Raiffeisen is árat emelt

A Raiffeisen is kihozta a maga hirdetményét, így most már csak a CIB és a K&H miatt kell izgulni. (A CIB már jelezte, hogy a hónap végén jön ki az új díjaival.) A többi bank mind áthárította az adót a lakosságra, köszönjük az újabb sarcot, kedves kormány.

Az új hirdetményt itt és itt találjátok.

Túl nagy változások nincsenek, az utalásnál áthárították az immár 0,3%-ra hízott adót, a díjcsomagnál a valaha ingyenes készpénz-felvétel csak 249 Ft saját automatából havi 1-3 alkalommal, illetve a Díjnullázónál akárhányszor, de hogy sokat ne bukjon rajta a bank, a napi limit 100 ezer forint, amit külön kérésre egy napig combos 300 ezerre lehet felemeltetni.

Mielőtt szidod a bankot, még a 100 ezer forint felvétele is 600 forintnyi adóba fáj a banknak (az ATM költségéről nem is beszélve), ebből csak 249 Ft-ot tol át rád ezekben a díjcsomagokban.

A bankkártyás vásárlás úgymond ingyenes maradt. Mindig jókat nevetek, amikor ezt leírják az újságok. Vajon miért kérnek a bankok egyre többet és többet azokért a bankkártyákért, amiket más országban két marokkal szórnak az emberek után, ingyen? (Ukrajnában mindjárt hármat adtak belőle, hogy biztos elég legyen. 🙂 )

Eddig az aktivitás számlacsomag legolcsóbb kártyájáért évi 2.606 Ft-ot kért a bank, ez 0,2%-os adóval fedez 1.3 millió forintnyi vásárlást “ingyen”.

A mostani emelés után ugyanez a kártya 3.605 Ft lesz évente, a megemelt 0,3%-os adóval ez 1,2 millió forintnyi éves vásárlásra elég, felette fizeti csak a bank a tranzakciós adót. Jé, majdnem annyival emelkedik a kártya ára, mint a tranzakciós adó….

Ingyenes vásárlás, meg a bankok nem hárítják át a tranzakciós adót, mi?

Ja, azt tudod, hogy mennyit fizetsz a tranzakciós adóért, amikor megveszel egy terméket a boltban?

Az importőr behozza az országba az árut és kifizeti a vételárat külföldre. 0,3% adó. Eladja a nagykernek, aki átutalja az árát, 0,3% adó. Az eladja a kiskernek, aki szintén fizet, vagyis megint 0,3%. Te ott megveszed kártyával, megint ugrik a 0,3%. Vagy készpénzzel, akkor te fizettél 0,6%-ot. Csak ez az új népnyúzás a 27% ÁFA felett újabb 1,2-1,5%-kal adóztatja meg a vásárlást. (Na jó, kicsit kevesebbel, mert a kiskereskedő nem annyiért adja, mint az importőr. Viszont az ÁFÁ-t amikor befizeti a kereskedő, arra is jön a 0,3%, tehát csak nagyjából ennyi a végösszeg.)

De egy kicsit elkanyarodtam a témától. Ha eddig nem tetted, használd a bankszámlaválasztó kalkulátort, mert megint teljesen átalakulnak a banki díjcsomagok. Ha tudsz, keress magadnak olcsóbbat.

Share

60 hozzászólás

  • Istvan

    A CIB-es számla kivonaton azt írják, hogy ők július 30-án jönnek ki az új hirdetménnyel, ami szeptember 30-tól lesz hatályos.

  • Gabi

    A CIB is fog emelni szept. 30-ával. Tegnap küldtek erről levelet, de semmi konkrétum nincs benne, csak annyi, hogy júl. 30-tól lesz fent az interneten ill. kifüggesztve a fiókokban.

  • AtomG

    Nekem tegnap jött egy levél a CIB-től, hogy szeptembertől ők is emelnek, július 30-án teszik közzé az új kondíciókat…

  • Fletcher

    De akkor mit kéne a kormánynak tenni, ezen intézkedések helyett?
    – közalkalmazottak leépítése, piacon így sem tudnak elhelyezkedni
    – megmaradt közvagyon privatizálása
    – nyugdíjcsökkentés
    – lakossági közterhek növelése
    ezek lennének a polkorrekt, IMF által helyeselt reform, költségvetési hiány leszorító lépések?
    nem tudom mit hőzöngenek a tranz adó miatt az emberek amikor, a baloldaliak simán szétsarcolták őket

  • promontor

    “Vajon miért kérnek a bankok egyre többet és többet azokért a bankkártyákért, amiket más országban két marokkal szórnak az emberek után, ingyen?”

    A tranzakció adó ekézése teljesen jogos, de a képhez hozzátartozik, hogy Magyarországon sose szórták ingyen a kártyákat. A Rafi legolcsóbb kártyája tavaly ilyenkor még 1970 forint volt.

    Most 3605 lesz (nem 3105, azt elírtad), azaz a tranzakciós adó hatása 1635 forint áremelés. (Mondjuk az új kártyában van PayPass, a
    bank az emelés egy részét ezzel indokolja, hát ezt vagy beveszem, vagy nem. Én nem…)

  • Kiszamolo

    A bankadó óta kerül a legtöbb helyen pénzbe a kártya.

  • Kiszamolo

    Olvasd el ezt, milyen kárt okoz ez az esztelen adó: //kiszamolo.hu/mar-tobb-orszagban-kudarcot-vallott-a-tranzakcios-ado/

    Néhány tipp:

    – Egykulcsos adó eltörlése. A világon szinte sehol nincs és nem véletlenül. Ahol próbálkoztak vele (pl. Szlovákia), ott is megszüntetik.
    – A nyugdíjkiadások lefaragása, racionalizálása. JA, nem lehet 3 millió nyugdíjas nélkül választást nyerni?
    – Az egészségügy átalakítása.
    – Ne legyen 3200 önkormányzat, elég 300. Ja, akkor nem lesz elég hely a pártkatonáknak. Inkább csináljunk még járásokat is.
    – A beruházást, fejlesztést támogató politika a cégek kirablása helyett.
    – Stadionok értelmetlen építésének leállítása.

    Van még ezer tippem, látod van itt sok lehetőség.

    De nem fogunk erről itt vitát nyitni.

  • Cluster

    Már a CIB is szemptember 30.-tól emel, most jött meg. (Július 30.án jelenik meg a hirdetmény)

    Amúgy olyan szempontból nem hülyeség ez az adó, hogy ezt legalább mindenki megfizeti.
    Nyilván a bankszektornak meg nem tesz jót…

  • glezmen

    en egyelore maradok a Granitnal, az ingyenes 🙂

  • tip

    Mindenki megfizeti? Pont azért kellett felemelni a kulcsot, mert az adó bevezetését követően a forgalom uszkve fele mint a villám átment Szlovákiába.

  • Kiszamolo

    Konkrétan a bankszektor csak a külföldi tulajdonosok jóakarata miatt van életben.

    Olvasd el ezt: http://kiszamolo.blog.hu/2013/06/26/elgurult_a_gyogyszer_619

    De lehet feszegetni a pofonláda tetejét, csak aztán ne nézzenek bután, ha egyszer kinyílik.

  • kridli

    Hát, lehet én választottam rosszul bankokat anno, de nekem a bankadó előtt is fizetős bankkártyáim voltak… Tudom hogy volt ahol ingyenes volt a bankkártya, de szerintem az volt a ritkább.
    Más, ez ahogy kiszámoltad az 1.2-1.5%-os plussz adót a tranzakciós adók összeadásával eléggé sarkosítás. Mert az importőr, a nagyker, meg a kisker is tipikusan jóval 2 millió felett fizet egy-egy rendelésért, ahol már a 6ezres limit lép életbe, úgyhogy ez a 1.2-1.5% erős túlzás.

  • gab

    “A bankadó óta kerül a legtöbb helyen pénzbe a kártya.”

    Na ne. Nekem mindig fizetnem kellett a kártyáért. Feltétel nélküli ingyenes kártya sosem létezett. Vagy x összeg feletti jövedelemutaláshoz, vagy máshoz volt mindig kötve az “ingyenesség”. Ezért is tudja a kormány ilyen egyszerűen ezt meglépni, mert van egy alapból meglévő bankutálat, hogy itt mindig is pénzt kértek olyasmikért, ami nyugaton alap, hogy ingyenes. Ha eddig lett volna ingyen sok dolog, és azért kellene mostantól fizetni, sokkal nagyobb lenne a felháborodás. Így meg csak drágul az, ami eddig is pénzbe került.

  • Kiszamolo

    Szerintem egy tipikus nagyker nem feltétlen utal mindig 3 millió felett, mert bár nagy összegekkel játszik, de van neki legalább 40-50 beszállítója, akik nem feltétlen visznek árut alkalmanként 3 millió forintért, úgyhogy marad a szívás.

  • Cluster

    Valamilyen konkrét statisztika erre? Vagy csak az ismerőseid fele ment át, mert nagyon nem mindegy.

  • Kiszamolo

    Az OTP-ben csak a tranzakciós adó óta fizetős a kártya például.

    De sok helyen is volt ingyenes, vagy évi párszáz forint.

  • Wnprt

    Jómagam a CIB ügyfele vagyok, igaz h fel fogja vásárolni az OTP az Intesa Sanpaolo magyar leánybankját?

  • Wnprt

    A Raiffeisenről annyit, h a legkevésbé korrekt bank, hiszen a devizahitelezéssel az volt a célja, hogy az alacsonyan felkínált devizahitel kamattal piaci előnyhöz akart jutni a versenytársakhoz képest, tehát szerintem egy inkorrekt bank, amely csak a saját rövid távú érdekeit nézi továbbá sztem ügyfélellenes is, persze csak az OTP és K&H után.

  • promontor

    “A bankadó óta kerül a legtöbb helyen pénzbe a kártya.”
    “Az OTP-ben csak a tranzakciós adó óta fizetős a kártya például.
    De sok helyen is volt ingyenes, vagy évi párszáz forint.”

    Csatlakozom a kétkedőkhöz, ez szerintem sem így volt. Az valóban gyakori csali volt, hogy az első éves kártyadíjat elengedték.

    A párszáz forint is igaz lehetett tíz éve, de már jó pár éve nem.

    Viszont számomra most nemcsak egy bankszámlaváltás lehet mérlegelendő lépés, hanem a család kártyaszámának csökkentése. Eddig volt két számlánk, mindkettőnknek mindegyikhez kártya. (Ezt egyfajta biztonsági tartaléknak tekintettem, hogy ha az egyik bank rendszerével gond van, akkor a legyen másik számlánk-kártyánk is. Amikor ezt pár éve kitaláltam, még arra is ügyeltem, hogy az egyik kártya Visa legyen, a másik Mastercard, ezt aztán a Visa hazai visszaszorulása szépen elmosta…) Ez elég nagy luxusnak tűnik jelenleg.

  • Tőzsdemaci

    Arról volt esetleg már szó (cikk), hogy ha egy környező országban (pl. szlovákia) nyitok számlát, forint számlavezetéssel. Az ott kapott kártyát magyarországon milyen költséggel lehetne használni? Mennyibe kerülne a számla maga és a kártya? Valamint, az onnan magyarországra utalásnak milyen költsége lenne?
    Simán el tudom képzelni, hogy ennél már egy környező országból EU-s utalás is olcsóbb lenne, talán még a kártyahasználat is.

  • Wnprt

    Egy aktuális, de nem ide tartozó témát hozok fel, a Quaestor azért tart fenn egy Insula Management Establishment nevű liechtensteini offshore céget, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor 100%-os tulajdonosa ezen keresztül nyomjon pénzt a fociba, továbbá az egész vállalat mögött ez az offshore áll. Az agyonhitelezett stadion, Győri ETO ebbe a kérdéskörbe tartozik. Azért durva, a mérlegfőösszeg, amely 104mrd körüli, szinte az egész része adósság, tehát kötelezettség, továbbá vastagon veszteséges a cég, kb 5,6mrd-al.

  • pdw

    Tok logikus a devizahitelezes miatt lefikazni egy egesz bankot.
    Rohadjon meg az a sokszazezer ugyfel akinek volt pofaja nem felvenni a deviza(alapu)hitelt, hanem csak folyoszamlat vezetni 🙂

  • Rozmár

    Ugyan már. Velem évente megvetették az új kártyát és így kiszámlázták az éves díjat.

  • barna

    remélem nem…

  • N.

    Hogy a példánál maradjunk, az OTP-nél a tranzakciós adó bevezetése óta működik csaliként az első éves ingyenes kártyadíj. Korábban a legtöbb csomagjukhoz ingyen járt a kártya, de a régi figyelmetlen ügyfeleket büntették. Csak az újonnan kifejlesztett csomagokban voltak ingyenesek a kártyák, a régi (létező, de már nem köthető) csomagokhoz viszont nem tartozik ilyen kedvezmény. Így aki nem vette észre, hogy a régi számlacsomagjától már van olcsóbb is a banknál, az tovább fizette a kártyadíjat, és úgy egyébként is mindenért többet fizetett, mint az új csomagokra (át)szerződők.

  • tip

    Nem az ügyfelek fele, hanem a forgalom fele.

    fn.hir24.hu/gazdasag/2013/06/17/megduplazodik-a-tranzakcios-illetek/

    “eddig az időarányosnak kevesebb mint a fele folyt be a büdzsébe” – nyilván tudták, hogy mennyi az a számlaforgalom, amiből az adóbevételt remélték. Ha a reméltnek kevesebb, mint a fele jött be, akkor az adó alapja feleződött meg. Tipikusan nem a magánszemélyeknek, hanem a nagy számlaforgalmú cégeknek van lehetőségük a fizetéseik átalakításával kikerülni az adót. Egy lehetőség a számlaforgalom külföldre vitele – az 50% lehet, hogy túlzás, hiszen más okok is állhatnak a csökkenés mögött. Na majd most, az adókulcs emelésével egyre több cégnek lesz érdekes a külföldi bankolás.

  • steckler

    A külföldi bankkártyák után itthon nem alkalmazhatnak semmilyen tranzakciós adót. A külföldi kártyával a hazai ATM használata nagyon drága, azt senkinek se ajánlom. Viszont távszámlát gond nélkül ki lehet fizetni online, mivel a bankkártyás fizetésnek minősül.

  • Kiszamolo

    Egy baj van, a konverziós költség. Ha forintért vásárolsz, legalább egy váltás költségét bukod.

  • Tőzsdemaci

    Nade ha forint számlám van, ahhoz nem lehet valahol kérni kártyát? Akkor nincs konverzió. Forint számlavezetés van több helyen is.

  • Wnprt

    Egy kis figyelmet kérek! Egy független elemző barátom szerint a Quaestornál a helyzet az lehet, hogy az offshore cég azért van a stadion beruházás mögött, mert a kötvényesek pénzét le akarják nyúlni, tehát ha csődbe megy a cég, akkor a stadion meg az eto park marad a tulajdonukban.

  • Zsolt

    Most vettem észre, hogy a Spar is trükközött valamit, mert már külföldi vásárlásként jelenik meg a tranzakció. A Budapest Bank számlakivonatán látom ezt, nem tudom másnál látható-e, hitelkártyám van ott. Ez kb 1 hónapja van. Nem tudom mi van mögötte pontosan, de ők is léptek.

    Vásárlás: xxx. sz. SPAR Budapest HUN Eredeti összeg: xxx Ft
    Árfolyam: HUF/

    Eddig csak az Eurofamily nevű céggel kapcsolatban láttam ilyet, de ők már régóta így nyomják.

  • Zsolt

    Ja és a legújabb hirdetményükben még nem emelte a K&H a Zéró díjakat, remélem nem nagyon fognak, jó hogy van ilyen számlám.

  • NivoBoy

    Nekem nagyon gyanús, hogy a CIB kb. termékeinek 2/3-adát megszüntette és nem is vezetett be hasonló kondíciókkal új termékeket helyettük. Ez abból is látszik, hogy például most már csak 2, azaz KETTŐ (!!) darab számlacsomagra lehet szerződni a CIB-nél, ha valaki új számlát akar nyitni; van egy alap (Classic) és egy Online számlacsomag. Megszűnt az összes életkorhoz köthető számlacsomag, valamint a korábbi szerződések kondícióját fokozatosan “rontják” és közelítik az általános kondíciók felé. Az akciós (!) bankbetét kamatok 0,5-1,00%-kal a piaci szint alatt van, megszüntették a “vegyél 2-3 más terméket és prémium kamattal köthetsz le bankbetétet” akciójukat is, stb.stb. nekem úgy tűnik, mintha tényleg eladnák magukat az OTP-nek és ennek ágyaznak meg, vagy csak nagyon meghúzzák a nadrágszíjat..

  • KZoltán

    Kár! Mert kíváncsi vagyok, hogy az egészségügy átalakítása címén kitől vonjuk meg az ellátást: a szívbetegektől, a cukorbetegektől, a rákbetegektől, a vesebetegektől? De pl. a vesebetegekre adott szavazat nem ér, ha a családban nincs csak cukorbeteg! Vagy ne is foglalkozzunk az egésszel, mert az egészségügyiek annyira alul vannak fizetve, hogy mire nálunk diagnosztizálhatnák ezeket a nyavalyákat, addigra már nem lesz, aki tehetné!

  • steckler

    Pont most néztem, mert nekem is kellene egy jó Ft lakossági számlát nyitnom. A szlovák VUB Banknál (CIB) az EU-n belüli idegen ATM használata esetén 1,5€-t vonnak le, viszont van a Visa Inspire amellyel az EU-n belüli San Paulo Intesa ATM-jein keresztül ingyenes a készpénzfelvétel (vagyis a CIB-nél is).
    Részletesen itt: http://www.vub.sk/osobne-financie/ucty-platby/debetne-platobne-karty/maestro-dobry-anjel/cennik/

    Nekem Ft számla kellene, amelyről alacsony költség mellett tudok utalni, ingyenes hozzá a bankkártya, mindegy, hogy milyen.
    Ki melyik bankot ajánlja SK-ban?

  • Kiszamolo

    Neked ki mondta, hogy az átalakítás egyet jelent a forráselvonással?

    Azt kellene, hogy megszüntetni a vidéki pici és amúgy is gyenge kórházakat és koncentrálni területileg a szakértelmet és a gépeket.

    Be kell vezetni a valódi egészségügyi biztosítást, az ingyenélőket kizárni a rendszerből, a maradékot viszont jobb ellátásban részesíteni.

    A 300 forintos vizitdíj is csodákat tett, hirtelen kiürültek a várók, azok, akik csak beszélgetni jártak a rendelőkbe, meg a várókba, hirtelen elmaradtak.

  • Kiszamolo

    Drágáim, az ugye mindenkinek megvan, hogy hiába nyitsz forintos számlát Szlovákiában, az általuk kibocsátott kártya eurós elszámolású, vagyis a forintodat euróra váltja a kártyatársaság, majd mivel forint számla van mögötte, a bank visszaváltja az eurót forintra.

    Így fizetsz a tízezer forintos vásárlásra 10300 forintot.

  • steckler

    Igazad van erre nem is gondoltam. Akkor felesleges keresgélni a környező országokban Ft számlát.
    A romániai OTP is felejtős, a díjai sem túl kedvező. A kondíciós listájuk itt:
    http://www.otpbank.ro/export/sites/default/hu/maganszemelyek/folyoszamla-es-hozza-kapcsolodo-szolgaltatasok/folyoszamla/dijak-es-koltsegek-maganszemelyek.pdf

    A szlovákiai OTP díjai sem jók szerintem: http://static.otpbank.sk/st/s.ashx?i=963

  • AZ index címlapon van 1 cikk, ahol számolgatsz, nem 6 ezrelék a kamatadó?
    Ott pedig 0,6% al van számolva. Na most ez direkt megtévesztés vagy ülj le egyes esete?

  • NH3CL

    Erről már korábban felreppentek a hirek, hogyha Mo.-n a helyzet nem változik a CIB kivonul. Azt hiszem a pénzcentrumon volt fenn egy interjú a anyabank vezérigazgatójával.

  • Denx

    Csak annyit emelnék még ki a Raiffeisen-nel kapcsolatban, hogy úgy tűnik kivezetik a piacról a “Sokoldalú Okoskártya” nevű terméküket! Erről itt eddig nem olvastam, de érdekes konstrukció: egy debit- és egy kredit kártya ötvözete – volt. Ez számomra ékes bizonyítéka annak, hogy a bank nem akarja tovább erőltetni a kártyahasználatot. Természetesen marad más cash-back hitelkártya a kínálatukban, de én kicsit sajnálom a dolgot.

  • Szilvi

    Ott a pont. Ez még mindig jobb, mint a közalkalmazottak leépítése, ahol már így is nagy gáz van, és ők a munkáért sokszor kevesebb fizetést kapnak, mint például a legtöbb nyugdíjas nyugdíja! Másrészt sok helyen már így is túl kevesen vannak, és ennyien nem lehet ellátni a feladatokat. Gondolj csak például a hosszú sorokra az egészségügyben, vagy hogy mennyit kell várni néha a mentőre. Ha például az óvónőket, tanárokat is leépítenék, vajon ki tanítaná a gyerekeket? Bevinnéd a munkahelyedre, és ott tanítanád meg írni, olvasni, számolni? Nyugdíjcsökkentés: ennek még esetleg lenne is értelme, mert sok nyugdíjasnak több a nyugdíja, mint sok ember nettó fizetése, arról nem is beszélve, hogy talán pont ezen a blogon olvastam, hogy az állami bevételek kb. fele a nyugdíjakra megy.
    Szóval ez a tranzakciós adó azért szerintem sem olyan vészes ahhoz képest.

  • Szilvi

    Pontosan hogyan képzelnéd el az egészségügy átalakítását?

  • Garbo

    Én nem is emlékszem, mikor fizettem utoljára bankkártyáért, dombornyomottért sem… Ok, nem feltétel nélkül volt ez így, de nem megugorhatatlan feltételekkel.

  • Janos

    Az Axa banknak ( korabban Ella ) mar 8 evvel ezelott is ingyenes volt a bankszamlaja es a bankkartyaja. igaz egy egyszeri nyitasi dijjat kellett fizetnem ( 3000 ft ) de azota nem kernek penzt a kartyaert. Itt se minimum jovedelmet nem kertek es a szamlan se kell(ett? ) penzt tartani az ingyenesseghez.

  • Kiszamolo

    Miért a 6 ezrelék az nem 0.6%?

    Segítek, de annyi. 🙂

  • steckler

    Azóta gondolkodtam, amit írtál, hogy a Ft számlához rendelt kártya € elszámolású SK-ban. Akkor csak egyet nem értek pár éve volt a feleségemnek itthon a Raiffeisennél $ számlája és ahhoz volt rendelve debit kártya, és amikor $-os országban fizettünk nem váltották át Ft-ra, hanem csak az adott összeget vonták le. Épp így működik az €-s kártyám UA-ban, ott sem váltják át hrivnyára az €-t, hanem direktbe az € összeget vonják le, akkor ha € zóna országokban használom. Miért működne másképpen a rendszer Szlovákiában?
    Romániában is szerinted aki nyit Ft számlát és hozzá kártyát kér, és itthon fizet vele, először átváltják lejre?
    A tisztán látásért, holnap felhívok pár szlovákiai és romániai bankot.

  • Kiszamolo

    A kártya maga dollár, vagy euró elszámolású, kivéve a saját országodban, ahol a helyi pénznem.

    Mastercard euró, Visa dollár. (Illetve most már ennél komplikáltabb, de már sokat írtam róla.)

    A Mastercard fogja euróra váltani, nem a szlovák bank.

    De kérdezd meg holnap, az a biztos.

  • earlyprime

    “Ez számomra ékes bizonyítéka annak, hogy a bank nem akarja tovább erőltetni a kártyahasználatot.”

    Néha fantasztikus, hogy micsoda következtetések vonódnak le. Termékek jönnek-mennek, nincs ebben semmi különös. Dehogy akarja egyik bank sem visszaszorítani a kártyahasználatot, mikor tökjó jutalék jön az interchange díjakból, és alig van vele meló. A KP sokkal macerásabb és költségesebb.

  • NH3CL

    Ülj le, egyes.