Unit linked kérdés: a jogász válaszol
Írtam arról, hogy többen visszakapták a pénzüket a biztosítótól, mert a biztosító nem küldte ki a kötvényt, így a vásárló nem tudott élni a 30 napos elállás jogával.
Azóta is folyamatosan kapom a leveleket, ahol tanácsot kértek, mert első körben csak egy lerázó levelet kaptok a biztosítótól, hogy 3-5 év után már nem lehet élni ezzel a jogotokkal. (Mindenki ilyen levelet kap először, ezen ne lepődjél meg.)
Ezért megkerestem egy kifejezetten értékpapír-joggal foglalkozó ismerős ügyvédi irodát, hogy szerinte helyes-e, amire a biztosítók hivatkoznak.
Következzen az ő válasza:
Mivel régebbi ügyekről lehet itt szó, a korábbi jogszabályok alapján válaszolok:
A régi Ptk. szerint a biztosítási szerződést írásban kellett megkötni (537. § (1) bekezdés).
Ez nem volt jellemző, hanem a biztosított egy ajánlatot tett, amit a biztosító azzal fogadott el, hogy megküldte a kötvényt (538. § (1) bek.). A szerződés még úgy is létrejöhetett, hogy a biztosító az ajánlatra 15 napig nem reagált (537. § (2) bek.).
A biztosítási szerződés tehát akkor is létrejön, ha a biztosító nem küld kötvényt, csak hallgat az ajánlatra. Az ilyen szerződés a Ptk. szerint az ajánlat szerinti tartalommal jön létre. Az általad kérdezett esetekben tehát létrejött a biztosítási szerződés.
Azonban már 2003-as Bit. is először a 167. §-ban, majd a 96. §-ban biztosított egy speciális felmondási jogot a fogyasztók számára: Azt követően, hogy a biztosító tájékoztatta őket a szerződés létrejöttéről, volt 30 napjuk hogy meggondolják magukat és felmondják a szerződést. Fontos, hogy nem a kötvény megküldéséhez köti a törvény a felmondási jog gyakorlásának kezdetét, hanem bármilyen „bizonyítható és azonosítható” módon való tájékoztatáshoz, amelyből a biztosított értesült arról, hogy a biztosítási szerződés létrejött.
Azonban a törvény azt is előírta, hogy a tájékoztatásban fel kell hívni a biztosított figyelmét a felmondási jogára.
Ha a biztosító nem tudja ilyen tájékoztatás megtörténtét bizonyítani, akkor a felmondási jog fennáll, csak a kezdő időpontja még nem következett be. Ezért első lépésként kérni kell a tájékoztatás megküldését, majd ennek kézhezvételét követő 30 napon belül lehet felmondani a szerződést.
A kérdés az, hogy mi a felmondás joghatása és mivel tud védekezni a biztosító?
Felmondás alatt a polgári jog a szerződés jövőre nézve történő megszüntetését érti (Ptk. 319. § (2) bekezdés, 321. § (1) bekezdés). A Bit. nem mondja meg, hogy a felmondás mikorra szünteti meg a szerződést, de a szóhasználatából úgy tűnik, hogy azonnali hatállyal, azonban a biztosítónak van 30 napja arra, hogy a részére teljesített befizetésekkel elszámoljon. Mivel a felmondás nem hat vissza a szerződés megkötésére, nem egyértelmű, hogy a biztosítónak a befizetett összeget kell-e visszaadnia, illetve milyen költségeit érvényesítheti. (Mivel a felmondásig kockázatban állt, nem zárom ki, hogy egy kockázati életbiztosítás díját érvényesíteni tudja.)
A biztosító arra hivatkozhat, hogy a biztosított eljárása nem jóhiszemű, a szerződés fennálltáról egyértelműen tudó, az éves díjakat befizető biztosítottat a Ptk. 4. § (4) bekezdésére figyelemmel nem illeti meg a jog, hogy a tájékoztatás hiányára hivatkozzon.
Ez az álláspont szerintem téves lenne. Egyrészt a Ptk. 4. § (4) bekezdése is megengedi ilyen esetben a biztosított fellépését, másrészt a felmondási jogot egy közjogi norma biztosítja és védi. Ha a felmondási jog létéről a biztosító nem értesítette a biztosítottat, akkor ennek minden jogkövetkezményét viselnie kell.
Ha van rá igény, hogy eljárjunk ilyen ügyekben, akkor ezt óradíjas alapon tudjuk elvállalni. A nettó óradíj 25e Ft. Annyi kedvezményt tudok adni, hogy a munkadíjnak a felét azt követően kell megfizetni, hogy a biztosító teljesített az ügyfélnek.
Hát így gondolja ezt egy ezzel foglalkozó jogász. Azonban szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy ezzel a joggal ne éljen vissza, az nem tisztességes, hogy tudod, hogy te megkaptad a kötvényt és a megfelelő tájékoztatást, csak arra gyúrsz, hogy hátha ezt a biztosító nem tudja bizonyítani.
Ha figyelmetlen voltál és meggondolatlan, ezért kötöttél egy biztosítást, amiről megkaptad a megfelelő tájékoztatást, akkor viseld a következményeit és a veszteséget könyveld el tanulópénznek, hogy legközelebb elolvasod, mit írsz alá.
Lapzártáig még nem jeleztek vissza, hogy beletehetem-e a nevüket a cikkbe, ezért ha keresni akarod őket, írj egy hozzászólást, hogy érdekel a dolog. Az e-mail címedre el fogom küldeni az iroda nevét. (Az e-mail címedet csak én látom, ha a megfelelő helyre írtad be.)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo
Igen, viszont amikor elhúzzák a mézesmadzagot, s a biztosító vagy annak brókere tudatában van a lehúzásnak, sőt átverésnek, vagy csak a költségeket nem mondja el, akkor erősen elgondolkoznék rajta, hogy akkor ha nekem meg van a jogom, akkor szintén kicsesszek a biztosítóval. Ő is elfelejtett néhány dolgot, akkor a biztosító is elfelejthet néhány dolgot.
Nem tudok sok tisztességes biztosítót elképzelni, mert mondjuk egy havi 30-as befizetést ki vállal 10 évig, ha tudja, hogy több mnt 500.000 Ft-ba kerül?? (egy 8%-os TKM-mel számolva)
Bár a “szemet szemért elv ahhoz vezet, hogy az egész világ megvakul”
Szerintem ez egy másik eset.
Ha bizonyítani tudod – és neked kell bizonyítani -, hogy lényeges körülményekről (= magas költség) nem tájékoztattak a szerződés megkötésekor, akkor a biztosítási szerződés semmis.
Én még nem kötöttem ilyet szerencsére, de félek valamelyik átadott papírban benne van valahol.
Nem tudom elhinni, hogy a biztositok a szerzodes eveben zsebretesznek kb. 100-200 ezer Ft-ot (egy resze megy az ugynoknek) es egy max. 1000 Ft-os tertivevenyes levelet meg nem tudnak kikuldeni, hogy vedjek a segguket a kesobbiekben. Annyira pitianerek… Meg is erdemlik.
167. § (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.
Ezt kézhezvéve 30 napra felmondhatja.
Tehát a Bit többletfeladatot ró a biztosítóra. Hiába jön létre a Ptk szerint hallgatólagosan a szerződés, Arról tájékoztatni kell az ügyfelet.
Tehát ha a Bitnek is meg akar felelni, akkor kell valamit küldenie. Esetleg kötvényt:-)
Értem én hogy Kiszámoló mást akar eladni, de egy 1-2% -os TKM-mel rendelkező UL megfelelően használva teljesen elfogadható alternatíva pénzügyileg kevéssé képzett emberek számára.
Nyilván nem ez a legjobb opció, de akiben nincs pénzügyi tudatosság, nem akar ETF-ekkel meg TBSZ-ekkel foglalkozni, annak teljesen megfelelhet egy ilyen. A végén egészen biztosan több pénze lesz, mintha modernebb megtakarítási formákba nem fizetne semmit.
Egyébként éppen most jövök valakitől, aki tavaly kötött egy CIG Pannónia Pró-t, TKM 9,89% és egy Generali Aranyszárny G60-at, TKM 7,74%
Mert az ügynök a legjobbat akarta. Csak azt nem mondta, hogy saját magának, nem az ügyfélnek.
De lécci mutassál már 1-2%-os TKM-et 10 évre itt: mabisz.hu/images/stories/docs/tkm/tkm-adatbazis-20150915-publikacio.pdf
De még 20 évre sem nagyon találsz, ha nem az optikailag jól kinéző, de semmit nem hozó pénzpiaci alap költségterhelését nézed, hanem a részvényalapok költségeit, a tól-ig határ felső végét.
Leszámítva az Allianz termékeit, amiről már írtam itt: //kiszamolo.hu/egy-unit-linked-biztositas-korrekt-arazassal-allianz-eletprogram/
Az is azért ilyen olcsó, mert a jutaléka egy marék rizs. Na nem is köti senki, csak akinek muszáj, mert az Allianznál dolgozik.
Furcsa, hogy hetente sok unit linkeddel találkozom, de valamiért mindegyik minimum 5-6%-os költséggel rendelkezik.
Sehol egy fránya 1-2%-os TKM.
Év eleje óta talán ha láttam egy, maximum kettő ilyen unit linket az ügyfeleknél. A rengetegből.
Tudod, ha majd lesz 1%-os TKM, én leszek az, aki javasolni fogja, hogy kössék meg az emberek.
De még egyszer: ebben a cikkben erről szó sem volt.
Az egyik kérdés, hogy mibe fektet az ügyfél (pl. egyedi részvény/kötvény, ETF, befalap), a másik, hogy milyen formában (pl. UL vagy értékpapírszámla). Vannak, és lesznek is olyanok, akiknél a befalap a “max” amibe fektetnek, mert nem akarnak/tudnak részletesebben foglalkozni mondjuk ETF-ekkel. Nekik a részvényalap alapkezelői költsége akkor is ott van, ha értékpapírszámlára veszik, és nem UL biztosításra. Úgyhogy ha az UL-t értékpapírszámlával hasonlítjuk össze, akkor szerintem ott nincs helye. Ha már ETF-ekről beszélünk, akkor persze jogos “felszámolni”, de az már annak a különbsége, hogy mibe fektet az ember.
Ha amerikai részvényekbe fektetek, vehetek ETF-et évi 0.05% költségért (plusz egyszeri 0.3% vételi díj és évi 0.12% számlavezetés), vehetek befalapot évi 1.5-2% plusz évi 0.12% vagy tök ugyanezt megveszem unit linkedben 5-10% éves költség mellett.
Ugyanaz a kockázat (amerikai részvényalap) csak a költségek között van brutális különbség.
A befektetési alapok sem csinálnak mást a legtöbbször, mint helyettem megveszik az ETF-et évi 1.95% díj felszámítása mellett.
Aki megköti a 7-10% -os TKM-mel rendelkező szerződést az megérdemli, szerintem.
Azonban az általad is kivételként említett termékek elérhetőek bárki számára, és teljesen megfelelnek a hozzászólásomban leírt célcsoport igényeinek. Még csak nyomuló ügynök sem kell hozzá feltétlenül.
15 évnél a TKM 1,12% – 2,18%, az alapok között pedig bármikor díjmentes az átváltás.
És NEM, nem reklám céljából írom, csak a korrekt tájékoztatás végett.
Jól hangzik, hogy figyeljünk, de ügyelnek rá, hogy ne így legyen. 🙁
Az rendben van, hogy az ETF olcsó, DE nem elérhető forintban, míg egy Unit linked igen. Szerintem ez az egyik olyan érv ami miatt a jövedelmüket forintban kapó emberek hajlamosak elcsábúlni a kényelmesebb, de drágább megoldások felé.
Aki valtogat az UL-es biztositok eleg szegenykes alap valaszteka kozott, az mar eljutott arra a szintre, hogy ETF_et is vehetne, es akkor mar sokkal jobban jar. Ha megnezed Kiszamolo altal linkelt mabisz file-t, akkor azert a tobbseg meg mindig eleg magas TKM-es az elso 10 evben, es sjanos sokaknak akik kevesbe ertenek a penzugyekhez, az elso 10 evben felbontasra kerul a szerzodese, dragan, veszteseggel.
Ennyi.
Ahhoz, hogy a költségek láthatóak legyenek, excelben ki kellene számolni az ügyfélnek, hogy évi 4% hozammal 20 évre mennyi jönne össze.
De nem teszi, így örül az adójóváírásnak, és a kitarifált 20 millió Ft-nak a végén.
Ha kiszámolná, és látná, hogy 25 millió a vége, akkor elgondolkodna.
De nem számol, és örül a nagy pénznek.
Ne az Aranyszárny G 60-at nézd. Az a legdrágább Aranyszárny. Nézd meg a G65S-et.Van olyan jó, mint az Allianz
Vagy a G 60 E.
Egyszeri díjas a kezdeti költség az egyszeri díj 10% Évente 1% elvonással 10 évig.
Eseti díjra Adás-vételi árfolyam különbözet 1% +havi számlavezetés
Ja jutaléka fél marék rizs:-)
Szerinted 100 ügynökből mennyi ajánlja az ügyfélnek?
Hány ügynök mondja, hogy csókolom, az első évben minimum díjjal kezdjük a befizetést, mert akkor ön spórol 500 ezret a kezdeti díjon, az én fizetésemet?
Majd a végén megkérdeztem akkor ezt most a következő 10 évben hogy tudom esetleg visszaváltani? Erre mondta, hogy azt nem szokták az ügyfelek.. mondom neki: és ha mégis vissza szeretném? Akkor pedig duzzogva mondta hogy nagyjából 20%-ot levonnak az addigi befizetésemből, aztán felállt és elköszönt 😀
Én ajánlom, de én pénzügyi tervezést készítek, aminek díja van. Így megengedhetem, hogy ügyfélcentrikus legyek.
Természetesen a jutalék lejön a díjamból. Így az ügyfél jól jár.
Ja és én is.
Tanácsát szeretném kérni! ?unkaköröm befektetési szakértő egy pénzintézetnél, rokonomnak próbálok segíteni. Kötött egy UL biztosítást, egyáltalán nem ért a pénzügyekhez, havi 80.000 ft-ra… letelt 2 év, kell neki a pénz, viszont rájött, hogy az 1,9m helyett, csak kb 30%-át kaphatja vissza és ez nem javul 10 év után sem, mert az éves 12% ktg annyit elvisz, mint amennyivel nő a visszavásárlási érték. Kötvényt nem kapott, vont egy 4m-s egyszeri befizetése, amit később kivett, de utána sem kapott kötvényt (biztosító szerint igen). Költségek levonásánál is hibázott a biztosító és az éves tájékoztató sem felelt meg a jogszabályi előírásnak (költségeknél befektetési egységek db számát közölték összeg helyett és nem írták a dátumot). Panaszunkat és elállási jogunk gyakorlását a biztosító elutasította. Mentünk tovább az MNB-hez, januárban békéltető tárgyalás… folyt.
Sajnos én nem tudok elmenni a rokonommal a tárgyalásra, de igyekszem felkészíteni.