Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről

Írtam már jó régen arról, mennyire nem mindegy, mikor vonulsz nyugdíjba, ha a megtakarításaidból szeretnél/kell megélned nyugdíjasként.

Nyugdíjas évek megélhetése: nem csak rajtad múlik

Találtam most egy jó cikket, ami ugyanezt fejti ki táblázatokkal.

Ha ma befektetünk a tőzsdére, ahol jöhet tíz jó vagy tíz rossz év is, mindegy melyik jön előbb, lévén a hozamok mértani sorozatot alkotnak, a végén ugyanott leszünk.

Azonban teljesen más az eredmény, ha közben már elkezdtük felélni is a pénzünket, a példa kedvéért a szent 4%-os szabály szerint. (Erről pedig itt írtam bővebben)

Mennyi az új négy százalék?

Szóval nézzük, hogy alakul a vagyonunk az egyik és a másik esetben, ha emelkedéssel vagy ha eséssel kezdődik a következő húsz év, ha mindkét esetben évi négyezer dollárt akarunk felélni a százezer dollárunkból.

Itt már nagyon nem mindegy, hogy eséssel vagy emelkedéssel kezdjük az előttünk álló húsz évet. Az első esetben marad még 40 ezer dollárunk húsz év után, a második esetben 16 év után már egy fillérünk sem marad. (Az utolsó négy évet kicsit nehéz értelmezni a második táblázat jobb oldali oszlopában, mert negatív tőkére felesleges hozamot számolni, de nézzük el a készítőjének. A lényeg, hogy 16 év után elfogyott a pénzed.)

Ez azért fontos, mert például a korai nyugdíj-mozgalom akkor erősödik fel igazán, amikor nagy emelkedés időszaka van a tőzsdén. Sokan azt látják, hogy megvan az összegyűjtött X százezer vagy egymillió dollár részvényben és ingatlanban, most lehet hátradőlni és elkezdeni a nyugdíjas éveket.

Csak a tőzsde és az ingatlanpiac (meg az egész világ) olyan, hogy a nagy emelkedések után jönnek a nagy esések. Ezért sokan megégetik magukat, mert a tőzsdei csúcsok közelében kiírták magukat a munkaerő-piacról és 55-60 évesen kényszerülnek vissza a munka világába, kihagyott 10-15-20 év után.

Amint írtam is róla, a négy százalékos szabály már régen nem igaz, arra kár alapozni a jövődet. Ha mégis úgy érzed, eljött a visszavonulás ideje, egyrészt számolj jóval kisebb kivehető összeggel, mint négy százalékkal, ne felejtkezz el az inflációról, ami könnyen felpöröghet a következő évtizedekben is és modellezd le a fenti módon, mi történik a vagyonoddal, ha mindjárt egy rossz tíz-tizenöt évvel indul a nyugdíjas korod: esnek a részvényárak, a lakások bérleti díjai és a többi.

 

Az Unió megszavazta “a javításhoz való jog” alapján, hogy hamarosan (amint sikerül kidolgozni a részleteket) megjelenjen minden elektronikai terméken egy pontszám, mennyire javítható az adott eszköz. Talán már jövő év vége felé feltűnhetnek ezek az értékek az elektronikai eszközökön.

Nem meglepő módon az idei online Black Friday minden eddigi rekordot megdöntött (kivéve a tavalyi Cyber Mondayt, ami idén holnap lesz) az USA-ban is, közel 22%-kal többet költöttek az emberek online pénteken, mint tavaly ilyenkor, mintegy 9 milliárd dollár értékben. A holnapi nap is új rekord lesz várhatóan, akár 35%-kal is nőhet a kereslet a tavalyi összegekhez képest.

Ezzel szemben várhatóan 19 millió ember fogja elveszíteni a lakhatását, amikor év végén kifut a kilakoltatási moratórium az Egyesült Államokban, ahogy további 12 millió ember is várhatóan elveszíti a munkanélküli segélyét karácsony után. Cikk.

Újra emelkedett az újonnan munkanélküli-segélyt kérők száma a múlt héten az Egyesült Államokban, a múlt héten 778 ezren kérték a segélyt, ami a legnagyobb érték az elmúlt öt hétben. A hivatalos munkanélküliek aránya 4,1%-ra csökkent, azonban sokan már nem jogosultak munkanélküli ellátásra, így az érték egyre kevesebbet számít. Az összes, valamilyen állami munkanélküli segélyt kapó személyek száma 20,45 millió, ami 135 ezres emelkedést jelent a múlt hét óta. 2019 novemberében ugyanez az érték nem érte el a másfél milliót sem.

De a lényeg, hogy a tőzsde tovább tudott emelkedni, a Dow újabb rekordot döntött és átlépte a bűvös 30 ezer pontot.

India szinte egyedüliként a nagy gazdaságok sorában, a második negyedév után a harmadikban is komoly gazdasági visszaeséssel szembesült és várhatóan az indiai gazdaság lesz a legnagyobb vesztese a világjárványnak, 10% feletti éves gazdasági visszaeséssel. Mivel már a második negyedév is gazdasági visszaesésben telt, India most már technikai értelemben is recesszióba került, erre nem volt példa a függetlensége, 1947 óta.

» Read more

Elmúlt egy évtized, amióta ez a kormány vezeti az országot. Ennyi idő még egy ország életében is hosszú idő, érdemes megnézni, ez a kormány hogyan teljesített az előtte lévő kormányhoz képest.

(Egyébként Orbán Viktor az egyetlen, aki elmondhatja, hogy hamarosan a rendszerváltás elmúlt harminc évének felében ő volt a miniszterelnök, tehát ami ebben az országban történt vagy éppen nem történt azóta, az leginkább neki köszönhető, legyen az jó vagy rossz. S mivel ennek az időnek a felét kétharmados többség mellett töltötte, minden lehetősége megvolt bármit megcsinálni.)

A szocialisták vezetésével rengeteg probléma volt, sok kár érte az országot 2002 és 2010 között és sok lehetőséget is elpazaroltunk. (Én csak gazdasági ámokfutásnak titulálom ezt az időszakot: magas költségvetési hiány és infláció, nagy külkereskedelmi deficit és társai, aminek a vége majdnem egy államcsőd lett.) De vajon hogyan teljesít ez a mostani kormány az előző kormányhoz és a szomszédos országokhoz képest? Mi az, ami az ország vezetésének érdeme vagy hibája és mi az, ami a többi országban is hasonlóan alakul?

Kelet-európai statisztikák

Az összehasonlítást az teszi most különösen érdekessé, hogy a szocialisták időszakát egy 80 éve nem látott gazdasági összeomlás zárta le és segítette hatalomra a mostani kormányt, míg most egy száz éve nem látott járvány okozta gazdasági válság idéz elő teljesen hasonló állapotot. Így fair is az összehasonlítás, nem lehet azt mondani, hogy a szocialisták pechesek voltak a 2008-2009-es válság miatt. (Most valamivel kisebb lesz várhatóan a gazdasági visszaesés, mint 2009-ben volt.)

Az érdemi vitára már évek óta nincs lehetőség, mert most ugyanúgy kommunikálunk, mint ötven éve. Ha ötven-hatvan éve bárki negatív véleményt vagy csak jóindulatú észrevételt tett az ország gazdasági állapotáról vagy a demokrácia hiányáról, kész panelokkal “válaszoltak” neki.

Csak akkor az imperialisták támadták az országot, most Brüsszel meg a liberálisok, akkor minden rossz a CIA ügynökei miatt volt, most Soros ügynökök bomlasztják az országot, akkor a szocialista vívmányok és eredményeket kellett megvédeni a kapitalisták ármányaitól, most a “keresztény” értékrendet a mindenféle lobbiktól és akkor is az ország eredményeit irigyelték a támadók és most is ezért vagyunk támadás alatt.

» Read more

Ha minden jól alakul és beválnak a védőoltások, tavasz közepére a legtöbb veszélyeztetett ember megkapja a védőoltást és az élet visszatérhet a normális, vagy ahhoz közeli kerékvágásba. (Feltételezve, hogy az emberek hajlandóak is beoltatni magukat. De ha nem tavasszal, akkor később, de egyszer helyre áll a normál állapot.)

De vajon mennyivel lesz másabb az élet a járvány után, mint előtte volt?

A járvány legalább 5-8 évet gyorsított a digitalizáció és online üzleti modellek elterjedésén, ha nem többet.

Olyanok vásároltak online, akik még soha nem próbálták, más emberek rájöttek, hogy akár már ruhát is lehet vásárolni online, különösen ha ingyen vissza lehet küldeni, ha nem jó vagy egyszerűen csak nem tetszik.

Csak az Amazon 400 ezer új embert alkalmazott, zömét a raktáraiba és a kiszállítás területére vették fel. Ezek az emberek valahonnan jöttek és ha megmarad az állásuk, valószínűleg maradnak is. (Ha nem is a cégnél, akkor az adott területen.)

Sokan rászoktak az online vásárlásra, kiderült, hogy gyakran egyszerűbb online kiválasztani, árakat összehasonlítani és ha szükséges, más emberek véleményét vagy teszteket elolvasni egy adott termékről, mintsem elmenni egy áruházba és egy terméket levenni a polcról, amiről semmit nem tudunk: máshol mennyibe kerülne, más ember, aki már próbálta, mit gondol róla és így tovább.

Biztos, hogy fognak még járni emberek bevásárlóközpontokba is, hiszen sok embernek az a szórakozása, de kérdés, hogy mennyivel kevesebb pénzt fognak ott elkölteni és hány ember nem fog felkelni a karosszékből, hanem helyette inkább online fog például kávéfőzőt választani és vásárolni.

Mi lesz például a konditermekkel? A Dechatlon már háromnegyed éve kong az ürességtől, egyszerűen nem tudnak elég árut hozni, amit az emberek ne vásárolnának fel azonnal. Jön néhány súlyzó, néhány fekvenyomó pad és azonnal eltűnik a boltból, még így lassan háromnegyed évvel a járvány kitörése után is.

» Read more

Zsolt kérdezte, mi a véleményem a Green Finance kötvényekről, amik mesés 3, majd 8% kamatot kínálnak euróban és csak 4%-ot vonnak le befizetésenként, ami gondolom az értékesítő ügynök jutaléka. Nagyon meggyőző cég, szép színes prospektussal.

Úgy látszik nagyon-nagyon régen volt már ilyenről szó, nem ez az első versenyző, aki nagy kamatot kínál minden érdeklődőnek.

Rendben, kaptál egy ilyen remek ajánlatot. Nézzük, mit ír a cég saját magáról?

A kötvény az első három évben 3% kamatot fizet (illetve nem fizet, csak felhalmoz, mert majd később fizet, de ez most mindegy is), utána 8%-ot. Ez máshol is le van írva, amit nem értek, hogy akkor miért “kötőerővel nem bíró minta” ez, illetve mi az, hogy semmi garancia, hogy a hozamok elérhetőek lesznek??? Most akkor fix 3% és 8%, vagy még nem tudjuk előre? A kibocsátási prospektusban nincs szó arról, hogy ha sikerül, akkor ennyi meg annyi lesz a kamat. Ott be van ígérve a fix kamat.

Kicsit rákeresve a cégre, illetve elolvasva a fenti színes prospektust, rájövünk, hogy a  cég valószínűleg egyszerűen ingatlanokat akar felvásárolni és később eladni.

A cég (Green Finance Capital AG) Liechtensteinben van bejegyezve, ami mindjárt érdekes kérdéseket vet fel. De vajon mekkora cég? Egy fő alkalmazott és 83.572 dollár bevétel.

A holding cég (Green Finace Group AG) is ugyanitt van bejegyezve, abban is egy fő, ugyanaz az egy fő van bejelentve, ő a Board of directors, a Executive board és minden más is egyben. Természetesen a Broker AG-nál sem más a helyzet. Azon meg sem lepődünk, hogy az összes céget mindössze két éve jegyezték be, két hónap eltéréssel, ugyanarra a címre.

» Read more