Címke: neuromarketing

A reklámok már régóta nem terméket, hanem érzéseket, méghozzá kellemes érzéseket akarnak eladni. Ha megnézel mondjuk egy ivólé reklámot, az sem a termékről szól, hanem a boldog családról, ahol összejött mindenki az unokáktól a nagyszülőkig és felhőtlenül szeretik egymást és mellesleg mindenki a reklámozott ivólevet fogyasztja.

Az autóreklámokban is már igen ritkák a praktikus előnyök és száraz adatok ismertetése, sokkal inkább boldog családokat, vagy sikeres és elégedett menedzsereket látsz, akikkel csupa olyan kellemes dolog történik, amit szeretnél, hogy veled is megtörténjen. Maga a termék nem is fontos, csak az, hogy elhidd, hogy ha megveszed a terméket, megkapod mindazt a kellemes élményt és érzést, amit a reklámok sugallnak.

Ettől lesz vonzó a számodra a termék és nem azért, mert nagy a csomagtartója vagy mert 6,2 másodperc alatt gyorsul százra a reklámozott autó.

A reklámok érzelmekre gyakorolt hatásaival a neuromarketing, a marketingkutatások viszonylag fiatal területe foglalkozik. Az egyik legfontosabb megállapítása a neuromarketingnek, hogy a racionális döntéseknek van a legkisebb jelentősége a vásárlás folyamán.

A napokban kezembe került egy könyv, ami nemrég jelent meg magyarul is, a címe: Az agyukra megyünk.

Ebből idézek néhány érdekes gondolatot, ami hasznos lehet, hogy rájöjj, hogyan játszanak az érzelmeiddel és ezt felismerve, elkerüld, hogy a reklámok túlságosan hassanak rád és a pénztárcádra.

» Read more

Közeledik a karácsony, a vásárlási láz és a fogyasztói társadalom ünnepe.

Ezért időszerű egy kicsit áttekinteni, hogyan akarnak rávenni bennünket, hogy a lehető legtöbbet költsük el egy adott üzletben. A vásárlás ugyanis sokkal inkább érzelmi, mint racionális döntés és ezt tudják jól az áruházak tulajdonosai, akik az érzelmedre akarnak hatni, hogy nehogy azon gondolkodj, megér-e egy nyakkendő 15 ezret, még akkor is, ha selyemből van, vagy egy arckrém tízezret, amiben csak remény van, nem az örök fiatalság széruma.

Komoly kutatásokat végeznek, hogy megtudják, miért és hogyan lehet befolyásolni a vásárlók érzelmeit, hogy több időt töltsenek egy-egy boltban és több (meggondolatlan) vásárlást vigyenek végbe. Követik, hová néznek a vásárlók és mennyi ideig, mérik a kutatásban részt vevők pulzusát, sőt az egyes agyi területek aktivitását is(!!!) Úgyhogy nem kispályás módon igyekeznek kideríteni, hogyan lehet az embereket arra rávenni, hogy minél többet költsenek. (A tudományág neve neuromarketing, tervezek írni a témáról egy cikket később.)

A Kiplinger’s olyan példákat hozott, mint hogy a kirakati babák soha nem előre néznek, hanem jobbra, vagy balra, a megálló nézelődőkre, így teremtve velük “szemkontaktust”. Sokkal inkább megszólítva érzed magad, mintha a semmibe merednének a bábuk.

Abban a boltban, ahol virág, vagy citrus illat van a levegőben, sokkal tovább nézelődnek a vásárlók, mert biztonságban érzik magukat, a  levendulától és a vaníliától pedig elengedi magát az ember. De ha babahintőpor illatát érezzük, akkor is mindaz a kellemes érzés elönt bennünket, amit egy baba közelében szoktunk érezni.

» Read more