Vedd ki leghátulról

A hetekben sok szó esett arról, mennyi élelmiszert dobunk ki évente a kukába.

Ennek a pazarlásnak az egyik igen gyakori oka, hogy már az áruházban is lejárathoz közeli termékeket veszel meg, mert azok vannak kirakva az első sorba.

A legtöbb ember lekapja a hűtőpultról a legelső terméket, meg sem nézi, mikor fog lejárni.

Pedig érdemes lenne egy kis időt szakítani erre, mert gyakran már csak 2-3 napig (vagy még addig sem) jók a hús- vagy tejtermékek. Veszel belőle 3-4 csomaggal és az utolsó garantáltan megy a kukába.

Miközben a jó lejáratú termékek is ott vannak a pultban, csak éppen hátra vannak rakva, arra várva, hogy a lejáró termékek elfogyjanak előlük. Nem kell mást csinálnod, mint kivenni a leghátsó gépsonkát, szalámit, tejes dobozt, vagy bármi mást a pultból.

Ma, június 9.-én az alábbi lejáratú termékek voltak az egyik Aldiban kihelyezve ugyanabból a találomra kiválasztott sonkából:

Június 13, azaz négy nap múlva lejár.

Június 19, valamint június 21.

lejárat

Elnézést a kép minőségéért, a lényeg látszik: ha lekapom az első sonkát, négy nap múlva mehet a kukába, egy kis keresgéléssel vehetek olyat is, ami még 13 napig ehető.

(Egyébként az áruházak is felelősek azért, hogy ilyen rövid lejáratú termékeket árulnak. Nem egyszer előfordul, hogy egy, sőt két héttel később is ugyanabból a termékből veszek, ugyanazzal a lejárattal. Amit ma hoztam tejet, pont akkor jár le, mint ami itthon volt, amit a feleségem már sok napja vett ugyanitt. Értem én, hogy így sokkal olcsóbb a szállítási költség, mint három naponta rendelni, de lassan már elegem van a két nap múlva lejáró termékekből.)

Ezért kell időt szakítani arra, hogy kivegyük leghátulról a hosszabb lejáratú termékeket.

Én már meg se nézem az első sor lejáratát, automatikusan kiveszem a leghátsó terméket, meg egyet középről és megnézem, melyik jó tovább. Nem csak a gyorsan romló termékeknél, de sok minden másnál is.

Ha nem akarsz sok pénzt kidobni a szemétbe, tegyél te is így.

Share

90 hozzászólás

  • reader
    A hátulról kivétel reklámozásával te is hozzájárulsz a pazarláshoz, mert a közeli lejáratú ételt lehet, hogy megvenné és megenné valaki a lejárat előtt, így viszont ha a hátsót veszi ki, akkor a közeli lejáratút több eséllyel kell kidobnia a boltnak, vagyis ha mindenki ezt csinálja, akkor a globális pazarlás nő.
  • Zoltán
    Egyszer volt egy öregember, aki sosem pazarolt. Minden nap vett kenyeret, de sosem azt ette meg, hanem az előző napit, mert nem szerette volna kidobni. Így aztán ez az öregember sosem evett friss kenyeret, mindig csak szikkadtat. (Persze elég lett volna neki egyszer nem venni!)
  • Zoltán
    Én már nem is foglalkozok ilyen csomagolt felvágottakkal. Csak olyat veszek, ami alapjáraton hosszabb ideig állnak el, mint ezek a vizes áruk (pl. kolbász, Rákóczi szalámi stb). Bár lehet, hogy ha a kilós árat nézzük, akkor drágábbnak tűnik, de valójában ez nem teljesen igaz. Ha tudok venni Rákóczi szalámit úgy, hogy a boltban felszeletelik, akkor úgy kérem, hogy jó vékonyra szeleteljék. Az intenzív íze miatt kevesebb is elég egy szendvicsre, és a lejárati ideje is hosszabb, mint a normál felvágottaknak, tehát nem kell aggódni, hogy hirtelen lejár. Ha csak azt veszem, hogy a száraz szalámik nem fognak két nap után megtaknyosodni a hűtőben, és emiatt nem kell soha kidobni belőle, akkor már megéri az ártöbbletet. Ízről már nem is beszélve!
  • Apuka
    Teljesen más a stratégia egy családos-, és egy nem családos ember bevásárlása esetén,
    Eddig ezen soha sem gondolkodtam, de most látom 🙂
    Kenyeret 6-7 kg/ alkalom veszek. Naná, hogy a meleg frisset fogom elvinni. Ez elég 2 esetleg 2 napra. Ebből úgy 2-3 megy a fagyóba és az utolsó napra onnan vesszük elő (teljesen frissnek tűnik). Felvágott, vagy szalámi csak egész rudakkal. (7 gyerek termel :-))
    Mivel nincs energiám, sem időm naponta vásárolni, nem fogom ugyanannyiért a rövidebb szav időset venni. Azt csak akkor veszem, ha akciós. Elfér a fagyóba 8-10 kg virsli stb. olyankor. Egy evés eleve min. 1 kg 🙂 Dobozos termékek csak kartonnal stb….van amit havi egy alkalommal veszünk. Pl: tej (tartós) 3 krt-4 krt. stb. Nem lehet a szav. idő rövid!
  • Apuka
    2 esetleg 3 napra 🙂
  • Kiszamolo
    vagy a boltok rászoknak, hogy nem kéthetente egyszer rendelnek 20 napig szavatos termékeket. Nekem már nagyon elegem van abból, hogy nagyforgalmú boltokban is vadászni kell a húsárut, ami nem holnapután jár le, meg hogy 10 nap után is ugyanabból a szállításból veszek újra, csak éppen 4 nap múlva le fog járni.
  • Gabor
    De akkor miért nem csinálják azt, hogy ki sem teszik az újat, míg a régi el nem fogy?
  • Gergely
    Ahol anyum dolgozik (SPAR) ott az van kiadva utasításba, hogy a polc nem lehet üres, tehát folyamatosan töltenek fel mindent a raktárkészletből, ahogy ürülnek a kinti készletek. Szóval az viszonylag ritka, hogy fullra elfogy valami – vagy ha mégis, akkor már a raktárban sincs belőle. De az is előfordul, hogy az alacsony dolgozói létszám miatt egyszerűen nincs éppen ráérő ember, aki kivinné a raktárból a cuccot és feltöltené a polcot… :/

    @reader: abszolút igazad van. Az 1-2 napja lejárt terméket odaadni nem lehet senkinek (mondjuk jótékony céllal), még akkor sem, ha abszolút fogyasztható állapotban van. Eladni meg pláne nem lehet, mert milliós bírságot kaphatna az üzlet miatta. Szóval mind megy a szemétbe. Pedig mind tudjuk, hogy az egyébként romlékony tejtermékek is bőven fogyaszthatók még 1-3 nappal is a lejárati idő után, szóval nem feltétlen kéne kidobni, de hát ez van.

  • Garbo
    Régi trükk ez, mindig így volt 🙂
    Engem nem érint ez a mindjárt-lejárás, mert: nem veszek feldolgozott élelmiszert, azaz nincs “felvágott”, ilyesmi. Virsli megy a mélyhűtőbe, ha veszek egyáltalán, s akkor tök mindegy, hogy hány nap múlva jár le.
    Tejet frisset, házit veszek csak, amikor elfogy, veszek újra.
    Nincs gyerekem 🙂 Viszont sokkal tervezettebb, gondosabb háztartást viszek, mint sok gyerekes. Nem járok közértbe állandóan, a tartós holmikért havonta, piacra hétvégente, közben maximum gyümölcsöt veszek.
    Nem veszek pékárut, ha megkívánjuk, akkor megsütöm, a maradék megy a mélyhűtőbe, a pulton kiolvadva pont olyan, mint a friss.
    Soha az életben nem rohadt még rám élelmiszer. Tudatosan vásárolok, húst fagyasztom, egyébként friss árut veszek, kész. A 3 fiókban elfér minden lefagyasztva, ami kell. Hetekig tudnék előre főzni a készletből.
  • Zedder
    Namost lehet csak nekem fura, de komolyan gondoljátok (egyesek) ezt a napi bevásárlást meg nem tartalékolást odahaza? Én megőrülnék, ha naponta kellene vásárolni mennem, egyrészt időveszteség, nem kicsit, másrészt sokkal kényelmesebb, ha van itthon egy fajta “raktárkészlet”, és kb. bármit-bármikor ehetek a spejzből, fagyasztóból, hűtőből.

    Sőt, ha már kiszámolás meg spórolás: akciósan vásárolsz sokat, és tárolod. Persze nem kell konzerveken élni, de egy csomó minden még ígyis eláll fél-egy évig.

  • kriitizator
    Mi pedig semmilyen ilyen dátumfigyelést nem végzünk ( én legalábbis, a feleségemet még megkérdezem) de pazarlása az nálunk annyira minimális, hogy csak na.
    Húst sosem dobunk ki, kenyér maradékot csak ha ránkpenészedik (kb. egyszer egy negyedévben) más kaját nagyon-nagyon ritkán. És mindez nem kíván valami hű de nagy logisztikát. Egyszerűen ilyen családi környezetben nevelkedtünk.

    Ja és a gyerekek 9,7,5 évesek és hiába követleőznek, ha az éppen nincs otthon:-(

  • Promo921
    Be kell írni a vásárlók könyvébe minden alkalommal aztán amikor 2 naponta kell cserélni a 20 lapos könyvet akkor elgondolkodnak rajta. Múltkor beírtam, mert már nem hittem el, hogy pár hónapja minden alkalommal 1km sor állt az üzletben, lassan is halad és 2 pénztár működik a 10ből.

    UI: Valaki tudja milyen gyakran lehet írni a vásárlók könyvébe, mielőtt visszaélésnek számít?

  • Családfő
    Parázs a vita, sztem feleslegesen, hisz részben mindekinek igaza van.

    A lényeg a tudatosság. Ha elfogyasztjuk hamar, lejárhat rövidesen. Ha esélyesen több napig áll(hat) otthon (pl. gyerekek miatt, de bármi más okból is), jöhet a polc hátulsó része.

    Ennyi. A jelszó a tudatos döntés. 😀

  • Zabalint
    Látom rengeteg pro és kontra érv hangzott el, teljes mértékben egyik táborral sem tudok ebben egyetérteni.

    Mert igaz, hogy alapvetően a kapitalizmus úgy működik (nyilván a szabályozásokat leszámítva), hogy mindenki a saját érdekét nézi, és ez aggregálva láthatatlan kézként optimalizálja a gazdaságot. Ez alól azonban bőven akadnak kivételek, mert ugyan a kapitalizmusnál nem találtak hatékonyabbat, de ez nem jelenti azt, hogy mindig minden esetben tökéletes lenne.

    A konkrét esetre levezetve, nyilván nekem, mint vásárlónak többet ér a távolabbi lejáratú termék. Ha biztosan megeszem előbb, akkor talán mindegy, de mi az ami 100%-ig biztos? Ha van rá minimális esély is, hogy nem eszem meg addig, márpedig mindig akad, akkor már értékesebb. Ezért egyértelmű, hogy az értékesebbet veszem. A boltnak meg az az érdeke, hogy előbb a közelebbi lejáratú fogyjon el, ha lehet teljes áron. Folyt köv.

  • Zabalint
    Folyt.
    És hogy a társadalomnak mi az aggregált érdeke? Hogy a lehető legkevesebb rohadjon oda.

    Ami érdekes, hogy arra, hogy mi történne, ha egyszerre mindenki mindenki kikeresni a távolabbi lejáratút, mindenki olyat írt, ami a saját véleményét támasztja alá, holott közép és hosszútávon is mindegyik tényező játszana. Nyilván az is, hogy eleinte több rohadna oda, az is, hogy a bolt egyrészt reagálna több lejárat előtti leértékeléssel, sűrűbb árufeltöltéssel, kisebb készlettel (gyakrabban lenen üres a polc is), a távoli lejáratú termékek árának emelésével, stb., stb. Emellett mindegyiket még ezernyi tényező befolyásolná, pl. végletekig azért nem differenciálna a bolt (elejétől végéig lejárathoz igazított árak), mert túl sok munka lenne, ugyanez a vásárló részéről is igaz, egy bizonyos szinten túl már nem fektet több energiát abba, hogy a hosszabb lejáratút megtalálja, stb. stb.

  • Zabalint
    Ezzel csak azt akarom mondani, hogy szerintem mindkét fél sok igazságot leírt, de a pontos hatását nem ismerjük, mert sokkal több tényezős annál is, amik itt fel lettek sorolva.
  • Vass Barbara
    Miklós! Szerintem meg az lenne a jó, ha nem ilyen hulladékokkal etetnéd a gyerekeid! Milyen sonka?? Köze sincs hozzá! Az egy tartósított ragasztott hús!!
  • Kiszamolo
    Jó, Barbara, akkor majd hetente disznót vágok a konyha kövén, amíg az asszony a tyúkot kopasztja a fürdőszobában.

    De jaj ne, ezeknek már semmi köze az igazi állathoz, csupa táp és antibiotikum az összes.

    Megyek is, kiásom a disznóól alapját.

    De jaj ne, nem engedi az önkormányzat.

    Leköltözök a világ végére és még a kukoricát is magam termelem, mert azt a sok génmanipulált szemetet nem adom a disznóknak, hogy aztán azt egyék a gyerekek.

  • Kiszamolo
    Ugye a zöldségosztályon is csak a legrohadtabb almát és a legfonnyadtabb répát veszitek meg, nehogy kidobják a szemétbe és élelmiszert pazaroljunk és a szegény áruháznak vesztesége legyen?

    Egyébként minden rendben. Vannak, akik a leghamarabb lejáró terméket viszik haza szándékosan, vannak akik a legkésőbb lejárót. Így helyreáll az egyensúly, minden egyformán fogy.

  • Apuka
    Egyébként saját tojásunk (tyúkunk), kacsánk, libánk, csibénk, zöldségünk, gyümölcsünk (idén már bor és pálinka is ) van.
    A maradék még 7 gyermek mellett is minimális, de nincs is olyan amit ne ennének meg az állatok (ha más nem a kutyánk:-) )
    Táppal nem etetek! Minden finom, házi és amolyan bio.
  • Gabor
    Emlékszel még a lóra, meg a túloldalra. Vagy írjam le harmadszor is? Értsd már meg, hogy nem erről van szó. Bár szerintem érted, csak most valamiért ilyen megmondó hangulatod van, és ha úgy csinálsz, mintha csak a két véglet lenne, akkor minden kétséget kizáróan neked van igazad.
    Nekem például azzal van bajom, amikor kint van a 3 és 4 hét múlva lejáró joghurt, és a vásárló kiválogatja a 4 hetest, akkor is ha tudja, hogy 2 nap múlva megeszi. Sőt van aki ebéd utánra a munkelyen megveszi az 1db joghurtot, amit 10 perccel vásárlás után meg fog enni, és akkor is válogat. És nem azért mert az egyik 1-2 napon belül lejár, hanem ugyanaz a 3 vagy 4 hetes téma. És hát nehogymár a 3 hét múlva lejárót vegye, amikor van ott későbbi lejáratú is.
  • Kiszamolo
    Én is leírhatom harmadjára: nem azzal van bajom, ha a virsli 3 hét után jár le, hanem azzal, hogy 10 esetből hétszer napokon belül, az meg ritka, mint a fehér holló, ha még bírja két hétig. De mivel néha még három hétig is jó, ebből az derül ki, hogy alapesetben addig bírná, ha nem két hetente rendelne belőle az áruház.

    Soha nem volt arról szó, hogy vegyél 4 hét múlva lejárót, ha a többi 3 hét múlva jár le, ezt te találhattad ki.

  • Gabor
    Igen, ez az én példám és nem a cikked cáfolata volt a cél. Magam is régóta veszek el hátulról terméket, ha szükségesnek érzem. De a cikkre és főleg a kommentekre reagálva úgy éreztem (nem egyedül), hogy ezt a kiegészítést hozzá kell tenni. Te pedig ezt úgy értelmezted, hogy rohadt zöldség vásárlását javasoljuk. Legalábbis a kommented azt akarja mutatni, hogy mi ezt tettük, holott erről szó sincs.
  • Kiszamolo
    Ha valaki sokat keres, azt mutatja, hogy nyilván nem hülye. Nem hülye megvenni két nap múlva lejáró terméket sem.
  • Aldiba itthon nem teszem be a lábam, az akciós termékeknél legtöbbször csalnak a kilós árral akciós ár / tömeg szinte mindig hibása van megadva (alacsonyabbat tüntetnek fel mint a tényleges ) .
  • Györgyi
    A pénzügyileg tudatos életmódhoz az nem tartozna hozzá, hogy arra neveled a gyerekeket, hogy azt egyék, amit eléjük teszel, és nem vásárolsz mindenfélét, csak mert hátha éppen azt kívánják? 🙂
  • Zedder

    Ez az “okos” beszólásod azzal ekvivalens, mint amikor a fullra szálkás embereket megszólják, hogy minek szenvednek az edzéssel és miért sportolnak, hiszen jól néznek ki.

    Oh, wait, tyúk vagy tojás…?

  • Kiszamolo
    hála az égnek, a tudatos nevelés nem azt jelenti, hogy fiam, azt zabálsz, amit találok a hűtő mélyén. Főleg nem két és fél évesen.

    Soha nem mondják meg, mit vegyek, de ha este inkább joghurtot enne, nem fogom lenyomni a torkán a szalonnát, csak hogy megmutassam, ki az úr a háznál. Így is elfogy minden étel, már persze csak akkor, ha nem jár le minden két nap alatt.

    Egyébként meg egyáltalán nem válogatósak, nem tudom, ezt honnan szedtétek.

  • jurta

    “Ugye a zöldségosztályon is csak a legrohadtabb almát és a legfonnyadtabb répát veszitek meg, nehogy kidobják a szemétbe?”

    Bár az egyik oldalra gúnyosan elfogulva, de egy fontos újabb szempontra hívtad fel a figyelmet, amit le akartam írni: az egyes élelmiszerfajták minősége NEM egyforma módon (egyforma ütemben, egyforma alakú “függvény” szerint) csökken az előállítás és az ehetőség vége között, hanem sokféleképp. Ez bőven befolyásolhatja az elölről vagy hátulról kérdésben való tudatos döntést.

  • Kalamaki
    A pazarlás az pazarlás.

    Lehetne étkezni normálisan mondjuk. Friss hús a hentestől, zöldség, rizs stb.
    A tejre, margarinra, cukorra már rá sem kellene szoktatni a gyerekeket.
    Töredékére csökkenne a szavatosság jelentősége.

    De egyébként be lehet naponta vásárolni nagycsaládos létünkre is, ahogy a gyereket is lehet nevelni.

    Volt itt cikk a magyarok autózási szokásairól, olyan mondatokkal, mint hogy “van, akinek luxus”, “akinek nincs szervizre, ne vegyen”, “esőben esőkabát” stb.

    Nos, akinek nincs ideje naponta friss, tápláló, minél kevésbé feldolgozott élelmet beszerezni és elkészíteni – mondjuk a túl hosszú munkaidő, vagy az alacsony fizetés miatt – az váltson munkahelyet, vagy ne vállaljon gyereket, mert neki luxus.

    Akárcsak a kajapocséklás, ami komoly globális probléma. Legyen az elkövető üzlet vagy vásárló.

  • Csillag V.
    -Tescoban vásároltam és a pultnál kértem egy rúd májast. Eladó rátette a mérlegre és rányalta a címkét. Betettem a kosárba. Amikor rárakom a futószalagra a pénztárnál látom ,hogy a címke alatt öles betűkkel rá van írva ,hogy 1000gr. A címkén 1156gr szerepelt. A pénztáros persze azt húzta.Mentem az info pulthoz és visszakaptam a 125 ft-ot
    – Nem lehet normális husú csirkét kihozni a bolti kilós áron.Hobbiból kipróbáltuk a tyúktartást ,hogy a gyerekek lássák miből lesz a cserebogár …Keltetünk, melegítjük a napos csibét , gondozzuk ,etetjük darált kukoricával ,kevés táppal !,háztartási maradékkal. Szóval a február végi kelésű pucolva alig 1 kilócska. Nem merem kiszámolni mennyit fizettem eddig a terményesnél. Persze az a kicsi husi ami rajta van teljesen más állagú. Nem is merek belegondolni mi mennyiségű szemetet etetek meg a családommal.
  • Csillag V.
    Folyt.
    Valószínűleg az árokparton kapirgáló pipi lehet rentábilis. Nálunk max . a lakóparkban a díszburkolatot tudná kapirgálni ,bár néhány helyen feljön egy kis kapirgálásra. Állatbarát zöld a magyar építőipar ,azért jön fel ,nem azért ,mert rosszul rakta le. Most jöttem rá !!!
    Talán tényleg az lenne a megoldás ,hogy vidékről beszerezni a disznót , pulykát , csirkét és bedobni a mélyhűtőbe kiadagolva.
  • hungaroborg

    A bolti csirke húshibrid, ami akár 6 hetesen eléri a vágósúlyt. Nagyban megvéve a takarmányt persze az is jobban megéri. Az otthoni tartás max kedvtelésre jó, csak saját fogyasztásra, esetleg a tápokkal tudsz operálni, hogy kicsit felzavarod a pipit velük, de akkor meg megint ott vagyunk, hogy ipari szemetet eszünk.

  • Kiszamolo
    Hungaroborg, én olvastam olyan csirketáp hirdetést, hogy 1 kiló tápból 45 deka élőhús. Húha. És ilyen csirkéket eszünk. Amikor elkezdjük sütni, eltávozik az eredeti tömeg 25%-át kitevő plusz víz a húsból, amit lekötött a táp.
  • hungaroborg
    Ezt nem is vitattam, a hozzászólásom pusztán arra akart kitérni, hogy nem lehet normális húsú csirkét kihozni a bolti kilós áron.
  • pez

    FYI:
    1
    “According to H.H. Mitchell, Journal of Biological Chemistry 158, the brain and heart are composed of 73% water, and the lungs are about 83% water. The skin contains 64% water, muscles and kidneys are 79%, and even the bones are watery: 31%.”
    water.usgs.gov/edu/propertyyou.html
    2
    “Glycogen is a multibranched polysaccharide of glucose that serves as a form of energy storage in animals[2] and fungi. The polysaccharide structure represents the main storage form of glucose in the body.
    In humans, glycogen is made and stored primarily in the cells of the liver and the muscles hydrated with three or four parts of water.”
    en.wikipedia.org/wiki/Glycogen
  • Hungaroborg, ne mond azt ,hogy falun az útszélén rohangáló pi-pi, meg a falusi szemétdombon kapirgáló kiskakas eszik tápot. Oszt mégis megnő. Szerintem a sok bogártól ,kukactól .
    Egyébként biztosan igazad van ,hogy a bolti turbo csirke az más fajta és nagyban megvenni a terményt is olcsóbb.6 hetesen a mi csirkéink rigó nagyságúak voltak. :-((( Bio rigó.
    Hát tényleg marad a hobbitartás horror pénzért. Kiszámoló , na ezt nem szabad számolni mennyibe kerül :-)))
  • hungaroborg
    Szerintem ezt írtam én is. A táp, mint opció is csak az időfaktor miatt szerepelt, de csakis opcióként és azt is jeleztem, hogy ez már nem ugyanaz.

    Egyébként tanyán nőttem fel, el lehet felejteni, hogy kapirgál, meg bogarat eszik. 1 csirke esetleg. 20 már holdbéli tájat csinál egy fél hektáros kertből. Ez nagyon romantikus elképzelés, a világon nincs annyi bogár, hogy a magyar csirkeállomány megnőjön tőle. A nagymama lehet, hogy csak magokat ad neki, de hidd el, amelyik néni rendszeresen árulja a vágnivaló baromfit, az ugyanúgy nyomja nekik az indítót, meg a nevelőt. Nem azt mondom, hogy csak tápot kell neki adni, de ha a sima búzát-kukoricát megveszed, az is invesztitíció kivéve, ha megterem.

    De nem is vitatom a minőségbeli különbséget. Ez tényleg nem az a szint, ahol azt kell nézni, hogy mennyibe kerül. 50 disznónál már igen, csak hogy egy sarkos, ámde érzékletes példát említsek.

  • Csillag V.
    Hát majd írok ,ha vágnivaló lesz a csirke,… talán karácsonykor.. Azért lehet kíváncsiságból ki kellene számolnom mennyibe kerül a tényleg tápmentes csirke kilója.
    Óvakodom is a piaci nénik csábító ajánlataitól. Ettünk már pecsétes házi sonkát a veresi piacról sokszoknyás nénitől horror áron.
    Nemrégiben olvastam ,hogy a tenyésztett lazacokat is táppal etetik és rózsaszín festékkel ,hogy szép piros legyen a lidlibe a pultba akcióba 4995.-ft / kg áron a husijuk, mert ,hogy krill rákot ritkán látnak.
    Ennek tükrében már nem is biztos ,hogy olyan drága lesz a csirkénk.
  • Kiszamolo
    Csillag, minden pénzt megér az a csirke. Teljesen más ízű, nem olyan felfújt vizes lötty a húsa, mint a táposé.

    Ne számolgasd, mennyibe kerül, mert nem ugyanaz, mintha boltit ennél.