A magyar demográfiai helyzet
A magyar népesedési helyzet rossz és úgy tűnik, egyre rosszabb. Az alacsony születési szám, az elvándorlás és a társadalom elöregedése nem túl vidám jövőt vetít elénk.
Hogy mennyire nagy a gond, a most megjelenő Demográfiai Portré 2015 kiadványból is leszűrhető. (Letölthető innen.)
Csak hogy lásd, mi várható a következő évtizedekben, néhány adatot kigyűjtöttem a kiadványból, ami a gyerekszületést, nyugdíjhelyzetet és úgy általában a demográfiai jövőt érinti:
A házasság visszaszorulása és az egyéb együttélési formák előretörése csökkenti a gyerekvállalási hajlandóságot. Egy távkapcsolat, vagy élettársi kapcsolat ritkán adja meg azt a stabilitást és kiszámíthatóságot, ami egy gyerekvállaláshoz szükséges.
– 1990-ben 66.405 házasságkötés volt, 2000-ben 48.110, 2014-ban pedig már csak 38.700.
– 2013-ban 44%-ra esett annak az esélye, hogy egy magyar nő élete során legalább egyszer megházasodjon.
– Az első házasságkötés időpontja nyolc évvel kitolódott, 2013-ban a nők 29,5 évesen, a férfiak 32,3 évesen kötötték meg az első házasságukat. (Már aki egyáltalán, ugye, lásd előző adatot.)
– A 30-50 év közötti nők 22,6%-a semmilyen párkapcsolattal nem rendelkezik, de mindössze 3%-uk szingli, vagyis aki önszántából, tudatosan vállalta az egyedülállóságot és a gyerektelenséget a karrier, vagy egyéb okokból. (A férfiaknál is logikusan hasonló az arány, azért esik több szó a nőkről, mert ők a fontosabbak a gyerekvállalás szempontjából.)
– 2014-ben a 38.700 házasságkötésre 19.500 válás jutott, ami határozott javulás a 2010-es 23.873-as érték után. A válások várható aránya 46%-ról 42%-ra csökkent. Egy felbontott házasság átlagos ideje 13 év, az esetek 60%-ában van kiskorú a felbontott házasságban.
– Az egy nőre jutó élveszülések száma 1,4 (gyerek), de ez az érték főleg csak azért tudott emelkedni a 2011-es 1,25-ös értékről, mert sajnos csökkent a szülőkorban lévő nők száma. Vagyis nem gyerek lett sokkal több, hanem potenciális anya lett kevesebb.
Ezzel az értékkel a 21. helyen vagyunk a 28 tagú Unióban, világviszonylatban pedig 206.-ak voltunk 224 ország közül. Mondhatni, világviszonylatban is a tök utolsók egyike vagyunk a gyerekvállalási kedvben. (2012-ben a 27.-ek voltunk az Unió 28 országa közül.)
– Mindeközben a 19-49 év közötti nők kétharmada két gyereket, közel egyharmada pedig három gyereket szeretett volna.
– 1950-es években az átlagos szülésszám még 3 volt, majd az abortusz engedélyezése miatt az ötvenes évek végére ez 2,1-re esett.
– Az erőteljes kivándorlás leginkább a szülőkorban lévő korosztályokat érinti, ami további népességcsökkenést vetít előre.
– Az elmúlt pár év kicsit javuló gyerekvállalási kedve sajnos nem trendforduló, sokkal inkább arról van szó, hogy a hetvenes években születettek (A Ratkó-korszakban születettek gyerekei) rájöttek, hogy utolsó alkalmuk most van gyereket szülni. Úgyhogy ez inkább egy utolsó roham kapuzárás előtt, mint örvendetes emelkedés, vagy trendforduló.
– A magyar anyák első gyereküket 28,2 évesen szülik.
– Mindezek mellett a magyar családtámogatási rendszer kifejezetten bőkezűnek számít európai viszonylatban is, itt költjük az egyik legtöbbet a családokra a GDP arányában (családi pótlék, GYED, GYES, stb.), közel 2%-ot és hála a 3 éves GYES-nek, a 15-54 éves nők tizede valamilyen GYES vagy GYED miatt otthon tartózkodik. (A 3 éves GYES-t 1967-ben vezették be, elsősorban azért, mert nem tudtak elég munkahelyet biztosítani a nőknek,.)
– 1994-től a férfiak születéskor várható élettartama évente 0,35 évvel nőtt, a nőké 0,24 évvel.
– A 65 év felettiek aránya a társadalomban 1990-ben 13% volt, 2014-ben 18% volt, 2060-ban már 29% lesz.(!)
– Száz 15 év alattira már 122 65 év feletti jut most is. (Ez az úgynevezett öregedési index.) 2060-ban ez az érték 250% lesz!
– A magyar népesség 1990 és 2014 között 500 ezer fővel csökkent, ez további 2 millióval fog csökkenni 2060-ig.
A következő képen az 1977-es demográfiai állapotot láthatjátok (körvonal) összevetve a 2060-ban várható állapottal. (Forrás: KSH)
– A 80 év felettiek aránya 1990 és 2011 között megduplázodott, jelenleg 400 ezer ember tartozik ebbe a korosztályba.
– Egy ma hatvanéves férfi még 17,4 évre, egy nő 21,9 évre számíthat.
– A magyar nyugdíjrendszer az egyik legbőkezűbb Európán belül, egy úgynevezett medián kereső a korábbi keresetének 94%-ával megy el nyugdíjba.
Ha eddig nem tudtad, hogy mekkora a baj, most már magad is meggyőződhettél róla, hogy nem nagyon kell nyugdíjra számítanod 30-40 év múlva, mert nem lesz, aki kitermelje azt. Hogy csak egy példát mondjak, az elmúlt évtizedekben meg se született nők biztos nem fognak gyereket szülni.
Persze annyi pozitívum van a dologban, hogy azt a pénzt, amit a szülők és az állam a gyerekekre költ jelenleg, 40 év múlva majd a nyugdíjasokra tudja költeni, lévén, hogy gyerekekre túl sokat nem kell majd költeni.
Ha van időd, érdemes elolvasni a cikk elején belinkelt kiadványt.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
” A gyerekek 48%-a házasságon kívül született.”
Csak én érzem az ellentmondást? (Élettársi kapcsolatban élő 2 gyermekes családapa vagyok.)
Amúgy a cikk egyszerre érdekes és ijesztő. A kérdés, hogy mit lehetne tenni? Próbálni menteni az országot vagy elhagyni a süllyedő hajót? Ha tényleg ennyire öregszik a társadalom akkor attól még lehet élhető az ország? Hogyan profitálhatnánk belőle?
Azóta már ki is vettem a cikkből, hogy ne kelljen magyarázni, de te gyorsabb voltál. 🙂
Ha a romák gyerekvállalási kedvét állandónak vesszük, kb. 1-ről 1,2-re nőtt a TFR a nem roma nők körében. Ez szignifikáns javulás szerintem.
Ez kitart egy-két évig, utána a nagy semmi. Nézz rá az ábrára, a legtöbb gyerek 1976-ban született, azok most 39 évesek.
Utána hatalmas esés indult el, az már nem látszik az ábrán, de a belinkelt KSH oldalon megnézhető.
A gyerekvállalás akkor növekedne, ha minden akadályt sikerülne leküzdeni. Tehát nem elegendő pár akadály leküzdése, mindegyik akadályt meg kell szüntetni.
A jelenlegi születésszám növekedésnek egyértelműen kormányzati okai vannak, az MSZP kormányok kifejezetten gyerekellenesek voltak. A FIDESZ kevésbé, sőt, még akár semlegesnek is felfogható. Ez már nagy eredmény a 2000-es év utáni Magyarországon.
Egy példa a gyerekellenes magatartásra: Ha egy pár nem tud segítség nélkül “teherbe esni”, akkor pár év szívás után engedélyezi a TB, a “lombik” kezelést. Ennek a vége az, hogy a párnak egy gyereke lesz, mert kifutnak az időből. Miközben a beavatkozás ára lófax.
Ha sikerülne javítani a gyerekvállalási hajlandóságon, akkor lenne egy nagy szakadék a korfa közepén, de egy-két generáció múlva már nyoma se lenne.
Kopp Máriának volt egy felmérése, miszerint a nők egy gyerekkel többet szeretnének, mint amennyit végül megszülnek, tehát igazából a szándék megvan, már csak a hiányzó gyerekvállalás okát kellene kideríteni, és amennyire lehet, megszüntetni (valószínű, hogy pl. több bölcsöde, óvoda is segítene. Vagy román példára, fiatal pároknak szinte ingyen adott állami albérlet – ami stabil, nem fog kidobni a főbérlő vagy mértéktelenül árat emelni, oda már lehet gyereket szülni)
A 2000 utáni adatokat ha nézem (43. oldal az Általad belinkelt tanulmánykötetben), stagnál a TFR, pedig itt nagy növekedésnek kellett volna bekövetkezni (a Ratkó-unokák 30 körüliek voltak ekkor). Ha ettől eltekintünk, akkor csökkent a gyerekvállalási hajlandóság 2000 után is 2010-ig.
Hogy mi lesz 1-2 év múlva, azt majd meglátjuk 🙂 Szerintem csökkenni fog a születésszám a szülőképes korú nők számának csökkenése miatt, de lehet, hogy tovább nő a TFR a családi adókedvezmény miatt.
A legtöbbje házas, vagy minimum barátnője van, akivel együtt is él. (Az életkoruk mindegy, 20-99 korosztály egyaránt) Hol vannak hát az egyedülálló férfiak, akikkel azok a 22,6%-nyi egyedülálló nők kapcsolatra léphetnének? Ennyivel több nő lenne, mint férfi?
Masreszt, sokan elfelejtik, hogy a tarsadalom szurta el rendesen a noket. Fene nagy feminista mozgalom franko, csak epp a tanult nonek nem eleg, hogy otthon ul, hanem szeretne valamit alkotni is, hozzatenni a vilaghoz.
E fenti kettot osszerakod, rajossz, hogy miert is nincs gyerek az iskolazottabb nok kozott. Ezeken kellene segiteni, nem a nyugdijasokon!
Nem tudtok arról, hogy Putyin hogyan érte el, hogy 1,1-ről 1,75-re nőtt az egy nőre jutó gyerekszám Oroszországban?
Szerintem a szülési kedvet nem befolyásolja nagy mértékben a politika. Aki szereti a gyerekeket, és vágyik rájuk, az fog is szülni annyit amennyit szeretne.
A kisebb gyermekszám miatt megmaradt pénzeket hatékony minőségi képzésre és főleg a lemaradók tanítására, kollégiumára kellene fordítani. Akkor később kevesebb lenne a segélyezett és a munkanélküli. Magasabb lenne az egy főre jutó termelés, lenne pénz nyugdíjra.
Nem számít, hányan vagyunk. A minőség lenne a lényeg.
Mi már jó példával járunk elől, el kell érni, hogy a ma szapora népek kövessék az európai példánkat.
Az ENSZ arra való, hogy jól használjuk erre a fontos feladatra, addig, amíg békés úton tudjuk elérni a humán népesség csökkenését.
Egy-gyermekes családmodell RULEZ !
(egy kis segítség: nem.)
“Tehát egyre kevesebb
potenciális anya vállalt ugyanannyi vagy
kicsit több gyermeket, így az egy nőre jutó
termékenység nőtt.”
Furcsa módon felcserélik az okot és az okozatot.
Helyesen: mivel nőtt a termékenység (a gyerekvállalási kedv), ezért az egyre kevesebb anya ugyanannyi gyereket szült, mint a korábbi évek több anyája.
Mi mással magyaráztató ez, mint Matolcsy társadalompolitikájának? Szerintem pont azért fogalmaznak a szerzők homályosan, hogy ezt ne kelljen kimondani.
(Eddig 5 sikertelenen vagyunk túl, alkalmanként kb 200-250e a gyógyszerek ára,ami nincs benne az állami támogatásban. Persze ez azért ennyi,mert TB támogatpoás jár rá. Bele sem merek gondolni,hogy anélkül mennyi lenne… Innentől kezdve jön a 100%-ban önfinanszírozós rész, ami kb 500-600e/alkalom. Mi optimisták vagyunk,anyagilag jól állunk, még 3-at bevállalunk.)
Szóval a gyerekszülés növelése mellé ideje lenne a színvonalas, minőségi oktatást, és a lecsúszottak emberi alapszintre való felhozását megkezdeni, mert különben 2060-ra itt semmi nem marad. Sőt, valahogyan el kellene érni, hogy HHH régiókban minél kevesebb gyermek szülessen!
alapblog.hu/vakmajom-200/
“Mo.-n évente legalább 30 000-rel több ember hal meg, mint ha a többi szomszédos állam mutatóival rendelkezne, ergo ha olyanok lennének a halandósági mutatók, mint a többi szomszéd államban, akkor alig lenne népességfogyás, nem a születések számában van a döntő különbség. Egyébként a folyamatokat tekintve Ausztria (+70 000 migráció évente) lakossága 10 év múlva akkora lesz, mint Mo.-é. 2060-ra, meg lehetnek 12 millióan, tartós prosperitást biztosítva ezzel, ilyen demográfia mellett az osztrák GDP-hez való közeledés szinte lehetetlen.”
Egyszerűbb porhintéssel (“isten, haza, család”, házasság erőltetése, abortusztilalom és hasonlók) hülyíteni a proletáriátust, mint normális egészségügyet, oktatást, stb csinálni…
Olyan ember nincs, aki azért szülne még egy gyereket, mert akkor az államtól havi néhány ezer Forintot hozzávágnak. A tévhitekkel szemben még a “norvégok” sem azért szülnek annyi purdét, mert segílykít kaptak utánuk, hanem azért, mert a sajátos kultúrájukból fakad, hogy ha bekapta a legyet a gádzsi, akkor Isten akaratából így van jól, elfér még a többi mellett a koszban.
El kell dönteni, hogy szegénységet akarunk-e, vagy élhető társadalmat.
– Kell a parnak egy biztos lakas, ahonnan nem teszik ki. Mivel piaci alberlet nem johet szoba (nem adnak ki alberletet, ha kisgyerek van), ezert marad az allami. Olyan meg nem igazan van. Sajat lakas meg magyar palyakezdo fizetesbol 28 eves korig…?
– Kell az anyanak a biztonsag, hogy tudjon felallasban dolgozni es visszavegyek a munkaeropiacra
– Kell annyi adokedvezmeny, ami miatt nem rokkan bele a par, ha egy ideig (1-2 ev) csak 1 fizetesbol elnek
Ebbol mennyi van meg most? Csodalkozunk, hogy keves a gyerek?
Számomra a cikk egyik fő érdekessége, hogy a magyar családtámogatási rendszer európai viszonylatban bőkezűnek számít. Szerintem ez a tény is jól tükrözi, hogy a magyar politikusok milyen lenézően viszonyulnak az emberekhez. Adjunk több pénzt a nőknek, akkor majd szülnek több gyereket – odafent tényleg így gondolják, és nem értik, hogy a dolog miért nem működik.
Ismerek olyat, aki miután szeretett volna harmadik gyereket, utánaszámolt, hogy anyagilag megengedheti-e magának, és miután rájöttek, hogy nem csak hogy igen, hanem anyagilag jobban is járnak (mivel a kedvezményekkel olyan többletük keletkezik, amit az egy gyerek igényei nem emésztenek fel) így belevágtak. Ehhez persze racionális számítás is kell, illetve az is szükséges, hogy az ember belássa, hogy csak akkor szabad gyereket vállalnia, ha azt mind szociálisan (időigény, törődésigény, nevelésigény!) mind anyagilag várhatóan fel tudja nevelni!
A másik dolog, hogy lehet példálózni Nyugat-Európával, hogy ott csak fél évig vannak otthon a nők, de ők többnyire részmunkaidőben dolgoznak. Én sem terveznék évekre full time anyaságot, ha lenne részmunkaidő meg home office, meg lenne kire hagyni a gyerekemet és nem azt vizionálnám, hogy reggel 7kor beadom a gyereket a bölcsibe és este 6kor esek be érte.
2015-07-13 at 11:42
Ágoston, a diplomás nők több gyereket vállalnak, mint a szakmunkás vagy érettségizett társa
Ez mi alapján?
Intuitíve is azt gondolnám, hogy Ágostonnak van igaza, de a linkelt dokumentum 50. oldalán alul a 4. ábra is erősen ezt támasztja alá…
36 éves egyedülálló férfi vagyok. (Nem meggyőződésből.)
Nem alkoholista, nem őrült. 🙂
Létezünk.
Biztosan könnyebb reintegrálódnia az anyukának a munka világába, de rengeteg gyereknek
családra lenne szüksége a normális felnövekedéshez és élethez, nem apa és anyapótlékra. Az ember alapvetően családban él(t).
Az megint egy más kérdés hogy kétkeresős kényszer van a legtöbb párnál.
Teljes mértékben egyetértek veled! Ez pont az a helyzet, hogy a minőség sokkal többet számít, mint a mennyiség. 1-2 gyerek aki megfelelő iskolába járt, jó mintát hozott otthonról és jól képzett lett, sokkal többet ér, mint 4-5 csak azért hogy darabra meglegyen. Pénzügyi és politikai szempontból is, a családnak és az országnak is.
A gyerek 3 éves koráig nem kerül szinte semmibe, 6 éves koráig fillérekbe, de tizen-húsz éves korában egy vagyon.
Kétlem, hogy adójóváírás miatt megéri.
//kiszamolo.hu/gyerekvallalas-es-a-nyugdij/
Tehát olyan megoldás kellene a gazdasági problémára, ami max. 2 gyerekkel is hosszú távon fenntartható.
Közvetlen környezetünkben több 40 év feletti gyermektelen és párkapcsolat nélküli nő is van. Férfi is, de ő még nyugodt, 50 felett is összehozhat majd gyereket.
Van olyan is, akiknél nem jött össze a gyerek, és évek teltek el, mire a magyar eü bugyraiban az első lombik próbálkozásig eljutottak, és utána is minden iszonyat lassú.
Az elmúlt 25 évben nem alakult ki kultúrája annak, hogy a nőket 4-6 órában foglalkoztassák. Sokat beszéltek róla, de egyszerűen nem létezik, hogy egy nő 9-15 óra között dolgozhasson. Az átkosban még a napi munkaidő utolsó percében mindenki eldobhatott mindent, és mehetett a gyerekért az oviba és a napközibe. Ehhez hozzájön az, hogy ma egy kisgyerekes vagy gyereket tervező nőt egy kisvállalkozás csak hobbiból vagy emberszeretetből fog felvenni, annyit szív miatta anyagilag.
Nem értem ezeket az albérletbe nem lehet gyereket szülni kijelentéseket, de komolyan még itt is? Azt gondolnám, hogy aki Kiszámolót olvas az nyitottabb ennél.
Mi akkor költöztünk sajátból albérletbe, amikor az első született. A feleségem csak akkor hitte el, hogy az a lakás nem lesz jó gyerekkel, amikor már ott volt a gyerek:) És adtak ki nekünk albérletet a pár hónapos gyerekkel, 1 évet laktunk ott és nem lettünk kidobva (ezért van a szerződés). A fiam lassan 2 lesz és teljesen rendben van, nem lett semmi baja, hogy albérletben élt… A második nem soká születik és most is albérletben lakunk (csak már nem Magyarországon).
/OFF
Hogy a gyerekvállaláshoz saját ingatlan kell, az nemcsak a fejekben van beakadva, de a jogszabályokban is.
A noi karrierek fenntartasat segitene, ha tamogatnak a 4-6 oras allasokat, de ehhez jol kereso apukak kellenek. Vagy az otthoni/ rugalmas munkavegzest. Hollandiaban szinte minden dolgozo, gyerekes anyuka 4-6 orat dolgozik, es hetente 2-3 napot ezt otthonrol teszi.
Magyarországon az elmúlt 50 évben mindig több fiú született, mint lány, a korfában, valahol a 40 években van a forduló, ott már női többlet van. Az én meg pont fordítva látom a dolgot, az összes munkatársamnál, aki házas, avagy gyereke van, az kicsit deviáns, mivel a kollegáimnál első a karrier, és nincs idejük családra.
————————————————————————–
Amúgy az is érdekes adat, hogy a 30 éves nőknek több mint a fele gyermektelen. Ez szerintem a legaggasztóbb, és ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy tisztán orvosi szemszögből nézve a nők születéskor várható életkora hiába nő, ezzel együtt a „termékenységi időszaka” nem változik ezzel párhuzamosan. Ezért van az, hogy ha egy nő 35 felet szül (főleg ha az első gyerekét) legtöbbször veszélyeztett terhes lesz.