Az amerikai GDP nagyot ugrott a harmadik negyedévben, a második negyedéves 2,04 billió dolláros zuhanásból most ledolgozott 1,64 billió dollárt. Azonban a személyes jövedelmek csökkentek 540 milliárd dollárral, ennek oka azonban az állami pénzöntések kifutása a harmadik negyedévre.
Az amerikai tőzsde végre elindult egy kicsit lefelé a héten, de érdemes megemlékezni arról, hogy 2016-ban az elnökválasztás előtt ugyanezt csinálta bő egy héten keresztül, ezért olyan nagy jelentőséget még korai neki tanúsítani. Közben Bidennek egyre nagyobb előnyt mér a legtöbb felmérés, de már sokat nem kell aludni, hogy megtudjuk, ki nyerte az amerikai választást.
Az Unió engedélyezte a Fiat-Chrysler és a Peugeot csoport egyesülését, így létrejött a negyedik legnagyobb autógyár. A Fiat végre megszabadulhat attól, hogy méregdrágán vegyen CO2 kvótát az elektromos autók hiánya miatt és a fejlesztésükbe sem kell milliárdokat ölnie sem Európában, sem Kínában. Ha most nem venne kvótát más gyártól, évi egymilliárd euró büntetést kellene fizetnie a cégnek csak Európában.
(A Peugeot a nagyon kevés autógyár egyike (a Renault és érdekes módon a BMW mellett), amelyik könnyedén teljesítette eddig az új CO2 kvótákat, a többiek már csak az év utolsó negyedévében reménykedhetnek, hogy elég elektromos vagy hibrid autót tudnak eladni idén.)
A Netflix a harmadik negyedévben csak 2.2 millióval tudta növelni az előfizetőinek a számát az első félév 26 milliós növekedése után, így 195 millió előfizetővel rendelkezik. A 2019-es áremelés után újabb áremelést jelentett be egyelőre az Egyesült Államokban. Ez merész lépés az egyre nagyobb konkurencia mellett, miközben éppen sokak munka nélkül maradnak, de akár be is jöhet a döntés akár még csökkenő előfizetői szám mellett is. Jövő ilyenkorra tudni fogjuk.
Meredeken emelkedik a hidrogén iránti igény a világon, a Bloomberg cikke erre.
Egy újabb cikk arról, hogy nagy lehet a baj a bérlakások amerikai piacán, várhatóan év végéig 7,2 milliárd dollárral fog tartozni a lakosság a lakáskiadóknak. Mindezt úgy, hogy közben 70%-kal nőtt a hitelkártyából kiegyenlített bérleti díjak mennyisége is. További gond, hogy egy kilakoltatás a bérlők hitelképességét is negatívan befolyásolja, sokáig lesznek hátrányban a piacon, ha a hitelmúltjukban ott lesz egy kilakoltatás. A Salon cikke erre.
A mesterséges intelligencia a befektetések piacára is már régen betört. A Bloomberg cikkében szereplő “menedzser” is csúnyán rávert idén a tőzsdeindexre azáltal, hogy folyamatosan elemez több ezer cég adatait. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a bevezetése óta eltelt három évben még mindig erős mínuszban van a piachoz képest.
A tönkrement cégek utáni kötvény-kifizetések rekord alacsonyra zuhantak idén, a normálisnak mondható 35-40% helyett idén nem ritka a mindössze 2-3%-nyi megtérülés sem. Kezd visszaütni a cégek túlzott eladósodottsága, ahogy a befektetők kényszerű túlzott kockázatvállalása is. Cikk erre.
A forint képes volt tovább zuhanni, már a 370 forintos euró-árfolyam is majdnem meglett. Európa egyik leggyengébb gazdasága, a horvát, amelyiket legjobban sújtott a járvány a turizmus miatt, ennek ellenére a horvát kuna is képes volt 10%-kal erősödni a forinthoz képest egy év alatt. A cseh koronaért 6,5%-kal kell többet adni, a román lejért 10,2%-ot, a szerb dinár pedig egyenesen 11,58%-kal lett drágább, ahogy a bolgár leváért is hajszál híján 12%-kal kell többet adni, mint egy évvel ezelőtt.
Még egyszer: egy év alatt gyengült ennyit a forint még a környező devizákhoz képest is. Vagyis a probléma idehaza van, hiába állít bárki bármi mást. Csak olyan kézi vezérlésű gazdasággal rendelkező féldiktatúrák előzték be a forintot a kontinens legrosszabb devizája címéért folytatott dicstelen versenyben, mint a török líra vagy az orosz rubel.
Senkit nem akarok megbántani, de most nem 500 éves víziókra lenne szüksége az országnak, hanem értelmes lépésekre, hogy a forint ne ilyen gyalázatosan teljesítsen még egy szerb dinárhoz képest sem, mert ez már egyszerre szégyene és gyalázata az ország gazdasági vezetésének. Mert bizony a vagyonod és a fizetésed is jó 10%-kal kevesebbet ér, mint tavaly ilyenkor. Még Szerbiából nézve is.
Nagyot bővült a online kereskedelem idehaza is az első fél évben, a szokásos 30-40%-nál jobban, 62%-kal. Azonban valószínűleg továbbra is az utolsók vagyunk Európában a netes rendelések számát és összegét tekintve. Cikk itt.
A válság miatt a cégek nem bővítenek, így viszont nincs szükségük új munkaerőre sem. Ezért várhatóan megáll a bérnövekedés is és az eddigi keresleti piac is megfordulhat a munkaerőpiacon idehaza. A portfolio cikket erre.
