Hírek a nagyvilágból sokadik rész

Nem könnyű nektek megfelelni. Az egyik azt kérdezi, miért van szó a világeseményekről, a másik azt, miért nincs több hír róla. Miért írok erről vagy nem írok arról.

Már rég leszoktam arról, hogy mindenkinek meg akarjak felelni, de egye kutya, nézzük, mi újság a nagyvilágban.

Amiért nem írtam mostanában róla, mert igazából semmi újság nincs.

A jó hír, hogy egyelőre nem kell tartani a járvány második hullámától, a rossz hír, hogy azért, mert rengeteg országban jobban tombol az első hullám, mint valaha.

Nem is igazán értem, miért gondolták az emberek, ha ugyanazt csinálják, amit a járvány előtt, akkor most más lesz a végeredmény, ha továbbra sincs se védőoltás, se gyógyszer.

Az USÁ-ban többen fertőződnek meg, mint bármikor, de ugyanez igaz a szomszédban is, mint Horvátország, Románia, Bulgária vagy Szerbia. (Horvátországot különösen keményen érinti a válság, lévén a GDP 30%-a a turizmusból szokott jönni.)

Öröm az ürömben, hogy legalább a halálos áldozatok száma visszaesett, a veszélyeztettek jobban vigyáznak magukra. (Egyes okos politikusok véleményével szemben nem azért nő a fertőzések száma, mert többet tesztelnek. De ezt csak zárójelben.)

» Read more

Share

Ha a másik sokkal többet keres

Egy ideális világban az összekerülő párok ugyanazzal a családi és anyagi háttérrel rendelkeznek, ugyanannyi vagyont hoztak a házasságba és közel ugyanannyit is tesznek hozzá a bevételhez havonta.

A valódi világban ez a legritkább esetben van így.

A gazdag vállalkozó gyereke, aki mindent megkapott egész életében, természetes a számára, hogy évente többször is külföldön nyaralnak összekerül a négygyerekes értelmiségi szülők gyerekével, akinek az egész gyerekkora a beosztásról és a lemondásról szólt.

550x104-cikkekbe

S akkor még ott van annak a lehetősége is, hogy bár hasonló anyagi háttérből érkeztek, de teljesen más felfogásúak, mi fontos az életben és mire kell és mire felesleges pénzt költeni. Az egyik pénzszóró, a másik takarékos. (A másik fél szemszögéből ugyanez úgy néz ki, hogy ő arra használja a pénzt, amire való, míg a másik zsugori. 🙂 )

(Néhány kapcsolódó cikk: Mit tegyek, ha a házastársam túl takarékos, Rossz pénzügyi minták, Zsugori vagy takarékos?, Alaptípusok a pénzkezelésben, Az életed értelme)

Gyakori probléma szokott lenni az is, hogy az egyik fél lényegesen többet keres, mint a másik, gyakran négyszer-ötször is többet. Ez még nem lenne önmagában probléma, ha önmagukat, mint párt egyként látnák és nem két független emberként, ahol az egyik sokkal többet tesz bele a közösbe, mint a másik.

» Read more

Share

Kié legyen a profit?

A társadalom szétszakadása egyre nagyobb probléma az egész világon. Amíg a hatvanas-hetvenes években egy gyári munkás egymaga eltartotta a családját az amerikai álomnak megfelelő szinten, mára ez már semmivé foszlott, az amerikai középosztály egy nagyon szűk réteggé olvadt, a gyári munkás lét pedig gyakran még a tisztes szegénységhez is kevés lett.

A gazdagok túlzott gazdagodásának és az alacsonyabb jövedelműek folyamatos lecsúszásának rengeteg oka van, a rossz adóztatástól kezdve (a vagyonból származó jövedelmet alig adóztatják a többi típusú jövedelemhez képest) az öröklött vagyon generációs felhalmozódásán át sok egyéb ok is szerepet játszik ebben a változásban.

Az egyik ilyen ok, hogy az állam (és ezen keresztül az adófizető tömegek) a cégek megmentőjeként funkcionál, miközben a cégek megmentésének hasznából csak nagyon áttételesen részesül az állam.

Rengeteg olyan fejlesztés is megvalósul, ami az adófizetők pénzéből lett, miközben annak hasznát magáncégek fölözik le. Legékesebb példája most a Gilead által kifejlesztett vírus elleni szer, amit a cég heti adagonként szerény 3.120 dollárért árul jelenleg a koronavírus elleni gyógykezeléshez.

Mi ebben a probléma? Hogy ezt a szert az adófizetők 70 millió dollárjából fejlesztette a cég, eredetileg az ebola ellen.

A New York Times egyik cikke is ezt a kérdést feszegeti: ha a fejlesztések költségeit (akár egy konkrét gyógyszer, de akár maga a GPS vagy az internet) az állam állja, miért ne kérhetne részesedést annak a hasznából is. (Természetesen áttételesen részesedik az állam, ha máshol nem, adózásnál, de ennél sokkal többet is kaphatna.)

» Read more

Share

Szolvencia, likviditás, rentabilitás, prudencia

A tegnapi témára visszatérve arra gondoltam, remek alkalom megismerkedni néhány alapfogalommal.

Támadnak a zombik

Most, hogy a jegybankok mindenkit megmentenek, egyre több az ellenkezés, hogy vajon tényleg mindenkit meg kell-e menteni?

Az rendben van, hogy a likviditási problémával küzdő cégeknek lehet segíteni, de vajon a nem rentábilis vagy szolvens cégeket miért kellene kisegíteni?

A mostani felfordulás lerántotta a leplet rengeteg problémáról. A világ legnagyobb autókölcsönzője három hét kényszerszünet után bedobta a törölközőt, ahogy jó pár üzletlánc is. Kiderült, hogy már régen csak haldokolnak, de sok púder és hitel eltakarta azt, hogy mennyire betegek.

Mit jelent a likviditási probléma? Egy teljesen egészséges cég is kerülhet likviditási zavarba, amikor ki kellene fizetni a beszállítókat, de ő éppen nem kapta meg a saját kinnlevőségeit, vagy egy olyan nagy munkába fogott, ami később busásan megtérül, de túl sok tőkét igényel addig, amíg a végén fizetni fog a megrendelő. Ezért fontos a cashflow-managment, vagyis hogy a cég ne csak a profitábilitásra törekedjen, hanem arra is, hogy mindig legyen pénze fizetni a számlákat is.

A szolvencia a hosszútávú fizetési képességet jelenti, egy cégnek több a (pénzügyi) vagyona, mint a kötelezettsége, vagyis nem csak rövidtávon likvid, hanem hosszútávon is képes lesz bármikor fizetni.

Ezzel függ össze a rentábilitás, a jövedelmezőség. Egy cég csak akkor maradhat életben hosszú távon, ha többet kap a termékéért, mint amennyibe az neki kerül, minden költségét figyelembe véve.

Lehet egy cég úgy likvid, hogy ár alatt árul valamit, ezért mindenki tőle veszi azt. Ekkor a cégnek a likviditása kiemelkedően jó lesz, fürödni fog a készpénzben, de a szolvenciája és a jövedelmezősége nem, középtávon a cég biztos csődbe kerül.

Itt jön képbe a prudencia, aminek a jelentése előrelátó, tudatos. Egy prudens cég előrelátóan tartalékol, nem vállal felesleges kockázatokat, úgy képzi az árakat, hogy a hosszútávú nyeresége is biztosítva legyen, stb.

Amikor egy cég gondba kerül, természetesen mindig likviditási gondokra hivatkozik. Vagyis jól megy a cég, csak éppen most nincsen pénzünk. Azonban gyakran a probléma sokkal mélyebben van, például az üzleti modell nem fenntartható, már eljárt felette az idő, s a likviditási gond is abból van, hogy már régóta csak ráfizetést termel a cég. Így jártak a már említett üzletláncok, az emberek egyre kevésbé autóznak ki a város szélére shoppingolni, inkább megrendelik a neten, amire szükségük van. Az ilyen cégeket felesleges megmenteni, mert a likviditás biztosítása nem fogja megoldani azt a problémát, ami miatt a likviditási gond létrejött.

Röviden ennyit jelentenek ezek a kifejezések.

Share

Támadnak a zombik

A 2008-as hitelválságot a jegybankok ingyen hitelekkel próbálták meg kezelni: nullára, majd később Európában negatív tartományba vitték a kamatokat és elkezdtek újonnan nyomtatott pénzt önteni a piacra azáltal, hogy rengeteg államadósságot majd később egyéb kötvényeket is felvásároltak.

Ennek egyik eredménye lett, hogy miután a megtakarítók az addigi infláció feletti 1-2%-os kötvénykamatok helyett hirtelen nulla százalékot kaptak a pénzükre, ezért rengeteg pénz áramlott az ingatlanpiacokba és a részvényekbe, sok nagyvárosban lakhatási válságot okozva, illetve olyan árazásokat a részvénypiacokon, amiket csak a legnagyobb buborékokban láttunk előtte.

Másik eredmény az lett, hogy életképtelen cégek nem csak megmaradtak, de az ingyen hitel miatt még tovább is terjeszkedtek. Évről-évre egyre több az úgynevezett zombi cég, amely éppen csak annyi hasznot termelt (a meghatározás szerint legalább az elmúlt három évben), hogy a jelenlegi alacsony kamatok mellett a kamatokat tudta csak fizetni, de a tőkét már csak újabb hitelfelvételből tudta és tudja visszaadni a lejáró kötvények után.

S ez lehet a következő időzített bomba a piacon.

A jegybankok remekül kitalálták a nulla százalékos kamatpolitika melletti korlátlan pénznyomtatás politikáját, a gond az, amire mindenki felhívta a figyelmet ezelőtt tizenkét éve: egy zsákutcába rohannak egyre jobban taposva a gázpedált. A példa kedvéért az amerikai jegybank először négyszeresére duzzasztotta a mérlegét, de leépíteni már nem tudta, hiszen tüneti kezelést adott csak a gazdaságnak, ha leépít, akkor azonnal az következik újra, ami miatt az egészet csinálta.  Gyógyítás helyett csak lázcsillapítást végeztek a jegybankok, a gazdaság továbbra is ugyanabban az állapotban volt, mint a kúra megkezdése előtt.

» Read more

Share

További infó a KATA-ról

Visszatérve a tegnapi témára, a KATÁ-t sikerült kinyírni egyetlen huszárvágással. A módosítás szerint ha egy cégnek számlázol 3 millió felett, onnantól a fennmaradó részre az adókulcs 40% lett. S hogy a hülyeség még jobban tomboljon, a számlát befogadó cégnek kell nyilvántartani és befizetni azt. Ergo egyetlen rendes cég sem fog katás számlát befogadni. Más lejelenteni egy értékhatárt és más adózni valaki más helyett. Aki ezt a hülyeséget kitalálta…

Majd úgy fog egy cég árajánlatot is elfogadni, hogy előre kell kalkulálnia, mennyi munkát fog adni egy katás cégnek, mert 3 millió forint felett hirtelen 40%-kal drágább lesz a szolgáltatás. Teljesen életszerű elgondolás, látszik, olyan találta ki, akinek fogalma nincs, hogyan működnek a vállalkozások. Hiába vezeti valaki az iparkamarát. (Ennél csak egy rosszabb van, ha pontosan tudta, hogyan működnek és pont azért találta ezt ki, hogy kinyírja a katás vállalkozásokat, mert egy cég sem fog katás számlát befogadni ezután.)

Ellenben akik feketén foglalkoztatnak embereket katás számlákkal, azok csinálnak még egy-kettő-három céget és a mostani katások több felé fognak számlázni és ezek az új cégek fognak beszámlázni a régi cégnek. (Az eddigi katás takarítónők meg biztonsági őrök ezután is bele fognak férni a hárommilliós keretbe, vagy alig fognak túllógni rajta, de még mindig olcsóbb lesz katáztatni őket, mint bejelenteni.)

Eddig tartott kicselezni a törvényt, ellenben minden valódi vállalkozót, aki tényleg cégeknek dolgoznak, sikerült lábon lőni. Miután ügyesen az evát is megszüntették, semmi nem maradt a kisvállalkozóknak, eredményesen visszalőttük az országot a kilencvenes évekbe. Aki nem fodrász vagy taxis, az ne akarjon vállalkozni. Ha ez volt a cél, na azt sikerült elérni. Ha valami más, akkor nagyon elszúrtátok, fiúk.

(Mondjuk könnyű lesz mostantól kiszűrni a csaló cégeket: amelyik hajlandó katás számlát befogadni, azt valami csalásra használják, valószínűleg a fenti szisztémában.)

Néhány dolog, ami kiderült a törvénytervezetből:

– A költségvetési szerveket elegánsan kivették az adózás alól. Azok nyugodtan befogadhatnak katás számlát.

– Ha külföldre számlázol, te fizeted a 40%-ot.  “Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet.”

Kérdés: ha van főállásom máshol, ergo másodállású vállalkozó vagyok, akkor miért büntetnek 40%-os adóval, hiszen biztos nem bújtatott foglalkoztatott vagyok?

A törvénytervezetet átolvasva egyértelmű: a bújtatott foglalkozás elleni harc hazugság, hiszen a külföldre dolgozókat éppúgy sújtja az adó, mint a bejelentett állással rendelkező másodállású vállalkozókat.

A fordított adózással pedig az lehetett a cél, hogy rendes cégek ne fogadjanak be katás számlákat. Mert más magyarázat nincs erre, hiszen a bújtatott vállalkozónak mindegy lenne, hogy neki marad 40%-kal kevesebbje, vagy a munkáltatója fizet 40%-kal többet utána. Semmi értelmes indoka nincs a fordított adózásnak, ami ráadásul bonyolulttá is teszi az egészet.

Ez vagy adóemelés vagy még inkább a kisvállalkozói konkurencia kinyírása. Nehogymá’ a kisvállalkozó kevesebb adót fizessen, mint a nagy cég. Intézzük el, hogy senki ne lehessen kisvállalkozó, aki cégeknek dolgozik. Jó, de mire hivatkozva csináljuk ki őket? Hát a bújtatott alkalmazottakra. De hát ez hülyeség. Nem baj, az emberek meg fogják kajálni.

Fiúk, ha adót akartok emelni, miért nem azt mondjátok? Mondjátok azt, hogy sok pénz kell, a katát ne választhassa más, mint a fodrász meg a kőműves, illetve azok a csalók, akik a fenti módon gond nélkül kibújnak a 3 milliós határ alól.

Ha meg a kisvállalkozói konkurencia kinyírása a nem titkolt cél, akkor azt is megmondhatjátok nyugodtan, nem kell félrebeszélni. Ha be mernétek vallani, tököseknek tűnnétek, igazi kemény arcoknak. Így csak olyan szerencsétleneknek, akiknek a leghalványabb fogalmuk sincs arról, hogy mit csinálnak, kiöntik a gyereket a fürdővízzel együtt.

Update a szövegértésben gyengébbek kedvéért: NEM lenne baj, ha adót emelne a kormány, az sem, ha sávossá tenné a katát. A baj az, hogy olyat csinál, aminek jobb esetben semmi értelme és csak dilettánsok, rosszabb esetben szándékosan akarnak vállalkozásokat kiszorítani. Mondják azt, amit akarnak, de ne hivatkozzanak burkolt alkalmazottakra, mert nagyon kilóg a lóláb. Mondják azt, hogy mostantól cégek nem számolhatnak el katás számlát és kész, illetve adózz többet, még akkor is, ha külföldre dolgozol. Akkor megértjük, maximum megkérdezzük, miért. De ne is játsszák a hülyét és ne is nézzenek mindenkit hülyének. Amit csináltak, az egyedül egy ellen nem jó: a burkolt munkavállalás ellen.

Share

KATA: A hülyeség győzelme az ész felett

A KATA sok visszaélésre ad okot, rengeteg eddigi alkalmazott lett papíron vállalkozó s tényleg ne legyen már minden fogászati asszisztens meg kőműves-segéd álvállalkozó.

De az Iparkamara a nagy eszével kitalálta, hogy úgy lehet ezt kivédeni, hogy akkor MINDEN 3 millió feletti egy helyre számlázás 40%-os kulccsal adózik.

(Update: a még újabb agymenés szerint a számlát befogadó fizetne 40%-ot. Mi van?! Ezután egy rendes cég sem fog katás számlát befogadni, senkinek nem hiányzik egy ilyen adminisztrációs teher, hogy ő tartsa számon, hogy az üzleti partnere eddig mennyit számlázott és mikortól kell helyette adót fizessen. Majd külön könyvelőt tart erre, igaz? Fejbe is lőttük a katát, gratulálok. S ha én magánszemélynek adok számlát 3 millió felett, mondjuk egy építkezéssel kapcsolatban? Akkor ő is fizet helyettem?

Anyám, tényleg ennyit sikerült kiizzadni öt évig tartó ötleteléssel? S ezért valaki még pénzt is kap? Egy marék molylepke ennél okosabbat tudott volna kitalálni, de tényleg.)

Az, hogy az Iparkamara mit beszél, senkit nem érdekel, csak azért vannak, hogy legyen, aki elköltse a kikényszerített tagdíjakat. Ha nem lenne kötelező a tagdíj és nem a NAV hajtaná azt be, már kamara sem lenne szerintem.

Azonban a mai kormányinfón is már arról beszélt a kormány, hogy jövőre ez így lesz.

Hátha nem késő még és akad egy értelmes ember is a kormány környékén, ezért szóljatok nekik, hogy ez így hülyeség.

Ha vállalkozóként négymilliós munkát végzek, akkor az már bújtatott alkalmazottságot jelent?

Az összes ügynök jellemzően egy cégnek számláz és nem is tehet mást. A biztosítási törvény és az egyéb pénzügyi közvetítőket szabályzó törvény is konkrétan tiltja, hogy valaki több cégnek dolgozzon vállalkozóként. (Ha több biztosító vagy bank termékeit akarja árulni, egy alkusz vagy brókercéghez leszerződhet, aki több biztosítóval van szerződve. De még mindig egy cégnek számláz.)

De az ingatlanügynökök sem alkalmazottak és ők is egy cégnek számláznak. Ahogy az üzletkötők zöme is, akik nem kapnak fizetést, csak az eladott szolgáltatás vagy munka után kapnak jutalékot, jellemzően egy-két cégtől, akikkel együtt dolgoznak.

Aztán ott vannak a külföldre dolgozó vállalkozók, idehaza a kontraktorok, akiket egy-egy munkára szerződnek néhány hónapra a cégekhez.

Egy grafikai stúdiónak is a legtöbb esetben van 2-3 nagy ügyfele, akiktől a pénz legnagyobb része érkezik és mégsem alkalmazottak. Nem használják a megrendelő eszközeit, telephelyét, nem a megrendelő osztja be az idejüket, csak akkor kapnak pénzt, ha kapnak munkát és csak addig kapnak munkát, amíg jobbak vagy olcsóbbak, mint a konkurencia.

Tehát érdemes lenne leülnie a döntéshozóknak, ezt az értelmetlen hülyeséget ki kellene dobni a kukába és át kellene gondolni, hogyan lehetne ezt szabályozni.

Első körben mindjárt egy személy csak egy cégben vagy vállalkozásban lehessen katás. Ennek van értelme, most sok ember öt bt-ben katás külsős, hogy ne érje el a 40%-os kulcsot. (Update: a még újabb hírek szerint ez benne lesz a módosításban, hurrá. Ez tényleg egy jó és jogos kitétel.)

Az időszakos munkákat (kontraktorok) eleve ki kellene venni, ahogy az ügynöki munkákat és a külföldre számlázókat is a szabályozás alól.

Ha valaki csak egy vagy két cégtől kapja a bevételeinek a 80%-át, nyilatkozzon, hogy miért nem alkalmazott ő. De ne sújtsuk egyből 40%-os kulccsal, mert akkor sikerül a KATA-t kivégezni és visszaterelni az embereket a fekete zónába, ami miatt a KATÁ-t kitalálták.

Aki csalni akar és mondjuk havi 400 ezret kap fizetés helyett katásként, az alig fog többet fizetni, ha csak a hárommillió feletti rész adózik 40%-kal. De kijátszható egyetlen mozdulattal: a fennmaradó részt számlázd egy másik cégbe, vagy másik cégembe, majd az továbbszámláz nekem.

A most katásan évi 12 millióért számlát adók meg majd összeállnak, csinálnak három céget, a számlák negyedét az eredeti cégnek számlázzák, a többit a másik háromnak. A másik három cég nem katás és nem lesz nyeresége, mert annyit fog költeni a megrendelt munkára, mint amennyit ők kapnak az eredeti cégtől. Problem solved.

De ha még a magyar adóhivatal tekintete alól is el akarunk tűnni, akkor külföldön csinálunk egy céget és az számláz vissza Magyarországra. (Persze nagyon kemény munkával az adóhivatal itt is találhat fogást, de sokkal egyszerűbben tudná most is ellenőrizni a katásokat, még sincs rá kapacitása.)

Ezt az ostobaságot eddig tart kijátszani és pont azokat nem sújtja komolyan, akik állítólag a célcsoport lenne: a kisjövedelmű, alkalmazottként is számlát adó álvállalkozókat.

Ellenben rengeteg valódi vállalkozót elűz az országból (egy Angliába számlázó katás programozónak céget alapítani Romániában nem egy nagy kihívás és még az adózás is jobb) vagy visszalök a fekete zónába, ahogy a most katázós alkalmazottak sem bejelentett alkalmazottak lesznek, hanem akkor majd feketén fognak dolgozni, mint eddig vagy minimálbéren, mint eddig.

S a következő kérdés, mi lesz azokkal, akiket kiűznek a katából? Az evát beszántották, a következő lehetőség meg a normál TAO-s adózás, a maga (kis összegnél túl) magas adókulcsaival és egy kisvállalkozó számára agyonkomplikált adózásával. Nagyon sok kisvállalkozó, aki azért lett valódi vállalkozó, mert a kata egyszerű és átlátható, majd jól beint és nem fog vállalkozni. Ez lenne a cél? Vagy erre sem gondoltak a döntéshozók? Hallgattak egy agyament ötletre és utána sem gondoltak, ez mivel fog járni?

Félreértés ne essen: érdemes átgondolni a katát (kezdve ott, hogy 12 millióig túl keveset fizet egy katás, viszont 12 millió felett már az áfa is bejön és hirtelen 61% lesz az adókulcs. A bevételből és nem a nyereségből). S igen, tényleg szűrni kellene a csalókat. De ez a terv, amit kitaláltak, még ötletelésnek is egy marhaság és viccnek is rossz, a kormány meg komolyan vette.

Nagyon remélem, lesz egy ember, aki átgondolja ezt a dolgot és nem a szokásos “bevezetjük, aztán fél évig reszelgetjük a törvényt, mire értelme is lesz” módon fogják ezt is kezelni.

Például, akinek az idejét a munkát megrendelő osztja be és még a munkát adó eszközeit is használja, az ne lehessen vállalkozó. Nem csak katás, semmilyen. Ha ehhez még hozzájön a munkát adó telephelyén való munkavégzés, akkor az egyértelműen alkalmazott.

Ne lehessen két évig katás számlát adni annak a cégnek, ahol előtte munkaviszonyban álltam.

Srácok, csak gondolkodni kellene törvényalkotás előtt, ki lehet találni, hogyan lehet kezelni a problémát. Ezért írná elő az alkotmány a társadalmi vitát törvénybenyújtás előtt, de helyette képviselői benyújtás kiskapujával kerülik meg tíz éve a társadalmi egyeztetés nyűgét. Amint látszik, nem lenne hülyeség néha több embert is megkérdezni még a változtatás előtt…

Ja és a törvénytervezet indoklásával szemben nem azért van annyi katás manapság, mert mindenki adócsaló lett, hanem mert megszűnt az eva és a kata határt is a kezdeti 6 millióról 12 millióra vitték fel, így már 26-27 millió forint bevételig is megéri a kata, ha nincs komoly költsége a cégnek.

KATA-hoz hasonló törvény rengeteg van a környező országokban, Romániában például 34 millióig lehet az ember katás.

Cégalapítás Romániában

Meg kell nézni, máshol hogy kezelik ezt a problémát.

Az egyik megoldás az lehetne, hogy nem lenne az egyik legmagasabb idehaza a munkabért sújtó adók és járulékok, csak szólok. Mindjárt nem akarna mindenki katázni. Itt köszön vissza a probléma, hogy mivel a vagyont látványosan nagyon nem akarja adóztatni a kormány, ezért kénytelen a munkabért sújtó adókat és a forgalmi adót világszinten is rekord magasra emelni. Ennek következménye, hogy aki csak teheti, kibújik alóla, mert túl nagy az elvonás mértéke.

Adózásról újra

Figyeljük a híreket, mi lesz ezzel a törvénnyel.

Share

MOL Limo autóbérlés hosszabb távra

Régóta kérdés, miért nem lehet egy napra vagy akár több napra kivenni az autómegosztó szolgáltatások autóit értelmes áron. Nyugaton bevett szokás, hogy hétvégén gombokért el lehet vinni az autókat, amikor sokkal kevésbé vannak kihasználva és sokan élnek is a lehetőséggel.

Örömmel jelentem, lépett a MOL Limo, most már van napi bérlésre is lehetőség, maximum 72 órára el lehet vinni az autókat napi maximalizált díj mellett.

Az elektromos kisautókat napi tízezerért tudod elvinni kilométer-korlátozás nélkül, a benzineseket szintén tízezerért, a nagyobb Mercedeseket és az elektromos i3 BMW-ket 16 ezerért, de itt 100 kilométer felett van kilométerdíj is, 39 forint s ha jól értem, nem naponta, hanem összesen. (A gond az, hogy lezárni a bérlést csak Budapesten lehet, így ha elvitted három napra az autót, akkor sem tudsz 3×100 kilométert igényelni. Mármint ha jól értem a leírást.)

Ami viszont jó, hogy nem naptári nappal számol, hanem 24 órával és ha késnél is, addig csak percdíjat számol, amíg nem éred el újra a napi díj összegét.

S igen, a reptéren is beszállhatsz az autóba vagy hagyhatod ott a bérlés végeztével, de akkor a reptéri plusz díjat még felszámolják. (Mármint amint újra elérhető lesz ott a MOL Limo, mert most átmenetileg valamiért nem az.)

Az autókon csak Pest megyei autópálya-matrica van és csak Budapesten nem kell fizetned a parkolásért, az elektromos autókhoz nincs töltőkábel, így azt vagy viszel magaddal, vagy csak villámtöltőn tudod tölteni őket, mert azokon beépített kábel van és a tankolás a tiéd egy vidéki út esetén. (Nem mintha nem lenne tele MOL kúttal az ország és nem férne bele egy kicsit magasabb kilométerdíjba az üzemanyag is…)

Ha eseti felhasználó lennél, úgy drágább a díj, de akkor befizetsz egy hónapra ezer forint tagdíjat és jobban jársz. A részletes árlistát itt találod.

Ennyi pénzért kifejezetten jó ajánlat, különösen a kényelmét is figyelembe véve. Nem kell előtte való nap este elhozni az autót, nem kell leadni, nem nézi át senki szúrós szemekkel. Csak beülsz egybe és már mehetsz is. S ha ott is alszol, ahová mész, akkor se kell feltétlen többet fizetned, ha 24 órán belül visszaérsz.

Update: ránéztem a ShareNow (lánykori nevén DriveNow) áraira is, ott is van napi díj, de nem árulja el, hogy mennyi. Annyi derül csak ki, hogy a legolcsóbb autó 17 ezer forint és 99 forint a kilométer-díj, aminél azért a napi 10 ezer forint kilométerdíj nélkül lényegesen jobb ajánlat. Igaz, nem Mini, csak egy VW eUp. De még a 16 ezer Ft egy Mercedesért is jobb ár a MOL-tól. A ShareNow úgy tűnik, lényegesen drágább, mondjuk kötelező külön díj (999 Ft) ellenében van rajtuk autópálya-matrica és ÖMV kúton ingyen lehet tankolni őket. (Az árlistát az egyik hozzászóló megtalálta, itt lehet elolvasni.)

Share

Napelemek: változó elszámolás

A napelemek megtérülését a nullszaldós elszámolás tette lehetővé, illetve hozta le a megtérülés időtartamát 10-15 évre. A nullszaldós elszámolás lényege, hogy az áramszolgáltatónak át kell vennie tőled a megtermelt felesleges áramodat és utána ugyanannyit használhatsz bármikor máskor elszámolási időszakon belül.

Tulajdonképpen egy ingyenes akkumulátorként használhatod az áramszolgáltató hálózatát nem csak napközben, de nyári-téli viszonylatban is, a nyáron megtermelt felesleges áramodat ingyen “tárolja” a téli felhasználásig a szolgáltató.

Ennek lesz vége 2024 elején egy uniós jogszabály miatt. Onnantól kezdve eladod a felesleges áramot gombokért a szolgáltatónak és piaci áron veszel tőle áramot, amikor szükséged van rá. Mivel az áram árának 60%-a hálózati díj és egyebek, fele annyit sem fogsz kapni a betáplált áramért, mint amit fizetsz a vételezett áram után. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyiért fogja átvenni az áramot a szolgáltató. Már önmagában az nagy érvágás, ha ugyanannyiért veszi át, mint neked adja, csak éppen felszámolja a vételezett áramra a hálózatfenntartás díját is. (Amit most nem tehet.)

Az még kérdés, hogy a már meglévő napelemek tulajdonosai az eredeti feltételekkel használhatják-e a már telepített rendszereiket. Ne felejtsük el a 4 kW feletti rendszerek adóját sem, ami jelenleg 0 Ft, de bármikor lehet akármennyi. (Azt, hogy a napelemeket telepítő vállalkozások úgy hallották, hogy a régieknek talán majd jár még a null-szaldó, ne vegyük készpénznek, hiszen elemi érdekük, hogy így gondolják, mert egyébként senki nem venne napelemet a következő években. Ami biztos, hogy senki nem tudja még, hogyan lesz.)

A napelem-parkokat is sikerült megadóztatni a garantált átvételi ár mellett is, még ha nem is így hívják a dolgot, hanem menetrendi előrejelzésnek, ami jó esetben havi 50-60 ezer forintjába kerül a napelem-parkok tulajdonosainak s várhatóan folyamatosan nőni fog ez a költség. Ilyen tételeket kitalálni és bevezetni nem tart soká, ha az akarat megvan rá.

Ha most akarsz napelemet felrakatni, érdemes a változással kalkulálni, még akkor is, ha nem tudjuk, fogja-e érinteni a régi napelem-tulajdonosokat.

A villanyautosok.hu cikke a témában erre található.

Share

Számlázás változása július elsejétől

Amint már volt róla szó, július elsejétől minden cégeknek kiállított számlát fel kell vinni kézzel a NAV rendszerébe vagy át kell állnod a gépi számlázásra, aminek több értelme van. (Január elsejétől minden számlát fel kell majd vinni, a magánszemélyeknek kiállítottat is.)

Dávidék a sikermániánál csináltak egy infografikát, kinek mit kell csinálni. A téma kevésbé való infografikára, de attól még összefoglalónak jó, ezúton is köszönjük, hogy nekünk is elküldték.

Kattints a “Read More”-ra a kép megtekintéséhez. A kép kattintásra nagyobb lesz.

» Read more

Share

Miből áll a GDP?

A mostani felfordulásban a gazdaság teljesítménye, illetve annak változása kulcsfontosságú adat. Ennek mérésére szolgáló legelterjedtebb mérőszám a GDP vagy Gross Domestic Product, vagyis bruttó hazai termék.

A gazdaság akkor nő, ha több terméket és szolgáltatást állított elő, illetve fogyasztott el mint tavaly ilyenkor, esetleg mérhetjük a változást az elmúlt negyedévhez képest is. (Természetesen a kapott adatokat inflációval korrigálni kell.)

A magyar GDP, hasonlóan a többi országéhoz, visszaesést mutat az első negyedévben. Mivel az első negyedévet a járvány alig érintette, mindenki a második negyedéves adatokra vár.

Arra gondoltam, ha már ennyire fontossá vált ez az adat a mostani helyzetben, nézzük meg, mi van mögötte és mi befolyásolja a változását. A turizmus összecsuklása mennyiben fog felelni a magyar GDP változásában?  Az aszályos év miatti mezőgazdasági visszaesés mennyiben módosítja az éves GDP-t? Ha leáll az építőipar vagy éppen rákapcsol mondjuk Paks miatt, az mennyire fogja változtatni a számokat? Egyáltalán, egy paksi méretű beruházás hogyan változtatja a GDP értékét?

A GDP-t többféleképpen is ki lehet számolni, az egyik leggyakoribb módja a fogyasztási oldalon való számítás, összeadjuk a lakosság fogyasztását, a cégek és a lakosság befektetéseit (a háztartások új lakás vásárlása is befektetés illetve a cégek raktárkészletének változását is ide sorolják), a kormány fogyasztását (az nem fogyasztás, hogy a kormány pénzt von el az aktívan dolgozóktól és odaadja a nyugdíjasoknak, az csak transzfer egyik zsebből a másikba a kormány “segítségével”), illetve az export és import különbségét.

» Read more

Share

Te is így járhatsz a Revoluttal

A tegnapi revolutos példához hasonlóan Zakusz is belekerült a Revolut hálójába. Mint írta, amikor másokról olvasott, hogyan jártak a Revoluttal, arra gondolt biztos valami nyomós oka mégis csak volt, hogy célkeresztbe kerültek. Ez velem nem történhet meg, hiszen baleset is csak másokat érhet.

Aztán amikor őt dobta ki a gép, már rájött, hogy nem ezen múlik. Semmi logikus magyarázata nincs gyakran, miért kezdenek el szívatni valakit.

Ha ez kevés lett volna, egy hosszabb menet után az egész újrakezdődött egy hónap múlva, ugyanazokat kérték be és küldte be újra, két hét értelmetlen felfüggesztés után megint visszakapta a jogot arra, hogy használja a kártyáját. Ki tudja, meddig.

Olyan kérdéseken rugóztak, mint az unokahúgának (nem az ISIS-nek vagy Észak-Koreába!) küldött ezer forint vagy a feleségétől átutalt összeg.

Szokták kérdezni, mi a véleményem a Revoluton való pénztartásról vagy az azon keresztüli tőzsdézésről. Hát ez. Aki Londonban él, sem tud hová bemenni asztalt verni, mert még ott sincs valódi ügyfélszolgálata. Egyszerűen csak reménykedni tudsz, hogy belátható időn belül pozitív választ kapsz és újra hozzájutsz a saját pénzedhez. Sokan azt a választ kapják, hogy tovább nem lehet Revolut számlája. Hogy miért? Csak. De mi rosszat tettem? Nem tudjuk, de akkor sem.

Érdemes beleolvasni a chat folyamatba, mindjárt a kezdésnél, mi mindent bekérnek. Nem vagy-vagy, hanem és-és a kívánt dokumentumok listája. Többet akarnak tudni, mint az adóhivatal.

Egy olyan szolgáltatás, ahová nem is lehet pénzt befizetni!! Csak bankszámláról (kártyáról) tudom feltölteni, ahol már a bank egyszer elbírálta, hogy nem pénzmosásból származik a pénz.

Ha a magyar adóhivatalt és a magyar bankomat, amiről feltöltöm az egyenlegemet nem érdekli, honnan van a pénz, a Revolutot miért izgatja, amíg nem milliókról beszélünk?

(Ha folyamatosan idegenek töltenek fel pénzt vagy utalnak a számlámra és gyanús a pénzmozgás nagysága vagy intenzitása, azt a bankoknak is jelenteni kell és a Revolutnak is. De egyrészt erről a legtöbb ismert revolutos esetben nincs szó, másrészt a bankok is csak jelentik a dolgot és alap esetben nem játszanak nyomozóhatóságot. Egyébként erről itt a törvény és itt egy összefoglaló, mikor kell jelenteni.

A Revolut által alkalmazott, a pénz eredetét firtató kérdéseket a törvény csak kiemelten kockázatos hátterű ügyfeleknél ír elő, mint közszereplők és kockázatos országok (Irán, Észak-Korea, stb.) állampolgárai vagy cégei esetén. A Revolut egyszerűen túlbuzogja a kérdést, tele a net olyan sztorikkal, hogy azért zárták be örökre valakinek a számláját, mert egyszer a felesége bankkártyájával töltötte fel az egyenlegét, vagy otthon hagyta a telefonját és egy ismerőse telefonjáról lépett be. (Ez csak egy fórum a sok közül, de tanulságos. Mivel a revolut.com oldalról van szó, nehéz lenne kamunak hívni a felvetett problémákat.)

S ha kiemelten kockázatos ügyfél vagyok, akkor már a számlanyitáskor is úgy kellene kezelnie. Hogy mennyire túlbuzogja, az is mutatja, hogy egész Magyarországon évente 7-10 ezer esetben jelentenek a bankok a pénzmosással foglalkozó szervezetnek (legfrissebb statisztika). S nyilván nem egy-két milliós tételek miatt, ha már a 131 esetben történt ügylet-felfüggesztés, bő egymilliárd forint, bő 3 millió euró meg még némi apró más devizanemekben akadt fenn. Osztok-szorzok, az átlagos érték 200 millió forint környékén van.

Minden banknak kötelező alkalmazni a pénzmosás elleni törvényeket, de valamiért a Revolut problémás ügyleteivel van tele az internet. Miközben azok száma, akik legalább havonta egyszer használják a Revolutot, 3,7 millió fő, a teljes regisztrált ügyfelek száma 10 millió. Minden bankra van panasz, de az ügyfelek számához képest a Revolut ügyfeleinek van a legtöbb problémája a jelek szerint. Miközben csak számlavezetéssel foglalkozik (eltekintve az egyéb, kisebb projekteitől.)

Ahogy azt a Financial Times-ban megjelent cikk is kifejtette, a Revolut problémája, hogy túl gyorsan nőtt túl nagyra. Míg 2018-ban azzal volt gondja, hogy nem működött a pénzmosás elleni szoftvere hónapokon át, most az a gondja, hogy nincs elég erőforrása az ügyfelek időbeni kiszolgálására és túl sok a fals pozitív letiltás. Persze vehetne fel elég embert a compliance-re és az ügyfél-szolgálatra, de akkor viszont nem lehetne olcsó. A minőségből és az olcsóságból egyet lehet választani.)

A GDPR egyik alapja a felesleges adatgyűjtés tilalma, amiért százmillió eurós nagyságrendben szabható ki büntetés. (Valaki megjegyezte, hogy a brit kilépés miatt a GDPR már nem érinti a Revolutot. December 31-ig, az átmeneti időszakban még de. Ha Európában vagy európaiakkal akar üzletelni, akkor utána is be kell tartania.)

Egy bank nem kérdezheti az anyagi helyzetemet és nem lehet kíváncsi a fizetési papíromra, mert nincs szüksége ezekre az adatokra egy számlaszolgáltatás nyújtásához. Ezeket az adatokat csak akkor kérheti be, ha én kérek hitelt tőlük, egész addig felesleges adatgyűjtés tilalma alá esik és tilos. (Vagy ha a törvény előírja a számára, de mint fentebb írtam, ezt csak különleges ügyfeleknél teszi kötelezővé a törvény.)

Mi ez, ha nem felesleges adatgyűjtés és visszaélés a helyzetükkel (beszorult náluk a pénzed, kénytelen vagy együttműködni és kiszolgáltatni olyan adatokat, amihez semmi közük)?

» Read more

Share

Drágul a Revolut

Hosszútávon nem működik az az üzleti modell, hogy mindent ingyen adok, mert abból még akkor is nehéz lenne megélni, ha nem lennének kiadásaim.

A Revolut is lassan rákényszerül arra, hogy pénzt kérjen a szolgáltatásaiért.

Zsombor (és mások is) küldött egy cikket, amiben össze van foglalva, mi változik a Revolutnál augusztustól.

A legfontosabbak:

Az eddigi havi 6.000 euró helyett 1.000 euróig lesz díjmentes a váltás, a hétvégi árfolyam-felár is emelkedik 1%-ra. A hétvégi 1% már elég közel van az olcsóbb bankok váltási díjához, sőt. Havidíjas, “prémium” előfizetőket ez a havi limit nem érinti.  Árlista

Az első országon kívüli utalás marad csak díjmentes, utána 0,5 euró a díj, ha a fogadó ország devizájában utalsz, egyébként 3 vagy 5 euró a díj. (Például dollárt küldesz eurós országba.) Revolut használóknak, illetve az eurózónán belül továbbra sem lesz díj.

Az emelés valószínűleg nem az utolsó lesz, a Revolut sem jótékonysági intézmény.

Ennek ellenére megérheti kiváltani, ha sokat vásárolsz külföldön vagy sok Revolutos ismerősöd van, akiknek pénzt küldenél.

Ha évi 50 ezret költesz el Aliexpressen, nem biztos, hogy megéri vele bohóckodni. Az én bankom kártyás vásárlásnál 0,74%-ot számít fel pénzváltásra (ha nincs dupla váltás ugye), devizás utalásnál meg talán ennél is jobb az árfolyam. Ezzel jobban járok, mint a Revolut hétvégi díjával.

Mióta az Unió a bankok nyakára lépett, az eurós utalásokért sem kérhetnek többet az eurózóna felé, mint a normál belföldi forint utalás díja.

Én 0,2% plusz tranzakciós díjért utalok most is az EU-ba a bankszámlámról, ez 100 ezer forintnál 500 forint, a váltási díj pedig 0,7%, további 700 forint. Persze ez bankonként és számlacsomagonként is változik és ez valószínűleg az egyik legolcsóbb csomag, csak azért írtam le, hogy legyen mihez viszonyítani.

Így ha nem vagy nagy spíler a pénzváltás piacán, éves szinten nem nyersz sokat a Revoluttal. (Persze amíg és ami ingyen van, kiválthatod. A fizikai kártya kézbesítése 5 angol font, viszont a pénzfelvétel 75 ezer forintig díjmentes havonta. Nem naptári hónaponként, hanem 30 naponként.)

Persze megfordítva a dolgot, ha havonta többször utalsz ennyit külföldre, érdemes elgondolkodnod a Revoluton.

A fizetős csomagokat is érdemes átszámolnod, 25 vagy 42 ezer forintos éves díjért sok devizát át lehet váltani, még 1%-os költség esetén is belefér évi 4,2 millió forint. Természetesen megérheti így is, ha sokat váltasz, utalsz más devizában vagy veszel fel készpénzt külföldön (itt 150 ezer vagy 300 ezer forint a havi határ), de érdemes egy gyors fejszámolást végezni, nehogy túl drágán spóroljál.

Ha van kedved, kipróbálhatod, ha nem kérsz fizikai kártyát és ingyenes csomagot választasz, a próba nem fog pénzbe kerülni.

Amire vigyázz, ilyen horrorsztorik még mindig vannak hároméves felhasználóktól is. Nagyon nem tudja a Revolut, hogyan oldja ezt meg. Komoly pénzt soha ne tarts ott és az üzleti számládat se bízd rájuk, mert bármikor befagyasztják a számládat és onnantól nem tudsz velük értelmesen kommunikálni, ha ők nem akarják.

Ha kipróbálnád a Revolutot, csak egyszerűen töltsd le a mobilodra az appot és kövesd az utasításokat. (A személyid vagy egyéb iratod legyen kéznél.)

Share

Kíméld a szemed

Sokat nézni a monitort nagyon nem egészséges, legyen az számítógép, telefon, vagy bármi. Az állandó vibrálás (még ha nem is látod), sugárzás és fény rontja és fárasztja az ember szemét. (Ahogy a folyamatos egy pontra fókuszálás is, érdemes arra is figyelni és időről időre ott hagyni a gépet vagy telefont legalább egy rövid időre.)

Ha sokat kell nézned a monitort, nagyon meg tudod utálni és nagyon kifáraszt estére. Van, akinél figyelemzavart is okoz hosszú távon. A kék fény csökkentése jó, de kevés.

Az igazi megoldás az e-ink kijelző lenne, aminek saját fénye nincs, így nem is fárasztja annyira a szemet, ráadásul csak akkor fogyaszt a kijelző, ha éppen változik a kép, egyébként teljesen statikus. (Ezért is használnak a legtöbb boltban mostanában e-inkes árcimkéket a polcokon. Sokan azt gondolják, azok nyomtatva vannak.) Éppen ezért e-ink-en olvasni olyan, mintha papíron olvasnál. Leginkább a könyvolvasók jutnak az emberek eszébe az e-inkről, de már régen nem csak ott használják.

Régebben nagyon rossz volt a képfrissítésük, de ez már sokat javult, némi kompromisszummal már videó is nézhető rajtuk.

Már színes verziója is van, telefon is létezik ilyen, ahogy szintén vannak olyan telefonok, amiknek egyik oldala hagyományos Amoled, a másik e-ink. Ilyen a Hisense A6 és A6L. Most egy Hisense A2 Pro-m van, ha minden igaz, hála egy olvasónak, kapok egy A6-ot Oroszországból jövő hónapban, aminek már van beépített világítása az e-inkes oldalán is.

(A kínai verzióban nincs Google Playstore, az orosz kereskedő pedig nem szállít külföldre. Ezért kell valakit találni, aki Oroszországban él. Nem egyszerű az élet. Egyébként itt a legolcsóbbak az e-inkes telefonok, de ők is csak Nyugat-Európába szállítanak, igaz oda bármikor. Ha Magyarországot adod meg, azt írja, nincs készleten, ha Németországot, azonnal megvehetsz bármit. A kínaitól ne ijedj meg, a Google Chrome lefordítja. Az aliexpresses kereskedők is itt vásárolnak, aztán ráraknak 70-100 dollárt és elküldik neked. De ne feledd, ezért inkább leírom még egyszer, a kínai telefonokban nincs Google Play Store. Ami nélkül lehet élni, de lehet kellemetlen meglepetés, ha későn jössz rá, hogy a telefonodról hiányzik.)

Van már számítógép monitor is e-inkes és talán még ki is fizetném érte az 1.100 dollárt (bár felér egy komoly foghúzással az is), de a magyar 27%-os áfával és vámmal már olyan drága lesz egy 13,3 collos monitor, amire eddig nem bírtam rávenni magam. Némileg olcsóbb, de sok tekintetben rosszabb az Onyx Boox Max 3, az itthon is kapható. Abban nincs világítás, monitorként használva nem működik az érintőképernyő és sokkal nagyobb a késlekedése, ami komoly hátrány, ha munkára használnád.

(Most jelennek meg a reflektív LCD kijelzők tabletben is, amik hasonlóak az e-inkhez, a környezet fényét verik vissza és nem hátulról kapják a mesterséges világítást. Egy-két év és remélem elterjednek azok is. Épp most jelenik meg a Hisense Q5-ös tablet ilyen kijelzővel.)

De van egy egyszerű megoldás, amit sokan nem tudnak. Nem az igazi, de jobb híján megteszi.

A Windowsban van szürke mód és van inverz szürke mód is.

Kapcsolni a CTRL+Windows billentyű+C vel lehet, de először engedélyezni kell.

Beállítások (Gépház)-Könnyű kezelés-Színszűrők-bekapcsolás és válaszd a szürkeárnyalatost (ekkor eltűnnek a színek) vagy az inverz szürkeárnyalatost, ekkor a színek kiszürkülésén túl a fehér fekete lesz és fordítva.

A weboldalak háttere fekete lesz és a betűk fehérek. Sokkal könnyebb olvasni főleg sötétebb környezetben, mert nem fárad annyira a szemed és sokkal kevésbé világít a képernyőd. Ha bármikor ki akarod kapcsolni (mert mondjuk egy grafikont vagy excel táblát kell megnézned, amin színek vannak vagy meg akarsz nézni egy videót), csak nyomsz egy CTRL-Windows-C-t, majd ugyanígy vissza is tudod kapcsolni. De ha az inverz szín túl sok, még mindig ott a normál szürke mód.

Próbáld ki, hátha segít kibírni egy újabb napot a monitor előtt. (További előnye, hogy szürkében minden sokkal szürkébb, így kevésbé szippant be a sok hír és zaj az internetről, sokkal könnyebben ki fogod kapcsolni a monitort, amikor már nem munka miatt ülsz előtte. S ahogy a telefonod is sokkal kevesebbet fogyaszt sötét módban, a notebook aksija is tovább bírja fekete háttérrel.)

Erősen kapcsolódik, hogyan tölts sokkal kevesebb időt a monitor vagy egyéb kijelző előtt, ha nem muszáj a munka miatt:

Változni szeretnél? Böjtölj te is

Share

Csináljunk saját inflációs kalkulátort

Megjelent a KSH friss inflációs jelentése. Májusban 2,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy éve, az élelmiszer 8,4%-kal, a szeszes ital és dohányáru 11,7%-kal nőtt. A  gyümölcsök ára is extrém módon nőtt 39%-kal, ez az időjáráson túl a határok lezárásának a számlájára is írható, nehezebben és drágábban került ide a gyümölcs májusban.

A maginfláció még mindig nagyon magas, 4%. (Ebben nem szerepel az üzemanyag és a nem feldolgozott élelmiszerek árváltozásai sem.)

Ami jó hír, hogy úgy tűnik, a forintleértékelődés (még?) nem jelent meg komolyan a májusi adatokban.

Eddig a hivatalos adatok.

A 2,2%-kal az az egyik baj, hogy a benzin árának zuhanása lehúzta az átlagot. Azért zuhant a benzin ára, mert senki nem tankolt, vagyis mindegy hogy mennyi volt a benzin, ha senki nem vett belőle. (Egy vagy két extrém hónap miatt persze nem lehet a statisztikai mintavételt változtatni.)

Fordítva, az élelmiszerek azért drágultak meg ennyire, mert a sertéspestis miatt nagyon drágává lett a sertéshús, 20,7%-ot drágult. De mi van, ha én inkább baromfit eszem (5%) vagy halat (6%), esetleg vegetáriánusként sajtot (3%)? Tudatosan étkezve nem eszem cukrot és cukrosat, így nem érdekel a cukor 15%-os áremelkedése?

A cigaretta és a szeszes ital áremelkedése sem különösebben frusztrál, mégis 10,72%-ban befolyásolja az inflációs kosarat. (Ezek szerint az átlag magyar a bevétele 11%-át költi erre a két tételre? Elég kemény, főleg hogy átlagos érték, tehát aki dohányzik és iszik is, a fizetése komoly részét költi erre, míg aki nem, az semmit.)

Viszont sokat kell autóznom, így az átlagnál jobban érint az üzemanyag. Vagy fordítva, autóm sincs. Gyógyszerre viszont szerencsére egyáltalán nem kell költenem. (Az üzemanyag és a gyógyszer együtt adja az inflációs kosár 17,97%-át.)

A lakbér változása jobban érint, mint azt, aki a saját lakásában lakik, ezért nem 4,955%-os súllyal szerepel a saját kosaramban.

Nem értem, miért nincs egy hivatalos kalkulátor, ahol kiszámolhatnám a saját inflációs kosaramat.

De semmi akadálya, hogy mi, illetve ti, akik tudtok programozni, csináljunk egy saját inflációs kosár kalkulátort.

Ebben a táblázatban meg van adva, mi milyen súllyal van a kosárban és hogyan változott az ára az elmúlt időben. Ez excelben is lekérdezhető.

Ehhez kellene egy okos kérdőív és máris megadható, mennyi a saját inflációs kosaram.

Például: személyautóval rendelkezel? Ha igen, az átlaghoz képest (évi 14.000 kilométer) mennyit használod százalékosan. Ha nincs autó, akkor kiesik az üzemanyag, jármű-alkatrész, járműjavítás, autópálya-díj és egy csomó egyéb tétel.

Vagy minden tételnél megadhatja, hogy érzésre az átlaghoz képest mennyivel többet vagy kevesebbet fogyaszt. (Sertéshús, marhahús, baromfi, hal, színházjegy, iskolai, óvodai étkezés, kávé, tea, alkohol, stb.)

Vagy megadja a saját feljegyzései alapján, hogy mennyit költ élelmiszerre, mennyit lakhatásra, mennyit nyaralásra, mennyit szórakozásra, alkoholra, cigarettára, belföldi és külföldi nyaralásra és ezen belül finomhangolhatja, mire nem költ, vagy mire költ sokkal többet, mint az átlag. Élelmiszerre és bevásárlásra költök X ezer forintot, ezen belül megadhatom egy 0-5-ig skálán, ha akarom, hogy az átlaghoz (3) képest mennyit költök az egyes tételekre.

Esetleg felülbírálhatja a hivatalos adatot, ha az ő lakásbérleti díja nem annyival változott az elmúlt évben, mint a hivatalos adat. (Ez persze csak a nagy tételeknél lehet szempont.)

Valakinek van kedve megcsinálni? 🙂

Közösen kitaláljuk majd, hogy lenne a legjobban használható.

Share
1 2 3 4 91