Címke: portfolioblogger

Kiszabadítottunk egy szellemet a palackból a múltkori cikkel, miszerint a bankok szeretnek sok pénzhez jutni jól elrejtett és nem kommunikált költségekkel. S közben széttárják a karjukat, hogy mi ezt megemlítettük az egyik háromszáz oldalas dokumentum 212. oldalán. Hogy miért nem sikerült megemlíteni a költségek között is a termék leírásánál? Mert akkor miből élnénk meg?

Egy másik bankos lehúzás

Gábor a Vodafone-nal járt pórul. Ha korlátlan csomagod van, mindenkit mindenhol ingyen hívsz, akkor nyilván a hívásátírányítás is ingyenes, hiszen az sem más, mint egy hívás. Főleg, hogy le van írva, hogy azt mondja: “hívásátirányítás: ingyenes”.

De próbálták felhívni az ügyfélszolgálatot a biztonság kedvéért, azonban erre egy óra kevés volt, ezért inkább ellenőrizték a kondíciós listában külön, ott nem volt leírva, hogy lenne költsége a hívásátirányításnak.

De mint kiderült, hogy végig kellett volna nézni az ÁSZF nyolc mellékletét is, mert az egyik közel 800 oldalas mellékletében dugták el a választ. S a helyes válasz több, mint felháborító.

Következzen az ő levele:

» Read more

Túl sok ingatlan épül még, amit el kell adni valakinek, ezért az MNB úgy döntött, hogy tovább növeli az éves veszteségét (majd az adófizetők összedobják azt a rongyos évi pár száz milliárd forintot), de akkor is folytatni kell a zöld hitelt.

Úgyhogy további 100 milliárdos keretet határoztak meg, de szigorítottak a feltételen, most már 80 kWh/m2 primer energiaigény az elvárás, nem az eddigi 90 kWh. Tehát már nem elég a tízcentis hőszigetelés a 30-as téglára, hanem néhány centivel vastagabbat kell majd feltenni.

De a lényeg, hogy továbbra is düböröghet a lakásépítés, mit nekünk hat százalékos alapkamat. Ha igényelni akartál zöld hitelt, de kimaradtál belőle, akkor most újra kaptál egy esélyt. Érdeklődj a részletekről a bankodnál.

Új ingatlant vagy használtat? Hitelkalkulátorral

Az előző cikk azokról a csalókról szólt, akik a bank nevében telefonálnak és ki akarják fosztani a bankszámládat.

Egy bankos átverés története: ezekre vigyázz

Most egy másik eset a témánk, amikor maga a bank kopaszt meg elrejtett költségekkel.

Személy szerint nagyon kisstílűnek és pofátlannak tartom ezeket a tételeket, amiről az alábbi levél is szól. Van olyan bank (a neve R-rel kezdődik és aiffesen-el folytatódik), ahol például a kártya limitének az állítása kerül pénzbe, méghozzá kifejezetten sokba, csomagtól függően 3-600 forint alkalmanként. Igen, akkor is, amikor megemeled és akkor is, amikor visszacsökkented. Annyira kisstílű lehúzás, hogy nem is gondolnál arra, hogy ezért képesek pénzt kérni. Mint tudatos, biztonságra törekvő vásárló, le-fel állítgatod a kártyalimitet attól függően, hogy milyen összegért vásárolsz. Aztán nézel egy nagyot, hogy a szemedet is kilopta a bank ezzel a trükkös rejtett tétellel.

Györgyék a saját céges számláik között mozgattak egy nagyobb összeget. Bankon belüli utalás 0% plusz 0,3% tranzakciós adó, maximum hatezer forint. Bankon kívüli utalás 0,124% plusz a tranzakciós adó/illeték, ami szintén maximum hatezer forint.

A közleményben egy szó sincs a saját számlák közötti pénzmozgásról. Mivel bankon belül ingyenes ugye minden utalás és a saját számlák között még tranzakciós illeték sincs, akkor nyilván teljesen ingyen van.

Hát, nem egészen, 116 ezer forintba került ez a mutatvány.

Véleményem szerint ezt hívják gusztustalan, kisstílű lehúzásnak. Nekem égne az arcom, ha így bánnék az ügyfeleimmel.

De átadom a szót Györgynek:

» Read more

Zsolt küldte el a történetét, hogyan csapták be őt telefonos csalók. Azért tette, hogy te okulj a történtekből. (S nem azért, hogy hülye hozzászólásokban minősítsd, hogy te bezzeg ennél sokkal okosabb lettél volna. Mert köszönjük, már tudjuk, hogy te milyen okos vagy. Akinek nem inge… 🙂 )

Amit kiemelnék, hogy nagyon könnyen lehet telefonszámot hamisítani. Ha használsz VOIP szolgáltatást, a hívott fél a te mobilszámodat látja, pedig nem is a mobilodról hívod. Pont ilyen nehéz egy bank telefonszámát használva telefonálni a csalóknak.

Ezért ne hidd el, hogy tényleg a bankból hívnak. Ha egy kicsit is gyanús a dolog, mondd, hogy inkább te visszahívod őt a bankban, adja meg a melléket. Ez annyira fontos, hogy még egyszer leírom: ragaszkodj ahhoz, hogy te visszahívhasd, ha valami csalásról hadovál, de legalábbis előtte engedje meg, hogy felhívd a bankodat.

A csalók legtöbbször a legnagyobb bank nevével kezdik a beszélgetést, hiszen annak van a legtöbb ügyfele.

A bank SOHA-SOHA-SOHA nem kéri a jelszavaidat: PIN kód, a bankkártya hátulján lévő három számból álló CVV kód, internetes belépési kód vagy bármi hasonló.

Soha nem is kérnek arra, hogy kattints egy linkre, amit most küldtek és/vagy lépj be az internetbankodba most.

Aki bármi ilyet kér, AZ MINDIG CSALÓ! Egy banki ügyintéző hozzáfér a számládhoz a banki rendszeren keresztül, nem téged fog kérni, hogy lépj be és végképp nem küld semmit e-mailben.

Soha nem kattintasz e-mailben érkező linkre, hogy azon keresztül lépj be a bankszámládba, különösen akkor nem, ha azt frissen küldték. Helyette kézzel beírod a böngészőbe, hogy www.xyzbank.hu/belepes. A csalás szintén működik telefonszámlának, közüzemi számlának tűnő e-maillel is, csak természetesen hamis a link. Ezért ha jön gázszámláról a szokásosnak tűnő e-mail, érdemes ott is nem a linkre kattintani, hanem külön belépni a szolgáltató felületére. Egy kis plusz kényelmetlenség, de sokat bukhatsz, ha egy csaló weboldalon ellopják az adataidat.

Ha felhívnak, de nem akarják ellenőrizni, hogy tényleg veled beszélnek-e, akkor is csalók!!!! A banktitok védelme érdekében akkor is azonosítani kell az ügyfelet, ha a bank hívta fel. Mert lehet, hogy más vette fel a telefont, akivel nem lehet banktitkot megosztani, amíg nem győződik meg a banki ügyintéző, hogy tényleg azzal beszél, akié a számla.

Tehát ha nem akarnak beazonosítani születési dátum, anyja neve és egyéb adatok alapján, akkor is csalókkal beszélsz! (Ez alól kivétel a marketing hívás, de az csak valami akcióra hívhatja fel a figyelmed vagy hogy kössél biztosítást a banknál, ha legközelebb arra jársz.)

Ha a bank hív téged és elkéri az anyád nevét, születési dátumodat és így tovább, elsőre MINDIG mondj rossz adatot. Ha tényleg a bank hív, ő közölni fogja, hogy rossz az adat. A csalók csak eljátsszak, hogy ellenőrzik a hívott felet az adatai alapján.

Kérdezd meg, mi a bankkártyád utolsó négy számjegye. Ha banki ügyintéző hív, ő látja.

Soha nem osztasz meg senkivel SMS-ben kapott banki adatot sem! (Lásd lejjebb, az kellett a csalóknak, hogy elutalják a számláról a pénzt.)

Soha nem osztasz meg a számláddal kapcsolatban semmilyen információt telefonon. (Van-e lekötésed, mennyi a szabad egyenleg, stb. Ha a banktól hívtak, ezt látniuk kell, ott ül a monitor előtt és vagy már belépett a számládba még a hívás előtt vagy bármikor be tud lépni.)

Ne mondj, kérdezz: Ne haragudjon, meg tudná nézni, hány lekötött betétem van? Nem emlékszem, hogy három vagy négy-e. Sőt, kérdezz kamu dolgot: “Amit tegnap lekötöttem betétet, az az összeg ugye már eltűnt az egyenlegemről?” Egyből tudod, hogy kamuzik a másik fél.

Bónusz lépés: ne a mindig nálad lévő, ellopható, vírussal megfertőzhető telefonodon legyenek a banki alkalmazások. Szinte mindenkinek van otthon egy régi mobilja vagy tablete. Ha van ilyened, törölj róla minden adatot és azt használd banki dolgokra és ha lehet, csak banki dolgokra. Ha kell utalnod akkor is, ha úton vagy valahol, legyen egy második számlád (Revolut, Wise, akármi), amin csak kevés pénz van és használd azt.

Továbbá soha, senki kedvéért ne telepíts semmit a gépedre. Gyakran olyan programokat telepítettnek veled, amivel megosztod a képernyődet és mindent látnak, ami a gépeden történik. Volt, akitől egy lakás árát lopták így el. Az “eladó” arra hivatkozott, hogy túl nagy a lakásról készült képek mappája, de ezzel a segédprogrammal meg lehet nézni. Hivatalos weboldalról kellett letölteni, nem volt gyanús, csak az áldozat azt nem tudta, mire való a program. El is loptak tőle 30 millió forintot. Tehát még egyszer: soha, senki kedvéért nem telepítesz egyetlen programot sem, se a telefonodra, se a számítógépedre. Akár lakáseladó, akár “banki ügyintéző” tanácsolja azt.

S kérlek, MINDIG tegyél rendőrségi bejelentést, ha ilyen gazemberek hívnak, akkor is, ha nem sikerült téged bepalizniuk. Mert a következő embert be fogják palizni. Ezt a cikket is oszd meg, minél több emberhez eljusson a hír, mire kell vigyázni.

Ha neked van hasonló történeted, oszd meg a hozzászólásokban: mivel hívtak, mi volt gyanús, mi lett a vége és így tovább.

Következzen a levél:

» Read more

Ha ránézel az orosz rubel árfolyamára, mondhatni megtáltosodott, alig 15%-kal gyengébb, mint volt a háború előtt. Ez különösen annak a fényében érdekes, hogy járt már a dollár 140 rubel felett is, most 86 rubelt kell adni egy dollárért.

Sokan úgy gondolják, Putyin legújabb ötlete miatt erősödik a rubel, mert ő csak rubelben hajlandó elfogadni a gáz és az olaj árát.

Ez összeségében semmivel nem erősítené a rubelt, hiszen eddig is dollárt és eurót kapott a Gazprom az olajért és a dollárért, s 80%-át eddig is kötelezően át kellett váltania rubelre, s mint állami cég, gondolom ennél többet is átváltott. S még nem is lépett életbe az egyébként szerződésszegésnek számító egyoldalú változtatás, amit több partner is jelzett, hogy nem fogad el.

(Update: a sok szájkarate után nem is lett semmi a dologból, továbbra is euróban lehet fizetni, rájöttek az oroszok, hogy nem fognak az uniós országok úgy ugrálni, ahogy ők fütyülnek.)

(A probléma mélyülésére utal az is, hogy most már nem csak a devizabetéteket lehet csak rubelben felvenni, de a legújabb rendelkezés szerint még a kamatfizetés is csak rubelben lehetséges. Nem úgy tűnik, hogy csökkenne a probléma nagysága, hanem már a kamatokra kifizetett devizára is szüksége van a kormánynak.)

De akkor mi történhetett a rubellel az egyértelmű jegybanki beavatkozáson túl? (Hivatalosan beismerve is 39 milliárd dollárt égettek el a rubel árfolyamának megvédése érdekében az elmúlt öt hétben, ez forintban 12 942 267 000 000 forintot jelent, vagyis 13 ezer milliárd forintnyi dollárért vettek rubelt.)

– A külföldi befektetőknek megtiltották, hogy eladják az orosz papírjaikat és átváltsák a pénzt devizára. A dollár alapú orosz állampapírokat is rubelben akarják kifizetni.

– A magánemberek szintén nem válthatnak pénzt legálisan, csak olyan adó mellett, amit senki nem akar kifizetni. Sőt, még a meglévő devizás megtakarításaikhoz sem férhetnek hozzá, s mint fentebb említettem, most már a kamatokat is csak rubelben kaphatják meg.

– Márciusban kell sok cégnek befizetni az adót. Ezek a cégek februárban az elmúlt hat év legmagasabb devizatartalékát halmozták fel, ebből is fizetnek most adót.

– A szankciók miatt az import lefeleződött, míg az export javát adó olaj és gázbevételek nem csökkentek, többek között a magas áraknak is köszönhetően. Hiába kell 20% körüli árengedménnyel adni az orosz olajat, ha még így is drágább most, mint néhány hónapja.

Egy ország devizájának árfolyamváltozása a piaci szereplők gazdasági várakozásait tükrözi. Ebben az esetben erről szó sincs.

Még 20%-os alapkamat mellett is csak azért nem romlik a rubel, mert gyakorlatilag betiltották az eladását.

A mostani árfolyam egy teljesen mesterséges árfolyam, annyi köze van a valósághoz, mint a rendszerváltás előtti forint árfolyamoknak, amikor volt a hivatalos árfolyam, amiért mindenki háromévente vehetett néhány száz márkát és volt a valódi, amiért hozzá is lehetett jutni a hőn áhított kemény valutához. Ma is 130-150 rubelt adnak egy dollárért a valós piacon.

De fel lehet hozni példának a szintén hasonló szankciókkal sújtott Iránt is, a hivatalos és a valódi árfolyam között ötszörös szorzó van.

Abban a pillanatban, ahogy feloldják a kereskedés tiltását, rengetegen fogják átváltani a rubel megtakarításaikat bármi másba, tanulva az elmúlt hónap történéseiből. A külföldi értékpapír-tulajdonosok is ugrásra készen állnak, hogy több százmilliárd dollár értékben eladhassák a rubeljeiket. S még a 20%-os alapkamatot is csökkenteni kellene, mert az önmagában megfojtja az orosz gazdaságot.

Mivel tilos a rubelt eladni és az import is nagyon visszaesett, nyugodtan mondhatna bármilyen árat a jegybank, hiszen a piac nem működik, hogy kiigazítsa azt. Ennyire kell komolyan venni a mostani árfolyamokat.

Több helyről hallottam, hogy egyre kevesebb bank fogad be zöld hitelre hiteligénylést, mert nem akarnak úgy járni, hogy a már bírálat alatt lévő igénylésekre sem tudnak forrást biztosítani.

Ezek egyelőre iparági pletykák csak, az egyik nagybank állítólag kedden fogja bejelenteni a hiteligénylés felfüggesztését, a másiknál csak a zöld hitelek bírálását végzik, minden más hitelt egyelőre félreraktak, hogy a meglévő igényléseket még ki tudják elégíteni.

(Update: azóta kiderült, hogy igaz volt a hír, a legtöbb bank ezen a héten fel is függesztette az új hitelek befogadását.)

Ezért ne vedd 100%-ra biztosra, sőt biztos marad még néhány hétig olyan bank, ahol lesz még keret. Elvileg bejelentik, ha a keret kétharmadát már lehívták a bankok (de ezt csak pozitív elbírálás után teszik meg), ez a bejelentés tudtommal még nem történt meg.

Tehát pánikba nem kell esned, de gondoltam szólok, mielőtt még lefoglalózol egy aranyárban épült új ingatlant a zöld hitelre alapozva. Még az is előfordulhat, hogy a jegybank további forrást fog biztosítani. (Bár remélem nem, így is több százmilliárdos vesztesége lesz a következő években a jegybanknak az ehhez hasonló kamatmentes hitelek kiszórása miatt. Ki gondolta volna, hogy nem marad örökké 0,6% az alapkamat? 🙂 )

(A zöld hitel az MNB által biztosított 0% kamatozású lakásvásárlási hitel, amire 200 milliárdot biztosított a jegybank. Ha a keretet nem emeli meg a jegybank, akkor ez a keret fog hamarosan kimerülni. A bankok maximum 2,5%-os kamattal adhatják tovább ezt a hitelt újépítésű, energiatakarékos ingatlanok vásárlására.)

Kijött az MNB felmérésének az előzetese a magyarok pénzügyi helyzetéről.

Nagyon sok érdekes dolgot megtudhatsz belőle, érdemes elolvasni, nem hosszú.

Néhány dolgot kiemelek belőle.

Elöljáróban a nettó jövedelem a különböző decilisekben. A legalsó 10%-ban 2020-ban a nettó jövedelem egy főre havi 45 ezer forint volt, a legfelső 10%-ban 343 ezer forint volt. (Ez a belinkelt felmérés a KSH felmérése, azt is érdemes elolvasnod.)

Érdemes ezt szem előtt tartani, amikor a következő statisztikákat olvasod. Idehaza fejenként és havonta 343 ezer forint nettó jövedelemmel te már a felső 10%-ba tartoztál 2020-ban. (Mivel a nyugdíjasok 18,3%-kal keresnek kevesebbet az átlagnál, nyugdíjasként 280 ezer forinttal szintén a Krőzus kategóriájába sorolhatod magad.)

Update: fontos az egy főre jutó jövedelem kifejezés. Vagyis egy négytagú családnál fejenként kell ennyi pénznek kijönnie. Nem azt jelenti, hogy 343 ezer forintos jövedelemmel te már a felső 10%-ban vagy, ha gyereket is nevelsz ebből a pénzből.

A magyarok alsó fele már a társadalmi minimum alatt él, vagyis el kell döntenie, hogy a mobiltelefonja egyenlegét tölti fel vagy egy szükséges ruhadarabot vesz abban a hónapban.

Kapcsolódó cikk:

Mi az a középosztály, ki a szegény és hol kezdődik a gazdag?

Ezt fontosnak tartottam leszögezni, hogy a jövedelem alapján a társadalom hetedik decilisébe tartozó magyar, aki a társadalom legalább hatvan százalékánál többet keres, még mindennapi anyagi gondokkal küzd. Ez segít értelmezni a következő adatokat. (Fontos, hogy az MNB felmérésében vagyon alapján sorolják be az embereket és nem jövedelem alapján, de azért a jövedelem és a vagyon elég szoros kapcsolatban van.)

A társadalom alsó húsz százaléka felett már a háztartások több mint 91%-a rendelkezik saját ingatlannal, a felső 10% kétharmada több ingatlannal is.

A 4 millió magyar háztartás kevés híján 4 millió gépjárművel rendelkezik. Mivel sok idős nem rendelkezik már jogosítvánnyal, így autóval sem, átlagosan minden magyar háztartásban van (legalább) egy autó.

A befektetések meglepően konzervatívok, még a leggazdagabbak között is csak 12% az, aki akár csak egyetlen darab részvénnyel is rendelkezne. Ezzel szemben viszont a fele rendelkezik bankbetéttel, ami közel nulla százalék kamatot fizet.

A hitelállomány szerencsére alacsony Magyarországon a környező országokhoz képest, ez a felmérésből is látszik.

A vagyoni egyenlőtlenség továbbra is nagy idehaza, a felső 10% rendelkezik az összvagyon közel felével, míg a társadalom alsó fele(!) mindössze az összvagyon alig több mint 10%-át birtokolja.

Ugyanez grafikonon:

Mi a vagyon a felmérés szerint? Minden, amivel rendelkezel, mínusz a hitelek.

Ezek alapján ennyire volt gazdag a magyar társadalom 2020-ban:

Ha neked van egy 65 milliós lakásod tehermentesen, te bizony gazdagabb vagy, mint a magyarok 80%-a. De 30 milliós ingatlannal is a hetedik decilis büszke tagja lehetsz.

S még egy utolsó ábra az életkor szerinti vagyonmegoszlásról:

További adatok a fenti linkeken.

Nagyon elszállt a forint alapkamata és ezzel párhuzamosan nőttek a lakáshitelek kamatai is. Megkértem lakáshiteles Gáborunkat, hogy legyen olyan jó és írjon egy körképet, mire számítson az, aki most gondolkodik lakásvásárlásban hitelből.

A jó hír, hogy a bankok nagyon le vannak maradva hitelkamat szempontjából az alapkamat emelés mögött, a rossz, hogy valószínűleg nem sokáig fog ez így maradni. (Már az egyéves diszkontkincstárjegy kamata is magasabb, mint néhány bank 10 évig fix hitelének kamata. Ez nyilván nem sokáig lesz fenntartható.)

Másik jó hír a rossz mellett, hogy nagyon összecsúsztak az öt-, tíz évig vagy végig fix hitelek kamatai, így alig többért teljes futamidőre is tudod fixálni a kamatokat.

Ha kérdésed van, Gábort kellene keresni, nem szokott itt válaszolni a hozzászólásokra. Elérhetőségei a cikk végén.

Következzen akkor az ő írása:

» Read more

Ukrajna lerohanása miatt hozott kereskedelmi szankciókkal kapcsolatban érdemes megnézni, mekkora is az orosz gazdaság, mennyit veszíthet a szankciókkal az Unió és mennyit Oroszország.

(Az Egyesült Államok könnyen hoz szankciókat, neki nincs szüksége az orosz gázra, műtrágyára vagy búzára. Az Uniót azonban sokkal jobban érintik a szankciók miatt fellépő áruhiány és az ebből fakadó áremelkedés.)

Az Unió GDP-je 2021-ben 17,1 billió dollár.

Oroszország GDP-je 1,7 billió dollár volt 2021-ben, hála a magas gáz és olajárnak. (2020-ban még csak 1,48 billió dollár volt az orosz GDP.)

(Összehasonlításul néhány uniós GDP adat: Németország 4,21 billió dollár, Olaszország 1,92 billió dollár, Franciaország 2,69 billió dollár, Spanyolország 1,36 billió dollár)

Az orosz gazdaság teljesítménye erősen ki van téve az olaj és a gáz árának:

A legnagyobb orosz tőzsdei cégek között elvétve találni olyat, ami nem olajjal vagy egyéb nyersanyaggal lenne kapcsolatos:

Oroszország adja a világ GDP-jének a 1,31%-át.

Ha a szankciók egyforma mértékben sújtanák az uniós és az orosz gazdaságot is, akkor egy 30%-os orosz GDP esés (ami megfelel az 1929-es világválság hatásának, tulajdonképpen egy teljes összeomlás lenne) 3%-os mínuszt jelentene az Uniónak, ami megfelel egy kellemetlen, erős recessziónak.

» Read more

Mióta tart a háború a szomszédban, sorban kapom a leveleket, hogy hová és hogyan menekítsék az emberek a pénzüket.

Miután még a Sberbank is tönkrement, megduplázódott a kétségbeesett levelek száma.

Szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét, hogy jelenleg Kijevet lövik és nem Budapestet. Budapest egy NATO ország fővárosa.

Nem tudjuk, mi lesz holnapután, de jelenleg ez a pánik egyelőre nem indokolt. Ha majd Záhonynál állnak az orosz tankok, esetleg az a véreskezű diktátor atomfegyverekhez nyúl, vagy NATO országokat támad, akkor elég pánikba esned.

» Read more

A mostani Sberbankos csőd sok céget rosszul érintett, hiszen nagyon sok cég 37 millió forintnál sokkal többet tartott a céges számláján, aminek nagy része most valószínűleg elveszett.

De ugyanígy jártak mások is a korábbi bankcsődök esetén.

Alapítványok gyűjtöttek pénzt épületvásárlásra, a bank csődje miatt szinte mindenüket elveszítették.

Hogy lehet ezt megelőzni vagy legalább is csökkenteni a kár lehetőségét?

Mindig, mindenkinek elmondom, hogy felesleges pénzt nem tartunk céges bankszámlán. Ami biztos nem kell már a cégbe, azt le kell adózni és ki kell venni. Nem, semmit nem nyersz azon, ha cégként fektetsz be értékpapírokba és nem magánemberként.

Erről már itt írtam bővebben:

Nem veszem ki a cégből a pénzt

Mit csináljak azzal a pénzzel, ami nem kell a mindennapi üzletvitelhez, de mondjuk az év végi osztalékfizetésig nem is akarom kivenni a cégből? (Lehet év közben is osztalékot kivenni, de ez már egy másik kérdés.)

Ha ott hagyom a számlán, vagy lekötöm bankbetétbe, egy bankcsőd esetén elbukom a 100 ezer euró (cirka 37 millió forint) feletti részt.

A megoldás: állampapírt kell belőle venni céges értékpapír-számlára.

Az már értékpapír lesz, amit nem érint a bankcsőd, mert az már a tiéd, nem csak egy követelés a bankkal szemben.

Nyithatsz céges értékpapír-számlát a banknál is, de akár az Államkincstárnál is.

Cégként lakossági állampapírokat nem vehetsz, de diszkontkincstárjegyet viszont minden további nélkül.

Van két hét múlva lejáró, három hónap múlva lejáró és egy év múlva lejáró is.

Ha szeretnéd a bankcsőd ellen biztonságban tudni a pénzed, akkor tedd át állampapírba. Az éves kamat egyébként 5% feletti most a diszkontkincstárjegyekre. (Nesze neked Állampapír Plusz. 🙂 )

Az Államkincstárnál érvényes hozamokat itt találod meg. Lehet, hogy a bankodnál ennél valamivel jobb áron tudsz vásárolni, de ne felejtsd el a járulékos költségeket, mint utalás díja vagy az értékpapírszámla költsége.

A napi forgótőke biztonságba helyezésére ez a módszer nem alkalmas, de a többi pénzre igen. Így már talán jobban alszol, ha 37 milliónál több pénzed van a céges számládon.

S hogy honnan tudod, hogy mikor lesz államcsőd? Hát innen:

Honnan fogod felismerni az államcsődöt?

Balázs lekérdezte ezen az oldalon, (választópolgároknak-> kit ajánlottam), hogy valaki visszaélt-e az adataival és beírta-e valamelyik jelöltállító listára a nevét és az adatait.

Láss csodát, állítólag két embert is támogatott, pedig a valóságban egyet sem.

Ha van egy kis időt, ellenőrizd le te is, hogy visszaéltek-e az adataiddal. Ha igen, tégy bejelentést róla erre (letölthető dokumentum is van).

Ha támogattál valakit, de nem vagy a listán rajta, az csak azért van, mert csak az első ötszázat ellenőrzik és rögzítik.