Mi lenne, ha így élnénk?

Jelenleg a világon egyre nagyobb probléma a társadalom szétszakadása, a szegények egyre szegényebbek és a gazdagok egyre gazdagabbak. Az emberek (de a cégek és az államok is) soha nem látott mértékben adósodnak el és nem igazán lehet látni, hol lesz ennek a vége, vagy mi lenne a megoldás a társadalom szétválására.

Nagyon úgy tűnik, hogy nem igazán működik jól a dolog, sem a társadalmi olló szétválásával, sem az eladósodottsággal nem tudunk mit kezdeni. (Pontosabban lehetne mit kezdeni, a nagyon gazdagok adóztatásával, az örökölt vagyon adóztatásával, a túl nagyra nőtt multinacionális cégek kellően hatékony szabályozásával, a hitelek visszaszorításával, de a politikai akarat egyértelműen hiányzik gyakorlatilag az egész világon.)

Lehetne-e ezt másképp csinálni és az jobb lenne-e vagy rosszabb?

A Biblia nagyon érdekes társadalmi-gazdasági modellt állított fel, ami alapjaiban változtatná meg a világ társadalmi berendezkedését és a vagyoni megosztottságot, ha betartanák azt az emberek.

Az egyik ilyen rendelkezés volt a Bibliában a szombat, vagyis a nyugalom napjának a bevezetése. Az emberek kapzsiságból, mohóságból vagy éppen a megélhetéstől való félelemtől hajtva éjt nappallá téve dolgoznak gyakran, a munkát vagy az általa megszerezhető vagyont mindennél fontosabbá téve az életükben.

A szombatnapi kötelező pihenés ezt írta felül. Minden héten egy napon keresztül tilos volt mindenféle munkavégzés, le kellett nyugodni, ki kellett szállni a mókuskerékből egy napra. El kellett engedni a pénz hajszolását vagy a megélhetés miatti aggódást, hétről hétre.

Sok ember életét jobbá tenné, ha adna magának minden héten egy napot, amikor nem hajlandó a megélhetéssel és a pénzzel foglalkozni. Jóval kevesebb kiégett ember és tönkrement család lenne szerte a világon.

A másik ilyen rendelkezés, ami már nem csak az egyén, de az egész társadalom életét is befolyásolta, a szombatév. Amint az a nevéből kitalálható, minden hetedik évben egy egész éven át tilos volt művelni a földet, a tartalékokból és abból kellett megélni, amit a föld magától megtermett.

Ez már egy igazi próba volt, el kellett hinni, hogy lesz mit enni akkor is, ha nem hajtják a pénzt napról napra, hétről hétre. Nagyon jó gyógymód volt a kiégés ellen, hogy egy évig fel kellett függeszteni a munkát, a karriert és minden mást, amiről a legtöbb embernek az élete szól. Helyette lehetett más fontos dolgokkal foglalkozni egy éven át.

Hogyan vegyél ki egy év szabadságot?

De a szombatévnek volt egy másik szabálya is: a hitelezőknek el kellett engednie az adósságokat.

5 Mózes 15: Minden hetedik év végén engedd el az adósságokat! Az adósságelengedés módja pedig ez: minden hitelező engedje el azt a kölcsönt, amelyet a felebarátjának adott: ne hajtsa be azt felebarátjától, a testvérétől, mert adósságelengedést hirdettek az Úrért….. légy hozzá bőkezű, és adj neki szívesen kölcsönt, amennyire szüksége van, és amiben szükséget szenved. Vigyázz, ne támadjon szívedben ilyen alávaló gondolat: közeledik a hetedik esztendő, az adósságelengedés éve, és ne nézz emiatt rossz szemmel szegény testvéredre! Mert ha nem adsz neki, az Úrhoz kiált majd miattad, és vétek fog terhelni téged.

Ez egy igazi kemény dió volt. Hiszen ami a hitelfelvevőnek adósság, a másik oldalon az valakinek a megtakarítása. Azonban minden hetedik évben egy kisebb-nagyobb vagyonkiegyenlítődés történt az adósságelengedés miatt. Persze kölcsönadni nem volt muszáj, maximum ha valaki önhibáján kívül került nehéz helyzetbe és csak annyi volt az elvárás, “amiben szükséget szenved”. Viszont nem lehetett csak tőkejövedelemből megélni generációkon át a hitelelengedés miatt.

(Bár hozzáteszem, nem igazán tartották be ezt a törvényt (sem) az érintettek, ennek lett a következménye a babiloni fogság, ami azért tartott hetven évig, mert 490 éven át “felejtették el” megtartani a szombatévet és így utólag egyben tudták le a dolgot. De ez már egy másik történet.)

S volt még a Jubileum éve, ami minden hetedik szombatév után következett. Ez annyival volt több egy normál szombatévnél, hogy minden termőföldnek és hozzá tartozó ingatlannak vissza kellett szállnia az eredeti tulajdonosára. Ingatlant (termelőeszközt) nem lehetett felhalmozni, mert minden ötvenedik évben visszakerült az eredeti tulajdonosához. Tulajdonképpen csak lízingelni lehetett a termőföldet, maximum ötven évre.

3 Mózes 25: Szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek felszabadulást az ország minden lakosának…hadd jusson hozzá újra mindenki a birtokához, és hadd térjen vissza mindenki a nemzetségéhez…Ha eladsz honfitársadnak valamit, vagy vásárolsz valamit honfitársadtól, ne csapjátok be egymást! Az örömünnep évét követő esztendők száma szerint vásárolj honfitársadtól, az pedig a termő esztendők száma szerint adjon el neked. Ha több esztendő van hátra, többet fizess érte, ha kevesebb van hátra, kevesebbet fizess.

A bibliai alapelvek szerint tartósan nem tudott (volna) szétszakadni egy társadalom nagyon szegényekre és nagyon gazdagokra. Hétévente mindenki adósság nélkül indult a következő hét évre és ötvenévente a termőföld is visszakerült az eredeti családhoz, tehát a generációkon átívelő vagyonfelhalmozás sem működött.

Ezek az elvek mentén egyszerűen nem tudna kialakulni a szupergazdagok rétege, ahogy a tartósan adósságban élő “szuperszegények” rétege sem. Lennének vagyonos családok, ahogy sok szegény is, de nem a mai szinten.

A Biblia nem kommunista, nagyon nem, azonban amint látszik, nem is kapitalista. A magántulajdon védelme és az egyén anyagi jóléte mellett legalább akkora hangsúlyt fektet a társadalom anyagi jólétére is. (Sok szó esik az özvegyek, árvák, de még a bevándorlók (“jövevények”) anyagi megsegítéséről is a Bibliában, de ez már részben egy másik téma.)

Az első könyvem: A Biblia és a pénz

Érdemes eljátszani a gondolattal, milyen világban élnénk, ha betartanánk ezeket az alapelveket. Lenne-e értelme csak a pénznek élni, milyen lenne az élet, ha nem alakulnának ki gigászi multivállalatok, nem lennének emberek, akik annyira gazdagok, hogy már kínjukban megveszik az ötvenedik sportautót a gyűjteményükbe, milyen lenne, ha a gazdaság minden hetedik évben leállna egy év pihenőre és így tovább. Nem lennének hitelbuborékok, de nagy felfutások sem, nem lenne hitelből való fogyasztói modell, nem lehetne cél a folyamatos növekedés és nem lenne annak a kényszere sem.

Biztos, hogy teljesen más lenne az élet, mint most, a kérdés, hogy vajon rosszabb lenne-e?

Még mielőtt félreérted: a mai világot nem lehetne ilyenre átalakítani, a cikk nem arról szól, hogy ezt kellene tenni. Ez egy felvetés, hogy vajon nem működne-e jobban a világ ilyen elvek mellett. Úgy hívják, hogy gondolatébresztő cikk, semmi több. Igen, teljesen más lenne a világ és sok minden nem lenne és sok minden más lenne. Lenne sok előnye és természetesen hátránya is a mai állapotokhoz képest. De a mostani rendszer sem jó, akkor sem az, ha te éppen a nyertese vagy.

Share

189 hozzászólás

  • Gergő
    Miklós, illetve olvasók közül aki már csinált szombatévet: én azt nem tudom elképzelni, hogy 1 év kihagyás után akarnám folytatni a munkát, illetve hogy egyáltalán tudnám (merthogy lemaradnék a többiekkel szemben). Ezzel mi a helyzet, mik a tapasztalatok? illetve aki csinálta: mit csináltatok abban az egy évben?
  • TT
    Attól tartok, hogy ezt most sokan úgy fogják érteni, hogy te el akarod venni a vagyonukat, amiért küzdöttek, hogy a lusta, semmirekellő rétegnek add. És persze egyből megmagyarázzák, hogy ez az egész miért nem működne.
    Én inkább csak gondolatébresztőnek tekintem a cikket, tényleg érdekes, hogy mi lenne, ha ezeket az elveket valamilyen formában (hiszen ilyen drasztikusan már akkor sem működtek) átültetnénk az életünkbe.

    Érdemes elgondolkodni sokaknak, mi is a legfontosabb az életében. S sajnos sokaknak a pénz az, azért féltik annyira. Nem tudják elengedni, félnek, hogy elveszik tőlük és mi lesz velük, ha kevesebb pénzük lesz. Ők a pénz rabszolgái és nem a pénz az ő szolgájuk.

    S ez nagyon szomorú.

    De válaszolva felvetésedre, a Biblia azt is mondja, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyen. Van, aki nem képes dolgozni, azt támogatni kell. S van, aki nem akar, annak enni sem kell adni.

    Tehát szó sincs arról, hogy ingyenélőket kellene bárkinek is támogatnia.

  • TT

    Ha nem tudsz megélni a megtakarításaid hozamából, akkor azért a szombatév után nem árt folytatnod a munkát. Nem feltétlenül azt, amit előtte, de azért nyilván rá fogsz kényszerülni, hogy csinálj valamit.
  • eferix
    Jól hangzik, csak megállna az emberiség fejlődése. Mégis mi a fene motiválna bárkit is nagyobb teljesítményre, magasabb hatékonyságra, ha pár év múlva úgyis elbukja az egészet, amit addig felépít? Ki adna munkát az államon kívül? Utóbbit tudjuk, hogy nem működik.
  • SzaboZ
    Nem lenne 6 évesnél hosszabb futamidejű hitel, és befektetés.
    Lakáshitel, nyugdíjmegtakarítás, részvénypiac.
    A középkorban biztos jól működne..

    VAGY kijatszanánk, mint az okos zsidók, ld. shabeszgój..
    (Szombaton nem dolgozhattál se tr, se szolgáf, marhád, stb. De ha volt egy szállodád, azt nem zárhatad be szombatra, úgyhogy péntek este papíron “eladták” a portásnak. A törvény betüje betartva, a szelleme kijátszva.)

  • eferix
    Szerintem nem az a világ legnagyobb problémája, hogy egy marék ember meg tud venni 50 sportautót is. Egy valódi önerőből meggazdagodott embereknek nem is ez a legfőbb vágya, bármennyire is gondolja ezt a pórnép. Nyilván nem az állami pénzből kitömött nímandokra gondolok, hanem a Gates és Buffet félékre. Ha kiosztanák a vagyonukat (ahogy sokan szeretnék) azzal egy napra enni adhatnának a nélkülözőknek, akiknek egyáltalán nem oldódna meg a problémájuk ezzel. Ez olyan, mint, amikor aprót adunk a koldusnak – konzerváljuk a helyzetet. Ellenben, ha megpróbáljuk segíteni őket, új technológiák kifejelsztésével, védőoltásokkal, oktatás fejlesztéssel, akkor elindulhatnak a fejlődésben. 

    Ne felejtsük el, hogy a szegényeken csak gazdagok tudnak segíteni, ugyanis üres tálból nem lehet enni adni, másrészt munkát sem tudnak adni egymásnak.
  • Sokasebi
    Én támogatom ezt, de akkor valszeg földművelés helyett mindenki csak hiteleket kergetne.
  • Kiszamolo
    eferix, miért lenne baj, ha azt mondanád, hogy van egy szép házam, eltartom a családom, mindenem megvan, nem is akarok többet?

    Ezt hívják úgy, hogy elég.

    Abban igazad van, senki nem akarna kétszáz vagy húszezer fős cégeket felépíteni. De az tényleg akkora baj lenne, ha kisvállalkozások lennének helyette?

    Biztos, hogy rosszabb lenne az életed minősége, ha nem jönne ki minden évben új modell az okostelefonból vagy nem Kínából rendelnél minden csecsebecsét?

  • Laci bácsi
    Miklós a tőle jól megszokott sztereotípiákkal drukkolt ismét elő. Köszönjük.

    Tényleg nem bántásból, de nézz utána, mit is jelent ez a szó, mert semmi értelme ebben a mondatban. Csak hogy legközelebb jól használd majd.

    Egyébként szívesen.

  • Gábor
    Pont tíz éve nem dolgozok és már soha többet nem tudnék. Viszont egész életemben erre vártam, vágytam.
  • Zabalint
    Az adósság elengedéssel az a gond, hogy ha rendszeres, akkor a hitelezés is ennek megfelelően alakul, azaz minden hitelező éa hitelfelvevő kalkulál vele, ami vagy befagyasztja a hitelpiacot, vagy megkerülik az egészet, esetleg valamiféle biztosítékot alkotnak, ami miatt 7 éven belül mindug behajthatóvá válik a tartozás.

    A legnagyobb gond ezzel, hogy valójában épp emiatt nem segítene a tarsadalmi szétszakadáson, hanem erősítené, hiszen hiába motivált valaki, jó elképzeléssel, talpraesetten indítana vállalkozást, ha nem kapna hozzá a piacról tőkét, hiszen iylen feltételek mellett senki sem merne kockáztatni. De ugyanez igaz pl. diákhitelre is.

    Az a gond, hogy egy teljesen hitelre épült világot próbálsz meg egy másfajta hitellel elképzelni. De mi lenne, ha nem a hitel lenne az egész gazdaság alapja?

    Egyébként meg tőkét lehet szerezni a piacról befektetés és nem csak hitel formájában. De még egyszer: miért kellene alapnak lenni, hogy még a tanuláshoz is hitel kell, ami egyedül a hitelt nyújtónak jó?

  • zerohu
    Sabbaticallal nekem is az a bajom, hogy nem oldja meg veglegesen a problemat csak elnapolja egy idore. Ahelyett hogy 1 ev szunet utan az ember teli energiaval alig varna hogy ujra visszaterjen dolgozni, sanszos hogy inkabb megszokna a jot, es megrosszabb lenne utana visszamenni. Szerintem a valodi megoldas, az errefele nem tul nepszeru FIRE-ben rejlik. Ha az valaki ossze tud rakni egy akkora befektetesi protfoliot ami legalabb mar az alapveto szuksegleteit fedezi (nem fagy meg, nem hal ehen) elete vegeig, mar az is hatalmas segitseg lehet. Onnantol kezdve vallalhat akar rosszul fizeto, de elvezetes/stressmentes munkat, dolgohat reszmunkaidoben, vagy alkalmankent, indithat kisvallalkozast, stb. Ebbol tudja fedezni az extra kiadasait. A kovetkezo szint meg az amikor mar erre sincs szukseg.
  • Zabalint

    Ha van egy szép házad, és a mai fejlett világbeli értelemben el tudod tartani a caaladodat, akkor világ szinten a felső 1-2%-ba tartozol. Ha “igazságot szolgáltatnának” a szélsőbaloldaliak vagy az őskeresztény módon gondolkodók, akkor nem ez a színvonal lenne számodra, hanem bizony többek között tőled is, de tőlem is elvennék, amink van.

    Emellett vannak ágazatok, ahol kell a tőkehalmozás, hogy egyáltalán működni fejlődni lehessen. Amik nélkül nem csak te, de az átlagember sem lehetne ott, ahol van.

    Megint a mai világot próbálod meg elképzelni. Miért gondolod, hogy szükség lenne azokra az ágazatokra, amihez kell tőkefelhalmozás? Hiányozna az internet, ha nem is létezne? Nem.

    S senki nem vesz el semmit. De nem lenne értelme pénzt felhalmozni a szükségeiden kívül, mert akár hitelt adsz belőle, akár termelőeszközt veszel, azt elveszíted. Egy bizonyos szint felett viszont nem lenne értelme sem magadra költeni a pénzt.

    Élnél egy kényelmes életet, de nem akarnál annál többet. Miért is lenne az annyira szörnyű?

  • dinnyesbacsi
    Ha nem alakulnának ki nagyvállalatok, minden sokkal drágább lenne, mert egy csomó mindennél egyszerűen kell a méretgazdaságosság.
    Egyébként senkit nem tart vissza semmi attól, hogy az itt leírtak szerint pihenjen néha, csak saját maga (már akit)

    S mekkora gond is lenne, ha csak három nadrágod lenne és nem lenne tele kínai kacattal az összes fiók, igaz? 🙂

  • Adócsaló vállalkozó
    Ezt a szombatot és szombatévet mára továbbfejlesztették.
    Az emberek egy részére eső szombatokat és szombatéveket az emberek másik része tartja, ezért havi rendszeres jövedelmet kapnak.

    Viccet félretéve, nem hiszem, hogy ez jó ötlet.
    Szerintem a folyamatos munkát kellene csökkenteni. Lehetne a napi 4-6 órás munkaidőt bevezetni, vagy éppen a heti, havi, évi munkaidőből kellene leadni.

    Én pl. egy tönkrement házasság hatására az éves munkaidőmet jelentősen redukáltam úgy, hogy a jövedelmem nem csökkent jelentősen. Tudom, ezt nem mindenki tudja megtenni, én szerencsés voltam.
    Így most van időm a családra, a következő diploma megszerzésére, és arra, amire akarom.

  • Danhadnagy
    Ki akarna visszamenni a középkorba? Én biztos nem. Mehetne mindenki földet túrni, aztán a hatékonytalanság miatt lenne egy kis éhinség, kb. 2 milliàrd ember halna Meg.
    Biblia idejében még nem tudták, mi az a jogi személy, ezt most hogy oldanák Meg?

    Szoktam gondolkodni, mit dolgoznék, ha nem lenne Internet. Talán elmennék rendőrnek.

  • Miért van ez így?
    Ha az Úr/Jézus/a Biblia több mint 2000 év alatt sem tudta ezt az állapotot létrehozni, ezután sincs sok remény. Sőt pont az ellentétes folyamat valósul meg exponenciális módon.
  • Tiboro
    Az alapotlet jó, egyébként a legtöbb szupergazdag azért vissza is ad a tarsadalomnak a kötelező adón felül (adomány, oktatás, támogatás stb). A kommentek között szoba került h mi történne ha a gigacegek helyett sok kis apró cég végezne el ugyanazt a munkát. Szerintem akkor egyrészt drágább lenne minden, másrészt a kis cégek kevesebb bért tudnak kitermelni tehát a jövedelmek is visszaesnenek. Tehát egy gyors átmenetet eléggé megerezne mindenki. Meg tudjátok nehet dolog azt is felmérni hogy mi az elég. Nekunk már nem lesz nyugdíjunk elvileg, tehát a feleségemmel együtt kell mai értéken olyan 150 milliónyi toke mire nyugdíjba vonulunk. Na most mi meg talán még tudjuk csinálni de a többség nem fogja tudni. Akkor kinek kellene visszaadnia a közösbe? Es ki tudja milyen orvosi koltsegek varnak rank a jovoben.Lehet meg ez is keves lesz.
    Csak elmelkedek egyébként, de kiváló gondolatebreszto ismét
  • John Smith
    Racionálisan nézve, kivihetetlen. Képzelem, hogy hívom a mentőket, erre közlik, hogy bocs, de szombat van. Ami ókori körülmények közt esetleg, talán, úgy-ahogy működne, az a gyakorlatban megbukik.
  • expect
    Egy sokszáz/ezer éve meghaladott világra íródott tanmesekönyvet ráhúzni a mára nem túl értelmes dolog. Aki mégis szeretné, azt szerintem semmi sem tartja vissza attól, hogy 100+ milliós ház vásárlása helyett vegyen egy fél hektáros parcellát vmi zsákfaluban, felhúzzon rá egy tákolmányt és a vagyonából, illetve a havi jövedelméből szétosztogasson mindent, ami nem a létfenntartáshoz szükséges.
  • B.Ottó
    ööö… nem, nem csak az lenne a baj, hogy három nadrágom lenne hanem az, hogy nem lenne zinternet, nem lennénk autók, nem működne a mezőgazdaság, a gyógyszergyártás, áruszállítás stb, vagyis visszatérhetnénk a bibliai putrikhoz. A fentieket és még 100 más dolgot csak a nagyvállalatok képesek a megfelelő mennyiségben és minőségben előállítani.

    Egyébként érdekes olvasni ahogy te a 150+ milliós budaörsi házadból elmélkedsz azon, hogy nagy gond-e ha valakinek csak három nadrágja lenne.

  • Satyi
    Én ezt nem tudom felfogni hogy működne, hogy az eredeti tulajdonosra szálljon vissza. Ruandában pl abból lett a gebasz, hogy 1-2000m2 és telket örököltek 4-en vagy többen. Szóval ha van X javam, foldem, ami elég pl egy milliárd embernek akkor az 7 milliárdnál egyheted juss lesz. Ok talán nem lenne sohasem 7 milliárd ember ilyen rendszerben. Ami viszont tetszett nekem az Jared Diamond Összeomlás könyvében szerepelt, valamelyik kis szigeten többszáz évre kaptak földet a családok, érdekük volt úgy művelni hogy ne csökkenjen a termőképessége, úgy adta át az utódoknak
  • sifarr
    “A Biblia … A magántulajdon védelme és az egyén anyagi jóléte mellett legalább akkora hangsúlyt fektet a társadalom anyagi jólétére is.”
    Itt érhető tetten az egész írás önellentmondása. Ugyanis a Biblia, a mózesi törvények nem egy társadalom életét akarja szabályozni, hanem a szövetség, az Isten népének népének (mai szóval az egyház) életét. A kiindulópont és az alap a Tízparancsolat első négy parancsolata, a többi már ebből következik.

    Tehát az izraeli társadalom, azaz a zsidók, amit szabályozni akart a Biblia, az nem társadalom volt? Te érted, hogy mit akartál ezzel mondani? 🙂

    Illúzió egy olyan társadalomban, világrendben reménykedni, arról akár gondolkodni, amelyben Isten rendje Isten nélkül (és hit nélkül) megvalósítható. Még hittel is nagyon nehéz, ahogy az ószövetségi Izrael vagy az újszövetségi egyház élete bizonyítja.

    Senki nem mondta, hogy meg lehetne ezt ma valósítani. A cikk arról szól, mi lenne, ha és nem arról, hogy csináljuk meg vagy akár meg lehetne csinálni világszinten.

  • Blend Ahmed
    Gondolatkísérletnek mindenesetre szép, és vannak is vallásokra alapuló közgazdaságtanok, en.wikipedia.org/wiki/Religious_economy

    De mi a megvalósulás/megvalósíthatóság esélye, ha még pár tízezer/százezer zsidó sem tartotta be igazán, akkor hogyan tartaná be nyolcmilliárd ember?

    Valószínűleg az ilyen elképzelések megvalósíthatóak (pl. kommunák, kibucok, szívességbankok), ahol a közösség kis létszámú, mindenki ismer mindenkit, és van bizalmi tőke.

  • kovásznai
    Az eszmefuttatásodban szereplő modellel egy baj van: nem működik. Lehet – bár nem vagyok meggyőződve róla -, hogy 3000 évvel ezelőtt egy nagyon szűk közegben volt valami hasonló de 3000 évvel később nem üzemel.

    Lehet polemizálni, hogy milyen jó lenne az anarchia mert az is egy szép eszme, vagy milyen jó lenne a kommunizmus mert a végcél ott is nemes, csak épp teljesen felesleges ugyanis ha tényleg életképesek lennének akkor így működne a világ. De nem azok.

    Emberi – állati viselkedésben egyaránt és gazdasági téren is egyetlen életképes és valóban működő modell van az pedig az evolúció / természetes kiválaszt(ód)ás. Semmi más nem működik. Mindig lesznek és mindig voltak csórók is meg gazdagok is. Aki ezen rugózik az a napsütés vagy az eső ellen is indíthat egy filozófia hadjáratot.

    Legközelebb írd bele, hogy szerintem és mindjárt másképp fog hangzani az egész hozzászólásod, nem kinyilatkoztatásnak fog tűnni, csak annak, ami: a véleményednek.

  • Zabalint

    Az emberi civilizáció semmit nem fejlődött volna, ha mindenki élné csak az életét. Nem csak internet nem lenne, hanem mondjuk nagy eséllyel nem élnénk az életünket, hiszen nem lenne olyan szinten az egészségügy, hogy a gyerekek nagy része megélje a felnőttkort.

    Ok, ha hitel helyett van más módja a tőkefinanszírozásnak, akkor működne máshogy, de amit te írsz, az túlmutat mindezen, és pontosan ugynaazon okokból nem működik, mint a kommunizmus.

  • V.A.Laki
    H.G.Wells egyszer azt irta (nem pontosan, de kb.), hogy a civilizacio a tudas felhalmozasanak es a katasztrofanak a versenyfutasa. A kapitalizmus bune nem az, hogy ma egy atalgos mobiltelefon szamitasi teljesitmenye nagyobb, mint 1980-ban az osszes szamitogep egyuttes teljesitmenye a kontinensen, hanem hogy ez a rengeteg eroforras baromsagokra megy, idiota Jozsef nyomkod egy hulye appot, mikozben kocsikazik.

    En sem tudok hinni egy spiritualis kiskozossegi lethez valo visszateresben. Ez addig nosztalgikus, amig nem tudod, hogy a kozepkorban Europa 90%-a napi 2000-nel kevesebb kaloriat evett, egy olyan trivialis dolog, mint az asztalra kerulo kenyer elkeszitesevel a csalad tobb tagjanak fel napja elment, neha az emberek harmada meghalt pestisben vagy tifuszban, ket ujszulottbol egy elte meg a felnottkort, ha egy nemes unalomuzesbol lelott egy jobbagyot, max penzbuntetest fizetett, stb.

  • Adócsaló Vállalkozó

    “Abban igazad van, senki nem akarna kétszáz vagy húszezer fős cégeket felépíteni. De az tényleg akkora baj lenne, ha kisvállalkozások lennének helyette?”

    Igen, szerintem baj lenne, ha nem lennének nagyvállalatok. Vannak szektorok, ahová kisvállalkozásként bekerülni lehetetlen. Hogy oldanád meg a ternelést és a kutatást például az energiaszektorban, a gyógyszeriparban, az autó- és gépgyártásban? Tényleg túl vannak támogatva a multik és túl vannak terhelve a kisvállalkozások, de nagyok nélkül megáll az élet. Ám nagy lehet sok kicsi összefogásából is…

    Abban egyetértek, hogy tényleg van elég. Én közel elértem azt az állapotot. Kis vállalkozásomban most hajtok végre egy (számomra) nagyobb fejlesztést, lesz egy kis (kb. fél év árbevétel) összegű hiteltörlesztés, és kész. Lesz egy kellemes jövedelmem, elég szabadidőm. Következő célom a gyerekek elindítása.

    Például az autó csak akkor hiányozna, ha létezne. Ahogy a mobiltelefon és sok minden más is. Amíg nem voltak, nem is tudták az emberek, hogy kell nekik. Nyilván alacsonyabb technikai szinten élnénk, de nem biztos, hogy rosszabbul. A kilencvenes években is volt élet, amikor se telefon, se mobil, se autója nem volt az átlagembernek, internetről, webáruházról és sok minden másról nem is beszélve. Tévé volt a magyar egy, oszt jónapot.

    Pedig az most volt harminc éve és mégis éltünk valahogy.

    Egyedül talán a gyógyszer hiányozna, bár védőoltások már akkor is voltak, amikor még nem léteztek multi gyógyszergyárak.

    Egyébként mióta léteznek a multik? 50-60-90 éve? Miért teszünk úgy, mintha mindig léteztek volna?

    A globalizáció is néhány évtizedes mutatvány, előtte nem Kínában meg Bangladesben gyártottak minden szemetet a multiknak.

  • Adócsaló Vállalkozó

    “Pont tíz éve nem dolgozok és már soha többet nem tudnék. Viszont egész életemben erre vártam, vágytam.”

    Ez szép, de…
    Nem tudom, mennyi idős vagy, vagyis mennyit fogsz még élni. Én tervezek még vagy 30-40 évet, és ilyen távlatban azért erős változások jöhetnek. Nem merném a jelenre bízni a jövőmet…

  • Blend Ahmed

    “Az emberi civilizáció semmit nem fejlődött volna, ha mindenki élné csak az életét.”

    Gondolod, hogy mindent a pénzt mozgat? Én szeretném remélni, hogy az alkotó, újító szellem anyagi ösztönzés nélkül is kibontakozik.

    Találmányok akkor is keletkeztek, amikor még nem létezett találmányi védettség. A kereket sem szabadalmaztatták le a hivatalban, és a feltalálót sem illette meg 50 évig jogdíj utána, és mégis mennyi minden “fel lett találva”.

    Vajon Homérosz szórakoztatás/oktatás céljából írta meg az Íliászt, vagy pedig csak azért, meg minden hexameter után kapott 1 aranyat?

  • .....
    Nekem ezzel a modellel pont az a bajom, hogy nem alakulnak ki nagy cégek és nem lenne cemtralizált vagyon. Innentől nem lenne pénz kutatás-fejesztésre, nem lenne gyógyszerkutatás, számítógép és sok minden más.
    Persze így meg nagyon sok pénz olyan helyen van, ahol semmi jót nem tud eredményezni, cserébe kárt okoz. (50. sportkocsi jó példa erre. Még annak sem lesz jobb tőle, aki megveszi, de csomó természeti erőforrásba került a gyártása.)

    Ha már fiktív modellek, én inkább a természetet emelném jogi személy kategóriába, amitől a termelők/gyártók megvehetik a természeti javakat és bérelhetik a helyet a hulladéknak.
    Egy kis nejlonzacskó legyártása 0.3Ft, d kétszáz év, amíg elbomlik? Kétszáz évig kell rá vigyázni, évente mondjuk 2Ft, ez egyből 401Ft az ára, amiből 400 megy környezetvédelmi adóba. (Ami értelmesen lenne elköltve.)
    Egyből más lenne az ára egy repülőjegynek/autónak/benzinnek.

  • Kiszamolo
    Az azért megvan mindenkinek, hogy a multinacionális cégek zöme néhány évtizede létezik csak? Ami ma már természetes, még száz éve sem volt az.
  • .....
    az életem nem lenne rosszabb, ha nem vehetnék évente új telefont, de sokkal rosszabb lenne, ha a gyerekem nem kaphatná meg a kötelező oltásokat, mert nem lenne ki legyártsa.

    Védőltás már az 1700-as évek végétől létezik, az első kötelező védőoltást itthon 1876-ban vezették be, de már a század elején is aktívan oltottak itthon. Melyik multi gyártotta a vakcinákat? Ja és nem is volt szabadalmaztatva szerintem egyik oltás sem. 🙂

  • Zsófi
    Miklós!
    Ha építkezik ne sajnálja az időt az igények megfogalmazásáról. Inkább legyen kisregény, mint 3 mondat.
    Érdemes belsőépítészt, lakberendezőt fogadni, mert megéri: akkor lesz az igényeikhez igazított a ház. Nem a falszínt fogják megmondani, csak pont jó méretű lesz a nappali, a kanapé, elfér a konyhában mindenki, aki akar és nem fog senkinek a háta beállni egy ebéd elkészítése után, stb, stb. Persze, ha elkészül a kisregény.
    Megéri műszaki ellenőrt fogadni. A kivitelező műszaki ellenőre nem az építtető érdekeit védi, ahhoz külön ember kell. Olyan, akik kimegy és visszabontatja a rosszul felrakott akármit. Kömkel szerintem is jó, kérdés, van-e kapacitása.
    (Mivel lezárult már a januári topic, ide írom. Nem muszáj megjelennie.) Üdv.
  • Attila
    “A kilencvenes években is volt élet, amikor se telefon, se mobil, se autója nem volt az átlagembernek, internetről, webáruházról és sok minden másról nem is beszélve. Tévé volt a magyar egy, oszt jónapot.”

    100 évet is vissza lehet menni, az ember túlél minden helyzetben. Persze akkor volt pl. gyermekbénulás meg egy sor más betegség. Az ilyet úgy kell elképzelni inkább, hogy pl. elveszted a gyerekedet a ma gyógyítható betegség miatt. Ez is belefér?

    Lehet, hogy valakinek igen, másnak meg nem. Vagy vehetjük a ma triviális víztisztítókat, amik megakadályoznak betegségeket Afrikában. Nézz meg egy videót a neten, ahogy a guineaférget szednek ki egy emberből (az a jó hosszú parazita), aztán mondd, hogy nyugodtan menjünk vissza az időben.

    Kezdek belefáradni, hogy ennyien nem értik. De visszakérdezek: ha te lennél a bot rossz végén és a te gyereked halna meg Indiában csak azért, mert szegény vagy, hogy mások gazdagok lehessenek, neked beleférne?

  • Hunt3r

    “ De nem lenne értelme pénzt felhalmozni a szükségeiden kívül, mert akár hitelt adsz belőle, akár termelőeszközt veszel, azt elveszíted. Egy bizonyos szint felett viszont nem lenne értelme sem magadra költeni a pénzt.”

    Azt ugye tudod, hogy ebben az esetben neked se lenne 100+ millió forintos házad, meg jól fizető vállakozásod? Hisz nincs internet, sőt nagy eséllyel kb. 200-300 évvel ezelőtti szinten élne a társadalom, minden szinten. Szóval jó eséllyel a földön dolgozna az egész család, reggeltől estig, esetleg a gyárban a szalag mellett. Merthogy ezekkel a feltételekkel nem lett volna eredeti tőkefelhalmozás, monopóliumok létrejötte, semmi ami vitte előre a fejlődést.

    De persze, tuti jó lenne vályogházakban élni, és 10+ gyereket vállalni kényszerűségből, majd hatot eltemetni 10 éves koruk előtt.

    Nem tudom mi törtent veled, de kezdesz nagyon furcsa dolgokat prédikálni.

  • Treil
    A szegénység oka hogy 6 milliárd ember számára nincs elég erőforrás. Régen ennek technológiai okai voltak, ma már inkább ökológiai. Ezt a problémát pénz tologatásával nem lehet megoldani, amint azt látjuk.
  • Atilla
    Miklós, csodálom ahogy próbálod meggyőzni a kommentelőket, amikor egyetlen okból foglalkoznak a pénzügyeikkel. Azért, hogy még több pénzük legyen, mert kergetnek egy olyan életet amit soha nem érhetnek el és egy olyan boldogságot, amit a pénz nem tud megadni. Akkor sem, ha végtelen van belőle. Annyiból élni, amennyi elég? A mókuskerék tekerők ezt nem értik. Egy barátom van aki így él. Van egy 70m2-es lakása egy megyeszékhelyen. Egyszerű 15 éves autója. A hűtőben pont annyi, amennyi éppen kell a családnak. Mindenből minőségi de elég, akkor vesznek újat, ha tönkrement az előző. A lakás nincs tele kacatokkal, “minek vegyem meg, hogy utána tárolgassam? ”. Nettó 300 körül keres és belefulladnak a pénzbe 5 év munka után. Jah, túlóra meg hétvégi munka? Azon csak röhögnek. S valóban kiegyensúlyozottak.
  • Copyreader
    Én hétvégente pihenek, és abban reménykedem, hogy majd Copywriter utalja nekem a heti zsebpénzt Ausztriából, ahová minden héten kiköltözött kétszer.
  • Tamáss
    Lehet, hogy ez a biblai modell nem működne, de én visszakanyarodnék Miklós alapfelvetéséhez: a jelenlegi modell sem működik, szakad ketté a társadalom, könnyű belátni, hogy ebből baj lesz, baj van…

    A szombatév témájáról van egy nagyon jó és látványos, animációs magyarázóvideó, pont a héten láttam: youtube.com/watch?v=9a9x0GM-pTA

  • Szaboz

    “Találmányok akkor is keletkeztek, amikor még nem létezett találmányi védettség. A kereket sem szabadalmaztatták le a hivatalban, és a feltalálót sem illette meg 50 évig jogdíj utána, és mégis mennyi minden “fel lett találva”.”

    Sajnos egy találmány (mondjuk egy új gyógyszer) létrehozásához rengeteg munka, és pénz kell. Gyógyszer esetén milliárdok.
    Senki nem fog beletenni ennyi pénzt, ha cserébe nem kap 20 év kizárólagosságot (szabadalmi oltalom).
    Így nem lesz új gyógyszer, növényvédőszer, semmi innovatív dolog.

    Kiszamoló, Neked már megvan a 100+ milliós házad, nem gondolod hogy más is szeretne?

    De. Épp ez a lényeg. Hogy lehessen másnak is. Ne nekem legyen 10 és másnak egy sem. Pont erről szól a cikk, de mintha nem olvastad volna… 🙂

  • Akiaki
    > eferix, miért lenne baj, ha azt mondanád, hogy van egy szép házam, eltartom a családom, mindenem megvan, nem is akarok többet?
    Ezt hívják úgy, hogy elég.

    Úgy érzem, hogy aszerint próbálsz meg a beszolgáltatásban különbséget tenni, hogy a vagyon mennyire likvid.

    Tegyük fel, hogy megfordítjuk a gondolkodást és a likvid vagyon marad az embernél: van 120 millióm a (7 éves ciklusú) részvénypiacon, ezt nem kell beszolgáltatni. Viszont a házadat igen. Albérletben jól elvagyok, ti pedig családdal öt év múlva (a Jubileum év elején) mehettek, amerre láttok.

    Korábban volt egy szép házatok, gyerekekkel. Az miért nem volt elég? Persze, mert jobbra vágytatok. Ahogyan mindenki más is, aki tenni szeretne érte, ezért gyűjtünk.

    Eddig ahogy látom, ez a szokásos „vegyük el a 0,01%-tól a vagyonát és adjuk a szegényeknek” mantra helyett „adjuk a középrétegnek”-re változott.

  • Foltos
    Meglep, hogy itt jelenik meg ilyen írás, ahová a józan ész szavát járok olvasni.

    Sajnos nem vagyok elég olvasott ahhoz, hogy a régi időkről szóló idillek valóságtartalmát cáfolni vagy megerősíteni tudjam. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a világ azon részein ahol ma is ilyen viszonyok vannak jobban élnének az emberek mint itt.
    Persze lehet vitatkozni arról, hogy mitől jó az élet, és igen, az emberek zöme nem az igazi értékek szerint él. Ez azonban technikai fejlettségtől vagy az életszínvonaltól nem feltétlenül függ. Talán sántít a példa, de nem hiszem, hogy a gettóban nyomorgó család boldogabb lenne, pedig a viszonyok a középkorra (vagy még régebbre) hajaznak. Lehet, hogy ezek az emberek már túl modernek hiszen őskori körülmények között nem lenne gettó. Nem lenne felhalmozás, tengődés lenne napról-napra. Persze boldogan 🙂

  • Akiaki
    Illetve miből gondolod, hogy amíg ez a rendszer működött, jobb volt összességében a világ? Úgy gondolom, hogy van egy probléma (mélyszegénység) és ahelyett, hogy megszüntetnénk a gyökér okot, tünetileg kezeljük: „mostantól azt csinálsz amit szeretnél, hétévente hiteltörlés lesz!”.

    Viszont ezen tüneti kezelés mellé eltörölnénk az összes mai vívmányt, amit egy nagy cég létrehozhat: vasutak, közlekedés, oktatás, vakcinák, internet és tudásmegosztás, elektromos és elektronikus eszközök, nemzetközi ismeretszerzés, számítástechnika, gyógyszeripar, modern élelmiszeripar stb.

    Szóval azért, hogy tünetileg kezeljünk egy problémát, pár évtizeddel rövidítjük meg a várható élettartamot és tesszük azt jóval keservesebbé.

  • Lorand
    Ugyan ez videoban. Sabbat szora azert szamitott a cikkben 😀
    youtube.com/watch?v=9a9x0GM-pTA

    Ez a video is mar azonnal sok gondolatot inditott bennem.

    Nagyon jo cikk volt, koszi .

    27 F., IT fejleszto

  • F. Pignon
    Nagyon jó gondolatébresztő! Látom, kellően félre is értik.

    Egyvalamit hiányolok belőle: a kamatszedés tilalmát. Ugye ez a másik sémita vallásban a mai napig vita tárgya. A keresztény egyház is sokáig vergődött a kérdéssel. A lényeg, hogy eredetileg szigorúan tilos pénzből pénzt csinálni, mivel nem teremt értéket.
    Ha a kamatszedés meg lenne fogva, nem lenne az egész világ adósrabszolgaságban.

  • D
    Őszinte kíváncsiságból (tényleg nem kötözködni, vagy személyeskedni akarok): a saját életedben hol húznád meg a határt? Tudom, hogy közvetlenül és közvetve (anyagilag, tanáccsal, stb) is sokat segítesz az embertársaidnak. A kérdés valami olyan lenne, hogy az erdőben sátrazás-húsz szobás villában lakás között szerinted mi lenne az ideális.

    Már régóta elég sokat eladakozunk havonta, mert a maradék is elég és másnál jobban hasznosul az a pénz, mint nálunk. Megvan mindenünk, mindenből lehetne nagyobb, szebb, drágább, több, újabb, erősebb, de nem kell.

    Szerintem nem az a lényeg, hogy mid van, hanem hogy legyél elégedett azzal, amid van. Lehetsz boldog bérlakásban vagy másfél szobás panelben is és lehetsz nyomorult egy százszobás kastélyban is. És fordítva is igaz.

    https://kiszamolo.hu/mennyi-az-eleg/

  • Gaga
    A szent iratokban számos olyan parancsolat van, amik praktikus, gyakorlati tanácsok a népnek, sok közülük a kor problémáit akarja megoldani.
    A föld X évente való pihentetése praktikus földművelési technika, mert a föld kimerül, és “pihentetni kell”. Nem trágyáztak, nem volt olyan ügyes stratégia, hogy tudták volna milyen termést kell rotálni egy adott földön, hogy az termő maradjon.

    A tőkefelhalmozás nélkül viszont az állam dolga lenne minden tőkeintenzív dolog kezelése: nehézipar, gátak építése, egyetemek működtetése, orvosi kutatások finanszírozása, drága és bonyolult orvosi műszerek és gyógyszerek előállítása, repülőgép\tengerjáró hajók gyártása, stb.
    Országos, sőt világ szintű posta hálózat sem lenne, ha az államok nem tartanak fenn ilyet.

  • Erdeklodo
    “szegenyek egyre szegenyebbek”
    Valoban? Nem inkabb az van, hogy ‘csak’ az ollo nyilik, de a mai legszegenyebbek is jobban elnek mint a 25, 50, 100, 500 evvel ezelotti legszegenyebbek?

    A kolcsonelengedes is egy szep (bar szerintem nem praktikus) gondolat. Miert pont 7 evente engedjek el a kolcsont? Ezen a vonalon egyszerubb lenne ha az lenne a torveny, hogy ne kolcsont adj, hanem ajandekot.

    Amit legkevesbe ertek, az az 50 eves lizing. Ha en nem vehetek foldet, hanem 50 evente visszaszall az ‘eredeti’ tulajra, az nem pont a fennallo vagyoni kulonbsegeket tartja fenn? Akinek eredetileg volt foldje, annak mindig is lesz, es fix bevetele van belole, akinek pedig eredetileg nem volt, annak nem is lehet.
    A földet egyenlő arányban felosztották a honfoglaláskor. Persze aztán aki szaporább volt, annak kevesebb lett fejenként néhány generáció múlva.

    Nem kotekedni akarok, nem ismerem a bibliat es a relevans reszeket, oszinten erdekel, hogy a fentiekrol mi a velemenyed.

  • Hitel
    Én szeretnék így élni. Aztán ha a mai “modern” miliőből bele lennék kényszerítve, akkor kérdés hogy meddig szeretnék így élni. Viszont ha ebbe születnék, akkor menne. Jó lenne. (de csakis isten, egyház mentesen… 😉 )