Külföldre utazás előtt: pénzváltás vagy kártyahasználat?

Most kezd igazán beindulni a nyaralási szezon. Külföldi út előtt gyakori kérdés, hogy kártyát vigyünk magunkkal, vagy vásároljunk valutát egy pénzváltónál.

Több szempontot is kell mérlegelnünk.

Az egyik a biztonság. A kártyánkkal nem vagyunk annyira kitéve a zsebtolvajlás veszélyeinek. (Bár észnél kell lenni, hogy hol használjuk a kártyát, az egyiptomi bazárban nem biztos, hogy bölcs gondolat kiadni a kártyát a kezünkből. Elrettentő videók a kártyás csalásokról itt találhatóak.)

Másrészt viszont a készpénzzel bárhol fizethetünk. Nem futunk bele olyan kínos szituációkba, hogy nem tudnak kártyát elfogadni, vagy tudnak, de pont a miénket nem fogadják el.

A másik ilyen mérlegelendő probléma a költség.

Vagy a valutavásárláson bukunk pénzt a pénzváltónál, vagy a bankunk számol fel pénzváltási költséget a külföldi használat (vagy internetes vásárlás) miatt.

Budapesten viszonylag olcsón váltunk pénzt. Érdemes ott váltani, ahol sok pénzváltó van egymás mellett, mint például a Móricz Zsigmond körtéren vagy a Blaha Lujza téren.

Ezeken a helyeken a vételi és eladási ár között ismertebb valutáknál másfél-két forint szokott lenni, vagyis 0,5% van a két árfolyam között. (Bár ez nem feltétlen így van, mondjuk azt, hogy 0,25% a középárfolyamtól az eltérés.)

Ehhez még adjuk hozzá a tranzakciós adót a pénzváltásra (0,3%) és azért is fizetnünk kell, ha a bankból készpénzt veszünk fel. Ez újabb 0,6% tranzakciós adót jelent, plusz a bank által felszámolt egyéb pénzfelvételi költség is minket terhel.

Attól függően, hogy a bankból vesszük-e ki a szóban forgó összeget, az utcai pénzváltás költsége az adók miatt is 0,6-1,2% között van, ha sikerül olcsó pénzváltót találnunk a közelünkben. (Vidéki városokban nyilván többe kerül a pénzváltás, ahol nincs annyi pénzváltó egy helyen.)

Azonban itt még nincsen vége a történetnek.

Hiszen nem biztos, hogy nekünk dollárra vagy euróra van szükségünk, ha Törökországba, Egyiptomba vagy mondjuk Izraelbe utazunk.

(Persze, a turistáktól mindenhol elfogadják a valutát, csak ne tudjuk meg inkább, milyen pocsék árfolyamon váltják be nekünk a boltban a dollárunkat, eurónkat. Gyakran 20%-kal a hivatalos árfolyam alatt számítják be nekünk a valutánkat.)

Azonban külföldön nem tudjuk, hol van olcsó pénzváltó és gyakran reptereken, vasútállomásokon kényszerülünk pénzt váltani, borzasztó pocsék árfolyamon.

Amikor hazajöttünk, vissza is kell váltani a felesleget, ami megint csak költség. (Már ha egyáltalán vissza lehet. Ha nem, akkor lesz rengeteg sékelünk, egyiptomi fontunk, török líránk, amit vagy felhasználunk még valaha, vagy nem. Az érméket pedig még az ismert valutákból sem szokták visszaváltani. Ezzel a veszteséggel is érdemes számolni.

(Ami viszont a valutaváltás mellett szól: tudjuk időzíteni a valutavásárlást, akár két hónappal utazás előtt is vehetünk eurót, dollárt, amikor éppen kicsit megerősödik a forint. Kis szerencsével ezen is nyerhetünk akár 1-1,5% körüli összeget is.)

A másik lehetőségünk a bankkártya külföldi használata vásárlásra és helyi valuta felvétele ATM automatákból. (Azonban ehhez is nézd meg a fent belinkelt videókat. Jobb körültekintőnek lenni, mint kifosztottnak.)

Mielőtt megnéznénk, hogy mennyibe kerül a külföldi kártyahasználat, néhány fontos információ, ha külföldön szeretnénk használni a bank- vagy hitelkártyánkat:

– Jelentsük be a bankunknak, ha külföldre megyünk és ott akarjuk használni a bankkártyánkat. A bankok a csalások kiszűrése céljából folyamatosan figyelik a kártyahasználatot. Ha hirtelen a Föld másik végén elkezdik nagy összegben használni a kártyánkat, jó eséllyel letiltják azt a további visszaélés elkerülése miatt. Akkor is, ha mi vagyunk azok, akik használják a kártyát. Ezért érdemes felhívni a bank központi számát és bejelenteni, hogy mi fogjuk a kártyánkat használni a következő két hétben Ázsiában.

– Ellenőrizzük a beállított napi limiteket. Gyakori probléma, hogy az emberek elfelejtik a napi limitet felemelni. Ami elég volt itthon a napi bevásárlásokra, nem lesz elég külföldön, hogy egy napon belül kifizessük a szállodát és az autóbérlést is.

– Ellenőrizzük a kártya érvényességét. A kártya első oldalán hónap/év jelöléssel láthatjuk, mikor jár le a kártyánk. Az adott hónap utolsó napjától a kártya használhatatlan lesz, akkor is, ha éppen tízezer kilométerre vagyunk az otthonunktól.

– Járjunk utána, mennyire fogadják el a kártyánkat az adott országban?

– Felszámolnak-e költséget a kártyahasználatra? Több országban a kereskedőnek joga van a kártyahasználat költségét továbbhárítani a vásárlóra, egy ausztrál taxiban ha hitelkártyával fizetsz, az bizony plusz 5% költség lesz.

– Ha készpénzt is akarsz külföldön felvenni, ne hitelkártyát vigyél magaddal, mert azzal nagyon-nagyon drága lesz a pénzfelvétel.

Akkor nézzük a bankkártya használatának a költségeit.

Nem meglepő módon, a bankok is számolnak fel pénzváltási költséget. Ennek két lehetősége adott: vagy a bank maga váltja át a devizát forintra, vagy a kártyatársaság (Mastercard, Visa) árfolyamát használja.

Sokan nem tudják, minden bankkártyának van egy elszámoló devizája, ami idehaza vagy dollár vagy euró. Minden nem forintos vásárlást erre a devizára vált először a kártyatársaság és erről konvertálják forintra a költést, általában már a bankok.

Ha például izraeli sékelben vásárolsz, azt először a Mastercard euróra váltja ezen az árfolyamon, majd a bank tovább váltja forintra az így kapott összeget.

Budapest Bank:

A kártyahasználatkor történő pénzváltás árfolyamát itt tudod ellenőrizni. (Válaszd a bankkártya árfolyamot.) Egy euró középárfolyama és eladási árfolyama között 4 forint különbség volt, ez durván 1,2% költség.

Magyar nem budapest bankos ATM-ből 1%, min. 590 Ft +0,6% a felvétel díja, külföldön 1.790 Ft +0,6%.

Citi Bank:

A bankkártyás vásárlás költségeit itt tudod ellenőrizni. Elég komoly levonással nézel szemben, ha bankkártyával vásárolsz külföldön. Euró esetén például 4,5% az eltérés a középárfolyamhoz képest, ennél bármelyik utcai pénzváltó jobb árat ad.

Pénzfelvétel díja külföldön 1,5%.

Erste Bank:

Itt találod az árfolyamokat (számlakonverziós árfolyam). Jelenleg eurónál 2% az eltérés a középárfolyamhoz képest.

Pénzfelvétel díja külföldön 1.123 Ft+2,29%

Gránit Bank:

 Az árfolyamokat itt találod, a deviza árfolyamot kell nézned. A külföldi pénzfelvétel költsége kártya és számlafüggő, de általában 1,3% + 500 Ft.

Amint látod, a banki átváltási árfolyamok komoly szórást mutatnak és nem feltétlen kedvezőek. Ha hozzáveszed még a külföldi pénzfelvétel díját is (ha szeretnél helyi készpénzt is), még komolyabb költségről beszélünk.

Indulás előtt érdemes felhívnod a bankod ügyfélszolgálatát és érdeklődni a külföldi kártyahasználat költségeiről, ne itthon szembesülj a nem várt költségekkel.

Amennyiben már tudod, mennyibe fog kerülni a pénzváltás, az egyéb tényezők figyelembe vételével (például biztonság versus elfogadóhelyek hiánya) már tudsz jó döntést hozni az utazásoddal kapcsolatban.

(A bankkártyák mellé kérhető utazási biztosításokról itt találsz egy friss cikket.)

Mindenkinek jó utat és gondtalan nyaralást kívánok. :)

Share

Hivatalos: a britek kilépnének az Unióból

Még tegnap éjszaka is mindenki azt gondolta, hogy bár szoros eredménnyel, de győztek Nagy-Britanniában az EU-ban maradás hívei.

Azonban ma reggelre nyilvánvalóvá vált, hogy közel 52-48%-os arányban a britek a kilépésre szavaztak. Ezzel olyan dolog történt, ami eddig elképzelhetetlen volt: egy ország, ráadásul egy vezető hatalom nem befelé, hanem kiféle igyekszik az Egyesült Európából. Ez a dolog túlmutat Nagy-Britannia kérdésén, de hogy mi lesz az eredménye az Unió egészére, majd kiderül hamarosan.

(Bár hozzá kell tenni, hogy a britek mindig is fél szívvel vettek részt az Unióban, jellemző volt rájuk a különutasság, az eurót sem akarták soha bevezetni.)

Miután a piacot váratlanul érte a hír, így a reakciók is hevesek lettek. A font huszonéve nem látott mélységbe gyengült, de a forint is megsínylette a britek tegnapi döntését, 318 forintig gyengült az euróval szemben ma reggelre.

Magyarországnak az angliai magyarokon kívül azért sem jó ez a döntés, mert a britek nettó befizetői voltak az Uniónak, mi pedig nettó haszonélvezői. Mostantól kevesebb pénzt fognak szétosztani, így várhatóan nekünk is kevesebb jut a közösből.

A valódi kilépés nem máról holnapra fog megvalósulni, ahhoz túl sok szállal kötődík Nagy-Britannia a Unióhoz. Hosszú tárgyalássorozat várható, akár években is mérhető, mire valóban elhagyják az Uniót. Hogy mennyit fognak nyerni rajta, az egyelőre kérdéses, hiszen szorosan kötődnek gazdaságilag az Unióhoz, ha ezt meg akarják tartani, nekik is sok kedvezményt kell tenniük az Unió felé.

A skótok már régen bejelentették, hogy ha Nagy-Britannia kilép, akkor ők pedig Nagy-Britanniából lépnek ki, mert uniós ország akarnak maradni. Úgyhogy hamarosan egy újabb népszavazást tartanak a skótok a kérdésben.

Hogy mi lesz és mekkora felfordulást fog okozni a piacon a tegnapi brit döntés, még nem látható, de az biztos, hogy nem lesz most nyáron uborkaszezon az európai politikában. Érdemes lesz figyelni a híreket.

Share

Róka fogta csuka

Egyre többet cikkeznek a külföldi lapok arról a régen ismert problémáról, hogy a bankok egyre több állampapírt tartanak a portfóliójukban.

Ez az állapot nem véletlenül alakult ki. Egyrészt az előírások az állampapírokat kockázatmentesnek ítélik, így a bankoknak nem kell tartalékot képezniük az ilyen befektetések mögé. (Ha egy bank kockázatos értékpapírba fektet, akkor biztonsági tartalékot kell képeznie az esetleges veszteségek fedezésére. Ez a kényszerű tartalékolás pénzbe kerül a banknak. De állampapírok mögé az előírások miatt nem kell tartalékot tenni, ez kedvező a bankok számára.)

Az Európai Központi Banktól kapott szinte ingyenpénz is jól jövedelmezett, ha a bankok azt egyszerűen befektették helyi állampapírokba és megtartották a kamatkülönbözetet. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy komolyan felduzzadt a bankok kitettsége a saját államuk felé.

Az államoknak is nagyon kényelmes, hogy számíthatnak arra, hogy a bankjaik majd felvásárolják a kibocsátott állampapírokat, ezzel is lenyomva azok hozamait. (Ha sokan akarnak vásárolni az állampapírból, alacsonyabb kamat mellett is el lehet adni azokat.)

Azonban ez egy komoly veszélyt rejt magában: annyira összefonódik a bankok és az államok helyzete, hogy egy problémás pénzügyi helyzetben egymást rántják le a mocsárba.

Ha az államnak rosszul megy, akkor elértéktelenedik a bankok kezében lévő állampapír-állomány, így azok csődbe jutnak. Ha pedig az állam akar megmenteni egy bankot és emiatt eladósodik, akkor a többi bankot is ezzel veszélybe sodorja, mivel azok is túlságosan ki vannak bélelve állampapírral.

Olvasd tovább

Share

Egy hétig ingyen hívás Viber-en

Olvasom a hírt, hogy a magyar telefonszámmal regisztrált felhasználók egy hétig ingyen használhatják a Viber out-ot, vagyis a fizetős Viber-t, amivel rendes vezetékes és mobilszámokat lehet hívni az interneten keresztül.

Nosza, rákeresek, sehol semmi infó az akcióról. Se a Viber oldalán, se a Viber alkalmazásban egy szó sincs a lehetőségről.

Regisztrálok a Viber out szolgáltatásra, utána is semmi hír.

Na mindegy, kipróbáltam, egyenleg nélkül hívtam mobilt, kicsöngött és tudtam beszélni.

Szóval, akkor tényleg, mától egy hétig ingyen tudsz hívni több országban mobil és vezetékes számokat is.

Utána viszont majd méregdrágán, a magyar mobilt 39 Ft+ áfáért tudod majd hívni, ennél még a magyar feltöltőkártyákkal is olcsóbban telefonálsz és még a minősége sem volt túl jó a viberes hívásnak.

(Én most a stuntcalls-t használom, jó minőségben egy eurócentért hívok magyar mobilokat, bővebb infó itt.)

Mindegy, ennyiért megéri az akciós hét, használd bátran mától egy hétig a Viber out-ot is. (Ha van valami hivatalos linked az akcióról, oszd meg a hozzászólásokban.)

Igen, nyaralás alatt is használhatod külföldről hazatelefonálni.

Share

Utazási biztosítások 2016

Itt a szezon, ezért érdemes átnézni, milyen utasbiztosításokat érdemes kötni indulás előtt és hol mennyiért tudod ezt megtenni.

Azonban előtte néhány alapvetés az utasbiztosítással kapcsolatban:

Érdemes-e kötni utasbiztosítást?

Minden biztosítás olyan, hogy ha nincs rá szükség, akkor ablakon kidobott pénz, egyébként meg anyagi értelemben életmentő lehet. A Viennalife felmérése szerint az utazók 15,4%-ának származott már 30 ezer feletti kára külföldi utazás során.

Mikor és mire érdemes biztosítást kötni? Véleményem szerint ellopott tabletre vagy fényképezőgépre felesleges külön biztosítást kötni, hiszen ha külföldi utazásra van pénzed, egy új tabletre is lesz pénzed, ha véletlenül ellopják. Az se biztos, hogy egy török szállodában majd kihívod a rendőrséget és tolmács segítségével feljelentés teszel, majd a jegyzőkönyvet itthon leadod egy ellopott telefon miatt.

Ugyanígy nem tartom annyira fontosnak a poggyászbiztosítást sem, akinek van 3-500 ezer forintja egy útra, azt talán nem vág haza egy százezres poggyászkár sem.

Azonban esetleges külföldi gyógykezelés többmilliós nagyságrendű is lehet, főleg mondjuk az Egyesült Államokban.

Ez csak az én véleményem, de szerintem egy 15-25 milliós biztosítás baleset vagy betegség esetére elégséges fedezetet nyújt az előforduló károk 99,999%-ára.

– Az Európai Unióban alapból biztosított vagy, de csak a helyi viszonyoknak megfelelően. Ez azt jelenti, hogy ha a helyi lakosnak fizetni kell mondjuk 5% önrészt, akkor neked is. Ha egy kórházi nap 50 euró a helyi lakosnak, akkor neked is annyi lesz. A legtöbb országban például a hegyi mentés díjköteles, egy helikopteres keresés az Unióban egy vagyon tud lenni. Ezt is mérlegeld, mielőtt eldöntöd, hogy akkor kell-e utasbiztosítás az Unión belül vagy sem.

Olvasd tovább

Share

Cégalapítás Romániában

Írtam már arról, hogy Romániában a siker útját az adók csökkentésében látják. Amikor levitték először a pékáruk áfáját 9%-ra, csodák-csodájára több adó folyt be ebből az árucsoportból, mint a magasabb adókulcs mellett. (Cikk: Mindeközben Romániában)

Itt nem álltak meg, csökkentették a többi áfát is és a vállalkozások adóterheit is.

Annyira jól sikerült a csökkentés, hogy a 100.000 euró (31 millió forint) éves árbevétel alatti cégek csak 3% adót fizetnek, igaz azt a forgalom után. Erre már semmi más nem jön rá, csak az 5% osztalékadó, de ez csak a nyereségből valamint jövőre 5,5% EHO, de annak mértéke is maximalizálva van évi 500 lej-ig. (Ez utóbbi mértéke még nem biztos, mert idén nem kell fizetni, csak jövőre.)

Ha sokallod a 3% adót, azt is lehet csökkenteni, ha van bejelentett alkalmazottad (mert egyébként az sem elvárás).

Áfát csak akkor kell fizetni, ha évi 220 ezer lej (15,2 millió forint) feletti a forgalmad. Alapesetben addig áfamentes vagy. Az áfakulcs 20%.

Ha év közben átléped a 100.000 eurós bevételt, vagy 9-nél több alkalmazottad lesz, akkor átalakulsz normál céggé, ott az adókulcs 16% cégadó (de azt már csak a nyereségből),  5% osztalékadó plusz jövő évtől 5,5%, de maximum x lej egészségügyi hozzájárulás, azaz EHO.

Egyéb adó alapesetben nincs.

A kft. alaptőkéje 200 lej (14 ezer forint), a cégalapítás költsége kb. 1.000 lej (70 ezer forint)

A könyvelés a legegyszerűbb cégeknél havi 150 lej (10,5 ezer forint), ez megy fel, ha nagyobb vagy bonyolultabb cégről van szó.

Történelmi okokból mindent el tudsz magyarul intézni.

Marosvásárhelyen jó könyvelő Orbán Marika, a mobilszáma +40746245789.

Cégalapításban is tud segíteni. Rákérdeztem, megengedte, hogy kiírjam a számát a blogra, úgyhogy hívd nyugodtan, hivatkozz a blogra. A stuntcall-lal 1,5 Ft-ért hívod VOIP-on.

Amire vigyázz: ha Magyarországról Magyarországra nyújtasz szolgáltatást egy magyar tulajdonú román cégen keresztül, a magyar adóhivatal esetleg megállapítja, hogy csak adóelkerülés miatt van romániai céged és nagyon csúnyán megbüntet. Úgyhogy erre ne használd.

Ha a cégvezetés Magyarországról valósul meg, abból is lehet problémád.

Ha Magyarországon van az adóilletőséged (leegyszerűsítve itt élsz), akkor a román céged után idehaza kell osztalékot fizetned a magyar kulcsok alapján.

Tehát vannak buktatók szép számmal, beszélj egy nemzetközi adózásban is jártas adótanácsadóval, mielőtt fejjel mész a falnak az alacsonyabb adók miatt.

(Kezdésnek néhány cikk: Hol vagy otthon? Külföldi cégalapítás)

 

Share

Áremelkedés a Raiffeisen Banknál

A Raiffeisen Bank jelentősen emelte az értékpapírszámlák éves díját, az eddigi 0,11%/év-ről 0,24%/évre 6 millió forint alatt, 6 és 30 millió közötti részre 0,285% a díj, felette marad 0,11%, 60,7 millió feletti rész díjmentes.

Az eddig díjmentes Hozamfokozó is fizetős lesz, évi 0,13-0,175% lesz a költsége.

Ezt a díjat kell fizetned minden ott nyilvántartott értékpapírod után. Ezt az egyéb költségek (alapkezelési költség, stb.) felett fizeted még.

Sokan nem tudják, van lehetőség értékpapír-transzferre is, amikor nem a pénzt utalod át másik számlára, hanem a meglévő értékpapírjaidat. Ez gyakran olcsóbb is, mint a pénzutalás és a meglévő papírokat sem kell eladni.

Július egytől érvényes kondíciók itt.

Köszönjük Ákosnak az infót.

Share

Újra sikertelen a diszkont-kincstárjegyek aukciója

Írtam arról még régebben, honnan lehet felismerni előre, ha államcsőd fenyeget. (Cikk) Abban leírtam, hogy az első jele ennek, ha sikertelenek az állampapír eladására szervezett aukciók, vagyis nem akarják megvenni a befektetők az új állampapírokat, így az államnak nem lesz miből kifizetni a lejáró állampapírokat.

A mai diszkont-kincstárjegy aukció a negyedik a sorban, amit sikertelennek minősítettek. BB kérdezi, hogy ez akkor már a vég kezdete-e, érdemes-e izgulnia.

Nos, a válasz röviden nem. Bár az aukciók sikertelennek minősíthetők, mert az Állami Adósságkezelő nem tudott eladni annyi állampapírt, amennyit szeretett volna, de azért pánikra semmi ok.

A meghirdetett 30 milliárd forintra alig 30,411 milliárdos ajánlat érkezett (jellemzően a duplája szokott lenni a benyújtott kereslet a kínálatnak) és ebből csak 24,49 milliárdot fogadott el az ÁKK. Ez immár a negyedik alkalom zsinórban, hogy ez történt.

Azonban fontos, hogy észrevegyük, hogy a kialakult átlaghozam 0,96%, vagyis ennyiért adtak kölcsön a befektetők a magyar államnak egy évre, ráadásul forintban. Tehát olyan nagy baj nincs, maximum majd többet kell adni a befektetőknek kamatot és akkor elfogy a teljes mennyiség.

Szerencsére még van felfelé út, hiszen akár csak 4 éve is 7,5%-os kamatot kellett adnunk ugyanerre az állampapírra és akkor sem jött el a világvége. Attól pedig nagyon messze vagyunk egyelőre.

Az elképzelhető, hogy vége a szép világnak és mostantól nem tudjuk szinte kamatmentesen finanszírozni a magyar államadósságot, de azért még ezt sem lehet kijelenteni ennyiből. Jöhetnek átmeneti viharok (most például a Brexit miatt), vagy akár lassú vagy gyors hozamemelkedés is, de ezek még gond nélkül kezelhetőek lesznek. Maximum a költségvetés többet fog költeni a hitelek kamataira, mint eddig, amit máshonnan kell majd elvennie.

Izgulni ráértek majd akkor, ha 7,5-8-10%-os hozam mellett sem mennek el a magyar állampapírok több héten keresztül. Most még teljesen felesleges.

Share

Előtted a nagybetűs Élet

Egy éve írtam a végzősöknek, hogyan érdemes anyagilag belevágni a nagybetűs Életbe. Azt a cikket folytatva kiegészítem pár dologgal még az ott leírtakat, mivel megint sok fiatal fejezte be most a tanulmányait.

Elég nagy változás lesz az új élet az eddigiekhez képest, azonban abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy a legfontosabb pénzügyi döntések még előtted vannak, így nem kell elkövetned azokat a hibákat, amiket sokan mások elkövettek előtted.

Ha már huszonévesen tudatos vagy pénzügyekben mind a költés, mind a magasabb bevétel elérésének területén, semmi nem ment meg attól, hogy anyagilag (is) sikeres legyél.

Ezért már most fogadd meg, hogy nem engeded, hogy a pénzügyeid csak úgy megtörténjenek veled, hanem tudatosan tartsd kézben őket.

Olvasd tovább

Share

Napi színes

Az előző cikk hozzászólásaiban szokás szerint sikerült megragadni a lényeget :) és arról alakult ki vita, mennyire reális a tévészereplők életszínvonala.

Éppen az én cikkem után jelent meg egy cikk a Money-n ugyanerről a témáról. Mint helybéliek, akik tisztában vannak a kinti árakkal és fizetésekkel, az alábbi következtetést vonták le.

Full House: Danny Tanner háza

Úgy tűnik, az újságírás jobban fizetett a nyolcvanas években. Egy hasonló ház, ahol a sorozat játszódik, 4,15 millió dollárért (1,2 milliárd forintért) kelt el. Danny szakmájában a fizetés évi bruttó 30 és 129 ezer dollár között szóródik.

Agymenők (The Big Band Theory): Sheldon lakása

Sheldon és Leonard lakása Pasadena-ban havi 1.875 dollárba kerülne. Mivel a fizetésük évi 88 ezer dollár átlagosan, ezért Sheldon akár egyedül is fenn tudná tartani a lakását.

Broad City: Abbi lakása

Bár Abbi lakása reális egy 26 éves lánynak, főleg társbérlővel (havi bérleti díja 2.300 dollár lehet), ő mégis csak havi 1.560 dollárt kereshet a sorozat szerint.

Jóbarátok: Monica lakása

Monica lakása a legtöbbet emlegetett sorozatbeli lakás, amit a főszereplő nem tudna kifizetni. Monica lakásánál kisebb lakásokat 4.200 dollárért adnak ki Greenwich Village-ben. A sorozatban azzal próbálták csökkenteni a dolog élét, hogy a nagymamájától örökölte a bérleti jogot.

Monica fizetése évi bruttó 78 ezer dollár lehet.

Szívek szállodája: Lorelai háza Olvasd tovább

Share

Mindenre megoldás a pénzügyi oktatás?

Régi visszatérő kérdés, hogy miért nincs pénzügyi oktatás a magyar iskolákban. Sokak úgy látják, hogy minden pénzügyi probléma gyökere a hiányos pénzügyi oktatásban keresendő.

A kérdés jogos, mert szinte mindenki úgy gondolja és úgy érzi, hogy az iskola mindenre felkészít, kivéve az életet. A magyar oktatás a sok felesleges lexikai magoltatással sokkal inkább a XIX. század követelményeinek felel meg, mintsem a XXI. század kihívásainak.

(A 20 és 30 év közötti fiatalok az érettségi anyagának a 9%-ára emlékeznek és a tudásuk általában nem több, mint úgynevezett keresztrejtvény-tudás: tudja, hogy van olyan, hogy kovalens kötés, de fogalma sincs, hogy mi is az tulajdonképpen és mire jó. Forrás. Mindezt néhány évvel az érettségi után. Ennyit ér a lexikai anyag magoltatása és a misztifikált és felmagasztalt, de valójában nem sok valódi értéket takaró “általános műveltség”.)

Olvasd tovább

Share

Pénzügyi wellness oktatást minden magyar munkahelyre! :)

A munkáltatóknak elemi érdeke, hogy a munkavállalói jó fizikai és szellemi állapotban legyenek, hiszen ez kihat a munkavégzés minőségére.

Éppen ezért sok munkahelyen támogatják az alkalmazottak sportolását, alkalmanként vagy rendszeresen például masszőröket hívnak a céghez és különféle oktatásokat tartanak a munkavállalóknak.

Ez nagyon helyes dolog és sokkal jobban elterjedhetne itthon a hasonló támogatási programok.

Amivel még elvétve is alig foglalkoznak a cégek, a munkavállalók pénzügyi kultúrájának fejlesztése. Pedig legalább annyira kifizetődő lenne, ha a munkavállalók nem máról holnapra élnének, ha nem mindenféle bután felvett hitelekre menne el a megkeresett jövedelmük. A kiegyensúlyozott anyagi életet élő dolgozó kevésbé elégedetlen is a jövedelmével, mint az, akinek a pénzét már a hónap elején felemészti a mindenféle hiteltörlesztés.

Olvasd tovább

Share

Aktív vagy passzív befektetés? A Nagy Fogadás

2006-ban Warren Buffett egy fogadást ajánlott, egymillió dollár értékben: a legokosabb portfolió menedzserek túl tudják-e szárnyalni a létező legegyszerűbb passzív befektetést, egy S&P 500-as amerikai tőzsdeindexbe befektető alapot? A felhívást elfogadták, a verseny 2008 január elseje és 2017 december 31-e között tart. A nyereményt mindkét fél jótékony célra ajánlotta fel.

A fogadás megtalálható az erre szakosodott weboldalon is, a Longbets.org-on. Itt mindketten elmondják, miért gondolják úgy, hogy nekik van igazuk.

A verseny jelenleg a kilencedik évében jár, tavaly év végén ez volt a pillanatnyi állás:

oracleofomaha

Az első év nem sikerült túl jól a passzív alapnak, évtizedek óta nem látott esés volt a tőzsdén. Ilyenkor remekelhetett a hedge fund, kiderült, mennyire igaz a nevében a lefedezés a veszteségek ellen.

Azonban a további évek nem sikerültek ilyen jól az aktívan kezelt alapnak, újra csak 2015-ben tudta túlszárnyalni a Buffett által választott Vanguard S&P 500 ETF teljesítményét, akkor is csak 0,3%-kal.

A nagy különbség nem azért van, mert annyival gyengébbek az alapkezelőnél, hanem mert az éves költség 2% plusz a hozam ötöde, mint sikerdíj szemben a Vanguard ETF 0,05% éves költségével. Ez olyan nagy költség, amit nehéz kigazdálkodni, hogy a befektető is jól járjon.

A tavaly év végi állás 65,7% vs. 21.9% kumulált hozam Buffett javára, még úgy is, hogy az elmúlt nyolc évben a S&P 500 tőzsdeindex átlagos hozama messze elmaradt az ötvenéves átlagától, csak évi 6,5% volt, ami majdnem 3 százalékponttal kevesebb, mint az átlag.

A versenynek még nincs vége, másfél év alatt még sok minden megtörténhet, de eddig a passzív alap áll nyerésre.

Köszönjük Daninak a linket.

Share

Megjelent a NOK-ot szabályozó rendelet

A hangzatos Nemzeti Otthonteremtési Közösség néven a kormány felélesztette a nemrég betiltott fogyasztói klubokat, immár államilag is támogatva a nemrég még tiltott közösségeket.

Azt eddig is tudtuk, hogy a törvényt úgy sikerült megírni, hogy valamiért csak egy ember két cége jogosult ilyen közösségeket szervezni és hogy évente akár 300 ezer forintba is fáj az adófizetőknek egy-egy tag állami támogatása.

A most kiadott Magyar Közlönyből az is kiderül, (14.§ 8. pont), hogy a közösséget szervező cég maximum a szerződéses összeg (vagyis az ingatlan vételárának) havi egy ezrelékét számolhatja fel költségként.

Ez egy 20 milliós ingatlannál szerény 20 ezer forint havonta, vagyis 240 ezer forint évente. (A maximális szerződéses összeg 40 millió forint lehet.) Attól függően, hogy hány éves futamidőt választott a szerződő, ez akár a teljes állami támogatását is felemésztheti, de legeslegjobb esetben is alig marad neki valami. 25 millió forint feletti szerződéses összegnél pedig biztos,  hogy nettó ráfizetés lesz a buli, az állami támogatás kevesebb lesz, mint a felszámított költség.

(Most persze mondhatnánk, hogy az öldöklő konkurenciaharc miatt esni fognak ezek a díjak, de mivel csak egy ember indíthat ilyen szerveződést, ezt azért nagyon nehéz elképzelni.)

Itt írtam régebben a NOK-ról, majd még egyszer itt.

Share

Verseny a fixált kamatú lakáshitelek piacán

A blog hitelszakértője, Gábor újabb írással jelentkezett, ezúttal a fix kamatú hitelek kamatcsökkentéséről. Amíg a rövid kamatperiódusú lakáshitelek hűen követték az alapkamat csökkentéseit, az öt-tíz évig fix kamatok nem siettek ennek megfelelően csökkenni. Végre most megmozdult valami a piacon és a hosszabb futamidejű kamatok is elindultak lefelé.

Következzen az ő írása. (Ami egyébként szerintem egész jól sikerült, mondtam is neki, hogy kezd belejönni. :) Külön érdekes, amit az előtörlesztésről ír, hogy akár csak egy lakástakarék betörlesztésével is többet bukhatsz, mint a lakástakarékon összesen nyertél. Érdemes az ilyen apró ki nüanszokat figyelembe venned, főleg, ha biztos nem akarod végig fizetned a lakáshiteledet 10-20 éven át.)

Olvasd tovább

Share
1 2 3 79