A magyar gazdaságot addig tüzelték teljesen feleslegesen, amíg a sok olcsó hitel, állami támogatás, az uniós források erőltetett ütemű lehívása és elköltése és egyéb stimulusok miatt komoly infláció alakult ki, éveken át Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Unióban, 2019 végére már elértük a 4,7%-ot. (És toronymagasan a legtöbbet a forint veszített az értékéből, egyedül a török líra és az orosz rubel tudott jobban gyengülni Európában.)

Amikor már mindenki kamatot emelt a környéken, mi még mindig ultra alacsony kamattal operáltunk, ami miatt még tovább romlott a forint. (A forintnál lényegesen jobb megítélésű cseh korona alapkamata is 2% lett 2019-ben a 2017-es 0,05% után. Ugyanígy a román lej alapkamata is 3%-ra nőtt a 2017-es fél százalékról.)

A túlfűtöttség miatt a munkabérek is átlag felett növekedtek forintban mérve, ez tovább fokozta az inflációt.

Aztán ebből a szempontból szerencsére jött a járvány, így csökkent az inflációs nyomás. Most viszont az újranyitás miatt újra berobbant az infláció. A múlt havi 5,1% után 5,3%-ot sikerült összehozni, vagyis nagyon nem úgy tűnik, hogy egyszeri eset volt a magas infláció. (A maginflációs adat is 3,8%)

A jegybank látva a bajt, kamatot emelt néhány év késéssel, de sajnos inkább csak jelzés értékkel, nem is csoda, hogy a forint nem tudott tőle érdemben erősödni.

Nagy kérdés, hogy még ez az inflációs adat is a bázishatás miatt ilyen magas vagy a világban egyre inkább elszabaduló inflációt importáljuk kiegészítve a magyar gazdaság problémáival. Az utóbbi mellett érv az, hogy csak az elmúlt egy hónapban is 0,6%-ot emelkedtek az árak illetve az egész világon beindulni látszik az infláció, ami tovább növelheti az importon keresztül a magyar inflációs adatokat is.

A részletesebb inflációs adatok a KSH közleményében.