincsenek, akkor a túlélő házastárs, ha ő sincs, akkor a távolabbi felmenők és leszármazottjai örökölnek. Változás az új Ptk.-ban, hogy a házastárs mostmár gyermek mellett is örököl: haszonélvezetet az utolsó közösen lakott lakáson és egy gyermekrészt a hagyaték többi részéből.

Az örökbefogadott gyermek ugyanúgy örököl, mint a vér szerinti gyermek és utána is ugyanúgy örökölnek az örökbefogadó rokonai, mintha vér szerinti gyermek lenne. A hallgatók által is nehezen értett egy szabály a Ptk.-ban (7:73. § (2) bek.), amiből gyakran arra következtetnek, hogy az örökbefogadott „két helyről örököl” – ez azonban nincs így-; az idézett szabály azt mondja ki, hogy ha rokont fogadnak örökbe, akkor utána a vér szerinti rokonai is örökölnek. (Ez csak technikai szabály, ugyanis az első bekezdés azt mondja ki, hogy a vér szerinti rokonok nem örökölnek az örökbefogadott után; ha a második szabály nem lenne, akkor nem lehetne olyan örökbefogadott után örökölni, aki egyébként rokon is.)

A hagyatéki eljárásban minden esetben érdemes kérni a közjegyzőt a hagyatéki hitelezők felhívására, ugyanis ha erre a felhívásra nem jelentkeznek azok, akiknek az örökhagyó tartozott, akkor kamatot nem érvényesíthetnek a követeléseik után. Egyenes ági rokonok és a házastárs öröklése 2010 óta illetékmentes, így gyakorlatilag csak a hagyatéki eljárás költsége merül fel – a temetésen kívül – az ő esetükben.

Végezetül pedig még egyszer: ezt a témát nem érdemes kerülni, beszélni kell róla, mert pont a bizonytalanságból van a legnagyobb gond (nem annyit kapnak, nem ők kapják a kedvenc aranymedált, stb.), hogy nem tudják az örökösök, hogy mire számítsanak. Jellemző, hogy a legtöbb emberben még az is előbb felmerül, hogy mi lesz a pénzével, ha kitör a III. világháború és mibe érdemes fektetni, hogy akkor is meglegyen a gyermekeinek, az viszont eszébe sem jut, hogy akkor mi lesz ha holnap autóbaleset éri vagy előbb-utóbb elhalálozik – pedig a világháborúval szemben ennek 100% a valószínűsége. Ezzel megint csak nem azt akarom mondani, hogy mindenáron végrendeletet kell írni, csak ha nem ír az ember, akkor az ne azért legyen mert nem gondolt rá, hanem mert: Ez az ő végakarata.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

139 hozzászólás

  • blackbile
    tromsö bejegyzése
    Scr.Inject.B.Gen virus-t! tartalmazó oldalra vezet.
  • Kérdezz bátran
    Kedves Barnabás!

    Köszönjük, hogy válaszolsz a kérdésekre. Sokat segítenek. Javaslom, hogy a cikkbe ptk-ra való hivatkozás helyett máskor legyen több példa egyszerűtől a bonyolultig. Plusz a válaszoknál érdemes bemásolni a kérdést is. Utóbbi nekem is van. 🙂

    A házassági szerződés befolyásolja az öröklést?
    Ha jól értem, akkor a halál előtt az egyik örökösnek adott részt is figyelembe kell venni. Itt van időlimit?

  • Kérdezz bátran
    Ha kölcsönadtam valakinek, az meghal (mondjuk volt 5m vagyona és 10m tartozása), az örökös lemondott az örökségről, akkor én mint kölcsönadó hova kell hogy forduljak?
  • Tímár Sándor
    Kedves Barnabás!

    Jelenlegi élettársam nevére elhalálozási rendelkezést tettem a bankbetétemet illetően. Az lenne a kérdésem, hogy az előző házasságomból született gyerekeim igényt tarthatnak-e ebből a köteles részre, esetleg perelhetnek-e?

    Köszönöm a választ!

  • Barnabás.Jog
    Már így is 6 ezer+ karakteres lett az írás. A kérdést meg nem másolom ha sok van, kevés a válaszra felhasználható karakter, 4-5 hozzászólást meg nem akarok írni egymás után.

    Házassági szerződés: befolyásolhatja, de egy ilyen szerződésben elég sok dologról lehet szó ; itt leginkább a különvagyon köre az ami befolyásolhatja.
    Halál előtti ajándék: két esetben kell, az egyik az osztályrabocsátás (ez csak leszármazóknál van), a másik a kötelesrésznél az ún. “betudás”. Előbbinél a hagyaték értékéhez hozzáadják azt amit az örökösök az örökhagyótól kaptak, majd így osztják fel a hagyatékot – ha valaki többet kapott mint az így számított érték, akkor ő mást nem örököl, de visszaadnia sem kell a többletet. Betudás: minden kifizetés kötelesrész kiadásának számít amit 10 éven belül kapott a kötrészre jogosult (nagyon leegyszerűsítve).

  • Barnabás.Jog
    Kölcsön: a hagyatéki eljárást folytató közjegyzőnek kell bejelenteni a hitelezői igényt. Ha a hagyatéki már lezárult, akkor az örökösöknél kell jelentkezni. Mindig van örökös, ha mindenki visszautasítja, akkor a végén az állam örököl, mert őt nem illeti meg a visszautasítás joga. Ha több a tartozás mint a hagyaték értéke, akkor a hitelezők a tartozások arányában kapnak lóvét. Ennél a példánál maradva: 2 embernek tartozott, az egyiknek 9 millával, a másiknak 1-gyel, így a tartozások 90%-ával az első rendelkezik, a hagyatékból is 90%-ot kap (4,5 milliót). A zálogjoggal biztosított követelések viszont megelőznek minden más követelést.

    Nem, mert ha van elhalálozási rendelkezés, akkor a bankbetét nem része a hagyatéknak.Hogy a kötelesrész alapjához hozzászámít-e, az több tényezőtől függ.

  • Tímár Sándor
    Bocsánat, akkor most nem értem: nem tarthatnak igényt a köteles részre a bankbetétből, de bizonyos tényezők fennállása esetén mégis (fából vaskarika?)? Mik lehetnek ezek a tényezők?
  • Ati
    Kedves Barnabás!
    Köszönöm én is a fáradozásait, és azt, hogy érthetően elmagyaráz dolgokat, a jog nyelve nem egyszerű.
    Egyedi esetből származik néhány kérdésem, de témába vág, megtisztelne, ha tudna időt szakítani a válaszra.
    Adott egy testvérpár, akik szülei úgy döntöttek, hogy az egyik testvérre írattak egy ingatlant, haszonélvezetet megtartva maguknak.
    Az okokra nem szeretnék kitérni, de elég nyomósak voltak, nagyon kacifántos a helyzet.
    A kérdéseim, ha öröklésre kerül sor:
    – Jár-e így is kötelesrész, vagy bármi más a másik testvérnek, és ha igen, van-e ennek valamilyen időkorlátja, pl. néhány év után esetleg már nem?
    – Ha jogilag támadható ez a helyzet, Ön szerint milyen kimenetele lehet a dolognak? Gondolom, a perköltséget itt is a vesztes fizeti.
    – Eladható-e egy ilyen helyzetben az ingatlan az öröklés után, még esetleg annak megtámadása előtt?
    Még két kérdés:
  • Ati
    – Ha perre kerül sor, és ott a másik testvér javára dönt a bíróság, ott lehet-e érvényesíteni vele szemben pl. a felújítási munkálatok költségeit?
    – Ha jár a kötelesrész, és az egyik testvér ezt kifizetné a másik testvérnek, de az nem hajlandó ezt elfogadni, és valamilyen módon igényt tart a tulajdonrészére az ingatlanban -beköltözne pl.-, akkor mik a további lehetőségek?
    Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
    Ati
  • Barnabás.Jog
    Az ajándékozástól számított 10 évig még beleszámít a kötelesrész alapjába. Egy ajándékozás elég nehezen támadható. Bármikor el lehet adni bármit. Vannak olyan költségek amiket lehet érvényesíteni, általánosságban nem lehet erre válaszolni. A kötelesrészt pénzben kell kiadni.
  • Sandor
    Mi a helyzet, ha két testvér 50-50%-ban örökölt ugyanabból a lakásból, de az egyik el akarja adni, a másik meg nem?
  • Géza
    a legjobb, ha az a fél, aki nem akarja eladni, megveszi a testvér tulajdonrészét.

    Hogyha a sajátját eladni sem akarja, de a másik felét megvenni sem, akkor bonyolultabb a helyzet. Elvben el lehet adni egy ingatlan 50%-át is, ehhez nem is kell a másik tulakjdonostárs hozzájárulása sem, (de neki elővásárlási joga van). Azonban az ilyesmire nem szoktak tolongani a vevők. Ugyhogy mégiscsak jobb megegyezni, és a két felet azonos módon hasznosítani: eladni, kiadni, vagy az egyik fél használja a lakást, de a másiknak fizet a többlet-használatért.

  • Barnabás.Jog
    Kérni kell a bíróságon a közös tulajdon megszüntetését. A bíróság valamilyen módon megszünteti: elrendeli az értékesítést vagy hogy valamelyik tulajdonos váltsa magához a másik hányadát vagy természetben megosztja. Nem alkalmazhat olyan megoldást ami ellen minden tulajdonostárs tiltakozik.
  • Sandor
    Következő az alap szituáció:
    Házaspár. 16 éve házasok. A lakás a férj nevén van, amit a házasság ellött vett. Házasság óta közösen lakják. Nincs közös gyerek.
    Férjnek nincs gyereke, csak 5 testvére, akik közül az egyik elhunyt, de neki vannak/voltak gyerekei.
    Feleségnek 2 gyereke van előző házasságból, és van egy testvére is.
    Ki mit örököl, ha a
    – férj hal meg
    – feleség hal meg
  • Sandor

    Kiegészítés:
    Ki mit örököl, ha a
    – férj hal meg először
    – feleség hal meg először

    Nincs senkinek végrendelete

  • Barnabás.Jog
    Férj hal meg: Itt nincs túl sok jelentősége igazából, hogy az ingatlant mikor vette. A testvérek nem számítanak, ha van túlélő házastárs. Az számít, hogy a szülők élnek-e; ha élnek, akkor ők és a túlélő házastárs örökli az utolsó közösen lakott lakást a hozzá tartozó felszereléssel és a hagyaték többi részének a felét; a szülők pedig a másik felén osztoznak. Ha csak az egyik szülő él, akkor a túlélő házastárs örökli az utolsó közös lakást és 3/4 részt a többi vagyonból, 1/4 részt pedig a szülő. Ha egy szülő sem él, akkor a túlélő házastárs egyedül örököl.

    Feleség hal meg: a két gyereke és a férj örököl utána 1/3-1/3-1/3 arányban. Mivel az ingatlannak nem tulajdonosa, abból nem örökölnek a gyerekek.

  • Marika
    Ki örököl a következő esetben: Adott egy ház, melynek tulajdonosa 100%-ban a feleség. Ő meghal. Pár nap múlva a férj is meghal, aki nem volt tulajdonosa a háznak, de 500 ezer Ft hitelt vett fel egyedül. A feleség sem adóstárs sem kezes nem volt. A feleségnek két gyereke van. Elindul a hagyatéki eljárás. A férj testvérei és azok leszármazói mindannyian vissza akarják utasítani az örökséget. Az egyik gyerek – akinek van felesége és egy fia – még a hagyatéki eljárás lezárása, vagyis a hagyatékátadó végzés átadása előtt meghal.
  • Barnabás.Jog
    (Ha helyes a leírás és jól értem.) A feleség után a férj örökölt egy gyermekrészt a “nem-a-nő-ingatlana” vagyontárgyakból, a többit (a házat és a többi vagyonból gyermekrészeket) a nő gyerekei fejenként egyenlő arányban. A férj része a férj családjára (rokonaira) száll, ha mindenki visszautasítja, akkor az államra. Az utolsó mondat nem tudom melyik “gyerekre” vonatkozik. Ha a feleség egyik gyerekére, akkor az ő részét 1/2-1/2 arányban örökli a felesége és a fia. Ha a “gyerek” a férj testvérének a fia, az ő örökösei is visszautasíthatják az öröklést – ha a fiú fia kiskorú, akkor kell a gyámhatóság hozzájárulása is.
    Ha a hitelt a férj a házasság fennállása alatt vette fel és nincs házassági szerződésük, akkor az a feleségnek is a tartozása volt, tehát ott lesz hagyatéki teherként – kivéve ha kifejezetten külön tartozás volt.
  • Marika
    Köszönöm a válaszát. Az utolsó mondat a feleség gyerekére vonatkozik. A férjnek nem volt gyereke. Amit tudni szerettem volna, arra megkaptam a választ.
  • Márk
    Férj+feleség,1 közös gyerek,ill.1 gyerek a férj előző házasságából,1 lakás 50-50%ban a férj és a feleség nevén,a feleség örököl egy lakást a szülei halála után,amit értékesítenek és vesznek egy lakást szintén 50-50 %ban,az első lakást a közös gyerek nevére írják-/?már ez is kérdéses számomra jogilag,/A 2 lakás kb.azonos értékű/…mi az öröklés menete a férj halálakor,mi jár az előző házasságából szármázó gyereknek?/a gyerekek nagykorúak,végrendelet nincs/ köszönöm a választ!
  • Barnabás.Jog
    Az új háznak 25%-a volt a férjre eső rész a közös vagyonból, így azt örökli utána 1/2 – 1/2 arányban a két gyerek, tehát 1/8 rész örököl a házból a “régi” gyerek, a “nem házhoz kapcsolódó” vagyonból pedig annak 1/3 részét. Lehet hogy van helye osztályrabocsátásnak is, de azt csak a konkrétumok ismeretében lehet megmondani (pl. azt is tudni kéne, hogy került a másik gyerek nevére, stb.).
  • Márk
    Sajnos nem értem azt a 25 % ot,ha a férj halálakor a fele lakás a férj nevén volt a fele a feleségén,akkor a gyerekek nem a lakás 1/4 ét kapják ? köszönöm
  • Csavargó
    Kedves Barnabás!

    Először is köszönjük a cikkeket és válaszokat!
    A történet: feleségem szülei elváltak huszonsok éve. A válóperben ő az édesapjához, a huga az édesanyjukhoz került. Ezek után a nejemnek hosszú évekig nem igazán volt kapcsolata az édesanyjával, sem pénzügyileg sem emberileg soha nem segítette. Jelenleg szóba állnak, de sokszor nem túl rózsás a viszony. Gyerekünk nincs.
    A kérdés az, hogy feleségem esetleges halálakor az édesanyja tarthat-e igényt bármilyen örökségre/kötelesrészre? Ha igen, hogyan lehet tenni ez ellen?

    A segítséget előre is köszönöm!

  • Barnabás.Jog
    A feleség öröksége az különvagyon, így az 50%-os részesedése az új ingatlanban különvagyon; ha teljes egészében az örökölt lakás árából van az új, akkor tulajdonképpen az egész különvagyon lenne, de az hogy a felének a férj a bejegyzett tulajdonosa arra utal, hogy (hallgatólagosan) a közös vagyonba utalta a feleség az 50%-ot, viszont a közös vagyon fele-fele arányban illeti a házastársakat. De minderre hivatkozni is kell a hagyatéki eljárásban, jogász nélkül valószínűleg nem így lesz – jogásszal sem biztos.

    Ha nincs gyerek, akkor örököl mind a két szülő, fejenként egyenlő arányban osztoznak a hagyaték felén, a másik fele a házastársé. Ki lehet őket zárni az öröklésből, akkor kötelesrészre jogosultak, ami 1/3 része a törvényes mértéknek. Ha érvényesen kitagadná, akkor nem járna kötelesrész, de nemnagyon látok olyan körülményt ami miatt ki lehetne.

  • Csavargó
    Köszönöm, én is így értelmeztem a törvény szövegét!
  • WB
    Külföldön élek. Édesapám testvérem gyermekére íratta házrészét ajándékozás címén három éve aki 2014. február 3-án halt meg. A gyerek 15 éves. Kötelesrész iránti igényemet szeretném érvényesíteni, mit kell tennem? Hagyatéki tárgyalása nem volt, testvérem annak ellenére, hogy majdnem haláláig külföldön dolgozott, jól keresett – nem volt semmije.
    Tudomásomra jutott, hogy volt egy CSEB biztosítása amire a biztosító azt válaszolta, hogy nem volt rajta kedvezményezett megnevezése, testvérem azt nyílatkozta írásban, hogy Ő az egyedüli örökös. Nem nagy összeg, de ez nem meriti ki az okirathamisitás fogalmát?
    Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
  • kridli
    És ki halt meg? Édesapám vagy a testvéred, vagy mindkettő?
  • WB
    Bocs, nem érthetően fogalmaztam. Édesapám halt meg és ő dolgozott külföldön is! Testvérem lakik a közelben – és a hivatalban azt nyilatkozta, hogy édesapánknak nem volt semmije. A biztosító által kiküldött nyilatkozatra pedig azt írta, hogy ő az egyedüli örökös!
  • kridli
    nem vagyok jogász, de szerintem a házat buktad. Ha még életében elajándékozta, akkor nem része a hagyatéknak, nincs minek a köteles részét nézni.
    De inkább ügyvédhez kellene fordulnod (feltéve, hogy megéri az összeg), mert ha a biztosító már fizetett, akkor szerintem csak peres úton tudod visszaszerezni, erre fórumos tanács nem lesz elég, még akkor sem ha a szerző maga válaszol.
  • WB
    kridli!
    Köszönöm!
  • Géza
    1. az ajándékot 10 évig figyelembe kell venni a köteles rész megállapításánál, tehát az ingatlan értékének egy részére igényt tarthatsz. De ez alapvetően akkor van, ha az egyik örökös a megajándékozott. Azért érdemes ügyvéddel beszélni.
    2. bank, biztosító, stb. csak hagyatéki végzésre teljesít kifizetést az örökösnek, kivétel, ha kedvezményezett van megjejölve. Tehát nem a biztosítónál kell nyilatkozni, hogy ki az örökös, hanem a közjegyzőnél.

    A 2. okból mindenképpen le kell folytatni a hagyatéki eljárást. Ha nem volt, akkor feltehetőleg a testvéred az önkormányzatnál nyilatkozott, hogy az elhunytnak nem volt vagyona (legfeljebb kis értékű ingóságok). Szerintem kérdezd meg az önkormányzatnál, hogy miért nem volt hagyatéki eljárás. Ha azt a választ adják, hogy a testvéred nyilatkozata miatt, akkor jelezd, hogy az nem valós, és akkor ők majd tájékoztatnak a további lépésekről.

  • Janos82
    :

    Egy hagyateki eljarast meddig tarthat?
    A helyzet a kovetkezo: Nem tud mindenki megjelenni a hagyateknal, es van is nehany kerdeses pont. Mi fog tortenni? A meg nem jelenok orokolnek? Vagy egy ido utan ugy veheti a kozjegyzo, hogy lemondtak rola?

  • Barnabás.Jog
    1. Nem igaz. Az ügyvédes rész igen. A hagyatéki eljárást lefolytatták, legfeljebb tárgyalás nem volt.

    Ez pedig nagyon nem igaz. Az ügyvédhez fordulás viszont jó tanács, én is ezt javaslom.

    Pert kell indítani a testvér ellen, ugyanabba a perbe pedig be kell vonni a megajándékozottat. Ha a kötelesrészi igény a testvértől nem behajtható (mert az amit öröklés címén szerzett vagyon nem éri el a kötelesrész mértékét), akkor a megajándékozott gyerektől lehet követelni, mivel 15 éven belül történt az ajándékozás. Ha pénzben nem tudja odaadni, akkor a házból kapsz majd tulajdonrészt. A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke (amit a testvér kapott) és a 15 éven belül bárkinek adott ajándék. A kötelesrészi igényed a haláltól számított 5 év alatt évül el. De ide tényleg kell az ügyvéd.

  • Barnabás.Jog
    Ha már megindul akkor nem sokáig, de elég nagy a szórás attól függően, hogy az ország melyik részére van, mennyire leterheltek, stb. Nem akadálya az öröklésnek, hogy valaki nem jelenik meg. Nem veszi visszautasításnak a közjegyző, ha valaki nem nyilatkozik (sőt, pont az ellenkezője: ha kérésre sem nyilatkozik, hogy visszautasítja-e, akkor úgy veszi, hogy lemondott a visszautasítás jogáról, tehát kéri az öröklést). Meg lehet bízni képviselőt, aki képviseli az illetőt a hagyatéki eljárás során.
  • WB
    Ismét lenne egy kérdésem, előre is köszönöm a segítséget!
    Vettem egy személygépkocsit 8 éve. Beszámítottak a fiam nevén lévő gk-t, amely a vásárolt, gépkocsi értékének 1/4 része volt amit közösen használtunk, költségeit én fizettem. A gépkocsi az én nevemen van és szeretném egyedül használni mivel jönnek a nevemre gyorshajtási, parkolási bírságok és nem hajlandó fizetni. Mivel már nem fizetett parkolási bírság miatt végrehajtással fenyegettek mivel átvette a postán /felesége ott dolgozik/ meghatalmazás nélkül a felszólító- és közjegyző által küldött tértivevényes fizetési meghagyást is. Mire megtudtam igencsak magasra rúgott az összeg/összegek. Most beperelt és követeli a teljes összeget ami az ő nevén lévő autó vásárláskori értéke volt.

    Köszönettel kérném mielőbbi válaszát!

  • Géza
    fura egy családod van neked hallod. vagy az is lehet, hogy te vagy fura, ennyiből nem derült ki.
  • kridli
    Kiszámoló, valami nagyon nem kerek ezzel a blog motorral. Az előző kommentet én írtam, de Géza néven jelent meg, és most látom, hogy azért, mert a comment form-ot így töltötte ki most is ki a blog motor. Van olyan cikk, ahol üresen jelenik meg nekem, és volt egy ahol Lucilius neve jelent meg. Ebben az a gáz kicsit, hogy az e-mail cím is ennek megfelelően töltődött, így ilyen hiba esetén az illető email címe kiderül.
  • Kiszamolo
    kridl, elvileg javították.
  • Xxxxx
    Kedves Barnabás! Ferjem meghalt,30%os tulajdonos egy kft-ben.2 kiskorú gyermekunk van. 2 vagy 3 felé történik az öröklés? Válaszod köszönöm!
  • Barnabás.Jog
    Részvétem. Ha 2014. március 15. után hunyt el, akkor az üzletrészből 3 felé. Ha nem zárja ki a társasági szerződés az üzletrész öröklését. Ha kizárja, akkor a többi tulajdonosnak ki kell fizetnie a 30% értékét.
  • WB
    Kedves Barnabás!
    Köszönöm válaszát a köteles részre vonatkozóan, tanácsát megfogadtam!
    Kérem, hogy szíveskedjen a későbbi kérdésemhez is segítséget adni!
    Előre is köszönöm!
  • Chris
    Kedves Barnabás! A férjemnek van egy gyermeke(10éves), akit soha nem is látott, az anya sem és ő sem akarta hogy megismerjék egymást..bonyolult, mert a gyermek úgy született, hogy a férjem nem is tudta, csak utólag derült ki. (lehetséges, hogy nem is ő az édesapa-bár ez csak feltételezés, nincs bizonyítva) Bíróság kimondta, hogy egyedül az édesanyáé a felügyelet. Ilyenkor mi a helyzet? Kizárható valahogy teljes mértékben az örökösödésből? És ha igen, akkor egy esetleges hagyatéki tárgyaláson neki is meg kell majd jelenni? Előre is nagyon köszönöm!
  • Dzsülike
    Üdvözlöm!
    Párom apukája nem régen halt meg.
    Végrendelet nincs.
    Hárman vannak testvérek, anyukájukkal házasságban éltek. Lakás közös tulajdon.Anyukajuk fog nagyobb részt kapni a lakásból? Gyerekek közt, hogy lesz?
    Köszönöm válaszát
  • Barnabás.Jog
    Az anya nem kap tulajdonrészt a lakásból, viszont haszonélvezete lesz rajta. A lakást a gyerekek öröklik fejenként egyenlő arányban.
  • Dzsülike
    És megmondhatják a gyerek,hogy melyik részt kérik a lakásból? Akkor az anyának nem sok joga lesz oda, szoval a gyerekek bármit elérhetnek?
    Csak azért kérdezgetek mert az egyik gyerek nagyon szemét,bocsánat a csúnya szóért.
  • Barnabás.Jog
    Az anyának haszonélvezete lesz… be sem mehetnek a lakásba, ha ő nem engedi.
  • Dzsülike
    De ök öröklik..az nem jelent semmit?
  • Piroska
    Dzsülike

    Gyerekek csak az apa 50 % öröklik nem a teljes tulajdoni jogot, az anya 50% az az anyáé marad.
    Plusz ami a lényeges, hogy a haszonélvezeti jog magasabb mint a túlszilajodni jog. Szép is lenne ha egy özveggyé válás után a saját gyerekei kidobhatnák abból a lakásból az embert amiért ő maga is 50-60 évig dolgozott.

  • Piroska
    Chris

    Eltartási szerződést kell kötni akkor csak az örököl akivel kötötték a szerződést senki más. Akkor nincs köteles rész, Máskülönben minimum a kötelesrészt örököl utána.

    Az apasági véleményének megdöntését pedig az apa kezdeményezheti egy éven belül, amikor tudomására jut/felmerül, hogy nem ő az apa. Nem kezdeményezi egy éven belül onnantól jogilag apa.
    Bocs de egyébként, hogy a fenébe lehet, úgy élni, hogy lehet van egy plusz gyerekem , soha nem merült fel, hogy azért jó lenne utána járni ennek.

  • Dzsülike
    Szóval a gyereke aki fenyegetőzik nem csinálhat semmit, ki is lehet rakni?