Airbnb: megéri foglalkozni vele?

Az Airbnb.com, Booking.com, Homestay.com, Wimdu.com, Holidayletting.com, 9flats.com és a hasonló magánszállás-közvetítő cégek nagyon népszerűek lettek az egész világon.

Ezeknek az oldalaknak a lényege, hogy magánemberek felajánlják a szállásaikat turistáknak, a szállodai áraknál sokkal olcsóbban. Lehet külön lakást bérelni, külön szobát, de akár aludhatsz egy légtérben a szállásadóval is.

A feleket például az Airbnb (a bnb a bed’n breakfast, vagyis ágy és reggeli rövidítése, ami egy ismert szállástípus az angol nyelvterületen, az airbed jelentése pedig a matrac, azaz a vendég-pótágy) hozza össze, természetesen jutalék ellenében. A szállásadó a cégtől kapja meg a fizetést, átutalással. A booking.com-nál a vendég fizet általában készpénzzel, amikor megérkezik. Ha egyáltalán megérkezik. Mert ahol nincs előleg, ott gyakran hiába várod a “Mustafa79” nicknevű felhasználót a megbeszélt időben.

Mivel az árak jóval alatta maradnak a szállodai szobaáraknak, a szolgáltatás egyre felkapottabb. Nemcsak a turisták, de a pénzt keresni vágyó ingatlantulajdonosok között is.

A nagy kérdés, hogy vajon megéri-e beszállni az üzletbe? Mi jövedelmezőbb, mi kényelmesebb, mi kiszámíthatóbb: kiadni a lakásomat turistáknak egy-két éjszakára, vagy inkább állandó bérlőt találni egész évre?

» Read more

Share

Hogyan adózol a külföldi bankbetétjeid után?

Bár már írtam erről a kérdésről (itt), de továbbra is több embernek kérdés, hogyan kell kezelni a külföldi bankbetétek kamatadóját, illetve a külföldi állampolgárok magyarországi kamatjövedelmét.

Ezért összefoglalom, mit kell tudnotok a kérdésről.

(A fő kérdés ezzel kapcsolatban természetesen nem az, hogy például a szlovák 19, vagy a magyar 16% szerint adózol-e, hanem hogy a Szlovákiában tartott pénzed utáni kamatjövedelmet lejelentik-e a magyar adóhivatalnak. Mert a kamatból elég gyorsan lehet következtetni a betét nagyságára is, amit sokan szeretnének elkerülni.)

» Read more

Share

Egykulcsos adó – létezik ilyen?

Szeretnék egy pár szót szólni az egykülcsos adóról.

A kormány szerint úgy igazságos, hogy valaki nem adózik többet, csak azért, mert többet keres.

Ebben van logika, hiszen nem ér ki hozzá hamarabb a mentő, se a rendőr, mert többet adózik, a katonaság sem védi jobban, ahogy a közvilágításból sem részesül nagyobb mértékben.

De vajon ugyanolyan arányban adózik-e a magasabb jövedelmű, mint a kiskeresetű társa, ha ugyanolyan személyi jövedelemadó kulcs terheli a jövedelmüket?

A válasz egyértelműen nem.

Ugyanis a jövedelemadó az adóterhelésnek csak az egyik formája és ráadásul nem is a legnagyobb mértékű.

2010-ben a személyi jövedelemadóból 1767,9 milliárd forint folyt be, ÁFÁ-ból viszont 2313,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ahogy jövedéki adóból is 856,5 milliárd forintos volt a bevétel, ennek 60%-a üzemanyag, további 30%-a a dohányáruk jövedéki adója.

(Csak az érdekesség kedvéért: a vállalkozások által fizetett társasági adóból mindössze 323 milliárd volt a bevétel.)

Mi derül ki ebből a számokból? Az, amit sokan elfelejtenek: sokkal többet adózunk a nettó fizetésünk elköltésekor, mint amennyit addig levontak jövedelemadó címén.

Nézzük meg két különböző jövedelmű ember adóterhelését. (Most felejtsük el az egyszerűség kedvéért, hogy az az egykulcsos adó tulajdonképpen kétkulcsos, “átmeneti jelleggel”)

Az első ember nettó 130 ezer forintot keres, az adókulcsa 16% volt. A másik ember nettó 800 ezret keres, ő is 16%-os adót fizetett.

A kisember kénytelen elkölteni a teljes jövedelmét, ezért a jövő évi ÁFÁ-val számolva további durván 21%-ot adózik csak az ÁFA miatt. Ha autóval jár és dohányzik is, további 5%-ot is számolhatunk. (Valamivel több, mint 7% lett volna arányosan, de abból indultam ki, hogy spórol a benzinen és a dohányárún.)

A jobban kereső társa a jövedelmének csak a 50%-át költi el, ezért az ő ÁFA terhelése az adott pillanatban csak 10,5%, a jövedéki adó terhelése is 3,35% (a teljes 7,7%-os jövedéki adóra vetítve.)

Azaz az adóterhelésük 16%+21%+5% kontra 16%+10,5%+3,35%. (Ebben az összegben nincsenek benne az egyéb sarcok, mint egészségügyi hozzájárulás, nyugdíj-hozzájárulás és társai.)

Természetesen a képlet nem ennyire egyszerű, mert a megtakarított pénzt is egyszer el fogja költeni a jómodú, illetve, ha bevezetik a vagyon alapú adózást, a jómodú emberünk értékesebb ingatlana várhatóan magasabb adókulccsal fog adózni.

Csak arra akartam felhívni a figyelmeteket, hogy a jövedelemadó kulcsa önmagában semmit nem árul el egy ember valódi adóterheléséről, ezért az egykulcsos adó erőltetése helyett egy kicsit nagyobb összefüggéseiben kellene vizsgálni a közös teherviselés rendszerét.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

Share