Nap képe 12.26

A leggazdagabb emberek személyes vagyona 100-150 milliárd dollár.

(Persze ez nagyrészt csak virtuális vagyon, hiszen egyrészt a mostani részvényárak alapján ér ennyit a vagyonuk, másrészt nem tudják eladni ezeket a részvényeket, mert az elég intő jel a befektetőknek, ha már a tulajdonos is eladja a saját részvényeit.)

Vajon a történelemben mennyi vagyonnal rendelkeztek a leggazdagabb emberek? A kép kattintásra nagyobb lesz, dupla kattintásra még nagyobb, forrás marketwatch.com

Share

Nap képe 12.23

Egy videó, ami elmagyarázza, hogyan működik a társadalom illetve a vagyon eloszlása a társadalomban. 🙂

Update: nem hittem volna, hogy magyarázni kell, de legyen. Tehát ez egy vicces videó, ezért is raktam oda egy szmájlit. A gyengébbek kedvéért akkor használjuk, ha viccnek kell venni, amit írtunk és nem véresen komolyan. Egy jópofa videó, amin jót nevettem, gondoltam karácsonyra pont jó lesz és nem egy marxista kiáltvány. Arra a statisztikára reflektál, hogy míg a felső 1-2% vagyona ütemesen nőtt az elmúlt évtizedben, ez a vagyoni gyarapodás a többi társadalmi osztályt kevésbé érintette. De még egyszer, csak egy vicces videó, semmi több.

Share

Nap képe 12.22

Hogyan alakul a világ eladósodottsága a GDP függvényében? (Forrás IMF)

Amit érdemes megfigyelni, hogy egyedül a háztartások adóssága nem nőtt érdemben az elmúlt évtizedben. (Már a GDP-hez képest, ami csalóka lehet, ha a fizetések növekedése nem követte le a GDP növekedését.)

De ennél is fontosabb, hogy 1970 óta minden 1%-nyi gazdasági növekedés 1,5%-nyi adósságnövekedésbe került a világon.

A finanszírozás költsége is fontos kérdés, a nagy adósságállomány akkor lesz veszélyes, ha elindulnak érdemben felfelé a kamatok és sokkal drágább lesz finanszírozni a hitelállományt, mint eddig.

Share

Nap képe 12.20

Kérdezz meg öt embert, vajon tudja-e, hogy honnan származik a kávé, amit megiszik minden nap, szerinte melyik a négy legnagyobb kávétermelő a világon.

Braziliát a legtöbben eltalálják, mint a legnagyobb termelőt, de melyik lehet a második legnagyobb? Vajon mennyien tippelnének Vietnamra?

(Voltam ott ifjú koromban, meglepett, hogy a piacokon minden sarkon hatalmas zsákokban árulják a több tucat féle kávét. Akkor derült ki a számomra is, hogy a második legjelentősebb kávétermelő a világon az ország. Én se tippeltem volna Vietnamra, mint jelentős kávétermelőre.)

Share

Nap képe 12.17

A legnagyobb amerikai cégek zöme az informatikához, online kereskedelemhez vagy az elektronikai termékekhez köthetőek, az értékelésük szerint 1-2,5 ezer milliárd dollár értékűek. (Apple, Microsoft, Google, Facebook, Amazon, stb.) Vajon hogy alakul ugyanez az orosz cégek esetén? (A kép kattintásra nagyobb lesz, forrás visualcapitalist.com).

Az orosz költségvetési bevételek 40-50%-áért felel az olaj és a gázkitermelés (a piaci ár függvényében) és az export bő 60%-át is ez adja. A világon a harmadik legnagyobb olajkitermelő Oroszország, alig lemaradva a második Szaúd-Arábia mögött.

Share

Nap képe 12.14

“Az infláció csak átmeneti és csak azért van, mert a lezárások miatt elhalasztott vásárlások most realizálódnak.” -mondogatták még nhány hete is a jegybankok. (Azóta már leszoktak róla.) Lefordítva magyarra, hosszú időn keresztül nulla vásárlás történt és most csak azt pótolják be az emberek. Ennek vége lesz hamarosan és újra minden visszatér a normális kerékvágásba.

Ha ez igaz, akkor most pont annyival van az átlag felett az emberek pénzköltése, mint amilyen összegben kevesebbet költöttek a lezárások alatt. Akkor nincs itt semmi látnivaló, a kereslet hamarosan alábbhagy, a termelés is utoléri magát és visszatérünk a korábbi árakhoz, vége lesz az inflációnak.

Ha azért van infláció, mert túl sok pénzt vágtak az emberek közé és úgy általában a piacra, akkor azt kellene látnunk, hogy a visszaesés mértékén felül is sokkal többet költenek az emberek, az inflációt is figyelembe véve.

Ha ez utóbbi az igaz, akkor az inflációt a többlet pénz okozza, ami egy közgazdasági alapvetés: ha ugyanannyi szolgáltatásra és árura nagyobb pénzmennyiség jut, miközben a pénz forgási sebessége nem változik (vagyis nem teszik el az emberek a pénzt részvényekbe, ingatlanokba vagy a párnacihába, mert akkor csak azok ára növekszik, a párizsi, téli zokni és számítógép ára nem, ezt láttuk az elmúlt évtizedben: értelmezhetetlen részvény és ingatlandrágulást, miközben a fogyasztói árak nem nőttek érdemben), akkor a tankönyvi leírás szerint ez inflációt okoz, ha úgy tetszik, leértékeli a pénzt az áruk és szolgáltatásokhoz képest a nagyobb kereslet miatt.

Egy dolgunk van csak: nézzük meg, hogy alakult a pénzköltés átlaga az elmúlt két évben. Ha a visszaesésnél sokkal többet költöttek pluszban az emberek a visszaesés óta, akkor a túl sok pénz a probléma. Ha még mindig nem értük utol magunkat, még mindig kisebb a forgalom két év átlagában, mint a válság előtt volt, akkor csak a hirtelen megugrott kereslet okoz áruhiányt és ez miatt inflációt. (S természetesen a két dolog együtt is igaz lehet, de akkor ne mondogassuk, hogy csak az áruhiány okozza az inflációt, az csak rátett egy lapáttal, hogy az emberek el akarták költeni a sok pénzt, de nem volt elég kínálat.)

Mennyi pénzt költöttek az emberek az elmúlt években?

forrás: Fidelity

Share