Kiszámoló – egy blog a pénzügyekrôl

Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.

Újabb nagyléptékű tranzakciós és telefonadó-emelés

Miután a tranzakciós adóból várt bevétel fele sem folyt be eddig (ahogy én azt már tavaly megjósoltam a nemzetközi felmérések alapján), a kormány nem beismerte a kudarcot, hanem brutálisan megemelte az adót. Ezzel azt éri el, hogy az is elmenekíti a számláját az országból, aki eddig még nem tette meg.

(Csak egy kiragadott példa a fent belinkelt cikkből: Peruban jóval több adóbevételt hozott a tranzakciós adó, amikor 0,05% lett 2004-ben, mint 1990-ben, amikor 2% volt az adó mértéke. Ezért kellett volna inkább csökkenteni az adót és nem növelni.)

Nézzük, mi változik augusztus egytől:

- Az eddigi 0,2%-os kulcs 0,3%-ra nő. Ez terhelt minden banki tranzakciót, kivéve a készpénz-felvételt és a pénzváltást.

- A készpénz-felvétel és a pénzváltás adója egyenesen 0,6%-ra nő és ráadásul az eddig meglévő 6.000 Ft-os plafon is megszűnik. Ezért ha készpénzben akarsz nagy összeget felvenni, vagy pénzt szeretnél váltani, tedd meg még júliusban.

- A kamatadó is 22%-ra nő, de az is furmányosan, ugyanis úgy marad egykulcsos az adó, hogy a plusz 6% egészségügyi hozzájárulás lett. Ez azért is jó, mert megint a gazdagok járnak jól, hiszen az EHO éves mértéke maximalizálva van. Aki ezt eléri, a banktól kapott igazolással visszaigényelheti ezt a plusz pénzt. (Már ha jól értelmeztem a törvénytervezetet.) Az még nyitott kérdés, hogy ezt az EHO-t meg kell-e majd fizetni az egyébként kamatadó-mentes megtakarításokra, mint TBSZ, NYESZ, lakástakarék és társaik.

A kormány nagylelkűségét mutatja, hogy augusztus elseje után csak arányosan kell figyelembe venni a plusz terhet, vagyis ha augusztus 7.-én jár le a betét, csak az utolsó 7 napra kell a plusz terhet is fizetni.

(Mint a régi, Lenin bácsi nagylelkűségéről szóló viccben, amikor haza zavarja a focizó gyerekeket: “Miért nem volt nagylelkű? Közéjük is lövethetett volna!”)

- Ha ez kevés lenne, a céges telefonok adóját is nettó 2 forintról nettó 3 forintra emelik percenként és az eddigi 2.500 Ft-os havi plafont 5.000 Ft-ban állapítják meg. Ha eddig nem vették el a céges telefonodat, na majd most el fogják.

(A bányajáradék mértéke is nő, de ez az átlagembert főleg akkor érinti, ha van MOL részvénye.)

Ha céged van, nyiss külföldön számlát, itt leírtam hogyan kell.

 Csúnyán beszélni most sem ér a hozzászólásokban.

Share

Aegon Libra: mi benne a trükk?

Az Aegon feltalálta a spanyol viaszt, sőt egyenesen a bölcsek kövét: egy olyan kockázati életbiztosítást, ami visszaadja a pénzed, ha nem történt semmi káreset a futamidő alatt. Vagyis ingyen biztosít 15-40 éven át.

Fut is a szekér rendesen, ki ne akarna egy ilyen ingyenes biztosítást kötni? Az ügynökök megkapják a jutalékukat, miközben nyugodtan mondhatják az ügyfélnek, hogy nem kell aggódni a költségek miatt, mert azok nincsenek.

Ha végig fizeted a biztosítást, a futamidő végén visszakapod az utolsó hónap befizetését szorozva a hónapok számával.

Continue reading

Share

OTP Simple csomag: tényleg minden ingyen van?

Az OTP Bank tavaly év végén vezette be a Simple csomagot, 30 éven aluli ügyfeleknek. Ez később változott, most már bárki igényelheti ezt a számlacsomagot. Sokak szerint ez még az Erste Szupernullánál is jobb csomag, hiszen minden ingyen van. Ezt erősíti bennünk a simple.hu weboldal felületes olvasása is, ahol minden sor úgy kezdődik, hogy “díjmentes”.

Azonban ha a hirdetményt is elolvassuk, látjuk, hogy a számlacsomag ingyenessége csak időleges, illetve elég sok korlátozás van beépítve a csomagba.

A kártya csak az első évben díjmentes, az utalás és a pénzfelvétel pedig csak június végéig. Lássuk a részleteket: Continue reading

Share

Adócsaló állampapír?

Egy érdekes cikket találtam a privátbankáron itt, ami hivatkozik erre a törvénytervezetre.

A tervezet lényege, hogy ha befizetsz 5 milliót állampapírba és ott hagyod öt évig, gyakorlatilag nem vizsgálják, honnan van, leadózott jövedelemnek fog számítani.

Ez elég meleg pite, érdemes lesz figyelni, mi sül ki belőle. Támogatjuk az adócsalást, sőt még kamatot is fizetünk nekik? Reméljük, hamarosan megtudjuk.

Update: Állítólag ma megszavazták a tervezetet. Akkor mától nem kell senkinek adót fizetni, ha legalább ötmilliót sikerül elcsalnia és azt befekteti erre a számlára.

Share

Folyószámla-hitelkeret: csúnyán ráfizetsz

Bemész egy bankfiókba számlát nyitni, az ott ülő hölgy nagy buzgósággal rábeszél egy folyószámla-hitelkeretre, mert jó az vésztartaléknak, ha hónap végén megszorulsz.

Beállít egy minimális összeget, 20-30 ezer forintot, abból biztos nem lesz baj.

Mindenki boldog, neked van egy kis összegű vésztartalékod, a hölgy pedig teljesítette a cross-sale rátát és a kiosztott értékesítési kvótát a folyószámla-hitelkeretből.

Kicsit morcos vagy, mert a banktól függően fizetni kellett 2.400 Ft egyszeri díjat, vagy a hitelkeret 0,5-1%-át. Persze ezt csak a következő havi számlakivonatból tudtad meg. Még szerencse, hogy csak 30 ezres a kereted.

Continue reading

Share

Cashback: a közeljövő kuponos oldalai

A nyugati országokban a kuponos oldalak népszerűségének csökkenése után az úgynevezett cashback oldalakon alapuló közösségi vásárlás hódit.

Egy-egy felkapottabb cashback oldalon több ezer ajánlat vár bennünket, mint például az amerikai Ebates-en, MrRebates-en, az angol Quidco-n és az ausztrál Bucksback-on.

Az oldalak működése igen egyszerű: az úgynevezett affiliate programban résztvevő cégek a weboldal(ak) tulajdonosainak magas jutalékot ígérnek, ha az ő ajánlására vásárol valaki náluk. Az egyik legismertebb ilyen affiliate oldal az amerikai Comission Junction. Ha egy weboldal tulajdonos csatlakozik ehhez az oldalhoz, akkor sok száz cég affiliate ajánlatából válogathat, amelyet aztán a weboldalán reklámozhat.

Continue reading

Share

A hitelkártyákról számokban

Az előző írásom a hitelkártyák csapdáiról szólt  (cikk itt), ami miatt fellángoltak a viták, hogy szabad-e hitelkártyát kiváltani és vajon a bankok felebaráti szeretetből buknak-e látszólag súlyos tízezreket évente a hitelkártyákon.

Ezért ebben a cikkben szeretném megvizsgálni, vajon igaz-e, hogy évente 40-50 ezer forintot lehet nyerni egy kártyával, illetve tényleg mindenki bolond-e, aki kiváltja a hitelkártyát. (A hozzászólások zöme ugyanis ez a két véglet körül helyezkedett el.)

Ezen túl néhány elgondolkodtató statisztikai adatot is szeretnék megosztani elsősorban a hitelkártya őshazájából, az Egyesült Államokból.

Első körben nézzük meg, mennyit is lehet egy átlagembernek nyerni a hitelkártyán.

Continue reading

Share

Hitelkártya-csapdák: ezekre figyelj

Sokan elcsábulnak a hitelkártyák ajánlatára. Bár nem értik, miért fizet rá a bank minden egyes vásárlásukra (A számlavezető bank 0,6%-ot kap egy hitelkártyás vásárlás után, ebből jön le a tranzakciós adó 0,2%-a. Ezzel szemben 1-4% kedvezményt ad a kártya tulajdonosának. Vagyis minden egyes tranzakció nettó ráfizetés a banknak.), miért ad nekik ingyen hitelt 45-51 napra, amin szintén komoly költsége van a banknak.

Nyilván azért, mert nagyon megéri a banknak a hitelkártya és nem hülye ő, de most nem erről szeretnék írni.

Hanem arról, milyen csapdákra figyelj, ha hitelkártyát használsz, mert könnyen mindenféle büntetést fizethetsz a tudatlanságod miatt. Continue reading

Share

Bankkártya-használat külföldön: ezekre figyelj utazás előtt

Közeledik a nyaralási szezon, érdemes átnéznünk, mire kell figyelnünk, ha bankkártyával akarunk nekivágni a nyaralásunknak.

Dombornyomott, vagy elektronikus kártya?

A legtöbb helyen elfogadják az olcsóbb sima (nem dombornyomott) bankkártyát fizetéskor. Azonban főleg, ha Európán kívüli helyre utazunk, érdeklődjünk a bankunknál, tudjuk-e majd használni a sima bankkártyánkat is.

Mikor jár le a kártyánk?

Kellemetlen élmény, ha odakint derül ki, hogy a kártyánk érvényessége lejárt. Ezért még indulás előtt gondosan ellenőrizzük a lejáratot. A kártya előlapján hónap/év sorrendben találjuk a lejárat dátumát. A kártya a feltüntetett hónap utolsó napjáig érvényes, utána se vásárlásra, sem készpénz-felvételre nem alkalmas.

Continue reading

Share

Miért nem gyengül a forint, avagy a Balassa-Samuelson hatás

Gyakran felmerül a kérdés, miért nem gyengül a forint sokkal jobban az euróhoz képest, mikor a magyar infláció sokkal nagyobb, mint az eurózóna inflációja.

Józan paraszt ész szerint amennyivel nagyobb az infláció az egyik országban, annyival jobban kellene leértékelődnie a devizájának a másik ország devizájához képest, hogy az egymáshoz viszonyított értékük megmaradjon.

1999 augusztusában egy euró 254,4 Ft volt. Ma 296 forint egy euró. Ez idő alatt az eurózóna inflációja miatt euróban az árak az 1,33-szorosára nőttek, a forintárak Magyarországon pedig a 2,09-szeresére. Vagyis az inflációt figyelembe véve ma egy eurónak 399 Ft-nak kellene lennie.

Continue reading

Share

Devizakockázat: erre is gondoltál?

A kisbefektetők kiábrándulva a banki kamatokból, rohannak befektetési alapba tenni a pénzüket.

A sok kockázat, mint részvények, kötvények kockázata mellett gyakran teljesen elfeledkeznek a devizakockázatról.

Márpedig ha te nem kizárólag magyar államkötvénybe vagy magyar részvénybe fektető alapokba teszed a pénzed, igen komoly devizakockázatnak is ki vagy téve.

Az ne tévesszen meg, hogy te forintot fizettél be és azt is fogsz visszakapni. Ha a pénzedet amerikai részvényekbe, vagy kötvényekbe fekteted, akkor neked dollárért vett értékpapírjaid vannak, ha indiai részvényekbe, akkor pedig rúpiáért vett részvényeid.  Continue reading

Share

Warren Buffett befektetési tanácsai

A napokban volt a Berkshire Hathaway közgyűlése, ahol az alapító, Warren Buffett öt órán át válaszolgatott a kérdésekre. A Kiplinger’s magazin egy rövid összefoglalót írt az ott elhangzott válaszokból. Talán tanulságos, mit gondol az egyik legsikeresebb befektető a jó befektetések titkáról.

Csak azt vegyél, amit ismersz. Ezt a jótanácsot Warren Buffet már többször megfogalmazta, de most kitért arra is, hogy például autóipari részvényeket sem vesznek soha, mert nem tudják, melyik cég fogja bedobni a törölközőt öt vagy tíz év múlva. Ezzel szemben teljesen biztosak az általuk birtokolt vasúttársaság, vagy biztosító jövőjével kapcsolatban. Continue reading

Share

Az abszolút hozamú alapokról

A banki kamatok mélyrepülése miatt egyre több kisbefektető merészkedik számára eddig ismeretlen területekre a befektetések világában.

Ezt követve én is igyekszem többet írni az alternatív lehetőségekről.(Ilyen volt a kötvényalapok (cikk itt), a szerb dinár kamatok (cikk itt), Q. kötvény és a hasonló írások.)

Az óvatos befektetők a pénzpiaci és a kötvényalapokon túl még az abszolút hozamú alapokig merészkedik el, ezért most erről írok.

Continue reading

Share

Átverések: miért nem csinál senki semmit?

A pénzügyi életben nagyon sokan akarják a javunkat és sajnos nagyon sokan átveréssel akarják megszerezni azt.

A blogon is már sok szó esett az átverésekről, a kamu befektetési ajánlatokról, a mindenféle lehetőségnek álcázott piramisjátékokról.

Jelenleg is rengeteg álbefektetés várja, hogy befizesd a pénzed, majd pár hónap múlva kiderüljön, hogy átverés az egész.

Az emberek azt kérdezik ilyenkor, miért nem tesz semmit a PSZÁF, meg a rendőrség, miért lehet büntetlenül átveréseket szervezni ebben az országban.

Continue reading

Share

Szorul a hurok

Ha valaki eddig szerette volna elrejteni a pénzét az adóhivatalok elől, nem volt túl nehéz dolga. Az uniós országok közül Luxemburg és Ausztria megtagadta az automatikus adatcserét, az ezt igénylő ügyfelek adatait nem adták át a területileg illetékes adóhivatalnak, cserébe viszont magas, 35%-os kamatadót vontak és annak kétharmadát elutalták a honos adóhivatalnak, de név nélkül.

Aki az Unión kívül keresett biztos menedéket, nem kellett messzire mennie, hiszen Svájc, San Marino, Andorra és a többi törpeállam is megőrizte a névtelenségét.

Azonban az uniós országok kormányai egyre inkább igyekeznek visszaszorítani az adócsalást, ezért egyrészt rávették Luxemburgot az automatikus adatcserére 2015-től, szorongatják Ausztriát, az utolsó uniós országot, hogy ők is csatlakozzanak az egyezményhez.

Ezen túl megkezdték a tárgyalásokat az Unión kívüli  európai országokkal az adatcseréről. Mivel elég “elutasíthatatlan” ajánlatot szoktak adni az országoknak, várható, hogy a legtöbb ország kénytelen lesz csatlakozni az egyezményhez. Nagy -Brittania is megígérte, hogy odahat a volt gyarmati országaira és a jelenlegi tartományaira (Gibraltár, stb.).

Ha a fenti országok valamelyikében tartod a pénzedet és ennek oka az országok titoktartása, figyeld a híreket, mert sok változás várható a közeljövőben.

Share

Kiszámoló Akadémia indul június ötödikén

A Kiszámoló Akadémia újra indul: június ötödikén, szerdán a szokott helyszínen kezdjük a tanfolyamot.

Az ára továbbra is 25 ezer Ft, amelyért 6×2,5 órában megtanuljuk mindazt, amire szükséged van a pénzügyek területén a pénzügyi tervezéstől a befektetési alapokig.

A pontos tematikát itt találjátok.

Fizetni a helyszínen kell, jegyzetfüzetet és tollat hozz magaddal.

Az előadások minden szerdán 18:30-tól 21:00-ig tartanak.

A helyszín: 1143 Budapest, Semsey Andor u. 25. Vincotte irodaház. A termet a portán megmondják.

A 7, 173, 5 és többi busz, illetve az egyes villamos egy sarokra áll meg, a Hungária krt. sarkán. A zuglói vasútállomás 3 perc gyalog. A parkolás, akadálymentesített közlekedés megoldott.

A helyszín térképen itt.

Számlát egyéb oktatásról kapsz, a számla áfamentes. Ha valamelyik órára nem tudsz jönni, a következő tanfolyamon tudod pótolni az elmaradt órát (órákat)

Jelentkezz e-mailben (kiszamolo kukac indamail pont hu), ha jönni szeretnél.

Share

Magas dinárkamatok Szerbiában

A magyar bankbetéti kamatok már négy százalék környékére csökkentek a sorozatos radikális jegybanki alapkamat-vágás eredményeképpen.

A jelenlegi 4,75%-os jegybanki alapkamat várhatóan tovább fog csökkenni, erre utal az állampapírok hozamai is, az egyéves diszkont-kincstárjegy hozama már négy százalék alatt van. Vagyis a piaci szereplők további erőteljes kamatcsökkentést áraztak be a következő hónapokra.

Ez sajnos előrevetíti a bankbetétek kamatainak további csökkenését is.

Ezért a megtakarításaikat bankbetétekbe fektetők kénytelenek alternatív lehetőségek után nézni, amennyiben keveslik a bankbetétek egyre csökkenő kamatait. Continue reading

Share

7 lecke, amit érdemes megtanulnod

India a Saradha Group csődjétől hangos. Az ismert cégcsoport, amelyik érdekelt volt ingatlanépítésben, utazási irodában, műsorszórásban, pénzügyi szolgáltatásban és hotelokban is, egy jól felépített piramisjátékot űzött a befektetőkkel.

A cégcsoport nevét és ismertségét felhasználva gyűjtött betéteket és bocsátott ki kötvényeket a piaci átlagnál magasabb hozamok mellett, a régi lejáró betéteket és kötvényeket az újonnan befogadott pénzből fedezve.


Continue reading

Share

Miért komplikálod?

Íme egy típuslevél, amiből elég sokat kapok:

“Próbáltam a neten kutakodni az XYZ (német nevű magyar cég, de lehetne bármilyen másik ismeretlen cég neve) befektetési ajánlatáról, amiket az osztrák Zqw Bank (Magyarországon csak az ügynökök ismerik, senki más) által kezelt befektetési számlákon valósít meg. Az XYZ a közvetítő, a Zqw Bank pedig a letétkezelő és egy szerintem magyarországi TBSZ-hez hasonló számláról van szó, amin a kereskedést szinte napi rendszerességgel csinálják. Kétszer voltam náluk a budapesti irodájukban, egyre jobban tetszik a dolog, de így, hogy a neten gyakorlatilag semmi infó nincs róla, nem nagyon merek belevágni. Te esetleg hallottál erről a lehetőségről? Nagyon szívesen olvasnék róla egy véleményt a kiszamolo.hu -n.”

Continue reading

Share

Q kötvényről mit kell tudni?

Hiába írtam már virágnyelven egy kötvényről, mindig tovább bombáztok, hogy írjak róla.

Nos, ha tudni szeretnéd, mi van a Q cég magas kamatozású kötvénye mögött, a legegyszerűbb, ha elolvasod az úgynevezett prospektusát, abból minden kiderül, amit tudnod kell.

Itt találod a dokumentumot.

A kibocsátó nem a Q cég, hanem egy direkt erre a célra létrehozott Kft., amelyik továbbadja a kötvényekből befolyt pénzt a csoport tagjainak. Te ezzel a Kft.-vel vagy jogi kapcsolatban. A Kft. saját tőkéje kerekítés után 0,0%-a a teljes forrásnak, vagyis nem tűnik túl tőkeerősnek. Ezért fogalmaznak úgy, hogy “az átlagostól eltérő kockázatú”. Mivel a pénzt a Kft. tovább kölcsönzi a Q csoport egyes tagjainak,  akkor nem fog tudni fizetni, ha a Q csoport valamelyik tagja nem lesz képes törleszteni a Kft.-től felvett hitelét.

A kötvényre sem az OBA, sem a BEVA védelme nem vonatkozik a prospektus szerint.

Ha a kötvényből idő előtt ki akarsz szállni, nem biztos, hogy találsz rá vevőt, ha mégis, nem biztos, hogy tetszeni fog az ár, amit kapsz érte.

Mindezzel nem azt akartam mondani, hogy nem szabad venni a kötvényből, csak annyit, hogy tényleg az átlagostól eltérő kockázatú. Egy vagyon nélküli Kft.-nek adsz kölcsönt, amelyik a csoport tagjainak ad belőle hitelt. Ha a csoport, vagy annak egy meghatározott tagja csődbe jut, akkor valószínűleg búcsút inthetsz a pénzednek.

Ezzel szemben áll az, hogy a jelenlegi 4% körüli banki kamatok helyett 9% feletti névértékre vetített kamatot kapsz a pénzedért.

Vagyis egy teljesen korrekt üzlet. Ha úgy gondolod, hogy a csoport múltja és jelene alapján sikeres lesz az elkövetkező években, akkor adj neki kölcsön pénzt a jelenlegi kamatok duplájáért, ha erről nem vagy, vagy nem tudsz meggyőződni és a biztonság fontosabb, akkor felejtsd el.

Ne ess abba a hibába, hogy a 9% több mint a 4%, ezért ezt választom. Kockázatot vállalsz, de ezt ki is fizetik a magasabb hozamban.

Share

A cost averaging mitosza

Ügynökök visszatérő, mindenre jó fegyvere a (dollar) cost averaging, vagyis hogy úgy tudod csökkenteni a részvénypiac, aranypiac, vagy bármi egyéb kockázatát, hogy nem egyszerre vásárolsz be, hanem több hónapra elosztva veszel kisebb összegekért az adott értékpapírból/nyersanyagból.

A mítosz szerint így csökkented a kockázatodat, hiszen minden hónapban más áron veszel az adott papírból, ezzel az év végén, vagy az évtized végén egy átlagos áron fogod megvenni az értékpapírt. Ezzel kiküszöbölted az árfolyam-kilengések kockázatát, nem tudtál túl rosszkor belevásárolni a papírba.

Ez nagyon logikusan hangzik, csak éppen butaság. Arra viszont remek, hogy a félénkeket elhitesse, hogy bármit is nyernek ezzel a technikával.

Continue reading

Share

OTP Opus és MOL Magnólia: mit érdemes tudni róla?

Mivel már többen kérdeztétek, mi a véleményem az OTP és a MOL eurós kötvényeiről, az Opusról és a Magnóliáról, illetve mit érdemes tudni róluk, a legegyszerűbb, ha írok róla.

Ez a két kötvény nem az egyszerű kötvények közé tartoznak, ezért olvasd el a kötvényekről szóló írásomat, mert kénytelen leszek rá többször hivatkozni.

Mindjárt kezdeném a legfontosabb információval, ami eléggé behatárolja a lehetséges vevők körét: az OTP Opus kötvény névértéke 125 ezer euró, a Magnóliáé 100 ezer euró. Vagyis csak az tud belőle venni, aki rendelkezik legalább 30 millió forinttal. (A kötvények névérték alatt forognak, így kevesebb pénz is elég, de a nagyságrend azért ez.) Continue reading

Share