Októberben lejár az Egyesült Álamokban a diákhitelekre kivetett törlesztési moratórium, újra el kell kezdeni törleszteni azokat. Ez havonta átlagosan 300-500 dollár kiadást jelent az érintetteknek, éves szinten mintegy 100 milliárd dollárt összesen. Eddig ezt a pénzt elköltötték a legtöbben vásárlásra. A Walmart üzlethálózat már most riadót fújt és csökkenti az új munkaerőfelvétel mértékét a várható visszaesés miatt a vásárlások területén.
Most még csak Chicagóban, de várhatóan majd több amerikai államban meg akarják szüntetni, hogy a vendéglátásban dolgozók a hivatalos minimálbér 60%-át kapják csak a borravalóra való hivatkozás miatt. Az étteremtulajdonosoknak természetesen nem tetszik a döntés. Szintén probléma, hogy a fiatal, fehér, csinos pincérnők sokkal több borravalót kapnak, mint mindenki más, ami az egyenlőség elvét sérti. A megoldás a kötelező szervizdíj és mellette a borravaló tiltása lehet.
A 35 év alatti amerikai fiatalok kisebb része és ritkábban iszik, mint tíz éve, viszont az 55 év felettiek nagyobb része fogyaszt alkoholt, mint tíz éve (kattintásra nagyobb lesz a kép):
A lakásbérleti díjak tovább nőttek az Egyesült Államokban, de a növekedés mértéke már másfél éve hónapról-hónapra csökken, a 2022-es 16%-os éves emelkedés mostanra 3,3%-ra lassult.
Az amerikai használt ingatlanok értékesítése is csökkenő tendenciát mutat a magas kamatok és infláció miatt.
Eközben a 18-29 éves fiatal felnőttek 45%-a otthon lakik (Kanadában 43% ez az arány jelenleg), az alábbi okokat jelölve meg:
Az amerikai infláció újra nőni kezdett, a júliusi 3,2%-ról 3,7%-ra nőtt augusztusra az éves fogyasztói árindex emelkedése. A maginfláció is nőtt, 4,3%-ra.
A FED változatlanul hagyta a dollár alapkamatát a szerdai ülésén, így 5,25-5,5% a dollár alapkamata, de legalább egy 0,25 százalékpontos emelkedést még várnak idénre. Meglepetésre az angol jegybank sem emelt kamatot, így ott is 5,25% az alapkamat.
A rossz hírek hatására a tőzsde is kicsit megroggyant, a héten az amerikai S&P 500-as tőzsdeindex 2,81%-ot csökkent, havi szinten 1,29%-ot, azonban az év elejéhez mérve még mindig 12,97%-os pluszban áll a tőzsdeindex.
A hitelkártya adósságokon elszenvedett banki veszteségek is meredeken nőnek a 2021-es mélypontról, jelenleg 3,63%-on állnak és várhatóan 5% környékén fognak tetőzni 2025 elején. A növekedésben az az érdekes, hogy máskor recesszióban szokott megugrani a nemfizető kártyák száma, illetve a növekedés tempója sem általános. Az átlagos hitelkártya adósság kamata 20,71%, a teljes összege már meghaladja az ezermilliárd dollárt is.
Az Amazon bejelentette, hogy Észak Amerikában és Európa több országában a streaming szolgáltatásában reklámok is lesznek, kivéve, ha 3 dollárral többet fizet valaki a Prime előfizetésért.
Megpróbálták megbecsülni, hogy hány embernek adnak munkát a mexikói drogkartellek. Fő- és mellékállásban olyan 175 ezer ember dolgozhat nekik plusz a havi apanázsban részesülő rendőrök, bírók és egyéb emberek. Érdekes lenne látni, hogy az USA-ban hány ember dolgozik a kábítószer terjesztésében.
Az Unió vizsgálja, hogyan tudna gátat szabni a kínai autók exportjának, mert a kínai állam komoly dotációt adott az elektromos autók gyártóinak. Persze kétélű ez a fegyver, mert több német autógyárnak a második legfontosabb piaca Kína, még néhány éve is a VW profitjának a fele Kínából származott. Ezért a német gyártók komoly bajba kerülhetnek, ha Kína visszavág az elektromos autói vámolása miatt.
Kína engedélyhez kötötte a chipgyártásban fontos két alapanyag, a germanium és gallium exportját, válaszul az amerikai chiptechnológiák kínai korlátozására. A két alapanyagból Kínában bányásszák a teljes mennyiség 60, illetve 80%-át. Augusztusban egyáltalán nem exportált ezekből Kína.
Oroszországban komoly üzemanyaghiány lépett fel, ezért korlátozták a feldolgozott üzemanyagok (benzin, gázolaj) exportját, hogy legyen elég belföldön. Bár az Unió már nem vesz orosz üzemanyagot, de akik eddig vettek, azok is most máshonnan fognak venni, így csökkenni fog a világpiaci kínálat, ami előrevetíti az üzemanyagok árának további emelkedését az Unióban is. (Oroszország tavaly 4.817 millió tonna benzint és 35 millió tonna gázolajat exportált.)
Oroszország tovább növeli a háborús kiadásait, GDP arányában az idei 3,9%-ról 6%-ra a 2024-es évben a tervek szerint. Így a költségvetés kiadásainak 30%-a már háborús kiadás lesz.
Az Unióban német és francia kezdeményezésre egy új rendszert vezetnének be, ahol a szavazás nem vétó alapján, hanem egyszerű vagy minősített többséggel hoznák meg. Természetesen ha ezt át akarnák verni a mostani rendszeren, lenne, aki megvétózná az átalakítást. A trükk az benne, hogy ez egy belső körre lenne igaz, ahová bármelyik ország önként csatlakozhatna és a csatlakozással elismeri, hogy lemond a vétójogról. Így lenne egy belső kör akár 20-25 taggal és lenne egy külső, ahol lehet vétózgatni bármikor. Csak hát a fontos kérdések el sem jutnának a külső körbe.
Az ötlet egyszerre zseniális és szükséges. Már most sem működik az Unió rendesen, mert egy(-egy) ország megakasztja a közös állásfoglalást, szankciót, ratifikációt vagy bármit. Ha pedig további balkáni országokat akarunk beengedni az Unióba, végképp működésképtelenné válna a döntéshozás a mostani felállásban.
Így azonban minden ország eldöntheti, hogy az Unióért dolgozik vagy annak szétverésén, lemond a vétójogról az együttműködés miatt vagy marad a külső körben, ahol már csak a nem lényeges dolgokba szólhat bele.
Varga Mihály beismerte, hogy katasztrofális állapotban van a költségvetés, az eredetileg is túl magas 3,9%-os hiánycél sem tartható, talán a tavalyi, szintén hatalmas 6,2% alatt marad a hiány idén. De ehhez is még sok megszorításra van szükség, például a bankadó felemelésére és a kedvezményes hitelek kamatainak módosítására. (Itt nem mondta meg mire gondol, de valószínűleg nem a CSOK vagy a Babaváró hitel utólagos kamatemeléséről, hanem a vállalkozási hitelek módosításáról. Az sem derült ki, hogy visszamenőlegesen vagy csak a továbbiakban.)
A hírre egyből beszakadt a hónapok óta szárnyaló OTP árfolyama.
Majd jött Kocsis Máté és bejelentette, hogy márpedig sem adóemelés sem kamatemelés nem lesz. Arra nem tért ki, hogy akkor mégis mitől fog csökkenni az államháztartási hiány.
Matolcsy György jegybankelnök szerint a kormány kalandor politikája okozta az infláció elszállását.
A RePowerEU uniós energiahatékonysági pályázat keretein belül várhatóan 224 milliárd forint értékben lehet majd lakossági pályázatokat benyújtani hőszigetelésre és egyéb energetikai korszerűsítésekre 2024-ben a pletykák szerint.
Körvonalazódik az új CSOK, Nagy Márton szavai szerint leginkább támogatott hitelben gondolkodnak, aminek a tőketartozása a születendő gyerekek száma szerint csökkenhet, de a meglévő gyerekek már nem fognak beleszámítani az elszámolásba. Vagyis hasonló lehet majd, mint most a babaváró hitel.
