Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről

Eddig a vásárlásokat a készpénz mellett szinte kizárólag csak bankkártyás fizetéssel lehetett kiegyenlíteni, a bankkártya megkerülhetetlen eszköznek bizonyul a mai napig is. (A banki előreutalás kevés esetben opció.)

Akármilyen trendi és modern fizetési mód is jelent meg, mind mögött a legvégén egy bankkártya állt, esetleg egy előre feltöltött egyenleg terhéig lehetett csak vásárolni, amit legtöbbször szintén bankkártyával lehetett feltölteni.

Ez nagyon kényelmes állapot a bankkártya-társaságoknak és elég költséges a kereskedőknek és így áttételesen a vásárlóknak is.

Két dolog történt a közelmúltban, ami kikényszerítheti ennek megváltozását.

» Read more

Most jelent meg a hír, hogy a 20 ezer forintos összeg alatti elektronikus utalásokra január elsejétől eltörlik a 0,3%-os tranzakciós adót, így ösztönözve a nem készpénz alapú fizetéseket.

Ebben a hírben azonban az is benne van, hogy felette megmarad a tranzakciós adó, márpedig rengeteg utalás van, amelyik ennél nagyobb összegű.

Nem véletlen, hogy a tranzakciós adó bevezetése óta dinamikusan nő a készpénzállomány, jelenleg 5383 milliárd forintot tesz ki a forgalomban lévő készpénz állománya. Ez két és félszerese a tíz évvel ezelőtti mennyiségnek, ami mindenesetre elgondolkodtató méretű növekedés. Ebben szerepe van az alacsony kamatoknak is, de a tranzakciós adó miatti méregdrága utalásnak és készpénz-felvételnek is. (Jelenleg a vásárlások több mint négyötöde készpénzben történik idehaza, ami borzasztó rossz arány így 2018 közepén.)

Szóval az egyik szemünk sír, a másik nevet. A tranzakciós adó velünk marad, de legalább a mikróutalásokra nem fogják felszámolni.

A hitelfelvételnél jelenleg is érvényben van egy korlát, miszerint jövedelemtől függően nem lehet több a hitel havi törlesztőrészlete a hitelfelvevő(k) havi jövedelmének 40 vagy 50%-ánál.

Az MNB tegnap hozott egy rendelkezést, miszerint október elsejétől ez az arány megváltozik, méghozzá a felvett hitel kamatperiódusának függvényében.

A jelenlegi hitelek kamata két részből áll: egy banktól független változótól, ami lehet a bankok közötti kamat (BUBOR), ötéves állampapír hozama, stb, illetve egy erre rakodó felár, ami (jellemzően) végig fix.

Ha változik a bankoktól független változó, akkor annak függvényében változik a hitelfelvevő által fizetendő kamat is. Ha a háromhavi BUBOR 0,3%-ról mondjuk 4%-ra nő és a kamatfelár 2,5%, akkor a hitelfelvevő által fizetendő kamat a jelenlegi 2,8%-ról 6,5%-ra fog nőni. (Ez egy 20 éves hitelnél közel 40%-os törlesztőrészlet-emelkedést jelent. Márpedig a 4%-os bankközi kamat még alacsonynak is mondható az elmúlt 20 év alapján.)

Azt, hogy milyen sűrűn igazítják a hitel kamatát a megváltozott változóhoz ,a kamatperiódus árulja el.

Háromhavi kamatperiódus esetén negyedévente változik, illetve változhat a kamat, 10 éves kamatperiódus esetén csak tízévente nézik meg, változott-e a változó. Addig fix a havi törlesztő.

Az MNB ennek megfelelően változtatta a felvehető hitel törlesztőrészletének arányát az adós jövedelme függvényében.

Öt év alatti kamatperiódus esetén megfelezte az arányokat, csak 25 és 30%-áig lehet csak terhelni a jövedelmet, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 35-40% lehet a hiteltörlesztő-jövedelem aránya, 10 év feletti kamatperiódus vagy a futamidő végéig fix kamat esetén marad az eddigi arány. (A magasabb terhelhetőség 400 ezer forint feletti jövedelem esetén érhető el.)

A rendelkezést csak üdvözölni tudom, remélem, nem jött túl későn.

Az új rendelkezés leginkább a KATÁ-soknak fog fájni. A jelenlegi módszer alapján egy katás Bt. egyik tagja a Bt. árbevételének a felének a hatvan százaléka a jövedelme. Akkor is így számolnak, ha övé a bevétel 99 százaléka. Nyolcmillió forintos éves árbevétel esetén havi 200 ezer forint lesz a hivatalos jövedelme.

A világban tovább folytatódik a pénzügyi szigorítás, úgy tűnik, végre tényleg közeledik a túl laza monetáris politika vége, ami a gazdasági előnyök mellett rengeteg kárt is okozott, többek között a további eladósodás miatt és az eszközárak, mint ingatlanárak, részvényárak, kötvények drágulásán keresztül.

Ingyenpénz: Kockázatok és mellékhatások

A FED a héten már másodszor emelt kamatot az idén, így a dollár alapkamata már most is 1,75-2% és idén még legalább kétszer fognak kamatot emelni, 2019 végére már 3% felett lesz az amerikai alapkamat. (Csak az összehasonlítás kedvéért, 11 éve a válság kitörése előtt 5,25% volt a dollár alapkamata, így a 3% feletti alapkamat sem fog magasnak számítani.)

» Read more

“Ne nézegesd az ördög kirakatát, ha nem akarsz vásárolni az áruházában.”- mondta egyszer egy lelkész. Arra gondolt, hogy ha nem akarod megcsalni a feleséged, ne nézegesd a túl kevés ruhát magukra öltő nőket az utcán, mert könnyen olyat teszel, amit később megbánhatsz.

Ez a bölcsesség igaz a pénzügyi területen is.

Történt már veled olyan, hogy semmi bajod nem volt a jelenlegi mobiloddal, autóddal, fényképezőgépeddel, de aztán elkezdtél cikkeket olvasni a legújabb modellekről és hirtelen rájöttél, a tiéd már mennyire elavult és ócska?

Esetleg céltalanul kóboroltál a műszaki áruházban és kezedbe vetted a csilivili új modellt, megnézted a reklámját és azonnal szükséged volt egyre?

Hirtelen már magad sem érted, hogyan is élhettél eddig egy mobillal, aminek a hátulján csak egy fényképezőlencse van, használtál egy autót, amin nincs automata vészfékező és adaptív tempomat és a fényképezőgéped sem tudja a timelapse videókat és a szuper-lassított felvételeket.

Rád tör a vágy, hogy lecseréld az elavult eszközeidet modernekre, kerüljön bármennyibe is, hiszen az új funkciókra neked márpedig szükséged van. Szaladsz a boltba a legújabb termékért.

» Read more

Az embereknek lakniuk kell valahol, ezért a lakhatás költsége mindig igen érzékeny dolog. A gazdasági növekedést törheti derékba, ha nincs megfizethető lakhely a környéken, drágává teszi a munkavállalókat a munkáltató számára is, ha azért kénytelen további fizetésemelést adni, hogy a környékbeli munkaerő ki tudja fizetni a lakhatási költségeit.

Nem véletlen, hogy például Németország is most jelentett be egy hatmilliárd eurós, 1,5 millió lakást jelentő állami lakásépítési programot, hogy az egyre feszítőbb és fenyegetőbb lakáshiányt orvosolni tudja. Ugyanezen oknál fogva korlátozza a bérlakások áremelkedésének ütemét és adóval bünteti azokat, akik nem adják ki az egyébként üresen álló ingatlanjaikat.

Abból a mintegy kétszáz milliárd forintból, amit a magyar állam évente kiszór az ablakon lakástámogatás címén, akár évi tízezer állami bérlakást – s nem szociális alapú lakást – lehetne építeni. A jelenlegi támogatás csak irreálisan megdrágítja az ingatlanok árát és egyre nehezebben jutnak lakáshoz azok, akiket elvileg pont támogatna a rendszer. Ha ahelyett, hogy a CSOK miatt megfizethetetlenné váló ingatlanokkal lehetetlenítik el a lakáshoz jutást, inkább bérlakásokat építenének, azzal csökkennének az ingatlanárak és a bérleti díjak is. A magas ingatlanár ugyanis senkinek nem jó, maximum az ingatlanba fektetőknek. Ha kisebbek lennének a lakhatási költségek, az ország versenyképesebb lenne, az emberek zsebében több maradna, aminek elköltésével több adó folyna be a költségvetésbe is.

» Read more

A Revolut egy jó kis szolgáltatás lenne, hogy elkerüld a devizaváltásból származó veszteséget, egy számlával sok devizában tudsz fizetni konverziós költségek nélkül.

Azért a feltételes mód, mert a számládat feltölteni csak euró (vagy egyéb) alapon tudod, forintban nem.

Így mindjárt feltöltésnél elveszíted azt az átváltási költséget, amit meg akartál spórolni a Revoluttal, így erősen kérdőjelessé válik a haszna a magyar felhasználók számára.

Legalábbis ez a helyzet jelenleg.

De a béta verzióban már megjelent a forint feltöltés lehetősége, így egyből értelmet nyert idehaza is a Revolut kártya.

Úgyhogy várjuk, mint az epret, hogy tényleg elérhetővé váljon a forintos feltöltési lehetőség mindenkinek, nem csak a béta-tesztelőknek. Revolut fórum linkje.

Köszönjük a hírt espee-nek.

A fejlett világ nagy része demográfiai válsággal küzd, alig-alig születik gyerek, miközben az idősek egyre tovább élnek. Még az eddig jól álló Egyesült Államokban is 1,5 gyerek/szülőképes nő arányra esett a gyerekvállalási kedv, amitől ott kitört a pánik. (Örülnénk, ha itthon felülről nyalogatná ez az adat az 1,5-ös értéket.)

Idehaza az elmúlt években kicsit nőtt az egy nőre jutó gyermekek száma, de a szakértők azt mondták, hogy ez inkább betudható annak, hogy a Ratkó korszak gyerekeinek leszármazottai lassan negyven-néhány évesek lesznek és még gyorsan utoljára szülnek, amíg nem késő. Vagyis valószínűleg nem trendforduló történik, csak egy kapuzárási pánik miatti emelkedés.

Ezt támaszthatja alá, hogy idén az első három hónapban már jóval kevesebb gyerek született, mint tavaly ilyenkor.

A házasságkötések száma is töredéke az akár száz évvel ezelőttinek.

» Read more

Az ESMA (European Securities and Markets Authority) július elsejétől betiltja a bináris opciókat, azokat tovább lakossági ügyfélnek nem lehet értékesíteni, továbbá erősen korlátozza a CFD-k értékesíthetőségét. Bővebb infó a linken.

Mivel a bináris opció nem más, mint egyszerű rulettjáték, nem nagy kár a dologért.

Köszönjük Károlynak a hírt.

 

Mától egy hónapig a nyitási díj negyedét kell csak fizetni az OTP Lakástakaréknál, ha online nyitod a szerződést, visszahívást kérsz vagy igényled az online kupont és leadod szerződéskötésnél. Az akció leírása itt, részletek erre.

Köszönjük Edinának a hírt.

A Sparban találtam egy pénzügyi társasjátékot, amit kisiskolásoknak ajánlanak. A neve “Zsebre megy”, a Noris nevű cég a gyártója.

A játék egyszerű és viszonylag rövid. Négyféle mező van: pénzköltés, pénzkeresés, megtakarítás, hasznos dolgok vásárlása. Egy átlagos játék öt körből áll, de lehet tetszőlegesen változtatni a körök számát.

A pénzköltés kártya húzása esetén be kell fizetni az összeget a bankba.

Pénzkeresés kártya esetén különböző házimunkákért kapunk pénzt a banktól.

A hasznos dolgok vásárlása esetén olyanért adunk pénzt, aminek értéke van, így csökkentett összegen beszámít a végeredménybe. Például kosárlabda 12,5 euróért, ami 8,5 eurót ér a játék végén.

A megtakarítás esetén nem csak pénzt kapunk, de később kamattal tudjuk visszaváltani menet közben, játék végén pedig kétszer annyit ér a kártya, mint a névértéke.

(Nem kerülhetünk mínuszba, ezért ha szükséges, menet közben el kell adni a hasznos dolgokat vagy a megtakarításunkat. Ezért van külön játék közbeni és játék végi ára.)

Minden kör végén kapunk zsebpénzt, illetve szintén van másik három ilyen mező a pályán. A játék színesítéséért van olyan mező is, ahol pénzt kell átadni a banknak vagy a másik játékosnak.

A játék eurót használ, bankjegyeket és érméket, mindegyik az igazit utánozza. Jobb lenne forint, viszont az euró azért szerencsésebb, mert így az összegek kicsik, a kisiskolások könnyebben számolnak 2-5 euróval, mint 1500 forintokkal.

A játék megtanítja a zsebpénz beosztását, a pénzköltés, hasznos dolgok vásárlása, munkáért kapott pénz és megtakarítás különbségét. A megtakarításra kapott kamat szintén tanulságos.

Egy jó játék arra, hogy megtanítsd a gyerekeidnek a pénz kezelésének alapjait.

A játék ára 4.800-5.200 Ft, keress rá a neten, hol a legolcsóbb.

Ha sietsz, most az Alléeban, a Sparban van még pár doboz 25%-os áron 1.650 Ft-ért a leértékelt áruk szigetén középen.