Mi lenne, ha így élnénk?
Jelenleg a világon egyre nagyobb probléma a társadalom szétszakadása, a szegények egyre szegényebbek és a gazdagok egyre gazdagabbak. Az emberek (de a cégek és az államok is) soha nem látott mértékben adósodnak el és nem igazán lehet látni, hol lesz ennek a vége, vagy mi lenne a megoldás a társadalom szétválására.
Nagyon úgy tűnik, hogy nem igazán működik jól a dolog, sem a társadalmi olló szétválásával, sem az eladósodottsággal nem tudunk mit kezdeni. (Pontosabban lehetne mit kezdeni, a nagyon gazdagok adóztatásával, az örökölt vagyon adóztatásával, a túl nagyra nőtt multinacionális cégek kellően hatékony szabályozásával, a hitelek visszaszorításával, de a politikai akarat egyértelműen hiányzik gyakorlatilag az egész világon.)
Lehetne-e ezt másképp csinálni és az jobb lenne-e vagy rosszabb?
A Biblia nagyon érdekes társadalmi-gazdasági modellt állított fel, ami alapjaiban változtatná meg a világ társadalmi berendezkedését és a vagyoni megosztottságot, ha betartanák azt az emberek.
Az egyik ilyen rendelkezés volt a Bibliában a szombat, vagyis a nyugalom napjának a bevezetése. Az emberek kapzsiságból, mohóságból vagy éppen a megélhetéstől való félelemtől hajtva éjt nappallá téve dolgoznak gyakran, a munkát vagy az általa megszerezhető vagyont mindennél fontosabbá téve az életükben.
A szombatnapi kötelező pihenés ezt írta felül. Minden héten egy napon keresztül tilos volt mindenféle munkavégzés, le kellett nyugodni, ki kellett szállni a mókuskerékből egy napra. El kellett engedni a pénz hajszolását vagy a megélhetés miatti aggódást, hétről hétre.
Sok ember életét jobbá tenné, ha adna magának minden héten egy napot, amikor nem hajlandó a megélhetéssel és a pénzzel foglalkozni. Jóval kevesebb kiégett ember és tönkrement család lenne szerte a világon.
A másik ilyen rendelkezés, ami már nem csak az egyén, de az egész társadalom életét is befolyásolta, a szombatév. Amint az a nevéből kitalálható, minden hetedik évben egy egész éven át tilos volt művelni a földet, a tartalékokból és abból kellett megélni, amit a föld magától megtermett.
Ez már egy igazi próba volt, el kellett hinni, hogy lesz mit enni akkor is, ha nem hajtják a pénzt napról napra, hétről hétre. Nagyon jó gyógymód volt a kiégés ellen, hogy egy évig fel kellett függeszteni a munkát, a karriert és minden mást, amiről a legtöbb embernek az élete szól. Helyette lehetett más fontos dolgokkal foglalkozni egy éven át.
De a szombatévnek volt egy másik szabálya is: a hitelezőknek el kellett engednie az adósságokat.
