Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről

Balázs kérdezte, hogy miért éri meg a banknak annyit adni a betétekre, amennyit ő kér a hitelekre, mi ebben az üzlet neki.

Az alábbi levelet írta:

A válasz a háromhónapos akciós kamatra egyszerű: ez csak marketingfogás, a célja az új ügyfelek megszerzése. Évi 2,25% kamat negyedévre 0,56% kamat, ennyit megér egy-egy új ügyfél megszerzése, főleg, hogy aktív számlahasználat az akció követelménye. (Gránit Pay aktív használata, egy másik ajánlat csak új ügyfélnek elérhető, a harmadik csak új pénzre.)

A másik lehetőség, hogy forrásbevonás a cél a hitelezéshez. Három hónap után a legtöbben ott hagyják a pénzt, így utána már megéri, amit buktak az akciós kamaton, visszajön máshol.

A kétéves kamatot annyira nem értem, ott szinte biztos, hogy hosszútávú forrásszerzés a cél, bár az tényleg elég drága módja ennek ilyen kamatok mellett, amikor a bankközi kamatok sokkal alacsonyabbak ennél.

A hitelkamat pedig csalóka, mert az akár ennyi meg annyi kamatot nem biztos, hogy bárki meg is kapja. A THM háromhónapos kamatperiódus mellett 2,89-4,46%. (Én nem is találtam hathavi kamatperiódust, nem tudom, Balázs mikor nézte.)

Ha az emberek nagy része a hitelkamat-sáv felső részébe esik, már mindjárt megéri akár 2,5%-os betétből is finanszírozni a hitelt. (

Hitelügyintézős Gáborunk mondta, hogy egy másik banknál van egy hiper-szuper kedvező hitelkamat, de neki még nem volt egyetlen ügyfele sem, aki megkapta volna ezt a kamatot, akár hány milliót is keresett havonta. Ez is inkább csak plakát-ár, ami jól néz ki a hirdetésekben, de a valódi kamat ennél több.)

Ákos írt egy esetről, amibe sok ember belefut, amikor hitelt akar felvenni.

Ez pedig az, hogy gyakran a hitelfelvétel közben, az értékbecslés és az előszerződés megkötése után derül ki, hogy egy régi tartozás miatt valaki felkerült a KHR vagyis rossz adósok listájára, utána kifizette ugyan a tartozását, de a bank nem vette le a listáról.

Ilyenkor akár egy hónapig is eltarthat, mire a régi bank utólag leveszi a listáról az illetőt, ami viszont azzal jár, hogy lejár az érvényessége a hiteligényléshez beadott több okmánynak, illetve akár a foglalót is bukhatja az érintett személy.

Ezért hitelfelvétel előtt érdemes lekérdezni a KHR státuszunkat, ezt bármelyik bankban megtehetjük költségmentesen. (Még az sem kell, hogy a kiválasztott banknak ügyfelei legyünk.) Ha e-mailben kérjük a tájékoztatást, jellemzően egy napon belül megjön a válasz.

Ha hitelfelvételben gondolkodsz és valaha is volt hiteled, amit nem rendesen fizettél, sok időt és pénzt megspórolsz, ha lekéred még a szerződéskötés előtt a KHR státuszodat. Így tudsz időben intézkedni, ha valami régi adat még nem került le a rendszerben a nevedről.

Bővebb infó a KHR-ről az MNB oldalán, illetve a KHR-t kezelő BISZ oldalán.

Már régóta cipelem a tepsi méretű telefonomat mindenhová magammal. Elkezdtem gondolkodni, hogy kell-e nekem ekkora telefon.

Ha dolgozni megyek, mindig van nálam egy tablet. (Arra jegyzetelek stylussal a tanácsadások alatt, így mindjárt el is tudom küldeni az ügyfélnek a jegyzetet e-mailben, ha fontos dolog van rajta.)

Otthon is kéznél van, ha kell, ugyanaz a tablet. Márpedig egy tableten kényelmesebb olvasni a kanapén, mint egy akármilyen nagyképernyős telefonon.

Általában biciklivel járok ahová csak lehet, tekerés közben úgysem fogom elővenni a telefont, hogy olvasgassak rajta.

Viszont ha nem dolgozni megyek, kénytelen vagyok kistáskát vinni, mert túl nagy a telefon a zsebembe.

Szóval elhatároztam, hogy veszek egy kisméretű telefont, ha lehet, négy coll környéki kijelzővel. Hívni tudnak rajta, BKK Futár, levelek, navigáció, mobilevoip és minden más azon is van, ami kellhet útközben is, lehet netezni is vele, ha éppen úgy alakul. Még a nyári nadrágaim zsebébe is gond nélkül elfér, mindig kéznél van, kicsi és könnyű.

Egy apró bökkenő volt: nem gyártanak ekkora androidos telefont. Néhány négy collos modell van a piacon, de azok inkább a katasztrófa kategória: 512 MB RAM, 4 GB háttértár, ótvar, olvashatatlan kijelző, noname gyártó. Kis telefont nem lehet venni minőségit, mert konkrétan senki nem gyárt. A Samsung is csak egy ázsiai piacra gyártott modellel van jelen a feketepiacon, a J1 mini prime-mal, de hát az is tragédia, milyen gyenge telefon. Pedig nem sokat várnék el tőle, de még azt sem tudja. Mindezt 25 ezerért, csempészáruként.

» Read more

Pénteken akartunk internet-egyenleget venni a feleségemnek a Telekom alkalmazáson keresztül és felajánlott egy ingyenes 3 GB lehetőséget, hét napra.

Aktiváltuk azt, majd aktiváltam a saját kártyámon is. (Amit három hónapja vettem 10+1 GB ingyen nettel. Úgyhogy eddig megéri az árát. Kétkártyás telefon a király.)

Most ellenőrizni akartam, hogy él-e még az ajánlat, de bő másfél órája meg van pusztulva a Telekom applikáció, ahol ezt aktiválni lehet. Ez sajnos az alapállapota, az a meglepő inkább, amikor véletlenül működik.

Ha fenn van a telefonodon a Telekom app és dominos vagy, nézd meg az internet lehetőségek között, te látod-e a 3 GB ajándék netet. A hétvégén még kérhető volt.

Bár a fejlett világban egyre jobban előretörnek a pénzhelyettesítő eszközök, világszinten a vásárlások 85%-a készpénzben történik. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen a világ lakosságának legnagyobb részének még bankszámlája sincs, a fejlődő országokban Dél-Amerikától Ázsiáig ez az arány 49-86%. Ennyi embernek esélye sincs nem készpénzt használni banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés teljes hiánya miatt.

Ami kicsit meglepőbb, hogy még Németországban is a vásárlások 80%-a készpénzben történik, ez hasonló a magyar adatokhoz, de az európai uniós átlag is tranzakciószám alapján elgondolkodtató 79% az Európai Központi Bank jelentése szerint. Az Egyesült Államokban már csak 32% a készpénz aránya a vásárlási tranzakciókban.

Sok kormány lelkes igyekezete ellenére a készpénzre még hosszú ideig szükség lesz, még a fejlett világban is. Érdemes elolvasni a fentebb belinkelt cikket, mekkora zendülés lett abból Németországban, amikor be akarták vezetni 2016-ban a maximum háromezer eurós felső határt a készpénzes vásárlásokra.

» Read more

A jó hír, hogy tombol az árharc a befektetési alapok világában, egyre olcsóbb éves költséggel működnek az alapok és az ETF-ek. A rossz hír az, hogy ez az Egyesült Államokban van így és hála az okos európai bürokratáknak, a legtöbb amerikai alap és ETF nem elérhető mostanában az átlagos európai befektetőnek, mert azok nem hajlandóak minden dokumentumukat európai szabványnak megfelelően minden európai nyelvre lefordítani.

Attól még örülhetünk a jó híreknek, ha ki is maradunk belőle.

A hír pedig az, hogy a Fidelity kijött a nulla, azaz 0,00%-os éves költségű alappal. Igen, befektetési alappal, nem ETF-fel. Egyébként meglepő módon hiába lényegesen olcsóbbak az ETF-ek, mégis több pénz áramlik még mindig a befektetési alapokba. Ennek oka az eladásban anyagilag érdekelté tett bankok és tanácsadók lehetnek, akik eladják ezeket a befektetőknek.

A Vanguard nemrég jelentette be, hogy ő pedig ingyenessé teszi a kereskedést az ETF-ekkel, azaz a vételért és az eladásért sem számít fel költséget.

Egyébként, csak hogy irigykedj rájuk, rengeteg alap és ETF működik közel nulla százalékos éves költséggel:

Az Apple értéke a részvényei árazása szerint átlépte a bűvös egybillió dolláros, vagyis ezermilliárd dolláros értéket. (Vizuális típusoknak: a cég értéke 276.625.971.000.000 forint meg egy kis apró.) Mögötte messze lemaradva az Amazon (872 milliárd dollárra értékelt), a Google Alphabetje (844 milliárd dollár), Microsoft (816 milliárd) és a Facebook (504 milliárd dollár)

Mennyi is a billió és tényleg csak egy játék neve a billiárd?

De vajon tényleg az Apple az első a világtörténelemben, amelyet a befektetők ilyen magasan értékelnek? Nem, ha nem feledkezünk el az inflációról sem. A Money magazin összeszedte az öt céget, amelyek beelőzték az Apple-t ebben a versenyben.

1, Dutch East India Co., vagyis Holland Kelet-Indiai Társaság

A cég távolkeleti kereskedelemmel foglalkozott, drága keleti fűszereket és egyéb luxuscikkeket hozott be egész Európába, a monopóliuma okán az értéke a csúcspontján 78 millió gulden volt, ami megfelel 8,2 billió mai dollárnak.

» Read more

Párkapcsolatokban az egyik legnagyobb kérdés a közös kassza vagy külön kassza kérdése. Az élettársak vagy házastársak megoldásai egy nagyon széles skálán helyezkednek el a teljesen elszeparált pénzügyi élettől a teljesen közös kasszáig.

(Párkapcsolat alatt az elkötelezett, tartós kapcsolatot értem, leginkább a házasságot, vagy a közös gyerek vállalását, mert ahol még a komoly elkötelezettség sincs meg egymás felé, miért pont a pénzügyek lennének közösek.)

Személyes ismeretségi körömben van olyan, ahol a feleség megkéri a férjet, hogy hozzon egy doboz tejfölt a boltból és utána kifizeti azt a férjének. Ez nekem már-már szürreális egy házasságon belül, ez inkább egymás mellett élés, mint együttélés. De ez csak az én véleményem.

Nem akarván eldönteni, melyik lenne az ideális megoldás, érdemes inkább megnézni egy felmérést a témában.

Vannak példák hosszú házasságra abban az esetben is, ha a pénzügyeiket teljesen külön kezelik a házastársak és találunk rövid és viharos házasságokat akkor is, ha minden fillér sorsáról együtt döntenek a házastársak.

» Read more

A Vanguard minden évben egy kiadványban foglalja össze az amerikaiak nyugdíj-megtakarítási szokásait és adatait.

97 millió amerikai rendelkezik “Defined contribution retirement plan”-nel, ami leginkább talán a mi önkéntes nyugdíjpénztárunkhoz hasonlítható, fizetheti a munkáltató, a munkavállaló, vagy közösen is.

Az átlagos számla értéke 56 ezer dollárról 104 ezer dollárra nőtt 2008 és 2017 között, ez 62%-os inflációval korrigált növekedés. Ez első ránézésre örvendetes dolog, két dolog árnyalja a képet.

Az egyik, hogy az amerikai részvények ára ebben az időszakban az osztalékokat is figyelembe véve 152%-ot (inflációval korrigáltan 117%-ot) nőtt a 2009-es összeomlás ellenére is. Így a növekedést inkább okozta az árfolyam növekedése, mintsem a megtakarítások vagy a megtakarítási hajlandóság növekedése.

A másik, hogy az átlag magasabb értéke csalóka, a medián érték 17.400 dollárról 26.300 dollárra változott. Vagyis az emberek felének 26 ezer dollárnál kevesebb nyugdíjmegtakarítása van a soha nem látott magas részvényárak ellenére is.

A számokból kiderül, hogy az emberek még a fizetésük növekedésének mértékével sem növelték a megtakarításaikat, tehát tulajdonképpen sokkal kevesebbet tesznek félre arányaiban is, mint kilenc éve. Ezért leggyakrabban az ingatlanok, az oktatás és az egészségügy költségeinek növekedését okolják.

Ami még érdekes, az a target date alapok látványos előretörése.

A target date alapok jellemzően kötvény és részvényekből álló vegyes alapok, ahol a részvények arányát folyamatosan csökkentik, ahogy közeledik a céldátum, ami általában a nyugdíjba vonulás ideje.

Ezeknek előnyeiről és hátrányairól már itt írtam:

A céldátum vagy target date alapok

Ezek az alapok, noha faék egyszerűségű, passzívan kezelt alapok, átlagosan 0,58%-ot kérnek el az alapkezelésért, ami az Egyesült Államokban kifejezetten soknak számít egy passzív alap esetében. (Idehaza valószínűleg a legeslegolcsóbbak között lennének ilyen költséghányaddal.) Összehasonlításul a Vanguard hasonló alapja 0,09%-ot számol fel ugyanezért évente.

Külön riasztó, hogy a megtakarítók zöme minden pénzüket egyetlen alapban, jellemzően egy target date alapban tartják. Kiválasztanak egyetlen alapot és évtizedeken át abba fizetnek be, a diverzifikáció legkisebb igénye nélkül.

Ez sem arról árulkodik, hogy az emberek szívünkön viselnék a pénzügyi életüket és mindent megtennének azért, hogy pénzügyileg is sikeres nyugdíjas koruk legyen.

Írtam régebben, hogy nem csak kényelmes interneten venni vonaljegyet, de még komoly (10-20%) kedvezményt is kapsz rá és elég mobilon megmutatni a kalauznak a jegyed.

MÁV online jegyvásárlás

Mai infó, hogy mától már a MÁV saját mobilappjában is tudsz jegyet venni, ahol el is tárolja a jegyet. Így sokkal kényelmesebb lett a rendszer. Bővebb infó erre. (Mondjuk nem a MÁV lett volna, ha az erről szóló hírbe asztali böngészőnél is belerakta volna a szóban forgó app linkjét is, hogy le tudd tölteni. Androidra itt találod)

A másik, amiről már szintén írtam, de akartam írni megint, mert sokan valamiért nem ismerik, az a Start kártyák kedvezménye.

Máv Start kártya: te is spórolhatsz vele

Vehetsz korlátlan félárú jegyre jogosító Start kártyát évi 34.900 Ft-ért, korlátlan ingyenes utazásra szóló Start kártyát 250 vagy 280 ezer forintért (másod személy és gyorsvonat vagy első osztály plusz IC-re szólót.)

Cégek nettó 295 ezer (bruttó 375 ezer) forintért arckép nélküli, szabadon átruházható éves bérletet is vehetnek.

Hogy miért vagy kinek éri meg? Egy 30 kilométeres havi bérlet másodosztályra 21.400 Ft, ez évi 256.800 Ft. Az 50 kilométeres pedig 35.600 Ft, ez évi 427.200 Ft. Mindjárt nem is sok egy korlátlan éves bérlet a fenti árakon. (Persze érdemes számolni egyet az 50%-os kedvezményt adó Start kártya plusz napi vonaljegy teljes költségével is.)

Egy Budapest-Debrecen retúrjegy IC-re 10.950 Ft első osztályon. Ha kéthetente megteszed ezt a távot, már nem is sok a 280 ezer forintos bérlet.

Ha sokat vonatozol, érdemes megfontolnod valamelyik Start kártya megvásárlását. Van féléves és éves verzió is.

» Read more

Egy mai közlemény szerint jövő hétfőtől emelkedik néhány lakossági állampapír kamata, a fél-egy-kétéves állampapír új évesített kamatai 2-2,5-3% lesz.

Az emelés ellenére éves, vagy azon túli időtávra még mindig jobban megéri ötéves prémium magyar államkötvényt venni, ami jelenleg évente 3,8%-ot kamatozik (s valószínűleg többet fog az emelkedő infláció miatt).

Ha valaki visszaváltja lejárat előtt, az eltelt időtől függetlenül 1%-os büntetést kell fizetni. Ennek levonása után egy év múlva 2,8%-ot, kettő év után várhatóan évi 3,3%-ot jelent.

Köszönjük Viktornak és Péternek a hírt.