Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről

A kárpótlás és egyéb okok miatt is a termőföldek tulajdoni viszonya itthon egy nagy katyvasz lett, rengeteg az osztatlan közös tulajdon, sok embernek van itt és ott fél-egy-két hektár földje, erdeje és sok minden mása, semmire nem jó tulajdonrészek ötszáz másik tulajdonossal közösen, amik mégis összességében már komoly értéket is képviselhetnek.

Ezt elégelte meg a kormány és 2021 januárjától elkezdik felszámolni ezeket a szörnyeket. Ha neked van vagy örököltél ilyen földterületeket, akkor fontos, hogy most odafigyelj, kiértesítenek-e, mit csinálsz és így tovább.

Fontos, hogy elérhető legyél és átvegyél minden ezzel kapcsolatos levelet, mert idézem: “Az elhunyt/nem elérhető tulajdonostársak problémája NEM AKASZTJA MEG AZ ELJÁRÁST.” Akkor majd nélküled fogják elvégezni a felosztást, kialakítást, bekebelezést vagy kisajátítást. Ne legyen kétséged, ki fogja a legrosszabb földterületet kapni, aki ott volt, vagy akit el sem értek. Járj utána annak is, hogy a földhivatalban a mostani értesítési címedet tudják-e.

Itt egy jó cikk, összeszedi a legfőbb tudnivalókat, kezdésnek olvasd el ezt. Ha még mindig maradt homályos terület, érdeklődj, hogy milyen egyéb tennivalóid lehetnek a tulajdonviszonyok tisztázása érdekében.

A magyarországi adótörvények nagyon nagyvonalúak az eladott ingatlanon realizált jövedelem adóztatásával. Öt év után egyáltalán nem kell adózni a haszon után, a negyedik évben csak a haszon 30%-a után kell megfizetni a 15% SZJA-t, a harmadik év után csak 60%, a második évben 90% az adó alapja, ebből is le lehet vonni mindenféle ráfordítást, nagyjából mindent, amiről számla van.

De nem erről akarok írni, ez elég közismert. Akit érdekelnek a pontos részletek, olvassa el a témáról a NAV tájékoztatóját. (Ez az ingatlanon keletkező haszon utáni SZJA-ról szól. A 4% illeték, illetve annak elengedése az új ingatlannál, ha veszel másikat, az egy más téma.)

Ami kevésbé közismert és Gábor hívta fel rá a figyelmet, hogy ezt az adót sem kell befizetni, ha a befolyó összeget ingatlanvásárlásra fordítjuk saját magunk vagy közeli hozzátartozónk részére. Elég írni egy kérelmet és ideális esetben ezt az összeget elengedik. A fent belinkelt tájékoztató szerint:

“A NAV
− az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére
− jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint a
− jövedelem felhasználási körülményeire tekintettel
mérsékelheti, vagy elengedheti az adót. A jövedelem felhasználását illetően különösen méltányolható az a körülmény, ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét saját maga, közeli hozzátartozója, vagy a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa, volt bejegyzett élettársa lakhatását biztosító célra fordítja.”

Fontos, hogy a dolog nem automatikus, kérelmet kell írni, de ha újra ingatlant vettél a befolyt pénzből, akkor az adót sem kell (nagy eséllyel) megfizetned. Azonban fontos tudni, hogy a NAV mérlegel, különösen, ha lakhatásra kellett a pénz (vagyis másik ingatlant vettél belőle magadnak), de ez nem automatikus.

Update: úgy tűnik, nagy a kavar a témával kapcsolatban. Tehát: két dolog van, amit fizetni kell, az illeték és az adó. Ez két külön dolog.

Az illetéket mindig fizeted, ha ingatlant vagy például gépjárművet veszel, ennek általános mértéke lakóingatlannál 4%. Azonban ezt alapból elengedik, ha záros időn belül vettél másik lakást, pontosabban a második lakás illetékéből annyit nem kell megfizetni, amennyi az első, eladott vételára volt. Eladtál egy lakást 40 millióért és vettél egy másikat 65 millióért, csak a 25 millió után kell megfizetni a 4% illetéket.

Köszönjük az infót.

Régi dilemma, hogy olcsó ruhát vegyek sűrűn vagy drágább darabokat ritkábban, mivel járok jobban a végén.

(Amivel a világ biztos jobban jár, ha minél kevesebb ruhát veszel. Kevesen tudják, de a ruhaipar a legnagyobb környezetszennyező. Nem csak a ruhák alapanyagainak és a ruhák gyártása okoz rengeteg környezeti kárt, de a kidobott, legtöbbször legalább részben sok műanyagot tartalmazó ruhák is nagyon szennyezik a környezetet. Nemcsak a PET palackok nem bomlanak le, a műanyag tartalmú ruhák sem. Persze, mivel a gyártás is a távoli Bangladesben és hasonló helyeken történik, illetve legtöbbször oda is szállítják vissza a szemétté vált ruhaneműk jelentős részét, így a fejlett világban kevesen szembesülnek ezzel a környezeti kárral. Egy ideig Afrikába vitték ezeket a ruhákat, hogy tovább hordják az ott lakók, de ezzel pedig a helyi ipart és kereskedelmet tették tönkre. Ezért most megy a szemétbe a globálisan 92 millió tonnányi használt ruha. Csak az Egyesült Államokban 15 millió tonnánál több ruha kerül a szemétbe minden évben és csak 15,2%-át dolgozták fel újrahasznosítás céljából 2017-ben. Szóval minden egyes ruhadarabbal, amit meg sem veszel, hatékonyan véded a környezetet. De most nézzük azt, te mivel jársz jobban.)

Gábor küldött át egy cikket, amiben a kíváncsi szerző három éven át követte, melyik ruhát mennyiért vette és mennyit használta, mikor dobta ki és vett újabbat, mennyire jött ki egy használat költsége.

Fanatikus? Szerinte az adatok napi feljegyzésére negyedannyi időt sem fordított, mint a fogmosásra naponta. Mindenesetre 300 ezer adatot gyűjtött össze a ruhaneműk hordásával illetve nem hordásával kapcsolatban, a sportruhákat külön táblázatban kezelte.

Az adatgyűjtés elkezdésekor a leghalványabb fogalma sem volt, hányszor is használ egy-egy ruhadarabot, mielőtt megválna tőle.

Mint kiderült, egy pólót átlagosan 25-28-szor használ, amelyik póló 10 használat után már a végelgyengülés jeleit mutatta, az átlag alatti minőségű volt.

A 90 eurós Converse lépő és a 30 eurós Mywears hordásonkénti költsége 0.87 euróra és 0.70 euróra jött ki, vagyis szinte semmivel nem volt drágább megvenni a háromszor olyan drága Converse-t, mint a Mywears-t. Viszont a 150 eurós Diesel cipő csak kétszer olyan sokáig bírta, mint a Mywears, így egy használat költsége lényegesen magasabb volt, itt nem érte meg a felárat a drágább cipő. Ezzel szemben a százeurós Hugo Boss cipő már most majdnem feleannyiba kerül az egy hordásra vonatkoztatott ár szempontjából, mint a 90 eurós Converse és azzal szemben még mindig bírja.

A cikk még nagyon-nagyon hosszan folytatódik, sok grafikonnal, kitér még a szennyesben töltött holtidő miatti kiesésre is és tippeket ad a ruhatár optimalizálására. A cikk végén még felveti a témát, hogy minden mást is lehetne így vizsgálni (kihasználtság illetve egy használatra jutó költség), az automata kávéfőzőtől a Spotify előfizetésig.

Akit érdekel a téma, olvassa el az eredeti cikket erre.

(Igen, tudjuk, nem csak ár-érték arány miatt vesz meg valaki egy ruhadarabot, ennek ellenére érdekes látni, hogy a nagyobb ár vajon hosszabb használhatóságot jelent-e. S igen, van aki nyolc évig hord egyetlen pólót és még mindig a tizenöt éves cipőjét használja, de a cikk nem erről szól, hogy te meddig hordasz egy-egy ruhadarabot.)

Köszönjük Gábornak a cikket.

Attila küldött át egy linket, ahol rengeteg felújítással, építkezéssel kapcsolatos kupon van összegyűjtve, 200-nál is több. Van olyan, ami csak adott termékre jó, de van olyan is, ami egy webáruház teljes kínálatára ad 20%-ot, ami már komolyan vehető.

Ha felújítasz, építkezel vagy csak “lakberendezel” éppen, érdemes vetned rá egy pillantást.

A kuponfüzet nincs ingyen, de csak 1.500 Ft, a fenti linkkel pedig ennek a fele, így ha találsz olyat, ami érdekel, szerintem érdemes megvásárolni. (Ráérsz utána, ha találtál valamit, amit megvennél kedvezménnyel.)

Áprilistól módosulnak a Revolut díjai (természetesen felfelé), de a változás nem jelentős, az átlagos felhasználót nem is nagyon érinti. Itt lehet megnézni az új feltételeket. Változtak a tőzsdei tranzakciók feltételei is, akit érint, az elvileg kap róla külön levelet.

Már néhány hónapja elérhető a Google keresőben a “vásárlás” lehetőség is, de sokan talán még észre sem vették. Így járt Péter is, aki nem habozott e-mailt írni a felfedezéséről.

Mivel sokan vannak még olyanok, akik nem ismerik ezt az új fület, érdemes írni róla néhány szót.

A példa kedvéért cipősszekrényt keresel. Írd be a keresőbe és válaszd ki a “vásárlás” funkciót.

S mindjárt rengeteg találatunk lesz, tudunk szűrni árra, gyártóra, értékelésre és hasonlókra is. Sokkal nagyobb a választék, mintha az árukeresőt vagy bármilyen hasonló szolgáltatást használnánk, hiszen ott csak a fizetett hirdetők ajánlatait láthatjuk. (A kereskedőknek fel kell tenniük ide a termékeiket, még akkor is, ha nem kér érte pénzt a Google. Ezért nem látsz itt minden terméket.)

S ha már vásárlás, nézd meg, mit tud a Google a vásárlási múltadról és az e-maileid közül is kicsit félelmetesen hatékonyan kiválogatja azokat, amik valami vásárlással kapcsolatos e-mailek voltak.

Újra elérhetővé vált a támogatott felújítási hitel lakóépületek energiahatékonyságának fejlesztésére. Újra lehet igényelni Közép-Magyarországon a 0%-os hitelt.

“Tájékoztatjuk a tisztelt kölcsönigénylőket, hogy a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” című (VEKOP-5.2.1-17 kódszámú) hitelprogram – Budapesten és Pest megye területén megvalósuló beruházások – esetében kérelmek benyújtása 2021. február 22. 9:00 órától ismét elérhetővé válik.

Növelje lakásának, házának energiahatékonyságát, telepítsen megújuló energiaforrást 0%-os hitellel!

Magánszemélyek igényelhetik, minimum 10%-os saját forrással, többek között fűtési rendszerek korszerűsítésére, szigetelésre, nyílászárók cseréjére, valamint megújuló energiaforrások, vagyis napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk, vagy korszerű faelgázosító berendezések beépítésére. A visszatérítendő hitelösszeg magánszemélyeknek 500.000 – 5 millió forint. A hitel futamideje maximum 20 év lehet.”

Bővebb infó erre.

Köszönjük minden Gábornak, aki e-mailen elküldte a hírt. 🙂

Itt a februári biztosítotti lista a Kiszámoló Életbiztosításhoz. Kérek mindenkit, ellenőrizze magát a tagsági szám és a születési dátum alapján, jó csomagban van-e a listában. (Belépési sorrendben és nem feltétlen számsorrendben vannak a sorok, ezért keress rá a tagszámodra CTRL-F-fel.)

Más: valaki igénybe szerette volna venni a táppénz-kiegészítésre szóló biztosítást, mert a kislányával volt otthon táppénzen. A feltételekben azonban egyértelműen le van írva, hogy csak a saját betegség miatti táppénzes ellátás esetén van lehetőség a kiegészítést igénybe venni. Erről jobb ha tudsz, ha esetleg te is hasonló helyzetbe kerülnél.

A befizetések erre a hónapra:

Rengetegszer találkozok azzal az érveléssel, hogy nem veszem ki a kft-ből a pénzt, mert akkor le kell adózni és azon rengeteget bukok. Inkább bennhagyom a cégben és a kamatos kamat csodája miatt sokkal több pénzem lesz, ha cégként fektetek be, hiszen 15%-kal magasabb összegről indulok, így a végén több pénzem lesz.

Ez egy remek elképzelés, két apró bökkenő van: az egyik, hogy az adófizetést nem elkerülöd, csak elodázod. Mindegy a számolás szempontjából, hogy először szorzok meg egy számot 0,85-tel (15%-ba kerül kivenni a cégből a pénzt) és utána évi 1,05-tel (5% hozamot feltételezve) (ez van, ha kiveszem a pénzt az elején) vagy fordítva, először szorzom meg évi 1,05-tel és a legutolsó évben az egészet 0,85-tel. (ez van, ha a végén veszem ki a pénzt.)

Vizuálisabban az első eset: (X*0,85)*1,05*1,05*1,05*1,05*1,05

A második eset: (X*1,05*1,05*1,05*1,05*1,05)*0,85

A zárójel felesleges, csak azért tettem oda, hogy könnyebben lehessen értelmezni.

Hiszen egyszer ki kell venned a cégből a pénzedet és ha közben a 100 tőke 200-ra hízott, az adó is 15-ről 30-ra, tehát a hozamok után is fizeted a 15%-os adót.

A másik probléma, hogy magánemberként kivéve a pénzt TBSZ számlán kamatadómentesen tudom befektetni a tőkémet, míg cégként bár nem fizetek kamatadót a hozamra, viszont nyereségadót igen a pénzügyi műveletek eredménye után, jelenleg 9%-ot.

Tehát még a hozamra is több adót fizetek közben. Évek múlva nem hogy több pénzem nem lesz, hanem egyenesen kevesebb.

Ezért nincs sok értelme feleslegesen bennhagyni a pénzt a cégben, ha ott egyébként nincs rá semmi szükség, csak azért nem veszed ki, hogy ne kelljen adóznod utána. Mert egyszer úgyis kell majd a nagyobb összeg után adózni és ugyanott leszel, illetve még hátrább.

(Felesleges az a pénz, ami se a biztonságos működéshez, se a későbbi beruházáshoz nem fog kelleni, pusztán csak ott van a cég számláján.)

További hátrány, hogy a cég vagyonával felelsz a cég tetteiért, ha kivetted a pénzt és az már a te magánvagyonod, sokkal nagyobb biztonságban van egy esetleges kártérítési per esetén.

S az is elképzelhető, hogy egy kormányváltással emelkedni fognak a céges adókulcsok, így pár év múlva többért fogod kivenni a pénzt a cégből, mint ma. (Persze tovább is csökkenhetnek, de azért arra már sokkal kisebb az esély.)

Mindez egy szép táblázatban. 1 millió forint, kivétel költsége 15%, céges nyereségadó 9%.

Első oszlop: kivettem a pénzt a nulladik évben, tehát már a saját pénzemet fektetem be. Második oszlop: bent kamatozik a cégben a pénz, de még nincs leadózva a kivétel miatt, tehát ez még csak a cég pénze és nem az enyém. Harmadik oszlop: ennyi marad, ha abban az évben veszem ki a cégből a már kamatozott, magasabb összeget. Ekkor lesz az enyém az a pénz, ami eddig a cégé volt.