Világvége-hangulat a tőzsdéken
Tizenhárom évig tartott a féktelen fesztivál a tőzsdéken és úgy általában az egész világgazdaságban. Bármihez nyúltál, arannyá vált a kezedben, egyszerűen nem lehetett hibázni. Ha ingatlant vettél, ha részvényeket, de tényleg szinte bármit, elképesztő hozamokat érhettél el a “normális”, eddig megszokott reálhozamokhoz képest.
Mindezt egy szinte inflációmentes környezetben.
Az egész partit a fejlett világ jegybankjainak a pénznyomtatása finanszírozta. A 2007-es világválságot, amit a túlzott és meggondolatlan hitelezés váltott ki, a jegybankok nulla százalékos kamatlábakkal és pénznyomtatással igyekeztek helyre tenni. Ha sok a drogos és túl sokat költenek drogra, adjuk ingyen a drogot, hátha akkor kevesebben lesznek.
A nulla százalékos (sőt akár negatív) kamatok mellett ennyi pénzt öntöttek a piacra a jegybankok az elmúlt közel 14 évben:
A legnagyobb gazdaságok négyezer milliárd dollár jegybanki mérlege közel 26 ezer milliárd dollárra hízott 2022-re. Ha volt egy kis megtorpanás a gazdaságban, azonnal belevágták a gazdaság combjába a doppingot, újabb pénzöntés következett, mert olyan nem lehet, hogy nem dübörög tovább a gazdaság. Hiába nőtt újra a gazdaság, a jegybankok nem akarták abbahagyni a pénznyomtatást és a negatív vagy nulla százalékos kamatok politikáját. A gazdaságon nem hogy hátrameneti fokozat, de még fék sem lehet.
Ha kicsi volt a probléma, doppingolták a gazdaságot. Ha nagy, akkor még inkább, mert más ötletük nem volt. Ráléptek a nagy jegybankok a japán útra, nem mintha az bármikor is működött volna.
A tőzsde együtt szárnyalt a pénznyomtatással, hiszen valahová mennie kellett a rengeteg plusz pénznek, negatív kamatú kötvényekbe mégsem tehették az emberek a pénzt.
Tizennégy évig úgy tűnt, hogy megússzuk a dolgot, a rengeteg plusz pénz csak az ingatlanárakban, részvényárakban és egyéb befektetésekben csapódott le, ennek oka, hogy a pénz zöme a gazdagabbakhoz került, akik viszont nem fogyasztottak többet, mint addig.