Írtam arról, hogy többen visszakapták a pénzüket a biztosítótól, mert a biztosító nem küldte ki a kötvényt, így a vásárló nem tudott élni a 30 napos elállás jogával.
Azóta is folyamatosan kapom a leveleket, ahol tanácsot kértek, mert első körben csak egy lerázó levelet kaptok a biztosítótól, hogy 3-5 év után már nem lehet élni ezzel a jogotokkal. (Mindenki ilyen levelet kap először, ezen ne lepődjél meg.)
Ezért megkerestem egy kifejezetten értékpapír-joggal foglalkozó ismerős ügyvédi irodát, hogy szerinte helyes-e, amire a biztosítók hivatkoznak.
Következzen az ő válasza:
Mivel régebbi ügyekről lehet itt szó, a korábbi jogszabályok alapján válaszolok:
A régi Ptk. szerint a biztosítási szerződést írásban kellett megkötni (537. § (1) bekezdés).
Ez nem volt jellemző, hanem a biztosított egy ajánlatot tett, amit a biztosító azzal fogadott el, hogy megküldte a kötvényt (538. § (1) bek.). A szerződés még úgy is létrejöhetett, hogy a biztosító az ajánlatra 15 napig nem reagált (537. § (2) bek.).
A biztosítási szerződés tehát akkor is létrejön, ha a biztosító nem küld kötvényt, csak hallgat az ajánlatra. Az ilyen szerződés a Ptk. szerint az ajánlat szerinti tartalommal jön létre. Az általad kérdezett esetekben tehát létrejött a biztosítási szerződés.
Azonban már 2003-as Bit. is először a 167. §-ban, majd a 96. §-ban biztosított egy speciális felmondási jogot a fogyasztók számára: Azt követően, hogy a biztosító tájékoztatta őket a szerződés létrejöttéről, volt 30 napjuk hogy meggondolják magukat és felmondják a szerződést. Fontos, hogy nem a kötvény megküldéséhez köti a törvény a felmondási jog gyakorlásának kezdetét, hanem bármilyen „bizonyítható és azonosítható” módon való tájékoztatáshoz, amelyből a biztosított értesült arról, hogy a biztosítási szerződés létrejött.
Azonban a törvény azt is előírta, hogy a tájékoztatásban fel kell hívni a biztosított figyelmét a felmondási jogára.
Ha a biztosító nem tudja ilyen tájékoztatás megtörténtét bizonyítani, akkor a felmondási jog fennáll, csak a kezdő időpontja még nem következett be. Ezért első lépésként kérni kell a tájékoztatás megküldését, majd ennek kézhezvételét követő 30 napon belül lehet felmondani a szerződést.
A kérdés az, hogy mi a felmondás joghatása és mivel tud védekezni a biztosító?
Felmondás alatt a polgári jog a szerződés jövőre nézve történő megszüntetését érti (Ptk. 319. § (2) bekezdés, 321. § (1) bekezdés). A Bit. nem mondja meg, hogy a felmondás mikorra szünteti meg a szerződést, de a szóhasználatából úgy tűnik, hogy azonnali hatállyal, azonban a biztosítónak van 30 napja arra, hogy a részére teljesített befizetésekkel elszámoljon. Mivel a felmondás nem hat vissza a szerződés megkötésére, nem egyértelmű, hogy a biztosítónak a befizetett összeget kell-e visszaadnia, illetve milyen költségeit érvényesítheti. (Mivel a felmondásig kockázatban állt, nem zárom ki, hogy egy kockázati életbiztosítás díját érvényesíteni tudja.)
A biztosító arra hivatkozhat, hogy a biztosított eljárása nem jóhiszemű, a szerződés fennálltáról egyértelműen tudó, az éves díjakat befizető biztosítottat a Ptk. 4. § (4) bekezdésére figyelemmel nem illeti meg a jog, hogy a tájékoztatás hiányára hivatkozzon.
Ez az álláspont szerintem téves lenne. Egyrészt a Ptk. 4. § (4) bekezdése is megengedi ilyen esetben a biztosított fellépését, másrészt a felmondási jogot egy közjogi norma biztosítja és védi. Ha a felmondási jog létéről a biztosító nem értesítette a biztosítottat, akkor ennek minden jogkövetkezményét viselnie kell.
Ha van rá igény, hogy eljárjunk ilyen ügyekben, akkor ezt óradíjas alapon tudjuk elvállalni. A nettó óradíj 25e Ft. Annyi kedvezményt tudok adni, hogy a munkadíjnak a felét azt követően kell megfizetni, hogy a biztosító teljesített az ügyfélnek.
Hát így gondolja ezt egy ezzel foglalkozó jogász. Azonban szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy ezzel a joggal ne éljen vissza, az nem tisztességes, hogy tudod, hogy te megkaptad a kötvényt és a megfelelő tájékoztatást, csak arra gyúrsz, hogy hátha ezt a biztosító nem tudja bizonyítani.
Ha figyelmetlen voltál és meggondolatlan, ezért kötöttél egy biztosítást, amiről megkaptad a megfelelő tájékoztatást, akkor viseld a következményeit és a veszteséget könyveld el tanulópénznek, hogy legközelebb elolvasod, mit írsz alá.
Lapzártáig még nem jeleztek vissza, hogy beletehetem-e a nevüket a cikkbe, ezért ha keresni akarod őket, írj egy hozzászólást, hogy érdekel a dolog. Az e-mail címedre el fogom küldeni az iroda nevét. (Az e-mail címedet csak én látom, ha a megfelelő helyre írtad be.)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo
