Felfüggesztették a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt. engedélyét és csődben a Quaestor Financial Hrurira Kft.

Két hír is borzolja a Quaestor ügyfeleinek az idegeit.

Egyrészt részlegesen felfüggesztették a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt. működési engedélyét szabálytalanságok miatt és a számlákat szokás szerint zárolták. (MNB közlemény itt), de ez eltörpül ahhoz képest, hogy a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. csődöt jelentett.

A Quaestor csoport egy külön kft.-t létrehozva vette fel a hiteleket, a kft. által kibocsátott kötvényeken keresztül. Most ez a kft. jelentett csődöt, a hivatalos indoklás szerint a BudaCash botrány miatt túl sokan akarták visszaváltani a kötvényeket. Én egy kicsit szkeptikus vagyok a magyarázatot illetően, hiszen kevés köze van egy brókercég csődje és egy vállalati kötvénykibocsátás között. Akkora kiáramlást legalábbis nem okozhatott szerintem a BudaCash, hogy önmagában ez elég legyen a teljes likviditási problémához.

Pont azok az óvatos, félős, bár kevésbé tájékozott kisbefektetők vettek Quaestor kötvényeket, akik soha életükben nem tőzsdéztek volna, így nehéz elhinni, hogy egy brókercégnél feltárt csalás miatt rohantak volna egy vállalati kötvényt visszaváltani olyan nagy számban, hogy ez egy likvid céget kétvállra fektetett volna. De ez csak az én véleményem. Lehet, hogy csak túl kevés pénzt hagytak likviden és túl sokat fektettek ingatlanfejlesztésbe, ami nem a leglikvidebb befektetés a világon, ugye.

» Read more

Share

Quaestor kötvényről mit kell tudni?

Hiába írtam már virágnyelven egy kötvényről, mindig tovább bombáztok, hogy írjak róla.

Nos, ha tudni szeretnéd, mi van a Quaestor cég magas kamatozású kötvénye mögött, a legegyszerűbb, ha elolvasod az úgynevezett prospektusát, abból minden kiderül, amit tudnod kell.

Itt találod a dokumentumot.

A kibocsátó nem a Quaestor cég, hanem egy direkt erre a célra létrehozott Kft., amelyik továbbadja a kötvényekből befolyt pénzt a csoport tagjainak. Te ezzel a Kft.-vel vagy jogi kapcsolatban. A Kft. saját tőkéje kerekítés után 0,0%-a a teljes forrásnak, vagyis nagyon finoman szólva is nem tűnik túl tőkeerősnek. Ezért fogalmaznak úgy, hogy “az átlagostól eltérő kockázatú”. Mivel a pénzt a Kft. tovább kölcsönzi a Q csoport egyes tagjainak,  akkor nem fog tudni fizetni, ha a Q csoport valamelyik tagja nem fogja törleszteni a Kft.-től felvett hitelét.

A kötvényre sem az OBA, sem a BEVA védelme nem vonatkozik a prospektus szerint.

Ha a kötvényből idő előtt ki akarsz szállni, nem biztos, hogy találsz rá vevőt, ha mégis, nem biztos, hogy tetszeni fog az ár, amit kapsz érte.

Mindezzel nem azt akartam mondani, hogy nem szabad venni a kötvényből, csak annyit, hogy tényleg az átlagostól eltérő kockázatú. Egy vagyon nélküli Kft.-nek adsz kölcsönt, amelyik a csoport tagjainak ad belőle hitelt. Ha a csoport, vagy annak egy meghatározott tagja csődbe jut, akkor valószínűleg búcsút inthetsz a pénzednek.

Ezzel szemben áll az, hogy a jelenlegi 4% körüli banki kamatok helyett 9% feletti névértékre vetített kamatot kapsz a pénzedért.

Ha úgy gondolod, hogy a csoport múltja és jelene alapján sikeres lesz az elkövetkező években, akkor adj neki kölcsön pénzt a jelenlegi kamatok duplájáért, ha erről nem vagy, vagy nem tudsz meggyőződni és a biztonság fontosabb, akkor felejtsd el.

Ne ess abba a hibába, hogy a 9% több mint a 4%, ezért ezt választom.

Update: Egy érdekes és tanulságos történet Indiából: 7 lecke, amit érdemes megtanulnod. Olvasd el, ha még nem tetted.

Share