OTP ingyenes devizaváltás

Az OTP Bank felvette a kesztyűt a Revoluttal szemben és ingyenes, középárfolyamon végzett devizaváltást ajánl a lakossági számlacsomagjaihoz, havi 300 ezer forint összeghatárig. Azonban csak utalásokra és fizikai kártyavásárlásokra él az ajánlat, internetes vásárlásokra nem, s csak a jelentősebb devizákra. Ez egy nagyon fontos kitétel, érdemes rá odafigyelni.

A szolgáltatásnak elvileg van egy 113 forintos havi díja, de ezt akciós jelleggel elengedik február végéig. Utána az is lehet, hogy a középárfolyam is “kedvezményes árfolyam”-má romlik. (De valószínűleg hosszabbítgatják az akciót majd szokás szerint.)

Nem mondom, hogy csak ezért rohanj OTP-s számlát nyitni, de ha már egyébként is van, érdemes lehet aktiválni a szolgáltatást, főleg így a nyaralási szezon előtt. (Aktiválni lehet az internet-bankban, telefonon és a bankfiókokban is.)

Hirdetmény itt.

Bálint küldte át a hírt, ezúton is köszönjük.

Share

Életjáradék az örökösök részére?

Péter vetett fel egy problémát, az egyik rokona halála után szeretné, hogy a gyereke ne egyösszegben jusson hozzá a pénzéhez, hanem életjáradék formájában.

Ennek több oka is lehet, a link és/vagy alkoholista, esetleg éretlen örökös a jobbik eset. De van olyan szomorú ok is, hogy a gyerek valamilyen fogyatékosság miatt nem képes belátni a pénz értékét és ezért kezelni sem tudja azt.

Ilyenkor lenne jó egy lehetőség, hogy a gyerek/örökös apránként jusson csak hozzá az örökségéhez és ha szükséges, esetleg kitartson a várható haláláig.

Ideális esetben van olyan személy, akiben megbízol és beosztja a pénzt az érintett helyett. (Itt vigyázni kell, mert ha átadod egy másik személynek a vagyonod, akkor az az ő vagyonává válik. S nem csak 18% adót kell fizetnie, ha nem közvetlen rokonod, de ha ő meghal, az ő örököse kapja meg a te vagyonodat is. Ha beperlik vagy nem fizeti mondjuk a hitelét, a te vagyonodat is elviheti a végrehajtó.)

De mi a helyzet akkor, ha nincs ilyen személy, vagy túl nagy az időtáv (30-40 év is akár), amíg rendelkezni kellene a pénzről?

A legjobb lenne egy pénzügyi termék, ami folyamatos kifizetésű, kvázi egy fordított hitel, csak a biztosító vagy egyéb pénzügyi szervezet fizetné a “havi törlesztőt” egy meghatározott vagy valamihez kötött kamatláb mellett.

Ezeket a termékeket hívják járadékbiztosításoknak, a lejárata lehet fix futamidejű vagy a biztosított haláláig szóló, lehet azonnali vagy halasztott kezdésű. Ezeket általában saját részre, jellemzően nyugdíjcélra kínálják a biztosítók, de elvileg nincs akadálya, hogy a gyereked nevére köss egy ilyet mondjuk fix 30 évre. (Itt is kérdés a kezdés időpontja, hiszen nagy eséllyel nem fogod tudni előre, mikor fogsz meghalni.)

A fő kérdés, hogy mennyire éri meg, ezek a biztosítós termékek általában a biztosítónak érik meg jobban és nem az ügyfélnek. 30 év távlatában kötni egy fix kamatú szerződést nagyon nagy rizikó.

Egy összegben vagy életjáradékban?

2015-ig vehettél volna egy ingatlant és arra vehettél volna fel életjáradékot. (Ezek voltak azok a konstrukciók, ahol az idősek a halálukig kaptak egy fix összeget az ingatlanjukért cserébe.) Azonban változott a törvény, 2015 óta csak biztosítók kínálhatnak életjáradékot, ezért az ezzel foglalkozó cégek lehúzták a rolót.

Azóta néhány szürkezónában mozgó magáncég van csak a piacon, akik vagy a törvény ellenére kötnek szerződést vagy valamilyen módon megpróbálják kijátszani azt, például magánemberként kötnek szerződést az ügyféllel.

Így ez sem túl biztató lehetőség, erre nem építeném a gyerekeim jövőjét egy másodpercig sem.

Ha lakás(oka)t vennél a gyerek nevére, sajnos semmi nem gátolja meg, hogy bármikor eladja azokat vagy rosszabb esetben valaki kiforgassa ebből a vagyonából.

Lakásért életjáradék: mennyiért érné meg?

Maradt még esetleg a bizalmi vagyonkezelés intézménye, csak itt megint a vagyonkezelő személye a fő kérdés, megbízol-e benne a halálod után is, illetve milyen költséggel működik. Szintén kérdés, hogy van-e akkora vagyonod, hogy egy ezzel foglalkozó cég szóba álljon veled, ha nem találnál senkit az ismerőseid között, akik megbízhatnál vagyonkezeléssel. Nem tudom, alapítvány ilyen célból létrehozható-e.

Igazán jó lehetőséget nem ismerek, egy életjáradékbiztosítás tűnne a legjobbnak, de a magyar piacon én nem találtam olyat, amit jószívvel megvennék. Lehet, hogy van, de én nem találkoztam vele.

Ha neked van valami jó ötleted vagy akár megoldásod erre a problémára, mindenképp írd meg a hozzászólásokban.

Share

Egy kedves meglepetés ma reggelre: újabb adó a megtakarításokra

Magyarország költségvetése nagyon nagy bajban van, nagyjából ezer sebből vérzik. Idénre másfél százalékos, jövőre 4%-os gazdaságnövekedéssel kalkuláltak, eddig negatív a növekedés. (A gazdasági növekedés alapértelmezetten több adóbevételt is jelent.)

A háromnegyed éve tartó recesszió egyik következménye, hogy az idénre remélt társasági adóból az év harmadában csak az összeg negyede folyt be.

A kiskereskedelmi forgalom esett, mert nincs pénze az embereknek, így nem meglepő, hogy az időarányos áfabevétel is elmarad a tervezettől, annak ellenére, hogy a magas infláció elvileg kedvez a forgalmi típusú adóknak, amilyen az áfa is. (A drágább húsnak több az áfája is.) De hiába drágább a hús, ha nincs pénze az embereknek megvenni, akkor kevesebb áfa fog befolyni.

Az inflációt valószínűleg csúnyán alultervezte idénre a kormány, ami egyrészt jó lenne, hiszen nőne például az áfabevétel, (de amint látjuk, csökken) viszont például a nyugdíjasokat majd sok száz milliárd forinttal kell kompenzálni, mivel a törvény szerint a nyugdíjnak inflációkövetőnek kell lennie. A jövő évi infláció is kérdéses, most még inkább csak vágyálomnak tűnik a kormány által eltervezett éves 6%-os infláció. (Hab a tortán, hogy nem csak a kormány bevétele nő az infláció miatt, de minden kiadása is.)

A forint összeomlása miatt az MNB 18%-on tartotta a kvázi alapkamatot, ami most is csak 17%-ra csökkent. Csak hát ennek ára van, ez veszteséget termel a jegybanknak, ami végső soron a kormány (vagyis az adófizetők) fog kifizetni. Hatalmas szerencséjére a forint összeomlása miatt a jegybank nyert bő 700 milliárd forintot tavaly a devizaeladásain, viszont bő 1100 milliárdot bukott a kamatokon. Így “csak” 400 milliárd forint vesztesége keletkezett 2022-ben. (Összehasonlításul, 2019-2020-ban még mintegy 500 milliárd forint nyeresége volt két év alatt a jegybanknak. Az idei a legnagyobb vesztesége, a második helyezett a tavalyi év 51 milliárd forinttal, egyébként meg jellemzően nyereséges volt a jegybank, hála az állandó forintleértékelődéseknek és az alacsony kamatoknak.)

Az idei vesztesége akár 2.000 milliárd forint is lehet, aminek legalább egy részét (a törvény szerint az ötödét) a kormánynak ki kell majd fizetni jövőre. Hogy miből tervezte, az nem látszik még a költségvetésben.

» Read more

Share

Miért nő a GDP?

A GDP mérőszámát, ahogy ma ismerjük, 1934-ben alkották meg és a híres Bretton Woods-i konferencián fogadták el 1944-ben, mint általános mérőszámot, amivel össze lehet vetni az országok gazdasági teljesítményét.

Azóta GDP lázban ég a világ, ha a GDP nő, akkor jó, ha csökken, akkor itt a világvége, fusson, ki merre lát. Minden politikus célja, hogy az ő hatalma alatt nőjön a GDP, mert ez vált a siker mérőszámává. Mindegy, milyen áron, de a GDP-nek nőnie kell.

A GDP a Gross Domestic Product rövidítése.

Gross azért, mert mindent beleszámítanak, függetlenül attól, hogy miért állították elő: elfogyasztották, beruházást végeztek vele, vagy csak egy régi gépet pótoltak egy újjal, esetleg egy földrengés után kellett újjáépíteni mindent. Mindegy, hogy fegyverekre költöttek pénzt, kilátókra, stadionokra, esetleg munkahelyteremtő beruházásra, oktatásra, hasznos vagy éppen teljesen haszontalan vasútvonalakra vagy autópályákra, mind egyformán beleszámít a GDP-be, akár van haszna belőle az országnak, akár nincs.

Domestic azért, mert csak az ország határain belül vizsgálja a változásokat, függetlenül attól, hogy az előállításban helyi vagy más nemzethez tartozó, de a határokon belül termelő cég vett-e részt. A másik mutató, a GNP, azaz Gross National Product már nem földrajzilag, hanem nemzet szempontjából vizsgálja az előállított termékeket vagy szolgáltatásokat. A Magyarországon termelő német cégek termelését itthon számítanak bele a GDP-be, viszont Németországban veszik figyelembe a GNP mutatóban.

» Read more

Share

Vállalkozó hitelek bírálati sajátosságai

Hitelügyintézős Gáborunk ígéretéhez híven folytatja az előző írását, most a vállalkozói hitelek bírálatáról írt egy cikket. Ha érint vagy érdekel, érdemes lehet elolvasni:

A vállalkozói hitelpiacnak az állam garanciavállalóként (Garantiqa Zrt) és finanszírozóként (MFB, Eximbank, Kavosz) is nagyon fontos szereplője. A kamattámogatott hiteleknek (Széchenyi hitelek, Baross Gábor hitelprogram) sokkal nagyobb a súlya, mint a lakossági hitelpiacon (OTK, Babaváró).  Mivel az államnak nincs értékesítési kapacitása, a kereskedelmi bankok és pénzügyi vállalkozások értékesítik a támogatott hiteleket is.

» Read more

Share

Babaváró hitel: ne felejtsd el bejelenteni a gyerekszületés tényét

Sokan boldogan felveszik a babaváró hitelt, aztán a gyerek születése után el is felejtik, hogy nekik azzal még dolguk van. A korábbi hatvannapos határidőt 180 napra tolták ki tavaly, de ha ennyi idő alatt sem jelented be a gyerek születését, akkor elvesztetted a kamatkedvezményt, mintha nem is született volna gyereked.

A legjobb már 12. hetes terhesként bejelenteni a dolgot, így egyrészt nem fogod elfelejteni, másrészt mindjárt kérheted is a törlesztés felfüggesztését. (Ezt csak a bejelentés pillanatában lehet kérni, később nem.) Viszont a gyerek születése után még mindig be kell menned egyszer. Hogy miért, ha már a 12 hetes magzat is teljesítésnek számít, akár élve születik, akár nem? Csak.

Share

Mikor fog nőni a munkanélküliség?

Magyarországon már háromnegyed éve recesszió van, mégis 4% a munkanélküliség aránya. Ha hosszabb időtávot vizsgálunk, 2019 első negyedéve óta csak évi másfél százalékot nőtt a gazdaság, még sincs komoly munkanélküliség.

(Munkanélkülinek az számít a statisztikákban, aki egyáltalán nem dolgozik, heti egy órát sem dolgozott, aktívan keresi a munkát és legkésőbb két héten belül kezdeni is tudna, ha talál munkát. Ha valaki (már vagy éppen most) nem aktívan keres munkát, vagy van egy heti kétórás alkalmi lehetősége, esetleg valami miatt nem azonnal tudna kezdeni, nem számít bele a statisztikákba. Szintén csak ide a zárójelbe: amikor egyszerre magas az infláció és recesszió is van, azt hívják stagflációnak a stagnálás és az infláció szavakból összevonva.)

» Read more

Share

Új prémium állampapír 2031/I csökkenő kamatprémiummal

Június elsejétől új állampapírt vezet be az ÁKK a mostani prémium állampapír-sorozat helyett. Egyetlen változás, hogy csökkentik a kamatprémiumot, méghozzá jelentősen, a 1,5%-os kamatfelár 1%-ra csökken, a 0,75%-os kamatfelár pedig 0,25%-ra.

Az indoklás vicces, a jegybanki kamatcsökkentés miatt érzik úgy, hogy csökkenteni kell a felárat. Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz, azt nehéz lenne megmondani, hiszen amikor 0,6% volt az alapkamat, akkor is ennyi volt a felár, nem növelték 10%-ra, csak mert a jegybank emelt 18%-ra.

Mindegy, a népnek jó lesz ez az indoklás, de ennyi erővel azt is mondhatták volna, hogy várhatóan meleg nyarunk lesz, ezért fizetnek kevesebb felárat. Vagy mondhatnák akár az igazat is, kevesebb kamatfelárral is el fogják tudni adni, akkor meg minek fizessenek olyan sokat az adófizetők pénzéből.

Köszönjük Timinek a hírt.

Share

Napi ábra: az amerikai átlagfizetés alakulása

Hogyan alakultak az átlagjövedelmek az Egyesült Államokban, ha az inflációt is figyelembe vesszük?

Amint az az ábrán is látszik, ma ugyanannyit keres egy amerikai átlagpolgár, mint a hetvenes évek elején. Tavaly még 0,7%-kal többet keresett az átlagpolgár, a reálbérek elmúlt éves esése miatt már ez az előny is elveszett.

Mindeközben az inflációval korrigált amerikai GDP közel a négyszeresére nőtt. Ez a fizetéseken kevésbé volt látható az elmúlt ötven évben. Valaki másnak volt jó ez a növekedés, nem az átlagpolgárnak.

Persze ha optimisták akarunk lenni, a kilencvenes éveket is vehetjük kiindulási alapnak, abban az esetben közel 30%-os növekedést láthatunk az átlagos jövedelmekben.

Share

Devizás TBSZ feltörése befektetés nélkül, kell-e adózni?

Két levél is érkezett a közelmúltban ugyanazzal a problémával. Mindkét személy TBSZ értékpapír számlára fizetett be eurót/dollárt, de a végén nem vett belőle semmit, mert úgy alakult, hogy kellett a pénz. Ezért anélkül, hogy bármit is csináltak volna, feltörték a TBSZ számlát.

Aztán jött a meglepetés, hiába nem volt befektetve a pénz, adózni kellett utána, mégpedig annak a 15%-át, amennyivel romlott a forint a befizetéstől számítva.

Ez sajnos így van, a népies nevén kamatadónak hívott adónak (amit a TBSZ számlával szeretnél elkerülni) a hivatalos neve árfolyamnyereség-adó.

Márpedig, ha te nyertél azon, hogy eurót tartottál a számládon és nem forintot, akkor árfolyam-nyereséged keletkezett forintban.

Ha engem kérdezel, szerintem is ez nem helyes, hiszen ha a bankba tetted volna be a pénzt és ugyanabban a devizában kivetted volna, nem kellene adóznod utána. De ez sajnos TBSZ számla és idő előtti feltörés esetén adóznod kell.

De normál értékpapírszámlánál is ugyanez a helyzet, akkor is, ha befektetted a pénzed. Vettél egy részvényt 100 euróért, 90 euróért adtad el, a józan parasztész szerint nem nyereséged, hanem veszteséged van rajta. Ha közben azonban a forint 20%-ot gyengült az euróhoz képest, akkor mintegy 10% nyereséged keletkezett a NAV szerint és az adóköteles lesz.

Ezzel nem tudsz mit csinálni, érdemes tudnod róla.

Share

Ez történt a héten 05.21

Úgy tűnt, már minden sínen van az Egyesült Államokban az adósságplafon körüli tárgyalásokkal, amikor is pénteken a republikánusok kivonultak a tárgyalásról. Most újra patthelyzet van, de a tőzsdéket ez továbbra sem nagyon izgatja, az S&P 500-as index 1,6%-os emelkedéssel fejezte be a hetet.

A Fortune cikke arról, mi történhet, ha nem lesz megállapodás.

Emelkedik a vállalati csődök száma az Egyesült Államokban, ezen belül is hetente nyolc olyan csőd van, ahol 10 millió dollárnál magasabb az érték. Mindezt úgy, hogy még csak recesszió sincs. Utoljára 2010-ben, a világválság utóhatásaként volt ilyen magas a vállalati csődök száma.

A magas kamatok mellett a bankokat okolják még ezért. Gazdasági fellendülésben a bankok öntik a hiteleket a piacra, ezzel is tüzelve a növekedést. Amikor rosszra fordulnak a dolgok, akkor pedig behúzzák a kéziféket és nem hiteleznek, félve a veszteségektől. Viszont ezzel pedig a recessziót teszik még nagyobbá.

Az amerikai hitelkártya-tartozás 2019 negyedik évében érte el a csúcspontot 928 milliárd dollárral, majd a COVID és az azt követő pénzosztás miatt esni kezdett az összege. Most újabb csúcson van, 986 milliárd dolláron. 2001 óta nem volt olyan, hogy az első negyedévben, a karácsonyi kiköltekezés után ne csökkent volna a tartozások összege. Most ez a helyzet újra. S közben a kamatok is emelkedtek, a 2019-es 15,05% helyett most az átlagos kamatteher 20,09%.

» Read more

Share

Az olajkút még jobb befektetés lett

Milyen hirdetés jött ma szembe a Facebookon? Hát ez:

Az olajárak esnek, mint a kő, de a cég profitrátája az egekben. Az évi (havi? napi? heti?) 47% hozamot adózás után és dollárban kell érteni. Ha van esze a cégnek, azért valamennyit megtart magának a profitból, nem csak úgy szétszórja a hasznot a nép közé. Ha mondjuk a profit fele az övé és ez már az adózott érték, akkor ezek szerint nem ő fizet az olajért, hanem neki fizetnek nem keveset, hogy elvigye végre valaki azt a fekete löttyöt, ami magától tör fel a föld alól. 🙂

Ha nem tudod, miről van szó, hát erről:

Meggazdagodni olajkutakból

Egyébként az zseniális, hogy rengeteg PR cikket vettek jó helyezésű oldalakon, ezért ha beírod a Bingbe, hogy “olajkutam vélemény”, az első cikk, ami nem a saját reklámjuk, az a második oldal közepén jelenik meg. Szerencsére Google-ben jobb a helyzet.

Share

Nyaralás előtt: ellenőrizd a mobil roaming költségeit!

Az előző cikkben a roaming eSIM-ekről volt szó, s sokan nem tudják, sőt, rossz álmukban sem gondolnák, hogy mennyit számolhat fel a szolgáltatójuk egy meggondolatlan internetezés miatt külföldön.

Ezért még a nyaralási szezon előtt gyorsan írtam egy cikket róla, mert ha nem a saját szemeddel látod, úgysem hiszed el, mennyit akarnak lehúzni rólad a szolgáltatók.

Az Unióban viszonylag védve vagy, ha csak beszélsz vagy hívást fogadsz az itthoni előfizetéseddel, olyan nagy meglepetés nem érhet.

Az internetre ez már csak részben igaz. Minden díjcsomagnál, ami tartalmaz internetezési lehetőséget is, meg van adva, hogy abból a mennyiségből mennyi használható el az Unión belül.

Például:

Akár normál havi előfizetésed van, akár feltöltőkártyás előfizetésed, kérdezz rá a szolgáltatónál indulás előtt, hogy mennyit adatot használhatsz el belőle az Unióban és mi történik, ha elfogyott a keret. (Ideális esetben megszűnik az internetezés lehetősége.)

A komoly anyagi csapás az Unión kívüli országokban fog érni, ha fel merészelsz lépni az internetre. Legyél bár Európában akár, nincs jobb szó rá, elképesztő árakkal fogsz találkozni. Jobb esetben hamarabb, mint hogy a számládat kiküldik.

» Read more

Share

Wizzair nemzetközi internet eSIM kártya

A Wizzair kijött egy nemzetközi eSIM kártyával, ami internetezésre használható a világ legtöbb országában.

Olcsónak nem olcsó a szolgáltatás, bár nagyobb csomagok esetén akár bele is férhet a nyaralás keretébe. (Persze a helyi kártya mindig olcsóbb lesz, de ezzel nem vágnak úgy át, ahogy a hurghadai reptéren szokták az utasokat, amikor 25 GB áráért 1 GB-ot adnak el, hiszen úgysem tudsz visszamenni reklamálni.)

Néhány példa:

» Read more

Share

A GDP adatok ellenőrzése az éjszakai fénykibocsátás által

Nagyon sok tanulmány született az elmúlt másfél évtizedben arról, hogyan vagy mennyire lehet ellenőrizni egy ország által közölt (vagy éppen nem közölt) GDP adatokat az éjszakai fények mennyisége által, amihez könnyű hozzáférni a műholdak segítségével. (Néhány tanulmány itt, itt, itt)

A logika szerint, ha nő a GDP, akkor nő az ország energiafelhasználása is, mind a lakossági, mind az ipari területen. Az éjszakai fénymennyiség változása általában jól mutatja, hogy valóban annyit fejlődött-e az ország, amennyit a hivatalos adatok mutatnak. Ha nő a gazdaság, akkor nő az éjszakai fénykibocsátás is.

Sok ország, főleg a szegényebb régiókban pedig nem is ad ki hivatalos GDP becslést.

A legtöbb tanulmány azt találta, hogy minél nagyobb a demokrácia egy országban, annál inkább egybeesik a fénymennyiség változása az ország hivatalos GDP adatával, minél inkább diktatórikus egy ország, annál kevésbé van összhangban a hivatalos adat az űrből is látható fejlődéssel.

Martinez 2022-es tanulmánya, amit szemlézett az Economist, azt találta, hogy a hivatalos éves GDP és a becsült adat között átlagosan 35% eltérés van a diktatúrák közé sorolt országok adataiban. Bár nyilván mondani sem kell, de ennyivel többet jelentenek a diktatúrák, mint a becsült adatok.

Mindez egy ábrán is látható, 2002 és 2021 között a jelentett és a becsült adatok közötti eltérés:

A módszer nem tökéletes, hiszen befolyásolja az is, mennyire sűrűn vagy gyéren lakott egy ország és hol áll a fejlettségben, de több tanulmány is hasonló eredményre jutott, mint a fenti képen látható. Szintén befolyásoló tényező, hogy például Japánban az emberek energiatakarékosan élnek, így Japán alig fényesebb éjszaka, mint Szíria volt az arab tavasz előtt. (Igaz, nem a GDP-t, hanem annak a változását mérik a módszerrel.)

Így viszont felmerül a kérdés, hogy Kína valóban annyira megközelítette-e az Egyesült Államokat a fejlettségben, mint azt a hivatalos adatok sugallják. Főleg, hogy a helyi statisztikai hivatal szinte soha nem mert fél százalékpontnál nagyobb eltérést mérni az éves előirányozott értéknél és gyanúsan kiegyensúlyozottak a negyedéves adatok, különösen 2012 óta.

(Egy másik alternatív GDP mérési mód például a Li index, ami Li Ko-Csiangról kapta a nevét, aki régebben kínai tartományi kormányzó volt, majd miniszterelnök 2023-ig. Ő mondta, hogy a GDP egy mesterséges adat, ezért inkább más tényezőkkel kell mérni egy ország kibocsátásának változását. Ilyenek például az ingatlaneladások, a tengeri szállítmányozás változása, a hitelállomány változása, az energiafogyasztás. Ezekkel az adatokkal kalkulálva 2014 és 2019 között a kínai hivatalos 48%-os növekedéssel szemben 33%-ot mértek a kutatók.)

Share
1 2 3 196