Mennyi milliomos van a világon?

Gazdag emberek mindig voltak és mindig lesznek. De vajon hány olyan ember él a világon, akinek a vagyona meghaladja az egymillió dollárt, azaz a durván 300 millió forintot?

A számuk világszinten meglepően kevés, 51,9 millió ember, ami a felnőtt lakosság 1%-a. Azért írtam, hogy meglepően kevés, mert még Budapesten és környékén is jelenleg is rengeteg ingatlant árulnak 200-300 millió forintért és ez csak az ingatlanvagyon értéke. A statisztika szerint világszinten is csak 52 millió embernek van annyi vagyona, hogy minden vagyonát feláldozva megvegyen egy ilyen, akár egymillió dolláros ingatlant és hát sok másik nyugati városban is rengeteg ilyen értékű ingatlan van.

Nem meglepő módon a dollármilliomosok 40%-a az USA-ban él, ahol az emberek bő 7%-a rendelkezik ekkora vagyonnal.

Ez az egy százalék birtokolja a világ összvagyonának 43,4%-át, míg a Föld népességének alsó 53%-ánál van a vagyon 2%-a.

Azonban az országokon belüli vagyoni elosztás nem ennyire homogén, minél szegényebb egy ország, jellemzően annál több vagyon van kevés kézben.

Legalább ötvenmillió dolláros vagyonnal 176 ezer ember rendelkezik, ennek legalább duplájával 56 ezer.

Egymilliárd dollárnál több vagyonnal 2.755 ember rendelkezik, 660 emberrel több, mint egy éve, hála többek között a tőzsde szárnyalásának. (2035-ik a listán az első magyar dollármilliárdos, majd lemaradva 2378-ik a második magyar.)

A világ vagyona 117,9 billió dollárról 400 billió dollárra nőtt 2000 és 2019 között, ami éves 6,6%-os növekedést jelent évente.

Akit érdekelnek az adatok további bontásban, a fenti linken el tudja olvasni az eredeti jelentést.

Share

Mennyi az órabéred

Az, hogy milyen órabérért dolgozik egy alkalmazott, látszólag egyszerű kérdés. Keres X ezer forintot havonta, ezért 22 munkanapon keresztül napi 8 órát dolgozik, vagyis az órabére X ezer forint osztva 176-tal.

Azonban ez messze nem a valóság.

Hiába dolgozol napi nyolc órát, a munkahelyre el is kell jutni. Ha háromnegyed óra az út a munkahelyedig, akkor máris 9 és fél órát áldozol naponta a munkára. S mivel fel is kell készülni a munkába menetelre (borotválkozás vagy smink, vasalt ruha és a többi), mindjárt a 9 és fél óra is kevés lesz.

A munkába járásnak költsége is van, akár buszbérlet, akár autó, akár motor, ez pedig a keresetet csökkenti, hiszen ráfordítás a te oldaladról, ami nem lenne, ha nem járnál dolgozni. (Autóköltség kalkulátor, de ne felejtsd el arányosítani a költségeket, mennyi ebből az a használat, ami a munka miatt van.)

De ott vannak olyan költségek is, mint a ruházkodás, parfüm, smink és egyebek. Igen, tudom, ez a kulturált megjelenéssel együtt járó kiadás, de sokkal kevesebbet költenél ilyenekre, ha nem járnál naponta dolgozni.

A home office megmutatta, hogy milyen költséget jelent is ez. Személy szerint az elmúlt évben én egy darab ruhát nem vettem (kivéve két melegítőt), mert egyszerűen nem volt miért.

Ha elmegyek találkozni valakivel vagy bemegyek egy munkahelyre, akkor az ember felvesz normális pulóvert, nadrágot és a többit, amit viszont cserélni kell egy idő után. Egy home office online munkavégzéshez nem kellenek ilyen drága és kényes ruhák, offline munkavégzéshez meg aztán pláne nem, éves szinten sok tízezer forint a megtakarítás. (Egy online meeting kedvéért kiöltözhetsz home office-ban is, de nem egész nap öltöny vagy kosztüm lesz rajtad, mint a normál munkavégzés során.)

De illatszert sem vásároltam, mert sokkal lassabban fogy a már meglévő és borotvából is sokkal kevesebbre van szükség.

Ezek nem tűnnek sok pénznek, de szerintem az elmúlt egy évben sokan rájöttek, hogy mennyi pénz ment el ilyenekre, amire most nincs szükség a home office miatt.

(A gyengébb szövegértéssel rendelkező olvasók kedvéért, nem, nem arról beszélek, hogy ha igénytelen vagy, az olcsóbb, hanem arról, hogy a munkavégzéssel kapcsolatban sok olyan kiadásod van, ami nem lenne, ha nem járnál dolgozni. Ezért ezek a tételek csökkentik a valódi jövedelmedet, amit a munkádért kapsz. Mert a szép és kényes ruhát, a parfümöt és minden mást te fizetsz, viszont a munka kedvéért használod, ahogy a munkábajárás is a te költséged. S nem is arról van szó, hogy maradj otthon, mert az olcsóbb. Arról sem szól, hogy otthon egyedül vagy a munkahelyen meg társaságban. Csak még mielőtt több ehhez hasonló felesleges és feleslegesen okoskodó hozzászólás születik…)

» Read more

Share

Egy használt autó egy évtizede

Az előző, a(z új) autók értékvesztéséről szóló bejegyzés alatt mint mindig, újra kialakult a vita, szabad-e használt illetve érdemes-e új autót venni.

Sokak szerint a használt autó kész anyagi csőd, sokkal többet költ rá az ember, mint amennyivel többe az új kerül.

Ez szerintem barokkos túlzás, különösen ha az újonnan tíz millió forintnál drágább kategóriát nézzük, néhány milliónyi értékvesztésből akár egy komplett motor és váltócsere is kijön.

Az azonban tény, hogy az új autók egyre komplikáltabbak és érzékenyebbek, illetve a szerviz-óradíjak egyre magasabbak, így nem annyira nyerő már a használt autó, mint mondjuk tíz éve.

Volt már erről szó régebben is, kalkulátorral:

Új autót vagy használtat?

István tíz éve vett egy akkor ötéves Toyota Corollát és minden költséget feljegyzett az utolsó fillérig. Tanulságos lehet látni a számait, mennyibe került neki az elmúlt tíz évben az autó. (A tőkeköltség, értékvesztés nélkül és az inflációtól eltekintve. Erről bővebben itt.)

» Read more

Share
1 2