Címke: portfolioblogger

Egyre többen várják aggódva a következő pénzügyi válságot. Aggódnak a befektetéseik miatt, legyen az részvény, ingatlan, de akárcsak állampapír is.

Pedig ha aggódni szeretnél, van egy tucat másik olyan dolog, ami sokkal nagyobb pénzügyi kockázat, mint az, hogy a részvényeid vagy az ingatlanaid ára esik 30%-ot.

Íme néhány példa, amin szinte biztos, hogy többet buksz, mint a befektetéseiden:

– Válás

– A házastársad meghal és magadra hagy három öt év alatti gyerekkel.

– Hosszan tartó és költséges betegség a családban.

– A szüleid eltartásra szorulnak éveken-évtizedeken át.

– A 38 éves gyereked még mindig otthon lakik.

– Te vagy valamelyik családtagod gondatlanságból kárt okoztok és több tíz vagy száz millióra beperelnek. (Például miattatok ég ki három másik lakás az épületben és további tízet tönkretesz az oltásnál használt vízözön.)

– A 15 éves gyereked elintézi, hogy nagypapa/nagymama legyél hamarabb, mint szeretnéd.

– Az örökségből, amire számítottál egy csaló kiforgatja a szüleidet.

– Háború, diktatúra és egyéb rajtad kívülálló események.

– A házastársadról kiderül, hogy titokban súlyos szerencsejáték-függő és már hatalmas adósságokat halmozott fel a hátad mögött.

– Az adójogszabályok hirtelen változása miatt az eddig jövedelmező befektetés hirtelen ráfizetésessé válik és nem tudsz belőle kiszállni, mert mindenki ugyanezt akarja tenni, de túl szűk az ajtó, amin mindenki egyszerre akar kirohanni.

Még lehetne sorolni a kockázatokat (ha van kedved, írhatsz még párat a hozzászólásokban). A legtöbb ellen tudsz védekezni megfelelő biztosításokkal vagy diverzifikációval tudod csökkenteni a negatív hatásukat, a családi problémák egy részét pedig megfelelő hozzáállással tudod megelőzni (válás, tinédzseranyaság).

Csak arra akartam rámutatni, hogy a legnagyobb pénzügyi veszélyt ritkán a portfóliód jelenti, sok más helyről nagyobb veszteséget tudsz elszenvedni, mint az a néhány millió forintnyi bukás a befektetéseiden, ami miatt naponta aggódsz.

Ami rajtad áll, azt tedd meg, köss biztosításokat, diverzifikálj, foglalkozz a házastársaddal és a gyerekeiddel, törődj az idős szüleiddel is. Ha mindezek megvannak, akkor pedig hagyd abba az aggódást, mert semmi értelme.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Az elmúlt évek ingatlanár-robbanása miatt sokaknak tűnik úgy, hogy a legjobb befektetés az ingatlan volt.

Vilmos baráti körében is felmerült a kérdés, melyik lett volna a jobb befektetés az elmúlt 10 évben: az ingatlan vagy az amerikai részvény?

Következzen Vilmos levele:

Nyári mátrai túrázásunk közben merült fel a kérdés, hogy ingatlan vagy értékpapír a jobb nyugdíjkiegészítő? Hogy a hőség vagy a friss levegő következményeként merült-e fel a kérdés, azt nem tudjuk.

Kiderült, hogy barátomnak van egy lakása, aminek ára fantasztikusan megnövekedett az utóbbi években. Tíz éve vette 14 millió forintért. A mai árak mellett viszont már 38 millió forintra tehető a piaci értéke. Ezen kívül a lakás évi 1 millió forint bevételt is termel, mert egy külföldi diák bérli.

Ez bizony 170%-os érték növekedés. Plusz évi 1 millió passzív jövedelem. Tudnak ilyet az értékpapírok? Megígértem barátomnak, hogy utánaszámolok.

Összehasonlításképpen egy USA-i piackövető index ETF-re gondoltam, ami nagyjából Warren Buffett tanácsát is követi, miszerint az amatőr befektető maradjon az indexkövetésnél.

Mivel maga a Berkshire Hathaway Inc B (BRK-B) részvény nagyjából az S&P 500 indexet követte az utóbbi 10 évben és nem fizet osztalékot, ezért jó választásnak tűnt.

Tehát, a feltételek:

– Induló tőke 14 millió forint
– Évi 1 millió forintnyi BRK-B részvényt eladunk és kiveszünk a számláról
– Adót és tranzakciós költségeket az egyszerűbb számolás kedvéért hanyagoljuk.
– Július hó végi USD/HUF árfolyamokat, és BRK-B részvény árakat használtunk. (Táblázat kattintásra nagyítható.)

Az eredmény mindkettőnket meglepett. A BRK-B portfolió értéke 50 millió forintra nőtt a tíz év alatt, ami 259%-os gyarapodás.

Eddig a levél. A számoláshoz azért hozzátenném, hogy kicsit szerencsétlen az időpontválasztás (még ha nem is szándékos), hiszen 2009 őszén nem messze voltunk a tavaszi tőzsdei összeomlástól, illetve a dollár erősödése is nagyban hozzájárult a hozamhoz. A BRK-B részvény helyett is egy visszaforgatós (accumulating) S&P 500-as ETF szerencsésebb értékpapír lett volna.

Ennek ellenére gondolatébresztőnek jó a számítás, még ha nem is állná meg a helyét bármelyik tetszőleges időponttól. (Persze a lakásárak is lehet, hogy bezuhannak két év múlva, vagy nagyot gyengül a forint a dollárhoz képest, tehát minden megtörténhet még pro és kontra is akár a következő években is, illetve a lakást is vehették volna két évvel 2009 előtt sokkal drágábban.)

A lakás is valószínűleg nem budapesti, hanem valamelyik vidéki egyetemi városi lakás lehet, legalábbis a vételi ár és a bérleti díj alapján.

Ha te is számolgattál már hasonló megtérüléseket, oszd meg a hozzászólásban a számolás módját és a végeredményt.

László küldött át egy cikket, hogyan járt egy befektető, aki az egyik pillanatban még 37 ezer dollár boldog tulajdonosa volt, a másik pillanatban már 106 ezer dolláros adóssága volt a brókercége felé.

Egy részvényt shortolt, amit megtartott piaczárás után is, mert mi baj lehet belőle. Elment egy megbeszélésre, mire vége lett, nem értette miért kérdezte az egyik barátja, minden rendben van-e, mivel tudta, hogy shortolta az adott cég részvényét.

Aztán gyorsan megértette, mire gondolt a barátja. A részvény ára ahelyett hogy tovább zuhant volna, megnyolcszorozta az árát egy hír hatására.

Vicces adaléka a történethez, hogy gyűjtést szervezett magának, enyhítendő a veszteségét és bő ötezer dollárt össze is dobtak neki, a szegény károsultnak. 🙂

Ahogy azt az Akadémián is megbeszéltük, ha megveszel egy részvényt, a maximális veszteséged csak a befektetett tőkéd lehet. Shortnál a felső határ a csillagos ég, mert akkor is vissza kell fizetned a részvény árát, ha az közben a nyolcszorosára ugrott, mint az említett esetben is.

A cikk arra is remek példa, miért nem spekulálunk magunkhoz képest túl nagy összeggel, miért nem tartunk egy részvényből túl nagy pozíciót és hogy mindig történhet olyan, amire nem számítunk.

Köszönjük Lászlónak a cikkajánlást.

 

A hozzászólásokban felmerült, hogy bár recesszió hivatalosan nincs, a legtöbb autóipari cég komoly elbocsátásokba kezdett idehaza is. Elsősorban a kölcsönzött munkaerőtől szabadulnak meg, amit könnyen megtehetnek, hiszen pont ez a lényege az egész konstrukciónak. Az európai újautó-piac csak 3,2%-kal csökkent éves összehasonlításban, de augusztusban 8,4% volt az elmaradás a tavaly augusztushoz képest.

A várható problémát némileg ellensúlyozza, hogy több elektromos autóban érdekelt cég is megjelent idehaza, bár kérdés, fel tud-e szívni annyi embert ez a szektor, amennyit elbocsátanak a hagyományos autóipari beszállító cégek.

(Az elektromos autók értékesítése nagyon meg fog ugrani 2020-tól az uniós CO2 kibocsátási törvények változása miatt, viszont azokhoz töredék annyi alkatrész és munkaerő kell. Az összes autógyártó már készül az új modellekkel, amit persze nem fognak tömegesen gyártani addig, amíg nem muszáj. Addig előrendelgetések lesznek, egyéves várólisták, bemutatók. Aztán majd valószínűleg emelik a hagyományos autók árát, egyrészt hogy behozzák a veszteségeiket, másrészt hogy ne legyenek annyival drágábbak az elektromos autók. De ez már egy másik történet.)

Péter egy közép-magyarországi nagyobb városban dolgozik, onnan írt egy körképet, hogyan állnak az autóipari cégek. A cégek nevei nem érdekesek, nem ez a lényeg, ezért kivettem ezeket a levélből. A lényeg, hogy rengeteg gyári munkásnak még egy nagyvárosban sincs hová mennie dolgozni, főleg nem az eddigi viszonylagosan magas autóipari bérekért.

Érdemes arra felkészülni, hogy főleg vidéken a recesszió hamarosan érezteti a hatását.

Következzen az ő levele:
Nagyon régóta olvaslak titeket, és a legutóbbi autóipari válság kommentre reagálva megosztanám a jelenlegi XY városi autóipari helyzetet ahogy mi látjuk és érezzük közeli ismerősökkel.

Az EGYIK autóipari beszállító cégnél sokan elmentek maguktól, mert érezték, hogy nem jó lóra tettek. (többnyire elektronikát gyártanak autóipari nagy cégeknek, de sajnos többnyire dízelbe…)

» Read more

Ha már szóba került a válság, szeretnék eloszlatni egy nagyon gyakori tévedést.

Mindenki az infláció elszabadulásától tart, ha beköszönt a válság. Ennek pont az ellenkezője lesz igaz.

Felkészülni a következő válságra

Infláció azért van, mert nő a kereslet valami iránt. (Másik ok, ha a költségek nőnek, ilyen volt például az olajár-robbanás a hetvenes években, de az egy teljesen másik történet. Az inflációról bővebben itt.)

Mindenki lakást akar venni, felmennek az ingatlanárak. Mindenki nyaralásra akarja elszórni a pénzét, tele vannak a szállodák, ezért árat emelnek a szállodások. Mindenki építkezik vagy felújít, többet kérnek a szakik. Nagyobb kereslet új autóra, drágábbak lesznek az új autók.

Válságban mindennek esik az ára, mert hirtelen senki nem akar még nagyobb ingatlant, nyaralás helyett inkább a hiteleit fizeti vissza, leállnak az építkezések és mindenki kétszer meggondolja, lecserélje-e az autóját egy újabbra, ha éppen nincs munkája.

De mivel sok a munkanélküli, a sajt sem fogy annyira és a téli szalámi sem.

A válság következménye a defláció, vagyis az árak csökkenése. Ez ellen hadakozik Japán immár 30 éve és az Unió 10 éve. A lassuló gazdaság miatt nem akarnak emelkedni az árak, ezért éppen most vitték le az euró alapkamatot mínusz  0,4%-ról mínusz 0,5%-ra. (Nem mintha bárki rohanna beruházni egy bizonytalan gazdasági környezetben csak azért, mert 0,1%-kal még olcsóbb a hitel, de ez most mindegy.)

Az adott helyzetben egyetlen esetben lenne megugró infláció, ha engednék a forintot tovább gyengülni.  Ekkor az importtermékek áremelkedése miatt lenne infláció.

De egy 420-440 forintos árfolyam már politikailag is vállalhatatlan, olyan ziccer a mostani kormány ellen, amit az nem fog hagyni. Persze nem elképzelhetetlen egy ilyen árfolyam, de ahhoz valami hatalmas földindulásnak kellene történnie. Még 2008-as válság után sem gyengült ekkorát a forint hirtelen.

Tehát az inflációtól akkor kell félni, ha nem lesz válság. Ha lesz, akkor az éppen az infláció ellen fog hatni. (Vannak más típusú válságok is, mint a stagfláció, de az nem túlfogyasztás után szokott lenni, úgyhogy azt most hagyjuk.)

A gazdaság természeténél fogva ciklikus, egyszer fenn, máskor lent. Fogyasztunk ész nélkül hitelből, hajszoljuk a növekedést, ezzel sikerül egy jó nagy lufit fújnunk a gazdaságba, ami egyszer aztán kidurran, vagy jobbik esetben néhány év alatt leereszt.

Kiderül, hogy még sincs annyi pénze az embereknek, hogy mindenki új autót vegyen, egy vagyonért nyaraljon vagy félévente drága mobiltelefont vásároljon.

Ekkor jön a kijózanodás fázisa, ami azzal jár, hogy a fogyasztás hirtelen visszaesik a normális szintre. Azonban ilyenkor hirtelen rengeteg munkaerő feleslegessé válik, hiszen ha nem kell annyi új autó, nem mennek annyian nyaralni és nem cserélik az emberek félévente a telefonjukat, akkor nincs szükség annyi munkáskézre sem.

Ilyenkor jön a recesszió, rosszabb esetben a válság, ugrik meg a munkanélküliség a 10-14%-os szintre és sokan veszteségként élik meg, ha a drágán vett ingatlanjuk, részvényük vagy bármilyen egyéb értéktárgyuk piaci ára nagyot esik.

Rengetegen kérdezik rettegve, hogyan tudnának felkészülni erre a válságra. Mert az nem kérdés, hogy lesz-e, a kérdés csak annyi, hogy mikor.

» Read more

Olvastam egy nagyon jópofa bankkártyáról, a Greenlight-ról.

Minden tudatos szülő szeretné, ha a gyereke még gyerekkorában elsajátítaná a pénzügyek alapjait, ebben segít a Greenlight, amihez a bankkártyákon túl tartozik egy szülői és egy gyerek telefonos app is.

Ez egy olyan bankkártya, amit teljes mértékben a szülők felügyelnek. Meghatározhatják, hogy melyik boltokban vagy internetes áruházakban vásárolhat vele a gyerek, természetesen azt is, hogy mennyiért. Hol vehet fel pénzt és mennyit. Minden költést azonnal látnak és pénzt is tölthetnek fel, ha a gyereknek elfogyott a pénze a nyári táborban.

» Read more

Gondolkoztál már azon, hogy mikor leszel elég gazdag? Leírtál-e már valaha egy összeget, amire azt mondtad, ennyi elég lesz?

Ha még nem tetted, tedd meg most. Gondold végig, mit szeretnél elérni ebben az életben és az mennyiből lehetne megvalósítani.

Egy autó(kategória), aminél jobbat már nem fogsz akarni? A példa kedvéért ha egyszer elérek oda, hogy megengedhessem magamnak, hogy kilencmilliós autót vegyek, akkor elégedett leszek az élettel. Vagy ha végre lesz egy nyolcéves autóm másfél millióért.

Egy házméret és lokáció, amire azt mondod, ez kiszolgál ebben az életben, ezzel életem végéig elégedett leszek?

Egy vagyonméret, amire azt mondod, elég lesz a nyugdíjra?

Évente egy vagy éppen három nyaralás, ilyen és ilyen áron, ezzel én tökéletesen elégedett leszek?

Komolyan kérlek, hogy szánj erre most időt. Számold össze, mennyi vagyont szeretnél felhalmozni addig, amíg azt mondod, elég.

Legyen előtted egy összeg leírva, hogy mennyi az elég. Mikor lesz meg az elég?

Honnan tudod, hogy már elértél a célba, ha azt sem tudod, hol van az a cél?

» Read more

Megjelent néhány újságcikk, miszerint a gazdagok hitelből vesznek állampapírt, ami miatt ez most a közbeszéd tárgya lett, ezért kértétek ti is, írjam le, mi is ez a trükk.

A dolog nem új keletű, a bankok már régóta csinálják ezt a prémium állampapírral, össze is rúgták a port az állammal emiatt.

(Ugyanúgy, ahogy már lassan tíz éve létezik prémium magyar állampapír, azonban az emberek 95%-a most jött rá arra, hogy jó kamatot lehet kapni az Államkincstárban is. Csak mert megjelent egy új állampapír és elkezdtek róla beszélni az emberek. Aki akart, közel ilyen kamat mellett eddig is be tudott fektetni pénzt hasonló kamattal ugyanott.)

A lombardhitel lényege, hogy a bank valamilyen értékpapír fedezete mellett ad kölcsön pénzt. Ez lehet részvény, kötvény, bármi. Így állampapír is. Tehát ez egy fedezett hitel, csak itt nem ingatlant ajánlok fel fedezetnek a banknak, mint a lakáshitelnél, hanem bármikor pénzzé tehető állampapírokat, vagy egyéb értékpapírokat.

A bank kölcsön ad valakinek lombardhitelként pénzt mondjuk 2%-os kamatra, aki ebből állampapírt vesz 4,95%-os kamatra és ez lesz mindjárt a fedezete is a hitelnek.

A bank nyer azon, hogy kockázat nélkül (ott van a fedezet nála) kölcsönadott olyan pénzt 2% kamat mellett, amit egyébként állampapírban csak 0-1%-ra tudna tartani, az ügyfél pedig ingyen kapott közel 3% kamatot a semmire. A banknak az is jó, ha az ügyfél nem fizet, mert akkor lesz a hiteléért cserébe rengeteg jól kamatozó állampapírja, amit ő egyébként nem vehetne meg, mert ezeket csak a lakossági ügyfelek vehetik.

Ennyi az egész.

A lombardhitelnél a lejárat és a kamatperiódus számít, mert 5 év alatt sok minden történhet a kamatokkal. Ettől eltekintve egyik félnek sincs túl sok kockázata a dologban.

Nagyon sok olyan eset van, amikor egy házaspár felismeri, hogy az anyagi életüket rendbe kell tenni, mert nem költhetik úgy a pénzt és halmozhatják fel az adósságot, mint addig.

Ilyenkor pozitív esetben egyetértésre jutnak a célt illetően és először kisebb, majd nagyobb lépésekben elkezdik megváltoztatni az anyagi életüket és az ahhoz való hozzáállásukat.

Eladják a hitelből vett autót és ha mindenképp kell nekik autó, vesznek egy öreg példányt, ami még éppen kiszolgálja őket. Elkezdik írni a költéseiket és amit csak lehet, visszavágnak, először kis lépésekben, majd egyre radikálisabban.

Lemondanak a nyaralásról és a társasági életről is, ha az pénzköltéssel jár.

Túlórát és másodállást vállalnak, hogy minél több bevételük legyen, amit a hitelek törlesztésére tudnak fordítani. Ahogy egymás után futnak ki a hitelek, egyre több pénzük marad a továbbiak idő előtti kifizetésére.

Ha minden jól ment, a történet vége az, hogy kifizették az összes adósságukat, megszabadultak az anyagi terhektől és végre egyenesbe kerültek, mert többet keresnek, mint amit elköltenek.

Megvan a 6-12 havi vésztartalék is és gyűlik a megtakarítás a befektetési számlán.

Azonban ilyenkor merül fel a kérdés, merre tovább?

» Read more

Hamarosan életbe lép a PSD2 uniós direktíva, ami némileg megváltoztatja az életünket.

Az egyik legfontosabb a kétfaktoros azonosítás online vásárlásoknál. Unión belül kevés lesz, ha csak a kártyán található CVC kódot adod meg, mint eddig, valami más azonosítás is fog kelleni. Jó eséllyel SMS vagy valami mobilalkalmazásos azonosítás.

Paypassos vásárlásnál minden öt vásárlásból legalább egynél el kell kérni a PIN kódot is, akkor is, ha minden vásárlás limit alatti.

Illetve külső szolgáltatók mostantól hozzáférhetnek a bankszámlád adataihoz, ha erre felhatalmazást adsz nekik. Lesz, aki csak az információhoz kér hozzáférést, lesz aki fizetést is lebonyolíthat a számládról. (Jó esetben a te kérésedre. 🙂 )

Én a magam részéről erősen elgondolkodnék, kinek adok hozzáférést akár csak az adataimhoz is, nemhogy fizetést indíthasson, amikor csak szeretne. De ez csak az én véleményem.

Röviden, lesznek változások, ne lepődj meg, ha macerásabb lesz online vásárolni vagy paypass-szal fizetni.

Írtam egy bő éve az Aegon Smart Casco-ról, aminek lényege, hogy az alapján fizetsz díjat, mennyit használod az autót. Az alapdíj 2 Ft/óra, álló helyzetben 1-3 Ft a óradíj, ekkor lopáskár és ismeretlen rongálás, nyestkár és egyebek után térít csak a biztosító.

Aegon Smart Casco

Elindulásnál neked kell bekapcsolni egy telefonos appban a mozgás állapotot, ez Budaörsön egy ötéves Fordra óránként 65 Ft-ot jelent. Aztán ha megint megálltál, visszakapcsolsz álló módra és újra 2 Ft lesz a díjad. Minél kevesebbet használod az autódat, annál olcsóbb lesz a havi díjad.

Az egyetlen, bár komoly macera, hogy mindig neked kell kapcsolgatni a két üzemmód között kézzel.

Ha elfelejtetted időben aktiválni a mozgó üzemmódot és 500 méternél messzebb kerültél az eredeti helyzetedtől, a következő 15 percben nem fog fizetni a biztosító, ha kár ér.

Amiért újra írok róla, hogy Joe tett fel egy érdekes kérdést. Mi van akkor, ha soha nem aktiválom a mozgás üzemmódot? Akkor havi 2870 forintért van egy lopáscasco-d, kiegészítve opcionális nyestkárral és álló autóban más által okozott kárral. (Összehasonlításul, egy másik biztosítónál egy 2 milliós lopáskár 20% önrésszel évi 10.500 Ft. Nagyobb térítést vagy kisebb önrészt nem is lehet kérni.)

Egyszerű megkötni és drágább autónál még olcsó is egy budapesti, Pest megyei , A0 vagy akár még rosszabb bónuszbesorolású lakosnak. Ha pedig nagy a kárlehetőség (havas út, ónos eső, túl nagy forgalom, ismeretlen város, éjszakai vezetés, stb.) bármikor aktiválhatjuk a mozgó autó üzemmódot is.

Megnézve a feltételeket, a tulajdonos felelőssége váltani az álló és mozgó üzemmód között. Viszont azt is mondja, hogy “Álló autó üzemmódban a Biztosító kockázatviselése kizárólag az „Álló autó” üzemmód alá tartozó alapbiztosítási kockázatokra és – a Szerződő által választott és a káresemény időpontjában bekapcsolt állapotú – „Álló autó” üzemmód alá tartozó kiegészítő biztosításokra terjed ki.”

Így az értelmezésem szerint az álló autóhoz tartozó térítés minden esetben fenn áll, függetlenül attól, hogy a lopás az utolsó aktiválástól 100 kilométerre történt.

Ha így van, sok fővárosi embernek lehet egy viszonylag olcsó, előre fizetett lopáscascoja, amit rossz közlekedési körülmények között bekapcsolhat, mint normál cascot is.

Szerintetek megáll-e a dolog? Ha van ilyen szerződésed, milyen tapasztalatod van vele?