Az ingyenesség hatalma

Az emberi viselkedést szeretjük racionálisnak beállítani, de a legtöbb esetben nagyon távol van attól. A közgazdaságnak egy külön ága az emberek viselkedését igyekszik megérteni a gazdasági döntésekben.

Az egyik kísérletben 15 centért árultak egy szelet Lindt csokoládét és 1 centért egy kommersz Hershey’s szeletet. Az emberek 73%-a a jóval drágább csokoládét választotta.

Ezután levitték mindkét csoki árát 1-1 centtel, vagyis az árkülönbség semmit nem változott, de a kommersz csokoládé ingyenessé vált. Az új árazás mellett az emberek 69%-a már a kommersz csokoládét választotta.

Egy gazdasági magazinra online elő lehetett fizetni 59 dollárért, nyomtatott formában 129 dollárért, illetve online is és nyomtatottan is meg lehetett kapni szintén 129 dollárért. A legtöbben a harmadik lehetőséget választották, mert ingyen megkapták az online verziót is.

» Read more

Share

Napi ábra 01.25 Mennyibe kerül a gáz és az áram Európában?

A 2013-as árakon befagyasztott fogyasztói árak miatt a magyar lakossági energiaárak a legolcsóbbak az Unióban. Kérdés, hogy az árazás még meddig lesz fenntartható.

(Több országban január elsején emeltek lakossági árakat, ez a lenti grafikonokon még nem látszik. Lengyelországban például 24 és 54%-kal nőtt az áram és a gáz ára január elsejétől, Szlovákiában 24%-kal nő a gáz, Csehországban tovább nőttek az árak, akár a 70%-ot is elérheti a gázár emelkedése. Az észtek már decemberben 120%-os áremelkedést kaptak a nyakukba. Ezek jussanak eszedbe, amikor a magyar inflációt akarod összehasonlítani mondjuk az észttel.)

Forrás

Share

Európai regionális évkönyv 2021

Kerestem valamit az Európai Statisztikai Hivatal honlapján (tragédia bármit is megtalálni), s ott jött szembe ez a kiadvány.

A 2021-es év összegzése, de nem országok, hanem régiók szerint.

Néhány adatot kedvcsinálónak kiemeltem, ha érdekel bővebben, olvasd el magát a kiadványt. Sajnos a képek túl nagyok benne, ezért kénytelen voltam megvágni őket, kattintásra nagyobbak lesznek.

Az EU lakossága jelentősen öregedett 2001 óta, az átlagéletkor 38,4 évről 43,9 évre nőtt, a legfiatalabb a lakosság a nagyvárosok környékén, ahol a továbbtanulási és munkalehetőségek összpontosulnak.

» Read more

Share

Heti gazdasági összefoglaló

A robotok térnyerése nem áll meg, sőt, a növekvő munkaerőhiány miatt ugrásszerűen nőtt az igény irántuk. Most már lehet robot munkaerőt is bérelni, aminek nincs kezdő díja, ugyanúgy csak fizetést kell adni, mint egy alkalmazottnak, de az amerikai 15 dolláros minimálbérnek alig több, mint a felét. (Eddig is lehetett vásárolni robotokat, de a hardver és a programozás miatt túl magas volt a kezdeti befektetés.) Ebben a cikkben szereplő cég az első robot után további húszat szeretne beállítani a termelésbe az új “pay as you go” rendszerben.

Nagyot zuhant a Netflix árfolyama, hiába hozott több új előfizetőt 2021 utolsó negyedében, mint várták. A gond az volt, hogy a mostani első negyedévben túl kevés előfizetőt vár a cég, bő 20%-kal zuhant az árfolyam. A chipgyártókat sem kímélték a tőzsdén. Idegesek a befektetők a FED várható kamatemelése, az orosz-ukrán konfliktus és úgy általában a túl drága tőzsde miatt.

Nem elég, hogy az Unió meg akarja szüntetni a kriptopénzek anonimitását a pénzmosás megakadályozása érdekében, most még a kriptobányászat energiazabáló verzióinak betiltásáról is tárgyalásokat kezdenek, mert vért izzad az Unió az energiakibocsátás csökkentése miatt, miközben világszinten egy nagy gazdaság, például Norvégia éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiséget zabál fel a kriptók bányászata.

Az amerikai 30 évig fix lakáshitelkamatok újra 4% felett vannak, ami a 7%-os infláció mellett még mindig ajándéknak tűnik. A legalacsonyabbak egy éve voltak, 2,65%-kal, 2011-ben pedig az 5-6% közötti tartományban jártak, 1982-ben pedig 18%-ot kellett fizetni egy 30 éves fix kamatozású lakáshitelért évente.

A nagy felmondási hullám Nagy Brittaniát is elérte, 2009 óta nem mondtak fel ennyien és “emberemlékezet óta” nem volt ennyi betöltetlen állás, jelentsen ez bármit is.

A Wharton Schoolban, a pennsylvaniai egyetemen, a jövő cégvezetőinek feltették a kérdést, szerintük mennyit keres az átlagember az Egyesült Államokban. Volt, aki 800 ezer dollárra tippelt, de az átlag is jóval 100 ezer dollár felett volt, miközben a valóság ennek a fele sem, 53 ezer dollár, a medián pedig 34 ezer dollár. A probléma az, hogy mindenki abból indul ki, ahonnan ő származik, azt tekinti az átlagnak, ami a számára átlagos. A válaszuk nagyot ment az amerikai médiában, mennyire vannak tisztában a leendő vezetők a beosztottak keresetével.

Az átlagos amerikai dolgozó 4,7%-os béremelésben részesült az elmúlt évben, miközben az infláció elérte a 7%-ot.

A magyar kormány kitalálta, hogy valamiért már az előző év közepén elfogadják a jövő évi költségvetést. Hogy ennek mi az értelme, nem annyira világos. A terv annyira bevált, hogy például tavaly csak 85-ször kellett átírni a költségvetést, vagyis alig több, mint négynaponta.

Az MNB most második hete nem emelte a forint kvázi alapkamatát, meg is lett az eredménye, újra 358 forint felett kell adni az euróért.

Share

Napi ábra 01.21 A tengeri szállítás drágulása

Aki olvassa a híreket, már találkozott a konténer-armageddon kifejezéssel, azért drágult ennyire a tengeri szállítás, mert rengeteg fennakadás van a hajók kirakodásában, a konténerek rossz kikötőkben vannak, ezért nincs elég konténer ott, ahol szükség van rá és így tovább.

Szegény szállítócégeket még az ág is húzza, ezért voltak kénytelenek a néhány évvel ezelőtti 2.000 dollárról 20 ezer dollárra emelni a konténerenkénti átlagos szállítási díjat Ázsia és az Egyesült Államok között. (Most már “csak” 14 ezer dollár az átlagos díj.)

Vessünk egy pillantást a nagy tengeri konténerszállító cégek profitjára is, hogy ilyen rossz körülmények között vajon sikerült-e némi hasznot összekapálniuk a hét-tízszeres áremelkedésből?

Szerencsére azért nekik is maradt néhány garas a zsebükben az elmúlt két évben. 🙂

Kapcsolódó cikk:

Ez lenne a magas infláció valódi oka?

Share

Te mennyit költesz?

A tegnapi cikk kommentjeiben előkerült, hogy ki mennyit keres és mennyit költ, egyesek szerint sehogy nem tudják 800 ezer forint alá vinni a költéseiket, mások szerint ők vidáman elélnek 450 ezer forintból is.

Amikor nem elég a bevétel a szükséges dolgokra

Arra gondoltam, mivel régen volt már ilyen poszt, írd le a hozzászólásokban, mennyit keresel/kerestek, milyen munkakörben, mennyit költötök és főleg mire. Szintén fontos lehet, hogy hol élsz (megyeszékhely, főváros, kisváros, stb.), illetve az is, hány éves vagy nagyjából, van-e gyerek és hasonlóak.

Tanulságos lesz vagy lehet sokak számára, mások hogyan csinálják, hogy oldják meg az ebédet 800 forintból vagy miért nem elég rá napi 1500 forint sem és így tovább.

Mi az, amin sokat tudsz spórolni vagy mi az, amin sehogy nem vagy képes spórolni? Hogy sikerült visszavágni egy nagy havi kiadást vagy mi volt az, amit megbántál, hogy azon akartál spórolni?

A probléma gyökere

A trollokat majd szokás szerint kigyomlálom, ha neked valaki gyanús, hogy csak trollkodik, jelezd és eltávolítom, ha tényleg.

Nem kell kamuzni se a keresetek, se a költések tekintetében, úgysem vagy más itt, mint egy nicknév, úgyhogy csak akkor írj hozzászólást, ha őszinte vagy. Ha akarod, akkor most használj egy másik nevet, ne a szokásosat.

Akár sokat keresel, akár keveset, mindenképp hasznos a hozzászólásod, úgyhogy ne csak akkor kommentelj, ha legalább egymillió felett keresel havonta.

Hajrá, tiétek a pálya, jöhetnek a hozzászólások.

Share

Amikor nem elég a bevétel a szükséges dolgokra

Anita írt egy levelet egy kérdéssel és mivel sokan járnak hasonló cipőben, érdemesebb itt válaszolni rá.

Anita fegyelmezett életet él, odafigyel a kiadásaira, nem vesz felesleges dolgokat és “élményekre” sem veri el a pénzt. Azonban rengeteg olyan kiadása van, amiről nem tud lemondani és rengeteg pénz megy el rá:

– Franciaórákat vesz, mert egy francia cégnél dolgozik és később jól jöhet, ha előrébb akar jutni.

– Masszőrhöz és gyógytornászhoz jár, mivel fáj a háta egy régi sérülés miatt.

– A pszichológus is sokat segít neki, mióta rendszeresen jár.

– A viselkedészavaros menhelyi kutyájuk miatt kutyaiskolába is kell járni. (Sajnos mentett kutyáknál előfordul, ha láncon tartották vagy verték, hogy túl agresszív vagy éppen feleslegesen ijedős.)

– Sportolásra is szüksége van, az is pénzbe kerül.

És így tovább, írt még egy pár dolgot, amire elmegy a pénze havonta. Mivel túl sokat dolgozik, nem tudja ezeket autodidakta módon megoldani.

» Read more

Share

Napi ábra 01.19 Mennyire drágultak az ingatlanok az Unióban?

12 év távlatában továbbra is őrzi Magyarország a második helyet a legnagyobb ingatlandrágulás dobogóján. (Hozzá kell tenni, hogy az első helyezett Észtországban a fizetések sokkal jobban nőttek, mint idehaza. Számszerűen 2011-ben 5.603 euróról 12.213 euróra nőtt a medián nettó bér 2020-ig, míg itthon egy sokkal szerényebb növekedés volt a fizetésben, 4.493 euróról 6.494 euróra.

De vajon hányadikak vagyunk az áremelkedésben, ha 2015-től nézzük az áremelkedést, amikor is berobbant a CSOK és a többi ingatlantámogatás?

Büszkén jelenthetem, hogy senki még csak a poros lábunk nyomába sem ért áremelkedés tekintetében, Magyarország toronymagasan vezet.

S vajon igaz-e az az állítás, hogy csak azért nőtt ekkorát a magyar ingatlanár, mert sokkal nagyobbat zuhant itthon az ingatlanár 2008 után, mint más európai országokban? Szerencsére erre is van statisztika, amiből kiderül, hogy számos európai országban sokkal nagyobbat zuhantak az ingatlanárak, mint nálunk. (A kivastagított zöld vonal piros karikával jelölve Magyarország.)

Share

Cashmap újra

Írtam nemrég a Cashmap oldalról és az oldal gazdái is felfigyeltek a cikkre. Mivel jó lehet a kezdeményezés, megkértem őket, írják le, hogy mit kell tudni az oldalról. Következzen az ő írásuk.

Cashmap árösszehasonlító oldal

Kardos Tamás vagyok a cashmap.hu alapítója. Jelent meg egy cikk a Kiszámolón a cashmap.hu-ról, ami valljuk meg nem festett jó képet az oldalról, de semmilyen elfogultsággal nem vádolható a szerző 😊

A cikkben leírt hiba abból eredt, hogy az akciókat egyik nap nem frissítettük, mert annyira visszaesett a számuk, a heti átlagos 8.000 akcióról 4.600 darabra, hogy ezt ellenőriznünk kellett előbb, hogy ne-e valami hiba. Ez 1 napot vett igénybe, tényleg ennyire visszaesett az akciók száma. Az 1 napos kimaradásért elnézést kérünk, az akciók fenn vannak.

Csernok Miklós kérdezett utána kommentben, hogy mi ez, amit csinálunk, illetve az olvasóktól is jött egy csomó pozitív komment. Erre szeretnénk most reagálni. Köszönjük a lehetőséget.

Cashmap.hu, a bevásárlás asszisztens » Read more

Share

Napi ábra 01.18 Az amerikai dollár mennyiségének alakulása

Hogy alakult az amerikai dollár mennyisége a piacon? Az “M1” a jegybankpénz (M0: készpénz mennyisége és a bankoknak a jegybanknál betétbe elhelyezett pénzösszegei) és a lekötetlenül a folyószámlákon lévő pénz mennyisége együtt.

Tehát az M1 jelenti a piacon lévő leglikvidebb pénz mennyiségét: készpénz, lekötetlenül a számlákon tartott szabad pénz és a látra szóló, bármikor feltörhető betétek összmennyisége. Ez a pénzmennyiség az, amit a tulajdonosai nem fektettek be, bármikor szabadon elkölthető.

(Az M2 ezeken túl már tartalmazza a lekötött betéteket és a bármikor visszaváltható befektetési alapokban lévő pénzt is, de ezt csak zárójelben.)

Tehát hogyan alakult a piacon lévő dollár mennyisége az elmúlt években, amit lekötetlenül, bármikor felhasználhatóan, készpénzben vagy folyószámlán tartanak a piaci szereplők?

De vajon miért lehet ilyen magas infláció és miért drágult meg minden ingatlan és részvény 2008 óta? Mi lehet vajon az oka? 🙂

Update: a teljesség igényével az M2 (ami ugye a rögtön felhasználható pénzen kívül a lekötött betéteket és befektetési alapokat is tartalmazza) az alábbi módon változott:

Ahogy egy kedves hozzászóló megjegyezte, az M1-ben való nagy ugrás azért volt, mert bizonyos megtakarítási betéteket átsoroltak M2-ből M1-be. Az M2-n látszik, hogy az átsorolás ellenére is nőtt a pénzkínálat mintegy 40%-kal az elmúlt két évben és a háromszorosára nőtt az értéke 2008 óta. (Persze az inflációt is figyelembe kell venni, de akkor is hatalmas a bővülés.) Mivel az M2 része az M1 is, ezért ha csak átsorolás miatt nőtt volna az M1, akkor az M2-nek nem lett volna szabad nőnie.

Share

Egy ingatlantulajdonos kálváriája

Az ingatlankiadás nem kockázatmentes üzlet és erről sokan tudnának sokat mesélni.

Itt egy régebbi cikk ezzel kapcsolatban:

A lakás nem passzív befektetés

Itt pedig néhány jogi tanács a bérleti szerződésről:

Lakáskiadás kockázata a jog oldaláról

Nemrég megjelent két cikk az egyik online újságban, ami egy kiadott házzal kapcsolatban a tulajdonos kálváriáját írja le. Hiába volt közjegyző előtt kötött szerződés, most mégsem tudnak hozzáférni a saját ingatlanukhoz.

A “bérlőknek” eszük ágában sincs kiköltözni, se a rezsit, se a bérleti díjat nem fizetik, a tulajdonos nem tudja kikapcsoltatni sem a közműveket, mert ahhoz is joguk van a bérlőknek, akkor is, ha nem fizetik. Bár önkényes lakásfoglalónak számítanak, hiszen már lejárt a határozott idejű szerződés, akkor sem tudják kirakni őket.

A veszélyhelyzet miatt még így sem tudják kirakni az ingatlanbitorlókat, egyszerűen tehetetlenek, ami a magyar jog szégyene.

Az eddigi káruk már meghaladja a kétmillió forintot és márciusig akkor sem tudnák kirakni a “bérlőket”, ha egyébként nem lenne veszélyhelyzet. Egy normál évben is, ha a bérlő kihúzza decemberig a lakásban, utána már csak áprilisban lehet kirakni, közjegyzős szerződés, végrehajtás ide vagy oda.

Régóta adós az állam egy normális jogszabályi környezettel, ami a mostani beteg szabályozásnál sokkal jobban védené a lakásbérlőket, de a lakáskiadókat is. Az nevetséges, hogy valaki a saját ingatlanából nem tud kirakni valakit, aki nem fizet és még a közüzemeket sem tudja kikapcsoltatni, mert a lakhatási jog erősebb, mint a tulajdonosi jog. (Ha ki akarod adni az ingatlanodat, előtte szereltess fel legalább egy feltöltőkártyás villanyórát.)

Addig is, amíg a jogalkotók végre foglalkoznak a kérdéssel, tanulságul itt az említett cikk első része és a második része.

Share

Ez történt a héten

Az amerikai külkereskedelmi egyenleg újra tovább romlott novemberben. A havi 99 milliárd dolláros áruhiányt csak némileg tudta szépíteni a 18,5 milliárd dolláros szolgáltatás kiviteli többlet. Utoljára éves szinten 1975-ben volt pluszos az Egyesült Államok külkereskedelme.

Mindeközben a kínai kereskedelmi többlet új rekordot döntött, 676 milliárd dollár volt 2021-ben, ami 29,9%-kal több, mint a 2020-as adat, ebből 397 milliárd dollár volt az Egyesült Államokkal szembeni többlet. (Az odairányuló export értéke 576 milliárd dollár volt.) A teljes kínai export mértéke 3,3 billió dollár volt 2021-ben.

Az amerikai költségvetési hiány “csak” 21,3 milliárd dollár volt decemberben, ami sokkal kevesebb, mint 2020-ban, viszont mintegy 50%-kal még mindig több, mint a 2019 decemberi adat.

Az amerikai infláció tovább emelkedett, a legfrissebb adat szerint 7% volt az éves pénzromlás, a termelői árak 9,7%-kal, a nagykereskedői árak pedig 10%-kal nőttek.

A három amerikai nagybank növelte a profitját 2019-hez, a járvány előtti időszakhoz képest, közel 100 milliárd dolláros profitot értek el 2021-ben összesen.

Az amerikai zöldség és gyümölcsterjesztők nagy gondban vannak a kamionoshiány, omikron járvány és az országot sújtó viharok miatt, az eddigi 7000 dolláros szállítási költség most 18 és 22 ezer dollár között mozog. Ennek következményeként az élelmiszeráruházak készlete is jelentősen megcsappant, 15% körül van a kifogyott élelmiszer termékek átlagos száma a normál 7-10%-hoz képest.

Tovább csökken Kínában az új lakások ára, novemberben is 0,28%-os “zuhanást” mértek az árakban.

Horvátország lakossága 10%-kal csökkent az elmúlt évtizedben a legújabb népszámlálás szerint. A csökkenés fő oka a gazdasági körülmények miatti kivándorlás volt, amit nagyban elősegített az Unióhoz való csatlakozás.

Újra 14 éves rekord a magyar inflációban, 7,4%-os volt a pénzromlás novemberben és a maginfláció is tovább nőtt 5,3%-ra. (Ez 20 éves rekord.) Mivel a cégek egyre jobban rászoktak az áremelésre, sajnos nem biztos, hogy hamarosan érdemben tud csökkenni az infláció. (Ha csak meg nem erőszakolják azt újabb kormányzati intézkedésekkel.)

5101,5 milliárd forintos hiányt sikerült a kormánynak tavaly összekapálnia, ez csak azért nem új rekord, mert 2020-ban még nagyobb hiányt sikerült eszközölnie.

A forint erősödni tudott a hét elején, azonban hét végére újra 357 forintot kell adni egy euróért.

Share
1 2 3 173