Sokat bukni a nagy dolgokon lehet
Az egész életünk pénzügyi döntések sorozata.
Ezek között vannak apró mindennapi döntések és igen komoly, az egész jövőnket befolyásoló pénzügyi döntések is.
Bár igaz a mondás, hogy sok kicsi sokra megy (lásd például a szállóigévé vált croissant-os cikket), igazán sokat a nagy dolgokon lehet bukni.
Ha évente kidobsz egy táska pénzt egy puccos mobilra, amit aztán százezerrel olcsóbban tudsz csak eladni, az sem kevés, de elenyésző ahhoz képest, amit az emberek a lakhatáson buknak el életük során.
S most erről szeretnék egy kicsit írni.
Olyan helyen lakom, ahol szinte mindenki böszme nagy házakban lakik. Két-három fős családok laknak 200-250 négyzetméteres házakban. 4-5-6 szoba, minimum két fürdőszoba, dupla garázs, viszonylag nagy kert és minden más, ami kell.
Soha nem értettem, az emberek miért építenek ekkora hodályokat, még akkor is, ha lenne rá pénzük. (De általában nincs, a legtöbb ekkora ház mögött van komoly hitelfelvétel is.)
Egy ekkora házat meg kell tudni venni, rendben kell tartani, a rezsijét kell fizetni, a felújítási költségét, az amortizációját, le kell nyelni azt a veszteséget, amit az elmaradt kamatok okoznak. (Ha a házadban áll 70 milliód és nem a bankban, akkor évente komoly összeget buksz az elmaradt kamatokon, hozamokon is. Ha még hitelt is vettél fel rá, inkább ki se számold, mennyibe kerül csak a kamat évente. Amit kifizetsz a banknak a hitelrészre és amit nem kapsz meg a banktól a házban álló önerődre.)
A szükségesnél kétszer nagyobb ház rezsije ha nem is a duplája, de a másfélszerese egy elégséges házhoz (lakáshoz) képest.
A takarítás is dupla annyi idő (vagy a takarítónő kér dupla akkora bért, ha már jobban megy).
Sokkal drágább berendezni is.
Egy kétszer akkora tetőt bizony kétszer annyiba kerül felújítani is, ahogy kétszer annyi nyilászárót is kétszer annyiért lehet kicserélni.
(Az emberek mindig rácsodálkoznak, hogy az ingatlanra folyamatosan költeni kell, az idő múlásával egyre többet. Ahogy autót, ingatlant is úgy vesznek sokan, hogy megveszi a létező legdrágábbat, amihez még kap hitelt, aztán rácsodálkozik, hogy nem csak az autóra, de az ingatlanra is folyamatosan költeni kell és 10-15 év után már nem elég egy tisztasági festés, bizony kazáncsere, fürdőszoba vagy tetőfelújítás, utólagos szigetelés, korlát és járólapcsere és egyebek is egyre gyakrabban előjönnek. Csak éppen pénz nincs rá legtöbbször, ezért néz úgy ki a magyar ingatlanállomány, ahogy. Csak menj végig egy tetszőleges magyar utcán és számold meg, az ingatlanok hány százalékára nem kellene azonnal rákölteni 5-10 millió forintot legalább. És ez csak az, amit az utcáról kívülről látsz.)
A feleslegesen nagy lakást vagy házat megvenni is drága és folyamatosan fenntartani is.
Ebből a szemszögből érdemes átgondolni néhány funkcióját az otthonodnak.
Néhány személyes kedvencem:
– Kacatszoba. Alig van olyan ház, ahol ne lenne egy lomok gyűjtésére szolgáló helyiség. Elhunyt a tengerimalac? Eltesszük a ketrecet, majd jó lesz még valamire. De idekerülnek a használaton kívüli bútorok, üvegek, játékok és minden más is.
Egy ilyen kacatszoba minimum 9-10 négyzetméter (3 méterszer 3 méteres kis lyuk). Egy négyzetméter építése vagy vásárlása minimum 300 ezer forint. (Kivéve faluhelyen, ahol építeni ugyanennyi, venni olcsóbb.)
Tehát durván 3 millió forintért veszel egy kacatszobát. Az erre eső rezsiköltség legyen a havi rezsid 15%-a. Az elmaradt banki kamatok (a házadban áll a pénzed, nem a bankban) legyenek mondjuk évente 120-150 ezer forint, az amortizáció és felújítási költség évi 2-3%, vagyis újabb 90 ezer forint. Tehát 3 millió forintért és évi durván 200-250 ezer forintért van egy olyan lomraktárad, ahol a lomok összértéke még az éves fenntartási költséget sem érik el.
Szerinted megéri?
A megoldás: ne legyen lomraktárad. Add el a megboldogult tengerimalac ketrecét, ahogy az összes többi kacatot is a használaton kívüli szendvicssütőtől kezdve a rég elfelejtett pingpong-asztalig.
Vagy dobd ki őket, még az is olcsóbb, mint raktározni ennyi pénzért. Aztán ha egyszer megint lesz tengerimalacod, vagy mégis akarsz pingpongozni, majd veszel egy használt ketrecet vagy asztalt az interneten. De ne tárold ezeket évtizedeken át.
– Vendégszoba. A másik nagy kedvencem. Szinte minden ismerősömnek van vendégszobája, ahol aztán soha nem alszik senki. De ha mégis jön valaki évente kétszer két napra, a fentiek alapján gyorsan rájössz, hogy akkor is jobban jársz, ha a Hyatt-ben fizeted be őket arra a pár éjszakára, mint hogy csak ezért fenntartsál egy külön szobát.
– Kondiszoba. Na az is kell mindenhová, ahol háromnál több szoba van. Az emberek 98%-a soha semmire nem használja a kondigépeket, az egészségmegőrzés kimerül annyiban, hogy berendezi a kondiszobát és az első két hétben odajár ötször-hatszor, utána már csak a por lepi a szobát.
Egy olyan futógép, ami három hétnél tovább bírja a terhelést (bár ha úgysem fogod használni, tökmindegy), olyan 4-500 ezer forintnál kezdődik és ez még nagyon az alja. És akkor még csak egy futógéped van, karbantartási költség nélkül. Ezért a pénzért négy évig járhatsz egy átlagos konditerembe.
Ha ehhez hozzáadod a kondiszoba árát ingatlanárban és az egyéb csecsebecsék árát, amit belevásároltál, akkor még 40 évig is futja kondibérletre ennyi pénzből.
– Felesleges ruhás és könyves szekrények. Nem csak a felesleges szobák, de a felesleges szekrények is zabálják a helyet otthon. Ha nem férsz el a ruháktól, akkor ne új szekrényt vegyél nekik, mert akkor majd a lakásodban nem fogsz elférni és nagyobba akarsz költözni, mert “itt már nyomasztóan szűk a hely, nem férünk el rendesen.” Nem hát, mert elönt mindent a cucc. Azt a ruhát, ami nem volt rajtad három éve, tüntesd el otthonról. Add el, vagy ajándékozd el. Nem, a gyerekeid nem fogják abban a ruhában járatni a saját gyerekeiket 35 év múlva, amiben ők nőttek fel és a saját játékaikra sem fognak igényt tartani. Ha annyi blúzod vagy inged van, hogy nem fér el egy szekrényben, gondold végig, hogy vajon ez normális-e így.
Könyvek: éppen most hajítottam ki egy (újabb) nagy adag könyvet itthonról. Az a könyv, amit nem nyitottál ki az elmúlt 7-8 évben és jó eséllyel nem is fogsz kinyitni a következő 20 évben, az csak szemét, porfogó és atkagyűjtő.
Nyelvkönyveket és szótárakat is kidobtam. Napi szinten fordítok angolt, de talán már tíz éve nem volt a kezemben az Országh féle középszótár, ahogy a Longman Dictionary nyomtatott példánya sem. Csak elektronikus szótárakat használok egy évtizede, akkor pedig minek foglalja a helyet tovább?
Négy négyzetméter felesleges polc és szekrény 1,2 millió ingatlanköltség plusz a polc és a fenntartás ára. Másik oldalról nézve: ha csak négy négyzetméternyi helyett felszabadítasz, mindjárt sokkal tágasabb lesz a jelenlegi lakásod is. Lehet, hogy nem is költöznöd kellene, csak lomtalanítani.
– A szent kert. Kicsit kilépve a házból, a másik ilyen pénzszivattyú a kert. Mindenki szép nagyot akar, mert az milyen jó, hogy van, aztán gyorsan rádöbben, hogy a kert legtöbbször nagyobb szívás, mint amekkora örömforrás.
Nincs is annál szebb, amikor hazaérsz este a munkából, aztán még locsolsz másfél órát minden másnap (és fizeted a harmincezres vízdíjat nyáron), meg vághatod a füvet minden szombaton három órán át. Ehhez még egy kis gyomlálás, ásás, gyepszellőztetés, a tuják gondozása és a többi.
A kertet fenntartani rengeteg pénz és idő. A gyereket, aki miatt kertes házba költöztél, jó esetben 8-10 éves koráig érdekli a kert, utána vagy a haverjaival lóg, vagy a számítógép előtt gubbaszt. Te meg szívod a fogad a kert miatt évtizedeken át. (Vagy fizetsz a kertészeti vállalkozónak csillió forintot havonta, hogy gondozza a kerted.)
Véleményem szerint az a jó kert, ami csak pont akkora, hogy elférjen egy hinta, egy ugráló, a grillrács és a gyerekek körbe tudják motorozni ötéves korukig. Ami ennél nagyobb, az könnyen csak púp lesz a hátadra. (Egyébként a saját kert alternatívája még a játszótér és a közpark is.)
Röviden összefoglalva: érdemes átgondolnod, hogy tényleg kell-e neked akkora ház, amekkorát venni készülsz, mert súlyos tízmilliókat spórolhatnál, ha egy kicsit racionálisabban döntenél a lakhatásodról is. Az így megspórolt pénzedből aztán lehetsz jómódú nyugdíjas, vagy ha azzal sem kell tőrödnöd, akár el is utazhatod, vagy költheted bármi értelmesebbre, mint felesleges téglára és cementre.
Update: egy kis segítség az értő olvasáshoz: NEM arról szól a cikk, hogy ne vegyél házat, hanem arról, hogy gondold végig, kell-e akkora, amekkorát venni akarsz. A 180 négyzetméter sem nagy, ha heten laktok benne, de vajon két-három embernek kell-e ekkora? A kert is jó dolog, ha nyugdíjas vagy és ez a hobbid (nem nagyon tudok jobb egésznapos testmozgást a nyugdíjasoknak, mint a kert), de gondold végig még egyszer, mekkora kert kell, ha munka után kell gondoznod azt.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
ott is inkább csak __relatív__ előnyről beszélek
Nagymaroson (és egy rakás Budapest közeli településen) jóformán ugyanott döglődnek a házárak mint 3 éve, míg a budapesti kislakásszegmens az utóbbi 3 évben 50-100%.-al ment előre
ergo
__relatíve__ a nagymarosi ház egyre vonzóbb opció…
pontosan azért mert relatíve __olcsóbb__
persze abban az esetben stornó a fenti gondolatmenet, ha összeomlik a budapesti kislakás-boom:)
a __relatív__ árelőny kapcsán ajánlom a Zabálintnak írt kommentemet, amelyhez mindössze annyit tennék hozzá, hogy a központi szakpolitikákkal rángatott lakáspiacon értelmetlen dolog értelmet keresni, mert nincs ott olyan:)
Rettenetesen, nagyon, ocsmány módon lepukkant lakást vegyetek, egy jó állapotú és jó anyagi helyzetű házban, olyan lokációval, hogy soha ne legyen gond a jó áron eladás. Szerintem.
Akkor olyan lakásod lehet, ami gyakorlatilag új, hiszen az ingatlan egésze folyamatosan felújított, karbantartott, a tiédben meg az utolsó szögig a saját elképzeléseid tudnak érvényesülni. Idő, persze, meg pénz, meg ideg. Mi ilyet vettünk, és a (hatalmas) felújítással és berendezéssel együtt nem vitt el annyi pénzt, amennyiért vettünk volna egy fullra felújítottat ezen a környéken. Így némi extra is belefért, ami a majdani eladásban megmutatkozhat talán, de a mindennapok komfortjában viszont biztosan.
Az erkélyt vagy teraszt tényleg ne hagyd el! Kis kávézóasztal, kiülni levegőzni vagy teregetni … hiányozna, ha nem lenne.
Miklós, ez jó lett. Különösen fején találtad ezt a hozzászólásodban:
“Amiért nem dolgozom: hogy lássák a szomszédok, milyen gazdag vagyok, hogy kifizessek a hitelek kamataira évi másfél milliót, hogy olyan autóba öljem a pénzem, ami harmadát sem éri öt év múlva.”
Ugyanígy éljük mi is az életünket. Boldogan, nyugalomban, és anyagi biztonságban. Na, ez a priceless. 🙂
“Az epitkezesnek a legnagyobb hatranya szerintem, hogy a jo, kozponti helyeken nincs epitesi telek mar.”
bingo!!!
ezen a ponton különben megérkeztünk az állami területrendezéshez, melynek köszönhetően még Budapest közigazgatási határán belül is sok ezer hektár szántóföld van, miközben rengetegen 20-30 km-re kényszerültek kertes házat venni a közigazgatási határtól…
Te akkor tulajdonképpen egy 20 millás házban élsz, nem, ha egyszer ennyi a piaci értéke? Amennyiben 70 millát toltál bele, hááát..
…pont erről is szól a cikk.
Bár Pesten lakom (már a lakcímkártyám is pesti, a gyermekeim is itt születtek), de nem tartom magam pestinek. Egy távoli vidéki kisvárosban (valahol a Zemplénben) nőttem fel. Kertes családi házban. Amíg nagymamám élt (és velünk lakott), volt vetemény a kertben, sőt még tyúkól is (utáltam, mert büdös volt, de friss csirkehúst viszont imádtam). Ezek mára már nincsenek meg.
Édesapámnak van egy hétvégi telke (aka. a “szőlő”), ahol szinte minden megterem: zöldség, gyümölcs, szőlő (pálinka-bor). Nála ez egy picit hobbi (vagyis ő így nőtt fel), általában már alig várja, hogy febr-márc legyen és mehessen dolgozni (8 óra munka előtt vagy után).
Míg otthon voltam én is jártam fel (de utáltam) segíteni: ő mindig mondta, amikor látta, hogy unom, hogy inkább tanuljak, mert akkor nem kelll ilyesmit csinálni, de most azért csináljam.
Szóval tudom, hogy mire való a kert.
2016-07-18 at 09:54
Isten hozott a hegyekben 🙂 Nevetnék, ha a közelben laknál… Dehogynem, nekem is pl. 120m körül talán van víz, kb. 1,5MFt a kút 🙂 Nem igazán éri most meg 🙂
Ha a másik geomókus jóslata jön be, akkor 250-300m körülre kellene lemenni.
Autó: az ismerősök egy jó része röhög rajtam és sajnálkozik, hogy egy 8 éves Priusszal járok.
70 m2-es lakásban élünk, pár éve vettük, mert jött egy lehetőség. Mivel 10-15 évig megfelelő lesz, költünk is rá (ablakcsere, egyéb felújítások). Épp kielégítő 2 felnőtt + 2 gyereknek, van két gyerekszoba, nappali és egy háló. Igen, ezek kis terek; ami az előnye, egyben a hátránya is. Ennyi m2-en jobb elrendezést eddig nem láttam, rosszabat sokat. Nincs külön étkező, de a konyhában négyen el lehet férni. Talán megtehetnénk, hogy házat vegyünk, vagy nagyobb lakást, de egyelőre nem váltunk. Hajlamosak vagyunk a kacatok gyűjtésére, így van némi korlát 🙂 A fenntartása szerintem kedvező, jelenlegi árakkal két gyerekkel sem lesz több 50-nél a rezsi. Tudom, kevesebből is kijöhet egy ennél nagyobb, jó ház rezsije, de az a ház 2-3x többe is kerül.
10 év múlva majd meggondoljuk, költözünk-e házba, egyelőre nem éri meg. A közelben él rokon kertes házban, a gyerek lehet ott 🙂
A gondolatmenetetdet kovetve, akkor a pek is atver, a gyogyszertaros is atver, az auto szerelo is atver, a gaz szerelo is atver. Ennyire pesszimistan nem elhetsz… 😉
“Amugy hasznaltat is lehet venni, csak erdemes megfizetni egy hozzaertot, hogy atnezze az egesz hazat es objektiven leirja mi nem jo benne.”
Na, ez a szakerto, nem fog atverni? 😉
A lenyeg, a haz, nem egy auto, amut felemelsz, ala nezel, felre hajtassz vezetekeket, bele kukucskalsz alulrol felulrol…
Az elado nem fogja megengedni, hogy leszedd a tapetat, vagy a burkolatot, stb. Hogy valoban tudjad, hogy mi van alatta. Az alaprol mar nem is beszelve. Eletben nem tudod meg, hogy mi es hogy van megcsinalva.
Persze csak szerintem…
Szerintem ez nem budapest specifikus dolog.
Relatív olcsóbb lett, az tény, de az ebből nem derül ki, hogy most akkor korábban voltak túlértékeltek az agglomerációs házak, vagy a pesti lakások voltak alulértékeltek. Szerintem utóbbi közelebb áll a valósaghoz.
Ami nekem nehéz volt, a könyvektől való megszabadulás. Tudom, hogy nincs piaci értéke, tudom, hogy nem olvasnám újra, de csak odáig jutottam, hogy a kb. 2000 könyvünkből ezret levittem a pincébe, hogy majd egyszer eladom.
Nyilván nem fogom, mert nem éri meg bajlódni vele és jól megvagyok nélkülük is.
Annyit azért tanultam belőle, hogy 90%-ban már csak e-könyvet veszek (illetve töltök le). Az nem foglal helyet, nem porosodik és a legtöbb könyvet úgyis csak egyszer olvasom el.
Ami még kérdés lehet: mit tegyek az átmenetileg nem használt tárgyakkal? Lehet, hogy kevesek mániája, de mi időnként, ahogy nőnek a gyerekek és változnak az igényeink. átrendezzük a lakást. S pl. polcok, kisasztalok, egy fotel most is van a pincében, mert éppen nem kell, de kidobni nem akarom, mert biztos kelleni fog még, csak nem tudom, mikor.
Magamat lenullázva, pláne hitelből? Leginkább soha 🙂
Jó, de hiába szántóföld a XXIII. kerület 2/3-a, ha Budaörs például sokkal közelebb van a központhoz. A távolabbi agglomerációba meg lehet, hogy sokan épp azért költöztek ki, mert nem veszi körbe őket minden irányból a város.
Budapest közigazgatási határa mesterséges dolog, az aghlomeráció egy része simán szerves része a fővárosnak, van ami jobban mint egyes külső kerületek.
Ami szégyen, azok az elhagyott, parlagon lévő gyárterületek bent a városban, lásd pl. 9. kerület déli részeit. Ha azoknak felét parkosítanák, másik felére meg építkeznének, az nagyon jó lenne.
Használt autót nem vennél, de használt lakást/házat igen? Vagy rosszul emlékszem, hogy nem vennél használt autót, mert alig lenne olyan, amit megvennél?
Remelem, ezt nem szo szerint kell erteni 🙂
– 2000 után épült, minimum B energiaosztályú
– nappali (legalább 30nm) + 3 szoba legyen meg (ezek már elég félszobáknak is)
– garázs+legalább 20 négyzetméteres terasz legyen
– telekméret max. 1000nm
– munkahelyünktől kocsival ne legyen 10 percnél messzebb (értsd. 5-6 km)
Végül 19 milla lett a vége. Berendezéssel, gépészettel kert kialakítással együtt eddig 3 milla ment rá. Jövőre szigetelés+napelem és megvagyunk 25 alatt.
A kertet imádjuk, van egy 15(!) négyzetméteres konyhakertünk (paradicsom, paprika, újhagyma, uborka, sóska, répa, karalábé). Mindenhol máshol fű, 40 perc lenyírni (fűnyíró 28 ezer volt használtan, önjáró 52 centis).
És tervben van, hogy 20 év múlva downsizing. De addig még kocsit cserélünk 🙂
Ha utána számoltok, mi kell reálisan egy házban egy négyfős családnak?
4 db 10 m2 hálószoba
1 db 24 m2 nappali
1 db 12 m2 konyha-étkező
1 db 4 m2 fürdőszoba
1 db 1 m2 wc
1 db 6 m2 háztartási és gardrób helység (kazán, mosógép, gardróbszekrény)
Ha ezt összeszámolom, és hozzáadok 10 négyzetméter közlekedő-előszoba-szélfogó területet, valamint még 10 négyzetmétert egyéb célokra (hobbiszoba, van aki akar szaunát otthonra, esetleg egy futógép és pár súlyzó, akármi) akkor kapunk 107 négyzetmétert, ami egy normális családnak elegendő. Én megértem, ha valaki szereti a tágas tereket, és ez 120 négyzetméter lesz.
De a 250 m2 hodályokat a szomszédnak építed, nem magadnak. 🙂
Kedvencem a barátom, akinek a szülei 17 éves korában építettek egy 80 milliós házat, ahol neki az emeleten egy gyerekszobája volt, saját fürdő nélkül. Fél éven belül elköltözött. Azóta árulják. 🙂
“Vállalkozó” komolyságát mutatja, hogy hirdetni kezdte 69,9 M-ért CSOK-kal, majd valószínűleg felvilágosították, hogy ezen jogilag CSOK nem fog menni, ezért hirtelen lement 61.9-re a kínálati ár, immár CSOK nélkül.
Gondolom, ez a “vállalkozó” aztán becsületesen berakta az előírt anyagokat mindenhova. Döntse el mindenki. Szerintem még bőven engedhet 10 M felett ebből is, és akkor is bőven nyereséges lesz.
A probléma azonban itt megint sokkal mélyebb: ez ugyanis a berögzült régi, 80-as évek beli gondolkodás.
Könyv ma már tényleg csak a rendszeresen forgatott példányok erejéig tartandó, ruha ugyanez, kacatszoba relatív.
Hanem a vendégszoba nagy kedvencem. Először is: szerintem a legegeslegközelebbi barátok/családtagok kivételével nem fogadunk éjszakázós vendéget háznál. Mindenkinek kényelmetlen. Én szállodai szobát ajánlok és fizetek és MINDENKI sokkal boldogabb, nem kell reggel köntösben kerülgetni a másikat.Ez a “majd nálunk ALUSZTOK” tipikus antivilágbeli gondolkodás.
A nagy házakkal kapcsolatban: jogos, de sokszor két akadály van: eladnák, de nincs kinek, illetve az “életem munkája van benne” érzelmi faktort nehéz, ha nem lehetetlen kiiktatkni. Egy 60-70 éves embert már nem tudsz kirakni a házból, egyszerűen nem tudja már feldolgozni, bármennyibe is kerül.
…és még így is egy hálószobával többet számoltál, mint ami tényleg “szükséges”: 1 háló a szülőkenek, 2 pedig a 2 gyereknek 🙂
Lehet tudni, hogy mikor és hol találtál ilyen paraméterekkel házat? Kíváncsivá tettél.
A szakértővel inkább az a gondf, hogy vannak dolgok, amiket ő sem lát. Azt meg nemigen engedi meg az eladó, hogy feltárjátok az alapot, hogy lássuk, megbír-e egy emelet ráépítést.
mert direkt fel akarják verni az árakat, mással nem nagyon lehet indokolni ezt a gyakorlatot, mivel egy átlagos kertváros nagyságrendekkel diverzebb élőhely mint egy dögunalmas szántó…
egyébként eszméletlenül sok hasznosítható terület van csak a hatályban lévő jogszabályok szerint egyszerűen nem lehet beépíteni…
A szakértő nem képes csodákra. Amit én elvárok, hogy találja meg a szakértelemmel már látható problémákat, írja le azok súlyosságát (lehet-e élni mellette, meddig és milyen feltételekkel) és a helyreállítás várható költségét. Használja a tapasztalatát, azért veszem igénybe.
Lehet, hogy én túldimenzionálnék valami apróságot, vagy apróságnak gondolnék egy 5 milliós azonnal esedékes tételt. Mindkettő rossz lenne.
Egy szempont, ami akár el is döntheti a kérdést: milyen konyhára van szükséged, milyen elrendezést szeretsz, mit szoktál sütni-főzni? Új építésű lakás gyakorlatilag csak “amerikai konyha” kialakítással van, tehát nappali-étkező-konyha egy légtérben. Ennek eredménye általában mínusz néhány négyzetméter a különálló (étkező)konyha+nappali kialakításhoz képest (25 m2 vs. 20+10 m2), ill. mínusz legalább egy fal, értsd ennek a hiányzó falnak a két oldalára nem tudsz szekrényt, vagy polcot elhelyezni. Ráadásul a konyha rész jellemzően a nappali ablakával és a terasszal/erkéllyel átellenes oldalon található, tehát a nappalin keresztül szellőzik. Ha szeretnél külön konyhát, esetleg kis kamrát, akkor az új(abb) építésű lakások 90-95%-a kiesik.
A bemutató lakások, látványtervek mutatósak, de nézd meg, hogy funkciójában is megfelel? Elég annyi szekrény, ami elfér?
Persze.
Nyíregyháza-Sóstóhegy. Tavaly júliusban költöztünk.
a DH ingatlanbarométer szerint múlt hónapban is 40% felett volt a “befektetők” – önbevalláson alapuló – aránya a budapesti ingatlanvásárlók között…
ez kb. a Matolcsy buborék…
ezek az emberek nem azért vesznek lakást mert lakni akarnak benne, hanem a pénzük elinflálásától tartanak…
ha feloldanák a területátminősítéssel kapcsolatos korlátozásokat, akkor egyedül csak Budapest területén, ill. a szűkebb környezetében sok ezer hektár földet parcelláznának ki néhány éven belül
miért 100% ez?
azért mert az építési területté átminősített területek árai __fényévekre__ vannak a szomszédos szántóföldek árától…
hát akkor miért nem engedik ezt ?
ez a válasz is roppant egyszerű:
azért nem mert ebben az esetben összeomlanának a telekárak és ezzel zuhanórepülésbe mennének át az ingatlanárak is…
ez pedig felettébb kellemetlen lenne a jó nagy ingatlanportfólió tetején csücsülő bankoknak…
Kicsit sarkitva irtam Stanlee-nek, mert o olyan paras, hogy mindenki atveri, pl. az epitesi vallalkozo is. Gondolom a pek is akitol a zsomlet veszi, meg a fodrasza is. 😉 Nem tudom. Nem akarok en sem szemelyeskedni.
Csak nekem furcsa ez a hozza allas, hogy mindenki mindenkit mindig atver.
De a lenyeg, ahogy te is irod, hogy a haz maga az egy egyseg, aminek a megbontasa nem olyan egyszeru, mint mondjuk egy hasznaltauto vasarlas eseten.
A lenyeg, a leggazdasagosabb epiteni vagy epittettni szerintem. Foleg most 5% afaval.
Egy atlag 4 fos csaladnak a valaki alltal mar emlitett 110-130 nm koruli alapterulet eleg kell hogy legyen.
Ha az ember emberi leptekben gondolkozik.
Nekem nincs garazs epitve ami a haznak a reszet kepezne. Van egy fedett gepkocsi beallo es kesz.
a gyárterületek jó részén komplett talajcserével kéne kezdeni a megújulást…
+ a területhasználat szabályozása mellett a budapesti építésszabályozás és “városkép védelem” is megérne egy misét
mindkettő kitűnő eszköz a lakáskínálat további korlátozására…
Igen, nekem is pont ez a hasonlat jutott eszembe. Pontosan azon okból nem vennék HASZNÁLT autót, amiért ÚJ házat/lakást sem (előbbit persze ha nagyon kéne, és nem lenne újra pénz, vennék). Ugyanis a “jómunkásember” faktor pont hogy az új háznál erősebb, mint a használt háznál, míg az autónal épp a használtnál erősebb ugyanez. Autónál a nagyobb kockázat alacsonyabb árral társul, háznál meg épp fordítva…
Próbáld lerajzolni ezt a lakást úgy, mindenhol, ahol kell legyenek ablakok, de ne kelljen előszoba vagy közlekedő, mert olyat nem terveztél bele.
Szegény Nagyanyám gyűjtötte a könyveket, több ezer darabot szedett össze (régi, nagy 100nm-es lakásban lakott egyedül), aztán amikor megörököltük, elhoztam a javát (egy nagy csomagtartónyit).
Mivel kirakni nem volt hová, nagy banános kartonokban levittem a pincébe.. aztán pár év múlva eladtam az összeset egy antikváriusnak jelképes 10e Ft-ért.
Annyira, de annyira praktikus az ebook reader; több ezer könyv rajta lehet, szépen alkönyvtárakba rendezve, ugyanolyan kényelmes rajta olvasni, mint ha egy papír könyvet olvasnál, viszont nem foglal el rengeteg helyet a sok könyv.
A szántóföldek nem a belső kerületekben vannak. Ahol vannal, ott már messze nem olyan csillagászatiak az ingatlanárak. A tágabb értelemben vett belváros árait nem verné le.
Másrészt nem vagyok benne biztos, hogy a tovabbi sűrűsítés jó cél lenne.
Ugyanezt átfordítva vidékre, a megyei jogú városok összes szántóföldjét is fel kellene parcellázni, hiszen azokba is bejárnak a 20-30 km-es körben lévő falvakból (messzebbről is). Csak kérdés, hogy akik pont amiatt költöztek ki 20 km-re, azok biztosan szívesen költöznének-e be a tömbbé alakított városba, illetve az eleve bent lévőknek nem rontaná-e tovább ez a légminőségét (mert a belső forgalom ha nem is változna, a fűtés okozta szennyeződés jobban koncentrálódna).
Na meg amíg a külső kerületekben van egy rakás lepukkadt családi ház, és mégsem indult meg ezek felvásárlása, pedig nem is drágák, addig nem tudom miről beszélünk…
Ami a péket illeti, ott véd a fogyasztóvédelem meg az élelmiszerbiztonsági hatóságok. Az építőiparban meg pereskedhetsz évekig, már ha addig nem számolja fel magát a cég, és hozza létre a tulaj a Kőművespista 3000 Kft-t a 2000 után, újabb balekok átverésére.
A kút kérdéséhez. Évi 500 m3 alatt, szociális vízigény fedezésére a jegyző engedélye kell a kúthoz (gyakorlatilag egy formanyomtatvány kitöltése), mélyebb kúthoz, nagyobb, vagy más célú vízigényhez a vízjogi hatóság engedélye kell (vizes tervező által írt tervdokumentáció, létesítési és üzemeltetési engedély, stb) ami már zsebbenyúlósabb. Vízhasználat céljától és mennyiségétől függően kell vagy nem kell vízkészletjárulékot fizetni. Családi ház kútja után nem kell, és oda (általában) elég a jegyző engedélye.
A kert egyénfüggő, én szeretem (a vele való bíbelődést is). Nekünk nagy van, mert “járt” a házhoz, amit vettünk, de feleekkorával is megvettük volna a házat. Jó, mert van hely kiülni kávézni, nyáron kint enni a lugas alatt, játszani a gyerekeknek, az utcáról nem látnak a szánkba. A nagy házat én sem értem, ismerősöm apjáék is kétszintes, kétlakásost építettek “jó lesz a gyereknek”, aki egy-két év után elköltözött. A másik vicces dolog, mikor magazinokban blogokon és egyéb helyeken bemutatják a “hűdeöko” környezetbarát házat, ami legalább 250-300 m2. Lehet, hogy alacsony energiaigényű, de a fölöslegesen felhasznált anyagok miatt elég nagy az ökológiai lábnyoma. Mi 80 m2-en lakunk négyen, és elég (van melléképület a szerszámoknak, kacatoknak). Ha a gyerekek elköltöznek, akkor még sok is lesz egy kicsit
De, tervezett bele, ott van, hogy 10 m2 közlekedő előszoba.
Nem lehetetlen. Most felskicceltem magamnak egy vázlatot, innen sajnos nincs lehetőségem semmilyen képfeltöltésre. Mindenféle elhanyagolással (momentán nulla falvastagság mindenhol 🙂 ) 11×10 m2 alapterületen van:
nappali 25 m2
4 db háló 12 m2/db
fürdő 4 m2
wc 1m2
kamra 1m2
konyha 10 m2
előszoba 4 m2
étkező 10-12 m2
egy közlekedő, amiről nyílik a fürdő és a négy háló 8 m2 , ebből 1,5 m2 a gépészet.
Ez nagyságrendileg megfelel a Feri78 által felsoroltaknak.
Nem növeli a megbízhatóságot, ha valaki magánszemélyként hirdet, és a telefonszám nincs benne a tudakozóban.
Köszi. Titkon bíztam benne, hogy Budapest, de az elvárt paraméter, különösen a munkahelytől való távolság alapján egyértelmű volt, hogy nagyon nem Budapest 🙂