Ingatlanvásárlás ötödik rész: ügyvéd vagy közjegyző?
Kicsit felborítva a logikus sorrendet (még nem nézettük meg az ingatlanukat egy statikussal vagy építésszel), folytatjuk a sort az adásvétellel.
Sokan nem tudják, hogy nem csak ügyvédhez hanem közjegyzőhöz is lehet menni ingatlanvásárlással kapcsolatban. A közjegyzőnek van előnye és hátránya is. Az egyik előnye kétségkívül az, hogy a legtöbb esetben olcsóbb, mivel fix tarifával kell dolgoznia, akkor is, ha szövevényes az ügy. A közjegyző tarifája 10 és 200 millió forint között 86.200 Ft plusz a 10 millió forint feletti rész 0,2%-a. Ehhez még jön 40% költségáltalány. (Köszönjük Sh-nak a kiegészítést.)
Ezzel szemben az ügyvédek jellemzően 0,5-1% között szoktak elkérni egy ilyen ügyletért. Minél drágább egy ingatlan, annál inkább előfordulhat, hogy jobban jársz anyagilag egy közjegyzővel.
A másik előnye lehet a közjegyzőnek, hogy mindjárt kilakoltatási végzést is lehet íratni, ha az eladó nem hagyja el időben a megvásárolt ingatlant (mert mondjuk ő sem tud beköltözni abba az ingatlanba, amit ő vett), ahogy végrehajtást is lehet egyből kérni, ha a vevő nem fizeti ki időben az ingatlant. (Persze más kérdés, ez utóbbinak mennyi értelme van, ha a vevő mondjuk nem kapta meg a hitelt a banktól és azért nem tud fizetni, mert nincs miből.)
Az ügyvéd előnye, hogy ő, szemben a közjegyzővel, tanácsot is adhat, az ügyfeleket felvilágosíthatja és képviselheti az érdekeiket. Ilyet egy közjegyző nem tehet.
Megkértem Norbertet, aki ingatlanokkal foglalkozó ügyvéd, hogy írjon erről egy rövid írást, mi a különbség a közjegyző és az ügyvéd feladata és tevékenysége között.
De mielőtt még átadom a szót, gyakori kérdés, hogy miért kérnek el ilyen sokat az ügyvédek, amikor csak átírnak két nevet és két címet egy biankó szerződésen. Az esetek nagy részében ez nem ennyire egyszerű. A legegyszerűbb esetben is hitel van a házon, amit első körben le kell róla szedni, hogy egyáltalán eladható legyen. Jellemzően erre a vásárló önerejét szokták használni. De akkor már gond van, ha több a hitel, mint a vásárló önereje. Ha a vásárló is hitelt vesz fel, az egy újabb csavar, mert megint többlépcsős lesz a dolog. Ha pedig van is rajta hitel és a vásárló is kér hitelt, az még tovább komplikálja a papírmunkát és a lépések számát. Ha CSOK volt rajta vagy lesz rajta, megint színesíti a kérdést. Előfordul az is, hogy a sok szereplő miatt kicsúszik az ügy az ügyintézés határidejéből és lehet mindent előröl kezdeni, mert valamelyik bank vagy az állam túl későn reagált az ügyre.
S ezek csak a legegyszerűbb esetek, ahol nincs kiskorú a tulajdonosok között, nincs semmi egyéb teher a házra bejegyezve és így tovább. A faék egyszerűségű ügyek a legritkábbak, ahol a tehermentes házat készpénzért veszi meg a vásárló.
Éppen ezért, bár spórolni mindenki szeret, erősen gondold meg, hogy túl olcsó ügyvédre bízod-e a legegyszerűbbnél bonyolultabb ingatlanvásárlásodat. Sajnos ebben a szakmában is igaz, hogy olcsó húsnak gyakran híg a leve.
Ennyi bevezető után következzen Norbert írása:
