A japán ingatlanpiac

Sokan találgatják, mi lehet az európai országok sorsa a következő évtizedekben.

A kilátások elég borúsak: Európa kezdi elveszíteni eddigi egyik vezető helyét a világgazdaságban, egy évtizede nem képes kievickélni a gazdasági válságból a negatív kamatok ellenére sem, a társadalom Európa nagy részén elöregszik, egyre kevesebb a fiatal és egyre több az idős ember.

A negatív vagy nulla közeli kamatok miatt egész Európában az ingatlanok ára nagy mértékben felment, egyre több helyen a nagyvárosokban lakhatási válság van, ahol még nem, ott is nagyon megterheli a gazdaságot a magas ingatlanárak. (Ha az alkalmazott lakhatása kétszer annyiba kerül, mint öt éve, akkor többet kell keresnie ugyanahhoz az életszínvonalhoz, ha a cégek ezt kifizetik, akkor csak drágábban tudnak termelni, így a versenyképességük csökken.)

Sokan féltik Európát, nehogy úgy járjon, mint Japán, amelyik az 1990-es gazdasági összeomlás óta vergődik, nulla közeli kamatokkal, lassan növekvő gazdasággal, elszabadult államadóssággal és idősödő társadalommal. Miután tíz éve Európa ugyanebben a cipőben jár és még nem látszik a leghalványabb fény sem az alagút végén, egy száguldó világgazdaság mellett sem jutunk lényegében előre, nemhogy egy következő válságban, szerintem a japán probléma nem jövő, hanem jelenidő Európa számára.

Valakivel beszélgettem a napokban, arra volt kíváncsi, mi várható az európai ingatlanpiacon ebben a helyzetben, érdemes-e ingatlant venni befektetés gyanánt. Ezt természetesen nem tudom, de arra gondoltam, érdemes megnézni a japán ingatlanpiacot, hátha segít látni a jövőt. Ők ebben a problémában közel húsz évvel előttünk járnak.

» Read more

Share

A tavalyi év egy újabb vesztes szektora

Nemrég írtam arról, hogy az éves átlagos 30%-os részvényár-növekedés ellenére az amerikai S&P 500-as részvényindex cégeinek bő 10%-a árfolyam-veszteséggel zárja a tavalyi évet.

Az idei amerikai vesztesek

Van egy másik szektor, ami szintén vesztese az 2019-es évnek, ez pedig a nemrég felkapott marihuánát termelő és értékesítő cégek papírjai.

Mint ismert, Kanadában és az Egyesült Államok több államában engedélyezték a marihuána “szabadidős” használatát, valamint termelését és értékesítését is.

Sok befektető rámozdult a lehetőségre, ebben látva az évtized, ha nem mindjárt az évszázad nagy növekedési potenciálját. Megjelentek a kannabisz ETF-ek, mint például a THCX, ami fél év alatt az értékének a felét elveszítette. De hasonlóan jártak az egyedi kannabisz részvények is, például a Canopy Growth Co.

Az ok igen prózai: hirtelen sok pénz áramlott a szektorba, így naggyá nőttek a cégek, csak egy dolgot nem tudnak felmutatni: profitot. A befektetők viszont nem piaci részesedést szeretnének venni a pénzükért, hanem kézzel fogható eredményt. Ez a közeljövőben nem tűnik elérhetőnek, különösen annak fényében, hogy a piaci verseny erősödése miatt az eladási árak is csökkentek a legfőbb piacokon.

A legalizálás miatt a befektetők a fogyasztás robbanásszerű emelkedését is vizionálták, ez sem valósult meg, a fogyasztók száma messze elmaradt a remélt mértéktől.

S mivel egy új szektorról van szó, mint minden hasonló új piacon, itt is nagyon volatilissé, vagyis nagyon ingadozóvá váltak az árak, ami megint csak elriasztja a befektetőket.

Összefoglalva egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy nagyobb volt a hype a marihuána körül, mint a gazdasági realitás, így ez az év a kijózanodás éve lett a befektetők számára.

Share
1 2