A magyar demográfiai helyzet
A magyar népesedési helyzet rossz és úgy tűnik, egyre rosszabb. Az alacsony születési szám, az elvándorlás és a társadalom elöregedése nem túl vidám jövőt vetít elénk.
Hogy mennyire nagy a gond, a most megjelenő Demográfiai Portré 2015 kiadványból is leszűrhető. (Letölthető innen.)
Csak hogy lásd, mi várható a következő évtizedekben, néhány adatot kigyűjtöttem a kiadványból, ami a gyerekszületést, nyugdíjhelyzetet és úgy általában a demográfiai jövőt érinti:
A házasság visszaszorulása és az egyéb együttélési formák előretörése csökkenti a gyerekvállalási hajlandóságot. Egy távkapcsolat, vagy élettársi kapcsolat ritkán adja meg azt a stabilitást és kiszámíthatóságot, ami egy gyerekvállaláshoz szükséges.
– 1990-ben 66.405 házasságkötés volt, 2000-ben 48.110, 2014-ban pedig már csak 38.700.
– 2013-ban 44%-ra esett annak az esélye, hogy egy magyar nő élete során legalább egyszer megházasodjon.
– Az első házasságkötés időpontja nyolc évvel kitolódott, 2013-ban a nők 29,5 évesen, a férfiak 32,3 évesen kötötték meg az első házasságukat. (Már aki egyáltalán, ugye, lásd előző adatot.)
– A 30-50 év közötti nők 22,6%-a semmilyen párkapcsolattal nem rendelkezik, de mindössze 3%-uk szingli, vagyis aki önszántából, tudatosan vállalta az egyedülállóságot és a gyerektelenséget a karrier, vagy egyéb okokból. (A férfiaknál is logikusan hasonló az arány, azért esik több szó a nőkről, mert ők a fontosabbak a gyerekvállalás szempontjából.)
